Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

1980. JÜNIUS 18., SZERDA target f x/umap Kinevezések Pál Lénárd az MTA új főtitkára A Minisztertanács a Magyar Tudományos Akadémia köz­gyűlésének javaslatára Pál Lé­nárd akadémikust az MTA főtitkárává, Köpeczi Béla és Láng István akadémikusokat az MTA főtitkár-helyetteseivé nevezd® ki. A Minisztertanács Pál Lénárdot — érdemeinek elismerése mellett — felmen­tette az OMFB elnöki tisztsé­géből. Pál Lénárd, aki 1925. novem­ber 7-én született Gyomán, reaktorelméleti munkásságáért 1959-ben megkapta a fizikai tudományok doktora fozokatot A Magyar Tudományos Aka­démia 1961-ben levelező, 1973- ban rendes tagjává választot­ta. A szilárdtest-kutatásban el­ért eredményeiért a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája 1976-ban tagjává választotta. Éveken keresztül alelnöke volt a fizikusok világszerveze­tének, a Nemzetközi Fizikai Uniónak. Több mint tíz évig aktív szerepet töltött be a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet tudományos tanácsá­ban. Tudományos munkássá­gát Kossuth-díjjal, a Magyar Tudományos Akadémia arany­érmével ismerték el. Kétszer tüntették ki a Munka Érdem­rend arany fokozatával. Meg­kapta a Kurcsatov -emlékér­met és a szovjet Munka Vörös Zászló Érdemrendet Próbán a négyszáz kilovoltos A MÁSODIK NAP BUDAPESTEN A Ganz Villamossági Művek próbatermében megkezdték a Paksi Atomerőmű részére készített II. számú négyszáz kilo­voltos transzformátor üzemi próbájának előkészületeit. A gyári tervezésű, háromfázisú transzformátort a hónap végén szállítják rendeltetési helyére, s az év végéig még két ha­sonlót készítenek az atomerőmű részére. . Madas János felvétele Hova folyik az ivóvíz? Nyári vizkorl át ozások várhatók Ha lassan Jött Is, de vissza­vonhatatlanul itt a nyár, a kánikula. Nem a meteorológia előjelzései, meg a Janus-arcú időjárás sugallja ezt a megál­lapítást. Sokkal prózaibb a magyarázat: esténként, ha szóraját oltó vízért kinyitom a csapot, lassan folydogálva az egyre csökkenő víznyomás ar­ról árulkodik, hogy locsol az egész környék, s nem keve­sen emlegetik Szent László király mondáját: vajha ma is fakasztana vizet... Megerősített ügyelet Jogosnak és hasznosnak tűnt tehát a megye egyik nagy vízszolgáltató vállalatá­nál tett látogatás, s beszélge­tés arról, hogy az előttünk álló kánikulában mire számít­hatunk vízügyben. A Vácott székelő Duna-menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat a Dunakanyarban nem kevesebb, mint 34 tele­pülés közműves vízellátásáért felelős, de térségükhöz tarto­zik többek között Gödöllő, Göd, Főt, Kista.csa, Csömör és Szentendre is. Körzetük­ben nemcsak az ivóvízellátás­ról gondoskodnak, hanem a szennyvízelvezetés és -tisztí­tás, valamint a strandfürdők üzemeltetése és az ipari víz­ellátás is a feladatuk. A nyári szezont megelőzően műszaki, munkavédelmi és egészség- ügyi szemlét tartottak, amely­nek tapasztalatai,' tanulságai alapján készültek a csúcsot jelentő hónapokra. Nem ér­heti tehát őket meglepetés? Farkas Vince igazgatóhe­lyettes-főmérnök megnyugtat: — A váratlan eseményeket igyekszünk megelőzni. Diszpé­cserszolgálatunk a meglevő hírközlő rendszerek segítségé­vel, a megfelelő hibaelhárítá­si eszközökkel felvértezve, megerősített ügyelettel biz­tosítja, hogy ne legyen fenn­akadás a szolgáltatásban. A napi 80—100 ezer köbméter víz biztosítása nem kis fel­adat. Mi tagadás, szükség is van rá, mert bár gyakran adunk hírt az épülő vagy tervezett vízművekről, vízhálózatokról, főképp a Dunakanyarban, az üdülőkörzetekben kiépített rendszerek szűknek bizonyul­nak a növekvő igények kielé­gítésére. A gomba módra sza­porodó üdülők mellett ugyan­is lassúbb ütemben fejlődött a vízhálózat. Dunabogdányban például a további vezetékek rákapcsolása a hálózatra, víz­ellátási zavarokat okozhat. Szentendrén a nyári időszak­■t :.*r ban átadásra kerülő 70—80 tanácsi lakás a meglevő hidro- foros rendszer túlterhelését eredményezi majd. Üröm és Pilisborosjenő helyzete sem rózsás, a magasabb körzetek­ben itt is vízhiány, vízkorlá- tozás várható. v­Locsolásra drága ■— Kénytelenek vagyunk ez­zel az intézkedéssel élni — magyarázza Farkas Vince. A már említett okok miatt, de úgy is fogalmazhatnánk, ezért: rosszul fogyaszt a fogyasztó! Vagyis a drágán biztosított ivóvizet locsolásra használja! Pedig a vállalat térségében csupán az ivóvíz, és ipari víz ellátásért felelős. Nem kis ősz- szeget fordítunk erre, ugyan­is egy köbméter ivóvíz ára kettő forint ötven fillértől 54 forintig terjed. Ez utóbbi adat a magasabban fekvő körze­tekre jellemző. Ezért a csúcs- fogyasztás ideje alatt adott helyeken be kell vezetnünk a vízkorlátozást. • Kérjük is a lakosságot, saját érdekében takarékosan bánjon a vízzel, hogy minden háztartásba jus­son belőle elegendő. (Nem ke­rülhet el azonban a tollforga­tó egy megjegyzést: a kisker­tekben termelt, saját ellátás­ra vagy eladásra szánt zöld­ségre, gyümölcsre a termelő­nek és a fogyasztónak egy­aránt szüksége van.) Természetesen az sem mind­egy, milyen tisztaságú víz ke­rül a poharakba, fazekakba, Köztudott, hogy a megye né­hány településén tasakban, palackban szerezhető be a mindennapi, szomjoltó nedű. Milyen most a víz minősége? A vállalat — s a szemle so­rán is nyilvánvalóvá lett — hangsúlyozott jelentőséget _ tu­lajdonít a vízminőség-véde­lemnek. Nemcsak a kutakat, hanem a vízbázisok környékét is rendszeresen ellenőrzik. Meg kell hagyni, nincsenek, gondok híján. A növényvédő szerek, a Duna vizének foko­zott szennyezettsége, valamint a szakszerűtlen szemcttárolás, az ipari üzemek hulladékai, a szennyvízelvezető csatornák hiánya miatt a vízbázisok tisztasága nagymértékben Ve­szélyeztetett. Emelkedik a víz ammónia-, vas-, mangán-, nitráttartalma, s ez nem kis gondot jelent a szakemberek­nek. — Intézkedések sora szüle­tett épp a helyzet megjavítá­sára — sorolja az igazgatóhe­lyettes főmérnök. Vízvédelmi tervek készültek, valóra vál-„ tásuk megtörtént, folyamat­ban van, vagy a közeljövő feladata. Korszerű klórozó be­rendezéseket szereltünk fel, a védőövezeteket, a védterüle- teket fokozatosan ellenőriz­zük. Egy biztos, a vezeték- rendszerbe, az európai mércé­vel mérve Is szigorú magyar szabvány előírásainak megfe­lelő víz kerül a megelőző munkák eredményeként. Fokozott ellenőrzés A nyár elképzelhetetlen a fürdőzés, strandolás nélkül. A vállalat strandfürdői a Duna­kanyar legszebb helyein épül­tek, népszerűek, sok-sok láto­gatót vonzanak. Csak néhány az idén megvalósított, s a für- dőzők kényelmét szolgáló vál­tozásokból : Papszigeten a vízvisszaforgató segíti a kul­turáltabb fürdőzést, új öltö­zőrendszer várja a strandoló- kat Leányfalun, Lepencén az építkezések ellenére is igye­keznek a strandolok nyugal­mát biztosítani. Gáspár Mária (Folytatás az 1. oldalról) nege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai, továbbá a kohó- és gépipari tároa, a Külügyminisztérium képvise­lői, valamint a Csepel Vas- és Fémművek vezetői, munkásai­nak küldöttei fogadták. Ott volt Vlagyimir Pavlov is. , A tanácsteremben Garat Vilmos vezérigazgató és Ernszt Antal, a KB tagja, a Vasmű pártbizottságának első titkára beszélt az üzem munkájáról, egyik legnagyobb ipari fel­legvárunk életéről. Tolmácsol­ták a Csepel Vas- és Fémmű-, vek kommunistáinak, minden csepeli dolgozónak őszinte, szívből jövő üdvözletét A 30 ezer munkást foglalkoztató gyár tevékenységéről elmond­ták, , hogy termelési tervük teljesítésében igen' fontos sze­repet töltenek be a Vasmű szovjet kapcsolatai. Az együtt­működésben nagy jelentőségű a termelési kooperáció, a műszaki-tudományos területen kialakult integráció. A vendégek a házigazdák társaságában üzemlátogatás­ra indultak. Megtekintették a szerszámgépgyár nagy pontos­ságú üzemegységét, majd utána a célgépszereidét. Mindenütt zúgó tapssal, nagy szeretettel köszöntötték a kozmosz hőseit, akik csepeli látogatásuk em­lékéül a Szojuz—36 kicsinyí­tett mását ajándékozták a gyáróriás kollektívájának. A nagymúltú üzemből a csepeli sportcsarnokba veze­tett a vendégek útja. Itt -•- az MSZMP budapesti Bizott­ságának és a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának rendezésében — nagygyűlésen találkoztak a budapesti dol­gozók képviselőivel, akik hosszan tartó tapssal köszön­tötték őket. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után Ernszt An­tal nyitotta meg a nagygyű­lést, majd Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára mondott beszédet. BARATSADIM JELKÉPE Méhes Lagos beszéde Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága nevében köszöntötte a, nagygyűlés résztvevőit, a nagymúltú mumkáskerület, Csepel dolgozóit, majd a töb­bi között hangsúlyozta: 1 — Elsőnek lenni valamiben, Valakik között mindig nagy­szerű dolog, és minél bátrabb úttörő vállalkozás koronája az elsőség, annál nagyobb dicső­ség kíséri a tettet. A világűr meghódításáért folytatott tu­dományos küzdelem Kolum­busza Jurij Gagarin volt. Va- lentyina Tyereskova a nők közül járt elsőként a koz­moszban. Az első űrsétát Alekszej Leonov tette meg, s ezután — a tudomány fejlő­désének eredményeként — újabb és újabb elsők követ­keztek. Most eljött az a pilla­nat, amikor az első magyar űrhajóst köszönthetjük, s o táblázaton, amely a kozmosz­ban jártak állampolgárságát mutatja, hazánk, a Magyar 'Népköztársaság, a hetedik he­lyen szerepel. — Azért lehet Ilyen rangos helyünk az űrkutatásban és sok más területen is a világ­ban, mert jelenünknek és lö­vőnknek az emberiség eddigi legnagyobb vállalkozását, a szocializmust választottuk, s azért is, mert olyan szövetsé­geseink vannak, mint a Szov­jetunió, a szocialista orszzágok népei. Az első magyar űrha­jó? a Szojuzon, tehát a Szö­vetség nevű űrhajón tette meg útját a világűrben. Az űrhajó neve arra a szoros ba­rátságra, szövetségre Is emlé­keztet bennünket, amely a magyar népet Összeköti a Szovjetunió népeivel. — Köszönjük a Szovjetunió, a szocialista országok tudó­sainak, szakembereinek mind­azt, amivel a magyar űrhajós munkáját segítették. Tiszte­lettel gondolunk azokra a ma­gyar szakemberekre Is, akik a tudományos program előké­szítésének részesei voltak, és nehéz feladatukat nemzetközi­leg is elismert színvonalon ol­dották meg. * Méhes Lajos a továbbiak­ban rámutatott: Farkas Ber­talan és „földi” társa: Magyar: Béla nemcsak szellemi és fi­zikai adottságaik, felkészült­ségük, hanem egész embersé­gük, jellemük alapján méltó követői a szovjet űrhajósok­nak, és szinte összesűrítve mutatják meg a szocialista Magyarországon felnőtt ifjú­ság legjobbjainak legneme­sebb tulajdonságait ök szo­cialista nevelőmunkánk ered­ményességének hitelesítői, és példájukkal az eddigi út foly­tatására buzdító segítőtársai társadalmunknak. ’ — 1980. május 26-a piros betűs nap lesz a magyar tu­dományos élet történetében. Büszkeségünk arra a nemes alapra épül, amit a szovjet— magyar barátság és testvéri szövetség a szocializmust épí­tő magyar népnek, egész tár­sadalmi haladásunk szempont­jából jelent Ugyanakkor az a meggyőződés is éltetője, hogy olyan űrprogram megvalósítá­sának a részesei vagyunk, amely a békét az életet, az egész emberiség érdekeit szol­gálja. AZ ŰRHAJÓSOK FELSZOIALASAI Ezután Valerij Kubászov lépett a mikrofonhoz. Meg­emlékezett a Vörös Csepel munkásmozgalmának dicső tet­teiről, majd méltatta a cse­peli kommunisták kezdemé­nyezésére a Nagy Október 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott, nemzetközi mé­retűvé vált szocialista mun­kaverseny jelentőségét. Ez nagy visszhangra talált a Szovjetunióban és a többi szocialista országban is — mondotta. A csepeliek kezde­ményezését az internaciona­lizmus nagyszerű példájaként fogadták a szovjet emberek. Ugyancsak a magyar és a szovjet nép internacionalista összefogása jutott kifejezésre a közösen végrehajtott űr­repülésben, amelynek sikeré­hez jelentősen hozzájárult a magyar munkások, mérnökök, tudósok, a tudomány külön­böző területein működő szak­emberek segítsége is. A sZovjet kozmonauta fel­szólalása után Farkas Berta­lan üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, őszinte örömét fe­jezte ki, hogy a kozmoszból ŰRHAJÓSFELESÉGEK A DUNAKANYARBAN Amíg az űrhajósok a Magyar Tudomá­nyos Akadémiára lá­togattak, nemzetközi sajtókonferencián válaszoltak az új­ságírók kérdéseire, addig feleségeik a Dunakanyar neveze­tességeivel ismerked­tek. Elsőként Szent­endrét keresték fel. (Farkas Bertalan- né: — Amikor meg­tudtam, hogy ide lá­togatunk, nagyon Szentendre nevezetességeivel Ismerkednek a űrhajósok feleségei. Halmágyi Péter felvétel« megörültem. Több mint 10 éve jártam erre először. A város hangulata, szépsége már akkor mégfo­gott, bár akkor még nem ismertem Ber­cit, egyedül jártam itt. Most újra elju­tottam ebbe a meg­hitt városba, sajnos ismét „egyedül”. Am most valahogy sok­kal szebbnek tűnik. Tplán, mert újra itt­hon vagyok.) ..A Kovács Margit Múzeumból a Nép­művészetek Házába vezetett a vendégek útja. (Magyart Béláné: — Még kint Csillag- városban olvastam valamelyik újságban egy egészoldalas írást Szentendréről. Akkor mondtam is a fér­jemnek, ha ismét ott­hon leszünk, csatan­goljuk végig egyszer. Hát most itt vagyok, de Béla sajnos nem jöhetett velem. Hiá­ba, nem is olyan könnyű űrhajósfele­ségnek lenni.) A következő állo­más Visegrád volt, melynek pancrámá- jában a Silvanus te­raszáról gyönyörköd­tek a vendégek. (Ku­bászov felesége mond­ta: — Először járok az önök gyönyörű or­szágában, élvezve azt a vendégszerete­tet, amelyről eddig csak hallomásból tud­tam. Nagyon ö?ülök, hogy ez a kirándu­lás is, mint egész ittlétünk, barátok kö­zött telik. A két ma­gyar űrhajós család­jával már olyan ba­ráti a kapcsolatunk, hogy szinte úgy ér­zem, hazajöttem. A megérkezésünktől el­telt rövid idő alatt, még keveset láttam, de azt biztos, hogy Szentendre és a Du­nakanyar gyönyörű emlékem marad. Ki­használva az alkal­mat, a Pest megyei Hírlap hasábjain ke­resztül köszönjük meg azt, hogy itt is otthon érezzük ma­gunkat!) L. J. visszatérve a nagyműltú mun. káskerületbe, Csepelre láto­gathatott. Fölelevenítette a csillagvárosi élményeket, szólt az űrutazás során végrehajtott programokról, majd hangsú­lyozta: az együttes munkában tovább mélyült az az őszinte, igaz, testvéri barátság, amely a magyar és a szovjet nép kapcsolatait jellemzi. Ezután kiemelte: erőnket megsokszo­rozta annak tudata, hogy amit teszünk, azt az emberi­ségért tesszük. Horváth . Sándor, a Csepel Művek Szerszámgépgyár Ha­noi szocialista brigádjának vezetője felszólalásában a gyáróriás csaknem 1900 szo­cialista brigádja nevében kö­szöntötte a vendégeket. Gra­tulált a sikeres űrrepüléshez, a magas kitüntetésekhez, s to­vábbi eredményes munkát kívánt feladataik megoldásá­hoz. A beszédeket sűrűn szakí­totta meg a lelkes taps, a nagygyűlés — Ernszt Antal zárószavai után — az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Ezt követően Valerij Kubászov, Farkas Bertalan. Alekszej Jeliszejev és Ma­gyart Béla az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport parancsnokságára látoga. tolt. Elkísérte őket Vla­gyimir Pavlov is. Régi orosz hagyomány sze­rint kenyérrel és sóval kö­szöntötték a kedves vendége­ket. Tiszteletükre díszszáZad sorakozott fel, s Vlagyimir Szivenok vezérezredessel, a hadseregcsoport parancsnoká­val az élen a katonai tanács tagjai fogadták őket. Az űrhajósok ünnepi gyű­lésén találkoztak a hadsereg­csoport tisztikarának és sor­katonai állományának kép­viselőivel, beszámoltak az űrkísérlet során szerzett ta­pasztalataikról, élményeikről. Farkas Bertalant és Valerij Kubászovot az alakulat ka­tonáinak alkotásával, a Szo­juz—Szaljut űrkomplexum ma- 'kettjével és az űrutazásról készült domborművel ajándé­kozták meg. Az űrhajósok este a Ma­gyar Néphadsereg Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitüntetett Művészegyüttesének ünnepi' műsorát tekintették meg a néphadsereg művelődési köz­pontjában. Ezután Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter vacsorát adott tiszteletükre.

Next

/
Thumbnails
Contents