Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

jur.crft Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései A brutális férj lakásügye Egy tudományos pályán le­vő asszony válóperében arra hivatkozott, hogy férje brutá­lis, a tettlegességig fajuló ma­gatartása miatt házasságuk végleg felbomlott. Ezért kér­te, háromszobás lakásukat, amelyben első házasságából származó felnőtt fia is tartóz­kodik, a bíróság juttassa neki. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság ellentétes ítéletei ellen emelt törvényeségi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a keresetnek he­lyet adott, a házasságot fel­bontotta, a lakást százhúszezer forint kárpótlás fizetése elle­nében neki juttatta, férjét pe­dig kötelezte, hogy onnan 15 napon belül távozzék. A határozat indokolása sze­rint a házastársak között a viszony annyira elmérgese­dett, hogy együtlakás esetén az asszony nem tudna otthon nyugodtan dolgozni. Bár a feleség sem viselkedett kifo­gástalanul, a házasélet meg­romlása túlnyomóan a férj magatartására vezethető visz- sza és ez a lakás közös hasz­nálatát, az egy fedél alatt la­kást lehetetlenné teszi. Tanú- vallomások szerint a férfi in­dulatos természetű, durva je­leneteket rendezett és elvisel­hetetlenné vált. Feleségét, va­lamint annak gyermekét, sőt anyósát is megfélemlítette, is­merőseik és a ház lakói előtt az asszonyt bántalmazta, te­hát a szocialista együttélés kö­vetelményeit durván sértően, botrányosan viselkedett. Mindezek indokolják, hogy jogcím nélkül visszamaradó, rosszhiszemű személynek mi­nősüljön és tekintettel arra is. hogy beköltözhető öröklakása van, elhelyezéséről maga kö­teles gondoskodni. Válás negyven év után lehet. Az erre vonatkozó tény­állást azonban az alsófokú bí­róságok nem tisztázták. El­lentétes vallomások vannak, hogy oz asszony távozásának mi volt az oka. A férj maga­tartását gyermekei közül azok, akikkel haragos viszony­ban van, igen súlyosan ítélik meg, míg a többiek nem. Ezért a férj életvitelére vo­natkozó tényállást alaposan tisztázni kell. Helyszíni szem­le tartásával vagy megfelelő vázrajz beszerzésével meg kell állapítani, hogy a lakás elkülönített használatára mód van-e. Amennyiben az derül­ne ki, hogy ez nem lehetsé­ges, akkor o bentmaradónak kárpótlást kell fizetnie. En­nek összegének megállapítá­sánál a lakásbérletről szóló kormányrendeletben foglalt szempontok irányadók. Az al­sófokú bíróságok csak az asz- szony személyes körülményei­re voltak tekintettel, de fi­gyelmen kívül hagyták a férj magas korát, anyagi helyzetét és hogy a nagyszámú család eltartásáról rendesen gondos­kodott. Ezért az alsófokú bí­róságoknak a lakáskérdéssel kapcsolatos döntését hatályon kívül kellett helyezni és a já­rásbíróságot új eljárásra, va­lamint új határozat hozatalá­ra kötelezni. Tíz nap rendeletéiből 11/1980. (V. 17.) PM. rendelet. (Magyar Közlöny 34. száma.) A takaréklevélről szóló 42/1976. (XI. 13.) PM. számú rendelet módosításáról ugyan­itt jelent meg a 12/1980. (V. 17.) PM. sz. rendelet. A kohó- és gépipari szakér­tők jegyzékéről, valamint a szerződési fegyelem legfonto­sabb irányelveiről megjelent közleményeket a Kohó- és Gépipari Közlöny 7. száma tartalmazza. A nyugdíjfolyósítás korláto­zása alóli mentesítés egységes gyakorlatára vonatkozóan a MŰM., a PM. és a SZOT irányelveket adott ki. Ezek megtalálhatók az Ügyészségi Közlöny ez évi 3. számában is. A népi ülnökök — választás előtt Azonos jogok és kötelességek • Ha a munkáltató a ta­karító munkakörbe beosztott dolgozót arra utasítja, hogy átmenetileg olyan helyiségeket Is takarítson, amelyeknek tisz­títása nem tartozott a mun­kaköréhez, a dolgozó az uta­sítás teljesítésének megtaga­dásával, fegyelmi vétséget kö­vet-e el? Olvasónk elmondta, hogy munkamegtagadás miatt, szi­gorú megrovás fegyelmi bün­tetéssel sújtották. Munkaköre takarító. Számtalan esetben előfordult, hogy már eddig is beosztották hasonló munka­körű dolgozók helyettesítésé­re, akik vagy betegség, vagy szabadság miatt voltak távol munkahelyüktől. Szó nélkül tűrte ezt az állapotot évekig, azért, mert néha csurrant- cseppent részére egy kis több­letjuttatás. Ebben az évben azonban már háromszor kel­lett helyettesítenie, és azok munkáját csak saját munka­idején túl tudta elvégezni. Amikor ezt szóvá tette, meg­nyugtatták: legyen nyugodt Rózsi néni, mint korábban, most is kap majd jutalmat. Ez azonban egyre-másra elma­radt. Legutóbb megtagadta a többletmunkát, nem takarítot­ta ki azokat a szobákat, ame­lyek nem tartoztak az ő munkaterületéhez. Emiatt fe­gyelmi büntetést kapott, és most azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy kilép a válla­lattól. Olvasónk azt kérdezi, néki van-e igaza, vagy pedig a vállalatnak, és mit tegyen je­lenlegi helyzetében. Fontos volna tudni, hogy olvasónk munkaköri szerző­dése, vagy munkaköri leírása tartalmazza-e, hogy naponta hány helyiséget kell kitakarí­tania. Bár akár tartalmazza, a megállapodás, akár nem, a munkát nem lett volna sza­bad megtagadnia. A Munka Törvénykönyve szerint ugyan­is, a dolgozó indokolt esetben munkakörébe nem tartozó munkán is köteles átmeneti­leg dolgozni. Az utasítás tel­jesítését csak abban az eset­ben tagadhatja meg, ha an­nak végrehajtása egészségét vagy testi épségét közvetle­nül és súlyosan veszélyeztet­né, vagy egyébként az érde­keit védő jogszabályba ütkö­zik, illetve, ha az utasítás teljesítésével bűntettet kö­vetne el. Kimondja azonban Könyvjelző Nagyobb könyvtáratokban1 ütött-kopott díszkötésban ma is megtalálható az 1898 és 1907 között megjelent hat­kötetes Magyar Jogi Lexikon. Az Osztrák—Magyar Monar­chia keretei között készült mindeddig egyedülálló össze­foglaló munka azonban nap­jainkra a könyvpiacon vég­képp ritkasággá lett, s az el­öregedés elsődleges okán túl, ez is időszerűvé tette az ál­lam- és jogtudomány több ezer éves eredményeinek új kodifikálását. Félig-meddig tehát a szá­zadfordulós lexikon jogutód­jának tekinthető az Akadémiai Kiadó gondozásában napja­inkban megjelent Állam- és jogtudományi enciklopédia. A kétkötetes mű azonban nem­csak szellemében, hanem — mint a cím is jelzi — az anyag feldolgozása tekinteté­ben is különbözik elődjétől. Mint Kovács István akadémi­kus szellemesen megjegyezte: — Egy lexikont cigarettázás közben is lehet olvasni, az en­ciklopédia tanulmányozásához azonban inkább pipára vagy szivarra érdemes gyújtani. Mindez azt jelzi, hogy az en­ciklopédiát író hetven tudós elsősorban nem címszavak­ban, hanem témakörökben gondolkodott, s így végül az 1800 oldalas munka 142, a szerzőik aláírta tanulmányból állt össze. Némi túlzással azt is a jogszabály, ameny- nyiben az utasítás jogsza­bályba ütközik, a dolgozó kö­teles arra a munkáltató fi­gyelmét felhívni, de az utasí­tás végrehajtását nem tagad­hatja meg. Adott esetben a munkáltató jogszerűen járt el, amikor a takarítónői munkakörben alkalmazott és dolgozó olvasónkat írásban arra utasította, hogy a másik takarítónő betegsége, illetve szabadsága ideje alatt más irodahelyiségeket takarítson. Az utasítás megtagadására olvasónk nem volt jogosult, mivel a munkáltatói intézke­dés nem ütközött a Munka Törvénykönyve 34. §. (3) be­kezdésének első, illetve má­sodik mondatában foglaltak­ba, amennyiben pedig egész­ségügyi jogszabályba ütközött volna — ahogy erre olvasónk a fegyelmi eljárás során hi­vatkozott —, ezért a felelős­ség a munkáltatót terhelte volna. Erre akkor kellett vol­na felhívnia az utasítást adó felettesének figyelmét, de a munkát akkor sem tagadhat­ta volna meg. A munkafegyelem megtar­tása, illetve megszilárdítása érdekében, a munkáltató jog­szabályban biztosított jogát nem lehet csorbítani. Hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az ellenkező álláspont oda vezetne, hogy a fegyelmezetlen dolgozókat fe­gyelmi vétségek elkövetésére ösztönözné. Más kérdés, hogy ezért a munkáért nem adtak olva­sónknak pénzt. Az ez év ja­nuár 1-től hatályba lépett új munkaügyi szabályok értel­mében, a túlóra díjazásra vo­natkozó szabályok szerint kel­lett volna olvasónkat díjazni, nem pedig várni arra, hogy vagy kap jutalmat, vagy nem. Ezért azt tanácsoljuk olvasónknak, hogy felelőtle­nül ne lépjen ki munkahe­lyéről, viszont nem késett el még azzal, hogy korábbi he­lyettesítései után, igényt tá­masszon a jogszabályban elő­írt díjazásra. Emiatt fordul­jon először a vállalathoz, ha kérelmét nem teljesítik, ad­jon be panaszt a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. azonban azt is mondhatjuk, hogy az enciklopédiában egy lexikon is el van rejtve, hi­szen az ötezer szavas tárgy­mutató lehetővé teszi a köte­tek lexikonszerű használatát is, Az ilyen típusú összegző munkák állandó dilemmája, milyen arányban foglalkozza­nak az aktuális joganyaggal. Az Állam- és jogtudományi enciklopédia nem naprakész jogi tanácsadó, hanem a ko­moly múltra visszatekintő jogi kultúra összefoglalása kí­ván lenni, amely kritikai szel­lemben viszonyul tárgyához. S bár időben és térben nagy távolságokat ölel fel az anyag (amelyben a klasszikus római jog intézményei éppúgy he­lyet kaptak, mint a legújabb jogágak, igy például a kör­nyezetvédelmi jog és a világ­űrjog legfontosabb elemei), az enciklopédia szerződ mégis tö­mörségre törekedtek. Ennek sikeréről csak annyit, a két kötet egyetlen esztendő jog­szabályainak térj edel ménéi is rövidebb. Az Állam- és jogtudományi enciklopédia, amit Szabó Im­re, Kovács István, Eörsi Gyu­la és Nagy Lajos szerkesztett, óvatos példányszámban, 12 ezer dupla kötetben jelent meg, de a kiadó felkészült az estleges gyors utánnyomásra. B. E. • A szolgálati idő közötti 5 évnél hosszabb megszakítás esetén, a megszakítást meg­előző szolgálati időt abban az esetben lehet figyelembe ven­ni, ha a nyugdíjigénylő a megszakítást követően, újabb 5 évi figyelembe vehető szol­gálati időt szerzett Olvasónk nyugdíjba készül. Munkaviszonyainak sorában sok az olyan alkalmi munka, ami nem számítható munka- viszonynak. Volt egy csaknem 10 éves munkakiesése is, amikor nem dolgozott, illetve alkalmi munkából élt. Olva­sónk nem írta meg részlete­sen, hogy hol, milyen munka- viszonnyal rendelkezett, de különben is a szolgálati idők megállapítása kérdésében a nyugdíjazási szerv az illeté­kes, és ha azzal nem ért egyet, megvan a jogorvoslati lehetőség, és bírósághoz is fordulhat. Ahhoz azonban, hogy el­igazodjon, ismernie kell vala­melyest az idevonatkozó rendelkezéseket. Az 1975. évi II. törvény 56. §ra szerint, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban 5 évet megha­ladó megszakítás van, a megszakítást megelőző szol­gálati idejét csak abban az esetben lehet figyelembe ven­ni, ha a megszakítás után is­mét ötévi szolgálati időt szer­zett. Arra a további kérdésére, hogy vizsgálhatja-e a bíróság a termelőszövetkezeti tagság megszűnésének jogosságát, a a véleményünk, hogy a bíró­ság ezt a kérdést nem vizs­gálhatja. Ha tehát a tsz-toen, a közös gazdaságban nem dolgozott, de ezt követően csak évekkel később szüntet­ték meg tagsági viszonyát, akkor a két időpont közötti időszak tekintetében szintén a nyugdíjmegállapító szerv hoz­hat döntést. Véleményünk itt nem egyezik olvasónkéval, mert szerintünk, ha a tagok nyilvántartásából csak évek­kel később törölték, szolgála­ti időként akkor is csak azt lehet figyelembe venni, amíg a közös gazdaságban dolgo­zott. Dr. M. J. PEST MEGYÉBEN több mint 800 népi ülnök segítette a bíróságok munkáját az 1973. évi választás óta eltelt idő alatt Ülnöki megbízatá­suk ebben az évben lejár. Ezért az Elnöki Tanács 6/1980. számú határozatával úgy ren­delkezett, hogy a járásbírósá­gok (városi, kerületi bírósá­gok), a fővárosi bíróság, a megyei bíróságok, valamint a munkaügyi és katonai bírósá­gok népi ülnökeit július 31- ig kell megválasztani, A népi ülnökök a szakbí­rókkal azonos jogok és köte­lességek gyakorlásával veszik ki részüket az igazságszolgál­tatás felelősségteljes munká­jából. Termelő munkájukat vagy egyéb foglalkozásukat évenként egy-egy hónapban felcserélik a bíráskodással, amelyért köszönet jár ülnö­keinknek, úgyszintén a mun­kahelyi kollektíváknak, akik helyettesi lésükben részt vál­lalva teremtik meg ehhez a lehetőséget. Az igazságszolgáltatásban — amely az államhatalom gya­korlásának egyik megnyilvá­nulási formája — a szocialis­ta ülnökbíróskodási rendszer kiépítése a felszabadulással vette kezdetét, A feudális osztálybírásko­dással szemben a polgári for­radalmak győzelmének idején megvalósított ún. esküdtbírás­kodás már haladó intézmény volt. Az ítélkezés funkcióinak megosztásával és az esküdtek személyének gondos kiválasz­tásával azonban a burzsoázia az osztályérdekeinek megfele­lő bírósági szervezetet állított fel. amelyben a nép képvise­letének csupán a látszata va­lósult meg. Az esküdtek ténykedése a bűnösség kér­désében való állásfoglalásra szorítkozott, azonban a jog­következmény alkalmazása, a büntetéskiszabás során véle­ményt már nem nyílvánít­hattak. A felszabadulás után a dol­gozó nép vette kezébe a ha­talmat. Azóta maga alkotja törvényéit, es az igazságszoil- gáltatásoan való részvétele is kiteljesedett. A társasbírásko- dás megteremtésében az első lépést a népbíróságok meg- szervezese jelentette hazánn- ban. Az 1945-ben felállított népbíroságokon jelentek meg először a dolgozó nép képvi­selői a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Frontba tömörült pártok által delegált népi ül­nökök személyében, hogy a háborús bűnösöket és a nép­elnyomó elemeket felelősségre vonják. A bírósági szervezet továbn demokratizálódott 1947-ben azzal, hogy a gazdasági jelle­gű bűncselekmények elbírálá­sát az ún. munkásbír óságokra bízták, amelyekben a szakbí­rók mellett ott ültek a na­gyobb ipari üzemek munká­sai is. A BÍRÓSÁGOK alapvető át­formálására a szocialista típusú igazságszolgáltatás kiépítése során 1949-ben került sor. A* alkotmány alaptörvényként rögzítette az ülnökök részvé­telét a jogalkalmazásban, amely az igazságszolgáltatás szervezetének is alapelve lett. A nép küldöttei a bíróság­nak teljes jogú tagjai. A hi­vatásos bírókkal azonos jogok és kötelességek gyakorlásával döntenek az ítélkezéssel kap­csolatos összes kérdésben. Az eltelt több évtized alatt a hi­vatásos bírók személyi össze­tétele is megváltozott, ami ugyancsak garanciát nyújt ar­ra, hogy a népi ülnökökkel együtt a dolgozó nép érdekei­nek szolgálatában ítélkeznek. AZ ÁLLAMI akaratot ki­fejező jog a társadalom irá­nyításának és befolyásolásá­nak jelentős eszköze. Az ül­nökök szerepe ezért a fejlett szocialista társadalom építése idején is nagy jelentőségű. Az MSZMP XII. kongresszusa ha­tározatában leszögezte, hogy hazánkban kiszélesedett a szo­cialista demokrácia, amely­nek további fejlesztése érde­kében alapvető feladatnak kell tekinteni a dolgozók szé­les körű bevonását a köz­ügyekbe. A határozat is alá­húzza az ülnökbíróskodás po­litikai fontosságát, amelyet nem erőtlenít az a rendelke­zés. hogy az egyszerűbb meg­ítélésű polgári és büntető ügyekben, és valamennyi gaz­daságii periben a szakbíró né­pi ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként dönt. A társadalmilag fontosabb, na­gyobb jelentőségű elsőfokú el­járásra tartozó ügyekben va­ló részvételük az ülnökbf- róskodás létjogosultságát csak tovább növeli. Az első fokon hozott határozatok fellebbe­zése esetén az ügyek másod­fokú elbírálása a megyei bí­róság hatáskörébe tartozik. A fellebbezési eljárásban már jogkérdésekben kell dönteni, ezért a másodfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Az ülnökök működés ük so­rán szakismereteiket, tapasz­talataikat és helyi ismeretei­ket kiválóan tudják haszno­sítani, és jól kiegészítik a hi­vatásos bíró jogi képzettsé­gét, és bennük is fokozódik» társadalmi felelősségérzet. A PERES ÜGYEK során nem csupán a résztvevő sze­mélyekkel, tanúk százaival kerülnek közvetlen kapcso­latba, hanem az elbírálásra váró ügyekben felszínre ke­rült társadalmi és gazdasági problémák, az emberi cselek­véseket negatív irányban be­folyásoló okok és körülmé­nyek feltárásával, a szerzem tapasztalatok hasznosításával közvetlen hatást tudnak gya­korolni a közgondolkodásra. Ezúton tudatformáló szere­pet töltenek be az állampol­gárok nevelésében, részt vesz­nek a bűnözés elleni társa­dalmi összefogásban, a szo­cialista erkölcs és a társadal­mi együttélés szabályainak érvényesítésében. A járásbíróságokhoz éven­te érkező mintegy 15 ezer polgári perben, a 7—8000 bün­tető ügyben, a megyei bírósá­gon ugyanezen idő alatt tár­gyalt évi 140 elsőfokú bün­tető és polgári ügyben, úgy­szintén az évi 900 ügyet ki­tevő munkaügyi perben is jól érzékelhető a társadalmi és gazdasági viszonyok bonyo­lultabbá válása. A bíróktól és népi ülnököktől az ügyek he­lyes megítélése ezért egyre szélesebb körű politikai isme­retet és mind elmélyültebb szakmai tudást igényel. A MEGNÖVEKEDETT fel­adatokra a megyében a kö­ze! jövőben megválás ztásra ke­rülő 915 népi ülnöknek a szakbírókkal együtt kell fel­készülnie annak érdekében, hogy törvényes, és a jogpoli­tikai irányelveknek megfelelő olyan magas színvonalon ve­gyenek részt az ítélkezésben, amely hazánkban tovább erő­síti a jogbiztonságot, és szi­lárdítja a törvényességet. Dr. Kerekes Györgyi, a Pest megyei Bíróság elnökhelyettese Állam- és jogtudományi enciklopédia Az üzemi földnyilvántartás­ról a 12/1980. (V. 14.) PM. szá­mú rendelet intézkedik. (Ma­gyar Közlöny 33. száma.) A magánszemélyek forgal­mi adójáról szóló 40/1971. (XII. 29.) PM. számú rende­let módosításáról és kiegészí­téséről ugyanitt találjuk a 10/1980. (V. 14.) PM. számú rendeletet, és ugyanezen hiva­talos lapban ad tájékoztatást a 2/1980. (V. 14.) OKTH. rendel­kezés a kőszegi tájvédelmi körzet létesítéséről. Az egyes tömegközlekedési vállalatok utasainak kötelező baleset- és poggyászbiztosítá­sáról a 14/1980. (V. 17.) MT. számú rendelet intézkedik, ennek végrehajtásáról pedig a Negyvenévi házasélet után, amelyből tíz gyermek szár­mazott, a férj brutális maga­tartása miatt az asszony a kö­zös családi házból egyik gyer­mekükhöz költözött és váló­pert indított, amelyben tekin­tettel arra, hogy nyugdíja nincs és munkaképessége öt­ven százalékkal csökkent, tar­tásdíjat követelt. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei el­len törvéhyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a házasságot fel­bontotta, a férjet tartásdíj fizetésére kötelezte, majd a lakással kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta ki: — Amennyiben arra lehe­tőség van, elsősorban a lakás megosztott használatát kell megvalósítani. A kizárólagos használatra az egyik házas­társ csak akkor jogosítható fel, ha a közös lakás terjedel­mére vagy beosztására, eset­leg családvédelmi érdekekre tekintettel, illetve a házastár- j sak között fennálló rossz vi-1 szony miatt megosztani nem I

Next

/
Thumbnails
Contents