Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

Olcsóbb államigazgatást JU ásfél milliárd forinttal kellett csökkenteniük ki­adásaikat tavaly a költségve­tési szerveknek, a Miniszter- tanács határozata alapján. Ap­ró jele az annak, az államigaz­gatásban is lehetséges és szük­séges takarékoskodni, s nem okvetlen úgy, hogy valamilyen hasznos tevékenységről mon­danak le, hanem a munka ész- szerűsítésével, hatásosabbá té­televei Nem új feladatról van szó! Lényeges lépés volt pél­dául a községi — nagyköz­ségi — közös tanácsok kiala­kítása Ilyen értelemben is, mi­vel az űn. működési költségek — tehát nem a lakosság min­dennapjait gazdagító fejlesz­tési források! —, amibe a bér­alap éppúgy beleértendő, mint az írószerekkel való ellátás, nyolc—tíz százalékkal csök­kentek a korábbi szervezet fennmaradása esetén szükséges forinthoz képest. S természe­tes, nem csupán ennyi a ha­szon, sőt elsődlegesebb a helyi igazgatási szervezet ésszerűbb, s ezzel hatékonyabb tevékeny- ségi kereteinek megteremtése. Ne botoljunk bele a gyakori tévedés buckájába: államigaz­gatási munkát nemcsak a ta­nácsok látnak el. Ebbe a körbe beletartoznak a minisztériu­mok, különböző országos ha­táskörű szervek, s a rend- és jogbiztonságon őrködök szin­tén. A sokszoros összefüggések, a bonyolult kölcsönhatások miatt olykor meglehetősen ne­héz elkülöníteni, valójában melyik forint szolgál igazga­tási, s melyik másfajta felada­tokat. Ami tény: a közvetlen igazgatási terhek — a költség- vetési szervek kiadásainak ösz- szességén belül — látszatra nem képviselnek nagy arányt; né,gy százalékot tesznek ki. Igen ám, de ez még így is 5,5 milliárd forint, s hozzá kell számítanunk a közvetett, szin­tén igazgatási célú pénzköltést, továbbá nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül az igazgatási feladatokat is ellátó területek — mint amilyen a már emlí­tett rend- és jogbiztonság — fenntartásának anyagi igényeit. Az igazgatási és adminisztra­tív, ügyviteli létszámgazdálko­dásról szóló rendeleteknek megfelelően az előírt ötszáza­lékos csökkentést a miniszté­riumok és a tanácsok túlnyo­mó többsége 1980 helyett 1978 végéig.megvalósította; a jóvá­hagyott eredeti létszám en­nek következtében kétezer fő­vel csökkent. Ahogy a beveze­tőben említett feladat, úgy ez is bizonyítéka annak, lehet lépni, érdemes új megoldáso­kat, formákat keresni; elérhető az olcsóbb államigazgatás. Nyolc esztendő alatt, 1970 és 1978 között negyedével nőtt a nem anyagi ágakban foglal­koztatottak száma, s ez termé­szetes kísérője a társadalmi fejlődésnek, hiszen nem anyagi ágban dolgozik az orvos, a pe­dagógus, a könyvtáros, a film­operatőr... Ami lényeges: az igazgatással kenyeret keresők teljes csoportja — mert rész­területenként azért nagyok az eltérések — lassabban bővült, mint a nem anyagi ágakban tevékenykedőké összesen. Be­bizonyosodott: mód van a bo­nyolultabb s mennyiségileg is nagyobb feladatok ellátására változatlan, némely területen csökkenő, másutt enyhén nö­vekvő létszámmal. supán emlékeztetőül: 1950­^ ben 140, napjainkban 83 járás található az ország köz- igazgatási térképén, ugyanak­kor már 96 város, s 316 nagy­község van, ez utóbbiak közül 30—40 olyan, amely az ezred­fordulóig várossá fejleszthető. Az áttekinthetőbb, egyszerűbb szervezet a működés költségei­nek mérséklője, bár ezen — ha ' zabad ». termelőtevékenység­nek azt a fogalmát ide átül­tetni — fajlagos ráfordításokat kell értenünk, hiszen kétség­telen, a mártogatós pennánál összehasonlíthatatlanul többe kerül a villanyírógép... Csak­hogy: a feladatok halmazát te­kintve ki győzné a pennák szükséges mártogatását?! Ne feledjük ugyanis: az olcsóbb államigazgatás sürgetése nem a szükséges, hanem a párhuza­mosan végzett feladatok meg­kérdőjelezése! | örvendetes: egyre több he­lyen leírják ezeket a kérdője­leket. így például külön egy­szerűsítési program alapján korszerűsítik a tervezési, a a pénzügyi, a statisztikai adat­szolgáltatást. Az ún. adatbázi­sok megteremtése az ismétlő­dően és többfelől kért adatok 70—90 százalékos mérséklését is lehetővé teszi egyes részte­rületeken; a csökkenő mecha­nikus papírmunka mögött — ugyanazoknak az adatoknak az ismételt összegyűjtése — min­dig fölszabaduló munkaerő áll. S ezzel együtt természetesen kevesebb bér-, eszköz-ráfordí­tás. Még mindig a biztató je­leknél maradva: lényegében befejeződött az egészségügyi hálózat ún. integrációja, a kór­ház, a rendelőintézet stb. egy­séges igazgatása a gazdálko­dásban is jelentős kezdeti lé­pésekkel, tartalékok föltárásá­val járt. Egységesebb lett a gyógyászati műszerek, eszkö­zök beszerzése, csökkent a kü- lön-külön fenntartott raktá­rakhoz képest a készlet, s pél­dául hat önálló gondnok he­lyett elegendő a két főből álló gondnokság. Ugyanakkor lassú ez a folyamat az oktatási, művelődési intézmények közös irányításának megszervezésé­ben. A z apróságoknak látszó szervezési intézkedéseket sem szabad lebecsülni. Például a központi iktatás kialakítása — az addig nyolc, tíz helyen, szakigazgatási területenként, s gyakran párhuzamosan vég­zett iktatás helyett —, leíró irodák megszervezése stb. nem­csak az ügyintézők addig erre pazarolt idejét szabadította fel, hanem a korábbi adminisztra­tív létszám húsz százalékos csökkentését. is lehetővé tette ott, ahol volt elég akarat, kez­deményezőkedv ezeknek a lé­péseknek a megtételére. Nagy és szerény súlyú feladatok ta­lálkozópontja az olcsóbb állam- igazgatás jogos társadalmi igé­nye; egyik sem hiányozhat a törekvések, s ami a fő, a cse­lekedetek sorából. V. T. NAGYKŐRÖSI Kjrtília A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1980. JÚNIUS 15., VASÁRNAP Vendéglátás, az ellenőr szemével Nem mindegy, hogy a vendég mit kap, mit lát Turistaszezon kezdete. A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat ceglédi igazga­tóságához tartozó egységekben ilyenkor, nyár elején, meg­sűrűsödnek a „főnökség” amúgy sem ritka látogatásai, szúrópróbaszerű ellenőrzései. Ha egyéb teendői engedik, Ké­ri János igazgató legtöbbször személyesen néz körül: akad-e valahol valamilyen tennivaló? (Általában mindig akad.) Egyik legutóbbi útjára, kérésére, el­kísérte Czeróczki János, a járási hivatal kereskedelmi felügyelője és a sorok írója is. Délelőtt tíz óra. Nagykörö­sön, a 362-es számú Strand Vendéglő — a medencéhez ha­sonlatosan — visszhangzik az ürességtől. (Szerdai nap: víz­csere.) Telek Imre üzletvezető elmondja, hogy a május el­sejei nyitás óta mindössze öt­venötezer forint volt a bevé­telük, s ez az összeg is, jó­részt az eddigi hűvös időjá­rással dacoló sörivók bukszá­jából vándorolt a kasszába. Pedig itt állandóan kapható háromféle meleg étel, harmad- osztályú áron, olcsón. Azelőtt kétféle levest és hatféle egy­tálételt kínáltak ugyanitt: ak­koriban sokan a körösiek kö­zül ide jártak a strandra — az úgynevezett látogatói eggy el — ebédelni. A látogatój egy, s ez­zel együtt az étkezési lehető­ség megszűnt nemrégiben. A Óvjuk a szép, új parkot art Városunk utazóközönsége nagy megelégedéssel vette bir­tokba a felújított, s valóban nagyon ízlésesre sikerült új autó­busz-pályaudvart. Reméljük, hogy a szép park, s annak beren­dezései sokáig okot adnak az örömre. Godány Dezső felvételei városgazdálkodási vállalat dön­tött így. Az intézkedés főként a fürdővel átellenben elterülő lakótelepen élő kisnyugdíjaso­kat érintette érzékenyen. Most leginkább ők szorgalmazzák: meg kéne nyitni az utcafront felé is a strandvendéglőt... Az igazgató néhány szavas emlékeztetőt ír be a blokkfü­zetébe : ez ügyben hamarosan (ismét) sort kerít a tanács, il­letve a városgazdálkodás ille­tékeseivel való párbeszédre. ★ Kőrösön a Kalamáris étte­rem délidőben mindig zsúfolt, s az iskolaévben meg külö­nösképpen az. Nem csoda: közel százötven diák és há­romszor ennyi felnőtt fo­gyasztja el itt nap mint nap a heti előfizetéses menüjét. A gyermekétkeztetés megszerve­zésében nagy érdemei vannak a Kalamáris üzletvezetőjének, Nagy Istvánnak. Nem panasz­képp említi, de tény, hogy a diák- és általában a közétkez­tetés járulékos költségei — a gyakoribb mosatás, tisztíttatás, fogyóeszközcsere — alaposan megnövelik a költségeket. Va­lóban, mindenre aligha juthat pénz a 13 forint 20 filléres nyersanyagnormából... Az üzletvezető azonban egyfajta kultúrmissziónak is tekinti a hivatását. ★ A Kisbogrács megtette kö­telességét, a Kisbogrács — üres. Mármint a Kisbográci söröző, a Kalamáris háta mö­gött. Amíg az új étterem elké­szült, jórészt ez a söröző lát­ta el a közétkeztetéssel kap­csolatos feladatokat. A két kö­rösi termelőszövetkezet dolgo­zóinak is innen hordták az ebédet, sőt a reggelit és vacso­rát is, ki a földekre, a nyári és őszi betakarítások idején. Most, hogy mindez a Kala­márisra hárul, a Kisbogrács mintha kicsit lazán kezelné a dolgokat. Főttételt hiába is kérnénk — ebédidőben sincs semmilyen. Így aztán vendég sem igen akad. Pedig hallot­tam, tudom: nem főztek itt rosszul. EZt bizonyítja a be­jegyzések sora is, a vásárlók könyvében. Viszont az őszin­te dicséretet, meg azt az 1979- es bejegyzést is, amely a „ma­gyarosan (?) és udvariasan fel­szolgált” vacsoráról emlékezik meg, már régen továbbítani kellett volna a központnak... ★ Diszkóműsort hirdet a ko- cséri Napsugár, de Bálint Ist­A negyvenes kerület A választók számítanak rájuk Városunk 40-es számú ta­nácstagi választókerületében az Ady Endre, a Hangácsi, a Ba- racsi és a Salamon Ferenc ut­cák környékén másfél évtize­den keresztül Illés Gyula, a Mészáros János Termelőszö­vetkezet agronómusa volt a ta­nácstag az ott lakók teljes megelégedésére. Sokan sajnál­ták, hogy a nemrég nyugdíjba ment szakember megromlott egészségi állapotára hivatkozva nem vállalta, hogy tanácstag­nak jelöljék. Szerencsére a választókerü­let lakóinak nem okozott gon­dot, hogy megfelelő embert találjanak a régi, megbecsült helyett. Olyannyira nem, hogy két jelöltet is állítottak, még­hozzá fiatalokat. Egyikük Ronkó Éva, a II. Rákóczi Fe­renc általános iskola tanárnő­je, másikuk Utasi Margit, az Irodagéptechnika Vállalat műszerész szakmunkása volt. Nos, a választás napján a szavazók többsége, mint a számlálás után kiderült, Ron­kó Éva mellett voksolt. Bizo­nyos, hogy ebben közreját­szott az is, hogy a környéken lakó tanítványai nagyon sze­retik, s a szüleik sokat hall­hatták emlegetni a fiatal ta­nárnőt, aki egyébként ott nőtt fel a Mintakert utcában. — Nagyon örülök a meg­választásomnak, bár kissé tar­tok is a sok feladattól. Az elő­ző tanácstag igen magasra ál­lította a mércét. Remélem, hogy választóim mégis elége­dettek lesznek. Édesanyámtól, aki itt dolgozott az egykori Szabadság Tsz-ben, azt ta­nultam, hogy ahol tud, ott se­gítsen is az ember. — Betartom ezt a jó taná­csot. Persze, ehhez azt is meg kell tudnom, hogy ki szorul segítségre. Ezért ajtóm mindig nyitva áll majd a választók előtt. Kérem, hogy ha én nem jutnék el valahová, akkor aki­nek gondja-ba ja vagy még in­kább a kerület fejlődését szol­gáló javaslata van, az feltét­lenül keressen meg. Számítok arra is, hogy a másik jelölt, Utasi Margit nem fordít há­tat a választókerületnek, nem továbbra is részt társadalmi életünkben. Ugyanezt mondták a lasztók is a szavazás alkalmá­val. Szinte sajnálták, hogy nem lehet két tanácstagot megvá­lasztani, de abban bíztak, hogy így is két tanácstagjuk lesz. Egy hivatalos, s egy nem hi­vatalos, akik együtt dolgoznak. K. L. ha­vesz vá­pán, az üzlet vezetője öröm­mel mondja, hogy nemcsak a fiatalok körében közkedvelt ez a nemrég megnyílt eszpresz- szó. Május elseje óta legalább egyszer már minden falubeli bekukkantott ide, s ezt tanú­sítja az első havi bevétel, a 146 ezer forint is. „Megtaláltuk Amerikát!” hangoztatja vidáman egy fe­kete fejkendős, idősebb asz- szony, miközben elismerően csettint. Kezében a juharleve­les címkéjű üdítő, a Canada dry gyömtyérital, a főváros­ban mindenütt kapható új­donság. Czeróczki János, a járási felügyelő akcióba lép: ki­függeszted az árjegyzéket, el­lenőrzi a felszolgálónő egész­ségügyi kiskönyvét. Nincs benne a pecsét. Aztán a rövid­ital-pulton a mérőpoharakat hiányolja. „Remélem, ezek csak a kezdet nehézségei” — mondja az igazgató. Aztán felhívja a2 üzletvezető figyel­mét, hogy a hiányosságokat mihamarabb szüntessék meg. Elmenőben betérünk a mellékhelyiségbe. A csillogó csempén még a légy is el­csúszna — ha volna erre akár egyetlenegy vállalkozó szellemű rovar. De nincs. Van viszont szappan és tisz­ta törülköző. Vajon meddig lesz még? S meddig marad­nak még meg bent, a presz- szóban az asztalterítők, s a vázákban a virágok? Meddig? Az üzletvezető állítja: ezen­túl mindig. Bízik a kocsériak- ban. Vörös István Finom fagylaltot készítenek ül Az áfész üzemében naponta 250 kilogramm fagylaltot ké­szítenek, jelenleg 14 félét. Ké­pünkön: Bállá Lászlóné min­tát vesz a frissen lefőzött fagylaltból. Beiratkozás a zeneiskolába Az Állami Zeneiskola követ­kező tanévére június 17-én, kedden, délelőtt 10—11 óráig és délután 3—5 óráig lehet be­iratkozni. Az iskola tanévzáró ünnepé­lye június 16-án, hétfőn dél­után 5 órakor lesz. Moziműsor A farkas nyomában: Szí­nes szovjet film. Előadás kez­dete: 4 óra. Detektív két tűz között: Szí­nes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Elő­adás kezdete: 6 és 8 óra. Hétfői műsor . Kojak Budapesten: Magyar bűnügyi filmvígjáték. Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor és este' 7 órakor, W. Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni. Délután Móra-bérlet, este Kodály-bérlet. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT I lo nvédelmi spot tsikerek Az összetett honvédelmi verseny és a sorkötelesek ál­talános honvédelmi versenyé­nek megyei döntőjére Sződli- geten került sor. Sportszerű körülmények között, precíz zsűrivel — főként katonák voltak a bírók — nagyon szo­ros, színvonalas versenyt vív­tak a jól felkészített honvé­delmi sportolók. A nehéz, ho­mokos talajú pályán több számban tizedmásodpercek döntötték el a legjobb helye­zéseket, a többórás viadalon. Az ÖHV-ben kb. 400 méte­res pályán küzdöttek a részt­vevők, az akadályok nehéz­ségi fokát a korcsoportoknak megfelelően növelték. Az út­törőknél a Kossuth iskolások, a többi kategóriában a Toldi LK tagjai képviselték váro­sunkat, s a színvonalas ver­senyen jó felkészülésük re­mek sikert hozott. Üttörők. Leány II. korcso­port: 2. Sasi Ágnes 2:30, fiú II. korcsoport: 2. Dobránszki Zoltán 2:27, leány I. korcso­port: 4. Kecskés Andrea 2:09, fiú I. korcsoport: 4. Herpai Tibor 2:34 perc. Csapatver­senyben: 1. Nk. Kossuth isk. (a fenti 4 tanuló), oktatójuk: Tóth Tibor. Nők: 5. Bosnyák Erika 2:53, ifjúsági férfi: 1. Héjjas László 2:16 (az egész mezőny kiemel­kedően legjobb eredményét érte el), junior férfi: 2. Tóth Ferenc 2:36, felnőtt férfi: I. Fehér Imre 2:18 perc. Csapat- versenyben: 1. Nk. Toldi LK (a fenti 4 diák, több első he­lyezéssel), oktató: Boros La­jos. Újszerű vetélkedő is volt, a párbajlövészet. Budó-alakra lőttek, fekvő helyzetben kis­puskával. Itt is 10 járás-város legjobbjai versenyeztek: az Nk. Toldi LK (Bosnyák, Fe­hér, Tóth) lett az első. Egyéni győztesek jutottak a később sorra kerülő országos döntőbe. A SÁHV-járőrverseny kb. 5800 méteres távon folyt. A körösiek (7 fő) párbajlövészet­ben 3., ÖHV-ban 6., összesí­tésben 16 ponttal az 5. helyen végeztek. Úttörő lövészek Az MHSZ tormási lőterén került sor a városi úttörő hon­védelmi lövészverrenyre, amelyen csak két iskola kép­viselői indultak, összesen 8 fő. Személyenként 20 lövést értékeltek. Légpuska. Fiúk: 1. Pető Sándor (Arany isk.) 164; 2. Herpai Tibor (Kossuth) 160 köregységgel. Leányok: 1. Boros Erzsébet (K) 151; 2. Reggel Katalin (A) 113 kör­rel. Légpisztoly. Fiúk: 1. Bujdo­só Zoltán (A) 141; 2. Illés Zoltán (K) 113 körrel. Leá­nyok: 1. Réghy Andrea (A) 155; Sasi Ágnes (K) 115 kör­rel. összetett csapatversenyben: 1. Arany isk. (Pető, Reggel, Bujdosó, Réthy) 80/573, 2. Kossuth isk. 80/539. A négy kategória egyéni győztese jogosult indulni a megyei döntőben. Hétfői sportműsor Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 16.30: Városgazdálkodás—NEFAG III-as üzem, 17.30: TRAKIS— 1-es Volán, 18.30: DÉMÁSZ— PVCSV; Kinizsi-sporttelep, 18: Konzervgyári jármű—Mé­száros Tsz, 19: TRAKIS Ifjú­sági Klub—Tormás, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. Säkk TRAKIS Ifjúsági Klub, IS: az Nk. TRAKIS SC minősítő egyéni versenye, 30. játéknap. S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents