Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
jur.crft Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései A brutális férj lakásügye Egy tudományos pályán levő asszony válóperében arra hivatkozott, hogy férje brutális, a tettlegességig fajuló magatartása miatt házasságuk végleg felbomlott. Ezért kérte, háromszobás lakásukat, amelyben első házasságából származó felnőtt fia is tartózkodik, a bíróság juttassa neki. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság ellentétes ítéletei ellen emelt törvényeségi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a keresetnek helyet adott, a házasságot felbontotta, a lakást százhúszezer forint kárpótlás fizetése ellenében neki juttatta, férjét pedig kötelezte, hogy onnan 15 napon belül távozzék. A határozat indokolása szerint a házastársak között a viszony annyira elmérgesedett, hogy együtlakás esetén az asszony nem tudna otthon nyugodtan dolgozni. Bár a feleség sem viselkedett kifogástalanul, a házasélet megromlása túlnyomóan a férj magatartására vezethető visz- sza és ez a lakás közös használatát, az egy fedél alatt lakást lehetetlenné teszi. Tanú- vallomások szerint a férfi indulatos természetű, durva jeleneteket rendezett és elviselhetetlenné vált. Feleségét, valamint annak gyermekét, sőt anyósát is megfélemlítette, ismerőseik és a ház lakói előtt az asszonyt bántalmazta, tehát a szocialista együttélés követelményeit durván sértően, botrányosan viselkedett. Mindezek indokolják, hogy jogcím nélkül visszamaradó, rosszhiszemű személynek minősüljön és tekintettel arra is. hogy beköltözhető öröklakása van, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Válás negyven év után lehet. Az erre vonatkozó tényállást azonban az alsófokú bíróságok nem tisztázták. Ellentétes vallomások vannak, hogy oz asszony távozásának mi volt az oka. A férj magatartását gyermekei közül azok, akikkel haragos viszonyban van, igen súlyosan ítélik meg, míg a többiek nem. Ezért a férj életvitelére vonatkozó tényállást alaposan tisztázni kell. Helyszíni szemle tartásával vagy megfelelő vázrajz beszerzésével meg kell állapítani, hogy a lakás elkülönített használatára mód van-e. Amennyiben az derülne ki, hogy ez nem lehetséges, akkor o bentmaradónak kárpótlást kell fizetnie. Ennek összegének megállapításánál a lakásbérletről szóló kormányrendeletben foglalt szempontok irányadók. Az alsófokú bíróságok csak az asz- szony személyes körülményeire voltak tekintettel, de figyelmen kívül hagyták a férj magas korát, anyagi helyzetét és hogy a nagyszámú család eltartásáról rendesen gondoskodott. Ezért az alsófokú bíróságoknak a lakáskérdéssel kapcsolatos döntését hatályon kívül kellett helyezni és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezni. Tíz nap rendeletéiből 11/1980. (V. 17.) PM. rendelet. (Magyar Közlöny 34. száma.) A takaréklevélről szóló 42/1976. (XI. 13.) PM. számú rendelet módosításáról ugyanitt jelent meg a 12/1980. (V. 17.) PM. sz. rendelet. A kohó- és gépipari szakértők jegyzékéről, valamint a szerződési fegyelem legfontosabb irányelveiről megjelent közleményeket a Kohó- és Gépipari Közlöny 7. száma tartalmazza. A nyugdíjfolyósítás korlátozása alóli mentesítés egységes gyakorlatára vonatkozóan a MŰM., a PM. és a SZOT irányelveket adott ki. Ezek megtalálhatók az Ügyészségi Közlöny ez évi 3. számában is. A népi ülnökök — választás előtt Azonos jogok és kötelességek • Ha a munkáltató a takarító munkakörbe beosztott dolgozót arra utasítja, hogy átmenetileg olyan helyiségeket Is takarítson, amelyeknek tisztítása nem tartozott a munkaköréhez, a dolgozó az utasítás teljesítésének megtagadásával, fegyelmi vétséget követ-e el? Olvasónk elmondta, hogy munkamegtagadás miatt, szigorú megrovás fegyelmi büntetéssel sújtották. Munkaköre takarító. Számtalan esetben előfordult, hogy már eddig is beosztották hasonló munkakörű dolgozók helyettesítésére, akik vagy betegség, vagy szabadság miatt voltak távol munkahelyüktől. Szó nélkül tűrte ezt az állapotot évekig, azért, mert néha csurrant- cseppent részére egy kis többletjuttatás. Ebben az évben azonban már háromszor kellett helyettesítenie, és azok munkáját csak saját munkaidején túl tudta elvégezni. Amikor ezt szóvá tette, megnyugtatták: legyen nyugodt Rózsi néni, mint korábban, most is kap majd jutalmat. Ez azonban egyre-másra elmaradt. Legutóbb megtagadta a többletmunkát, nem takarította ki azokat a szobákat, amelyek nem tartoztak az ő munkaterületéhez. Emiatt fegyelmi büntetést kapott, és most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy kilép a vállalattól. Olvasónk azt kérdezi, néki van-e igaza, vagy pedig a vállalatnak, és mit tegyen jelenlegi helyzetében. Fontos volna tudni, hogy olvasónk munkaköri szerződése, vagy munkaköri leírása tartalmazza-e, hogy naponta hány helyiséget kell kitakarítania. Bár akár tartalmazza, a megállapodás, akár nem, a munkát nem lett volna szabad megtagadnia. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis, a dolgozó indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkán is köteles átmenetileg dolgozni. Az utasítás teljesítését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak végrehajtása egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik, illetve, ha az utasítás teljesítésével bűntettet követne el. Kimondja azonban Könyvjelző Nagyobb könyvtáratokban1 ütött-kopott díszkötésban ma is megtalálható az 1898 és 1907 között megjelent hatkötetes Magyar Jogi Lexikon. Az Osztrák—Magyar Monarchia keretei között készült mindeddig egyedülálló összefoglaló munka azonban napjainkra a könyvpiacon végképp ritkasággá lett, s az elöregedés elsődleges okán túl, ez is időszerűvé tette az állam- és jogtudomány több ezer éves eredményeinek új kodifikálását. Félig-meddig tehát a századfordulós lexikon jogutódjának tekinthető az Akadémiai Kiadó gondozásában napjainkban megjelent Állam- és jogtudományi enciklopédia. A kétkötetes mű azonban nemcsak szellemében, hanem — mint a cím is jelzi — az anyag feldolgozása tekintetében is különbözik elődjétől. Mint Kovács István akadémikus szellemesen megjegyezte: — Egy lexikont cigarettázás közben is lehet olvasni, az enciklopédia tanulmányozásához azonban inkább pipára vagy szivarra érdemes gyújtani. Mindez azt jelzi, hogy az enciklopédiát író hetven tudós elsősorban nem címszavakban, hanem témakörökben gondolkodott, s így végül az 1800 oldalas munka 142, a szerzőik aláírta tanulmányból állt össze. Némi túlzással azt is a jogszabály, ameny- nyiben az utasítás jogszabályba ütközik, a dolgozó köteles arra a munkáltató figyelmét felhívni, de az utasítás végrehajtását nem tagadhatja meg. Adott esetben a munkáltató jogszerűen járt el, amikor a takarítónői munkakörben alkalmazott és dolgozó olvasónkat írásban arra utasította, hogy a másik takarítónő betegsége, illetve szabadsága ideje alatt más irodahelyiségeket takarítson. Az utasítás megtagadására olvasónk nem volt jogosult, mivel a munkáltatói intézkedés nem ütközött a Munka Törvénykönyve 34. §. (3) bekezdésének első, illetve második mondatában foglaltakba, amennyiben pedig egészségügyi jogszabályba ütközött volna — ahogy erre olvasónk a fegyelmi eljárás során hivatkozott —, ezért a felelősség a munkáltatót terhelte volna. Erre akkor kellett volna felhívnia az utasítást adó felettesének figyelmét, de a munkát akkor sem tagadhatta volna meg. A munkafegyelem megtartása, illetve megszilárdítása érdekében, a munkáltató jogszabályban biztosított jogát nem lehet csorbítani. Hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az ellenkező álláspont oda vezetne, hogy a fegyelmezetlen dolgozókat fegyelmi vétségek elkövetésére ösztönözné. Más kérdés, hogy ezért a munkáért nem adtak olvasónknak pénzt. Az ez év január 1-től hatályba lépett új munkaügyi szabályok értelmében, a túlóra díjazásra vonatkozó szabályok szerint kellett volna olvasónkat díjazni, nem pedig várni arra, hogy vagy kap jutalmat, vagy nem. Ezért azt tanácsoljuk olvasónknak, hogy felelőtlenül ne lépjen ki munkahelyéről, viszont nem késett el még azzal, hogy korábbi helyettesítései után, igényt támasszon a jogszabályban előírt díjazásra. Emiatt forduljon először a vállalathoz, ha kérelmét nem teljesítik, adjon be panaszt a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. azonban azt is mondhatjuk, hogy az enciklopédiában egy lexikon is el van rejtve, hiszen az ötezer szavas tárgymutató lehetővé teszi a kötetek lexikonszerű használatát is, Az ilyen típusú összegző munkák állandó dilemmája, milyen arányban foglalkozzanak az aktuális joganyaggal. Az Állam- és jogtudományi enciklopédia nem naprakész jogi tanácsadó, hanem a komoly múltra visszatekintő jogi kultúra összefoglalása kíván lenni, amely kritikai szellemben viszonyul tárgyához. S bár időben és térben nagy távolságokat ölel fel az anyag (amelyben a klasszikus római jog intézményei éppúgy helyet kaptak, mint a legújabb jogágak, igy például a környezetvédelmi jog és a világűrjog legfontosabb elemei), az enciklopédia szerződ mégis tömörségre törekedtek. Ennek sikeréről csak annyit, a két kötet egyetlen esztendő jogszabályainak térj edel ménéi is rövidebb. Az Állam- és jogtudományi enciklopédia, amit Szabó Imre, Kovács István, Eörsi Gyula és Nagy Lajos szerkesztett, óvatos példányszámban, 12 ezer dupla kötetben jelent meg, de a kiadó felkészült az estleges gyors utánnyomásra. B. E. • A szolgálati idő közötti 5 évnél hosszabb megszakítás esetén, a megszakítást megelőző szolgálati időt abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a nyugdíjigénylő a megszakítást követően, újabb 5 évi figyelembe vehető szolgálati időt szerzett Olvasónk nyugdíjba készül. Munkaviszonyainak sorában sok az olyan alkalmi munka, ami nem számítható munka- viszonynak. Volt egy csaknem 10 éves munkakiesése is, amikor nem dolgozott, illetve alkalmi munkából élt. Olvasónk nem írta meg részletesen, hogy hol, milyen munka- viszonnyal rendelkezett, de különben is a szolgálati idők megállapítása kérdésében a nyugdíjazási szerv az illetékes, és ha azzal nem ért egyet, megvan a jogorvoslati lehetőség, és bírósághoz is fordulhat. Ahhoz azonban, hogy eligazodjon, ismernie kell valamelyest az idevonatkozó rendelkezéseket. Az 1975. évi II. törvény 56. §ra szerint, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban 5 évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati idejét csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után ismét ötévi szolgálati időt szerzett. Arra a további kérdésére, hogy vizsgálhatja-e a bíróság a termelőszövetkezeti tagság megszűnésének jogosságát, a a véleményünk, hogy a bíróság ezt a kérdést nem vizsgálhatja. Ha tehát a tsz-toen, a közös gazdaságban nem dolgozott, de ezt követően csak évekkel később szüntették meg tagsági viszonyát, akkor a két időpont közötti időszak tekintetében szintén a nyugdíjmegállapító szerv hozhat döntést. Véleményünk itt nem egyezik olvasónkéval, mert szerintünk, ha a tagok nyilvántartásából csak évekkel később törölték, szolgálati időként akkor is csak azt lehet figyelembe venni, amíg a közös gazdaságban dolgozott. Dr. M. J. PEST MEGYÉBEN több mint 800 népi ülnök segítette a bíróságok munkáját az 1973. évi választás óta eltelt idő alatt Ülnöki megbízatásuk ebben az évben lejár. Ezért az Elnöki Tanács 6/1980. számú határozatával úgy rendelkezett, hogy a járásbíróságok (városi, kerületi bíróságok), a fővárosi bíróság, a megyei bíróságok, valamint a munkaügyi és katonai bíróságok népi ülnökeit július 31- ig kell megválasztani, A népi ülnökök a szakbírókkal azonos jogok és kötelességek gyakorlásával veszik ki részüket az igazságszolgáltatás felelősségteljes munkájából. Termelő munkájukat vagy egyéb foglalkozásukat évenként egy-egy hónapban felcserélik a bíráskodással, amelyért köszönet jár ülnökeinknek, úgyszintén a munkahelyi kollektíváknak, akik helyettesi lésükben részt vállalva teremtik meg ehhez a lehetőséget. Az igazságszolgáltatásban — amely az államhatalom gyakorlásának egyik megnyilvánulási formája — a szocialista ülnökbíróskodási rendszer kiépítése a felszabadulással vette kezdetét, A feudális osztálybíráskodással szemben a polgári forradalmak győzelmének idején megvalósított ún. esküdtbíráskodás már haladó intézmény volt. Az ítélkezés funkcióinak megosztásával és az esküdtek személyének gondos kiválasztásával azonban a burzsoázia az osztályérdekeinek megfelelő bírósági szervezetet állított fel. amelyben a nép képviseletének csupán a látszata valósult meg. Az esküdtek ténykedése a bűnösség kérdésében való állásfoglalásra szorítkozott, azonban a jogkövetkezmény alkalmazása, a büntetéskiszabás során véleményt már nem nyílváníthattak. A felszabadulás után a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. Azóta maga alkotja törvényéit, es az igazságszoil- gáltatásoan való részvétele is kiteljesedett. A társasbírásko- dás megteremtésében az első lépést a népbíróságok meg- szervezese jelentette hazánn- ban. Az 1945-ben felállított népbíroságokon jelentek meg először a dolgozó nép képviselői a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok által delegált népi ülnökök személyében, hogy a háborús bűnösöket és a népelnyomó elemeket felelősségre vonják. A bírósági szervezet továbn demokratizálódott 1947-ben azzal, hogy a gazdasági jellegű bűncselekmények elbírálását az ún. munkásbír óságokra bízták, amelyekben a szakbírók mellett ott ültek a nagyobb ipari üzemek munkásai is. A BÍRÓSÁGOK alapvető átformálására a szocialista típusú igazságszolgáltatás kiépítése során 1949-ben került sor. A* alkotmány alaptörvényként rögzítette az ülnökök részvételét a jogalkalmazásban, amely az igazságszolgáltatás szervezetének is alapelve lett. A nép küldöttei a bíróságnak teljes jogú tagjai. A hivatásos bírókkal azonos jogok és kötelességek gyakorlásával döntenek az ítélkezéssel kapcsolatos összes kérdésben. Az eltelt több évtized alatt a hivatásos bírók személyi összetétele is megváltozott, ami ugyancsak garanciát nyújt arra, hogy a népi ülnökökkel együtt a dolgozó nép érdekeinek szolgálatában ítélkeznek. AZ ÁLLAMI akaratot kifejező jog a társadalom irányításának és befolyásolásának jelentős eszköze. Az ülnökök szerepe ezért a fejlett szocialista társadalom építése idején is nagy jelentőségű. Az MSZMP XII. kongresszusa határozatában leszögezte, hogy hazánkban kiszélesedett a szocialista demokrácia, amelynek további fejlesztése érdekében alapvető feladatnak kell tekinteni a dolgozók széles körű bevonását a közügyekbe. A határozat is aláhúzza az ülnökbíróskodás politikai fontosságát, amelyet nem erőtlenít az a rendelkezés. hogy az egyszerűbb megítélésű polgári és büntető ügyekben, és valamennyi gazdaságii periben a szakbíró népi ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként dönt. A társadalmilag fontosabb, nagyobb jelentőségű elsőfokú eljárásra tartozó ügyekben való részvételük az ülnökbf- róskodás létjogosultságát csak tovább növeli. Az első fokon hozott határozatok fellebbezése esetén az ügyek másodfokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A fellebbezési eljárásban már jogkérdésekben kell dönteni, ezért a másodfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Az ülnökök működés ük során szakismereteiket, tapasztalataikat és helyi ismereteiket kiválóan tudják hasznosítani, és jól kiegészítik a hivatásos bíró jogi képzettségét, és bennük is fokozódik» társadalmi felelősségérzet. A PERES ÜGYEK során nem csupán a résztvevő személyekkel, tanúk százaival kerülnek közvetlen kapcsolatba, hanem az elbírálásra váró ügyekben felszínre került társadalmi és gazdasági problémák, az emberi cselekvéseket negatív irányban befolyásoló okok és körülmények feltárásával, a szerzem tapasztalatok hasznosításával közvetlen hatást tudnak gyakorolni a közgondolkodásra. Ezúton tudatformáló szerepet töltenek be az állampolgárok nevelésében, részt vesznek a bűnözés elleni társadalmi összefogásban, a szocialista erkölcs és a társadalmi együttélés szabályainak érvényesítésében. A járásbíróságokhoz évente érkező mintegy 15 ezer polgári perben, a 7—8000 büntető ügyben, a megyei bíróságon ugyanezen idő alatt tárgyalt évi 140 elsőfokú büntető és polgári ügyben, úgyszintén az évi 900 ügyet kitevő munkaügyi perben is jól érzékelhető a társadalmi és gazdasági viszonyok bonyolultabbá válása. A bíróktól és népi ülnököktől az ügyek helyes megítélése ezért egyre szélesebb körű politikai ismeretet és mind elmélyültebb szakmai tudást igényel. A MEGNÖVEKEDETT feladatokra a megyében a köze! jövőben megválás ztásra kerülő 915 népi ülnöknek a szakbírókkal együtt kell felkészülnie annak érdekében, hogy törvényes, és a jogpolitikai irányelveknek megfelelő olyan magas színvonalon vegyenek részt az ítélkezésben, amely hazánkban tovább erősíti a jogbiztonságot, és szilárdítja a törvényességet. Dr. Kerekes Györgyi, a Pest megyei Bíróság elnökhelyettese Állam- és jogtudományi enciklopédia Az üzemi földnyilvántartásról a 12/1980. (V. 14.) PM. számú rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 33. száma.) A magánszemélyek forgalmi adójáról szóló 40/1971. (XII. 29.) PM. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről ugyanitt találjuk a 10/1980. (V. 14.) PM. számú rendeletet, és ugyanezen hivatalos lapban ad tájékoztatást a 2/1980. (V. 14.) OKTH. rendelkezés a kőszegi tájvédelmi körzet létesítéséről. Az egyes tömegközlekedési vállalatok utasainak kötelező baleset- és poggyászbiztosításáról a 14/1980. (V. 17.) MT. számú rendelet intézkedik, ennek végrehajtásáról pedig a Negyvenévi házasélet után, amelyből tíz gyermek származott, a férj brutális magatartása miatt az asszony a közös családi házból egyik gyermekükhöz költözött és válópert indított, amelyben tekintettel arra, hogy nyugdíja nincs és munkaképessége ötven százalékkal csökkent, tartásdíjat követelt. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen törvéhyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a házasságot felbontotta, a férjet tartásdíj fizetésére kötelezte, majd a lakással kapcsolatban a következőket mondta ki: — Amennyiben arra lehetőség van, elsősorban a lakás megosztott használatát kell megvalósítani. A kizárólagos használatra az egyik házastárs csak akkor jogosítható fel, ha a közös lakás terjedelmére vagy beosztására, esetleg családvédelmi érdekekre tekintettel, illetve a házastár- j sak között fennálló rossz vi-1 szony miatt megosztani nem I
