Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

1980. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK ’kMHo> POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk:. Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Tilalom Április közepén a Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyár­egysége melletti nádast fel­gyújtották az üzemi tűzoltók, azzal az indokkal, hogy amennyiben illetéktelenek gyújtanák fel a nádast, veszé­lyeztetné a tűz a gyár festék­raktárát, Érthető, ha az ille­tékesek aggódnak a raktárért, hiszen egy esetleges tűz óriá' si értéket pusztítana el, s veszélyben lenne az ott dolgo­zók élete is. Azt azonban nem látom be, miért április kö­zepén teszik fneg ezt az óv­intézkedést, hiszen a 12/1971. (IV. 1.) számú kormányrende­let kimondja: a védett ma­darak fészkelőhelyein ápri­lis 1. és augusztus 1. között szüneteltetni kell a bokrok irtását és ritkítását, március 1. és augusztus 1. között pe­dig a nád, illetve sás vá­gását, égetését; tartózkodni kell a fészkelőhelyek min­dennemű háborításától. A nádas felégetésével az énekesmadarakat megfosztot­ták költőhelyeiktől, ugyanis azok április közepén már ja­vában fészkelnek. Vélemé­nyem szerint, több figyelmet kellene fordítanunk arra, hogy a természetvédelmi törvénye­ket be is tartsák mindenütt. Dénes János Vác ★ A levelet továbbítottuk a Vác városi és járási tüzoFtóparancsnok- sághoz, ők pedig eljuttatták a Ma­gyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységéhez. A napokban meg­érkezett a válaszlevél, melyet Ta­kács Imre gyáregység-igazgató és FeigI Ferenc gyáregység-fömémök írtak alá. Arról értesítettek bennünket, hogy kivizsgálták a közérdekű be­jelentést, s az alábbi eredmény­re jutottak: Az utóbbi években ismeretlen tetttesek rendszeresen felgyújtották a gyáregység teljes hosszában húzódó nádast. Mivel a gyújtogatás a nyári hónapokban történt, a tűz gyorsan terjedt, s veszélyeztette a gyáregységet. A váratlan tűzesetek elkerülése ér­dekében az idén a gyáregység tűzoltói többször is megkísérelték a tilalmi idő előtt felégetni a te­rületet, de az esős, nedves idő mi­att ez nem sikerült. Április 13-án valaki felgyújtot­ta a nádast. A tűz közledett a gyáregység felé, ahol aznap — vasárnap lévén — csak a portai dolgozók és egy önkéntes tűzol­tó tartózkodott, ök nem tudták megakadályozni a tűz továbbter­jedését, ezért segítségül hívták a városi tűzoltókat, akik el is ol­tották a tüzet. Április 15-én, a gyáregység önkéntes tűzoltói fel­égették a megmaradt nádast, köz­ben a közeli épületeket állandóan locsolták, ugyanis a kerítés mellett helyezkedik el a festék- és a nyílt­téri tűzveszélyes folyadékraktár, ahol több mint 100 tonna fokozot­tan tűz- és robbanásveszélyes anyagot tárolnak. A jövőben 15 nappal korábban irtják ki a nádast — ha nem si­kerül felégetni, más módon végzik el a műveletet. Ehhez mi csak annyit füzünk hozzá: a nádas égetése március elseje után már tilos, nem elegendő tehát 15 nap­pal korábban felgyújtani ... Könnyebb Az utóbbi években sokat ja­vult Budaörsön a lakosság el­látása, különösen az élelmi­szer-kereskedelem fejlődött nagy mértékben. Nagyközsé­günk északnyugati lakótele­pén, a Biatorbágy és Vidéke Afész korszerű ABC-áruházat nyitott. 13 és fél millió fo­rintba került az épület, s helyet kapott itt egy oktató- kabinet is, ahol a megyei áfészek élelmiszer-kereskedel­mi tanulói sajátítják el a szakma fortélyait. A Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat felújí­totta a centrumban, a Szabad­ság úton levő nagy élelmi­szerüzletét. Béke téri boltjuk dolgozói az épület javítása után is sok gonddal küszköd­nek — zsúfoltság, a víz hiá­nya —, de e nehézségek elle­nére igyekeznek a vásárlókat megfelelően kiszolgálni. Néhány héttel ezelőtt adták át a Budapesti úton fekvő, újjáépített és kibővített 70. számú élelmiszerboltot. Ez az épület a Texelektro ipari szö­vetkezet tulajdona, s az el­nökség — belátva a korsze­rűsítés fontosságát — jelentős területet engedett át az üzlet bővítéséhez. A tágas, külső­leg is tetszetős élelmiszerbolt­tal az ott dolgozók és a vá­sárlók is elégedettek. Lénárt József Budaörs Fi gyeim esség Az ócsai szociális otthon festői környezetben helyezke­dik el, a községtől 3 kilomé­ter távolságra. Magam is itt élek gondozott-társaimmal. Otthonunk vezetői és személy­zete mindent elkövet, hogy semmiben se szenvedjünk hiányt. De pótolhatja-e vala­ki a család hiányát, gyerme­keink, unokáink ragaszkodá­sát? Hozzátartozóink szeretetét anyák napján nélkülözzük leg­jobban, ezért nagyon jól esett, hogy május 9-én felkerestek bennünket az ócsai általános iskola hatodik osztályos leány­tanulói. Műsorral kedvesked­tek, s virágot is hoztak ne­künk. Távozásuk után nem sokkal népes asszonycsapat ér­kezett: a helyi varroda dolgo­zói jöttek el, hogy virágaikkal és édességeikkel köszöntsenek bennünket. Kellemesen elbe­szélgettünk, végül pedig együtt nótáztunk mi is látogatóinkkal. Köszönjük figyelmességüket, jól esett, hogy vannak, akik gondolnak ránk és eljönnek hozzánk örömet okozni. Kovács Antalné Úcsa Ezermesterek A helyi általános iskola ügyes kezű tanulóinak rajza­it, fafaragásait, hímzéseit me- gyeszerte sokan ismerik. Az ifjú művészek a járási és me­gyei versenyeken sok győzel­met arattak alkotásaikkal. Sajnos, kikerülve az iskolából a gyerekek többsége elfelejti, amit a szakkörökben és a gyakorlati foglalkozáson elsa­játított Ennek oka főleg az, hogy míg az iskolában köny- nyen hozzájutottak a munka­anyagokhoz, később ezeknek és a szerszámoknak beszerzése több utánajárást igényelt. Néhány hónapja Sződligeten nem okoz gondot az anyagok beszerzése, ugyanis Ezermes­ter- és barkácsbolt nyílt, ahol mindenki megvásárolhatja azt, amire szüksége van. A község felnőtt lakosságának is hasz­nos kedvtelésévé válhat a barkácsolás, hiszen a saját kezünkkel készített tárgyak és díszek nagyobb örömet okoz­nak, mintha készen vettük volna meg. Szabó László Sződliget Választék Aszódon sok a kiskerttulaj­donos. Van itf egy háztartási bolt, amelynek egyebek között az is feladata lenne, hogy a kertészkedőket ellássa műtrá­A közösségért dolgozni A miklósi krónikás 1 s zigetszen tmifclósi események- j ről. Mint mindent, amit vál- \ lal, lelkiismeretesen végzi el % társadalmi tudósítói feladatát ; is. Sorsával elégedett. % — Nem cserélnék senkivel — mondja. — Ha újra kezd- : hetnóm, akkor is a munkás- | művelődést szolgálnám műn» í den erőmmel és ismerefcam- 1 mel. A közösségért dolgozni, ápolni és megmenteni a ha­gyományokat: ez az én kül­detésem ... gyávái, gyomirtóval, permete­zőszerrel. Sajnos, ebben az üz­letben igen gyér ezeknek a cik­keknek a választéka. Ha több­féle árut rendelnének, akkor az aszódi és a környékbeli kis­kerttulajdonosok nem kénysze­rülnének Gödöllőre, vagy Bu­dapestre utazni, ha kertápolá­si cikkekre van szükségük. A boltnak nem abból van haszna, ha elad? — Deszk János Iklad Érdeklődtünk az aszódi háztartá­si boltban, s megtudtuk, hogy az üzlet ellátottságára eddig panasz nem érkezett — legalábbis a Vá­sárlók könyvébe nem Írtak be ilyen észrevételeket. A vetőmagok választéka most már szegényes, de ez természetes, hiszen mindenki beszerezte a szükséges mennyisé­get. Műtrágya és gyomirtó van, permetezőszerek pedig majd ez­után érkeznek — mondták a bolt­ban. Oltóviasz Sok kertbarát hiába keresi az 1 kilogrammos faseb-kát- rányt, amit eddig 9 forint 10 fillérért árusítottak. Ez az anyag nélkülözhetetlen a sző­lőlugasok faoszlopainak és a kertek kerítéseinek ápolásához. Emellett a visszavágott gyü­mölcsfák sebhelyeinek begyó- gyításához is szükséges. Kap­ható ugyan helyette a Santár SN nevű szer, de 86 forintért. Mi, kertbarátok szeretnénk tudni, mikor kapunk megint olcsó faseb-kátrányt. Kőváry Ferenc Mogyoród ★ Szántó Béla, a Pest, Nógrád, Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat előadója felvilágosí­tott bennünket, hogy a fas:eb-Kát- rány valóban olcsóbb, de a kor­hadt részek ápo'ásán kívül másra nem használható. A léckerítéseket és a lugasok faoszlopait a követ­kező módon gondozhatjuk: lakk­benzinben bitument oldfrnk fel, s azzal kenjük le az időjárás viszon­tagságainak kiszolgáltatott farésze­ltet. Az élő fák ápolására a San­tár SN a legalkalmasabb. Kérdésünkre — hogy kapható lesz-e újra a faseb-kairány — a válasz nemleges volt. Az indok: káros a növényi szervezetre. Va­jon erre miért csak most, évtize­dek után, jöttek rá az illetékesek? Szülöttünk Mányoki Ádám szokolyai születésű volt. Édesapja a he­lyi parókián református pap­ként tevékenykedett, itt szü­letett a festő is, s itt élt 9 évig. A község büszke naggyá lett szülöttére, s évtizedek óta rendszeresen megemlékezik róla. 1932. őszén egy bronz em­léktáblát avattak fel, melyet Kisfaludy Stróbl Zsigmond ké­szített. A festő születésének 300. évfordulóján koszorúzási ünnepség volt az emléktáb­lánál, s kiállítást rendeztek műveiből — ekkor eredetiben láthattuk Szokolyán a II. Rá­kóczi Ferencről készült képet is. 1975. május 18-án leplezték le Mikus Sándor Kqssuth-dí- jas szobrászművész Mányoki- szobrát, s ugyanekkor készült el a Mányoki-alkotóház, ahol állandó kiállítás tekinthetnek meg az érdeklődők. Tavaly augusztus 20. és október 1. között rendezték meg a Mányoki ifjúsági napo­kat — ezzel a nagyszabású rendezvénysorozattal is a fes­tő emléke előtt tisztelgett a község fiatalsága. Lénárt Lajos » Szokolya Elaludt Nagyon gyakran előfordul, hogy minden előzetes értesítés nélkül kialszik a villany, s órák múlva gyullad csak fel újra. Talán azért, mert zsákutcában lakunk, s nem vagyunk szem előtt? Legutóbb április 23-án jártunk így, s aznap nem is ja­vították ki a hibát, csak 24-én délelőtt. Jó lenne, ha megvizsgálnák nálunk a hálózatot, mert ész­revettük, hogy szeles időben borul sötétbe az utca, vagy a feszültség ingadozik erősen. A Kis utca lakói Vác ★ Szalay István, az EDÄSZ vád ki- rendeltségének vezetője kérésünk­re utánanézett, érkezett-e a Kis ut­cából bejelentés. Megtudtuk, hogy a hibát csak 21-én reggel jelentet­ték be, így természetes, hogy előbb nem javíthatták ki. Szalay István hozzáfűzte: nagyon fontos, hogy a lakosság időben bejelentse a* áramszünetet, s a feszültségesést is. A lakók általában „spórolnak”, azért nem jelzik a hibát, pedig csak akkor kell 20 forint kiszállá­si díjat fizetni, ha a ház biztosí­téka olvadt ki. Amennyiben egy egész fázis esik ki, a költségek az Áramszolgáltató Vállalatot terhelik. Szerkesztői üzenetek F. S.. Cegléd: örömmel oldat­tuk beszámolóját arról, hogy Tor­nyai doktor gyors segítsége meg­mentette az életét. A leírtak alap­ján természetes, hogy a lakosság szereti és becsüli az orvost. Egyetértünk önnel: minden orvos­nak ilyennek kellene lennie. M. B., Pomáz: Legyenek türe­lemmel, nemsokára értesítik önö­ket a villamosítási tervekről. A tanács illetékese a napokban tá­jékoztatja önt err#l írásban, így — gondoljuk — nem tartja fenn azt a megállapítását, hogy nem válaszolnak levelükre, és nem ér­dekli a vezetőket a Körte utca la­kóinak gondja. Dr. K. Z., Nagykőrös: A város strandfürdőjéről, a belépőjegyek és a bérletek áremelésének szük­ségességéről múlt heti Postabon­tásunkban részletesen írtunk. Re­méljük, ezt ön is elolvasta, a a válasz megnyugtatta. M. i.-né, Örkény: Levelében ar­ról írt. hogy Örkényi lakosok ti a tanács segítségével ismét lakás­hoz jutott. Háza ugyanis össze­dőlt, de nem maradt fedél nél­kül: a szomszédok összefogtak, és újra felépítették az épületet. Se­gítőkészségük az emberség szép és követendő példája. W. N.. Gödöllő: Köszönjük fi­gyelmeztetését. Az említett cikk­ben valóban elmulasztottuk Gab- cikovo magyar elnevezését haszo­néin!. A jövőben nagyobb gondot fordítunk arra, hogy a vízlépcső­rendszert Bős—Nagymaros elneve­zéssel illessük. Id. H. p., örbottyán: Érdekes, amiről levelében ír. Szeretnénk bővebb felvilágosítást kapni az említett eseményekről, ezért ha­marosan fel fogjuk önt ikeresni. S. Gy., Gyömrő: Azt panaszolja, hogy a napilapokhoz küldött leve­lei elvesznek, többek között az is, amelyet szerkesztőségünkhöz kül­dött a múlt héten. Azóta bizonyá­ra megkapta előző levelére adott válaszunkat, s megnyugodott. .Kérjük, a jövőben . legyen türel­mesebb, hiszen amíg az ön levele megérkezik hozzánk, s a mi vá­laszunk önhöz, eltelik néhány nap. Mindnyájan Ismerünk olyan embereiket, akik gyakran só­hajtanak miaguk elé: mikor lesz már este? Számukra hosszúak a napok, perceik végtelenül lassan telinek, de ezért nem szabad őket iri­gyelnünk, hiszen rengeteget unatkoznak. Ha megkérdezzük Vöő Im­rét, érezte-e azt valaha, hogy nem tud mit kezdeni az ide­jével, ő meglepődik a kérdé­sen, hiszen annyi a munkája, annyi feladatot vállal magá­ra, hogy ha a napok kétszer ilyen hosszúak volnának,, ak­kor sem lenne egyetlen sza­bad perce sem. 1958 óta dol­gozik a Csepel Autógyárban — betanított munkásként kezdte, majd köszörűs szak- munkásbízonyítványt, később pedig gépipari technikusi ok­levelet szerzett, most a mű­szaki osztály technikusa. Szabad idejében oly sok el­foglaltsága van, hogy még felsorolni is nehéz: a községi Honismereti Múzeumot és az Ádám Jenő Zenei Gyűjte­ményt gondozza, kiállításokat rendez, vezeti a honismereti szakkört, falukrónikát ír, tag­ja különféle bizottságoknak, így a járási és a megyei hon­ismereti bizottságnak, a Ma­gyar Éremgyűjtők Egyesüle­tének, a Magyar Néprajzi Társaságnak. Ezenkívül tanácstag is: há­rom ciklusban képviselte már választókörzete érdekeit, s most újra jelölték. A Pest megyei Hírlapot 1965 óta rendszeresen tájékoztatja a Aranyszárnyú, fullánkcs vadászok Ha a szomszéd méhészkedik... Szomszédom méhei egyre több kellemetlenséget okoznak családomnak, s néha úgy ér­zem, az életünk sincs bizton­ságban — írja levelében Fe- rentzi László túrái olvasónk. Elkeseredettségét meg is indo­kolja: tavaly egyik kisfiát a szeme alatt megszúrta egy méh, s a csípéstől a gyerek fe­je megdagadt, két hétig nem mehetett iskolába. A követke­ző alkalommal hazatérve azt vette észre, hogy kétéves né­metjuhász kutyája elpusztult, körülötte dongtak a méhek, így olvasónk arra következte­tett, hogy az állat vesztét a méhek okozták. Néhány nappal ezelőtt fele­sége lábát szúrta meg egy kis szárnyas — az asszony lába vísszeres, kétszer operálták, s a csípés nagy fájdalmat oko­zott neki. Ferentzi László többször kérte szomszédját, helyezze máshová a 14 kaptárt, s benne a 28 méhcsaládot, a szomszéd azonban nem hajlik a szóra, sőt tréfával igyekszik élét ven­ni a dolognak: ne búsuljanak, hiszen mások szándékosan csi- petik magukat a méhekkel, így kúrálják reumájukat. Arról hallani sem akar, hogy a kap- tárakat kertje más pontjára helyezze át, ugyanis — véle­ménye szerint — ez számukra az egyetlen megfelelő hely. Ol­vasónk hiába fordult a túrái méhész szakkörhöz, nem segí­tettek rajta... Hol és hogyan? — Milyen rendelkezések vo­natkoznak a méhészekre? — kérdeztük Csombók Józsefet, a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetsége méhé­szeti szakosztályának vezetőjét. — A 15/1969. (XI. 6.) számú MÉM-rendelet előírja, hogy la­kótelepeken nem szabad mé- heket tartani, s több lakásos lakóház udvarán is csak abban az esetben, ha minden lakó be­leegyezik. A családi házak kertjében és udvarán engedé­lyezett a méhtartás, azzal a ki­kötéssel, hogy a szomszédos in­gatlan határától 4 méter tá­volságra kell a kaptárukat el­helyezni, illetve — ahol ez nem megoldható — a szomszéd irá­nyában legalább 2 méter ma­gas palánkot kell építeni, vagy élősövényt ültetni s ezzel kényszeríteni a méheket a ma­gasan repülésre. — A járókelőket nem védi a rendelet? — De igen. Az utakhoz a kaptárak 10 méternél közelebb nem lehetnek, s az a méhész, aki_ utak közelében tevékeny­kedik, kaptáraitól 50 méterre méter magas deszkapalánkot, amely elválasztja őt és a mé- heit a szomszédoktól. Veszélyes táblát köteles elhelyezni Vi­gyázat,. méhek! felirattal. — Ki ellenőrzi, hogy betart­ják-e a méhészek a rendele­tet? — Általában nincs szükség ellenőrzésre, ugyanis a méhé­szek tisztában vannak azzal, hogyi az emberek félnek a mé- hektől, ezért vigyáznak ar­ra, hogy tevékenységükkel sen­kit se zavarjanak. Ha mégsincs tekintettel valamelyik méhész embertársaira, akkor panaszt lehet emelni ellene a helyi ta­nácsnál, s a szakigazgatási szerv jogosult az intézkedésre. Lesz palánk Nem tudjuk, pontosan hány alkalommal fordult panasszal Ferentzi László a helyi tanács­hoz — leveléből úgy tűnik nem egy ízben kérte, hogy legyenek segítségére a szomszédos ful- lánkosokkal szemben. Érdek­lődtünk a túrái tanács VB- titkárától, Visy Györgytől, foglalkoznak-e a bejelentéssel, s ha igen, mikorra várható megnyugtató megoldás. — Foglalkozunk a panasszal, s hamarosan intézkedünk, hogy vagy helyezze át a mé­hész kaptárait a telke túlsó ol­dalára — ahol nincs szom­szédja —, vagy létesítsen két Megkérdeztük dr. Varga Ist­vánt, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának bel­gyógyászati osztályvezetőjét, veszeiyes-e a szervezetre a méhcsípés? — Ha egyszerre sok méh csí­pi meg az embert, az veszé­lyes, sót halálos is lehet. Egy- egy szúrás azonban nem ad oxot aggodalomra, hiszen köz­ismert népi gyógymód, hogy a reumás testrészre befőttesüve- get borítanak, benne néhány méhecskével, s azok szúrásaik­kal jótékony enyhülést nyújta­nak. Ha ellenben sok csípés ér valakit, az vérnyomásesést, sőt keringési sokkot okozhat. — Lehetséges-e az, hogy né­melyik embert nem szeretik a méhek, másokat viszont foko­zottabban üldöznek? — A szúnyogoknál megfi­gyelték, hogy válogatnak: van olyan ember, .akit sose csíp meg a szúnyog. A méheknél más a helyzet, hiszen ők a szúrásba belepusztulnak, ezért nem is támadnak — csak olyankor csípnek, ha védekez­niük kell. Azt sem tartom va­lószínűnek, hogy a kutyával a méhszúrások végeztek, ugyanis nemcsak a bundája védi, ha­nem a bőre is lényegesen vas­tagabb az ember bőrénél. — Ezek szerint nem kell tar­tanunk a méhektől? — Tartani azért kell tőlük, de ha körüldonganak bennün­ket, nem szabad megijednünk, mert hadonászásunkat az állat támadásnak véli. és fullánkjá­val védekezik. Pável Melinda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents