Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-09 / 107. szám

1980. MÁJUS 9., PÉNTEK x/unap Magyar vezetők üdvözlő távirata A hitleri fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt | Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál. | a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el- | nökc, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi- | nisztcrtanácsának elnöke, a hitleri fasizmus fe- ! lett aratott győzelem 35. évfordulója alkalmából az | alábbi szövegű táviratot küldte Leonyid Iljics Brezs- ! nyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja | Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfel- ! sőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, és Aiekszej Nyiko- = iajevics Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Miniszter- i tanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és népünk nevében forró üdvözletünket küldjük Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és miniszter- tanácsának, a testvéri szovjet népnek, a hitleri fasizmus fe­lett aratott győzelem 35. évfordulója alkalmából. E napon a világ békeszerető erőivel együtt tisztelettel adózunk a hős szovjet népnek, amely lenini élcsapata, a Szovjetunió Kom­munista Pártja vezetésével kiűzte hazájából a fasiszta hódí­tókat és a második világháború fő terhét viselve, mérhetet­len áldozatokat hozott a győzelemért, a népek szabadságáért és békéjéért. A háborúban elesett szovjet hősök és más né­pek fiainak dicső emlékét az emberiség örökre szívébe zárta. A történelmi küldetését teljesítő szovjet hadsereg 1945 tavaszán sok európai nép, így a magyar nép számára is el­hozta a várva várt szabadságot. Üj korszak kezdődhetett tör­ténelmünkben, megnyílt az út a békés alkotó munka, a szo­cialista társadalom épitése előtt. A hitleri Németország és szövetségesei felett aratott győ­zelem kiindulópontja lett azoknak a világtörténelmi változá­soknak, amelyek kedvező feltételeket teremtettek a szocializ­mus, a társadalmi haladás térhódítása, a nemzetközi bizton­ság és a tartós béke megvédése számára az egész világon. Létrejött és megszilárdult a szocialista világrendszer, amely következetesen harcol az új világháború megakadályozásáért. A győzelem 35. évfordulóján a magyar nép ismét kife­jezi szilárd elhatározását, hogy a marxizmus—leninizmus esz­méi, a proletár internacionalizmus elvei alapján erősíti szö­vetségét, barátságát és együttműködését a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. A békés egymás mellett élés elvét követve, velük együtt hozzájárul a béke megszi­lárdításához, küzd az enyhülés eredményeinek megőrzéséért, a szocializmus, a társadalmi haladás ügyének előmozdítá­sáért. E nagy évfordulón őszinte tisztelettel köszöntjük a Szov­jetunió Kommunista Pártját és népét. További kiemelkedő sikereket kívánunk Önöknek, a kommunista társadalom építésében, á világ békéjéért, a népek szabadságáért és füg­getlenségéért, a szocializmus halhatatlan eszméinek győzel­méért folytatott felelősségteljes tevékenységükben. KGST: Számítástechnikai tanácskozás A KGST-országok számí­tástechnikai kormányközi bi­zottsága komplex kiszolgálási tanácsának négynapos ülése csütörtökön befejeződött Ba- latonföldváron. A tanácskozá­son áttekintették az egységes számítógéprendszer (ESZR) sokoldalú műszaki kiszolgá­lásával foglalkozó szervezetek (NOTO) tevékenységének fej­lesztésére és összehangolásá­ra végzett munka eddigi ered­ményeit és aláírták az 1981— 85-re szóló munkatervet. A Béke világtanács megnyitó ülése (Folytatás az 1. oldalról) idézni az újabb világégés ve­szélyeit. A hossz- távú fegy­verkezési programok, a közép- hatótávolságú rakétatelepíté­sek terve Európában s az imperializmus katonai jelen­létének kiszélesítését célzó tö­rekvések a világ különböző térségeiben súlyos veszélyt je­lentenek Európa és az egész világ békéjére. Ezért minden korábbinál egységesebb és hatékonyabb cselekvésre van szükség a bé­ke, az enyhülés megvédése, a fegyverkezési hajsza megállí­Az Akadémia közgyűlésének 4. napja Befejeződtek az osztályértekezletek Tegnap a Magyar Tudomá­nyos Akadémián, a tisztújító közgyűlés negyedik napján be­fejeződtek a programban sze­repelt tudományos tanácsko­zások és osztályülések. Délután a közgyűlés a Ma­gyar Tudományos Akadémia vári kongresszusi termében zárt üléssel — Fülöp József­nek, az MTA alelnökének ve­zetésével — folytatódott. Vi­tára bocsátották a közgyűlési írásos beszámolókat, ame­lyekhez a megnyitó ülésen el­nöki és főtitkári szóbeli refe­rátum is kapcsolódott. A zárt ülésen elsőként Szentágothai János, az MTA elnöke, majd Márta Ferenc főtitkár adott kiegészitő tájékoztatást, ele­mezve. a közgyűlési munka­anyagok egyes fejezeteit, té­máit. Szentágothai János kiemelte a legkülönfélébb területeken folyó tudományos tevékeny­ség megfelelő értékelésének jelentőségét, taglalta ennek új módszereit és formálódó lehetőségeit. Kitért az akadé­miai testületi szervek mun­kájára, majd szólt arról, hogy eredményesebbé lehet és kell tenni a különféle kerekasztal- konferenciákat, felolvasó és vitaüléseket, hiszen mindegyik arra hivatott, hogy előmozdít­sa az új tudományos eredmé­nyek bemutatását, átvitelét a gyakorlatba. Márta Ferenc egyebek kö­zött szólt az akadémiai intéze­tek hálózatának fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről. Hangsúlyozta, hogy e hálózat korszerűsítésénél elsőrendűen a minél eredményesebb mű­ködés lehetőségiéinek megte­remtésére kell törekedni, hi­szen így lehet leginkább elő­mozdítani egyfelől a tudo­mányok fejlődését, másfelől a társadalom, a népgazdaság szükségleteinek minél jobb ki­elégítését. Egyébként befeje­zéséhez közeledik a kutatóin­tézeti hálózat országos hely­zetelemzése, amellyel körülte­kintően megalapozzák a szel­lemi és anyagi kapacitások jobb kihasználását. A zárt ülésen kibontakozott vita — a program szerint — ma befejeződik, majd újjává­lasztják a Magyaf Tudomá­nyos Akadémia vezető tiszt­ségviselőit. A történelmi győzelem tanulságai Irta: Szergej Gorskov vezértengernagy sának távlatait. Katonai stra­tégiánk és hadvezetésünk be­bizonyította magas fokú érett­ségét; azt, hogy olyan felada­tok megoldására is képes, amelyre a német hadászat és hadvezetés nem volt megfele­lő. Komoly csapást mértek az ellenségre a Hitler-ellenes koa­lícióban velünk szövetséges hadseregek. Bátran harcoltak Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia és más európai or­szágok katonái, akik a fasiz­mus alóli felszabadulást tűz­ték ki céljukul. Ugyanez vo­natkozik az ellenállási mozga­lom részvevőire. A szovjet nép rendkívül nagyra értékeli min­den nép hozzájárulását a vi­láguralomra törő német fasiz­mus feletti győzelem kivívásá­hoz. Mindazonáltal a történelem megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a Szovjetunió elleni né­met támadás első pillanatától kezdve egészen a hitleri Né­metország szétzúzásáig, a há­ború kimenetele a szovjet— német fronton dőlt el. Ez a front négy éven át lekötötte a fasiszta Németország és szövet­ségeseinek fő katonai erejét, és a fegyveres harc méreteit és hevességét illetően is különbö­zött a többiektől. A több mint 6000 kilométeres szovjet—né­met arcvonal négyszeresen ha­ladta meg az észak-afrikai, az olasz és a nyugati front együt­tes hosszát. A háború alatt a fasiszta Né­metországnak összesen 13,6 millió halottja, sebesültje és hadifoglya volt, de csupán a szovjet—német fronton tízmil­lió embert vesztett. A Harma­dik Birodalom keleten vesz­tette el légiereje háromnegye­dét, páncélosainak és tüzérsé­gének alapvető részét. A Vörös Hadsereg 607 német és csatlós MA, MÁJUS 9-ÉN megem­lékezünk a fasiszta Németor­szág felett aratott győzelem immár 35-ik évfordulójáról. S mindhiába távolodnak, tőlünk, a háborús évek, nem csökken a szovjet nép és fegyveres ereje által aratott halhatatlan győze­lem történelmi jelentősége. A szovjet hadsereg és hadiflotta az 1418 napig tartó megalku­vás nélküli csatában nem csu­pán hazáját védte meg, hanem az emberiséget is megmentette a fasiszta rabságtól. A fasiszta hadsereg felmor­zsolását a szovjet fegyveres erők valamennyi csapat- és fegyvernemének erőfeszítése tette lehetővé. A döntő szere­pet természetesen a szárazföl­di csapatok játszották. A hadi- tengerészet alapvetően arra összpontosította erejét, hogy támogassa a szárazföldi ala­kulatokat a tengerpartok köze­lében folyó hadműveletekben. De a haditengerészet önálló akciókat is végrehajtott az el­lenség tengeri közlekedésének megakadályozására, és a saját közlekedés biztosítására. Győzelme kivívásában a szovjet hadsereg és haditenge­részet a szocialista gazdaságra támaszkodott. Ami a gazdasá­gi potenciált illeti, a hitleri Harmadik Birodalom és szö­vetségesei gazdaságilag jóval erősebbek voltak. De a szovjet ipar a háború évei alatt más- fél-kétszer annyi tankot, löveget, aknavetőt és repülő­gépet gyártott, mint a fasiszta Németországé. BEBIZONYOSODOTT, hogy a szocializmus országának ka­tonai szervezete fölényben van az imperialista hatalmak had­erői felett. A szovjet hadászati irányítás magasabb szintű volt, mint a hitlerista, mindenek­előtt azért, mert alaposabban kielemezte a háború alakulá­ellen irányulnak, fenyegetik a szocialista országokat, s szá­razföldi és haditengerészeti tá­maszpontok százaival veszik körül őket. Mint korábban, most is különös figyelmet for­dítanak a nukleáris rakétaerő növelésére, a tengeri csapás- mérő eszközök fejlesztésére. Az SZKP — miközben az egész szovjet népet az új tár­sadalom felépítésére mozgósít­ja, következetesen és állhata­tosan küzd a béke megóvá­sáért, a fegyverkezési hajsza ellen — egyben kénytelen szá­mot vetni az imperializmus agresszivitásával, azzal, hogy az imperializmus háborúra ké­szül. Ilyen körülmények kö­zött mindenképpen szilárdíta­ni kell az ország védelmét, nö­velni a fegyveres erők poten­ciálját. A SZOVJET HADITENGE­RÉSZET elrettentő és korszerű haditechnikával — tengeralatt­járókkal, felszíni hajókkal, ha­ditengerészeti légierővel, part­védelmi rakétatüzérséggel, ten­gerészgyalogsággal — rendel­kezik. A haditengerészet jól el­látott rádiótechnikai és elekt­ronikus irányító eszközökkel és más berendezésekkel. Köztudott, hogy a Szovjet­unió korszerű hadiflottát te­remtett, de nem agresszió cél­jából, amint ezt az imperialis­ták teszik, hanem azért, hogy kellő módon megvédhesse ha­záját és a szocialista közösség országait az óceánok felől vár­ható támadásokkal szemben. A szovjet haditengerészek büsz­kék arra, hogy szovjet hajó még sohasem futott ki a ten­gerre agresszív céllal. A szov­jet flotta fontos tényezője a béke megóvásának, és annak, hogy szilárduljanak a kapcso­latok a szovjet népek és más országok, világrészek népei között. A szovjet fegyveres erők katonai — éberen őrköd­ve a haza biztonsága felett — készek visszaverni bármilyen agresszor támadását, megbíz­hatóan szavatolni a Szovjet­unió és az egész szocialista kö­zösség biztonságát. (APN) hadosztályt morzsolt fel, ejtett foglyul, az angolszászok az af­rikai és az európai hadműve­letekben 176 ellenséges hadosz­tályt számoltak fel.­A SZOCIALISTA ÁLLAM, társadalmi és politikai beren­dezkedésének hatalmas ereje meggyőzően bizonyosodott be. A szovjet állam — mint tud­juk — új típusú állam. Társa­dalmi alapját a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség — a munkásosztály által irányí­tott — megbonthatatlan szö­vetsége képezi. Ilyen egység nem volt és nem is lehet a tő­kés országokban, ahol a min­denható monopol-burzsoázia uralkodik. A szovjet győzelem fontos következménye az is, hogy a háború végén és a háború utá­ni első évben, erőteljesen fel­lendült a forradalmi mozga­lom, létrejött a szocialista vi­lágrendszer, megteremtődtek a kedvező feltételek a nemzeti felszabadító mozgalmak fellen­düléséhez és az imperializmus gyarmati rendszerének össze­omlásához. A nemzetközi erő­viszonyokban a szocializmus javára bekövetkezett változá­sok eredményeként az impe­rializmus már nem rendelkez­het tetszése szerint a népek sorsa felett, és ma már kény­telen számolni a szocialista or­szágok növekvő erejével, ak­tív külpolitikájával, a béke és a haladás erőinek nemzetközi szolidaritásával. De az imperialista hatalmak reakciós erői nem akarnak szá­molni a történelem objektív alakulásával. Az erőszak poli­tikájára támaszkodnak, s meg­kísérlik a történelem vissza­fordítását. Az amerikai impe­rialisták és a nyugat-európai országok agresszív katonai tömböket hoztak létre, ame­lyek elsősorban a Szovjetunió 4 I tása érdekében. Meggyőződé­sem, hogy a népek békeaka­rata, s a békeszerető száz­milliók összefogása eredmé­nyesen száll szembe a világ reakciós köreinek hideghábo­rús politikájával, a világbé­két fenyegető felelőtlen lé­péseikkel. A haladó és béke­szerető erők összefogásával és aktív fellépésével lehetséges az enyhülés eddigi vívmányainak megvédése, egy új fegyverke­zési hullám elindításának, egy új világháború veszélyének el­hárítása. Ez ösztönözheti a kormányo­kat arra, hogy felelősen fog­laljanak állást, hogy lépéseik­kel járuljanak hozzá a feszült­ség csökkentéséhez, a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszi­lárdításához, a világbéke meg­őrzéséhez. A magyar nép, amely nem­zeti .programjának megvalósí­tásán, a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésén munkál­kodik, alapvetően érdekelt a béke megőrzésében, a más né­pekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésében. Ezért a Magyar Népköztársa­ság első számú külpolitikai fel­adatának tekinti, hogy szövet­ségeseivel összefogva, kezde- ményezően előmozdítsa a po­zitív nemzetközi folyamatok megerősödését, a feszültség csökkentését, minden föld­rész békéjének és minden nép biztonságos életének meg­szilárdítását. őszintén remélem, hogy a Béke-világtanács, s az önök által képviselt békemozgalmak közreműködésével, együttes erővel sikerül megvédenünk az enyhülést, földrészünk és a világ békéjét. Sok sikert kívánok felelős­ségteljes munkájukhoz — fe­jeződik be Kádár János .üze­nete. A tudományt állítsuk a béke szolgálatába A nagy tapssal fogadott üd­vözlet után Huszár István lé­pett a mikrofonhoz. A részt­vevőkön keresztül a világ kü­lönböző országaiban a béké­ért küzdő százmillióknak, a minden földrészre kiterjedő békemozgalom aktivistáinak a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, nép- köztársaságunk kormánya, egész népünk üdvözletét tol­mácsolta. Bevezetőben arról szólt, hogy a következő na­pokban a magyar közvéle­mény figyelme ismét ország- gyűlésünk épületére irányul, hiszen a BVT elnökségi ülé­sének résztvevői olyan kérdé­sekről folytatnak eszmecserét, amelyeknél ma nincs fonto­sabb a világon. Megvitatják az enyhülés megszilárdításá­nak lehetőségeit és feladatait, a béke és a fejlődés összefüg­géseit, és mérlegelik, hogy a világ haladó erői miként lép­hetnek fel a feszültség csök­kentéséért, a leszerelésért. A kormány elnökhelyettese megemlékezett a fasizmus fö­lött aratott győzelem évfor­dulójáról, hangsúlyozta: — E napon is a tisztelet és a hála zászlaját hajtjuk meg azok előtt, akik mai drága kincsünkért, békénkért éle­tüket, vérüket áldozták. Kü­lön is mély hálával gondo­lunk a háború legfőbb terhét viselő, a győzelemért a leg­több áldozatot hozó Szovjet­unióra, népeire, azokra a szovjet hősökre, akiknek jel­zett és jeltelen sírjai szerte a világon mementóként fi­gyelmeztetnek : ember vi­gyázz! — mondotta. — A békéért folyó küzdelem céljaitól elválaszthatatlan a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendje, amely biztosítja a népek önálló döntési jogát fejlődésük útjának megválasz­tásához; amely a társadalmi rendszerek előnyeiről és hát­rányairól nem fegyveres harc­ban', hanem békés' építőmun­kával, a szabad alkotás lehe­tőségeivel és eredményeivel kí­vánja meggyőzni a világot, hisszük, hogy az emberiség szellemi és anyagi erőforrásai, a kultúra és a tudomány ered­ményei elégségesek a világ átfogó problémáinak leküzdé­séhez. D« tudjuk azt ia: min­den csak békével lehetséges és ezért emelünk szót itt és minden fórumon azért, hogy a tudomány eredményeit csak a béke és a haladás érdekében használják fel. Az utóbbi években sokat vitatott emberi jogok nagy kérdései közül ezért tesszük első helyre a békéhez, a békés élethez va­ló jogot. — Országunkban nemrég ta­nácskozott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt XII. kong­resszusa, s újból leszögezte, hogy hazánkban a szocialista építés legfőbb feltétele a bé­ke, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósí­tása — folytatta a kormány elnökhelyettese. — Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogásá­val, aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés megvédésére, egy új fegyver­kezési hullám elindításának, egy új világháború kirobban­tásának megakadályozására — hangsúlyozta Huszár István. — A Magyar Népköztársa­ság szövetségeseivel — a Szov­jetunióval és a Varsói Szerző­dés többi tagállamával együtt — a vitás nemzetközi kérdé­sek politikai megoldásának híve, támogatja a fegyverke­zési verseny megállítását cél­zó javaslatokat, azt, hogy egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést ké­szek vagyunk megtenni, amely az általános leszerelés nagy célja felé közelít. Az enyhülésért emeljük fel szavunkat A kormány elnökhelyettesét követően Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke lé­pett a mikrofonhoz. Beveze­tőül hangsúlyozta: Míg az 1970-es években a józan ész diadalmaskodott a nemzetközi politikában, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok vezetői az emberiség sorsa iránti felelősségérzettől vezérelve keresték a békés .egymás mellett élés és az együttműködés útját, a 80-as évek nyitányán az imperializ­mus, a nemzetközi reakció erői megpróbálják háborús veszély- helyzetbe sodorni a világot. A győzelem napjának előes­téjén, amikor arra emlékezünk, hogy 35 esztendeje kihunyt a háború tüze Európában, a szovjet hadsereg és a szövet­séges haderők legyűrték a fasizmust, amely embermillió­kat pusztított el a világháború poklában, s amikor arra em­lékezünk, hogy öt esztendeje Helsinkiben a tartós béke táv­latait nyitották meg higgadt politikusok, fel kell emelnünk szavunkat azok ellen a kalan­dorok ellen, akik készek len­nének egy új háborút kirob­bantani. Romesh Chandra, a buda­pesti fórum célját, tennivalóit összegezve a béke híveit szó­lította hadba. Hangoztatta: a nemzeti békemozgalmaknak minden országban egységet frontot kell alkotniuk, s le kel! fogni a gyilkoló eszközöket markolók kezét. A budapesti eszmecsere jó alkalmat teremt arra, hogy a békemozgalmak képviselői föltárják a helsinki záróokmány leghathatósabb ér­vényesítésének lehetőségét. Olyan nemzetközi légkört, s Madridban olyan konferenciát kívánunk előkészíteni a mi munkánkkal is, amelyben és amelyen az enyhülés további útjára vezetjük a világot, s az általános leszerelést szolgáljuk, a békés fejlődés alapjait erő­sítjük — mondotta befejezé­sül a Béke-világtanács elnöke. Romesh Chandra beszéde után a BVT elnöksége plená­ris üléssel folytatta munkáját. ★ A BVT elnökségi ülésének csütörtöki napján ülést tartott a szervezet három állandó bi­zottsága is: az el nem kötele­zettek mozgalmával, a kör­nyezetvédelemmel, s a transz­nacionális vállalatok tevé­kenységének veszélyeivel fog­lalkozó testületek. Az elnökségi ülés résztvevői ma reggel az Országházban plenáris ülésen folytatják munkájukat

Next

/
Thumbnails
Contents