Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Készül a kétszemélyes Kalifa Az idén a tervek szerint csaknem 25 ezer kétszemélyes Kalifa kávéfőzőt gyártanak a Kőbányai Szerszámkészítő és Finommechanikai Szövetkezet gödöllői üzemében. A képen: Krizsanyik Pálné összeszereli a kávéfőzőt. A második negyedévben 7 ezer készülék kerül ki az üzemből. A képen: Bangó Istvánné csomagolja a főzöket. Barcza Zsolt felvételei Orchidea, nárcisz Virágkötészeti bemutató Virágkötőversenyt és -bemu­tatót tartott az ünnepek alatt a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat a városi tanács há­zasságkötő termében. A közönségszavazatok alap­ján az első díjat, orchideás menyasszonyi csokorral, Var­ga Istvánné nyerte el, aki tizenöt éve dolgozik a szak­mában, s aki éppen most ka­pott másodszor kiváló dolgozó kitüntetést. A második díjat Rab Petemé virágbolti eladó nyerte, ikebana-tálas kompozí­ciójában a nárcisz és a ja­pánbirs dominált. A harma­dik díj is a kivételes tehet­ségről tanúskodó Varga Ist- vánnénak jutott. Anyakönyvi hírek Született: Csitári Miklós és Petrás Mária: Adrienn, Ócsai László és Kosik Éva: Attila, Léka János és Varga Rozália: Edina nevű gyermeke. Névadót tartott: Kovács Péter és Csontos Edit: Edina, Gyön­gyösi Imre és Horváth Ágnes: Ildikó, Takács István és György Katalin: Eszter Cecília nevű gyermekének. Házasságot kötött: Pólyák József és Spimyák Márta, Benkő György és Jámbor Zsuzsanna Margit. Elhunyt: Kristóf Sándorné Nánási Erzsébet, Gödöllő, Rö- ges utca 21. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1980. MÁJUS 6., KEDD Árammérőgyári verseny Erdőkertes: másodszor is elsők Aki ismeri az erdőkertesie- ket, nem csodálkozik, hogy másodszor is elnyerték az árammérőgyári üzemek közöt­ti versenyben az első helye­zést. Az üzem vezetőjével, Sán­dor Mátyással beszélgettünk, aki elmondta, hogy ebben az üzemben kétműszakos mun­karendben folyik a termelés. Jelenleg 190-en vannak, s hat fő kivételével, mindnyájan fi­zikai állományban dolgoznak. A hat közül is hárman mű­vezetők, egy pedig diszpécser, így a közvetlen temelésirányí- tók közé tartoznak. Talán a szűkre szabott lét­számból vagy a munka jelle­géhez igazodó emberi hozzá­állásból fakad az is, hogy sok­szor olyan munkákat is elvé­geznek, amelyek nem tartoz­nak szorosan a munkakörük­be. Mindegy azonban, mi az indíték, végső fokon minden­ki a hasznát látja. Alkatrészgyártás Itt Erdőkertesen két alap­vető tevékenységet végeznek: alkatrészgyártást és szerelést. Az alkatrészgyártáson belül a sajtoló tevékenység során ké­szülnek a vasmagok. Ha a különböző lamellákat meg­kapják, következik a váloga­tás, ellenőrzés, előszegelés és fésülés, hogy csak a fonto­sabb munkafolyamatokat em­lítsük. Ezután már csak a fes­tés van hátra. Az öntvénytisztításnál az előállítás során keletkezett sorjákat kell eltávolítani. Eh­hez a műveletsorhoz tartozik még több más kézi munka is, mint például a fúrás, a me­netvágás, az esztergályozás. Itt készülnek a testvérgyárak nak is a kooperációban gyár­tott öntvényalkatrészek. Az alkatrészgyártásban a következő technológia a kis­gépes forgácsolás. Itt fémal­katrészek: elsősorban elektro­mos érintkezők, sajtolt bakok, perselyek készülnek. A ter­mékek előállításának befeje­Galga menti találkozó Vasárnapra készülnek a szervezők Csütörtökön délután a gal- gamácsai művelődési házban értekezletet tartanak a járás közművelődési dolgozói, a kü­lönböző öntevékeny, művészeti csoportok vezetői. A megbe­szélésnek egyetlen napirendje van: a IV. Galga menti nép- művészeti találkozó május 11-i zárónapi eseménysorozatának és a gálaműsornak az előké­szítése. — Mi tette szükségessé az értekezlet összehívását — kér­deztük Vankó Istvántól, a ta­lálkozó főrendezőjétől. — Tulajdonképpen a fel­adatok véglegesítéséről van szó. Ilyen nagy, ötévenként is­métlődő rendezvény sikere megköveteli, hogy a járás va­lamennyi közművelődési dol­gozója részfeladatokat vállal­jon. Egy-két személy nem ké­pes mindent elvégezni. — A községi művelődési há­zak igazgatói, munkatársai lesznek az egyes területek gaz­dái, s velük együtt vesznek részt a munkában, így a meg­beszélésen is, a más munka- területen dolgozó, de a segítést társadalmi munkában, önként vállaló barátaink, mint pél­dául Túráról Békési István tanár, Szarvas László újság­író, akik a népi sportjáték­olimpia levezetését vállalták. — Sokat segítenek a gödöl­lőiek is, köztük Kecskés Jó­zsef művelődésiház-igazgató, Polónyi Péter, a Helytörténeti Gyűjtemény vezetője. Varga Mihály, a hévízgyörki műve­lődési ház hangstúdiójának vezetője jelenleg katonai szol­gálatot teljesít, mégis vállalta a gálaműsor hangosítását. — A MÉM Műszaki Intézet a propagandaautóját adta se­gítségül, s ezzel a járást jár­ják majd. Gólya István, a Gal- gavidéke Áfész közművelődési előadója úgy dolgozik, mint­ha a tanácsi közművelődés dolgozója lenne. Segít Benkő György Aszódról, Kovács Lászióné Túráról, dr. Balázs Józsefné Hévízgyörkről, Tóth Mihály Bagról. — Nagyon sokan segítenek természetesen mások is. A rendezőgárdánk harminc tagú. Valamennyien társadalmi munkások. Külön méltatást érdemelne a termelőszövetke­zetektől kapott segítség. Hosz- szú lenne a névsor, ezért a felsoroltaknak és a fel nem so­roltaknak egyaránt köszönjük az eddigi segítséget. A záró­nap sikere azon múlik, hogy ez a közös tenniakarás meg- marad-e a záróünnepség ide­jére. — Vannak-e gondok? — Az utaztatás. Most tár­gyalunk különjáratú autóbu­szok indítása ügyében. Több ezer embert várunk Galga- mácsára. A menetrend sze­rinti közlekedés, különösen munkaszüneti napokon, na­gyon rossz, így a közönség utaztatása nincs megoldva. Feltétlenül szükséges az ille­tékesek megértő támogatása, s különjárati autóbuszok indí­tása. Ahogyan közeledik a nap úgy sokasodnak a megoldandó gondok. Egész vezérkar szor­goskodik, tevékenykedik a si­kerért. — Az előkészületi mun­káknak nagyon jelentős állo­mása a csütörtöki értekezle­tünk, ezért várjuk, hogy azon minden érdekelt és meghívott részt vegyen. Nincs és nem is lehet most fontosabb mun­ka, mint ez. Nemcsak együt­teseink, szólistáink vizsgáznak a gálaműsorban, de a köz- művelődési dolgozók is. Jó munkával kell kiérdemelniük a közepesnél jobb osztályzatot. F. M. ző fázisa, a munkaigényes fi­nommegmunkálás. Az alaptevékenységek közül a második, amivel itt Erdő­kertesen foglalkoznak, a sze­relés. Külön szerelőcsarnok­ban készítik a normál óramű­veket és a speciálisakat is. Az erdőkertesi üzem az el­múlt évben 360 ezer norma­órát teljesített. Ez a létszá­mukhoz és az adottságukhoz képest nagyon magas óra­szám, s voltaképpen az itt dolgozók szorgalmának kö­szönhető. Azt is meg kell em­líteni, hogy amit csinálnak, az sok élőmunkát igényel. Fregoli brigád A jó munkaszervezésnek és a segítő szándéknak tulajdo­nítható, hogy munkájukat csökkentett létszámmal is el tudják látni; fregoli brigád­juk mindig ott segít, ahol ép­pen szükség van a munkaerő­re. Többnyire a gödöllői törzsgyár szerelőüzemében dolgoznak. így volt ez a múlt év utolsó három hónapjában is, amikor az erdőkertesiek közül harmincán dolgoztak kölcsönbe. Az üzem vezetője elmond­ta : elégedett dolgozóinak munkájával. Szerencse, hogy a kezdet kezdetén egy nagyon jól dolgozó mag alakult ki, s így, akik idejöttek, vagy át­vették ezt a munkaritmust, vagy pedig elmentek másho­vá dolgozni. De többnyire itt maradtak. Ez részben annak is tulajdonítható, hogy már régen megvalósult a differen­ciáltabb bérezés. Többségük betanított munkás és munká­juk szerint részesülnek a jö­vedelemből. — Amióta én itt vezető va­gyok, állandóan tapasztalom, hogy a dolgozókkal szemben őszintének kell lenni. Vagyis bátran kell dicsérni és bírál­ni is. Az itteni dolgozók el is várják tőlem, hogy meg­felelően tájékoztassam őket és látom, hogy megértik a fel­adatok lényegét, ezért bátran támaszkodhatom rájuk a ne­héz helyzetekben. Mindehhez persze az is hoz­zátartozik, hogy az itteniek szeretnek dolgozni. Ha egy ki­csit kevesebb a munka, ak­kor már betegek. Ilyenkor szinte alig tudok keresztül­menni a műhelyben, annyian feltartanak, s kérdezik: hol­nap mit fogunk dolgozni? No, persze ez elég ritkán fordul elő, csak akkor, ha esetleg el­romlik a szállító teherautó, vagy típusváltásra kerül sor. Jobb minőségben — Az üzem dolgozóinak nemcsak a mennyiségi növe­kedést kell a továbbiakban is szem előtt tartani, hanem a minőségi munkát is. Ez a ne­hezebb dió, mert egyszerre a mennyiséget növelni és a mi­nőséget tartani, nem könnyű dolog. De bízunk ügyes kezű asszonyainkban és lányaink­ban. Munkájukat segíti még az a 20 szakmunkás is, főleg esztergályosok, lakatosok, vil­lanyszerelők és műszerészek, akik a legfontosabb felada­toknál ott vannak. — Érdekesség, hogy például a két villanyszerelő az egy­szerűbb munkafolyamatoknak a gépbeállítója is. Itt min­denkinek meg kell fogni a munka nehezebb végét, hi­szen csak így tudjuk teljesí­teni a ránk szabott feladato­kat. F. G. Szoboravató Aszódi műsorfüzet Ismét megjelent az aszódi műsorfüzet, amely a Petőfi művelődési ház, a Petőfi Mú­zeum, az Új Tükör klub prog­ramján kívül ismerteti a KISZ-rendezvényeket, a Pető­fi könyvtár közművelődési eseményeit, a nemrégiben Aszódon is megalakított Csa­ládi és Társadalmi Ünnepsé­geket Rendező Iroda szolgál­tatásait. Az érdeklődő közön­ség tájékozódhat a domonyi és az ikladi klubkönyvtár programjából is. A májusi műsorfüzet szeré­nyebb kiállítású, mint ahogy eddig megszoktuk. Amint a szerkesztők elmondták: a ta­karékossági előírások késztet­ték őket arra, hogy stencile- zett formában jelentessék meg a kiadványt. De a tartalom nem változott, részletes, fi­gyelmes közművelődési aján­lat maradt az aszódi műsor­füzet, amely a többi között arról is tudósít, hogy a győ­zelem napján, május , 9-én avatják fel Aszódon a Sza­badság téren az erre az al­kalomra felállított szobrot. Az ünnepség délután 3-kor kez­dődik. Kiváló közösségek Tizenegy aranykoszorús A Gödöllő és Vidéke Áfész Hesz Mihály szocialista bri­gádja, amely az erdőkertesi vegyesboltban dolgozik, má­sodszor nyerte el a szövetke­zet kiváló brigádja címet. A tavalyi munka értékelésekor az áfész tizennégy szocialista brigádja arany, nyolc brigád ezüst és három brigád bronz fokozatot' kapott Még egyszer a kavicsról Ugye, megmondtam? No, nem mintha párját ritkító bölcsességre, csodálatos tá- volbalátási képességre lett volna szükségem, hiszen — az illetékesek kivételével — bárki megjósolhatta vol­na: előbb-utóbb baj lesz abból, hogy a Szilasmenti Termelőszövetkezet kavics­bányájából, a kerepestar- csai kórház után a 30-as út­ra torkolló ki járóhoz nem építettek kanyarodósávot. Ahogy azt egy fél évvel ez­előtt már szóvá tettük la­punk hasábjain: a kikanya­rodó, sóderrel, kaviccsal ra­kott, hatalmas tehergépko­csik mázsaszám zúdítják terhük egy részét a forgal­mas közútra, s ezt nap nap után kitört szélvédők, szét­hullott üvegcserepek jelzik. Azóta ugyan beszélget­tem már az út gazdáival, akik azt állították, hogy ott elkészült a kanyarodó, de csak akkor hiszem, ha lá­tom. Mert a gépkocsival utazó továbbra is csak a fél méter vastagra összetö­Kísérletek szántóföldön Képünkön: Vajda Józsefné és Szabó Istvánné palántáznak. Juhász József felvétele Mozgalmassá vált az Orszá­gos Mezőgazdasági Fajtakísér­leti Intézet isaszegi telepe. A jobb idő beköszöntővel a szán­tóföldeken dolgoznak azok, akik korábban a melegágyak­ban találtak elfoglaltságot. Rendszeres, tervszerű termesz­tés 1964 óta folyik itt, mintegy 25 hektáron. Jelenleg fólia- és üvegházi kísérleteket ötezer négyzetméteren végeznek. mörült kavicsréteget szem­lélheti, hacsak egy felpat­tanó kavics ki nem töri közben az orra előtt az üveget. Mint ahogy kitörte annak a pótkocsis teher­gépkocsinak is, amit a mi­nap láttam, meglehetősen veszélyes pózban az úton. Budapest felé menet elő­ször csak arra lettem fi­gyelmes, hogy lelassul, az­tán megáll a kocsisor. S miközben percekig csiga­tempóban araszolgattunk előre, lassan elérkeztünk a baleset színhelyére: a sze­relvény pótkocsija felbo­rult, s — szerencsére — az útpadka felé sodródott ki. Csak miután elkerültem a szomorú látványt nyújtó közlekedési akadályt, ak­kor győződhettem meg ró­la, hogy nem a gépkocsi- vezető a hibás, nem fi­gyelmetlenség okozta a bajt, hanem minden bi­zonnyal az ijedelem. A szélvédő helyén ugyanis egy kirojtozott szélű lyuk tátongott. Világos, hogy mi történt: az emlegetett, el­szórt kavicsok közül egyet a szabályosan közlekedő teherautó elejére vágott az előtte haladó ugyancsak nagy kerekű jármű. S a szét­fröccsenő üveg láttán ki az, aki nem lép azonnal a fékre, hiszen hirtelenjében semmit sem lát, s a csat­tanás is meglehetősen ijesz­tő. Ezúttal, láthatóan, ennél nagyobb baj nem történt. A pótkocsit kijavítani per­sze nem lesz olcsó mulat­ság, de legalább személyi sérülés nem történt. Ezút­tal, mondom, mert újfent nem kell jósnak lenni ah­hoz, hogy előre megmond­juk: hasonló eset bárme­lyik pillanatban bekövet­kezhet. Egészen addig, amíg végre el nem takarítják a veszélyes hulladékot, s amíg ki nem szabadítják az állítólag elkészült ka­nyarodósávot. Mi lesz, ha a következő pótkocsi nem kifelé fáról, hanem átvágódik a szem­közti sávba ? Még elgon­dolni is szörnyű. Egy biz­tos: én tudni fogom, hogy ki a hibás. G. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents