Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
ABONYI KRÓNIKA Sokoldalú emberek Kiváló brigád a Győzelem Nyereséges cukorrépatermesztés Nap mint nap a hatalmas táblákat róják gépeiken, szántanak, vetnek, aratnak. Tőlük is függ, milyenek a növénytermesztés eredményei az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben. Traktorosnak mondják magukat, valójában sokoldalú emberek, akik a különféle termelési rendszerekben dolgozó gépsorok irányítói, üzemeltetői. Tavaly tizenöten tartoztak a brigádhoz, amely a Győzelem nevet viseli immár tíz esztendeje. A szocialista címet kilencszer érdemelték ki, az aranykoszorús jelvény viselésére — tavalyi eredményeik alapján — másodszor szereztek jogosultságot, és ezzel együtt elnyerték a vállalat kiváló brigádja címet. — Ez a legmagasabb elismerés, amit a termelőszövetkezet brigádjainak adhat — mondja Biró Béla, a tsz versenybizottságának elnöke. — 1979-ben a Győzelem brigád felelt meg a legjobban a hármas követelménynek. A növénytermesztésben az utóbbi időszak egyik legnehezebb esztendeje voit a tavalyi. A rossz időjárási viszonyok miatt kemény munka várt a brigádra. Feladataikat ennek ellenére jól megoldották, jelentős részük van abban, hogy nyereséges lett a cukorrépatermesztés, és a gazdaság ismét elnyerte a kiváló címet. Csökkentették az üzemanyag-felhasználást és a javítási költségeket, személyenként 30 óra társadalmi munkát végeztek, amit a felszabadulás 35. évfordulója és a XII. pártkongresszus tiszteletére indított versenymozgalom során még 5 órával megtoldottak. A vállalt és hiánytalanul elvégzett társadalmi munka szorosan kapcsolódott a termeléshez, enyhítettek az üzemszervezési gondokon, csökkentek a veszteségek, a vártnál előbb tudtok végezni a betakarítással. Huszka István brigádvezető hat éve áll a kollektíva élén. Nem sokkal azután, hogy a brigádnak járó kitüntetést átvette, személy szerint ő is kitüntetésben részesült A Kiváló termelőszövetkezeti munkáért kitüntetést kapta a TOT-tól. Rajta kívül még heten kaptak a brigádból pénzjutalmat — A szocialista brigád mozgalom hasznosságát én legfőképp a közösség nevelő erejében látom — magyarázza. — Az emberek ösztönzik és segítik egymást a munkában. Nálunk rendkívül fontos, hogy egy hibás gép vagy gépsor minél rövidebb idő alatt üzemképes legyen. Ha segítünk egymásnak, ha az egyik ember gondját a másik is magáénak érzi, gyorsan ki lehet javítani a hibát. Az összefogásból sok előnye származhat a közösségnek, a gazdaságnak és az egész országnak. — A brigádélet másik fontos eleme, hogy az emberek is közelebb kerülnek egymáshoz. Nálunk már hagyomány, hoigy a brigád minden évben olyan összejövetelt rendez, melyen a családtagok is ott vannak. E néhány órás együfct- lét sórán sokat megtudunk egymásról, és közben vélemények cserélődnek. — A technika szinte állandó változása, az új gépek és gépsorok megjelenése állandó szakmai képzést és továbbképzést igényel. Ennek mindannyian részesei vagyunk. A brigád minden tagja tömeg- politikai oktatásban vesz részt. A Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedőn, aminek a termelőszövetkezeti döntője a közelmúltban volt, brigádunk a második lett. Az időjárásiról ítélve, a Győzelem hrigádra ebben az esztendőben sem vár köny- nyebb faladat, mint egy évvel ezelőtt. Feladatukat igyekeznek egy kiváló brigádhoz méltón megoldani. Gy. F. Képek, kézimunkák Az abonyi kulturális napok alkalmával képzőművészeti és kézimunka-kiállítás nyílt a nagyközségi pártbizottság épületében. A kiállítást eddig is népes érdeklődő közönség látta. A kulturális napok eseménysora június 7- ig tart. Nem a tükör görbe Mindennapi bosszúságaink Azt hiszem, sokan vagyunk úgy. hogy olykor-olykor eltűnődünk, miért is cselekszenek mások gyakorta a dolgok rendje ellen? Bölcsen mondta múltkor egy idős ismerősöm: mi felnőttek sűrűn csintalanabbak vagyunk, mint bármelyik gyerek. A minap az abonyi ABC- áruházban jártam. Sokan voltak, ezért minden pénztárnál hosszú sor kígyózott. Előttem egy megtermett ember várakozott, műanyag kosarában mindössze egy félliteres pálinkásüveg himbálódzott, ami ha jól sejtem, a kosárral együtt sem volt egy kiló. A férfi egy ideig türelmesen tartotta a kezében a színes kosarat, aztán gondolt egyet és a lába mellé, a földre tette. Mások is — főleg akik nagyobb tételben vásároltak — ezt a megoldást választották. Közben a sor megindult és mindenki lépésről lépésre haladt előre. Akik a tehertől átmenetileg meg akartak szabadulni, ilyenkor mindig lehajoltak és szépen odébb tették megpakolt kosarukat. Ám, az előttem sorakozó ember az egyszerűbb megoldást választotta: minden lépéskor a kosárba rúgott és így haladt egészen a pénztárig. Még szerencse, hogy a fizetésre kijelölt helyen azért fel tudta emelni... ★ Elkészült az abonyi autó- busz-pályaudvar. Igazán szép lett, dekoratív a váróterem kívülről és belülről, tiszta, rendezett a környéke. A különböző irányba közlekedő autóbuszjáratok három kocsiállásból indulnak és minden kocsiállásban félre nem érthető módon tábla adja tudtunkra, hogy az onnan induló buszokkal hová lehet utazni. A tájékoztatás hibátlan, csak a végrehajtás okoz néha — főleg a ritkán utazók, vagy nem községbeliek körében — zavarokat. Egyes járatok ugyanis nem a meghatározott kocsiállásból indulnak, hanem az autóbusz-pályaudvar környékének valamely más pontjáról. Aki ezt nem tudja, az bizony menthetetlenül lemarad. ★ Régi törekvés Abonyban, hogy a település tiszta és rendes legyen. Jó egy hónappal ezelőtt is, a szervezett általános társadalmi munkaakció egyrészt erre irányult. Szocialista brigádok, munkahelyi kollektívák jelentek meg. Legtöbb közület a telephelyén és környékén végzett általános nagytakarítást. Összegyűjtötték a tél folyamán felgyülemlett limlomot, majd elszállították. Ez történt a postán is. Két szocialista brigád két délután dolgozott, hogy az intézmény udvarán felgyülemlett szemetet összetakarítsa és elszállítsa. Rendet tettek az udvari kerítés utcai frontján is. Ám, a rend ott nem maradt tartós. Valaki, vagy valakik, közvetlenül a drótháló mellett szemétlerakó-helyet létesítettek. Ez szemlátomást növekszik, sőt újabban romlott húsdarabok gyűjtőhelye is -lett, ami valósággal vonzza a fertőzést terjesztő legyek hadát. A postások joggal dohognak, hiszen ők megtették a magukét, de nem arra vállalkoztak, hogy másoknak — társadalmi munkában — helyet teremtsenek a hulladék lerakására. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1980. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK Sok gyerek, kis helyen Harmadik otthonuk: a napközi A helyzeten mindenütt javítani szeretnének Tanítási napokon, délidőben népes gyerekcsapat vonul a ceglédi iskoláktól a napközikbe, vagy a napköziből ebéd után az iskolába. A tanitás. nevelés, felügyelet mellett több száz kisiskolás rendszeres étkeztetéséről gondoskodnak. Egy főétkezés — az ebéd —, és emellett a tízórai vagy az uzsonna fér az ellátásba, így van ez a járás több településén is. A népesedéspolitikai határozat óta lassan általános iskolás korba cseperedett egy sereg gyerek. Mivel szüleik dolgoznak — nem minden édesanya maradt otthon újból gondozási szabadságon, második vagy harmadik gyermekét is világra hozva —, megnövekedett az igény a napközis ellátás iránt. Van, ahol a család meg tudja oldani a félnapos, az iskolai tanulás utáni időre szóló felügyeletet, de sokan nem birkóznak meg ezzel a feladattal, és első osztálytól kezdve igényt tartanak gyermekük számára a napközis ellátásra. Legutóbb a népi ellenőrök vizsgálták, hogy a megnövekedett létszámot figyelembe véve, hogyan alakul az általános iskolában a gyerekek nevelési, oktatási és szociális ellátása, miként tudnak gondoskodni a napközis elhelyezésekről, a gyermekétkeztetésről? Vizsgálták azt is, hogy a bejáró gyerekek utazási körülményei milyenek, és hogyan fest az iskolaegészségügyi ellátás? A ceglédi járási-városi NEB területén, beleértve a nagyká- tai járást is, két abonyi, egy ceglédi és egy nagykátai iskolában végeztek felméréseket. Tíz népi ellenőr ötvenkét munkanapot használt fel a vizsgálat elkészítésére. Alapos, lelkiismeretes munkát végeztek, segítő szándékuk vitathatatlan, hiszen közülük többen is gyakorló szülők” vagy pedagógusok. Mint beszámolójukból kitűnik, nem kaptak egységes képet. Ahány hely, annyi lehetőség és annyi próbálkozás a helyzet javítására. Abonyban a két nagy általános iskolában — a Gyulai Gaál Miklós és a Szelei úti iskolában — 322 gyerek igényelt napközis ellátást, s valameny- nyiüket fel is tudták venni. Cegléden a Vánkonyi István Aiuuanos iskola oaig féroneiy íuanya miatt a napközi a ne- tecuKeseket és a nyoicaoíko- soüai nem tudta logaam, s rajtuk kívül meg nuszonhet gyereK. keretmere Keuett nemet monaamuK.. Az isKoia tanulóinak tele reszesut napközis ellatasDon, s ez az arany az atso tagozaton 30 százalékos. Nem jo a helyzet Tapto- szecson, anoi a tanulóknak mindössze núsz százalékát tudták a napköziben eineiyezni, a jelentkezett otven-netven százalék helyett. Itt is csak a kisdobos korúak és az ötödikesek jöhettek számításba. Altalanos tapasztalat, nogy szinte mindenütt, a vizsgáit helyeken kicsik a foglalkoztató helyiségek, szűkös az udvar, kívánni valót hagy maga után a íelszereltség, volna mit tenni a higiénia, az egészség- ügyi körülmények javítása érdekében. A ceglédi általános iskolában például tizenkét napközis csoport von, hét délelőtt és öt délután. A napközinek öt, nem túl nagy helyisége van, egyik sem éri el az előírt 52 négyzetmétert. A bútorzat elhasználódott A bútorvásárlásra kért költségkeretnek a felét sem hagyták jóvá — másra is kell a pénz. Abonyban tizenegy napközis csoport van, helyiséget a gimnázium felszabadult termeiből kaptak „örökségbe” — bútorostul. A nagyokhoz méretezett padok nem a kicsinyeknek valók. Ám ennek ellenére a központi napközi javított a helyzeten. Tá- piószecsőn négy helyiségük van a gyerekeknek, négy különböző helyen. Az egyik, szükségmegoldásként, a pártház egyik terme. Sem az alapterület, sem az egészségügyi követelmény nem felel meg. A ceglédi Várkonyi iskola napközije már reggel fél héttől fogadja a gyerekeket. Szünidőben, a tanév közben napközisek közül kevesen igénylik a napközis tábori ellátást. A ceglédi iskola nyolcvan tanulója veszi igénybe, nem szervezett formában a vendéglátóipar segítségét, az ebédjegyes étkeztetést. Ők étterembe járnak. A vizsgált napközis konyhák érthető módon zsúfoltak, ■ az orvosi ellenőrzés tavaly A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében nemrég készült el az új sportpálya, és ezzel egy időben egy nagy méretű szabadtéri sakktábla. Felvételünk Vin- cepap Ignác és Komáromi Péter egyik játszmáját örökítette meg. Gyuráki Ferenc felvétele helyze- étel jó, hangsúlyozta, hogy a ten javítani kell. Az viszont a nyersanyag-előkészítés, tárolás hagy kívánni valót, ez okoz gondot. A következő ötéves terv idején mind a három, vizsgált napköziben fejleszteni akarják a gyermek- étkeztetést. Tápiószecsőn már készülnek a tervek, 1981—82- ben szeretnének új konyhát és ebédlőt építeni. A ceglédi napközis konyhát és az abonyi t is fejleszteni szeretnék, hogy az eddiginél jóval több adag ételt készíthessenek. A népi ellenőrök vizsgálata megállapította, hogy minderre nagy szükség van. E. K. Az iskola dísze Tájegységek hímzései A szülők készítik Ez a terem mintaterein: mondhatnák a nyársapáti általános iskola egyik szobájáról a pedagógusok és a szülők. A helyiség ablakait szín- pompás drapériák díszítik, népi motívumos hímzett szá- dák között köszönt be a napsugár. A hímzés a szülői munkaközösség tagjainak . keze- munkája. Az elsőt követi több is. Tervezik, hogy ahány terem, annyi stílus — más-más tájegység motívumvilágát, öltéstechnikáját felhasználva készítik a termek értékes dekorációit. A szemet gyönyörködtető látvány felér majd egy népi hímzőművészeti ismeretterjesztéssel, és bizonyára a szépre fogékony, ügyes kezű lányok is kedvet kapnak arra, hogy a készítés módját, a hímzést megtanulják. A PaEécföld üzenete A Palócföld üzenete címmel május 31-én, szombaton délelőtt 11 órakor Orosz István festőművész . olajképeiből és grafikáiból nyílik kiállítás Cegléden a pártszékházban. Jakab Béla, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője nyitja meg a tárlatot, amelyet június 12-áig tekinthetnek meg az érdeklődők. Gazdaságosság és minőség Az építésügyivezető-utánpótlásról Az építő- és építőanyagipar munkájának, irányításának korszerűsítését sürgetik a ve- zetőutánpótlás-képzésben részt vett hallgatók. Azokból a válaszokból, amelyeket az írásos közvéleménykutatás alapján adtak — kitűnik, hogy többségük elavultnak minősíti a jelenlegi szervezési módszereket, kétharmaduk nem tartja kielégítőnek a termelőeszközök kihasználását, ezért szorgalmazzák a tudományosan megalapozott, fejlett termelési és irányítási módszerek elterjesztését, az ágazati és a felügyeleti irányítás jobb összehangolását. A hallgatók válaszaiból megfogalmazható követelmények összhangban állnak az ágazat fejlesztési céljaival, s a fiatal vezetőket is elsősorban a legfontosabb tennivalók foglalkoztatják: a gazdaságosság és a minőség javítása. A hallgatók egyebek között indítványozták, hogy a leendő vállalati vezetők kinevezésük előtt legalább egy-két évet töltsenek el kötelezően a minisztériumban, hogy még nagyobb áttekintést szerezzenek az egész ágazatról. Szentendrén szerkesztik írják a város monográfiáját Tizenhat szerző tanulmánya Minden magára valamit adó település igyekszik felkutatni, összegyűjteni, megőrizni és közreadni a múltjára vonatkozó legfontosabb gazdasági, társadalmi, történelmi és néprajzi ismereteket, tudván, hogy ezek nélkülözhetetlenek a ma élő emberek és az utánunk jövő nemzedékek számára. Cegléden 1931-ben — Kolofont József szerkesztésében — a Magyar városmonográfiák sorozatban jelent meg a Czeg- léd című kötet. Azóta idestova fél évszázad telt el, ám a mai kor igénye szerinti tudományos színvonalú mű kiadása még várat magára. Jóllehet a szándék már többször megfogalmazódott, és kezdeti lépések történtek, nem jutottak el a megvalósításig. A városi tanács — felismerve az ügy jelentőségét — maga kezdeményezte Cegléd monográfiájának megíratását és kiadását. Helyben nem lévén olyan intézmény, amely a szerkesztés nagy körültekintést igénylő és elegendő tapasztalattal rendelkező feladatkörét be- tölthette volna, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát kérte fel a tanulmánykötet megjelentetésével kapcsolatos teendők elvégzésére. Azóta a szerkesztők megállapodtak a tanulmányokat író tizenhat szerzővel, akik között ott vannak a ceglédi muzeológusok is a maguk régészeti, történeti dolgozataikkal. A 35 ív terjedelműre tervezett könyv hat fejezetre tagolódik. Áttekintést ad a város természeti-földrajzi viszonyairól, ismertetve flóráját és faunáját is. A honfoglalás koráig terjedő időszak régészeti emlékeiről Dinnyés István régész ír. Három tanulmány foglalkozik a középkori és az újkor eleji Cegléddel. Az Árpád-kori vonatkozásokat Benkő Zsuzsa régész tárja az olvasók elé. Meghatározó jelentőségű fejezete lesz a monográfiának a kapitalizmus korával foglalkozó rész, amely nyolc tanulmányból áll. Többek között Kocsis Gyula néprajzkutató és Máté Bertalan történész, Pataki Ferenc helytörténész publikálja a témakörhöz tartozó munkáját. Az 1945—1948 közötti időszakot fogja át a város társadalmát és gazdasági történetét taglaló tanulmány a felszabadulástól a fordulat évéig. A nagy ívű áttekintés egészen napjainkig felvázolja a fejlődés vonalát. A könyv a település utóbbi harminc évének ismertetésével zárul, az infrastruktúrával és az urbanizációval foglalkozva. A városi tanács és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága közös kiadásában megjelenő Cegléd monográfia kéziratainak leadási határideje fél év múlva lejár. Még a közismerten hosszú nyomdai átfutást figyelembe véve is reménykedhetünk, hogy belátható időn belül sikerül pótolni egy mulasztást: a kutatók és az érdeklődők számára megfelelő példányszámban hozzáférhető lesz e fontos kiadvány. T. T. Sportolhatnak a gyáriak
