Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

1980. MÁJUS 17., SZOMBAT Jegyzet Itt a nyár? A város idén sem kerül­heti el torsát. Ügyes kezű munkások alig fél nap alatt felállí­tották a Marx téren a né­zőtér vasvázát. A Béke Ét­terem elé kitették a dobo­gókat, az asztalok fölé a színes napernyőket. A han­gulatos utcákon kattognak a fényképezőgépek, s mind több idegen szót hallani. Úgy tűnik, megjött a szent­endrei nyár. No, nem a jól ismert, évenként ismétlődő rendezvénysorozat, egyelő­re csak a naptári évszak- váltás. Kicsit korábban, mint várni lehetett volna. Lehet, hogy már ezen a hétvégen megindul a kül- és belföldiek áradata? Könnyen lehet. A TV egész esztendőben készül szilveszteri műsorá­ra, mégsem vagyunk elé­gedettek vele soha. A vá­ros, a járás kereskedelmi, vendéglátóipari vállalatai, s mindazok a szervek, amelyeknek jó vagy rossz munkájától függ az idelá­togatók több százezres tö­megének közérzete — most hogy állnak? Készültek? Megtettek minden tőlük telhetőt? Vagy annál csak kevesebbet? Szorongató kérdések. Mindenesetre mi vállalko­zunk arra, hogy már eb­ben a számban is — majd folyamatosan a követke­zőkben — beszámolunk a helyzetről. Nemcsak a város, de a Szentendrei Hírlap sem ke­rülheti el a sorsát. Itt a nyár... SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Az országban elsőként fiz életmód formálása Dietz Ferenc és Simon Er­nő, mindketten az egészségügy kiváló dolgozói, a KÖJÁL egészségügyi megbízottai m- héz és felelősségteljes munKát végeznek a város és a járás területén, immáron 1970 óta. Mi a feladatuk? Talán furcsán hangzik, de bizonyos fajta közművelődési tevékenység: az életmód for­málása. Ez a meghökkentő kijelentés tüstént érthetőbbé válik, ha programjukból cím­szavakat említek. Alkoholelle­nes, fogászati hónapok rende­zése. Higiéniai nevelés. Csa­ládtervezés és szexuális felvi­lágosítás. Egyszóval a cél az egészségügyi formák megvál­toztatása, a rossz beidegződé­sek felszámolása. Ha meggon­doljuk, ez nem is könnyű munka. Az egészségügyi nevelés fe­lülről lefelé tartó folyamat. Tíz esztendővel ezelőtt, 1970-ben rendeztek először országos konferenciát Szentendrén, az­óta évente megszervezik. Eze­ken a konferenciákon a köz­ponti irányelveket átültetik a helyi adottságokra, s megha­tározzák az egészségügyi ne­velés formai és tartalmi je­gyeit. Nos, a sajátosságok ... más­Budakalász A műit emlékei Ki hinné, hogy Budakalász a főváros határán fekvő köz­ség és környéke, legalább 4000 éve lakott vidék? Ki hinné, hogy Budakalá- szon bukkantak rá az első iga­zi európai kocsimodellre? Vagy II. András király által veretett pénzérmékre? Mindez, s még számos más érdekesség derül ki Kaluz község ős-történetére, római, majd középkori és legújabb- kori történetére utaló leletek­ből, dokumentumokból Buda­kalászon azon a helytörténeti kiállításon, amelyet dr. Laka­tos Ernő, a Pest megyei Levél­tár igazgatója nyitott még. A bemutatót Kátai Ferenc, a művelődési ház igazatója, s lelkes munkatársai, Kovács György és felesége, Tímárné Kiss Katalin és Zöldi András gyűjtötték és rendezték meg úgy, hogy érdekes és tanulsá­gos anyagot lehetett a budaka­lásziak elé tárni. Kiszélesedett a látókör egy új dimenzióval: a múlttal. Hajózás, halászat HALASZ UTCA A kőkorszakbeli ember ide­jétől kezdve a magyar honfog­lalásig, majd a szerbek letele­pedéséig, a mai Szentendre vi­dékén mindig meghatározó fontosságú volt, s maradt a Du­na. Élelmet adott, s elősegí­tette a közlekedést, így az itt lakók kereskedni is tudtak a távoli vidékekkel. Érdekes, hogy a folyam közelsége elle­nére, Szentendre történetének későbbi szakaszaiban a mező- gazdaság, a szőlő- és gyümölcs- termesztés lett az elsőrangú tényező. Lényegében a lakos­ság igen csekély százaléka- használta ki a folyam adta le­hetőségeket. Viszonylag kevés volt a halász. Nem sokan száll­tak vízre, sohasem dívott a ha­lászat itt úgy, mint más Duna menti településeknél. Egyetlen kiéri utca neve emlé­keztet a halászatra. RÉV UTCA A Duna magyarországi sza­kaszának második legnagyobb szigete, korábbi nevén — egy Árpád-kori birtokosáról — Rosd-sziget. A Rosd nevet las­sanként elhagyták, s mindin­kább a környék legnagyobb te­lepülésének nevéről, Szentend­réről kezdték nevezni a szige­tet. Szentendre jelentőségét bi­zonyítja, hogy a sziget neve lassan eggyé vált a város ne­vével. A sziget 31 kilométer hosszú, 2,3 kilométer széles, te­rülete 56 négyzetkilométer. Há­rom és fél község épült a terü­letén, s lakóit csónak vitte át a városba. Az utasforgalmat r/iágánvállalkozó révészek bo­nyolították le egy két csónak­| kai. A révállomás az idős | szentendreiek szerint mindig a Dunának azon a részén volt, ahol most is van. Ma motoros révátkelő járat viszi át az uta­sokat a szigetre. képpen kell a témával foglal­kozni egy termelőszövetkezet­ben, az iskolákban, s megint más formában a szereidében vagy a gépteremben. Minden­esetre itt Szentendrén, az or­szágban elsőként hozták létre az üzemekben az egészségne­velési csoportokat. Az egészségnevelés fő cél jé: a megelőzés! Ez azonban na­gyon szívós, folyamatos felvi­lágosító munkát követel. Vajon kap-e megfelelő tá­mogatást. segítséget az egész­ségnevelés? Örömmel írhatjuk le: igen. A városi és járási oe- dagógusok, a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyv­tár dolgozói, orvosok, a Vörös- kereszt aktivistái és az egész­ségnevelők átérezve a munka fontosságát, erejüket és ide­jüket nem kímélve küzdenek azért, hogy az embereket hi­giéniára, szoktassák, hogy egészséges életmódra tanítsák Felhívás Óvodai felvételek A i városi tanács művelődésügyi osztálya kéri az óvodás korú gyer­mekek szüleit, hogy gyerekük fel­vételi kérelmét adják be. A hiva­talos űrlapok a művelődésügyi osztályon szerezhetők be. Elő­jegyzés miatt, azok a szülők is adják be felvételi kérelmüket, akiknek gyermeke csak 1981. ja­nuár és szeptember közötti idő­szakban tölti be 3. életévét A kérelmek beadásának határ­idejét azért kell pontosan betar­tani, hogy maradjon megfelelő idő a fellebbezések érdemi és megnyugtató kivizsgálására és el­bírálására. Szombattól szombatig Minek néz engem? Közéleti kabaré. A Mikroszkóp Színpad vendégjátéka a Pest me­gyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében. Az elő­adások kezdete szombaton, 17-én, és vasárnap, 18-án délután 17 óra, és este 20 óra. Konferál Komlós János. Budai várnegyed. r Boross Péter tíiavetítéses előadá­sa a nyugdíjasok klubjában lesz május 20-án, kedden este 18 óra­kor. Ifjúsági vitakör. Fiatalok a leszerelésért, és a bé­kéére. Konkoly László honvéd fő­hadnagy előadása az Ipari Szak­munkásképző intézet ifjúsági vita körében május 23-yán, pénteken délután 15 órakor.' írónokat gyárt az a utomata A PEVDI szentendrei írószergyárában az idén 15 millió rostirónt készítenek tőkés ex­portra. Harmincötmilliót a szocialista országokba, nyolcmilliót belföldre szállítanak. Képün­kön: az az automata töltőberendezés látható, amely hatféle alkatrészből állítja össze az - irónokat. Évi hatmillió köbméter viz Meg kell menteni a Dunát A nyár — vízigényes! Több víz kell a fogyasztóknak, a tikkadt kerteknek, de a stran­dok medencéinek is. A Dunakanyar vízellátásá­ért a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, a Duna Jobbparti Üzemigazgatósága a felelős. Es ha meggondoljuk, hogy ez a terület Dömöstől Budakalászig tart, sőt a budai járás egy­két községét is érinti, akkor tüstént láthatjuk, hogy a fe­lelősség valóban igen nagy. Önálló vízművek A vállalat felkészülését bi­zonyítandó, a csúcsidőszakot megelőzően a vízművek, szennyvíztisztító telepek és strandfürdők felülvizsgálatát az illetékes felügyeleti, társa­dalmi és tanácsi szervek be­vonásával április 24-én, ked­den egész napos program ke­retében bonyolították le. Elöljáróban szögezzünk le egy tényt: a Duna Jobbparti Üzemigazgatóság az országos átlagnál is többet, egy főre na­ponta 250 liter vizet tud nyújtani. A járás területén három ön­álló vízmű üzemel, Visegrá- don, Dömösön, és Dunabog­dányban. Szentendrén pe­dig kettő: a 20 ezer köbméter napi vízhozamú Északi Viz- műtelep, s a 10 ezer köb­méter napi hozamú Déli Víz­mű. Vagyis évente hatmillió köbméter vizet termelnek a vízművek. Ez a tekintélyes vízmennyi­ség 413 kilométer hosszú cső­hálózaton áramlik szét egy- egy fogyasztóhoz, legyen az magános ház vagy üzem, gyár, intézmény. Felmerülhet akkor a kérdés, hogyan lehetséges, hogy néha itt-ott időleges nyomáscsökkenés vagy víz­hiány jelentkezik? A vízfogyasztás, főleg a szezonban, mindig lökéssze­rűen emelkedik, s ha van is víz, a csőhálózat áteresztő-ké­pessége adott. Ezért előfor­dulhat, hogy magasabb he­lyeken, a Felszabadulás la­kótelepen vagy ízbégen a jö­vőben is tapasztalhatók lesz­nek ezek a jelenségek. De ez csak egyedi eset, a szezonban lesz víz a csapokban és a strandokon is. Strandok A Duna Jobbparti Üzem- igazgatóság a Dunakanyarban, s a városban három, a pap­szigeti, a leányfalui és a Je- pence-völgyi strandok vízgaz­dálkodását intézi. Szándéko­san írtuk, hogy intézi, s nem biztosítja, mert nemcsak a mennyiségről, hanem a mi­nőségről is gondoskodni kell. A Papszigeten, ahol a strand 2500 embert képes fo­gadni, 3 medence és 26 ezer négyzetméter zöldterület vár­ja a fürdőzőket, már mű­ködik a vízforgató berendezés, amely a medencék vízcsere nélküli tisztításáról gondosko­dik. Leányfalun is felkészülten várja a strand egy úszó-, egy tan- és egy gyermek-, vala­mint egy melegvizes ülőme­dencéjével, s 15 ezer négyzet- méter zöldterületével a ven­dégeket. A festői Lepence- völgyben 2500-an kereshetnek majd enyhülést a nap heve ellen az egy úszó-, egy pan­csolómedencében, s a 8 ezer négyzetméteres zöldterületen. Jelenleg folyik a három me­legvizes medence építése. Próbaüzem Mindebből úgy tűnik: a fel­készülés hatásos. Ám menet­közben, ha mégis valami za­var, zökkenő történik, akkor mi lesz? Az üzemigazgatóság mi­nimálisra akarja csökkenteni az üzemzavarok okozta ki­esést. Biztonságos üzemi kö­rülményekkel, gyors hibaelhá­rító egységek felállításával akarják megteremteni a za­vartalan vízszolgáltatást. A regionális vízmű leány­falui vízbázisán a próbaüzem megkezdődött, s mennyiségi hiány ebben a térségben nem lesz, de sürgős intézkedésre van szükség a vízminőség vé­delme érdekében. És itt áll­junk meg egy pillanatra. A Duna vizének szennyezettsége fokozódik, ezért egyaránt fe­lelősek üzemek és magánosok. Hathatós intézkedésekre van szükség, ha úgy tetszik, drasz­tikus intézkedésekre, hogy megmentsük a Dunát. Tisz­tasága nemcsak a Dunaka- a | nyár két partjának, hanem a fővárosnak is egyaránt érde­ke. Nem helyi, hanem orszá­gos érvényű intézkedésre van szükség. Azonnal! Az oldalt írta Karácsonyi István Fotó: Barcza Zsolt és Miser István lehet, de itt együtt kell élni mert a lakótelep: közösség Ezt az érzést ápolja, éleszt Lipták Mihály, a 20-as kör­zet tanácstagjelöltje. TALÁN MÁR sokan meg­érezték: erre a közösségi ér­zésre valóban szükség van, : ennek az érzésnek az élesz­tője: az ő emberük! Április 21-én, a jelölő gyű­lésen egyhangúlag újrajelölést mellett voksoltak. Űj ciklus — régi problémák. Mert sajno; a gondok máról holnapra nen oldhatók meg. Kereskedelm ellátás, a gyermekorvosi ren­delés javítása, parkosítás.. csak éppen a legfontosabba­kat említve, ismert témák i lakótelepen. — Igen — ezek régi gon dók — mondja a tanácstagje­lölt —, de segíteni is lehel azókon. Csak kitartás, s főlei közösségi szellem kell hozzá Ha megválasztanak, ezt az el­vet akarom képviselni! Ügy tűnik, pontosan ezér jelölték Lipták Mihályt újrs a 20-as körzet tanácstagi elölt gyűlésén. Kilenc évvel ezelőtt nősült, a fia kétéves, a Felszabadu­lás lakótelepen lakik. Szent­endrei lett, 1977-ben válasz­tották meg először tanácstag­nak, s most újra jelölték. De miért? Mit tudott tenni röp­ke három esztendő alatt, hogy így megnyerte választói bi­zalmát? Lipták Mihály nem bőbeszé­dű, ritkán szólal meg, s ak­kor is, magáról nem, munká­járól viszont szívesen beszél. — A helyes élet- és maga­tartásforma az — szólal meg végre —, ha az ember nem­csak a saját, hanem a közös­ség érdekeit is szem előtt tartja... Igaz s bölcs megállapítás, csakhogy mindehhez partne­rek is kellenek. De vannak-e? Nem könnyű egyetlen ta­nácstagnak sem a helyzete, aki a Felszabadulás lakótelep valamelyik körzetét képvise­li. A lakók egy része másutt, a városon kívül dolgozik. Itt csak lakik. És a csak szócska ebben az esetben döntő. Az nem elég, ha valaki itt csak lakik, mert lakni mindenütt Új ciklus — régi gondok Nemcsak lakóhely, közösség! málja mondatait, mintha fél évszázad élettapasztalata vi­gyázná, fegyelmezné gondola­tait. Határeset. Minden szem­pontból az. Polgári foglalkozása: tipog­ráfus. Már-már művészet. Festői környezetben, Bor­sod megyében született, ősi gimnáziumban — Sárospata­kon — tanult, érettségizett, s nem az iroda, hanem a nyom­da felé vette útját: a borso­di nyomdánál tanuló, majd kéziszedő. Talán Misztótfalu- si uram szelleme ragadta meg? Ki tudja? Csak egy a biztos: a sors útja kifürkészhetetlen. Nem az, hogy behívták katonának, hiszen arra minden katona­köteles korba lépő fiatal biz­ton számíthat; hanem az, hogy Szentendrén katonásko­dott két évig. Leszerelés után ittragadt. Miért? Talán a munkája kötötte ide? A Kos­suth Lajos Katonai Főiskola házinyomdájában dolgozott. Csakhogy a borsodi nyomdá­ban is lett volna helye. Nyil­ván vissza is várták. Hát ak­kor? • <:•>: jS" friv.v... __ CS ALÓDTAM! Igaz, kelle­mesen. Meglett korú ember­re számítottam, s szakállas, ízig-vérig mai fiatalra buk­kantam. Mi ebben a meglepő? Ma­gam sem tudom. Van ben­nünk egy lerakódás: bizo­nyos funkciókhoz bizonyos embereket képzelünk. Javako­rabeli ... sok tapasztalattal a háta mögött— és így to­vább. Persze, a felgyorsult élet ezt naponta megcáfolja, s mégis ... nehéz a visszahú­zó kötődésektől megszabadul­ni. L/.pták Mihály, a 20-as kör­zet tanácstagi jelöltje fiatal, de olyan megfontoltan for-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents