Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-17 / 114. szám
1980. MÁJUS 17., SZOMBAT Új ösztönzés az enyhülésnek A szovjet vezető testületek közös állásfoglalása Moszkvában közzétették a szovjet vezető testületek: az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács közös állásfoglalását a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének most véget ért üléséről. Az állásfoglalás teljes mértékben helyesli a Leo- nyid Brezsnyev által vezetett szovjet küldöttségnek az ülésen kifejtett tevékenységét és hangsúlyozza: „A Varsói Szerződés aláírása óta eltelt negyed század azt bizonyítja, hogy a szocialista országok sokoldalú szö- setsége Európa és az egész világ békéjének legjelentősebb tényezője. A szövetség megbízhatóan védelmezi részvevőinek szocialista vívmányait, tettekkel szolgálja a békés együttműködés érdekeit. A Varsói Szerződésben részvevő országok állást foglaltak s kiálltak az enyhülés folyamatának kiszélesítése és elmélyítése, a nemzetközi légkör gyökeres megjavítása mellett. A politikai tanácskozó testületnek a Lengyel Népköztársaság fővárosában tartott ülésén elfogadott nyilatkozat ismét meggyőző erővel bizonyítja ezt. E fontos politikai okmány mélyrehatóan elemzi a jelenlegi európai és nemzetközi helyzetet, feltárja a helyzet kiéleződésének okait Az imperialista és hegemonista erők a fegyverkezési verseny fokozására törekednek, válság-helyzeteket hoznak létre, ami a háborús veszély fokozódásával jár. A NATO vezető testületéinek legutóbbi má$usi tanácskozásán ismét olyan határozatokat fogadtak el, amelyek ebbe az irányba vezetnek. A Varsói Szerződés tagállamai a NATO veszélyes irányvonalával 'széles akcióprogramot állítanak szembe. Ez arra szolgál, hogy felszámolja a hidegháború felújításának veszélyét, növelje a nemzetközi kapcsolatokban a bizalmat és a kölcsönös megértést, egészségesebb, békés mederbe terelje az események menetét. A politikai tanácskozó testület ülésének határozata arra hivatott, hogy új ösztönzést adjon az enyhülés folyamatának. A szovjet emberek annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy a nyugati országok közvéleménye, népei és kormányai megértéssel és támogatással fogadják a szocialista államok kezdeményezését. A szocializmus célja a 1 :- szerelés volt és marad. A Varsói Szerződésben részvevő országok állást foglalnak amellett, hogy megegyezésre jussanak valamennyi folyamatban levő leszerelési tárgyaláson és újítsák fel a megszakított tárgyalásokat. A politikai tanácskozó testűié? ülése ismét bebizonyította, hogy a testvéri országok elkötelezett hívei az internacionalizmus eszméjének, változatlanul szolidárisak minden olyan néppel, amely küzd politikai és gazdasági függetlenségének megszilárdításáért, azért a jogért, hogy. maga dönthessen sorsáról. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbe Tanácsának Elnöksége és a Minisztertanács nagy jelentőséget tulajdonít annak a javaslatnak, hogy a legrövidebb időn belül tartsák meg a világ minden körzete legfőbb állami- vezetőinek találkozóját. Ez a találkozó a nemzetközi élet kulcsfontosságú kérdéseire összpontosíthatná a figyelmet, meghatározhatná a tűzfészkek felszámolásának, a háború megakadályozásának útját. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisztertanács meggyőződése, hogy a testvéri szocialista országok barátsága, összefogása, a békeszerető országokkal, a széles társadalmi erőkkel való együttműködésük elmélyítése új sikereket hoz az enyhülési politikában, a béke és a békés alkotó munka éveivé teszi a nyolcvanas éveket — hangoztatja a szovjet vezető testületek közös állásfoglaláTovábbra is a tárgyalások átjárt Púja Frigyes megbeszélései Bécsben (Folytatás az l. oldalról) és kirívó ellentétben a szovjet külügyminiszterrel, aki az enyhülési politika folytatásának fontosságára összpontosított — beszédében a feszült nemzetközi helyzetet ecsetelte, méghozzá a lehető legkomorabb színekkel lefestve a világ különböző térségeiben kialakult konfliktusokat. Kemény, helyenként fenyegető hangú szavaival az Egyesült Államokat úgy tüntette fel, mint a népek függetlenségének védelmezőjét, amely kész szembeszállni különböző „agressziós lépésekkel”. Beszéde éles szovjetellenes kirohanásokat tartalmazott. Azt állította, hogy a Szovjetunió megsértette a nemzetközi jog több alapelvét és „világszerte veszélyezteti a biztonságot”. A leszerelés problémáit érintve Muskie úgy állította be a kérdést, mintha a továbblépés elsősorban a másik, a szovjet féltől függne. Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is célja a SALT —II. ratifikálása, és be fogja tartani annak rendelkezéseit mindaddig, amíg ..mindkét fél részéről eleget tesznek ezeknek”. Megfigyelők, még a semleges országok diplomatái is, meglepetéssel fogadták Muskie kijelentéseinek keménységét, hiszen a beszéd csak néhány órával előzte meg Muskie találkozóját Gromikóval. Francois-Poncet, francia külügyminiszter beszédében az államszerződést méltatva rámutatott, hogy annak jelentősége nem csupán Ausztria szuverenitásának visszaállításában rejlik. Az a fejlődés, amelyet Ausztria az államszerződés eredményeként 25 év alatt átélt, tanulságul szolgál valamennyi európai nép számára, egyszersmind reményt keltő a mai, feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben. Lőrd Carrjngton brit külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az aláíró hatalmak megelégedéssel tekinthetnek visz- sza az államszerződés létrejöttében betöltött szerepükre. A világ népei ma veszélyes időket élnek át — mondotta —, folytatódik a fegyverkezési verseny, feszültségek tapasztalhatók, de mégis megvan a remény a békére, arra, hogy valamennyien békében és jólétben élhessünk. Az állam- szerződés a bizonyíték arra, hogy mi minden érhető el megértéssel és jóakarattal. Andrej Gromiko és Edmund Muskie néhány perccel délután öt óra előtt kezdte meg tárgyalásait A bécsi Hofbucgban Andrej Gromiko és Edmund Muskie első, négyszemközti megbeszélése kereken három óra hoszMogyar felszólalás a leszerelési bizottságban Az ENSZ békeleladatairól Az ENSZ leszerelési bizottságának csütörtöki ülésén felszólalt Holtai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képviselője is. A jelenlegi nemzetközi helyzetnek a leszerelési tárgyalásokra gyakorolt hatását elemezve hangsúlyozta a vitás kérdések politikai eszközökkel történő rendezésének, a békés együttélés normái betartásának szükségességét. Az ENSZ leszerelési bizottságának ülésszakán Oleg Tro- janovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője hangoztatta, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy a békeszerető országok fokozzák erőfeszítéseiket a béke megszilárdítása, a háború veszélyének elhárítása érdekében, valamint azért, hogy konkrét intézkedések történjenek a fegyverkezési hajsza megfékezése és az enyhülés területén. szat tartott, az általános várakozás szerinti rövid eszmecserénél jóval hosszabb ideig. A tárgyalások után Gromiko a Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel előirányzott találkozóra ment. Az amerikai diplomácia vezetője néhány szóban tájékoztatta a sajtó képviselőit. Mint mondotta, „hosszú és komoly” eszmecserét folytattak számos kérdésről. Muskie nem közölt részleteket a tárgyalások tartalmáról, mondván, hogy előbb Carter elnököt tájékoztatja. Azt azonban leszögezte, hogy a találkozó meggyőzte őt az eszmecsere szükségességéről, s reméli, hogy a párbeszéd folytatódni fog, a nézeteltérések rendezése lehetővé válik. Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken este Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral, szombaton délelőtt pedig Bruno Kreisky kancellárral találkozik. Púja Frigyes külügyminiszter, aki az osztrák kormány meghívására az államszerződés aláírásának 25. évfordulójáról megemlékező ünnepségekre érkezett Bécsbe, pénteken három nyugati ország külügyminiszterével találkozott. A délelőtt folyamán az‘ angol nagykövetségen Lord Carrington brit külügyminiszterrel tárgyalt, délután pedig a magyar nagykövetség épületében először Pierre Aubert svájci, majd Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tartott megbeszéléseket. A nyílt, őszinte légkörű eszmecseréken — amelyeken jelen volt dr. Randé Jenő bécsi nagykövet — a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről volt szó. Obira Maszajosit leszavazták Soron kívüli választások Japánban A japán parlamenti ellenzék együttes fellépése és a konzervatív képviselők egy részének lázadása következtében a törvényhozás alsóházában bizalmi szavazáson pénteken délután váratlanul vereséget szenvedett Ohira Masza- jősi miniszterelnök alig hat hónapja hivatalban levő második kormánya. Ohira azonnali lemondás helyett az alkotmányos előírások kínálta másik lehetőséget választva, úgy határozott, hogy egy héten belül feloszlatja a képviselőházat, s június 22-re so- ronkívüli általános választásokat írat ki. A szocialista párt a bizalmatlansági indítvány indoklásában mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy az LDP alkalmatlannak bizonyult az országos ügyek és a külpolitika felelős irányítására. Ünnepi ülés a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) katonai fenyegetés volt, agresszív jellege azonban még erőteljesebben kidomborodott, amikor a hírhedt 1954-es párizsi egyezmény ratifikálásával zöld utat engedtek a nyugatnémet újrafelfegyverzésnek. A szocialista országok kezdettől fogva ellenezték, hogy a világot katonai tömbökre szakítsák. A hidegháborús légkörben a fenyegetés, az óriási méretű fegyverkezési hajsza, a gazdasági blokád közepette a Szovjetunió és az európai szocialista országok nagyfokú önmérsékletet és türelmet -tanúsítottak. Történelmi tény, hogy a NATO-ba tömörült nyugati országokat terheli a felelősség azért, hogy Európában két egymással szemben álló katonai tömb jött létre. A szocialista országok csak a NATO létrehozása után hat évvel alakították meg saját védelmi szervezetüket, amelynek célja az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése volt. Szerződésük egyik pontja kimondja, hogy amikor az Európa biztonságát szolgáló általános egyezmény létrejön, a Varsói Szerződés hatályát veszti. Mindaddig azonban, amíg nincsenek meg a béke megőrzésének széles alapokon nyugvó intézményes garanciái, e szövetség nemzetközi biztonság és a tartós béke legfőbb záloga marad — mondotta. A továbbiakban Borbándi János hangsúlyozta: A Varsói Szerződés védelmi szervezete az egész emberiség érdekeit szolgálva hozzájárult ahhoz, hogy az imperializmus szándéka meghiúsult, s nem tudott új világháborút kirobbantani; működése elválaszthatatlanul összefonódott azzal a küzdelemmel, amelyet a szocialista közösség országai — elsősorban a Szovjetunió — vívtak a stratégiai erőegyensúly megteremtéséért és a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. E törekvések mögött hatalmas erő áll, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdasági, katonai potenciálja, hadseregének ereje. Az egyesített fegyveres erők fegyverrendszere, kiképzése, a harc megvívásának elmélete korszerű hadtudományra és összehangolt, egységes hadi- technikára épül. Ez párosul a szerződésben részt vevő nemzetek katonáinak szilárd öntudatával, hazafiságával, internacionalizmusával, s azzal az elszántságával, hogy hatékonyan oltalmazzák országaink nyugodt, kiegyensúlyozott, békés alkotó munkát. Borbándi János ezután rámutatott: — A Varsói Szerződés szervezetének politikai tanácskozó testüíete az elmúlt negyedszázad alatt nagy jelentőségű nemzetközi állásfoglalásaival, javaslataival, a politikai, diplomáciai akciók sorozatával kivívta kontinensünk és az egész világ haladó erőinek rokonszenvét, elismerését. A politikai tanácskozó testület több ízben szorgalmazta a Varsói Szerződés és a NATO közötti meg nem támadási szerződés megkötését, s olyan megállapodás aláírását, amely a feleket arra kötelezi, hogy nem használnak elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. Számos alkalommal kinyilvánította készségét a Varsói Szerződés feloszlatására, ha a NATO-országok is megszüntetik az Észak-atlanti Szövetséget. Javasolta továbbá: mindkét katonai tömb kötelezze magát, hogy nem növeli tagországainak számát. Kedvező mérleget készíthettek a hetvenes évek első feléről mindazok, akik hittek abban, hogy a nukleáris korszak egyetlen ésszerű alternatívája a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ennek az időszaknak kiemelkedő eseménye volt a helsinki értekezlet, ahol a részvevő 35 ország legmagasabb szintű képviselői fogadták el a nagy jelentőségű záróokmányt. A helyzet pozitív változásának meghatározó tényezője volt, hogy a hadászati fegyverek tekintetében erőegyensúly jött létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a NATO és a Varsói Szerződés országai között. Bebizonyosodott, hogy az imperializmus nem cselekedhet többé kénye- kedve szerint. Világuralmi terveinek gátat vet az erőviszonyok megváltozása, a szocialista közösség államainak egyeztetett, békés fellépése, a népek mind szélesebben kibontakozó békeharca. Az utóbbi időben azo'hban a nemzetközi helyzet sajnálatos módon kiéleződött. A szocialista országok ellen .hidegháborús, politikai kampányokat szerveznek, provokációkat hajtanak végre. A haladásellenes, imperialista körök most az Afganisztánnak nyújtott törvényes szovjet segítség ürügyén indítottak szovjetellenes, antikommunista, A varsái tanácskozás nemzetközi visszhangja A józan ész és a béke hangja Világszerte nagy érdeklődés fogadta a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé csütörtöki ülésén elhangzott állásfoglalásokat, s a világ népeihez szóló békefelhívást. — A nyugatnémet kormány szóvivője kijelentette, hogy Bonn „rendkívül komolyan éS lelkiismeretesen kívánja tanulmányozni" a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének a leszerelést és az enyhülést szolgáló politikai javaslatait. Hasonló szellemben nyilatkozott Hans-Diet- rieh Genscher külügyminiszter is. Peter Shore, a brit munkáspárti ellenzék külügyi szóvivője „komoly tanulmányozást érdemlő” javaslatként üdvözölte a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének felhívását a béke világcsúcskonferenciára és európai leszerelési értekezletre. Kijelentette:' „Ez a javaslat feltétlenül gondos tanulmányozást érdemel, és nem szabad kereken elutasítani.” Antonio Ramalho Eanes tábornok, portugál köztársasági elnök pozitívan reagált a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének az európai politikai és katonai enyhülési folyamat kibontakoztatása érdekében tett újabb kezdeményezéseire. Az amerikai kormány pénteken lényegében elutasította a Varsói Szerződés javaslatát, hogy hívjanak össze csúcsértekezletet a feszültség enyhítésére. A külügyminisztérium a varsói dokumentumokban foglalt többi javaslat kommentálásától egyelőre elzárkózott, arra hivatkozva, hogy azokat még tanulmányozzák. Nagy teret szentel a nemzetközi sajtó is a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé javaslatainak. A francia L’Humanité hangsúlyozza, hogy a hét szocialista ország vezetői ünnepélyes felhívást intéztek a lengyel fővárosból a világ népeihez a béke megteremtésére. A nyugatnémet sajtó pénteken vezető helyen számol be a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének találkozójáról. Valamennyi lap kiemeli, hogy a szocialista országok a nemzetközi konfliktusok megoldására világméretű csúcsértekezletet javasolnak. A Süddeutsche Zeitung Leonyid Brezsnyevet idézi: a felhívás a józan ész és a béke hangja Varsóból. A lap megállapítja, hogy a kelet-európai országok újabb leszerelési javaslatokat terjesztettek a Nyugat elé. A spanyol hírközlő szervek kiemelkedő helyen foglalkoznak a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé jubileumi ülésszakán elfogadott nyilatkozattak a szocialista társadalmi rendet támadó kampányt, mérgezve ezzel a nemzetközi légkört. Űj katonai támaszpontokat keresnék a Közel-Keleten, Afrikában és más térségekben. Rá akarják venni az európai NATO-országokat, hogy az észak-atlanti tömb terjessze ki hatókörét a kontinensünkön kívül eső területekre, így a szervezet az amerikai stratégiának méginkább alárendelt eszköze legyen. Eközben mereven elutasító magatartást tanúsítanak a szocialista országoknak az enyhülést erősítő kezdeményezéseivel szemben. Figyelmen kívül hagyták például, hogy a Szovjetunió egyoldalúan 20 000 katonával és ezer harckocsival csökkenti az NDK területén állomásozó csapatainak létszámát. Mindazok számára, akik aggodalommal figyelik a nemzetközi események alakulását, megnyugtató, hogy o Szovjetunió a békéért és biztonságért vívott harcot állította szembe a háborús hisztériával és a fegyverkezési versennyel. Töretlenül folytatja lenini békepolitikáját az enyhülés megszilárdítása, a fegyverzet csökkenése, a népek közötti közeledés és kölcsönös megértés érdekében. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásár nak a híve. Támogatjuk a fegyverkezési hajsza megállítását célzó javaslatokat, az egyenlő biztonság megteremtését, és készek vagyunk megtenni minden lépést, amely az általános leszereléshez visz közelebb. — A Varsói Szerződés szervezete — amelynek keretében a Magyar Népköztársaság híven teljesíti kötelezettségeit —* 25 éve nagy felelősséggel látta el védelmi feladatát —■ hangsúlyozta Borbándi János. — Nem törekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, s ilyen magatartást vár el a szembenálló erőktől is. A Minisztertanács elnökhelyettese leszögezte: a fenyegetés, a zsarolás, a belügyeink- be való beavatkozás politikája nem vezethet eredményre, hiszen a szocializmus már akkor is megvédte önmagát, mikor még csak egy országban létezett. Napjainkban a Varsói Szerződés védelmi szervezete még inkább képes meghiúsítani az ellenséges mesterkedéseket, mert rendelkezésére áll minden olyan eszköz, amellyel szükség eseten méltó választ adhat az agresszív kísérletekre. — Pártunk és kormányunk szilárd, megmásíthatatlan álláspontja, hogy jelenlegi politikai irányvonalunk a nemzeti érdekeinkkel tökéletesen összhangban levő, egyetlen helyes politika. A magyar nép függetlenségét és szabadságát több mint ezeréves történelme során először szavatolja olyan szövetség,' amelynek tagjai egymást segítve, azonos célokért munkálkodnak. E szövetség egyaránt szolgálja internacionalista törekvéseinket és népünk érdekeit. Ezért — a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt — a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy tovább erősödjék a nemzetközi enyhülés irányzata, létrejöjjenek az európai biztonság tartós feltételei és szocializmust építő népeink békében éljenek. Ehhez járul hozzá honvédelmünk erősítése is. Továbbra is nagy gondot fordítunk arra, hogy fegyveres erőink felkészültsége, politikaierkölcsi arculata, szervezete, fegyverzete megfeleljen vállalt kötelezettségeinknek, a szocializmus védelméből ránk háruló feladatoknak. — Hiszünk a békében, és van erőnk védelmére. Van türelmünk és állhatatosságunk, hogy harcoljunk érte — mondotta befejezésül Borbándi JáAz ünnepi megemlékezés Korom Mihály zárszavát követően az Intemacionálé hangjaival ért véget.
