Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1980. MÁJUS 23., PÉNTEK A feladatoknak megfelelően Több hús - kevesebb abrakkal Mennyiségi és minőségi változások Járásunkban a mezőgazda- sági üzemekben az állatte­nyésztés tennivalói az V. öt­éves terv eddig eltelt idősza­kában a népgazdasági kívá­nalmaknak megfelelően va­lósultak meg. Az MSZMP mo­non járási bizottsága minden évben kiemelten foglalkozott gazdaságpolitikai cselekvési programjában a mezőgazda­ság, ezen belül az állatte­nyésztés eredményeinek foko­zatos javításával. A legfőbb feladatok szerint gondoskodni kellett a ko­rábbi évek lemaradásá­nak felszámolásáról, a lét­számok és a hozamok nö­veléséről, a ráfordítás csökkentéséről, a fajlagos abrakfelhasználás takaré­kosabb megoldásáról. Az állattenyésztési ágaza­tokban az elmúlt négy év alatt dinamikus fejlődés kö­vetkezett be, valamennyi nagyüzemben. Jelentősen nőtt az állatállomány a tsz-ekben és az állami gazdaságban egy­aránt. A szarvasmarhák szá­ménak további emelkedését hátráltatta az elegendő férő­hely hiánya, a korszerűtlen­ség. A termelőszövetkezetek­ben 5 ezer, az állami gazda­ságban 3 ezer 260 férőhelyet tartanak nyilván. A tartási körülmények hagyományos jellegűek. Az épületek nagy része elavult, felújításra szo­rulnak. A tervidőszak elején tervbe vették több helyen új, korszerű telepek létesítését. Az ismert közgazdasági okok miatt azonban ezekre nem ke-Ti sor, valószínűleg csak a következő években épülnek új, modern állattartó telepek. A tenyésztői munka színvo­nalának javításával, a takar­mánytermesztés és -felhaszná­lás ésszerűbbé tételével jelen­tősen növekedett a tejterme­lés az üzemekben: a négy év­vel ezelőtti eredmények a tsz-ekben két és félszeresére, az állami gazdaságban, csak­nem más félszeresére. A je­lenlegi állomány genetikai képességei, a jobb, szaksze­rűbb állattenyésztési munka lehetővé teszi a hozamok to­vábbi növelését, örvendetes tény, hogy az utóbbi évek­ben jelentősen csökkent az abrakfelhasználás is. Két évvel ezelőtt egy liter tej előállításához 38 de­kagramm abrakot hasz­náltak fel, azóta csökkent ez az adag. ' A hízómarhák súlygyarapodá­sánál ugyancsak sikerült a ta­karmányozási technológiák megváltoztatásával az előírt normákat betartani. Nemrégen adtáik át a gom­bai Fáy András Tsz-bem a 2 ezer férőhelyes üszőn evei ő te­lepet. Bővítése a közeljövő­ben várható. A vecsési Feri­hegy Tsz-ben 120 férőhelyes, úgynevezett szárazon álló is­tállót építettek, több közös gazdaságban rekonstrukciók­ra került sor. A .sertésienyészítésbeJi, az állami gazdaságban, jelentős eredmények születtek. Felújí­tották a csévharaszti telfepet, s ennek eredményeként 22 százalékkal több hízott ser­tést adtak el. A monori Kos­suth Tsz-ben 1 ezer 200 fé­rőhelyes malacnevelőt építet­tek, ám mindenképpen szük­séges a telep további bővíté­se és korszerűsítése. Nagy fejlődés mutatkozott a juhászati ágazatban. Több mint kétszeresére ‘ növekedett az állomány a termelőszövet­kezetekben, ezáltal a vágójuh- értékesítés és a gyapjúterme- lés is meghaladta az előző évekét. Bár a tartási, takar­mányozási, gondozási és elhe­lyezési körülményeken vala­mennyi gazdaságban sok a tennivaló, elsősorban a süly- sápi, a monori, a vecsési és .a gombai tsz-ekben kell a ko­rábbinál többet tenni. A kisüzemi háztáji gazda­ságokban a kedvezően alakult integrációs tevékenység ered­ményeként megnőtt a sertés­tenyésztés! kedv. Ez elsősor­ban a megfelelőbb felvásárlá­si árak, a kedvezőbb átvételi lehetőségek eredménye. A mi­nőségi cseréket nagymérték­ben elősegítette a járásszerte bevezetett mesterséges termé­kenyítés. Jelenleg 35 ezer sertést nevelnék a háztó ji gazdaságokban, ebből 1 ezer 700 a tenyészfcoea. A kister­melők nagymértékben hozzá­járultak a húsellátás javítá­sához. Az elmúlt időszakban 2 ezer intenzív fajtájú vem­hes kocát helyeztek ki a kis­termelőkhöz, az igény erre to­vábbra is megvan. A szarvasmarhatartás iránt ' is nagyobb az érdeklődés, jelenleg 600 tehén van a kistermelőknél, ezek zö­mét a tsz-ek bocsátották 1 rendelkezésükre. Különösen sokat tett eken* a téren a pilisi, a vecsési közös gazdaság, valamint a vasadi szakszövetkezet. Kétezer ju­hot is tartanak a háztáji gaz­daságokban. A termelőszövet­kezetek a takarmány biztosí­tásával, szakmai tanácsok adásával segítik őket. összességében elmondhat­juk, hogy a nagy- és kisüze­mi állattenyésztés mennyisé­gileg és minőségileg is fejlő­dött az elmúlt négy évben. Az idei eredmények — bár még csak négy hónap telt el ebből az esztendőből — biz­tatóak, s remény van rá, hogy az év végére megvaló­sulnak az V. ötéves terv fel­adatai az állattenyésztés va­lamennyi ágazatában. G. J. Jog és kötelesség Bátor, alkotó kritikai érzékkel A folyamatos továbbképzés alapkövetelmény A közalkalmazottak szak- szervezetének 449 tagot szám­láló monori járási alapszer­vezete a közelmúltban tartot­ta meg választói értekezletét. Az MSZMP XII. kongresz- szusát végigkísérő és az álta­lános választásokat megelőző aktív politikai légkör, a köz­ügyek iránti érdeklődés ter­mészetes velejárója volt en­nek a tanácskozásnak is. A tanácsi dolgozókat tö­mörítő százszázalékos szer­vezettségű alapszervezet a legutóbbi választások óta a mozgalmi munka min­den területén számottevő eredményeket tud felmu­tatni. Ezek közé tartozik az állam- igazgatási munka színvonalá­nak emelésére, annak kor­szerűsítésére, egyszerűsítésé­re vonatkozó törekvések. A szakszervezeti bizottság szor­galmazta a központi koordi­náció javítását és a helyi kez­deményezések ösztönzésiét. Tették és teszik ezt annak el­lenére, hogy néhány jónak ígérkező javaslat megtorpant a felettes szervek elé kerül­ve. Továbbra is segíteni kíván­ják az olyan szemléletmód ki­alakítását, amely bátor, alko­tó kritikai érzékkel jelzi a gyakorlatban tapasiztalt fo­gyatékosságokat, és javasla­tokat tesz megszüntetésükre. A jó szakmai munkához szükség van a folyamatos to­vábbképzésre. Ebben is sze­repet vállalt a szakszervezet. Szinte már hagyományosnak tekinthető a szakmai-politikai és az általános műveltség fej­lesztését szolgáló előadások, kötetlen beszélgetések, • vetél­kedők. A járási hivatal tá­mogatásával kétéves kiemelt politikai tanfolyamot is szer­veztek társadalmunk időszerű kérdéseiről. A feladatok között rangos helyet foglalt el a munkahe­lyi demokrácia helyzetének állandó elemzése, javítása. Ez a jogok .és kötelességek egy­ségének érvényesítését, a köz­életi és munkaaktivitás ki­bontakozását, a szemléleti és cselekvési összhang megte­remtését szolgálja. Jó példája ennek a szocialista kollektíva- mozgalom, amelynek kialaku­lása évekkel megelőzte a me­gyei bizottság és a központi vezetőség felhívását. A szakszervezeti bizottság mindig napirenden tartotta a nő- és ifjúságpolitikai kérdé­seket. Az alapszervezet tag­ságának 80 százaléka nő, s ez a tény egyben indokolja is a nagyobb törődést. Nem kevésbé fontos a fia­talok segítése, beilleszkedé­sük meggyorsítása. A cél az, hogy a fiatal dolgozók ne csupán ugródeszkának tekint­sék a. pályát, és ne riadjanak vissza mindjárt a kezdeti ne­hézségektől, hanem érezzék, hogy ezt a munkát élethiva­tásként is lehet gyakorolni, mint ahogy azt számos példa bizonyítja. • Példamutató a felajánlás Ecseren, a művelődési ház felújítása eléggé^ vontatottan nalad. Az Alső-Tápiómenti Áfész erejéhez mérten igyekszik se­gíteni az átalakítás gyorsítá­sát, százezer forint támogatást ajánlottak fel erre a célra. Hol­nap, szombaton a fogyasztási szövetkezét több dolgozója, va­lamint a helyi párt-, tanácsi és társadalmi szervezetek vezetői kommunista műszakot tarta­nak, s elvégzik az intézmény Kazánházának falazását. Az elkövetkező hetekben újabb hét végi műszakokkal gyorsítják majd a felújítási munkálatokat. Az' elmúlt időszakban a tag­ság élet- és munkakörülmé­nyei is sokat változtak. A tanácsi apparátus bér- színvonala a legutóbbi kongresszus óta több mint 17 százalékkal nőtt, és a jutalmazási keret is fo­lyamatosan emelkedett. A munka szerinti differenci­ált bérezés egyre inkább elő­térbe került. Sikerült előbbre lépni a szervezett közétkezte­tés területén is, de ez egye­lőre -csak részleges eredmény. Egyre többen vehetnek részt kedvezményes üdülésben, a SZOT-'beutalókon feliül a bé­relt üdülőket is igénybe ve­heti a tagság. A szűkös anya­gi lehetőségek ellenére a se­gélykérelmek többségiét ki tudták elégíteni, 1975 óta mindössze 19 kérelmet kellett elutasítani. A választási értekezleten felvázolták; a jövő feladatait is. A határozat szerint jól megalapozott, egyeztetett és a közalkalmazottak szakszerve­zetének IX. kongresszusa ha­tározataim alapuló munkater­vek szerint kell működtetni a bizalmi testületet, a szakszer­vezeti bizottságot és a mun­kabizottságokat. Az egyszemé­lyi felelős vezetés mellett gondoskodni keld a feladatok ésszerű elosztásáról. Gondot kell fordítani a szervezeti élet tartalmá­nak, színvonalának növe­lésére, a tisztségviselők is­mereteinek bővítésére, fo­kozni kell az ellenőrzési tevékenységet. A magasabb követelmények­nek megfelelően tovább kell. fejleszteni a tagság viláigné- zeli műveltségét, segíteni szo­cialista magatartásának ki- aíaikulását és kulturális ér­deklődésiének kielégítését. ★ A választói értekezleten a bizalmi testület és a szak­szervezeti bizottság elnökévé Alföldi Mihályt, titkárává pe­dig dr. Erdélyi Lajost válasz­tották meg. K. L. Járatlan utakon Nagy utazások - nyeregben Az országutak biciklis vándora Divatba jött a kerékpár. Mondják, hogy valami külö­nösen nagyszerű érzés nye­regben ülve, friss levegőt szip­pantani, napfényben, avagy csípős szélben pedáloznd — kellemesen elfáradni. lakóhely Sülysáp és a Tisza- parti város közötti utalt több­ször is kerékpáron tette mag. — Nem mosolyogják meg, nem tartják csodabogárnak az országutak' kerékpáros vándo­rát? — Nem ... Segítőkész em­berekkel találkoztam mindig. — Kellemetlen emlék? — Két éve egy erősen ka­patos motoros elütött. A bal­esetet szerencsére különösebb sérülés nélkül megúsztam. A fiatal pedagógus lakóhe­lyéről, Sülysápról — Mendére, onnan vissza, kerékpárral te­szi meg az utat nap mint nap. A hazai és külföldi tú­rákat számolva, a kerékpáron megtett út hosszúsága immá­ron tízezer kilométerekben mérhető. S ha netalán vala­ki most azt gondolja, hogy biztosan kiosiny gyermekként szerette meg a kerékpározást Bartos Pál, nos az ugyan­csak téved. o Klubfoglalkozások A nap kulturális programja Mendén, 16 órától: az aszta­litenisz szakkör foglalkozása. Monoron, 16-tól: szabás-var­rás tanfolyam (a Kossuth Tsz- ben), 17-től: asztalitenisz ed­zés (a Munkásőr úti iskolában), 18-tól: az irodalmi színpad foglalkozása (a gimnázium­ban) és a cigány ifjúsági klub összejövetele (a művelődési házban), a moziban, 18-tól és 20-tól: Robert és Robert. Pilisen, 18-tól: a magnós és az ifjúsági klub foglalkozása, a moziban, 17-től és 19-től: Felderítők akcióban. Úriban, 10-től 17-ig: ötlet­börze — kiállítás a napközi otthon és a modellező szak­kör munkáiból, 17-től: isme­retterjesztő előadás, Iskolás lesz gyermekünk (az óvodá­ban). Vecsésen, 8-tól 18-ig: dísz­madár-kiállítás, 18-tól: a ga­lambász kör foglalkozása. Bartos Pált, a mendei álta­lános iskola fiatal pedagógu­sát egyik korábbi riportunk­ban — a csillagász szakkör vezetőjeként — már megszó­laltattuk. Most egy másik kedvenc időtöltéséről, a ke­rékpározás örömedről beszél­getünk vele. — Néhány évvel ezelőtt egyik barátom állt elő az öt­lettel, „szabad időnkben, né­ha napján, csavaroghatnánk egy nagyot biciklivel”. Nem kellett kétszer mondania, nye­regbe ültünk, s olyan 50 ki­lométeres körzetben kezdtünk el portyázni. A monori járás községeivel. Pest megyével is­merkedtünk eleinte. — Az első hosszabb kerék­pártúra? — 1976 tavaszán Nagykáta— Jászberény—Füzesabony érin­tésével Eger volt az úticél. © — Tizenegy évesen tanul­tam meg biciklizni, tizenöt is elmúltam, amikor saját ke­rékpárt mondhattam maga­ménak. A magányos kerékpáros 1979-ben kapcsolatot terem­tett a járási természetjáró szövetséggel. Támogatásra ta­lált, s azóta népesebb bicikli­túrák szervezésére is vállal­kozik. — A hívó szó ellenére is sajnos kevesen jöttek el. A múlt évben három közös tú­ránk volt, Isaszeg, Vácrátót, Gyöngyös úticélokkal. — Idei tervek? — Több közös túrára ké­szülünk. Talán a Vác—Viseg- rád—Esztergom, illetve a több naposra tervezett észak-ma­gyarországi kerékpáros kör­utazást említeném, melyek különösen szépnek ígérkez­nek. Jandó István Júniusban KISMOTOR- ÉS MOTORKERÉKPÁR-JAVÍTÓ RÉSZLEGET NYITUNK GYÖMRŐN. a Maglód felé vezető országút mellett. MONORI JÁRÁSI SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET * Nagyon szép út, emlékezetes túra volt. Evés közben jön meg az ét­vágy ... — Még abban az évben, nyár végén, a kiskörei víz­lépcső északi részén át Hor- tobágyot is érintve, Debrecen volt a végállomásunk. S ha szép volt az egri útunk, még inkább igaz ez a debreceni­re. Megismerhettük a Horto­bágy természeti környezetét, a táj látnivalóit. Olyan he­lyeken is jártunk, ahová nem­hogy vonattal, személygépko­csival sem lehet eljutni. , 1977 nyara: kerékpárra ül­ve egyedül indult el Cseh­szlovákiába, Nyitrára, ahová egy évvel később, más útvo­nalon ispaét visszatért. © Közben folytatódtak a ha­zai kerékpáros barangolások. — 1978-ban, a tanítás nyá­ri szünetében Ágnecz Ferenc barátommal Szegedre pedá- loztunk, úgy terveztük, a sza­badtéri játékok egyik előadá­sát is megtekintjük. Jegyet, .' sajnos, már nem kaptunk. Bartos Pál szegedi egyete­mi tanulmányainak éveiben a

Next

/
Thumbnails
Contents