Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

Érveink, eredményeink Jól tükrözi a fejlődést Nagykőrös harmincöt éve A NAGYKÖRÖSI KIÁLLÍ­TÁSOK sorában különös je­lentősége van a város utóbbi harmincöt évében végbement fejlődését dokumentáló anyag­nak, amelyet az elmúlt he­tekben sokan megtekintettek az Arany János Művelődési Központban. A történeti visz- szatekintés a település múlt­ját IV. Béla 1266-ban kiadott királyi. oklevelének időpont­jától vázolja fel. (Ekkor em­líti írásos dokumentum elő­ször Nagykőröst.) A tablókon szereplő adatokból az is ki­tűnik, hogy Nagy Lajos ki­rály _ oklevele 1366-ban mar mezővárosként tartja számon. A török hódoltság korában a fejlődés nagyobb lendületet vett, s a török szultán által adományozott kiváltságokat elismerték később a Habsburg uralkodók is. Egy XVI—XVII. századból származó metszet jól jelképezi az akkori hely­zetet: egy török és magyar végvári katona civakodik a mezővárost jelképező kőrisfás címeren. Ritkán kerülnek kö­zönség elé azok az egykori városábrázolások, amelyek a régi Nagykőröst mai'lakói elé tárják. Egy 1815-ös céhlevél jó támpontul szolgál a város- kutatás számára. Látható a Pótharaszt puszta térképének másolata, fényképfelvételek a régi városbeli életről, a piac­ról, az üzemekről. A levéltár és a múzeum segítő közre­működése révén megfelelő ki­tekintést ad a gondosan ösz- szeállított anyag. Múltunknál még jelentő­sebb jelenünk, az a korszak, amelyben élünk. A kiállítás tablóinak zöme ebbe nyújt bepillantást. A rendezők jól érveltek az utóbbi három és fél évtizedben elért eredmé­nyeinkkel. 1944. november 2- től, a város felszabadulásának napjától nyomon követték az újra meginduló életet. Jegy­zőkönyvet láthatunk a váro­si ■ tanács első üléséről, ame­lyen a többi között ellátási kérdésekkel foglalkoztak. Negyvenöt tavaszán megala­kult a termelési bizottság, amelynek egyik feladata az elhagyott földek összeírása volt. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete levélben számolt be az általa szerve­zett mezőgazdasági szaktanfo­lyam sikeréről. A demokrati­kus átalakulás fontos mozza­natai, a földreform végrehaj­tása, majd a szocialista fej­lődés megindulása, a kon­zervgyár és az egyházi isko­lák államosítása mind fontos határkövei voltak a leg- újabbkori történelemnek. A tsz-ek megalakulása után fo­kozatosan agrárvárosból ipari várossá fejlődött a település. ‘ A VÁROSFEJLESZTÉS EREDMÉNYEIT beszédesen bizonyítják a fényképfelvéte­lek. Űj lakótelepek létesül­tek, gyarapodott a közműhá­lózat, víztornyot emeltek, ha­talmas üzemmé terebélyese­dett a konzervgyár, nőtt az ipari export. A mezőgazdaság jelentős objektumokkal gya­rapodott. A kereskedelem és a szolgáltatás fokozatosan fej. lődik. Az egészségügy helyze­te az új rendelőintézeti szárny elkészültével, az óvo­dák és a bölcsődék bővülésé­vel mind kedvezőbb. Az ok­tatás és a közművelődés ugyancsak sokat fejlődött, akár a gyermekkönyvtár meg­nyitását, akár a levéltári fiók létesítését vagy a múzeum megnövekedett tudományos és művelődési szerepkörét te­kintjük. Hasznosan illeszkedik a lá­tottak sorába azoknak a tár­lóknak az anyaga, amelyek a várossal kapcsolatos kiadvá­nyokat és plaketteket mutat­ják be a látogatóknak. T. T. I Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban ma délelőtt 10 óra­kor, Móricz Zsigmondi Űri mu­ri. Tv-felvétel. Este 7 órakor Katona József: Ziska. Szak­munkásbérlet. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 105. SZÄM 1980. MÁJUS 7., SZERDA A nyársapáti határban Munkában a géppark, a szerelők Már a kombájnokat is javítják — E pillanatban tizennyolc erőgép dolgozik kint a földe­ken a rájuk kapcsolt egysé­gekkel — mondja Káté Jó­zsef, a nyársapáti Haladás Tsz gépesítési üzemágvezetője. — Szántanak, a szőlőkben és a gyümölcsösökben növényvé­delmi, a réteken és a legelő­kön pedig talajmunkákat vé­geznek. Mondja, és sorolja, hogy ■melyik gép melyik ha­tár- vagy dűlőrészen találha­tó. A napra, sőt órára,* perc­re kész tájékozottság igencsak elkel most a szö­vetkezet segédüzemágá­ban. Csakis így tudják a kampány- munkában részt vevő és eset­leg meghibásodó gépek javí­tását azonnal elvégezni. A műhelyben a münkaidő lejár­ta után is megtalálható az aznapi ügyeletre beosztott szerelő, akinek a kint dolgozö traktoros — ha szükséges — a motorral vagy autóval ha­tárt járó agronómussal üzen­het. A kisebb javításokat így a helyszínen is elvégezheti a szerelő: a gépek gyakorlatilag ál­landóan működésben van­nak. Ahhoz azonban, hogy a folyamatos üzemeltetésüket biztosíthassák, a téli hóna­pokban megfelelően fel is kellett készíteniük a géppar­kot. MTZ traktorjaikon a kis- és középjavításokat a mű­helybeliek végezték; két-két T 150-esük és Dutrájuk kö­zül egyet-egyet pedig Moson­magyaróvárra. a Lajta—Han­sági Állami Gazdaságba kel­lett szállítaniuk teljes motor­felújításra. Januárban aztán a „hazatért” erőgépekkel kiegé­szült állomány a két mező- gazdasági tehergépkocsival együtt már ereje teljében vár­ta a tavaszt, hogy csatasorba állhasson. Ennek nem volt és nincs is akadálya: a segéd­üzemágnak nincsenek lét­számgondjai. Tizenhat szemé­lyes javító-karbantartó bri­gádjuk mellett minden üze­melő traktorra is jut egy-egy emberük. A segédüzem tevékeny­ségére nemcsak a növény­termesztési, hanem az ál­lattenyésztési ágazatban is igényt tartanak. Mivel a gazdaság húshasznú — szabadtartásos — szarvas­marha-tenyésztésre rendezke­dett be, az ágazat kiszolgá­lása inkább a téli időszakban fontos. Ekkor két, de szükség esetén Tiárom erőgépet is be­A múzeumban Erdős Péter'tárlata Az Arany János Múzeum­ban május 10-én, szombaton délután négy órakor nyílik Erdős Péter festőművész ki­állítása. Megnyitó beszédet Szenti Tibor néprajzkutató mond. A tárlatot június 8-ig tekinthetik meg a látogatók, a hétfői napok kivételével. állíTanak a takarmányfuvaro zásra, almozásra, illetve trá- gyakihordásra. Nyaranta, amikor a téli szezorfra készí­tik elő az istállókat, azok ta­karítására és behomokolására több hétig olykor négy-öt-hat szállítóeszköz is szükségelte­tik. Nyári dolog az aratás, a betakarítás is, ám ezekre a munkálatokra a segédüzemág műhelyében már kora ta­vasszal gondolni kell. Nyárs­apáton is: nemrég végeztek a négy SZK kombájn javításá­val, s hamarosan befejezik a tavaly eléggé megviselt álla­potban pihenőre tért önjáró silózó- és kaszálógépek fel­újítását is. V. L Tisztítják a tornyát — nem lesz víz A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat értesíti a fo­gyasztókat, hogy május 8-án, csütörtökön 21 órától másnap reggel 7 óráig — a víztorony tisztítása és karban­tartása miatt —, a vízszolgál­tatás szünetel. Május 12-én, hétfőn 21 órá­tól másnap hajnali 4 óráig — hálózatmosás miatt —, a víz­nyomás csökkenésére kell szá­mítani. A csapokból folyó víz klóros és sárga színű lesz, de az egészségre nem ártalmas. A vállalat kéri a fogyasztókat, hogy a jelzett időpontokra tartalékolják a szükséges víz- mennyiséget. Moziműsor Veszélyes játékok. Magyar— NDK film. Előadás kezdete: 4 Apokalipszis, most. I—II. Szí­nes amerikai dzsungelhábo­rús kalandfilm. (16 éven felü­lieknek!) Előadás kezdete: 6 óra. SPORT — SPORT — SP< Asztalitenisz Egy időben három színhe­lyen, hét csapattal és húsz játékossal kellett szerepelniük az ebben a sportágban az utánpótlás szempontjából fel­jövő körösieknek. Az NB III-as férfi csapat­bajnokságban. Kiskunlachá- zán: EGSZÖV MEDOSZ—Nk. Kinizsi 16:0. Nk.: Pörge, S. Tóth, Juhász, Ruzsányi. Erő­sen tartalékos összeállításban született a súlyos vereség. A Sportotthonban a megyei férfi csapatbajnoki mérkőzé­sek hét asztalon folytak. Zsámbéki Tsz SK—Nk. Ki­nizsi II 20:0. A tavaly még NB Ill-iban szereplő vendé­gek sokkal jobbak voltak a serdülőkorú körösieknél. Zsámbéki ifi—Nk. Kinizsi ifi 6:4. A vidékiek megérdemel­ten nyertek a tartalékos he­lyiek ellen. Győztesek: Szőke (2), Molnár J. (1) és Kása (1). A serdülőknél a hetente öt napon edző ellenfelek felké­szülési előnyben voltak. Nk. Kinizsi I: Ceglédi VSE III el­len 4:1, CVSE I-gyel 0:5, CVSE Il-vel 1:4. Nk. Kinizsi II—CVSE II 0:5, —CVSE III 2:3, —CVSE I 0:5. Nk. Kini­zsi III— mindhárom ceglédi csapat ellen 0:5, játék nélkül. Szakács, Iván és Szatmári 2— 2 egyéni, Szakács, Iván 1 pá­ros győzelmet ért el. A megyei női csapatbajnok­ságban Védésén szerepeltek a körösiek. Monori SE—Nk. Ki­nizsi 8:2. Nk.: Petrik (1), Gál (1), Hargitai. A 12 ‘éves át­lagéletkorú, újonc körösi kis­lányok a számszerű ered­ménynél jobban megszorítot­ták a múlt évi. felnőtt korú­akból álló megyei bajnokcsa­patot. Nk. Kinizsi—Aszódi Spartacus 10:0, játék nélkül, az ellenfél nem jelent meg. A gimnáziumi kosaras fiúk megyei diákbajnokok. Az 1979/80-as tanévi megyei diák kosárlabda-bajnokság hajrá­jában a tervezettnél két nap­pal előbb, kettős találkozón, idegenben szerepeltek a körö­si fiatalok. Fiúk: Nk. Gimnázium—Mo­nori Gimnázium 54-52 (32-23). Az első helyet eldöntő talál­kozón mindkét csapat hul­lámzó teljesítményt nyújtott, sok személyi hibával. A haj­rá nagyon izgalmas volt, és sikerült a bravúros visszavá­gás az őszi, hazai vereségért. Döntően befolyásolta a győ­zelmet, hogy Demcsik jól fog­RT —SPORT—SPORT ■mérkőzések ta az ellenfél legponterősebb játékosát. Kosárdobók: Ko­vács (22), Balogh (10), Gál és Szeleczki J. (8—8), Bánhegye- si (6). Leányok: Monori Gimnázi­um—Nk. Gimnázium 53-38 (20-18). A körösi lányok öteh kezdtek, de később — haza­utazás miatt — négyen ma­radtak a pályán, s ez döntő­nek bizonyult. Kosarak: Dom­bi (14), Szakái (9), Fischer (8) és Kakuk (2). A MAI SPORTMŰSOR Atlétika Kinizsi-sporttelep, 14.30: a XVI. nyári úttörő-olimpia vá­rosi három- és négytusa ta­vaszi fordulója. Kézilabda Kőcser: K. iskola—Nk. Pe­tőfi napközi, ált. isk., leány Áfész Kupa-mérkőzés, Labdarúgás Kocsér: K. iskola—Nk. Pe­tőfi napközi, ált. isk., Áfész Kupa-mérkőzés. Teke Temetőhegyi pálya, 17 óra: Volánbusz (Nk.) A—Ceglédi Üttröszt KÖZGÉP B, megyei csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. Gyémántlakodalom Kedves családi ünnepség színhelye volt szombaton dél­ben a városi tanács házasság- kötő terme. A társadalmi ün­nepségeket rendező iroda ren­dezésében, Nagykőrös egyik tisztes polgára, az Arany Já­nos Művelődési Központ dal­karának legidősebb tagja, Bo­ros Sándor tartotta gyémánt­lakodalmát feleségével, Vajda Teréziával. — A szép ünnepséget Csípő Ágota anyakönyvvezető szív- bei fakadó, meleg szavakkal vezette le, majd Noniusz Sán­dor, a rendezőiroda vezetője köszöntötte a gyémántlakodal­mas házaspárt, akik 28 és 19 éves fejjel, 60 évvel ezelőtt kötöttek házasságot. A műve­lődési központ dalkara Kis István karnagy vezényletével adta elő műsorát, majd az asszonykórus és a citerazene- kar szórakoztatta a jelenlevő­ket. lyek sok kárt tesznek a vad­állományban. Lőhető a vad­disznó, az elszaporodott szarka, a dolmányos varjú, ölyv, a róka és a kóbor kutya, macska. Az idén ezernél több mérgezett tojást helyeztek ki, s ezek hatására 350 kártékony állat pusztult el, köztük két róka is. Tíz kihelyezett fész­ket — a tilalom ellenére — elvittek, és megsemmisítettek a tanyák lakói, félve, hogy a háziállatokban kárt tesz tar­talmuk. Kirándulók és vadorzók A tojáskirakást a kárté­kony madarak fészkeinek há­borgatása követi. Rossz világ jár a ravaszdiakra is: őket ködgyertyákkal füstölik ki, majd végül fegyverrel fordul­nak ellenük. Ennél nehezebb elbánni a k&rt okozó emberekkel. Ami­kor megkezdődik a gyöngyvi­rágnyílás, felverik az erdő csendjét, s gyakran még a fácán tojásokat is összeszedik. Ráadásul amelyik fészket nem bántják, onnan is könnyen el­riasztják a tojásait költő fá­cántyúkot. Meg nagyobb gondot jelent az orvvaáaszok elszaporodása. Legtöbbjük autóval jár, lég­puskával sebzi meg az állato­kat, amelyek egy része elme­nekül, és rejtekhelyén pusz­tul el. Ez a cselekedet nem­csak törvénybe ütköző, de el­lentmond az írott és az írat­lan vadászerkölcsnek is. A vadászok jó szórakozása az elszaporodott üreginyúl el­leni hadművelet. Erre nincs tilalom. Vadászkutyával, les­ből lőve, hajtásból, még akár reflektorral is lehet rá va­dászni. Karay Ambrus egyik neve­zetes élménye ahhoz a vad­disznóbőrhöz fűződik, ame­lyet szobájában őriz. A rö­fögő kant — vagy háromszáz- szori lesbenállás után — első­ként terítette le a körösi határba betelepedő állomány­ból. Büszke is rá, mind a mai napig, hiszen sok. fe­szült figyelemmel eltöltött óra, nagy izgalom előzte meg a zsákmány elejtését. Tamasi Tamás Kevesebb a nyúl Gyarapítják a vadál lományt Hadjárat a szarkák, rókák ellen nó idő sodrából, összejövete­leik, kedves mulatságaik mér­téktartók, de élményszámba mennek. Szeretik az asztal örömeit, és időnként alkalmat találnak egy-egy közös ebéd­re, vacsorára. Majálist rendez­nek tavaszonként, ahol a családtagok is ott vannak. Az évad jeles eseménye a vadászvacsora, amelyet kár­pótlásnak szánnak a vadász­feleségeknek, akiknek bizohy tudomásul kell venniük, 'hogy férjüket az év számos vasár­napján többet látják a rétek, berkek, mint ők. Ilyenkor vi­szont felölthetik a suhogós, ropogós viganót, és kedvükre táncolhatnak, szórakozhatnak a mulatságban. Kisebb szállítmány A Nagyerdei Vadásztársa­ság — a MAVAD révén — külföldi vendégvadászokat is fogad, akik — jó pénzért — általában húsz bakot lőhetnek. Az évi terv szerint 140—180 nagyvad kerül puskavégre. (Érdekes, hogy a magaslese­ket szinte csak a vaddisznók elleni vauaszathoz veszik igénybe.) A nyúlállomány megcsap­pant. Ez az állatfajta tud a legkevésbé igazodni a változó körülményekhez. A nagy, gyors járású gépek sok kárt tesznek bennük. Ez indokolja, hogy ebben a szezonban csupán két vasárnapon bukfenceztek ka­rikába a puskák sörétjétől a tapsifülesek, s ilyenkor is személyenként csak egyet lő­hettek. Bizony ez a nyolcvan darabból álló teríték éppen csak arra jó, hogy el ne fe­lejtsék a nyúlpaprikás legen­dásan finom ízét. Fácánt ez­ret lőhetnek. A fogoly ugyan­csak védelemre szorul, abból is kevés van. Vannak viszont télen-nyá- ron pusztítható dúvadak, ame­va — minden tavasszal fácán­csibéket vásárol a MAVAD- tól, amelyeket hat-nyolc hétig nevelnek, s majd csak feicse- peredve engednek ki a terü­letre. Az idén együttesen hétezer darabot nevelgetnek majd má­jas közepétől. Igaz, sokan a szárnyas és szőrmés, dúvadak áldozatául esnek, a tanyavilág kutyái, macskái is gyérítik számukat, ám ahhoz, hogy va­dászhassanak, vállalniuk kell ezt az áldozatot. Gondoskod­nak az állomány téli ellátásá­ról, etető- és sózóhelyeket tar­tanak fenn. A kezelésükben lévő vadföldön gazdálkodva szálastakarmányt, kukoricát, kölest és cirkot termelnek, ezen az őszön lucernát tele­pítenek. A két hivatásos vadőr is kiveszi a részét a feladatok­ból, de a negyven tagú va­dásztársaság nem restelli a társadalmi munkát, Ott segít, ahol éppen szükség van a köz­reműködésükre. Kár, hogy ter­mészetes vizekben szegény a terület. így a vaddisznót csa­logató dagonyák fele csapa­dékszegény időszakban kiszá­rad. Ha volnának vízfolyások, patakok, csermelyek, akkor a szarvas is szívesen megtele­pedne. Húsz bakot lőhetnek A társaságot a kiegyensú­lyozottan működő, szilárd fegyelmű együttesek között tartják számon. Gazdálkodá­suk rendben van, területükre gondot fordítanak. Fegyelmi öt év alatt egy volt, baleset még ennyi sem. Körükben még élnek a szép, régi ha­gyományok. Megbecsülik, és keresik egymás társaságát. Sport, szórakozás, közös ki- kapcsolódás náluk együtt jár. Igyekeznek a vadászat ide­jére kivonni magukat a roha­Harminc eve vadász Karay Ambrus, nyugalmazott keres­kedelmi felügyelő. Kezdettől fogva ugyanannak a vadász- társaságnak a tagja, már csak azért is, mert abban az idő­ben csupán a Nagyerdei Va­dásztársaság működött Nagy­kőrösön. Lakásán a trófeák sokasága, pompás dámlapá- tok, szarvas- és őzagancsok, termetes vadkanok aranyérmes agyarai, a vadászati világkiál­lításon nyert diploma mind megannyi bizonyítéka, hogy e nemes szenvedély hódolójaként mellé' szegődött a szerencse, és sok szép, emlékezetes él­mény részese volt. Fácáncsibét nevelnek A vadásztársaságban 1957. óta vadászmesteri tisztséget tölt be, alaposan ismeri azt a területet, amely hozzájuk tar­tozik, és Ceglédtől Kecskemé­tig húzódik a betonút nyugati oldalán. Mező és erdő váltja egymást ezen, otthont adva a dámvadaknak, őzeknek, más­fél évtized óta a vaddisznók­nak, az apróvadak közül a nyúlnak és a fácánnak. Ma már azonban túlzás volna azt mondani, hogy az erdő és a mező a vadász terített aszta­la, csupán a puskát kell el­sütni. A nagyüzemi mezőgazdaság széles körű elterjedésével je­lentősen megváltozott a hely­zet. Évről évre mind nagyobb figyelmet kell szentelniük a zöldkalapos puskásoknak az állomány megóvására és pót­lására, kímélésére, ha azt akarják, hogy a jövőben is legyen mire vadászni. A tuda­tos és tervszerű vadgazdál­kodás ma már alapvető köve­telmény. Ez derült ki a va­dászmester szavaiból is, aki elmondotta, hogy például a gyérülő fácánállomány pót­lására — öt társaság összefog-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents