Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

Kfl* prortt t ap 1980. MÁJUS 5., HÉTFŐ A clszjorddnia! események miatt A PFSZ a BT-hez fordul A szovjet sajtó ünnepe FÓKUSZ fl/luskie esélyei Washingtoni jelentések sze­rint meggyorsítják Edmund Muskie kijelölt amerikai kül­ügyminiszter beiktatását. A cél állítólag az, hogy lehetővé te­gyék. hogy május 16-án Becs­ben már mint az amerikai dip­lomácia teljes jogú irányítója tárgyalhasson Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Az akcióra azért van szük­ség, mert az Egyesült Álla­totok alkotmánya szerint az elnök csupán javaslatot te­het külügyminiszterének sze­mélyére, s a jelölést a Szená­tus külügyi bizottságának kell jóváhagynia, s ez a testület nem egyszer csak hosszadal­mas kikérdezések után hozza meg döntését. Ezúttal azon­ban Muskie-ra — egyes hír- magyarázók szerint — azért is esett az elnök választása, mert régi kongresszusi múlt­ja (1958 óta állandóan tagja a szenátusnak, és több bizott­ságban is viselt tisztséget) biztosíték a gyorsított eljárás­ra. A 66 éves politikus pálya­futásához tartozik egyébként, hogy 1968-ban Humphrey ol­dalán sikertelen alelnökjelölt volt, de akkor a Nixon—Ag- new kettőssel szemben csak csekély arányban maradt alul az elnökválasztáson. Politikai profiljára eddig a higgadtság és megfontoltság volt a jel­lemző. Joggal tekintik tehát úgy, hogy az Irán elleni ka­landorakcióval való egyet nem értés miatt lemondott Vance visszafogottabb külpo­litikai elképzeléseinek folyta­tója lesz, s követi elődjét is abban, hogy nem lesz enge­delmes kiszolgálója Brzezinski durva diplomáciai vonalának, amellyel a nemzetbiztonsági főtanácsadó kikényszerítette a szovjet—amerikai viszony elmérgesedését, és egyes, hi­degháborús időikre emlékezte­tő jelenségek feléledését. Muskie már kijelölése utá­ni első nyilatkozatában Brze­zinski nevének említése nél­kül közölte, hogy a külügyek tényleges irányítója kíván lenni, s nem éri be a „má- sodhegedűsi” szerepkörrel. Ezzel újra felfedte, hogy Brzezinski hidegháborúval ka­cérkodó vonalvezetésének még az amerikai vezető körökben is vannak befolyásos ellenfe­lei, akiket aggasztanak az amerikai meggondolatlan, el­hamarkodott lépések veszé­lyes következményei. Muskie jelölése mindenesetre azt jel­zi, hogy az iráni túszkiszaba- dítási kalandorakció kudarca pillanatnyilag bizonyos fo­kig meggyengítette a befo­lyásos nemzetbiztonsági ta­nácsadó helyzetét. Vajon mennyire lesz ez tar­tás, s a Fehér Házban felül­kerekedik-e oly mértékig a józanabb, a realitásoknak megfelelő szemléletmód, amely lehetővé teszi a „nyitást” a szovjet—amerikai párbeszéd felújítására? Erre a színhely adott is, hiszen a tervek sze­rint az osztrák államszerző­dés aláírásának negyedszáza­dos bécsi ünnepségein mind az amerikai, mind a szovjet külügyminiszter jelen lesz a vendégek sorában. Szovjet részről nem egyszer jelezték, hogy o Washington hibájából megromlott kétoldalú kapcso­latok megjavítására a jelenle­gi feszült helyzetben is haj­landóak a párbeszéd felújítá­sára, hiszen a két világha­talomnak különleges a fele­lőssége a béke megőrzéséért, sőt viszonyuk alakulása kihat az egész nemzetközi légkör alakulására is. Ahhoz azonban, hogy e nyi­tás ' lehetőségiből valóság­gá váljon az amerikai veze­tésnek vissza kellene térnie ahhoz a reális politikai vo­nalvezetéshez, amelyet tavaly júniusban a SALT—II. szer­ződés éppen Bécsben történt aláírása fémjelzett a legmar­kánsabban. S itt következnek azonnal a további kérdőjelek. Vajon nem akadályozza majd meg a nyitás végrehajtását az oly befolyásos washingtoni katonai-ipari komolexum, amely á fegyverkezési ver­seny folytatásában és a hi­degháborús légkör kialakítá­sában annyira érdekelt? Ezt azonban csak a washingtoni ' vezetés elkövetkező tetteiből lehet majd megítélni. Az Izrael által megszállt Ciszjordánia és Gáza lakossá­ga vasárnap általános sztrájk­kal tiltakozott három, demok­ratikus úton megválasztott tisztségviselőjének kiűzése el­len. A megmozduláshoz Ke- let-Jeruzsálem arab lakossága is csatlakozott. Az izraeli biz­tonsági erők erőszakos intéz­kedésekkel próbáltak véget vetni a sztrájknak. A feszültség növekedését újabb merénylet jelzi: vasár­nap Jeruzsálemben az izraeli hadsereg egyenruháját viselő két férfi súlyosan megsebesí­tett egy arab taxisofőrt. A hatóságok az üggyel kapcsolat­ban letartóztatták a szélsősé­gesen cionista Kach-mozgalom négy tagját. Jeruzsálemben közölték, hogy o hebroni zsidó település ellen pénteken végrehajtott palesztin támadás öt halálos áldozata között egy amerikai és egy kanadai állampolgár is van. Az izraeli megszálló hatósá­Szombat este szabadon en­gedték két túszukat azok a fegyveresek, akik szerda óta megszállásuk alatt tartják Irán londoni nagykövetségét. Először egy terhes iráni nő hagyhatta el az épületet, majd nem sokkal, később egy pa­kisztáni férfi, aki nem tarto­zik a követség személyzeté­hez. Mindketten egészsége­sek, kihallgatásuk megkez­dődött. A két túsz elengedésével egy időben a fegyveresek kö­vetelték, hogy a brit kor­mány a „foglyok biztonsága, s az akció békés befejezése ér­dekében” kezdjen tárgyaláso­kat velük — arab nagyköve­tek és a Vöröskereszt közve­títésével. Azzal fenyegetőztek, hogy minden foglyuk élete „veszélybe kerül”, ha a rend­Lord Carrington brit kül­ügyminiszter háromnapos lá­togatásra Washingtonba érke­zett. Vasárnap találkozott Ed­mund Muskie kijelölt és War­ren Christopher ügyvezető külügyminiszterrel, később pe­dig fogadja őt Carter elnök. Mondale alelnök, Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó és Henry Kissinger volt kül­Carter elnök nagyarányú győzelmet aratott Edward Ken­nedy szenátor felett Texas­ban a Demokrata Párt elővá­lasztásán, míg a republikánu­soknál némi meglepetésre szo­ros eredmény várható. A vasárnap reggelig befutott részeredmények szerint Carter a demokrata szavazatok több mint kétharmadát kapta. Carter nagyarányú győzelme nem számít meglepetésnek, mert már a négy évvel ezelőt­ti elnökválasztási kampányban gok által törvénytelenül Liba­nonba száműzött három palesz­tin személyiség, Fahd Kavaszma hebroni, és Mohamed Milhem halhuli polgármester, valamint Bajjud al-Tamini hebroni ká- di Bejrútban sajtóértekezleten számolt be kiűzetésük körül­ményeiről. Elmondták, hogy szombatra virradó éjjel a megszálló ha­tóságok letartóztatták és heli­kopterbe tuszkolták, majd az­zal, hogy Weizman hadügymi­niszterhez mennek, Libanon­ba szállították őket. Az izraeli kormány indoklása szerint a három palesztin Vezető „ma­gatartásával hozzájárult” ah­hoz a feszült helyzethez, amely azután a hebroni zsidó tele­pesek elleni merényletbe tor­kollott. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnö­ke kuvaiti nyilatkozatában élesen elítélte a három cisz- jordániai palesztin vezető ki­toloncolását, és közölte, hogy a PFSZ a Biztonsági Tanács őrök megpróbálják kijátszani őket. Egyúttal „bocsánatot kértek az angol kormánytól és néptől az általuk okozott kényelmetlenségért” — han­goztatva, hogy akciójukkal az „iráni arabok elnyomására kí­vánták csupán felhívni a fi­gyelmet”. Figyelemre méltó, hogy a fegyveresek nem újították fel korábbi követelésüket, s nem tettek említést a Khuzisztán- ban bebörtönzött arabokról, akiknek szabadon bocsátását korábban a túszügy rendezé­sének feltételéül szabták. A Scotland Yard abban bízik, hogy a túszszedők már csak szabad elvonulásuk biztosítá­sát várják. Ismeretes, hogy iráni részről elutasították a fegyveresek követeléseit. ügyminiszter is. A sűrű prog­ram fő témája a Közös Piac­nak az Iránban fogva tartott amerikai túszok kiszabadulása érdekében hozott szolidaritási lépései, valamint az Afganisz­tánnal, illetve a palesztin au­tonómia miatt kátyúba jutott izraeli—egyiptomi tárgyalá­sokkal kapcsolatos állásfogla­lása lesz. is nagyon jól szerepelt Texas­ban. Kennedy választási kam­pányának irányítói számítot­tak a vereségre és a szavazás előtt közölték, hogy a 152 texasi küldött egyharmadának támogatását próbálják meg­szerezni. A republikánusoknál a sza­vazatok kétharmadának össze- számlálása után Ronald Rea­gan volt californiai kormány­zó elhanyagolható előnyt szer­zett George Bush egykori CIA- ígazgatóval szemben. sürgős összehívását kéri a nemzetközi előírásokat és az emberi jogokat egyaránt sér­tő izraeli intézkedés megvizs­gálása végett. A ciszjordániai és a kelet-jeruzsálemi üz­letek vasárnap zárva marad­tak, és több városban diáktün­tetések zajlottak le. Az izraeli megszálló csapa­tok Hebront teljesen elzárták a külvilágtól, és egész Cisz- jordániában nagy erőket moz­gósítottak a tiltakozó tünteté­sek megakadályozására. En­nek ellenére sok kisebb meg­mozdulásról, összetűzésről számolt be a jeruzsálemi rá­dió. Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára nyilatkozatban tiltakozott a három palesztin személyiség kiűzése ellen. Az izraeliek és a palesztinok közti békéért küzdő izraeli bizottság ugyan­csak elítélte Tel Aviv telepü­léspolitikáját. Kurt Waldheim ENSZ-főtit­kár szombaton aggodalmának adott hangot az ismét kiéle­ződött ciszjordániai helyzet miatt. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szombaton kifejezte azt a reményét, hogy a palesztin „önkormányzatról” folyó egyiptomi—izraeli— amerikai tárgyalások a leg­utóbbi palesztin akció és az azt követő izraeli megtorlás ellenére is tovább folytatód­nak. Olaszországban vasárnap elkezdődött a június 8-ra kiírt tartományi választást megelő­ző kampány. A római sport­palotában 10 000 ember előtt elhangzott beszédében Enrico Berlinguer, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára élesen bí­rálta a Kereszténydemokrata Párt kommunistaellenes kiro­hanásait, és azt, hogy támo­gatja az amerikai kormány katonai akcióját Irán ellen. „A kereszténydemokraták ak­kor sürgetik szövetségük szo­rosabbra fűzését az Egyesült Államokkal, amikor az a há­ború szélére sodorja a világot” — jelentette ki. Az Egyesült Államoknak a Karib-tenger térségébe meg­hirdetett nagyszabású hadgya­korlata, Washington hiszté­rikus hangvételű Kuba-ellenes kampánya, a térség országai­nak helyzete, fokozott figye­lemre készteti a szovjet sajtót. Az elmúlt napokban számos olyan cikk, elemzés jelent meg, amely egyöntetűen megállapít­ja: az amerikai kormány rend­kívül veszélyes, nagyhatalmi politika felújítására törekszik a térségben, katonai manőve­reivel igyekszik megfélemlíteni azokat a latin-amerikai né­peket, amelyek küzdenek füg­getlenségükért, és ugyanakkor nyíltan beavatkozásra készül több latin-amerikai ország­ban. A Pravda még a múlt hónap közepén rámutatott: az ameri­kai manőver Kuba elleni nyílt provokációt jelent, s akkor hajtják végre, amikor megnö­vekedett, kiszélesedett Latin- Amerika népeinek harca nem­zeti függetlenségükért, a füg­getlenség megszilárdításáért. Ez a téma azóta többször is visszatért a szovjet sajtóban. Nagy terjedelemben ismertet­ték a szovjet lapok Fidel Castro legutóbbi beszédét, be­számoltak a különböző provo­kációkról, s arra a következ­tetésre jutottak, hogy Washington — az egykori ka- rib-tengeri kalandok irányító­ja, Theodore Roosevelt szelle­mében — most ismét meg akarja lóbálni a „nagy botot”. A Fehér Ház veszélyes pró­bálkozásai kapcsán az elmúlt napokban számos szovjet állás- foglalás figyelmeztetett arra, hogy az esztelen provokációk M a ünnepük a Szovjetunió­ban a sajtó napját. Hat­vannyolc évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg akkor még féllegális körülmények között, a cári Oroszországban a Prav­da. Az első szám vezércikké­ben hangoztatta, hogy a la­kosság valamennyi rétegének megvan a maga újságja, „a munkásosztálynak is tudnia kell az igazságról”. Erről az igazságról kapta az újság a nevét. Lenin a Pravdát a szocialista újság prototípusá­nak jellemezte. A Pravda 1912-ben mindösz- sze negyvenezer példányban jelent meg, ma viszont az SZKP központi lapjának pél­dányszáma 11 millió. További nagy példányszámú újságok: a Legfelsőbb Tanács által ki­adott Izvesztyija nyolc-, és a szakszervezetek központi lap­ja, a Trud hétmilliós példány­számmal. A Szovjetunióban egyébként 7985 napilap és 6862 folyóirat, illetve más időszaki Az egykori harcosok, partizá­nok baráti találkozóival meg­kezdődtek a győzelem napjá­nak ünnepségei a Szovjetunió­ban. A honvédő háború ve­teránjai egykori csaták szín­helyén idézik fel a hősi napok emlékét: a tengerészek pél­dául Szevasztopolban találkoz­tak, ahol a város védői annak A Cossiga-kormányról szól­va, kétségbevonta, hogy a kabinetnek egyáltalán volna valamiféle programja. Külö­nösen gazdasági és szociálpoli­tikai szempontból kifogásolta a hárompárti koalíció elképze­léseit. A főtitkár kínai látogatásá­nak tapasztalatairól elismerés­sel beszélt, de nem rejtette véka alá, hogy fontos nemzet­közi kérdésekben nem értet­tek egyet. Ezzel együtt „törté­nelmi fontosságot” tulajdoní­tott látogatásának, és „példa­mutatónak” nevezte a pártkö­zi kapcsolatok alakításé terén. súlyos következményeket hoz­hatnak, és hogy Washington­nak tisztában kell lennie az­zal: Kuba nincs egyedül. Az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság belügymi­nisztériuma közleményt tett közzé. A közlemény szerint ellenforradalmi erők az ifjú­ság körében kifejtett felbúj- tó tevékenységükkel az elmúlt napokban zavargásokat igye­keztek kelteni Kabulban. Az elmúlt napokban a ta­nuló ifjúság egy része kísér­letet tett arra, hogy szembe­helyezkedve Afganisztán ér­dekeivel, zavargásokat keltsen Kabulban. Az Afganisztáni Egységes Demokratikus Párt és a biztonsági erők többször felszólították a megmozdulá­sok résztvevőit arra, hogy tartsák be a rendet és a fe­gyelmet. A zavargások né­hány vezetőjét letartóztatták. A vizsgálat során nyilvánva­lóvá vált, hogy a diákok mö­gött hazaárulók, a CIA ügy­nökei és a kínai soviniszták kiszolgálói állnak, akik az if­júságot szeretnék felhasznál­ni sötét céljaikra — tartal­mazza a belügyminisztérium közleménye. Az afgán belügyminiszté­rium a közleményben felszó­lította a tanuló ifjúságot, hogy ne higgyen az ellenséges pro­pagandának és ne kövesse a nép ellenségeit. kiadvány jelenik meg. A saj­tó népszerűségét mutatja, hogy ezer szovjet lakosra évente 395 újságpéldány jut. Ez kevesebb, ugyan, mint Svédországban, amely 564 példánnyal az első helyen áll a világon, de egy­negyedével több, mint az Egyesült Államokban és az NSZK-ban (30Q, illetve 301) és háromszor annyi, mint Olasz- országban (120). A szovjet újságok, folyóira­tok nagy terjedelmet szentel­nek az olvasók leveleinek, tu­dósításainak, megjegyzései­nek. Erre hadd álljon itt egyet­len szám: a Pravda 1977-ben például 570 430 olvasói levelet kapott, s ezek jelentős részét hasznosította munkájában, il­letve közölte hasábjain. A szovjet sajtó ünnepén sok szeretettel köszöntjük a lapok és folyóiratok dolgozóit, köztük testvérmegyénk, Omszk napilapjának, az Omszkaja Pravdának kollektíváját és to­vábbi sok sikert kívánunk munkájukhoz. idején hősies harcot vívtak a támadók ellen. A partizán-ta­lálkozó színhelye Brjanszk volt: a háború napjaiban ezen a környéken a partizánok ez­rei tevékenykedtek. A moszk­vai csata egykori résztvevőit a szovjet főváros látta vendégül, a hét végén pedig nagysza­bású találkozóra gyűltek össze Volgográdban a sztálingrádi csata ma is élő résztvevői, ve­lük együtt sokezer fiatal, akik a győzelem napja tiszteletére rendeznek ifjúsági találkozót. Az ünnepre a szovjet főváros­ban adott találkozót egymás­nak a győzelmi díszszemle sok résztvevője, s hasonló találko­zók sorozatát rendezték meg a hős város címmel kitünte­tett városokban, valamint a breszti erődben is. A fasiszta Németország fö­lött aratott győzelem 35. év­fordulójáról a hátralevő na­pokban számos találkozóval, ünnepi gyűléssel emlékeznek meg. A színházak, mozik mű­sorára a hősi harcokat felidé­ző alkotásokat tűznek. Érde­kesség, hogy az évforduló al­kalmából a Szovjet Televízió a harcosok mai utódainak éle­tét, a szovjet hadsereg kato­náinak mindennapjait bemu­tató több részes filmsorozatot készített. A sorozat bemutatja a hadsereg egyes haderőne­meit, a szárazföldi haderő, ha­ditengerészet, a légierő, a ha­dászati rendeltetésű rakétacsa­patok, a honi légvédelem ala­kulatait, a csapatok kiképzé­sét, fegyverzetét. Takhar tartomány Hodzsa- gar járásában ezrek tüntettek az áprilisi forradalom ellensé­geinek agresszív cselekedetei ellen. A tilltakozó felvonulás résztvevői elítélték a belső és külső reakció erőit és az Egyesült Államokat, amely to­vábbra is beavatkozik az af­gán belügyekbe. A tüntetők készségüket fejezték ki az­iránt, hogy megvédjék a dol­gozó afgán nép vívmányait. tét; ■ ~t yrrarawaagMBmBmaMaMaifflMaaMMMMMiM CSAK RÖVIDEN... ROMESH CHANDRA, a Bé­ke-világtanács elnöke és Manf­red Feisl. az NSZEP KB tagja a nemzetközi helyzetről és a béke-világmozgalom időszerű kérdéseiről cserélt véleményt Berlinben. A DÉL-KOREAI főváros két egyetemén mintegy 6000 diák tüntetett szombaton demokra­tikus változásokat és a rend­kívüli állapot feloldását köve­telve. A FRANCIA határ közelében fekvő Droneróban letartóztat­ták a milánói börtönből hétfőn megszökött hat olasz terrorista egyikét — jelentették be Ró­mában. London iráni nagykövetségéről Elengedtek két túszt Tüntetés volt Irán londoni nagykövetsége közelében. Képünkön: a Khomeini ajatoUahot éltető iráni fiatalok elítélték a diplomáciai képviselet megszállását. Carrington programja Újabb előválasztási forduló Texasban Carter győzött Az QKP nagygyűlése Rómában Berlinguer a kormányt bírálta Moszkvai figyelmeztetés Kuba népe nincs egyedül A diadalmas csaták színhelyén A győzelem napját ünnepük Az afgán belügyminisztérium közleménye Zavarkeltő kísérlet Kabulban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents