Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-09 / 107. szám

I Munkára nevelés Iskolában, gyárban, határban A munkára nevelésnek, szoktatásnak számos formáját alkalmazzák a város iskolái­ban. A tanulók tartják rend­ben és javítják az iskolák fel- szerelési tárgyait, ők gondoz­zák a dísznövényeket, a gya­korlati és szakköri foglalkozá­sokra különböző eszközöket ké­szítenek. Az ő dolguk az isko­laudvar, a sportpályák gondo­zása is. Valamennyi iskolai tanuló a város szépítésében is részt vál­lal, különösen az őszi és tava­szi tisztaságii heteken, a parkok rendben tartásában azonban máskor is serénykednek. Vál­lalnak munkát az üzemekben, termelőszövetkezetekben is. Találkozhatunk velük a földe­ken az őszi betakarítás idején, nyáron pedig a gyárakban töl­tenek rövidebb-hosszabb időt. ■— A városi tanács értesíti a lakosságot, hogy a város ha­tárában az incsői, illetve fenyvesi külterületen, a 20 kilovoltos légvezetéket május 10-én feszültség alá helyezik. Az oszlopokra felmászni, a vezetékeket, szigetelőket meg­rongálni szigorúan tilos és élet- veszélyes. Kérik a lakosságot, ha leszakadt vezetékkel talál­koznak, azonnal értesítsék az Elektromos Művek kirendelt­ségét, a 45-ös telefonon. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1980. MÁJUS 9., PÉNTEK Társadalmi összefogással Tornatermet építenek Récéién — Sokáig emlékezetes lesz számunkra az a társadalmi összefogás, amellyel az itt élő emberek és az üzemek, szövet­kezetek az elmúlt években se­gítették az egészségház és más létesítmények megépítését — mondta Tóth István péceli ta­nácselnök, akivel a községfej­lesztésről beszélgettünk. A di­cséret hangján szólt az általa jól ismert helyi közösségekről, s a forgalmazásból kitűnt: rá­juk mindig lehet számítani. Mezőváz, alfablokk Lám itt van a következő fel­adat, az általános iskola új tornatermének építése. Nem Javult a munkaszervezés A balesetmentes, zavartalan közlekedésért. Tömören így foglalhatjuk össze a vas­úti pályafenntartók munká­jának célját, ezért dolgoznak a Hatvan—Salgótarján pálya- fenntartási főnökség isaszegi egységének alkalmazottai is, akiknek vezetője, Kecskés Jó­zsef legutóbb a gödöllői MÁV-állomás pártalapszerve- zetének taggyűlésén számolt be az elmúlt időszak munká­járól. i Jó és rossz, örvendetes és elszomorító adalékokban nem volt hiány, s ami dicséretes, egyre inkább az előbbiek ke­rülnek túlsúlyba az isaszegiek munkájában. De ismerkedjünk meg először nehézségeikkel, hogy tevékenységüket igazsá­gosan ítélhessük meg. A gondjukra bízott szakasz az egyik legrosszabb a vona­lon. Hiszen a pálya állapota jó, ha kilencven kilométeres sebességet enged itt a vona­toknak, az ideális százhúsz he. lyett. Mint a pályafenntartók általában, ők is a természet adta körülmények között dol­goznak: télen, nyáron, hideg­ben, melegben, esőben és szél­ben egyaránt meg kell állni a helyüket, hiszen nincs az a körülmény, amelyre hivatkoz­hatnának, ha egyszer baleset történik, ha elakad a közleke­dés. Ilyenre tavaly nem is volt példa, ami az 57 tagú kollek­tíva érettségét, összeforrott- ságát, szakértelmét dicséri. » Különösen a munkaszerve­zésben sikerült előbbre lép­niük, s ehhez nagymértékben hozzájárult az, hogy jobban összehangolják a géplánc munkáját, és a kiegészítő ké­zimunkát, amiből, s ez sem elhanyagolható körülmény esetünkben, még mindig jócs­kán akad. Egyelőre valameny- nyi munkafázist nem gépesít­hetik, a kemény fizikai mun­ka, ha kisebb mértékben is, mint 'korábban, alaposan igénybe veszi a szakasz dol­gozóit. Tevékenységük sokoldalú. A j 63 kilométernyi pályaszaka­szon síneket cserélnek, átjá­rókat építenek, kitérőket sza­bályoznak, karbantartják a sorompókat és sorolhatnánk tovább, nehezen érnénk a vé­gére, annyi a feladatuk. S hogy eközben egyetlen baleset sem fordult elő tavaly, s hogy terveiket teljesítették, az nem utolsó sorban a brigádmozga­lomnak is köszönhető. Két szocialista kollektívá­juknak, a Petőfi és a Klapka nevét viselő szocialista brigá­doknak huszonhat tagja van, s már szervezik a harmadikat is, ők a Hunyadi nevet veszik fel. Vállalásaikban nemcsak a gazdasági feladatokat tartják szem eiőtt, a mozgalom há­rom jelszavának egyforma súlyt adnak. Ezt mutatja az is, hogy a Petőfi brigád első lett például a§ felszabadulási vetélkedőn, s hogy a Klapká- sok is helytállnak a munkán j kívül is. A brigádok a szocialista együttélés szabályainak tuda­tosításában is sokat vállal­nak, de ezen a területen sok erőfeszítésre van szükség ah­hoz, hogy javuljon a helyzet. Sajnos, az elmúlt időszakban is előfordult, hogy összekap­tak az egy munkahelyen dol­gozók, s odáig fajult egy ügy, hogy végül csak az áthelye­zés segített. Ugyanezt mondhatjuk az igazolatlan hiányzásokról is; igaz, hogy tavaly a felére csökkent az arányuk, de még mindig elég magas. A fegyel­mi helyzet tehát sokat javult, de ennyivel nem elégedhetnek p-ieg az isaszegi főpályameste­ri szakasz dolgozói. Csiba József Holnap Szövetkezeti torna A KPVDSZ Pest megyei bi­zottsága és a Pest megyei MÉSZÖV az idén is megren­dezi a szövetkezeti és keres­kedelmi dolgozók kispályás labdarúgó-tornáját Vác, Gö­döllő, Szentendre, valamint a budai járás és a főváros csa­patainak részvételével. A te­rületi selejtező mérkőzéseit május 10-én, szombaton reg­gel kilenctől játsszák a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem sporttelepén. A találko­zók kétszer tizenöt percig tar­tanak, az első helyezett tovább­jut a megyei döntőbe. kevesebb, mint ezerháromszáz gyerek vár rá. Hol tartanak, s milyen segítséget kaptak az építéshez? — Az előzetes számítások szerint, mintegy ötmillió fo­rintba kerül az épület, amely­nek alapjait már kiásták, s ha minden úgy sikerül, ahogy ter­veztük, még az idén átadjuk rendeltetésének. A tornaterem építészeti tervét Csávás Ferenc községi tanácsunk műszaki fő­előadója készített el társadal­mi munkában, ezért talán jobb, ha ő mutatja be, milyen is lesz. A fiatalember, aki alig egy éve van a tanácsnál, s akinek munkájáról elismeréssel szólt az elnök, tervrajzokkal érke­zik. — Az egész épület harminc­háromszor tizennyolc méte­res lesz. Mezőváz-típusú acél- szerkezetet választottam, amelynek elemei már a hely­színen vannak — mondja. — A falazat alfablokkokból ké­szül. A terem belső mérete huszonhétszer tizennyolc mé­ter, azaz 486 négyzetméter. Az építmény egyik végében, a földszinten kap helyet a szer­tár, a tanári és az orvosi szo­ba; míg az emeleten külön a lányok, illetve a fiúk öltözője, zuhanyzója, valamint az egyéb mellékhelyiségek. A péceliek tornatermének gé­pészeti tervét Acs Béla gépész- mérnök, míg az elektromos há­lózatának tervét Fóthi László villamosmérnök készíti. A ge­nerálkivitelező a tanács költ­ségvetési üzeme, az alapozást a Rákosvölgye Termelőszövetke­zet építői vállalták. Bőkezű mecénások — Miből építkeznek? — kér­dezem ismét a tanácselnököt. — A Rákosvölgye Termelő­szövetkezettől egymillió há­romszázezer forintot kaptunk kizárólag a tornaterem építé­séhez. Sokat köszönhetünk ne­kik, hiszen ez volt az egyik biztos alap, amivel indulhat­tunk. Erejükhöz mérten mások is támogatják a tanácsot. A Pécel—Isaszeg Áfész 100 ezer forint készpénzt, és 40 ezer fo­rint értékű, szakipari társadal­mi munkát ajánlott fel. A Ve- gyesipari Szövetkezet 100 ezer forinttal járul hozzá, aminek fele készpénz, a többi ugyan­csak szakipari munka. A Ruhá­zati Ipari Szövetkezet felaján­lása 40 ezer forint és 150 óra társadalmi munka, amit az ott dolgozó asszonyok valószínű­leg a takarítással, az épület Műszaki átadás előtt csinosításával teljesítenek. A Vas- és Szerelőipari Szövetke­zet 8 ezer forint készpénzt és 30 ezer forint értékű ingyenes szakipari munkát ajánlott fel, míg a Triton Háziipari Szövet­kezet 25 ezer forinttal járul hozzá az építkezéshez. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 20 ezer forint társa­dalmi munkát ajánlott fel, amelyet a vízvezetékek és a szennyvízcsatorna építésében teljesítenek. Téglajegyek Nagyszerű összefogás tanúi lehetünk tehát ismét Pécelen, hiszen a helybeli kisiparosok is támogatják az építést. Ezen­kívül a tanács téglajegyeket bocsátott ki a tornaterem épí­tési költségeinek fedezésére, a jelek arra mutatnak, hogy eb­ben az akcióban a lakosság hozzájárulása 350—400 ezer fo­rint lesz. Fehér István Zeneiskola Kamarahangverseny Kamarazenei hangversenyt rendeznek május 9-én, ma este 6 órakor a Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola hangversenytermében. A mű­soron Beethoven, Dobos Kál­mán, Bartók Béla, Lutoslawsky, Schumann és Geszler György művei. Közreműködik Lo- renczné Farkas Zsuzsa gor­donka, Ferenczi Anna zongo­ra, Barta Katalin zongora, Hal­mos Erika zongora, Szegedi József hegedű és Váradyné Egri Anna mélyhegedű. A mélyhűtők doktorai A Szilasmenti Termelőszövetkezet gödöllői hűtőgép szervizé­ben havonta átlagosan 6—7, 300 literes és 1700 literes mélyhűtő szekrényt újítanak fel, vagy javítanak ki kisebb-nagyobb hi­bákat. Képünkön: ezerliteres mélyhűtő szekrényt újítanak fel. Jegyzet A kötelező figyelmességről Nem lehet panasz a Gödöl­lőről Isaszegre vezető útra. Burkolata jó, padkája elfo­gadható. Akadály persze gyakran akad, főleg a gyor­sabb autók számára, hiszen a gyalogosok is az úttesten köz­lekednek, másrészt a Kisál­lattenyésztési Kutatóintézet bejáratához közeledve illik kicsit csökkenteni a sebessé­get, hiszen ott mindig áll né­hány jármű, s a személyfor­galom is gyakori, különösen munkakezdetkor és befejezté­vel. Mindezt a legtöbben már megszoktuk, ám néhány száz méterrel odébb újabb ve­szélyhely alakult ki. Neveze­tesen azon a szakaszon, ahol a vasúti sorompó felé köze­ledve lassítani, adott esetben fékezni kellene az autósok­nak, motorosoknak. Csakhogy az egyik melJékútról olyan mennyiségű sarat hordtak ki a napokban a tehergépkocsik, hogy ha esik az eső, a nyál­kás út miatt baj történhet. Figyelmeztető 'táblát vagy egyéb jelzést nem tettek ki, pedig a fuvarosoknak erre is gondolniuk kellett volna. Hasonló veszély másutt is leselkedik a járművezetőkre. Szada felől Gödöllőre jövet az Üjréti-tó és a hármas autó­pálya felüljárója közötti út­szakaszra gondolunk, amelyre azok a tehergépkocsik horda­nak sarat, amelyekkel az út menti mély fekvésű rétet töl­tik földdel. Ilyen esetekben az a kér­dés: ki figyeljen oda, honnan szerezzenek figyelmeztető táb­lát a fuvarozók vagy a fu­varoztatók. Mert ez nagyon is indokolt, különösen ha a munkák huzamosabb ideig tartanak. A tábla is fontos, de még inkább az, hogy gon­doskodniuk kell a műútra fel­hordott sár eltakarításáról. Egy biztos, hogy a tanácsok­ban, a közlekedésrendészeten vagy a KPM megyei illetéke­seinél adnak felvilágosítást. Igaz, ehhez egy kis előzetes figyelmesség, a dolgok átgon­dolása szükségeltetik. Ami egyébként kötelező is. F. L Népművészen találkozó Bemutató előtt tíz község Május 15-én lesz a műszaki átadása Gödöllőn az Imre utcai tizenkét tantermes iskolának. A több mint 33 millió fo­rintba kerülő épületen jelenleg a külső festési munkán és a belső szakipari munkákon dolgoznak a Nógrád megyei Álla­mi Építőipari Vállalat szakemberei. Barcza Zsolt (elvételei A IV. Galga menti népmű­vészeti találkozó május 11-i gálaműsorában Galgamácsán tíz község — Bag, Csömör, Dány, Galgahévíz, Galgamá- csa, Hévízgyörk, Nagytarcsa, Püspökhatvan, Szada és Zsám- bok — népi együttesei, nép­dalkörei lépnek fel. A fellépő együttesek vezetőit vagy a községi művelődési házak igazgatóit kértük, hogy né­hány mondatban adjanak tá­jékoztatást a felkészülésről. Bag. Tóth Mihály, az együt­tes társadalmi vezetője: — A művelődési központ és a Gal­ga vidéke Áfész Muharay Ele­mér népi együttese Tímár ] Sándor: Bagi gyerekjátékok és táncok című koreográfiáját mutatja be. Szerencsésnek tartjuk a műsorválasztást, i mert ez az összeállítás tükrö- | zi igazából, hogy községünk­ben négy korosztály érzi ma­gáénak a néphagyományokat. Asszonykórusunk népdalcsok­rot énekel. Kiváló minősítés Csömör. Tóth Mihály műve- lődésiház-igazgató: Mi sokszor félve megyünk a találkozóra, hiszen népdalkörünk szlovák nyelvű anyagot visz színpad­ra, s a nyelv különbözősége miatt aggódunk. Megértenek-e I bennünket? Most nem küz- I dünk félelemmel, lelkesen ké­szülünk, mert úgy érezzük, ha Csömör földrajzilag távol esik is a Galga völgyétől, azért kultúránk, hagyományanya­gunk rokon az ott élő szlová­kokéval. Dány. Monostori Józsefné énekkarvezető: — A régi dá­nyi asszonykórusnak sok sike­res szereplése volt: országos szemlén kiváló minősítést kap­tunk. A közvélemény, sokak kérésére szerveződtünk vegyes karrá. A gálaműsorra történt meghívásból úgy érezzük, bi­zalmat szavaztak új felállá­sunknak. Nagyon készülünk, katonadalokat énekelünk. Szurkoljon a falu Galgahévíz. Bankó László művelődésiház-igazgató: — Népdalkörünk és hagyomány- őrző együttesünk jutott el a galgamácsai gálaműsorra. Lel­kes, odaadó, a felkészüléssel együtt járó kemény munka vállalására is képes gárda a miénk. Nem szeretnénk sen­kinek csalódást okozni, ezért is nagy a készülődés. Hévízgyörk. Bankó János intézményvezető: — Négy cso­portunk és két szólistánk sze­repel-a gálán, örülünk, hogy a községünkben évek óta folyó hagyománygyűjtő és -élesztge­tő tevékenység éppen nap­jainkban érett be. Ennek kö­szönhető, hogy ilyen nagy lét­számmal mehetünk Galgamá- csára. Próbálunk mindennap Nagyon szeretnénk, ha sok hé- vízgyörki lenne a nézőtéren. Jó lenne érezni, hogy a falu ve­lünk van, szurkolnak nekünk, s tanúi eredményeinknek. Nagytárcsa. Tarr Zsuzsanna művelődésiház-iQazgató: — Vasárnap, közvetlenül a mű­sorra érkezünk, s a fellépé­sünk után utazunk Nógrád me­gyébe. A gálaműsorban Pest környéki szlovák táncodat mutatunk be. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy ezek a legkedvesebb táncaink, ezeket érzik leginkább saját­juknak táncosaink. Püspökhatvan. Tapody Jó­zsefné együttesvezető: — Köz­ségünk közigazgatásilag a váci járáshoz tartozik, még­sem -érezzük idegennek ma­gunkat a Galga menti népmű­vészeti találkozón. A mi fa­lunk határát is átszeli a Gal­ga, s életmódunk, hagyomá­nyaink szinte teljesen azono­sak. A találkozó kiírásának valamennyi feltételét teljesí­tettük Ácsa, Galgagyörk és Csővár községekkel együtt. A zsűri az általunk előadott Ta­vaszköszöntő című műsort tar­totta alkalmasnak arra, hogy a gálaműsorban bemutassuk. Elismerést szerezni Szada. Szító Mária, az ének­kar vezetője: — Amikor Gal- gahévízen, a népdalkörök szak­ági bemutatóján kihirdették az eredményt és közölték, hogy népdalkörünk nívódíjas lett, úgy éreztük, hosszú évek ke­mény munkája hozta meg szá­munkra ezt az eredményt. So­kan segítettek, s mi a taná­csokat elfogadva dolgoztunk, s próbálunk szorgalmasan most is, hogy képesek legyünk a legjobbak közötti helytállásra. Zsámbok. Győré Béláné együttesvezető: — Asszonykó- rusunk a népi együttes tag­jaiból alakult. Régi, tiszta nép­dalokat énekelnek. Ez lesz az első jelentősebb szereplésünk. Készülnek, szinte versenyezve a gyermekcsoporttal. Nagyon szeretnének sikereket, s elis­meréseket szerezni Fercsik Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents