Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

Új köntöst kap az épület A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1980. JŰNITJS 11., SZERDA Kedvező szerződés, jobb árak Növekvő forgalom az Áfész felvásárlóielepén Körbeállványozták a ceglédi Kozma Sándor utca egyik négyemeletes lakóházát a Lenin Tsz építőrészlegének dolgozói. Felfrissítik, újrafestik az épületet. Apáti-Tóth Sándor felvétele Átépítések és felújítások A Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet új feladatkörét elsősorban az épületfelújítá­sok, javítások szabják meg. Ennek a programnak a kereté­ben dolgoznak a városbeli Kossuth Gimnázium öreg épü­letén. A városháza udvar fe­lőli, földszinti részén nagy mé­retű, korszerű ügyfélszolgála­ti irodát alakítanak ki. A nyá­ri hónapokban több iskolában és óvodában kell elvégezniük az ilyenkor szokásos teendő­ket. Bár munkájukra elsősor­ban ' a felsorolt szolgáltatások jellemzők, új épületet is emel­nek: Abony központjában olyan 15 lakásos lakóházon dolgoznak, amelynek föld­szintjén OTP-fiók kap helyet. Tizenkét mázsa tavalyi mé­zet, 2800 tojást adtak le és majdnem egy mázsa kifőzött viaszt cseréltek műlépre egy csendesnek számító napon Cegléden, a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ Dorottya utcai felvá­sárlótelepén. — Az első negyedév (tapasz­talatai azt mutatják, hogy je­lentősen megnőtt a termelő- kedv. Forgalmunk a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyít­va harminc százalékkal növe­kedett Ez elsősorban a meg­emelt felvásárlási áraknak és a szövetkezeti szakcsoport­jaink által nyújtott sokféle kedvezménynek köszönhető — tájékoztat Varga János, a te­lep vezetője. Félmillió tojást vettek át. Ennek itagy részét már előre lekötötték szerződés­sel, a háztáji gazdaságokkal és rendszeres szállítójuk a kecs­keméti Áfész Univer baromfi- tenyésztő szakcsoportja. A temérdek tojást főként Ceglé­den értékesítik. Ök látják el a kórház konyháját, a sütőipa­ri vállalatot, saját élelmiszer- és vegyesboltjaikat. A fenn­maradó készletet Budapestre, a Nagyvásártelepre viszik. Május közepén megkezdték a gyapjúfelvásárlást; szövet­kezetektől és magánszemé­lyektől egyaránt. Az eddigiek szerint a leadott gyapjú több és jobb minőségű lesz az elő­ző esztendeinél. Érezhetően kedvezőbbek voltak a takar­mányozási lehetőségek. Legna. gyobb szállítójuk a helybeli Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, továbbá a csemői November 7. s az abo- nyi József Attila tsz. Az utób­bi hetekben 200 mázsa gyap­jút vettek át, s úgy ítélték meg, hogy öttonnás tervüket várhatóan túlteljesítik. A gyapjú minőségének megóvá­sát szolgálja, hogy az átvett mennyiséget nyomban továb­bítják a Gyapjúforgalmi Vál­lalat központi raktárába. Sok méhész most adja le a tavalyi mézet. Hozzák a kifő­zött viaszt is, műlépcserére. A szorgos bogarak úgynevezett tavaszi beetetéséhez kellő mennyiségű cukrot kaptak nagykereskedelmi áron a szer­ződött méhészek. A kaptárak gazdái bizako­dók, remélik, megismétlő­dik az előző évi jó termés. Már nyílik az akác, s szépen virágoznak a határ repcetáb­lái. A Kossuth Termelőszövet­kezet jókora területen vetett napraforgót. A beporzást segí­tő rovarokat minden gazda­ság szívesen látja. A nyúl- és galambátvétel­nél a lehető legkisebb súly­veszteség elérése miatt fontos a gyors szállítás. Ezeket min­dig azonos napokon vásárolják fel, s nyomban küldik is to­vább. Mind több tagot szám­lál a nyúltenyésztő szakcso­port. Kedvezményesen vehet­nek tápot és még hereföldet is kapnak. A tapsifülesek alsó átvételi súlyhatára 2,3 kilo­gramm. Eddig huszonöt má­zsát vettek át belőlük, és a dunavarsányi Petőfi Tsz-nek szállították tovább. A galamb Kecskemétre kerül, a Barom­Inkább a színpadot kedvelem... Forgatás közben Max von Sydow-val Vörösesszőke haj, fehér bőr, néhány szeplő, vékony bajusz, szabálytalan arc, szálfater­met, hatalmas, erős kezek, csendes, halk szavak — a be­szélgető partner Max von Sy- dow. A világhírű színész és film­színész — ő maga választja ketté a két fogalmat — Hol­lywood, a római Cinecitta és Ingmar Bergman szigeti stú­diói után ezúttal Dunakeszin játssza következő filmjének szerepét. A forgatás szüneté­ben kértük meg arra, hogy mutatkozzék be olvasóinknak. Nálunk is bemutatott filmjei­ből már jól ismerjük arcát, já­tékstílusát, hogy csak a leg­ismertebbeket soroljam fel, például a Tükör által homá­lyosan, a Szégyen, a Szenve­dély vagy a Farkasok órája című alkotásokat. A filmbeli fogolytábor őr­tornyának árnyékába teleped­tünk le beszélgetni: — Mindig szerencsém volt — mondja . halk, szapora szóval. — Már a középiskolá­ban is színész szerettem vol­na lenni. Amikor végeztem, minden álmom az volt, hogy felvegyenek a stockholmi Ki­rály Színház színiiskolájába. Első nekifutásra sikerült, pe­dig most már tisztában vá­gyak azzal, hogy akkor meny­nyire nem tudtam semmit. 195í-ben végeztem itt, utána négy évet töltöttem kisebb színházakban, például Norr- köpingben. Ezek kis létszámú társulatok voltak, és igen in­tenzív munkát követeltek Sok-sok nagy szerephez jutot­tam, és nagyon jó iskolának vélem az itt eltöltött időt. — Ötvenötben jött a nagy találkozás. Ekkor szerződte­tett a malmöi színház, amely­nek egyik rendezője volt a sok közül Ingmar Bergman. Bergman körül egy olyan al­kotói műhely alakult ki, amely magával ragadott mind­annyiunkat. Egy éve dolgoz­tunk együtt, amikor az első filmszerepet felajánlotta ne­kem a Hetedik pecsét című filmjében. Öt évig dolgoztunk Malmőben, majd innen szer­ződtünk a stockholmi Király Színházhoz. Azt hiszem, az el­ső igazán átütő nagy színpadi sikeremet a Bergman rendezte Peer Gyntben értem el, s ettől kezdve igazi sikersorozat kez­dődött számomra. Elekor ját­szottam a Hamletben, a Vihar­ban, a János királyban. Azóta is nagyon szívesen játszom Shakespeare-t. Játszottam Pi­randello Negyedik Henrikében, Strindberg Álomjátékában és Jean Paul Sartre Altona fog­lyaiban. És persze, egymást kö­vették a filmek. Bergmannal dolgozni, azt hiszem, a legna­gyobb élmény egy filmszínész számára. — Az ön nálunk bemutatott filmjei általában művészi fil­mek voltak. A most készülő, a történet után ítélve, kommersz munkának ígérkezik. XJgy véli, hogy ilyen filmben is lehet igazán nagyot, művészit alakí­tani? — Nos, ez a Menekülés a győzelembe című produkció valóban teljesen egyértelműen kommersz, de én nemcsak mű­vészfilmeket, hanem sok egyéb filmet is csináltam. Meggyő­ződésem, hogy bármilyen is le­gyen a film. a szerep a fontos, amelyet ránk kiosztanak. Pon­tosan olyan intenzitással kell dolgozni ezen is, mint egy Bergman-filmben. Állítom, hogy a filmtől függetlenül ma­ga a megformált alak lehet valódi, hiteles, jól ábrázolt. Egyébként a most készülő film valóságos elemeken alap­szik. — Egyik híres partnere, Liv Vilmán azt írja, hogy ön való­sággal azonosul a megformá­landó figurával. Nem eljátssza, hanem azzá válik. Most egy meggyöződéses náci tisztet ala­kit majd. Hogy érzi magát en­nek a bőrében? — Mindenesetre pocsékul. Bergmannal együtt vallom, hogy a háború szörnyű, barbár dolog, melyet mindenképp el kell kerülni. Ettől függetlenül, mivel ez a szerepem, kényte­len vagyok azonosulni a figu­rával, másképp nem tudnám eljátszani. Pontosabban, úgy eljátszani, hogy valódi és hi­teles legyen. Szeretném meg­mutatni a nézőknek, hogy mi­lyen ez az ember belülről, hogy messziről kerüljék el az ilyen típust. — Kérem, beszéljen a csa­ládjáról is. — 1950-ben nősültem, a fele­ségem, Krisztina, színésznő volt, de már régóta nem ját­szik. Két gyerekünk van, Clas és Henrik. Amíg kicsik voltak addig nagyon nehéz volt ösz- szeegyeztetni • a munkát és a családi életet, hiszen folyton utaztam. Hál’ istennek, most már felnőttek. Clas 26, Henrik 22 éves, így könnyebb az élet. — Egyikük sem követte a színészi pályán? — Egyiküknek sem tiltottam meg, ám nem éreztek maguk­ban ilven ambíciókat. — ön, ha jól tudom, jelen­leg Rómában él. — Igen, már jó pár éve Ró­mában lakom, rengeteget dol­gozom ugyanis a Cinecittában. Olyan kitűnő rendezőkkel ta­lálkoztam itt, mint Alberto La­tuada, Franco Rősi, Mauro Bo- lognini. Szerencsére r sohasem vagyok munka nélkül. — Mi lesz a következő mun­kája? — Több mint valószínű, Svédországban . forgatok majd Jan Troell új filmjében. Vele már dolgoztam együtt Ameri­kában, és bátran mondhatom, hogy Bergman után ő a leg­kedvesebb rendezőm. Nagyon csábít a feladat. Egy svéd mér­nököt kell majd alakítanom, aki léghajóval akarja elérni az Északi-sarkot. A sztori 1897- ben játszódik. — ön most először jár Ma­gyarországon. Hogyan tetszik hazánk? — Budapest gyönyörű, és itt, Dunakeszin, a forgatás helyén, is nagyon jól érzem magam. Szép a környék, és ideális a terep a filmhez. — Mit szeret jobban, a szín­padot vagy a filmet? — Ha rajtam múlna, biztos, a színpadot választanám. Ott elevenebb a kapcsolat a néző­vel, nem lehet hibázni, azon­nal kell vizsgázni. A filmen, ha elrontok valamit, legfel­jebb újra forgatjuk. A színpa­don mindig a maximumot kell nyújtani. A, forgatás rövid szünete vé­get ért. Max ven Sydow fel­állt, egyenesre igazította tiszti saokáját, majd kimért, kato­nás léptekkel távozott. Ez már nem a békeszerető színész ar­ca volt... Kovács Attila Ernő fifeldolgozó Vállalathoz, ahon­nan exportálják. Cegléden az első negyedévben 1800-at vá­sároltak fel. Keresett a naposbaromfi. Az idén új keltetőkkel vették fel a kapcsolatot, s így némileg javult az ellá- . tás. Az apró szárnyasok a szol­noki keltetőből és a Bábolnai Állami Gazdaságból érkeznek városunkba. Helyben főként a naposcsibe kelendő. A kisebb mennyiségben érkező kacsa és liba inkább a falvakban, Jász. kanajenőn, Albertirsán és Abonyban keresett. Csirkét is felvásárolnak, de csak ötszáz darabnál nagyobb tételben. A kedvelő szerződések, a magasabb felvásárlási árak és az egyre közkedveltebb szak­csoportok eredményeként a két esztendeje megnyílt felvá-. sárlótelep forgalma meghá­romszorozódott. A raktárak jó kihasználásával, az összehan­golt áruátvétellel és -továbbí­tással zökkenőmentessé tették a felvásárlást, s ha kell, még a jelenleginél is nagyobb mennyiségű áru forgalmazását. K. D. Gyeplélegeztető berendezések Két, egyenként 195 ezer fo­rint értékű gyeplélegeztető berendezést készítettek a szarvasi mezőgazdasági gép­kísérleti üzem tervei, alapján a ceglédi Lenin Tsz Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Gépja­vító Társulat szakemberei. Az egyik gépet a szarvasi üzem, a másikat pedig — so­ron kívül —, a Lenin Tsz ré­szére szerelték össze a GT ceglédi műhelyében, a Pesti lúton. Papucsok, nőknek — férfiaknak Sok munkája van a Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezetnek. Kelendőek a gyártmányaik. Tavaly 20 ezer pár konfekciős cipőt készítettek, divatos női fatalpú papucsból 5 ezret és ugyanannyi férfi házipapucsot is. Méretre szabott cipőt 1700- an rendeltek nálunk, nem egy gyógybetéteset is. A megren­delők elégedettek a minőség­gel, általános vélemény, hogy munkájuk kisipari munka. Kirándulás a Dolinára * Legutóbb, bár néhány je­lentkező dacolt volna a zord idővel, elmaradt a' Magyar Autóklub ceglédi csoportjának hétvégi kirándulása, amelyet a közeibe, Albertirsa határába, a természetvédelmi területre terveztek. A kirándulás most június 14-én lesz, ekkor láto­gatnak a Dolinára. Az autó­sok' délután háromnegyed négykor a Kossuth Művelődé­si Központ előtt találkoznak. A természetvédelmi területen Surányi Dezső tudományos kutató lesz az idegenvezető. Zsongó-bongó tornacsarnok A bronz is szépen csillog Az abonyi Somogyi Imre ál­talános iskola sportcsarnoka gyermekzajtól hangos. A te­remben különféle labdajátéko­kat gyakorló lányok edzenek. A foglalkozást vezető tanárnő, Nagy Gáborné, határozottan kijelenti: — Gyakorolni kell, állandóan és rendszeresen. Ha egy kicsit is lazítunk, könnyen kieshe­tünk a lendületből. Minden alkalmat kihasználunk az ed­zésre. Csak így lehet ered­ményt elérni. — Az iskola leány kézilabda­csapata most nyerte meg, ti­zedszer egymás után, a járási úttörő-olimpiát. Minek köszön­hetik ezt a sikersorozatot? T ömegsportórák — A tervszerű, következetes felkészülésnek. Valamennyi felsőtagozatos leánynak én tartom a testevelés órákat. Ötödikes koruk óta ismerem őket, figyelemmel kísérem a tehetségeseket és sokat akaró­kat. A jelentkezőkkel (mert mindig többen szeretnének jönni, mint ahány helyünk van), külön is foglalkozom, a valóban tehetségeket pedig be­állítom a kézilabda-csapatba. Heti két óra edzésidőnk van. Ez persze kevés. Ezért bejár­nak a gyerekek a tömegsport­órára és a kiadott feladatokat önállóan gyakorolják. Most ép­pen ilyen foglalkozás van. — Az iskola csapata Pest megye színeiben sikeresen sze­repelt a televízió Mindent be­le! sportvetélkedőjén. Hogyan válogatták össze ezt, a csapa­tot? Jutalomjátékok — A házi ’selejtezőkön úgy hatvan gyereket választottunk ki, Tóth Ernő kollégámmal Közülük, a különféle gyakor­latok során alakult ki az a húszszemélyes csapát, akikkel végigküzdöttük a versenyt. Ta­nári kollektívánk valamint a helyi szervek, üzemek sokat segítettek. Ez a bronzérem — úgy vélem, méltán öregbíti majd iskolánk hírnevét. — A gyerekek mennyiben tudják majd hasznosítani az itt tanultakat? — Rengeteg új játékot ta­nultunk. Ezeket állandóan használjuk az órák során. Nemcsak edzésre, hanem ju­talmazásra is. A legügyeseb­bek, ha van rá idő, eljátszhat- ják, bemutathatják valamelyi­ket a többieknek. Ez minden­képpen kellemesebbé teszi az órákat. Jöttek, megköszönték — Mik a további tervei? — Az eddigi eredmények megőrzése mellett szeretném, ha csapatunk egyszer 'bejut­hatna az országos döntőbe. Igaz, nálunk testnevelési tago­zatos osztály nincsen. A rend­szeres felkészüléssel, mint lát­ható, lehet azért eredményeket elérni. Az országos döntőhöz azonban még le kellene győz­nünk megyénk többi 145 csa­patát. Ez pedig már kemény dió. Több csapattal egyesületek foglalkoznak. Mi a magunk erejére kell, hogy építsünk. — Szereti ezt csinálni? — Tíz' éve itt tanítok. Fér­jem szintén testnevelő tanár, ez a hivatásunk. A napokban tanítványaim megnyerték a já­rási úttörő-olimpia négy tusa versenyét. A küzdelem után, úgy ahogy voltak, kipirultan odajöttek és megköszönték a felkészítést. Azt hiszem, ennél nagyobb jutalmat egy peda­gógus sem kaphat ^ Cs. B. Virágok és garázdák Cegléden több utca lakói panaszkodtak mostanában, amiatt, hogy hiába próbálják rendben tartani házuk kör­nyékét, hiába szegik virág­ágyással a járda mentét, mun­kájuk gyümölcse több keserű­séget hoz, mint örömöt. Nem gyönyörködhetnek sokáig a szépben: vandál kezek mar­taléka lesz a szép virág, az éj­szaka leple alatt ismeretlen garázdálkodok tövestül kia­bálják a palántákat. Május végén még a Városgazdálko­dási Vállalat gondja is meg­nőtt a tulipánhagyma-csenők miatt, ami ..fogyóeszköz” lett, eltűnt, mire felszedhették vol­na. Pedig drága portéka va­lamennyi. A tereket, utcákat azért szé­pítik, hogy mindenki gyönyör-, ködhessen a látványban és a városkép még szebb legyen. Sokan mondják: ió lenne ten­ni a garázdák ellen. N

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents