Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-06 / 104. szám
Külföldi kiadókkal IDEGEN NYELVŰ KÖTETEK A CORVINÁTÓL A HÉT VÉGÉN ■Mit ígér a skanzen? A nyugat-dunántúli és a kisalföldi tájegység épületeit első ízben május 10—11-én láthatják a Vendégek a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban. Megnézhetik a magyarfalvi lakóházban berendezett helyiségeket és a szilsárkányt kovácsműhelyt, amelyben idős és ifjú Vitéz Lajos kovácsmesterek bemutatják a lópatko- lást, s különféle használati eszközöket, szerszámokat is kovácsolnak. A már sokak által ismert fel- ső-Tisza-vidéki tájegység épületeiben is sok érdekességet kínálnak. A lóval hajtott vámosoroszt szárazmalomban búzát őrölnek, kölest hántolnak, az egykori kisparaszti telek udvari kemencéjében kenyeret és lángost sütnek. A múzeum látogatói ki is próbálhatják a hagyományos vaj- köpülést. Idei újdonság az is, hogy a nyáron három ízben hangversenyt rendeznek a múzeumba telepített mándi református templomban. Űjabb hódításokra indult Petőfi halhatatlan hőse, János vitéz. A Corvina Kiadó jóvoltából először jut önálló kötetben a francia, a német, az orosz és a spanyol nyelven olvasó gyerekekhez a magyar irodalom egyik gyöngyszemeként számon tartott népi hangvételű verses mese. A nemrég rajzfilmen is nagy sikert aratott művet, kiváló magyar és külföldi fordítók ültették át idegen nyelvekre, s ez alkalommal Würtz Ádám színes rajzai illusztrálják. Az NSZK-beli Röth Verlag- gal közösen gondozta másik idegen nyelvű könyvújdonságát a Corvina Kiadó. A kiváló ciganológus, Csenki Sándor 1930-as évekbeli gyűjteményéből állította össze a Cigánymesék című válogatást Csenki Imre és Vekerdi László. Két éve indult el útjára és már a 20. kötetéhez érkezett a mai Magyarország kulturális, politikai életéről, hazánk történelméről, társadalmi fejlődéséről a határainkon túl élőknek beszámoló Corvina- könyvek sorozat. A könyvfüzér új kötete Bölöni Farkas Sándor Utazások című műve is kuriózum: először jelenik meg a múlt században élt tudósember európai útinaplója. A Corvina Kiadó együttműködik a világhírű svájci Hallwag Ver lag-gal is. Ennek gyümölcse az angol és német nyelven megjelenő Lóról, lovaglásról című kötet, amely Hajas József és Flandorffer Tamás munkája. Magyar nyelven nagy sikert aratott, most német nyelven is hozzáférhetővé válik öveges József—Molnár Ottó Színes fizikai kísérletek a semmiből című műve. Az általános iskolás korúakat ismerteti meg a fizika változatos világával. ISKOLA ÉS MŰVELŐDÉSI HÁZ KIÁLLÍTÓTERMEKBŐL Pest megyében és vendégségben Immár több mint huszonöt tárlatot nyitottak meg annak a bemutatósorozatnak a keretében, amelyet részben az MSZMP Pest megyei Bizottsága, részben a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának az Amerikai úti épületében rendeznek. A legutóbbi kiállítás tegnap nyílt meg az oktatási igazgatóságon, egy olyan művész alkotásaiból, aki évek óta támogatja az intézmény közművelődési, vizuális nevelő munkáját. Laki Ida festőművész, aki 1962-ben és 1969-ben a fővárosi Fényes Adolf Teremben mutatkozott be, s 1968-ban szülőfalujában, Jászjákóhalmán rendezett nagy sikerű tárlatot, az oktatási igazgatóságon az utóbbi tíz év munkáját reprezentáló festményeit állította ki. A bemutatót megnyitó Bereczky Loránd Munkácsy-díjas művészettörténész szerint a képek a festészet két lehetőségét szemléltetik: bemutatják a látható világ, a táj, u dolgozó ember hordozta esztétikumot, s a megélt élmények nyomán kialakult elevont gondolatokat, érzéseket. Mind a figurális művek, mind az utóbbi két évben készült sorozat darabjai azonosulásra késztetnek, szemlélődés közben kialakul a mű és a néző kapcsolata. Már ezért is érdemes megrendezni, megnézni Több mint gyermekmegőrző — Szerettek napközibe járni? Egybehangzó igen — Tóth Erika és Balogh Edina gödi ötödik osztályosok válasza. Erika: — Tanulunk és játszunk, azután sétálunk a Du- na-parton, most ajándékot is készítettünk anyák napjára: könyvjelzőt. Edina: — Sportkörbe járok délután. Meg voltunk a művelődési házban. Gyurmáztunk agyagból. A könyvtárban olvastunk és megtanultuk, hogyan kell kölcsönözni. * Legnagyobb a járásban Aki mostanság a gödi Kilián György általános iskolába látogat, a folyosón kiállítást láthat. Napközis gyerekek munkáit. Hímzéseket, agyagfigurákat, rajzokat, papírból készült maketteket, batikolt térítőkét, textilragasztásokat. Szépek. Ügyes kezeket dicsérnek. — Miénk a váci járás legnagyobb napközi otthona — mondja az iskola igazgatója Hivessy László. — Tizenkét csoportban 368 napközist nevelünk délutánonként, diákjaink több mint felét. Érthető tehát, ha arra törekszünk, hogy a napközi több legyen, mint gyermekmegőrző. — Mit is nyújthat a délutáni foglalkoztatás? Amióta a folyosón észre vesz a látogató, az csak egyike eredményeinknek. Igyekszünk minél több alkalmat teremteni, hogy a gyerekek kézügyességét, alkotó fantáziáját fejlesszük. De vegyük sorba a napközis tevékenységeket! Ezek közül legfontosabba tanulás. Érdekes jelenség, hogy az új tanterv bevezetése óta az első és második osztályosok közül a napközisek előnybe kerültek az otthon nevelkedőkkel szemben. Ennek oka az lehet, hogy a napközi otthonban is megvannak az eszközök, amelyek az órákon használatosak, például a szókártyák, színes rudak, logikai készletek. Azután az is közrejátszhat, hogy a szülők még nem ismerik az új módszereket, többnyire bajban vannak a komplex matematikával, s a szókének helyett szótagolva próbálják a gyerekeket olvasni tanítani. — Az eredmény szembeötlő: három első osztályunk közül az egyetlen nem naoközis osztályból került ki mind a négy gyerek, aki látogatási bizonnít- vánnyal zárta az első évet, s nem léphetett másodikba. A másodikosoknál is hasonló a helyzet: a nanközis osztályok tanulmányi átlaga 3.7 és 3.3 volt. a nem nanköziseké 3.4. S a felsőbb osztályokra is iellem- ző. hogy a napközisek körében kisebb a bukások aránya. A pedagógus segít Ahogy a tényeket sorolja az Igazgató, egyre nyilvánvalóbb j a rypdaoóans segttséne, szakértő felügyelete a napközi hatásrendszerének lényege. S ha figyelembe vesszük a többit is — az iskola felszerelési tárgyait, a szemléltető eszközöket, a napközi munkarendjét, az épület nyújtotta lehetőségeket — az iránt sem maradhat kétségünk: csak az egyéni foglalkozásokra, a személyes beszélgetésekre jut kevés idő, minden egyéb tekintetben jóbb, ha a kisdiák napközis. Tágabbak a testi nevelés lehetőségei, hiszen van tornaszoba és sportpálya, gazdagabb az úttörőmozgalmi élet, ott a sok játék, dia, hanglemez, a társak, a többi gyerek. Ott a hét szakkör ,— ezekben természetesen nemcsak a napközisek, hanem a matematika, a nyelvek, a biológia, s a többi tudomány iránt érdeklődő minden tehetséges gyerek is elfoglaltságot talál. Ami még említést érdemel: oktatási ciklusonként — azaz 11 nap alatt —, 36 órát szentelnekóé a szaktanárok arra, hogy a napköziben a gyengébb eredményű tanulókat korrepetálják. Talán felesleges tovább ecsetelni egy jó napközi otthon előnyeit. S ha mégis tesszük, annak oka, hogy az iskola igazgatója így zárja a beszélgetést: — Valóban sokat nyújt a napközi, de nemcsak az. A délutánokon másutt is talál elfoglaltságot a sok gyerek. Ott a művelődési ház — együttműködési szerződésünk is van —, s ott a könyvtár... Ami nem tananyag Hivessy László szerint a napközisek közül kerül ki azoknak a gyerekeknek kilenc tizede, akik rendszeresen élvezik a könyvtár és a József Attila művelődési ház hasznát. A szó az illetékeseké: — Kétezer kötetes letétünk van az iskolai könyvtárban — közli Szaszkóné Felhő Mária, a nagyközségi könyvtár megbízott vezetője. A napközis csoportok évente egyszer feltétlenül a könyvtárba látogatnak, hogy megismerkedjenek az itteni renddel, sokan közülük olvasóinkká válnak. Kéthavonta mesedélutánt tartunk, sok játékkal, s a könyvtár a színhelye, a rendhagyó irodalmi óráknak is. Ami a legfontosabb: hétfő kivételével minden délután örömmel várjuk az olvasni vágyó gyerekeket. Mátyus Tamás, a művelődési ház előadója: — tavaly kísérletképpen a nagyteremben különböző konténereket helyeztünk el. Akad ezek között, amelyik teli van játékokkal. A logikai készséget fejlesztő, fejtörést kívánó mindegyik, mint Például a szétszedhető, s nehezen összerakható térformák, a bűvös’ kocka, s a többi. Egy másik konténerben kézműves munkákhoz való eszközöket tártunk. Agyagból formázhatnak figurákat, festhetnek, rai- zolhatnak, sókerámiát készíthetnek a gyerekek. Minden hétfőn és pénteken jönnek a napköziből a csoportok, _ kimondottan azért, hogy ezt a Vét lehetőséget kihasználják. Mert ilyesmi nincs az iskolában. ez nem tananyag. Böayös Károlyné, a művelődési ház igazgatója sorolja tovább: — iskolások, javarészt napközisek az amatőr színjátszókor tagjai, akárcsak a balett-tanfolyam hallgatói, vagy a bélyeggyűjtők. A művelődési ház ad otthont a nyolcadik osztályosok klubjának is. Végül havonta itt tartjuk a meseszínház előadásait. Ismerkednek a gyerekek a hangszerekkel, dalokat tanulnak, báboznak, játszanak, s természetesen irodalmi, művészi élményhez jutnak. Legutóbb például Móka Miki — Levente Péter — volt a vendégünk. Személyiségformálás Nem vitás: a könyvtár, a művelődési ház társa az iskolának, a napközinek. S, hogy mennyire, azt tanúsítsa a néhány soros idézet, a már említett együttműködési szerződésből: e megállapodás mindkét intézmény eredményesebb munkáját hivatott szolgálni, közös ügyünk — o gyermekek sokoldalú személyiséggé formálása — érdekében... Van-e csodálkozni való azon, ha a napközisek még a karácsonyfát is a művelődési házban állították fel, s ott tartották az ünnepélyt? Vasvári G. Pál a kiállítást. Egy érdekes életmű A dabasi művelődési központban látható Csupor László kiállítása. Különös, de tény, az 1914-ben, Budapesten született festőt jobban ismerik Itáliában, mint nálunk. Ez korrigálandó. Mestere Révész Imre, a kecskeméti művésztelep vezetője volt, aki Munkácsy örökségét őrizte, erjesztette. Csupor László lírai hangulatait ebben a realista, posztimpresszionista stílusban kivitelezte. Finoman, érzékenyen. Ez az oldottság a látvány befogadásának és megértésének érettségén alapul. Egyik külföldi kritikusa éppen ezért a magyar Pissaró- nak nevezte, akinél az atmoszféra könnyedsége dominál. Csupor László termékeny festő. Nemcsak kitűnő Remb- randt-másoló, ami mesterségbeli tudását dicséri, nemcsak svájci, jugoszláviai, itáliai tájak ismert festője, hanem szorgalmasan gyűjti a budapesti, zsennyei és különösen a balatoni és nagymarosi motívumot. A csendéletfestésben is jártas, mindig, minden képe értéket jelent. Most dabasi tárlatán különösen nagymarosi sorozata meg- (győző, mert elsősorban nem a Dunakanyar ünnepi pompáját, a folyam monumentalitását, hanem a Szélső házak bensőségét ragadta meg olyan szelíden, mely önarcképének Is lényege. Látvány és karakter ötvöződik művészetében, mely megérdemli a közvélemény nagyobb figyelmét. Főiskolák kapcsolata Az Iparművészeti Főiskola dísztermében nyílt meg Hantos Károly, König Frigyes s Kovács Dénes kiállítása. Mindhárman a Képzőművészeti Főiskola hallgatói. Kovács Dénes rajzvonalainak szinte zenei, ritmikája mellett König Frigyes elemzőkészségével tűnik ki, Hantos Károly motívumválasztása érdekes. König birtokolja leginkább eszközeit, mentes minden tétovaságtól. A folytatás sem marad el, hamarosan az Iparművészeti Főiskola művészjelöltjei rendezik meg csoportos kiállításukat a Képző- művészeti Főiskolán egy szükSZINHAZI BEMUTATOK MÁJUSBAN Magyarországon először... Akik rendszeresen figyelemmel kísérik a budapesti színházak premierjeit, a.ok örömmel vehetik tudomásul, hogy most, az évad végén sem látszanak a kifulladás jelei. Erre a hónapra is jut hat újdonság, s köztük három, amelyet a magyarországi ősbemutató rang is nevezetessé tesz. Elmondhatjuk tehát, hogy a színházi idény egyik legizgalmasabb hónapja elébe nézhet a közönség. LÉHASAG ŰTJA címmel a a Magyar Állami Operaház már túl van a hónap első ősbemutatóján. A zeneszerző: Igor Sztravinszkij, az Oroszországból Svájcba, majd Franciaországba és onnan Amerikába származott zeneszerző már fiatalkora óta tervezgeti ennek az operának a megírását. Még 1947-ben, a Chicagóban látott képzőművészeti kiállítás egyik képsorozata adta számára a maradandó inspirációt Az elkészült mű markánsan egyéni, sziporkázván szellemes, és bár egyesíti magában a nagy elődök zenei hagyományait, mégis elsősorban és jellegzetesen orosz dallamívelésű muzsikából áll. A bemutatót Mikó András rendezte, vezényel Mihály András, a főbb szerepeket pedig Polgár László, Csengery Adrienne, Gulyás Dénes, Komlóssy Erzsébet és Kocsmáros Péter énekli. FEJEZETEK LENINRŐL. Gyrurkó László dokumentumoratóriumát tíz év után újítja fel a Nemzeti Színház. A négy részletből álló színpadi játék érdekessége, hogy a szerző minden mondatot dokumentumokból szerkesztett eggyé. A mű megalkotásához Jeliza- veta Drabkina, a Lenint jól ismerő forradalmár adta a szerzői invenciót. Az előadást most Tatár Eszter rendezte, közreműködők: Agárdi Gábor, Major Tamás, Csernus Mariann, Kohut Magda és Koltai Rórbert. A bemutató időpontja már mögöttünk van, május 4-től láthatja a közönség az előadást. PAJZÁN HISTÓRIÁK címmel Káló Flórián szerepel társszerzőként a József Attila Színház plakátján. Az anyag, amelyet színpadra alkalmazott Honoré de Balzac művei alapján született. Az ősbemutatónak számító előadást színész rendezi: Bodrogi Gyula. A keretjáték két főszereplőre épül, tehát Bánffy György és Makkal Imre mint játékmesterek körül zajlik a történet, amelyben láthatjuk Voith Ágit, Pálos Zsuzsát, Szabó Évát, Horváth Sándort és Harkányi Endrét. Bemutató: 10-én. DON JUAN története Mo- liére klasszikus drámájában, a Várszínház színpadán elevenedik meg, Szinetár Miklós rendezésében. A már számtalan változatban ~v feldolgozott történet most eredeti szépségében lép a közönség elé figyelemre méltó szereposztásban: Trokán Péter, Iglódi István, Sára Bernadette, Zala Márk, és Dózsa László formálja meg az emlékezetes figurákat. A darabot először május 17-én láthatja a közönség. JÖVEDELMEZŐ ALLAS a címe Osztrovszki) drámájának, amelyet május 23-tól játszika Nemzeti Színház. A szerzőt az oroszok Shakespeare-jének is szokták nevezni, hiszen az életművét kitevő ötven drámában szinte nincs olyan vonatkozása az életnek, amelyet színpadon ne jelenített volna meg. A Jövedelmező állás egy fiatalember hamvába hullt lázadása. A főszereplő a korrupció ellen hadakozik, de a körülmények végül is egy, számtalan lekötelezettséggel járó hivatalba kényszerítik. Az előadást Ascher Tamás rendezte, a főszerepeket öze Lajos, valamint Agárdi Gábor játsz- szák. A darabot május 23-án mutatják be. _ MASZLAG. Ez a nem éppen jól hangzó szó lett Karinthy Ferenc feldolgozásában egy klasszikus dráma címe. Az eredeti szerző, Machiavelli, már évszázadok óta sikerre vitte a Mandragóra történetét, amely lényegében egy tipikus szerelmi háromszög. Karinthy alaposan aktualizálta a darabot, lényegében új művet alkotott, amely most a Vidám Színpadon kerül bemutatásra, május 23-án. Az előadást Várad!/ György rendezi, a főbb szerepeket Csákányi László, Csala Zsuzsa, Zana József, Horváth Tivadar és Urbán Erika alakítja. Kr. Gy. Misch Ad ám: Szálasok séges ‘ és növekvő együvétar- tozás, alkotó kapcsolat jegyében. Egyéni fogalmazásban Az érdi művelődési központban tekinthetik meg az érdeklődők Misch Ádám ak- varelljeit és grafikáit. Tehetsége és munkássága lendületesen bontakozik ki. Vonzódik a kép egyéni fogalmazásához, teremteni akar, nem elégszik meg a látvány megörökítésével. Erre a szemléletre ugyanúgy szüksége van képzőművészetünknek, mint a valósághűségre. E két pólus jelenti az egyetemességet. Rajzainak oldott mértaniságú ritmusa kellemes, játékos s komoly egyszerre. Felkészültségét, művészetének megala- oozott távlatait igazolta önálló kiállításain — melyeket Berlinben, Tübingen ben, Győrben, Csepelen, a XX. kerületi Kis-Duna Galériában és ezúttal Érden rendeztek. Tavaszi tárlat A Béri Balogh Ádám Múzeum májusi programja a tolnai festők _ tavaszi kiállítása. Érdekes tá'j ez. Meghittségével nemcsak elbocsátja, hanem visszahívja festőkké lett gyermekeit. Szabó István Mözsről indult. Foton tanított, festett, Szekszárdra tért visz- sza. Szily Géza is tolnai maradt Budapesten, V. Bazsonyi Arany Dömsödön. Ő és férje, Vecsési Sándor több új alkotással szerepelnek e bemutatón. V. Bazsonyi Arany tolnai emlékeitől, élményeitől indíttatva parasztnak ábrázolja Don Quijotet, mint Dona- telló egykor Krisztust. Vecsési Sándor dunakömlődi dombja maga a tavasz. A Tolna megyében élő és onnan elszármazott képzőművészek negyedik közös tárlata ez és Molnár M. György társaságában az a dr. Szilágyi Miklós rendezte, aki ceglédi múzeumigazgató volt. Két festő városa Mindig is élő, eleven kapcsolat volt Szentendre és Hódmezővásárhely között. Tornyai János Vásárhelyen alkotott, később Szentendrén telepedett le, s Barcsay Jenő, a szentendrei művészet nesztora is többször szerepelt a vásárhelyi őszi tárlatokon, kapta meg elsők között a város Tornyai plakettjét. Nemrégen a Pest megyei Művelődési Központban vendégeskedtek a vásárhelyi Mónus-testvérek szép kerámiákkal. Ezúttal a Tornyai Múzeumban nyílt meg a szentendrei képzőművészek kiállítása, mely nemcsak a két nevezetes festőváros alkotó együttműködését bővíti, hanem jelzi a Duna-parti város képzőművészeti eredményeinek folyamatosságát és európai rangját. Losonci Miklós
