Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-14 / 138. szám

1980. JÚNIUS 14., SZOMBAT *FST futárt ■-4*ijp.f. Legelőn az üszők Megváltozott a falu képe. Minden reggel legelőre hajtják a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Mgtsz kétszázhúsz növen­déküszőjét a zsámboki kerületben. Borsóvonat Kéz nem érinti A Mezőgép szakemberei meg­oldották a borsó betakarításá­nak komplex gépesítését: a zöldborsó emberi kéz érinté­se nélkül juthat el a fogyasz­tókhoz, illetve a konzervgyá­rakba. Ennek feltételeként gépesítették a betakarítás- cséplés utolsó kézi munkafá­zisát, a cséplőgépek etetését is. Egy-egy gép óránkénti tel­jesítménye így eléri a húsz mázsát, ami a korábbinak csaknem a kétszerese. Egye­lőre 12 ilyen adagolót készí­tettek és szállítottak a hazai mezőgazdasági üzemeknek és legnagyobb borsócséplőgép megrendelőjüknek, a Szovjet­uniónak. Törökbálinti menedzserek Tsz-tej - együttműködéssel Budatej, Galgatej, Jásztej, Sárréttej, Mecsek tej, Dunatej. Nem kell hozzá különösebb fantázia, hogy megfejtsük e nevek titkát. Az adott térségben tevékenykedő ter­melőszövetkezeti tejfeldol­gozó üzemet fémjelzik, még­hozzá, egyre szélesedő ter­mékskálán. Tizenkét év­vel ezelőtt, amikor ezek az üzemek saját helyzetük meg­könnyítésére létrehozták a Tsz Tej nevű együttműködést — ma már Tsz Tej Egyesülés néven, önálló jogi személyisé­gű társulásként működnek — még kockázatosnak tűnt a vállalkozás. Akkoriban nem kevesen, megkérdőjelezték a termelőszövetkezeti tejfeldol­gozás szükségességét. Aztán az idő azokat igazolta, akik bíztak a kezdeményezés sike­rében, jövőjében. Az egyre szaporodó szakosított szarvas­marha-telepek, a növekvő tej- hozamok miatt mindinkább szükségessé vált, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségben a telepek köze­lében dolgozzák fel az éltető nedűt. Nyertes a fogyasztó Nem érdektelen tehát meg­ismerni ezt a sajátos gazdasá- Az egyesülés törökbálinti gi vállalkozást közelebbről is. székhelyén dr. Bory Miklós igazgató elöljáróban leszögezi: — A gyakorlat bennünket Igazolt. Az állami tejipar és a szövetkezeti tejfeldolgozás jól kiegészíti egymást. Kialakult egy egészséges verseny közöt­tünk, s ebben a viadalban, ami egyre inkább tervszerű együttműködés, az igazi nyer­tes végső soron a fogyasztó. — Helytelen a kifejezés — magyarázza —, de talán a leg­találóbb az, hogy menedzsel­jük a szövetkezeti tejfeldolgo­zást. A szakmában járatlan tsz-eket egy sereg gondtól megszabadítjuk. Az alapkőle­tételtől, az új termék beveze­téséig sok mindenben tudunk segíteni a gazdaságoknak. A beruházások előkészítése, Irányítása, a korszerű beren­dezések beszerzése az egyesü­lés szakembereinek vállán nyugszik. De nemcsak az üzem beindításával kapcsola­tos terhek egy részét vállalják át, hanem a folyamatos ter­melést is rendszeres szakmai tanácsadással segítik. Negyed­évenként valamennyi üzem gazdálkodásának jellemző mu­tatóit meghatározzák, összeha­sonlítják. A Tsz Tej feliratú termé­kek számának gyarapodása is a szövetkezeti tejfeldolgozás életképességét bizonyítja, s azt, az egyesülés kereskedelmi szakemberei jól ismerik fel a kínálkozó lehetőségeket. A külhoni és a hazai piacok is­meretében újabb és újabb gazdaságosan előállítható ter­mékek gyártására ösztönzik az üzemeket. Ha kell, tapasz­talatcserére is szívesen utaz­nak oda, ahol bevált ötlete­ket, eljárásokat ismerhetnek meg. Ennek eredményeként született meg a Sárrétgyön­gye nevű, cipó alakú gomo- lyatúró, a Budatej kedvelt jégkrémcsaládja, a különböző ízesítésű krémtúrók gazdag választéka. A társulás esetében az egy­ségben az erő közhelyigazsága valós tartalmat kapott. Ta­valy 127,9 millió liter tejet vásároltak fel, árbevételük meghaladta az 1 milliárd fo­rintot. A nyereségre sem le­het panaszuk: együttesen több mint 87 millió forintot köny­velhettek el. A további fej­lődés zálogát is az együttgon­dolkodás, a már kipróbált öt­letek adaptálása, felhasználása jelenti a tagüzemeknek. Ter­vekben, elképzelésekben nincs hiány. — Űjabb termékek kerül­nek a kereskedelembe a kö­zeljövőben az üzemekből — sorolja dr. Bory Miklós. A Budatej nél a Sasad nevű fű­szerezett, ömlesztett sajtcsalád gyártásának előkészületei foly­nak. A termelői tej bevezeté­sével a régi, talán már el is feledett ízt varázsoljuk vissza a háztartásokba. Korszerűsítésre várva A nehezedő gazdasági kö­rülmények az egyesülés tevé­kenységére is kihatnak. A cé­lok megvalósításának nem is mindig az anyagiak hiánya szab gátat. Korszerű tejtöltő gép szállítását csak évek múl­va vállalják az NDK, a cseh­szlovák gyártók. Ráférne pedig a korszerűsí­tés, a kapacitás növelése az üzemekre. A legtöbb helyen 115 százalékig kihasználja technikai, szellemi kapacitá­sát. A feldolgozásra váró tej mennyisége évről évre nö­vekszik. Míg 1970-ben 18,7 millió liter tejet dolgoztak fel az egyesülés keretében, 1990- ben az előrejelzések szerint már 300—400 millió liter tej­jel kell megbirkózniuk. A telep mellé — Ma még csak az álmok közé tartozik — fejtegeti az egyesülés igazgatója, hogy minden korszerű tehenészeti telep mellé épüljön egy fel­dolgozó. Így gyorsabban, mi több, gazdaságosabban tud­nánk a tejet átadni a keres­kedelemnek. A kevésbé távoli célok közé tartozik, a még fe­hér foltok bekapcsolása a tej- feldolgozásba. Bács-Kiskun megye például sok tejet ad a népgazdaságnak, de keve­set dolgoznak fel helyben. Ka­locsán még az idén újabb üzem lép az eddigiek sorába, az egyesülés tagjaként. De re­konstrukcióra vár a vácszent- lászlói Galgatej üzeme is. Gáspár Mária Nagymarosi üdülőkörzet Gondok az ellátás körül Nagymaros, Magyarország egyik legszebb táján fekszik, Ahhoz, azonban, hogy az em­ber jól érezze magát, nem elég a táj szépsége. Megfelelő ellátásra is szükség van. Bolthálózat Nagymaroson igen kevés az élelmiszerbolt, ahhoz képest, hogy a 4900 lelket számláló községben nyaranta 10 ezer embert kell ellátni alapvető élelmiszerekkel, mirelitáruk­kal, friss zöldséggel, hússal, s sorolhatnánk még tovább a gondokat. Niedermüller Ferenccel, a nagyközségi tanács végrehaj­tó bizottságának titkárával be­szélgettünk az ellátás helyzeté­ről: — Boltjaink nagy része el­avult, kis alapterületűek, rak­tárhelyiségeik jóformán nin­csenek. Kilenc bolt van a köz­ségben, ebből két hentes, négy élelmiszer, egy magán vegyes­kereskedés és két 220 négy­zetméter alapterületű kis ABC-áruház. A felsorolt bol­tok, az ABC-k kivételével, mind magánházakban talál­hatók, s gondolom, nem kell különösebben bizonygatnunk, hogy ez az áldatlan állapot sokszor fennakadásokat okoz az ellátásban. Sajnos, egyelő­re tehetetlenek vagyunk, to­vábbi fejlesztésre nincs pén­zünk, s így a gondjaink a jövőben csak szaporodni fog­nak. Kétnaponként — Boltjaik elavultak, ám ez mégsem befolyásolhatná az áruválasztékot és a minősé­get?! — Sajnos, igen. A legna­gyobb hiány felvágottakból, töltelékárukból és mirelit ké­szítményekből van. Ennek fő oka, hogy a FÜSZÉRT szállí­tásai enyhén szólva rendszer­telenek. A kenyerünk, pék­süteményünk szerencsére jó. Szobról kapjuk a kalácsot, egyéb pékárukat pedig hely­Díjkiosztás Hernádon Újítástól a találmányig Aki igazán kutyaszorítóba kerül, még egy jó ötlettel ki­vághatja magát belőle. Egy­re többször hallani ezt a meg­jegyzést gazdasági szakembe­rektől, amikor a túlzott ener­gia vagy segéd- és alapanyag­felhasználásáról esik szó. Ta­lán nem múlik el úgy nap, hogy ne kerülne szóba: az ipa­ri üzemek milyen ötletekkel, újításokkal, esetleg még talál­mánnyal is spórolnak meg milliókat. Erről sokat beszé­lünk — arról azonban ritkáb­ban, hogy a termelőszövetke­zetek az újításokkal, a talál­mányokkal milyen eredményt értek, érnek el. Pedig az újító mozgalomnak a szerepe, a jelentősége ná­lunk sem kisebb, mint egy üzemben, gyárban. S hogy mennyire nem az, ar­ról az újítók megbeszélésének eszmecseréjének házigazda­ként helyet adó Hernádon, a Március 15. Tsz-ben megren­dezett kiállítás győzi meg az embert. Az E—512 kombájnba szerelhető rostafelületet növe­lő rácsrendszer a szemvesztes- séget csökkenti. A kiskunlac- házi Kiskun Tsz három kom- bájnosának újítása — Túró- czi Andrásé, Józsa Imréé és Domin KárolVé — melyet az országban már 151 helyen al­kalmaznak 427 kombájnnál. Egy hektáron — 40 mázsás át­lagtermést véve alapul — egy év alatt kombájnonként 100 hektáron 60 ezer forint meg­takarítás érhető el alkalmazá­sával. S mindössze harminc perc alatt beszerelhető az em­lített típusú kombájnokba. Nem véletlen, hogy a kiállítá­son első díjat nyert. Űjítók, szakemberek dugták Mintegy 425 ezer forint éves megtakarítást hoz ez az ötletdíjas bérén- dezés, mely a fejtrágyázást teszi takarékosabbá, a szükséges mennyi­séget adagolja Halmágyi Péter felvétele össze fejüket tegnap Herná­don. Első alkalommal találkoz­tak egymással a termelő­szövetkezetekben dolgozó újítók. De minden bizonnyal lesz még folytatása ennek a nagyon hasznos megbeszélésnek, szám­vetésnek. A megye mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei­ben hétszáznál több tagja van az újító mozgalomnak. Nem túlzás azt állítani, ebben is si­kerül felzárkózniuk az ipari üzemekhez. Egyetlen tény: ta­valy 382 újítást, s három ta­lálmányt nyújtottak be. Ebből a gyakorlatban elfogadtak, al­kalmaztak 268-at, s egy talál­mányt. Az utóbbi gazdasági haszna, értéke: egymillió 193 ezer forint. Volt azonban már ennél is jobb év. Annak pél­dáját, hogyan lehet tsz-ben is táplálni az újító mozgalmat a dunavarsányi Petőfi termelő- szövetkezet adja. Érdemes hát tőlük tanul­ni. Második díjat kapott az a növényházi permetezőgép, az NP—30/50, melyet Oszkó Sán­dor, Szeremley Béla és Füzes- séry Pál, az Óbuda Tsz tagjai készítettek. A harmadik díjat megosztva adták ki a kiskun- lacházi ÉGSZÖV SZKV és a Március 15. Tsz újítóinak. Az előbbiek a Kent padlóburko­lat csúszásmentessé tételéért, míg a hernádiak az üzemi elő- gyártásban készülő falpanelle­kért kapták. A MEDOSZ Pest megyei területi szövetsége két különdíjat adott ki. Erre a ki­állításra Pest megye tizenhá­rom tsz-éből 49-en nyújtották be munkájukat. V. E. ben készíti a sütőüzem. Tőke­hús is megfelelő mennyiség­ben és minőségben található a két hentesüzletben. A baj csak ott van, hogy a két hen­tesüzlet kevés és sokszor hosz- szú sorok állnak még az ut­cán is. Sajnos, az utcai sor­állás tavasztól őszig szinte jellemzője a nagyközségnek minden hétvégén. Szombaton a nyaralók, víkendházak tulaj­donosai kénytelenek hosszú­hosszú sorokat végigállni, mert egyszerűen a boltok nem bírják befogadni a vásárló­kat. És hiába gyorsak, szol­gálatkészek az eladók, ha el­avult apró munkahelyeik kép­telenek a forgalom zökkenő- mentes lebonyolítására. — Van-e elegendő zöldség? — Ezen a téren a legrosz- szabb a helyzet. A Zöldért gépkocsijai csak kétnaponként szállítanak, mennyiségében és minőségében egyaránt elfo­gadhatatlan árut. Annak el­lenére, hogy az élelmiszer- boltjaink is élnek az adott le­hetőséggel és felvásárolják a helyben, kiskertekben ter­melt gyümölcsöt és zöldséget. — A lakosság természete­sen időnként az adott fóru­mokon kifejezi elégedetlensé­gét. Az összehasonlítási alap­juk azonban nem mindig meg­felelő. Nem egy hasonló típusú nagyközséghez, hanem általá­ban Váchoz, Budapesthez ha­sonlítják a helyi viszonyokat. Ez természetesen, nem helyes, abban viszont igazuk van, hogy az ellátás nem megfelelő. Elképzelések Tervezzük, egy 500 négyzet- méteres ABC-áruház felépíté­sét, erre azonban az adott kö­rülmények között egy-két éven belül még nem számíthatunk. Nemrégiben a Vác és környé­ke Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal közösen kiírtunk egy pályázatot is, az Országos Idegenforgalmi Tanács égisze alatt, s most várjuk a pálya­munkák beérkezését. Valame­lyest — ha nem is a közel* jövőben — javul majd Nagy­maros nagyközség élelmiszer- ellátása. Kovács Attila Ernő Az MSZBT évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) jetunió barátsága és együtt­működése millió és millió szovjet és magyar ember ügyévé vált. — Jogos büszkeséget vált ki a szovjet emberekből az az év­tizedek próbáját kiállott tény is, hogy a magyar és a szov­jet nép együtt harcol a szocia­lista és a kommunista társa­dalom felépítése és a világbé­ke ügyéért. Egységesen lépnek fel a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése, az enyhü­lés és a leszerelés érdekében — mondotta a szovjet nagy­követ. Ezután Tétényi Pál felolvas­ta a Szovjet—Magyar Baráti Társaságok Szövetsége elnök­ségének, valamint a Szovjet— Magyar Baráti Társaság köz­ponti vezetőségének az MSZBT jubileumát köszöntő üdvözle­tét, majd Apró Antal a tár­saság megalakulásának 35. év­fordulója alkalmából a ma­gyar-szovjet barátság fejlesz­téséért és sok évtizedes ki­emelkedő munkásságáért 20 MSZBT-aktivistát a társaság aranykoszorús jelvényével tün­tetett ki. Ugyancsak pénteken a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségén Vlagyimir Pavlov nagykövet az SZMBT által adományozott tíz kitüntető jelvényt nyújtott át —többek között Apró Antalnak, dr. Babies Antalnak. Kardos Lászlónak, Ligeti Lajosnak és Olcsai-Kiss Zoltánnak. Az SZMBT kitüntető oklevelét 15-en vehették át a nagykö­vetségen. Az évforduló alkalmából pénteken koszorúzási ünnep­séget renedeztek az ELTE ter­mészettudományi karának épü­letében, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alakulá­sát megörökítő emléktáblánál. Ligeti Lajos akadémikus, az MSZBT alelnöke, egykori ala­pító tag emlékezett meg —en­nek során — a magyar—szov­jet barátság jelentőségéről. Sikeres fejlesztés Gyűrűk, szellőzők... Ha a legintenzívebben, a leg­dinamikusabban fejlődő üze­meket rangsorolnánk, bizonyo­san az élre kerülne a solymá­ri Pest megyei Műanyagipari Vállalat. Tavaly több mint másfél milliárd forint értékű terméket állítottak elő, s ha idén nem is terveznek terme­lésfelfutást, imponáló módon tesznek eleget az ötéves ter­vükben előírtaknak. Sikerük, eredményük titka? Évek óta folyamatosan figye­lemmel kísérik az igényevál­tozásait, bővítik, korszerűsí­tik termékösszetételüket. Idén például — miután megvalósí­tották a szükséges gépi beru­házást — már a 630 milliméter át­mérőjű polioiefin csövek gyártását is megkezdhet­ték. Korábban a legnagyobb mé­retű cső 400 milliméter átmé­rőjű volt. A gáz- és /vízveze­ték-hálózat építésében re­mekül bevált a műanyagcső — acél helyett —, nagy mérték­ben csökkenti a népgazdaság terheit, költségeit. Ugyancsak a deviza megtakarítás sarkall­ta a vállalat műszaki embe­reit, amikor folyamatosan ki­fejlesztették a szilikon alap­anyagot és az öntött poíiure- tánt — Vulkollan és Adiprene márkanévvel kerülnek forga­lomba — az «ezekből készült termékeket sem kell drága pénzért megvásárolniuk a kül­kereskedőknek. A belsőfoga- zású lapos hajtószíjtól a tar­goncakerékig számtalan cikk készíthető belőlük, még nagy terhelést igénylő tengelykap­csoló betétek is. például ho­mokszóró vezetékfejre. A ko­pásállóságát és tartósságát jól jelzik a PEMÜ szakemberei egy másik példával is: a betonkeverő csigahajtá­sa is megoldható ilyen műanyag termékekkel. Említésre méltónak tartják a nemrégiben elkészült ugyan­csak szilikon, de teflon borítá­sú tömítőgyűrű-családot. Nagy előnyük a magas hőállóságuk és a végyszerálló-képességük, valamint széleskörű felhaszná­lási lehetőségük. Sikerrel használnak föl egy különleges, új teflont a szaba­dalommal védett műanyag vegyszerszivattyúknál is. A család új tagja egy nyugatné­met kooperációban készülő, nagy teljesítményű, minden vegyszerártalomnak ellenálló KT-típusú szivattyúi. Ezt ké­szítik teflon, de polipropilén betéttel is. Vallják Solymáron: gyak­ran olcsóbb, ha licencet vásá­rolnak, s nem maguk kísér­letezgetnek. Ezért vásárolták meg többek között — ugyan­csak NSZK-beli cégtől az ütés­álló, pvc-ből gyártható —te­tőkiegészítő elemek licencét. Egyébként a gyár mindig újat kereső kedvét számos termék iga­zolja. Például az Ikarus autóbuszok­hoz tervezett poliuretán lök­hárítók és a talán csekélység­nek tűnő, de igen sok költsé­get megtakarító hőszigetelt do­bozok — tetővel, a szükséges csővezeték-csonkokkal, ame­lyeket vízórák elhelyezéséhez ajánlanak a magánházépítők­nek. D. Gy. i * V

Next

/
Thumbnails
Contents