Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

•• _ Ügyesség, bátorság, rátermettség Az elméleti ismeretek próbája Színvonalas szakági versenyek Színes, eleven kép fogadta a monori sportpálya látogatóit, ahol a járási úttörőgárda-se- regszemlét tartották. Mintegy 800 úttörő, a Rákóczi induló hangjaira, katonás menetben, fegyelmezetten vonult a dísz-v tribün, elé, ahol Pintér Erzsé­bet járási úttörőtitkár köszön­tötte őket, majd Rétvári Gyu­la, a járási úttörőgárda pa­rancsnoka olvasta fel a dísz­parancsot. Impozáns látvány volt, amint három úttörő kislány a piros-fehér-zöld nemzeti­színű, a piros és a járási úttö­rőelnökség zászlóját, a monori Kossuth Tsz moto-cross ver­senyzőinek a motorkerékpár­ján a dísztribün elé vitte és ott tisztelegtek az elnökség előtt, amelynek soraiban ott láthattuk Skribek Józsefet, a járási pártbizottság titkárát, Kiss Józsefet, a megyei hon­védelmi szakbizottság vezető­jét, valamint a megyei, városi, járási úttörőgárda parancsno­kait és a járási társszervek képviselőit. Szakrajok A járási úttörőgárda-szemle keretén belül került sor a szakágazatok: a tűzoltó, az egészségügyi, az MHSZ, a pol­gári védelem és a közlekedési szakrajok vetélkedőjére, ame­lyek színvonalas versenyt hoz­tak. Érdekes színfoltja volt a seregszemlének az összetett honvédelmi verseny, amelyet a sportpályán, 400 méteres, akadályokkal teletűzdelt tere­pen rendeztek meg, ahol a lö­vészetből (bukóalakra), kézi­gránát-dobásból és a szellemi teszt kitöltésével kellett a fel- készültségről számot adni. Vagy az MHSZ audiovizuális oktatótermében megrendezett közlekedési szakrajok verse­nye, ahol 100 pontos tesztla­pot kellett megoldani logikai, jelzőtáblák, elsőbbségadási pél­dákból. Volt, aki mind a 100 kérdést megoldotta! Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert 1979-ben duplájára emel - kedett a gyermekbalesetek száma. Következésképpen nem mindegy, hogyan, készültek fel a fiatalok e komoly, felnőtte­ket is próbára tevő, színvona­las „KRESZ-versenyre”. * Elismerés Jól és alaposan — mondotta Kovács György rendező őr­nagy, JKBT titkár. Ez volt a véleménye Fűlőp József őr­nagynak, a járási tűzoltópa­rancsnokság vezetőjének és Kovács Lászlónak, az MHSZ járási vezetősége titkárának is. Véleményük szerint az elmúlt évihez kepest javult a szerve­zettség, nagyobb gyakorlati készségét, elméleti tudást ta­núsítottak a versenyzők. Ezt támasztotta alá Pintér Erzsé­bet járási úttörőelnök is, aki elmondta: szerencsés volt Mo- noron rendezni a seregszem­lét, amely az úttörőgárda fej­lődéséről, sport iránti érdek­lődéséről, a mozgalom ered­ményeiről adott valós képet. Az elnökség, amely „zsűrizett” is, négy úttörőrajnak adomá­nyozott arany, négynek ezüst és egy csapatnak bronz okle­velet, az összbenyomásért, a szakrajok fegyelmezett felvo­nulásáért. Eredmények, polgári védel­mi verseny; csapatversenyben: 1. Manor, 1. számú általános iskola, egyéni: 1. Kaltenecker Tünde (Monor, 1. számú álta­lános iskola). Tűzoltó csapatverseny: (800 literes kismotor fecskendő sze­relés) leány, 1. Vecsés 1. szá­mú általános iskola, fiú: 1. Gomba, általános iskola. Hon­védelmi összetett verseny (400 méteres terepes pályán) I. korcsoport, leány: 1. Tolnai Kornélia (Vecsés), fiú: 1. Ben- csik László (Ecser), II. korcso­port; leány: 1. Steingárd Ildi­kó (Ecser), fiú: 1. Szemők Atti­la (Gomba). Csapatverseny: 1. Ecser. Lövészet légpuskával, leány: 1. Csáki Mária (Vecsés), fiú: 1. Krajczár Zoltán (Men- de). Közlekedési verseny, csa­pat: 1. 2894. számú Táncsics Mihály úttörőcsapat (Vecsés 1. számú általános iskola), egyé­ni, leány: 1. Bátonyi Erzsébet (Vecsés, 1. számú általános is­kola), fiú: 1. Kókai Gábor (Gyömrő, 3. számú általános iskola). Egészségőri verseny (elsősegélynyújtás) 1. Pilis, 1. számú általános iskola. Hörömpő Jenő Avatás előtt Piros és kék nyakkendők Járásszerte megkezdődtek az előkészületek a május 24— 25-i úttörő- és kisdobosavatá­si ünnepségekre. A gyermek­napi , programok keretében rendezendő eseményeken szí­nes, vidám műsorokkal szó­rakoztatják majd a gyereke­ket. A legnagyobb esemény azonban bizonyára majd a piros és kék nyakkendők fel­kötése lesz az elsősök, illetve az ötödikesek számára. ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1980. MÁJUS 21., SZERDA Papirfeldolgozok Sülysápon Korszerű üzemcsarnok is épül Ezen á reggelen hűvös, pá­rás napra ébredt Sülysáp. A hajnalban munkába indulók fázósan húzták összébb ma­gukon a kabátot, s itt-ott esernyőt is lehetett látni, hi­szen a közelmúlt időjárása gyakran megtréfálta az em­bereket. Éjszakai műszak A vasútállomáson 'a hosz- szú betonszalag tömve volt a, fővárosba utazó bejárókkal, ám az ellenkező irányból ér­kező szerelvényekről is le­szálltak méhányan, átutazók. éjszakai műszakból hazaérke­zők és „kijárok.” ... Nem tévedés, Prekop Lász­ló, a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet sülysápi részlegé­nek vezetője Budapestről ki­járó dolgozója munkahelyé­nek. Amikor találkoztunk, már verőié nyben fürdőit a Zárakat gyártanak Vasadon Ötletbörze — Úriban A nap kulturális programja A Füles bábcsoport próbája Maglódon, 17 órától: isme­retterjesztő előadás: Az M^TSMP XII. kongresszusa után (az általános iskolában). Monoron, 17-től: asztalite­nisz-edzés (a Munkásőr úti is­kolában), 18-tól: a cigány ifjú­sági klub összejövetele (a mű­velődési házban), a moziban, 18-tól és 20-tól; A nagy álom. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás. Vecsésen, 10-től: a Füles bábcsoport próbája (a 2. szá­mú iskolában). Úriban, 10-től 17-ig: Ötlet­börze — kiállítás a napközi otthon és a modellező szakkör munkáiból, 14-től: a modelle­ző szakkör foglalkozása (az általános iskolában). Az elmúlt évi jó munkáért kiváló címet kapott a Danuvia va- sadi gyáregysége. A mindössze 43 dolgozót foglalkoztató üzem­ben tavaly 32 millió forintos termelési értéket állítottak elő. A munkások 90 százaléka szocialista brigádtag. Az együtt töl­tött tíz esztendő alatt jól összekovácsolódott a kollektíva. Ké- pönkön az asszonyok műanyag tasakokba csomagolják a zárakat. Barcza Zsolt felvitele Üllői fél tucat Nagy küzdelem a bajnoki címért Két pontra csökkent az él­lovas előnye a monori—ceglé­di összevont járási labdarúgó­bajnokságban, így továbbra is nyílt maradt a küzdelem a bajnoki címért. A legutób­bi fordulóban mindkét baj­nokaspiráns kiütéses győzel­met aratott. Az üllőiek a 3. helyezett Albertirsának fél tucat gólt lőttek, a vecsésiek sem adták alább öt gólnál. Különösen az üllőiek ered­ménye értékes, hiszen az ir- saiak még nem szenvedtek ilyen nagy arányú vereséget. Meglepetés született Törte­ién is, a péteriek 0-2-ről is győzni tudtak. A mendeiek rossz passzban vannak, ez­úttal Abonytól kaptak ki — az „albérleti” úri pályán. Három csapat győzött ide­genben, a többi találkozón hazai sikerek születtek, dön­tetlen ezúttal egy sem akadt. ÜLLŐ—ALBERTIRSA 6-2 Üllő, 500 néző. Vezette: Halász. A remekül kombináló ül­lőiek csatársora már az első 45 percben sZinte szétzilálta a vendégek védelmét. Szép akciók befejezéseként remek gólokkal húztak el fokozato­san a végére teljesen elfá­radt vendégek ellen. Az ir- saiak nehezen viselték el a MONOR—KARATETÉXLEN 2-1 Monor, 200 néző. Vezette: P. Szabó. A vendégek vezettek, utána szerencsés győzelmet arattak a monoriak. fél tucat gólt, két játékosuk sportszerűtlenül, még a lefú­jás előtt elhagyta a játékte­ret, súlyos sportszerűtlenség­nek minősíthetjük viselkedé­süket. A hazaiak góljait Tóth S., Tóth B. és Hornyák (2— 2) szerezte. VECSÉS—NYÁREGYHÁZA 5-0 Vecsés, 400 néző. Vezette: Hegyes István. A tartalékos vendégek ke­vés ellenállást tanúsítottak a listavezető otthonában. Góllövő: Buronyi (3), Kűri (2). GYÖMRÖ—MAGLÓD 3-0 Gyömrő, 600 néző. VeZette: Antal Gy. A két tartalékos csapat ta­lálkozóján az első félidőben a Gyömrő, a másodikban a vendégek játszottak jobban. Leinert nem tudták tartani a maglódi védők, mesterhár­masa önmagáért beszél. A színvonal csak közepes volt, de a küzdeni akarásért mind­két csapat játékosai elismerést érdemelnek. A hazaiak győ­zelme megérdemelt, bár ennyi különbség nem volt a két csapat között. Góllövő: Leiner (3). Jó: Csirkó J., Leiner (a me­zőny legjobbja), Kókai, Szé­csényi, illetve Földesi, Hran- ka. PÉTERI—TÖRTÉL 3-2 Törtei, 200 néző. Vezette: L its. A szünetben még 2-0-ra a hazaiak vezetlek, a második félidőben fordította meg a ta­lálkozót a határ iaian lelkese­déssel játszó péteri tizenegy. A vendégek góljait uAravik M., Lukács és Tóth I. sze- rezte ABONY—MENDE 3-1 Űri, 100 néző. Vezette: Gavló. A hazaiak önmagukat okol­hatják a vereségért, hiszen Tóth J. két tizenegyest is elhibázott, így az abonyi győ­zelem megérdemelt. dAnszentmiklós-gomba 2-1 Káva, 100 néző. • Vezette: Z suzsandor. A több helyzetet kidolgozó vendégek győzelme megérde­melt. Góllövő: Göbölyös (2), il­letve Hegedűs. CEGLÉDBERCEL—NAGY. KÖRÖS 3-2 Ceglédbercel, 200 néző. Ve­zette: Ágoston. Remek mérkőzésen, megér­demelten győzött a lelkesebb berceli gárda a nagy mei lénnyel pályára lépő körösiek ellen. a bajnokság Állasa: Vecsés Üllő Nagykőrös Abony Gyömrő Albertirsa Monor Maglód Törtei K.-tetétlen* Dszt -mikl. Nyáregyh.* C.-bércéi Péteri Mende* Gomba 26 18 26 17 26 14 26 16 26 14 26 14 26 15 26 13 26 11 26 9 2 11 3 12 5 12 1 16 5 14 — 18 1 18 3 17 1 21 74- 22 41 69- 23 39 63- 27 34 64- 34 34 60- 23 33 64- 34 33 53- 41 32 45- 37 28 41- 45 25 44- 44 21 48- 78 19 32- 65 17 37- 70 16 31- 67 15 27- 61 11 31-110 9 (Megjegyzés: Mende csapa­tától négy, Karatetétlentől, Nyáregyházától két-két bün­tetőpont levonva.) IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Üllő—Albertirsa 1-2, Vecsés— Nyáregyháza 2-2, Gyömrő— Maglód 5-1, Monor—Karate­tétien 5-1, Ceglédbercel— Nagykőrös 1-2, Gomba—Dán- szentmiklós 1-2, Mende— Abony 0-5. II. OSZTÁLY: Gyömrő II.— Vecsés II. 5-0, Sülysáp II.— Maglód II. 7-1, Kecskéscsárda —Ecser 0-3 (játék nélkül), Nagykőrös II.—Vasad 3-0 (já­ték nélkül). SERDÜLÖK: Abony—Mag­lód 3-2, Monor—Sülysáp 6-0, Albertirsa—Pilis 1-6, Dán- szentmiklós—Gyömrő 7-1, Nagykőrös—Üllő 6-3, Ceglédi VSE—Vecsés 6-2. Gér József község, s ebédidő lévén, a részleg nődolgozói nagy öröm­mel napoztak az ablakok előtt lépcsőkre, székekre teleped­ve... — Tizenöt éve dolgozom a szövetkezetnél. Itt Sülysápon négy éve, bár maga az egy­ség 1966 óta lé'tezilk, korábban mint kisipari — mintegy év­tizede ipari szövetkezet né­ven — kezdte kérésünkre tá­jékoztatóját a 36 éves vezető, majd érdekes adatokat közölt a részleg termeléséről. Ki ■gondolná, hogy a könnyű pa­pírmunka mennyiségi arányai tonnák tucatjaiban fejezhe­tők ki. Tasakok. címkék — A szövetkezet központja a fővárosban van, más rész­legek Feldebrőn, Foton és itt Sülysápom. A legnagyobb te­lep a fóti, mi főleg az ott elő­készített anyagok kiszerelését végezzük. Jórészt iskolaszere­ket gyártunk. Negyedéven­ként: kivágó lapot mintegy 300 ezret, kockás blokkot 80 ezret — ez több mint 20 ton­nát jelent! —, színes-papír készletet 250 ezret, s például, ipecsét-címkét évente 30—40 milliót. De készítünk a MA- LÉV-nek dísztasakot, kórhá­zaknak steril-tasakok Ezt az óriási mennyiséget többnyire 32 dolgozónk, 20 bedolgozónk végzi, bár utóbbiak főleg zacs­kót,. tasiakot készítenek. — Jelenlegi termékeink elő­állításához megfelelő a gép­parkunk, ám hamarosan ter­mékszerkezet-váltásra kerül sor, ami viszont jobb techni­kai felszereltséget igényel. Már elkészültek a tervek egy új üzemcsarnok építéséhez, sőt a fémszerkezet már itt vám a telepen, de mert egye­lőre a fóti telep beruházásait kell idén befejezni, itt Süly­sápon az építkezés csak jö­vőre kezdődhet el. A kivite­lezésre két ütemben, kerül sor, úgy, hogy közben ne zavarja az építés a termelést. Előre­láthatólag három év alatt ké-, szül el az új üzemcsarnok, s ezzel együtt modernebb gépe­ket is kapunk, új technológiát vezetünk be, s a közúti szál­lításnál jóval, olcsóbb vasúton keresztül kapnánk a nyers­anyagot. Kiválóak lettek Prekop Lászlóról hadd mondjuk még el, hogy veze­tői pozícióján túl a szövetke­zeti ellenőrző bizottság tagja. Négy kiváló dolgozója van a részlegnek, a Bogdán Flórián és a Rózsa Ferenc szocialista brigád a múlt évben lett ezüstkoszorús. A szocialista kollektívák jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi pártr és állami veze­téssel, társadalmi munkáik nyomát őrzi a tanácsháza, a napközi, az óvoda, a könyv­tár. A művelődési háznak évente 30 ezer forintot utal­nak át. A szövetkezet 1979- ben elnyerte a Könnyűipar Kiváló Szövetkezete címet. Méhészkesergő A kiürült kaptárak körül Utaznak, vándorolnak a mé­hek, az ország egyik szegleté­ből a másikba, 50—60 csalá­dot ráz, zötyögtet a teherautó, amíg most Dunakeszire ér, ahol az Alagi Állami Gazda­ság kiterjedt gyümölcsöse ad átmeneti szállást a szorgalmas bogárkáknak. Húsz-huszonöt százalékkal nagyobb a termés ugyanis ott, ahol a méhek járják, porozzák a virágokat. Aztán az alföldi erdők következnek, majd a Bakony, végül Nógrád hegyein fejeződik be a mézszezon. — Évtizedekkel ezelőtt, ilyenkor már a méhészeknél az jelentett komoly gondot, lesz-e elegendő edény, ma viszont a gyakori hidegben, esőben ki sem mozdul az amúgy is gyen­gécske állomány. Nagyapáink vastag nádtetős méhesének mását ma már esetleg a szabad­téri múzeumokban, skanzenek­ben lehet látni, a nagyboconá- di most télen is az udvarok kerítése mellett sorakozik, az olvadó hóléből vastag jégcsa­pokat hizlal a tél hidege a kaptárak oldalán — kesereg Füles Gergely üllői méhész. Most bizony etetni kell a mé- heket. Az öregebb méhészek még emlékeznek arra az időre, ami­kor az utcasorok, kertek any- nyira tele voltak akácfákkal, hogy a lomboktól alig lehetett a házakat látni, a dűlőutakat is sűrű fasorok szegélyezték, a tanyai szérűkön pedig facso­portok óvták, vigyázták a kaz­lakat. Amikor virágozni kezdtek a fák, a nehéz akácillattól szin­te szédelgett az ember. Aratás, után pedig az elhullott kalá­szokon nagy falka birka hí­zott, faggyúsodott. faluszéli li­bacsapatok gömbölyödtek. s a tarló tarka virágai ontották a különös illatú barnásodó mé­zet. Pedig akkor még voltak mé­hek és méhészek is. A népes Petrányi családnak, akiknek tudását, szakértelmét az egész ország méhésztársadalma elis­merte. Aztán ott volt még a Winkler, akinek a keze alatt lesték el a helyi méhészek a különös szenvedély hasznos fogásait, Szabó Sándor, Ilovai István, Harsányt Béla, később pedig Gál András. Elöregedett, csupán nyugdí­jasaikból áll a népgazdasági- lag is hasznos tevékenységet folytató méhésztársadalom. Ma, ebben a nagyközségben alig van 200—250 méhcsalád Füles Gergely, Jurászik József, Gre- gus Pál és Csorba Károly bir­tokában, a^t is állandóan ván- doroltatni kell', új méhlegelőlc után kutatni, hogy a szerző­désben vállalt *kötelezettség- nek eleget tudjanak tenni. Nemcsak az időjárás kedve­zőtlen, hanem a méhészkedők kilátásai is. Kiss Sándor Baráti országok Termelési rendszerben Növekszik a külföldi érdek­lődés a magyar mezőgazdasá­gi növénytermesztési rendsze­rek iránt. Az Agrober eddig négy szocialista országgal kö­tött szállítási szerződést kül­kereskedelmi irodáién, az Ag- roinveszten keresztül. A legúiabb megállapodás Bulgáriával jött létre. A ba­ráti országban az elmúlt években a bajai kukoricater­mesztési rendszert alkalmaz­ták 1600 hektáron, jó ered­ménnyel. A gazdaságok 85 mázsás hektáronkénti termés­átlagot értek el. A kedvező ta­pasztalatok alapján most ki­bővítették az együttműködést: az idén már 8 ezer hektáron alkalmazzák a magyar kn’rori- catermesztési technológiát a bolgár mezőgazdasági nagy­üzemekben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents