Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-15 / 112. szám
Pest megyei kiállítási körkép DURKÓ.MŰVEK Svájci koncertek Hazaérkezett Svájcból Dur- kó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerző, ahol a berni rádió koncerttermében nagysikerű hangversenyen mutatták be Turner-illusztrációk című művét, s ezt a svájci rádió hangszalagon is megörökítette. Hegedűre és 14 hangszerre írt darabját a Zürichi Kamarazenekar Ulrich Rehmann hegedűművész közreműködésével és Raío Tschupp karmester vezényletével adta elő. Durkó Zsolt jelenleg az angol Philipp Jones 10 tagú rézfúvós együttese számára készít nagyobb kompozíciót. A tervek szerint a jövő évben Bécsben lesz az ősbemutatója másik munkájának, az Andromeda című, orgonára, illetve csemballóra írt szólódarabjának, amelyet Martin Hasel- böck osztrák előadóművésznek ajánl a szerző. I Igen változatos a májusi | tárlatprogram. Egyrészt a | képzőművészeti anyag is S sokrétű, másrészt újszerű I események is teret adnak a t;j kiállításoknak különböző íj helyeken: iskolákban, kór- I] házakban, újonnan alapított E tájházakban. Kórháztárlatok / Tavaszy Noémi olajpasztell- jeinek bemutatásával a dr. Faragó László szervezte sorozat elérte a huszonhatodik sorszámot. Ez a kollekció a jeles grafikusművész legújabb anyagát összegezi — pápóci motívumait, Balaton-parti élményeit, a Rába füzeseit, nagymarosi fák intenzív festői önarcképét. Komoly az érdeklődés, a betegek közérzetét érezhetően javítják Tavaszy Noémi olajpasztelljei. Most kultúránk követeként Prágában nyílik május végén legújabb kiállítása — egy időben a váci eseménnyel —, jelezve azt, hogy Tavaszy Noémi nemcsak tehetséges, szorgalmas, termékeny, hanem komoly gondot fordít a közművelődésre hi-, vatásérzetből, meggyőződésből. Az Onkológiai Intézetben Budapesten is megnyílt ezen klinika első tárlata, Gy. Vad Erzsébet és L. Dobos Klára műveiből. Gy. Vad Erzsébet sokkal jobb festő, mint ameny- nyire ismert, különösen budaörsi tájai, virágcsendéletei és nagykunsági széke emelkedik ki. L. Dobos Klára gobelinjei és kelim technikával készült díszes ruhái közül új kísérletezései izgalmasak igazán. tások mind 1980 első felében készültek, s még május 20-ig vendégeskednek Ócsán, ezután kelnek útra megyénk több városába, községébe. Jó, hasznos kezdeményezés eredményeként. Takács József ecsetrajzai Május 25-ig tekinthető meg Takács József újabb tárlata a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központban. Ezen ecsetrajzok elmélyült, tehetséges alkotó egyéniségét tükrözik. Olyan emberét, aki telített nehéz élményekkel is, jószándékkal és tennivágyással még inkább. Zagyvapálfalván nevelkedett bányász környezetben. Itt érte a háború sok megpróbáltatása, drámája. Innen került Veresegyházra, innen, ebből a körből emelkedett művészA GÖDÖLLŐI EGYETEMÉ A FŐSZEREP Szervezettebben és többen Huszonhárom etióp agrármérnök számára kezdődött tízhetes továbbképző tanfolyam a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Ezzel félidejéhez érkezett az a 3 éves program, amelyet a FAO felkérésére dolgoztak ki az egyetemen a fejlődő országok szövetkezeti szakembereinek képzésére. Eszerint 6 ország mezőgazda- sági technikusai és mérnökei ismerkedhetnek meg a magyar agrárgazdaság termelési rendszereivel, a szövetkezetek munkájával. Az ENSZ szervezete Igen elégedett a magyar oktatók eddigi munkájával. — A hazai termelési programok, a mezőgazdasági rendszerek, szervezési eljárások igen alkalmasak a fejlődő országok számára az adaptációra. — mondotta ezzel kapcsolatban Ozorai István, a MÉM nemzetközi kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője. — Ezért is kérte fel a FAO hazánkat a hároméves oktatási program megszervezésére és lebonyolítására. A programba bekapcsolódó országoknak fejlettségi szintjétől, a termelési hagyományoktól függően másmás az igénye, például Tanzániát, a Benini Népi Köztársaságot és Etiópiát a szövetkezeti mozgalom szervezeti kérdései mellett elsősorban a növénytermesztés szakmai módszerei érdeklik. Több más afrikai ország mezőgazdasági hatóságaival most folynak a tárgyalások az oktatásról és ezen belül a témák kiválasztásáról. Előreláthatólag Nigéria, Madagaszkár és Szudán agrárszakembereit fogadják majd Magyarországon. — Az oktatásban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemé a főszerep, a különféle tanszékek aktívan közreműködnek a fejlődő országokbeli vendégek továbbképzésében. A melegégövi tanszék oktatógárdája a gyakorlati kérdéseknek is szakértője, több évet töltött az afrikai országokban, hogy az ottani növénykultúrákhoz a megfelelő termesztési módszereket kidolgozhassák. Emellett különféle nagyüzemekben, termelőszövetkezetekben kapnak továbbképzést a vendégek. A jelenleg itt tanuló etióp agrármérnökök például a palo- tási Május 1. és a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet munkájába kapcsolódhatnak be. — A tervek szerint a kedvező tapasztalatok alapján kibővítik az oktatást, a FAO a MÉM-mel és a TOT-tal újabb közös programot szervez.- Megkezdődtek a tárgyalások nemzetközi szövetkezeti oktatási központ felállításáról, ahol az eddigieknél szervezettebben nagyobb létszámot fogadhatnának továbbképzésre Magyarországon a fejlődő országokból, a szövetkezeti mozgalom tanulmányozására. Az elképzelés szerint 1982-től indulhatna meg ebben a rendszerben az oktatás. Emellett élénk az érdeklődés a magyar édesvízi haltenyésztés, valamint a vadgazdaság iránt. Biztató egyébként, hogy dr. Eckhardt Sándor professzor, az Onkológiai Intézet főigazgatója a váci példa nyomán szintén fontosnak tartja a kórháztárlatok bevezetését. Emberségből, terápikus szándékkal is a járóbetegek számára. Lórévi peskirek Az Aranykalász Tsz közreműködésével nemrégen nyílt meg Ráckevén a Népművészeti Ház az egykori Kajlik család portáján. Az udvaron gazdasági eszközök találhatók, és igen szép a vert falú épület tornáca. Az időszakos kiállítások sorában ezúttal Radasin Bogolyubné összeállításában a lórévi szerb néprajz emlékei láthatók itt június 5-ig — peskirek, továbbá gyerekek, ifjak és öregek öltözékei. Egyformán díszesek a lányok és menyasszonyok ruhái, az idősebbek viseletéi a sötétebb tónusok felé közeledtek. Más és meghatározottan más a bölcső, lakodalom, temető színkoreográfiája akárcsak a magyar népművészetben. Szentendrei grafikák Az ócsai kulturális napok keretében az idén azt a grafikai anyagot mutatják be, melyet a Pest megyei Műtárgybank keretében állítottak ösz- sze, s visznek vándorkiállítások formájában, először Öcsára. Az Egressy Gábor Művelődési Házban látható alkoszé. Műfaja egyedi; leküzdeni képein a múlt lidércnyomásait, művészete erről nyújt hiteles vallomást, a derűsebb jelenről, mely űzi az árnyakat. Mözsi Szabó István Kölesd képzőművészetünk új epizódja. Itt Baranyai László értő. lelkes közművelődési tevékenysége révén láthattuk Vecsési Sándor dömsödi, Pa- tay László ráckevei, Hock Ferenc dunabogdányi tájait. Most az új kiállító az a Mözsi Szabó István, aki 12 évig a Fóti Gyermekváros tanára volt, aki képeivel és szőtteseivel vált karakteressé. Ismert bivalyos képei mellett most különösen Uszály-a válik ki költői erőteljességével. Benedek Péter emlékszoba Tehetségének hamvas erejét Lyka Károly, Móricz Zsig- mond, Tamási Áron, Vaszary János és Barcsay Jenő is méltatta. Sok önarcképe, dunai hajója, lakodalmasa, mozit néző katonái egyre frissebbeknek tűnnek. Még izgalmasabb művészetének utókora. Vendégkönyvéből kiderül, hogy országos közönség érzékeli szépségét, megmaradó értékeit. Nem ártana bővíteni a mozgást e gyűjtemény irányába, bár az igazán lelkesítő, hogy mennyi ceglédi iskolás járt a képek között elragadtatással. Losonci Miklós A MÓDSZER PRÓBÁJA A MÁSODIK OSZTÁLY Tagolás nélkül, szóképekkel .. Csak el ne felejtsek olvasni és írni...” — sóhajt fel a tudás csúcsáról lezuhant Charlie Gordon, Dániel Keyes Virágot Algernonnak című könyvében. A papíron betűk formájában tükröződő gondolat olyan menedék, amely a végtelen homokóráján egy-egy pillanatra megállítja az időt, s amely kitágítja a látható világot. Ezért fontos, hogy mindenki már kisgyermekkorában megtanuljon írni, olvasni. A pedagógia ma már nemcsak a mit, hanem a hogyan kérdésére is választ keres. Ezért került sor az általános iskolák első osztályában az olvasási tanterv megváltoztatására, korszerűbbé tételére. Mint minden reform, ez is egyként kiváltott elismerést es idegenkedést. A mérleg nyelve mégis a kedvező fogadtatás felé billen. A budakeszi általános iskola elsőseit tanító Baloghné Somogyi Anna így foglalta össze véleményét: — Félévkor már folyékonyan olvastak a gyerekek, akár ismeretlen szöveget is. Igaz viszont, hogy a gyengébb képességűeknek többször is el kell olvasniuk a leírtakat, mire megértik, miről van szó, bár a szóképeket felismerik. — Az új tanterv új tankönyvet és ezzel együtt több segédanyagot is megkövetel. Megfelelő volt-e ezekből az ellátás? — Az Olvasni tanulok című tankönyvből kellő időben és kellő mennyiségben kaptunk. Más a helyzet a segédeszközökkel. Sok szókártyát kellett házilag előállítani, hiszen a meglevők még szótagolásra íródtak. Jó lenne, ha az olvasáshoz is rendelkezésünkre állnának olyan képek, mint például az orosz nyelv tanításához. Jelenleg ugyanis a pedagógusok kevés idejéből vesz el ezeknek a gyártása. De ez csak a szabad időre vonatkozik, míg az órákon külön problémát jelent, hogy a kiváltható szóképekhez még most sincs tartó, borítékban hordják a gyerekek. Ha elvész — ami 6 éves korban még könnyen előfordulhat —, nehezen pótolható. Peáig, aki lassabban tud haladni, an nak nagy szüksége van rá. Ráadásul a szóképek tuha, könnyen gyűrődő, szakoddá pa pírból készültek. Ez;n Is változtatni kellene. — Hogyan fogadták a gyerekek az új tankönyvet? — A képek szépek, színesek. A gyerekekhez legközelebb állnak — életkori sajátosságuknál fogva — az állat- és gyermekszereplők. Hiszen még bennük élnek erősen az óvodai emlékek. — Az olvasmányok? — A könyv egyik nagy érdeme, hogy munkáltató, hogy aktivizálja a gyerekeket. Az elvontabb témájú olvasmányokat nem nagyon értik és nem is nagyon szeretik. A második részben sűrűsödik az anyag, egyre nehezebb lesz. — Milyen a szülők reagálása az új olvusástahicisi módszerre? — Eleinte idegenkedtek, de az eredmények láttán már kezdik elfogadni. Csakhogy otthon is rendszeresen olvasnivalót kellene adni a gyerekek kezébe, s e téren bizony vannak még problémák. — A szótagolás hiánya nem hátráltatja-e a helyesírás elsajátítását? — Erre a kérdésre csak a második osztályban tudok majd konkrét választ adni. Lehet, hogy problémát okoz például az elválasztásoknál, de bízom benne, hogy ez korrigálható, a nyelvtan szabályainak tudatos, az összefüggésekre utaló tanításával. A beszélgetésre szánt rövid idő véget ért, Baloghné és a gyerekek visszamennek az osztályba, új felfedezésre indulnak a tudás világába. Füzet, könyv, vonalzó mind a helyére kerül, a padokon rend van. Két kisgyerek feláll, hónuk alatt az Olvasni tanulok. — Melyik olvasmányt szeretitek a legjobban? — Én az állatosakat — mondja Mónika cérna vékony, de magabiztos hangon. — Otthon is megkaptam a Csodálatos nagykendő című könyvet. Lacika gyengén olvas, mégis szeretné bemutatni tudását. Előre megformálja magában a szavakat, aztán egyben mondja ki. A döcögős olvasáson érződik az otthoni gyakorlás hiánya. Pedig az olvasás szeretetével nála sincs baj, hiszen azt meséli, hogy máris van kedvenc könyve, a Pinocchio. Az új olvasás-tanítási módszer eredményeit, a gyakorlatban jelentkező problémákat még nem összegezték a pedagógusok. Azt is elemezni kell, hogy az eddigiek miként hatnak majd az általános iskola második, harmadik osztályában tanulandókra. Mire ősszel megkezdődik az új tanév, az első tapasztalatokat már rendszerezik. S ez lehetővé teszi a továbblépést. Miilei Ilona HETI FILMJEGYZET Hazatérés Bruce Derű és Jane Fonda, a Hazatérés főszereplői. Ellentétben az Apokalipszis most lenyűgöző (és sajnos a film művészi mondandója fölé növő) technikával megcsinált csatajeleneteivel, egyetlen olyan képkocka sincsen a mozikban most vetítésre kerülő Hazatérés című amerikai filmben, amelyen harci cselekmények láthatók. Pedig ez a film is arról a vietnami háborúról szól, mint az Apokalipszis. Hal Ashby, a Hazatérés rendezője azonban úgy vélte, nem azzal idézhető fel Vietnam s mindaz, amit az ottani háború jelentett az amerikaiak számára, hogy „jobb, mint az igazi’’ stílusban rekonstruálják a háború egyes jeleneteit. ö arra gondolt, hogy az igazi stresszhatást az embert kapcsolatokban, az emberi érzelmekben, az erkölcsben, s az úgynevezett amerikai, életformában okozta ez a háború. Valódi mivolta tehát jól tükröz- tethető egy olyan filmben is, amelyben csak a háború ilyen jellegű következményei láthatók. Ügy akarta felidézni az okot, hogy az okozatot mutatta be. Érdekes, bár nem túl eredeti szándék. Sikere, érvényessége azon dől el, hogyan sikerül megvalósítani. Nos, mint any- nyi esetben, ezúttal is a megvalósítás alatta maradt a szándéknak. Az odáig rendjén van, hogy a cselekmény középpontjában egy furcsa szerelmi háromszög áll, mely a Vietnamban súlyosan megsebesült Luke, az éppen Vietnamba vezényelt kapitány, Bob, valamint az ő felesége, Sally között jön létre. (Sally valami gyermeteg kötelességtudat-ro- ham következtében beáll segédápolónőnek a hadikórházba, ahol Luke lábadozik, s mi sem kézenfekvőbb, mint hogy egymásba szeretnek! Amíg a film azt mutatja meg, miféle, talán soha be nem gyógyuló lelki sérüléseket okozott a katonákban Vietnam, s hogy milyen tökéletesen értetlenül, süketen fogadja ezeket az átlagamerikai, addig őszintén érdeklődünk iránta. Amíg arról van szó, hogy Vietnam egyeseknek a Nagy Kaland, másoknak a Nagy Kiábrándulás, addig • — ha e gondolatokat nem is tartjuk valami mellbe- vágóan eredetinek, újnak — Ashbyé és hőseié a rolfonszen- vünk. De amikor a kapitány visszatér Vietnamból, ráadásul egy olyan kitüntetés átvételére, amelyet ki sem érdemelt, s megkezdődik egy elnyújtott, érzelgős és szirupos nyavaly- gás a háromszög tagjai között, akkor ez a rokonszenvünk elpárolog. Hiába alakítja igazán remekül Sallyt Jane Fonda, hiába kitűnő a szélsőséges érzelmi pólusok között hánykolódó Lüké szerepében Jón Voight, s hiába próbálja elhitetni Bob figuráját Bruce Bern, a film reménytelenül belesüpped a melodráma kátyújába. Ashby ott hibázik, hogy nem képes igazi emberi mélységet és hitelt adni a történetnek és a hősöknek. Éppúgy a vietnami probléma felületén marad, mint maradt az Apokalipszis, csak éppen más a megközelítés. Amiből annyi következtetést mindenképpen le lehet vonni, hogy létező igény ugyan a szembenézés Amerikában a Vietnam-stresszel, de ahhoz talán még több idő kell, amíg ez a szembenézés igazán kíméletlen, őszinte alkotásokban realizálódik. Majd holnap A közhittel ellentétben: a kritikus egyáltalán nem örül, ha rosszat írhat egy műalkotásról. Sokkal inkább a szomorúság vesz rajta erőt, mert arra kell gondolnia, hogy végül is roppant szomorú dolog, ha egy csomó szellemi és anyagi erőfeszítés végeredménye egy rossz színházi előadás, egy rossz irodalmi mű, vagy egy rossz film. Egyetlen alkotóművész sem úgy fog munkához, hogy na, most valami olyan rossz művet csinálok, amilyen még nem volt. Ugyanakkor a szándék önmagában még senkit nem óv meg a kudarctól, a sikertelenségtől, a félresikeredett alkotás létrehozásától. Valamint: sem a jószándék, sem a szomorúság, sem az elnézés nem esztétikai kategória, s ha egyszer meg kell ítélni egy műalkotást, akkor csak abból szabad kiindulni, mi a látható-olvasható-hallható végeredmény. Magyarázatokkal, nyilatkozatokkal, védőbeszédekkel nem helyettesíthető a mű.. Mindezt azért kellett elmondanom, mert az új magyar film, a Majd holnap, tipikusan olyan alkotás, amelyről, szomorú szívvel bár, a kritikus kénytelen rosszat mondani. A forgatókönyvet író Pethő György és a rendező, Elek Judit szándéka minden bizonnyal az volt, hogy a manapság divatos dokumentum-játékfil- ( mek modorában szóljon két mai magyar család — és a hozzájuk tartozó kiterjedt rokonság — életéről, viszoritag- I ságairól, s elsősorban az egyik családbeli- férj, István, meg a másik családbeli feleség, Eszter kusza, felemás, ám annál vehemensebb viszonyáról. Egy ilyen történetben elengedhetetlen a riportfilmhűségű környezetrajz, a civil szereplők, meg a rö gtönzött — vagy annak ható — dialógus. Illik szólni a lakásgondokról, az elmaradott tudati szintről, a visszahúzó falusi (vagy városi) életformáról, a szülők közti viszonynak a gyerekekre gyakorolt káros hatásáról, a közértgondokról, a mit tudom én mi-- ről. A hősöknek utazni illik buszon, villamoson, vonaton, illik külvárosban (elhanyagolt, zsúfolt, ócska lakásban) lakni, illik vidékre menni, ahol a rokonság él, s természetesen anyagias, harácsoló, ostoba és I rosszindulatú, netán nyomott és aberrált (mint e filmben Bélus és Zsuzsika...) Ha ennyi minden önmagában egyáltalán filmet, a szó művészi értelmében vett műalkotást eredményezne, a Majd holnap is film lenne. De mivel — főként a forgatókönyv „jóvoltából’’ — ez a sok egymásra hordott élettörmelék csak zavaros, olykor nevetésre késztető, olykor viszolyogtató, vagy éppen kínosan dilettáns látás- Amódról tanúskodó anyaghalmaz marad, a film sajnos nem győz meg bennünket arról, hogy ezt a forgatókönyvet egyáltalán érdemes volt megfilmesíteni. Takács István
