Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
Exportra Lucernaszárító A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága fenyőharaszti kerületében, nagy teljesítményű lucernaszárító üzem van. A feldolgozott termény jelentős hányadát exportálják. Szállítását jórészt vasúton oldják meg, a tételeket a hatvani állomásra viszik ki. Jó a kapcsolatuk a hatvaniakkal. A tangazdaságban tudják, hogy a 'vagonigényt 48 órával előbb be kell jelenteniük. Az viszont ennek ellenére gyakori eset volt az elmúlt szezonokban, hogy ők még a szállítási nap reggelén sem tudták, hogy rendelkezésükre áll-e a vasúti kocsi. Szántás nélkül LJjOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1980. MÁJUS 7., SZERDA Péceli Ruházati Ipari Szövetkezet Állják a versenyt a tőkés piacon A MÉM Műszaki Intézet és a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutató intézete, új mélyművelési technológiát alakított ki közösen, amellyel jelentős vonóerőt, illetve energiát lehet megtakarítani. Az eljárás az őszi vetésű növények talajának szántás nélküli előkészítését teszi korszerűbbé. Műszaki Intézet Megbízásos munkák A kiváló címmel másodszor kitüntetett MÉM Műszaki Intézet, a múlt évben 31 millió forintot használt fel a költségvetési, és mintegy 16 milliót a műszaki fejlesztési témák kidolgozására. Ezeken felül a mezőgazdasági gépgyáraktól, nagyüzemektől gépkereskedelmi vállalatoktól kapott több száz megbízásos munkából több mint 68 millió forintot teljesített. Az intézet tizenhat és fél millió forintos nyereséggel gárta az esztendőt. Fennállása óta először tüntették ki kiváló címmel a péceli Ruházati Ipari Szövetkezetei. Erről korábban lapunkban is beszámoltunk, de akkor csak kevés hely jutott arra, hogy megfelelően méltassuk a péceli asszonyok, lányok szorgos, eredményes munkáját. Mert ebben a szövetkezetben a dolgozók túlnyomó többsége nő, férfi csak mutatóba akad, a többi között a szállításnál dolgoznak. T ermékváltás De ők is kitesznek magukért, s ez éppen a kiváló címről tanúskodó oklevél átadásakor tartott ünnepségen bizonyosodott be, amikor Bállá József szabászati csoportvezető kiváló munkáért miniszteri kitüntetést kapott. Mellette Nagy Boldizsárné univerzális gépi varrónő vehette át a magas elismerést, de biztosak lehetünk abban, hogy senki sem sértődött meg az ilyen elosztás miatt. A kollektíva jó légkörben dolgozik, csak így érdemelTörök Ignác Gimnázium Érettségi után építőtábor Díszes a meghívó: ballagásra invitá.* május 10-re, szombatra, a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvómői Szak- középiskolába, ahol ezekben a hetekben, jószerével az elkövetkező két hónapban nem lesz panasza se diáknak, se tanárnak arra, hogy unatkozik, nincs mit csinálnia. Sűrűsödnek ugyan az események, de igazságtalanság volna azt állítani, hogy ami most jön, az kivételes időszak, hiszen eddig sem volt szürke a gimnázium élete. Erről győződhettünk meg akkor, amikor Heltai Miklós Gábortól, az igazgatótól hírekről érdeklődtünk. Hosszú' felsorolás lett a válasz. Jó esély Megtudtuk, hogy jól szerepeltek a tanulmányi versenyeken a gimnázium tanulói. Az országos középiskolai tanulmányi verseny tagozatos matematikai megyei döntőjébe jutott Űjvári Éva és Krajcsák Ferenc, fizikából Menyhért Zoltán, földrajzból Fábri Zsuzsa és Paksi Péter. Biológiából Ipsits Csaba, magyarból Kelemen Zita ért el hasonlóan kiemelkedő eredményt, s a két földrajzos, valamint a magyaros kislány az országos döntőbe is bejutott. Az Arany Dániel matematikai versenyben, amelyet az első és a második osztályosoknak rendeznek, Faludi Ede szerepelt sikerrel. S még egy: az Irinyi Dániel megyei kémiai versenyben a második díjat nyerte Hudák Tamás. A felsorolásból is kitetszik, hogy nem véletlen kiugrásokról van szó, szinte valamennyi tantárgyban sok a tehetséges fiatal. De hogy tehetségüket igazolják, hogy tudásuk megalapozott lépvén, ahhoz a gödöllői gimnázium pedagógusainak hozzáértő munkájára, a magas színvonalú oktatásra és nevelésre volt és van szükség. S az iskolának éppen ez az erőssége: jó esélyt adni a továbbtanulásra. Óvónők vizsgája Emellett a másik vonzerő az óvónőképzésé: az idén már a második tagozatos osztály végez. A gyakorlati vizsgán túl ' vannak — sikerrel — a tanulók, az elméleti számadás ideje június 16—17—18. Izgalmas három nap lesz. Ugyancsak az óvónőképzősök nevéhez fűződik a gimnázium másik nagy sikere: kiemelkedően szerepeltek a Dunán inneni 15 óvónői szak- középiskola szegedi találkozóján, amelyen a kórusok, a szólóénekesek, a mesemondói és a hangszeres szólisták vettek részt. Gödöllőről hetven diák és négy tanár indult útnak, s nem hiába: a Bartókra való emlékezés jegyében lefolyt seregszemle fesztivál bemutatóján elsőként léphettek színpadra, s ez tulajdonképpen a minősítésben is elsőséget jelentett. Mindenki helytállt, s kiválóan a kórus. Azt már csak apróságként említette az igazgató, hogy az irodalmi ismeretterjesztés jó hagyományait folytatva százhúsz érdeklődő előtt szerepelt Jordán Tamás színművész, hogy dr. Nagy Miklós Jókairól tartott előadást az iskolában, s hogy május 22-én, csütörtökön Czakó Gábor író lesz a vendégük, akivel főként az Iskolavár című regényéről beszélgetnek majd, hiszen a témája közelről érinti a taná-' rókát, diákokat egyaránt. Jubileumra készülnek S most térjünk vissza arra, amivel kezdtük: mi várható az elkövetkező hetekben. A május 10-i,,szomba;i ünnepélyes ballagást megelőzi a pénteki tréfás iskolabúcsúztató, s a szerenádozás, amelyet, miként tavaly, az idén is, együtt tartanak az iskolában, s a tanárok lesznek a vendéglátók. Remélik, a tavalyihoz hasonló sikerrel. Május 16-án, pénteken iskolai járőrversenyt, nagy kirándulást szerveznek a gödöllői dombok között: ez is hagyomány a gimnáziumban. Júniusban nemcsak az óvónőképzősök, hanem a két gimnáziumi osztály, a IV/A és a IV/B is érettségizik, az előbbiek lián, az utóbbiak két napon, 12-én és 13-án. Közben illő műsorral, rendezvényekkel készülnek már az őszi nagy alkalomra is, ekkor ünnepli majd fennállásának 25. évfordulóját az iskola. S még egy előzetes: javában mozgósítanak a nyári építőtáborokba. G. Z. hették ki a kiváló címet. Mert amit csinálnak, az jó együttműködést, nagy figyelmet, hozzáértést követel. — Női és férfi fehérneműt gyártunk, hálóingeket, pizsamákat — tájékoztatott Vincze Györgyné, a szövetkezet elnöke —, de az alsóruházat mellett mind több felsőruházati termékünk van már. Fokozatosan készítünk többet a lányka- és női szoknyákból, köntösökből, blúzokból. A felsorolás természetesen nem teljes. Annyi bizonyos, hogy a termelési értékük 44 millió, s hogy termékeik idehaza és külföldön egyaránt keresettek. —• A belkereskedelmi vállalatokkal jó a kapcsolatunk s érdekeltek vagyunk abban is, hogy minél több árunk menjen exportra — folytatja az elnökasszony. — Tavaly fejeztük be ugyanis korszerű munkacsarnokunk építését, amelyre az OKISZ-tól kaptunk pénzt azzal a feltétellel, hogy termékeinkből minél többet adjunk kivitelre. Az exportbővítő beruházás meghozta eredményét, sőt már tavaly is termelésünk majdnem hatvan százaléka került külföldre. Növekvő kivitel Büszkén újságolták, hogy az export több mint fele, teljes termelésük egyharmada tőkés piacokon kel el, méghozzá évék óta. Kapacitásuk egy részét például már három esztendeje az angol Randal cég megrendelése köti le, ez is azt bizonyítja: nincs baj munkájuk minőségével, állják a versenyt. De szállítanak a többi között Svédországba, Angliába, Kuvaitba, Líbiába, a Közel-Kelet más országaiba is, a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. A sok divatáru nemcsak központi műhelyeikből kerül ki, a benti 205 dolgozón kívül százhuszonnégy bedolgozót is foglalkoztatnak Adács- ról, Jászárokszállásról, Nagy- rédéről, Adkárról, Rákóczi- falváról, Gyöngyösről és Oro- sziból. Társadalmi munka A központi szalag csak exportra dolgozik, a tőkés kivitel 13 és fél millió forintra rúgott tavaly. Úgy érzik, a kitüntetést • is elsősorban ezért kapták. S hogy megkaphatták, annak egyik feltétele a jó brigádmunka volt. Erről Holló Imréné műszaki vezető, a szövetkezet párttitkára tájékoztatott: — A szövetkezet tavaly ünnepelte megalakulásának harmincadik évfordulóját. Az eltelt időszakban sokat változtak s különösen az utóbbi években javultak a munka feltételei. Van persze még teendőnk, főként a szociális helyiségek gondja sürgető. Ezt is meg kell oldanunk ahhoz, hogy a szocialista kollektívák minél zavartalanabbá dolgozhassanak. A brigádmozgalom 1965-ban bontott szárnyat itt a szövetkezetben s az idén is alakult egy új kollektíva, a XII. párt- kongresszus tiszteletére jószerivel csak fiatalokból s a Kongresszus nevet vették fel. A fizetésre sem panaszkodhatnak a szövetkezet dolgozói, s hogy valóban így van, azt az alacsony fluktuáció is mutatja. Az asszonyok, lányok többsége helybeli, s ez is sok előnyt jelent. Gáti Zoltán Jövedelmező ágazatok Ami egyáltalán nem mellékes A Gödöllőn megrendezett országos agrártanácskozáson dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, majd néhány héttel később egy újságírókkal folytatott beszélgetésen Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes foglalkozott meglehetős részletességgel a mezőgazdaságnak azzal a területével, amit a köznyelv „melléküzemág” címszó alatt könyvelt el. Amelynek korántsem „mellékes” voltát azonban az is jelzi, hogy Pest megyében a téeszek árbevételeinek 70, Komárom megyében 50 százalékát adják a különféle, kiegészítőnek mondható munkálatok. Ott jutott pénz Termelési érték, nyereség dolgában országosan is tekintélyes, néhol éppenséggel döntő szerepe van az ipari, fel- dolgozásbeü, építési, szállítási, kereskedelmi tevékenységnek. Ahol idejében észrevették a kínálkozó lehetőségeket, ott jutott pénz az alacsony termőképességű talajok megjavítására, gépek beszerzésére, s általában: a kiegészítő üzemágak nyújtotta pénzeket áramoltatták át az úgynevezett alaptevékenység bővítését célzó beruházásokba. Példaként elsősorban a fővárosi és Pest megyei téeszek kínálkoznak. A csepeli Duna Termelőszövetkezetben például olyan minőségű, exportra szállított zöldségszárítmányokat készítenek, amelyekkel egyetlen konzervgyárunk sem tudna konkurrálni. Az ócsai Vörös Október Tsz — amelynek termelési értéke a legmagasabb valamennyi téesz közül —, vagy a dunavarsányi Petőfi Tsz egyaránt az említet utat választotta —, teljes sikerrel. Jó ideje figyelemmel kísértem a szóban forgó munkálkodás megannyi kanyarulatát, bukfencét, döccenőjét, s a mindezzel együtt járó, többszörös állami szabályozást, jogszabályt. Az Üj Tükör egyik számában olvasható riport arról a dömsödi téesz-alkalmazott- ról, akit fölöttesei juttattak méltó helyére, a börtönbe, ahol a nevelőtiszt így búcsúzott a cikk szerzőjétől: „... hozzák be folyton az ilyen melléküzemágiakat... de még mennyi lehet odakint”. Mérleghiányos tsz Vannak tehát ma is a melléküzemek háza táján sikkasz- tók, helyzetükkel visszaélők — hol nincsenek?! —, s vannak ma is általánosításra hajlamosak, aminek számos példájával találkoztam az elmúlt években. Boldogult rendőri riporter koromban az egyik megyei főkapitányságon kérdezgettek: hát teheti ezt egy téesz-elnök? (Ma országosan megbecsült és sikert sikerre — immár nem a melléküzeGépi művelésre térnek át a dányi Magvető Szövetkezet 180 hektáron termő szőlészetében. A sorokat megritkították és új támtartókat állítottak fel. Képünkön: nehéztárcsával dolgozzák be a talajba a kivágott szőlőtőkéket. A nehéztárcsa után a műtrágyaszóró halad. Barcza Zsolt felvételei Növényvédelem Ezer hektár mustár A gödöllői búza-borsó termelési rendszerben az idén 1200 hektáron termelnek mustárt. A növény termeléstech- nológiáját a GBBR a Budakalászi Gyógynövénykutató Intézettel és a romhányi Rákosmezeje Termelőszövetkezettel közösen alakította ki. Ám, bármennyire pontosak voltak a munkában, gond azért akad: hiányzik ugyanis a virágzáskor használatos, rovarkártevők elleni Rovlinka és Élőerőn ne /ű vegyszer, helyette most a Thiodán—20 EC-t ajánlják a rendszer szakemberei. Egyúttal arra is felhívják a gazdaságok figyelmét, hogy a helyettesítőszer alkalmazásához engedélyt kell kérniük a növényvédő-állomásokon. Gépjavítás Garancián tűi A gödöllői búza-borsó termelési rendszer fölkészült rá és vállalta partnergazdaságai számára az E—516-os arátó- cséplő gépek és a T—150K traktorok garanciális javítását. Most arról tájékoztattak a rendszerközpontban, hogy a garancián túli javításokat is vállalják, s erre máris szerződéseket kötnek az üzemekkel. — Festéktároló. A galgamácsai összefogás Termelőszövetkezetben tízezer festéktároló dobozt készítenek a Bu- dalakk Festék- és Műgyantagyár megrendelésére. mekben — halmozó vezető az illető.) Fölrémlik egy Markó utcai beszélgetés, amit ügyészi engedély birtokában folytattam egy Kecskemét melletti téesz elítélt elnökével: „De hát itt mindenki jól járt: a szövetkezet, a megrendelő, a piac, mi hát akkor a vétkem?” — kérdezgette az elnök, s mi tagadás, jócskán akadt lyuk a jogszabályokban akkortájt. A keszthelyi téesz-mintaboltot létrehívó társulás igazgatóját és főkönyvelőjét úgy ítélték el, hogy a bíróság kénytelen volt megállapítani: ......a rendelet ben előírtak nem felelnek meg a gyakorlati élet követelményeinek, a fejlődés túlhaladta ...” A jog — olykor lassacskán — követte az életet. Már az 1971-es szabályozás megbízható keretet adott e tennivalóknak lenyesvén a vadhajtásokat, sokmindent egyértelműbbé téve. Legfőképpen talán azt, hogy amit korábban ebbe a „melléksávba” utaltak, annak jó részét az élelmiszer- gazdaság körébe sorolták. Hiszen nevezhető-e „mellékesnek” a traktorok javítása, az istállók fölépítése, a fuvarozás, a termékek földolgozása és közvetlen értékesítésük?! Néhány hajdanvolt magyar- országi uradalom éppúgy megvalósította saját kebelében ezt a „vertikumot”, mint nem egy szocialista ország és sok nyugat-európai szövetkezet. Azt is állíthatom, hogy aki a téeszek kiegészítő tevékenységét kiiktathatónak vélte, az voltaképpen önmaga javát sem szolgálta. Nem pusztán azért, mert például ily módon jóval több lett volna — s lenne ma is! — a mérleghiányos téesz, vagyis növekednének a költségvetés terhei, hanem azért is, mert' éppenséggel az általános fejlődéshez volt forrás az így kapott nyereség. Hogy ez mekkora? A téeszek árbevétele tavaly 191 milliárd forintra rúgott, s ebből nem kevesebb, mint 74 milliárd forint származott a kiegészítő ágazatokból! Az érintett tárcák Egy bökkenő azonban a mostani ösztönzőkben is akad. Elismerőleg nyugtázhatjuk, hogy nem pusztán szóbeli ez az ösztönzés a kiegészítő bevételek fokozására. Nem, mert a kedvezőtlen adottságú gazdaságok esetében 30 helyett 70 százaléka maradhat visz- sza a termelési adónak, s ’ más, kézzelfogható segítség is ígérkezik. De éppen ott, ahol a legfontosabb lenne — például Szabolcsban, Vasban, Somogybán —, s ahol a legtöbb erre szoruló téesz működik, ott a legérzékelhetőbb a ma általános pénzhiány. A mezőgazdaság arculata az alaptevékenységen belül is sokszínű, változatos. Nem készletre — szükségletre termelnek a kiegészítő üzemágak is, legyen szó óvodák építéséről, könnyűipari munkálkodásról. Persze elképzelhetetlen bármiféle fejlődés az érintett tárcák állásfoglalása nélkül, amelyektől egyebek közt azt várják a gazdaságok vezetői, hogy vágjanak ösvényt a jogszabálydzsungelben. K. N. Szőlőművelés - gépekkel
