Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

1980. JÚNIUS 15., VASÄRXAP A hét kérdései Megélénkülő diplomácia Csúcs Velencében — NSZK úllamtitkdr Moszkvában Japán utódlási gondok — Feszültség Bolíviában A héten a világűrtémák változatlanul érdeklődést kel­tettek. Sikeresen visszatért a .Földre a Szojuz—T—2 új tí­pusú szovjet űrhajó legénysé­ge. Az ötödik nemzetközi űr­páros Interkozmosz-prog- ram keretében végrehajtott sikeres repülése a héten ismét a világsajtó vezető helyeire került, Az a kép, amely Vale­ri) Kubászovot és Farkas Ber­talant ábrázolja L eonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökével, miután lezajlott a Kremlben a két kozmo­nauta kitüntetése, bejárta a világsajtót. Az AP amerikai hírügynökség mintegy kétol­dalas helyszíni tudósításban számolt be Kubászov és Far­kas moszkvai sajtóértekezleté­ről, s részletesen . ismerteti, hogy milyen programokat haj­tottak végre sikeresen a Szai- jut—6-on való tartózkodásuk­kor. Az AP idézi az Interkoz- mosz-program vezetőjének be­jelentését is arról, hogy viet­nami, mongol, kubai és román űrhajósjelöltek felkészítése fo­lyik további űrrepülésekre. . Ami pedig a „földi dolgo­kat” illeti, a világpolitikát az élénk diplomáciai tevékenység jellemezte leginkább az eltelt héten. A Közös Piac országai­nak vezetői legmagasabb szintű tanácskozásra ültek össze Velencében, s ezt követi a jövő héten ugyanebben az olasz városban az a konferen­cia, amelyen a tőkés világ több vezető országa megpró­bálja összehangolni gazdasági és politikai törekvéseit. Foly­nak az előkészületek Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár június 30-án kezdődő moszkvai tárgyalására is. MI TÖRTÉNT A VELEN­CEI CSÚCSON? A tanácskozásokat zárt aj­tók mögött folytatták, s így természetesen nem lehet tud­ni, hogy milyen nézeteltérése­ket rejtettek el a kiadott köz­lemény sorai mögött, s hogy melyek azok a létrejött meg­állapodások, amelyeket egye­lőre nem kívánnak nyilvános­ságra hozini. De azt már jóval a velencei tárgyalás előtt lát­ni lehetett, hogy a „kilencek” sokat reklámozott önálló „nyugat-európai fellépése” a Közel-Kelet ügyében alaposan megváltozott. Néhány hete még vezető közös piaci poli­tikusok nyilatkoztak arról, hogy a velencei csúcs ered­ményeként ez a közösség hi­vatalosan elismeri majd a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zetet, és hogy javaslatot ter­jeszt hivatalosan a Biztonsági Tanács elé, hogy változtassák meg az ENSZ 242-es határoza­tát, amely a palesztin kérdést puszta „menekültkérdésnek” tünteti fel, s nem mondja ki, hogy a palesztin népnek biz­tosítani kell önrendelkezési jogát, beleértve az államalakí­tást is. Washington akkor erélyes nyilatkozatokkal válaszolt ezekre a szállingózó híreszte­lésekre. Kereken figyelmeztet­te nyugat-urópai szövetsége­seit: ha a Közös Piac országai ilyen javaslatot terjesztenek elő a Biztonsági Tanácsban, Washingtonnak nem marad más választása, mint hogy vé­tójogával éljen, s így akadá­lyozza meg a 242-es határo­zat megváltoztatását, a palesz­tin nép önrendelkezési jogá­nak kimondását. Egy ilyen fenyegetésre a nyugati szövet­ségesek viszonylatában még nem volt példa. Ez egyrészt megmutatta, hogy milyenné is változott a washingtoni diplo­máciai stílus. Másrészt annak újabb ékes bizonysága volt, hogy milyen jelentős nézet- eltérések támadtak a Közel. Kelet ügyében is az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei között. A washingtoni vezetés rész­leges sikert könyvelhet el most ebben az ügyben. Már a velencei csúcs előtt a Carter- kormány tudomására adták: nem kell attól tartania, hogy a Közös Piac a Biztonsági Ta­nácsban ilyen javaslatot ter­jesztene be a közeljövőben. A „kilencek” viszont, ha óvatos formában is, síkraszálltak a palesztin nép bizonyos jogai mellett, s addig el mertek menni, hogy kimondják: a közel-keleti békerendezés egy bizonyos szakaszában szükség­szerű lesz a PFSZ bevonása a tárgyalásokba. Vagyis egyelő­re a Közös Piac folytatja az eddigi manőverezést... MIÉRT UTAZOTT AZ NSZK KÜLÜGYI ÁLLAM­TITKÁRA MOSZKVÁBA? A látogatás célja Helmut Schmidt bonni kancellár jú­nius 30-án kezdődő több napos tárgyalásainak előkészítése volt. Günther van Well NSZK államtitkárt fogadta Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter is. Ilyen gondos előké­szítésre azért van szükség, hogy a legmagasabb szintű szovjet—nyugatnémet eszme­csere két hét múltán hasznos legyen. A helyzet ugyanis, amely­ben a Brezsnyev—Schmidt ta­lálkozó lezajlik, nem vonat­koztatható el a bonni kor­mány eddigi politikájától. A bonni kormány képviselői a NATO decemberi értekezletén megszavazták azt a Washing­ton által szorgalmazott tervet, hogy új, az eddigieknél sok­kalta pusztítóbb nukleáris gyújtófejjel ellátott és a mos­taniaknál sokkalta nagyobb hatótávolságú rakétákat kezd­jenek el gyártani, s hogy ezeket 1983-ra Nyugat-Euró- pába telepítsék. Sőt legutóbb beleegyezték abba is, hogy az új rakéták elhelyezése ép­pen az NSZK területén kez­dődjön el. Ugyancsak Wa­shington fellépésére a bonni kormány csatlakozott a moszkvai olimpiai játékok bojkottjához és nyomást gya­korolt nemzeti olimpiai bi­zottságára, s kikényszerítette, hogy a Moszkvában való rész­vétel ellen döntsenek. Világos, hogy ezek a lépé­sek nem teremtenek kedvező légkört a tervezett moszkvai szovjet—nyugatnémet magas szintű tárgyaláshoz. Ezzel szemben igaz az is, hogy az NSZK folytatja a Szovjetunió­val való gazdasági együttmű­ködési programokat és növel­ni igyekszik kereskedelmét a szovjet partnerrel. Moszkvá­ban a lapkommentárok joggal mutatnak rá ezek után: Bonn kétarcú magatartást követ. Ahhoz pedig hogy az európai enyhülésben előrelépés történ­jen, nagy jelentőségű a jú­nius 30-i moszkvai párbeszéd megfelelő előkészítése. MI VÁRHATÓ JAPÁNBAN OHIRA VÄRATLAN HALÁ- LA UTÁN? A miniszterelnök, aki or­szága nagy tekintélyű poli­tikusa volt, ügyvezető kor­mányfői szerepet töltött be, miután kormányának parla­menti leszavazása után az ország új választásokra ké­szült. E választási kampány­ban, amelyet az eddig kor­mányzó Liberális Demokrata Párt egyik vezérszónokaként folytatott, döntötte le, s juttat­ta a kórházi ágyba egy várat­lan szívroham. A napokban már-már úgy látszott, hogy állapotában gyors javulás kö­vetkezett be, amikor hirtelen egy újabb szívroham végzett vele. Ohira halála nehéz helyzet­be juttatta a Liberális De­mokrata Pártot, amelyet Fu- kuda, volt miniszterelnök hí­vei szakadással fenyegetnek. Azzal próbálnak ugyanis nyo­mást gyakorolni a pártveze­tésre, hogy elhagyják a Libe­rális Demokrata Pártot, s új pártot alakítanak. Külön prob­lémát jelent, hogy a tőkés Nyugaton mindjobban elmé­lyülő gazdasági visszaesés érezteti hatását a japán gaz­daságra is, s ez újabb bizony­talansági tényezőt jelent. Bár­milyen eredménnyel is járnak majd az új választások, Japán 'súlyos gazdasági problémákkal néz majd elkerülhetetlenül szembe. MIÉRT VÁLT FESZÜLTTÉ BOLÍVIÁBAN A HELYZET? Miután az elmúlt hetekben egymást követték a híreszte­lések, majd a cáfolatok arról, hogy Bolíviában a jobboldali katonatisztek államcsínyt ké­szítenek elő, a héten a tábor­noki kar azzal a felhívással fordult Lidia Gueiler elnök­asszonyhoz, hogy legalább egy esztendővel halassza el a jú­nius 29-re kiírt általános vá­lasztásokat. A katonatisztek arra hivatkoztak, hogy a ki­alakult feszültség nem teszi lehetővé „a bolíviai nép aka­ratának szabad érvényesülé­sét.” Valójában természetesen az az igazság, hogy ez a fe­szültség mesterséges, hiszen a hadsereg állandó beavatkozási kísérletei a politikai szférákba idézik elő a nyugtalanságot. A jobboldali főtisztek mögött pedig azok a Washington-ba- rát körök állnak, amelyek aggódnak a demokratikus vá­lás ztál októl, mert attól tarta­nak, hogy ez egy békés, balra- tolódási folyamat elindítója lehet. A helyzet megértéséhez em­lékeztetni kell arra, hogy ta­valy Banzer tábornok jobbol­dali rendszere hétesztendős diktatúra után kénytelen volt választást rendeztetni. Ezen azonban a két fő jelölt közül sem Sties, sem Paz Estenssoro nem kapta meg a beiktatásá­hoz szükséges megfelelő több­séget, és végül is kompro­misszum született: ideiglenes jelleggel az idén június 20-ra kiírt választásig a szenátus akkori elnökasszonyát, a nagy tekintélyű Lidia Gueiler asz- szonyt bízták meg az elnöki teendőkkel. Gueiler asszony azonban a demokratizálási fo­lyamatot óhajtó, sőt követelő erőkre támaszkodva ellenállt a hadsereg főtisztikara által végrehajtott különböző manő­vereknek, s visszautasította az államcsínnyel való fenyegeté­seket is. Most is ezekre az erőkre támaszkodott a hadsereg kö­vetelésével szemben. S miután a parlament,' valamennyi po­litikai párt és mind a 12 el­nökjelölt egységesen a válasz­tás június 29-i megtartása mellett foglalt állást, a tábor­nokok ezúttal meghátráltak. Bejelentették: beleegyeznek a június 29-i dátumba. Ez tör­tént a nyílt színen. Kérdés azonban, hogy mit készítget- nek elő a kaszárnyákban? Ezért, mivel az államcsíny veszélye még korántsem múlt el, oly veszélyes és feszült a bolíviai helyzet. Árkus István Etiópia Dolgozók Pártja Hétfőn megkezdődik Addisz Abebában annak a bizottság­nak a kongresszusa, amelynek feladata az Etióp Dolgozók Pártjának a megszervezése. A szervező bizottság meg­alakulását a múlt év decem­berében jelentette be Mengisz- tu Hailé Mariam, az ideigle­nes katonai kormányzó tanács elnöke, államfő, aki egyben a szervező bizottság elnöke is. Egyhangú BT-düntés A pretoriai elnyomás ellen Az ENSZ Biztonsági Taná­csa péntek este egyhangúlag elítélte a pretoriai rendszert, amiatt, hogy durván elnyom­ja politikai ellenfeleit, békés tüntetőket és politikai foglyo­kat gyilkol meg. A határozat felszólítja a világ országait, szigorúan tart­sák be a dél-afrikai rendszer ellen hozott fegyverszállítási tilalmat. Követeli a pretoriai kormányzattól, engedje sza­Következetlen fiz érdekelt telek elégedetlenek az EGK nyilatkozatával A palesztin ellenállási moz­galom képviselői elismerik, hogy a közös piaci államok közel-keleti állásfoglalása tar­talmaz bizonyos pozitív ele­meket, de egészében úgy vé­lik, hogy a kilencek meghajol­tak az amerikai nyomás előtt, s nem jutottak el az igazsá­gos közel-keleti rendezes tá­mogatásáig. Afif Szafieh, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vég- rehajtó bizottságának szóvivő­je megelégedéssel nyugtázta, hogy a velencei csúcs szerint a PFSZ-t be kell vonni a közel-keleti béketárgyalások­ba, majd sajnálattal állapítot­ta meg, hogy a kilencek nem ismerték el a PFSZ-t a pa­lesztin nép egyedüli törvényes képviselőjeként. Hasonló kö­vetkezetlenségre vall, hogy a közös piaci államok általá­nosságban támogatják ugyan a palesztin nép önrendelkezési jogát, de konkrétan • nem mondják ki, hogy joga van a hazájába való visszatérésre, a nemzeti szuveneritásra, füg­getlen államának megterem­tésére. A PFSZ végrehajtó bizott­sága rendkívüli ülésén alakít­ja ki álláspontját a velencei nyilatkozatról. Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter az AP hírügynökségnek adott tele­foninterjújában kijelentette: a kilencek nyilatkozatában meg­fogalmazott javaslatok össze­egyeztethetők a Camp David-i egyezmény határozataival. A kairói A1 Gumhurija „Európa a teljes visszavonu­lást követeli Izraeltől” címmel megjelent cikkében azt hang­súlyozza, hogy áz EGK-tag- államok az egyiptomi állás­pontot erősítették meg. Az Európai Gazdasági Kö­zösségnek a közel-keleti konf­liktus rendezésével kapcsolat­ban elfogadott közös állás­pontja „nagyon távol” van az izraelitől — jelentette ki Ji- chak Samir izraeli külügymi­niszter, hozzátéve, a kilencek döntése nem keltett meglepe­tést Izraelben. Samir, aki nemrégiben tért vissza nyugat-európai körút­járól, ismételten megerősítet­te: Izrael nem tárgyal a PFSZ-szel és elutasít minden olyan európai diplomáciai kezdeményezést, amely „lejá­rathatja” a Camp David-i egyezményt. Samir elmondot­ta: az izraeli kormány vasár­napi ülésén vitatja meg az EGK-határozatot és ezt köve­tően közük a kormány hiva­talos álláspontját arról. badon az összes politikai fog­lyot, köztük Nelson Mandelát, az Afrikai Nemzeti Kongresz- szus egyik vezetőjét, vessen véget a független afrikai álla­mok elleni katonai agressziók­nak és felforgatásnak. A ha­tározat felszólítja a dél-afri­kai hatóságokat, vegyék ele­jét annak, hogy az országban megkínozzák és meggyilkol­ják a politikai foglyokat. A pretoriai fajüldöző kor­mányzat csapatai az eddigi legnagyobb arányú veszteséget szenvedték el a közelmúltban egy Angola ellen végrehajtott provokációs támadás során. Az akcióban 16 katona vesz­tette életét. Ezt Pieter Willem Botha miniszterelnök és had­ügyminiszter ismerte be a fokvárosi parlamentben, ami­kor bejelentette, hogy dél-af­rikai csapatok behatoltak An­gola területére és támadást intéztek a namíbiai hazafiak egyik tábora ellen. A miniszterelnök jelezte, hogy a dél-afrikai csapatok még mindig angolai területen tartózkodnak. Az angolai nemzetvédelmi minisztérium ugyancsak pén­teken közleményben jelentette be, hogy a légvédelmi erők június 7-én lelőttek három Mirage típusú, dél-afrikai va­dászbombázót a dél-angolai Lubango tartományi székhely közelében. A gépeket akkor tették harcképtelenné, amikor egy hat vadászbombázóból álló raj Namíbiából angolai területre berepülve, támadást intézett a várostól tizenhat kilométerre levő menekülttá­bor ellen. Június 19-én indul Carter európai körútja Carter amerikai elnök egy újságírókkal tartott fehér há­zi beszélgetésen jelezte: euró­pai körútját többek között arra kívánja felhasználni, hogy erősítse a nemzetközi nyomást egyrészt a Szovjet­unióra Afganisztán ügyében, másrészt Iránra az amerikai túszok kérdésében. Az elnök június 19-én in­dul Rómába, ahol két napot fog eltölteni, mielőtt Velencé­Kiprianu elutazott Berlinből — Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök — Erich Honeckerrel, az NDK állam­tanácsának elnökével folyta­tott, NI)K- és ciprusi részről egyaránt sikeresnek és hasz­nosnak minősített tárgyalások befejezése után — szombaton befejezte 4 napos, hivatalos Iá­CSAK RÖVIDEN... SAN JÓSÉBAN megnyílt a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt XIII. kongresszusa. A Costa Rica-i kommunisták fó­rumán több mint 400 küldött vesz részt és 18 testvérpárt képviselteti magát. A PRAVDA szerkesztő bi­zottságának meghívására Vár- konyi Péter, a Népszabadság főszerkesztője több napos lá­togatást tett Moszkvában. Fo­gadta őt Mihail Zimjanyin, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Várkonyi Péter meg­beszélést folytatott Viktor Afanaszjevvel, a Pravda fő- szerkesztőjével. 92 667 ÚJ TAGOT vettek fel a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe ez év első 5 hó­napjában, s ezzel a párt tag­létszáma 1 950 000-re növeke­dett. NICARAGUA kormánya Fi­del Castro kubai állam- és kormányfőnek, Carter ameri­kai elnöknek és Jasszer Ara- fatnak, a PFSZ vezetőjének küldött meghívót a szandinis- ta forradalom egyéves évfor­dulójának ünnepségeire, július 19-re. NAGY-BRITANNIÁBAN má­jusban tovább növekedett az infláció s éves szintje immár elérte a 21,9 százalékot. A KOREAI NDK-ban tett baráti látogatását befejezve, a nicaraguai párt- és kormány- küldöttség, amelyet Tomas Borge Martinez, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front egyesített vezetőségének tagja, belügyminiszter vezetett. PORTO városában szomba­ton megnyílt a Portugál Kom­munista Párt országos értekez­lete. A tanácskozáson részt vevő több mint 1200 küldött az ősz­szel tartandó parlamenti vá­lasztások előkészületeivel kap­csolatos kérdéseket vitatja meg. BŐSÉGES lesz az almater­més a Közös Piac országaiban, ha az időjárás engedi — tette közzé becslését az EGK piac- és árhivatala. A több mint 7 millió tonnás termés legna­gyobb része Franciaország északi részéről, Olaszország egyes vidékeiről, a Rajna-vi- dék és a Bodeni-tó környéké­ről származik. , togatását az NDK-ban és el­utazott Berlinből. A két államfő közös közle­ményben összegezte megbeszé­léseit és a látogatás eredmé­nyeit, s megállapította, hogy a nemzetközi fejlemények alap­vető kérdéseinek megítélésé­ben messzemenő egyetértés mu­tatkozik az NDK és Ciprus ál­láspontja között. Elhatározták a két ország közötti, jól fejlődő kapcsolat- rendszer további bővítését és elmélyítését, beleértve a gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködés kiszélesítését, s a magas szintű személyes érintkezések folytatását. Ebből kiindulva Kiprianu elnök meg­hívta Erich Honeckert, tegyen látogatást Cipruson. be, a tőkés csúcs színhelyére utazna. A tanácskozás után június 24-én Belgrádba megy, majd innen másnap Madrid felé veszi útját. Június 26-án érkezik Lisszabonba, ahonnan még aznap elindul haza. Car­ter az újságíróknak azt mond­ta, hogy a velencei találkozó fő kérdései gazdasági ügyek lesznek, különös tekintettel az energiaproblémára. A The Washington Post szombati számában közölte: az amerikai szenátus had­ügyi bizottsága e heti, zárt ajtók mögött tartott ülésén jóváhagyta azt az indítványt, hogy a már rendszerbe állí­tott 550 darab Minute- man—III. típusú több robba­nófejes rakétát újabb százzal egészítsék ki. Ha ez a fejlesztési program megvalósulna, akkor az Egye­sült Államok feltehetően túl­lépné azt az 1200-as határt, amelyet a SALT—II. megál­lapodás ír elő. Carter olaszországi útja előtt interjút adott a római tv-ben, s ebben kifogásolta „egyes európai szövetségesek­nek” azt az elhatározását, hogy az amerikai felszólítással ellentétesen mégsem bojkot- tálják a Szovjetuniót Afga­nisztán miatt, s az olimpiai játékoktól sem maradnak tá­vol. „Egyesek nem eléggé eré­lyesek” — mondta. Új kinevezések Gandhi fia is a nép között — Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök pénteken négy személyt helyezett a kormány­zó nemzeti kongresszus párt főtitkári funkciójába, köztük fiát. Szandzsaj Gandhit. Fel­adatuk az lesz, hogy segítsék a kormányfőt pártelnöki tiszt­ségében és egyben ellássák a szóvivői feladatokat. Az AP amerikai hírügynök­ség megítélése szerint a 33 éves Szandzsaj Gandhi kine­vezése a párton belüli befo­lyása növekedésének eredmé­nye. Az állítólagos önkényes­kedésekért és üzleti machiná­ciókért korábban sokat bírált politikust a Nemzeti Kongresz- szus Párt ifjúsági szervezete vezetőjének tekinti és anyja visszavonulása esetén a jövő­beli kormányfőt látja benne. Ennek a szárnynak politikai súlya nem jelentéktelen — je­gyezték meg a hír kapcsán a távirati irodák. Indira Gandhi korábban Visszautasította a legnépesebb indiai szövetségi állam — Uttar Pradesh — újonan választott törvényho­zóinak kérését, hogy fia le­gyen az állam főminisztere. Szintén pénteken, Gandhi miniszterelnök-asszony a par­lamentben azt mondta, hogy Carter elnök biztosította őt: jóvá fogja hagyni amerikai uránium szállítását indiai atomerőműveknek. A wa­shingtoni kormányzat nukleá­ris szabályozó bizottsága az elmúlt hónapban megakadá­lyozta 40 tonna uránium In­diába szállítását,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents