Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-14 / 111. szám
Ballagás és érettségi inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 1980. MÁJUS 14., SZERDA Hagyományos ballagási ünnepségen vett búcsút az aims matertől a Vörösmarty Gimnázium 69 negyedikes diákja. A tanárok nevében Dizseri Sándor igazgató köszönt el a fiataloktól, akikre nagy feladat vár: hétfőn megkezdődik az írásbeli érettségi. Kérdez: Mészáros Ágnes, (Béke tér 3/E.): — A lakótelep építése gyak- | ran elkerülhetetlenné teszi a víz és az áram kimaradását. Mi, lakók megértjük ennek szükségességét, de úgy véljük, egy kis jóindulattal megelőzhetők az ebből adódó bosszúságok: s ha előre értesítenék a lakosságot, senki sem tehetne szemrehányást. Válaszol: Késő Géza, a városi tanács fejlesztési főmérnöke: — Igaza van a kérdezőnek és jogos a lakótelepiek kérése. Gyakorlatunk ugyanis már most az, hogy az esetleges v.' - vagy áramkimaradásról értesítjük a lakosságot a piactéri hangosbemondón vagy értesítők kitűzésével. A lakótelepen nehézséget okoz, hogy az új épületekben még nem alakultak meg a lakóbizottságok, nincs mindenütt tömbmegbízott és így nehézkesebb a tájékoztatás. Ezzel együtt jó az információs kapcsolat az ELMÜ és a városi tanács között: mindig előre tudjuk az áram kimaradásának pontos idejét. Nincs azonban meg ez a PVCSV és a tanács között. A közeljövőben itt is kialakítjuk ezt a rendszert. S ha a tanácsi választások után létrejönnek a lakóbizottságok, akkor lesz lehetőség a pontos és időbeni értesítésre. Az épülettől az otthonig Ésszerűen és gazdaságosan Milyen kifejező is a magyar nyelv! Vegyük, például ezt a szót: ház és keressük meg néhány megfelelőjét. Épület, lakás, otthon. A szavak egymásutánisága tartalmi rangsor is: emberek a megmondhatói mi különbség lehet az épület és az otthon között. Különösen, ha — mint tették éveken át itt, Érden és teszik sokan ma is — otthont keresni indultak -és többjüknek legföljebb ha Iaká3 jutott. Talán ezért is jellemző a városra lakóinak otthonteremtő igyekezete, az érdi „magánerős lakásépítkezés” — így a hivatalos megfogalmazás — országos viszonylatban is figyelemreméltó. S amit hiába is keresünk a számok mögött: e lakások között mind több — az otthon. Számok vallatása Az elmúlt évek statisztikája szerint a magánépítkezések száma mintegy tízszerese az államinak: az évi 50 állami épülettel szemben 500 magánház épül évente Érden. 1976- ban 513, 1977-ben 409, 1978- ban 446, 1979-ben közel 500 családi ház készült el. Egys ellenadat: a nyilvántartott lakásigénylők száma meghaladja az ezret. Tanácsi tanács — Mit jelent a városi tanácsnak a magánépítkezések e hatalmas száma? Hortobágyi Péter, a városi tanács műszaki osztályának vezetője: — Egyrészről, természetesen, sok munkát. Ezért is lehet gondunk itt-ott a határidőkkel. Másrészt nagy segítséget, hiszen minden egyes családi ház megépítés® a tanács válláról vesz le gondot. — Hogyan tudja segíteni a tanács a lakásépítőket? — Két ellentétes módon. Az adminisztráció mind gyorsabb Szombat a piac napja. Vásárt kéne inkább mondani, ahhoz hasonlít hétvégeken a Lenin út környéke. Ahogy régi vásárokon a szekerek, úgy sorakoznak most autók kétoldalt. Mutató a típus: Ladák, Wartburgok, Fiatok között ritka jószág a Trabant. S az is legföljebb vevőé lehet. Mert a vásározók nagy kocsikon járnak, a sok áru a saroglyábán, ülés helyén fér el. Jönnek Tétényből, Zámor- ról, de még Abony- ból, Bicskéről is. Négykor indulnak, hogy hatkor nyithassanak Érden. Ha süt a nap, szép életük lehet. Most szakad az eső. y////////////////// — Megéri idáig autózni? — Megérheti, mert mióta itt dolgozom, mindig jönnek, s mindig messziről, és már nyolc éve is megvan annak. Bandzi Jánosné mondja ezt, én piacfelügyelőnek nézem, ő jutalékos hely- pénzb eszedőnek hívja magát. Hivatalosan így dukál. — Mit csinál egy jutalékos helypénz- beszedő? — Ahogy a neve mondja: a helypénzt A piac napja szedi. Tíz, húsz forintban van a hely az áru jellege, a hely nagysága szerint. Vigyázok, ne foglalják el az útnak valót; hogy tiltott áru ne lehessen vásár tárgya. Könyvet, például nem lehet árulni. Aztán, hogy ne vegyék el egymás helyét. Régi, jó piac ez, mindenkinek megvan a maga standja és legföljebb a halál ad osztozkodásnak utat. Pavlov Péterek régi kereskedők, negyvenöt éve élnek Érdligeten, abból negyvenkettőt itt árulnak, egy helyben. — Mindig ilyen nagy vásár volt az érdi? — Még nagyobb! — mondja az asz- szony. — Valamikor még az ország más részéből is jöttek ide, dehát megöregedtek a vásárosok, megöregedtünk mi is és kevés a fiatal, aki utá- nuhk jönne. Szemközt egy „fiatal”, Szűcs R. János virágot árul. Apjától kapta a mesterséget, innen az ifjabb jelző, de bizony már nyugdíj közeli ő is. — Kertészkedő városban megéri virágot árulni? Legyint. — Dehogy éri meg! Ügy elszaporodtak az amatőr kertészkedők, hogy nincs is már szükség ránk, szakemberekre. Családi örökség ez: az apóm is kertész volt, annak nevelt engem is, arra fogta a testvéremet, mi meg az asszonyokat és így, négyesben visszük tovább a családi hagyományokat. Ez az árusítás már csak ráadás. Néha akad azért vevő, meg egy- egy kezdő kertbarát, aki megkérdez a szakma titkairól. e7AW//////////// Olyan vásár az érdi, ahol nem elég venni, nézelődni kell. Van itt, kérem, minden. („Csak az nem, ami kellene" — mondja egy szkeptikus háziasszony.) Fejnivaló kecske, párban. („Hétszázötven az ára" — mondja az asszony. „Nem négyszáz? — értetlenkedik a férfi. — Mert akkor kettőért megvenném.") Napos csibe, kiskacsa — ládában. („Nézze a jó szívemet: odaadnám én húszért. Csakhogy nem tehetem meg. Negyvenhat az ára") Lehet aranyesőt venni, éppen olyan, mint az igazi, csakhogy mű. Tányért, népi művészetet utánzót- Jankovits kádármester hordóit („Nincs másik mester az egész városban”); öregasszony összeaszott befőttjét; papucsot százszámra; harisnyát, párját tízért; mézeskalács szívet és szív rajzolatú trikót, napja áldozott farmert és világítózöld pulóvert, kettőt egy áron. Van aztán zöldáru is: pirosfejű retek kettőért; paradicsom kétszázért; paprika, darabra számolva, fejes saláta kertből, harmatosán. „Inkább húst veszek — mondja egy asszony a húsboltban —, olcsóbb, mint a zöldség.” yV — Igaz, hogy drága piac az érdi? — Drága, nem drága, nekünk ez az egy van — mondja Sülé Gábor né. — Pestre bejárni végképp nem kifizetődő, itt meg azért csak megvan minden, ami kell. — Szeretik a háziasszonyok a piacot? — Hogyne szeretnék, én magam is a város másik végéből járok el ide. Igaz, egy héten egyszer, kétszer, de még az is jó kikapcsolódás, mert itt nemcsak vásárolni lehet. Beszélgetni is. intézésével vagy éppen az építkezés korlátozásával. Sokszor, éppen az építtető érdekében kell akadályokat emelnünk, ami gyakran visszatetszést szül. Pedig hát van belekötni való elég. Már kezdődik a telekvásárlással: nehezen tudjuk megmagyarázni annak, akinek éppen nincs a feje fölött tető: nem biztos, hogy az olcsó telek az olcsó. Amit esetleg megspórol a telek árán, elveszti az építési költségben és a lakás Kisebb használati értékében. Vagy a tervek: a rajzok nagy részét legalább egyszer visz- sza kell adni. — Tud-e hatni a tanács műszaki apparátusa a lakásépítők szemléletére? — Nagyon keveset. A legtöbb ember mindenfajta véleményt beleszólásnak vesz, s mi csak végső soron élhetünk jogi eszközökkel. Nem tudjuk megakadályozni, ne fölösleges helyiségek, ésszerűtlen épületek készüljenek. Igaz, volt már olyan ügyfél is, aki visszajött megköszönni a tanács tanácsát. Kellős visszhang Nem dicsérős fajta a városi tanács végrehajtó bizottsága. Talán ezért is volt föltűnő, amikor egyik ülésén több volt a jó szó, mint a figyelmeztetés: több az elismerés, mint a bírálat. A téma — o TVZÉP helyi telepének tevékenysége — megérdemelten kapott jó visszhangot: a két éve működő telep forgalma tavaly 121 millió forint volt, s az előző évihez képest 9,4 százalékos a fejlődés. Ráadásul a telep nem csupán a város, hanem a környékbeli községek ellátója is, sőt az ország más részeiből is gyakorta akad vásárlója. Már ha ki tudja elégíteni a vevők igényeit, mert bizonyos — igaz, országosan is hiánycikknek számító — anyagokat itt is hiába keresni: cserépért, faanyagért hiába kilincselnek az építeni vágyók. S ilyenkor sovány vigasz, hogy látnák csak más településeken, ott mi a helyzet. ök Érden akarnak vásárolni, csak a várost látják. S talán ezért nem mindenben egyezik véleményük a vébén elhangzottakkal. Finn minta — Milyen a jellegzetes érdi ház? Nagy — hangzik a szakértők tömör válasza. Egyetlen jelzővel megfogalmazva mindazt, aminek megítéléséhez nem is kell szakértőnek lenni. Hogy hivalkodóan hatalmas maga az épület; sok a fölösleges helyiség; pince, konyha, szárító, közlekedő utak; kevés a valóban jól kihasználható apróbb tér; hiányzik az étkező és a család közös életének színtere: a nappali. S nem csupán fölösleges, hanem gazdaságtalan is, s mint ilyen: ésszerűtlen. Érdet lokálpatriótái szeretik a finn településekhez hasonlítani. Vizét, fáit tekintve, lehet ebben némi igazság, de ha a lakáskultúrát nézzük, akkor bizony nem hasonlít a finn mintához a város. S nem is elsősorban házai környezetét, elhelyezkedését, berendezését nézve. Maguk a lakások mások: a finnek kiszámított építkezésébe nem . fér bele egyetlen fölösleges négyzetméter. Építkezésük gazdaságos és ésszerű. Ezt kellene eltanulni tőlük. Egy terv példája A rossz terv (s nem csupán műszakilag helytelen, hanem szemre is felületesnek, összecsapottnak ható rajz) nem ritka holló a városi tanács műszaki osztályán. Az a föltűnő, ha egy-egy elképzelés műszakilag megalapozott és vonalaiból kisüt a gondosság. Az ilyen aztán kézről kézre jár az osztályon, megkapja a kollégák kijáró elismerését. Ha egy terv meg egyenesen olyan, mint Cseh Zoltán, budapesti tervező munkája, akkor azt el kell kérni; mutatóba ki kell tenni a tanács falára és meg kell mutatni minden arrajárónak. Még akinek hiányzik is minden műszaki érzéke, az is föl tudja mérni a rajz színvonalát. Nem is csak azt, hogy még a kert megrajzolására is futotta a tervező erejéből, de hogy Szabó Imréék Kövirózsa utca 3. alatti háza nem egyszerűen épület lesz — otthonnak épül. GóEyafészek ü dny gölyafészek van uráén? Bizonyára nevesen vannak olyanon, akik meg tudnak mondani. Mint ahogy, vélhetően, kévés azonnak a szama, akik valaha is elgonaolKoatak ezen. Egyet mindenesetre tu- dunn: Retvari Sándor a i-es, ismertebb névén: a Vincellér-iskola igazgatója. Az ő szobájában, a szekrény tetején található néhány ternep, onnan olvasható le a titok. Dehát a térképek történetéért vissza kell nyúlni kissé az időben. Egészen a múlt év őszéig, aminor egy októberi u^pon elhangzott Rétvári Sándor felszólítása: általános iskolásokból alakítsák meg a környezetvédelmi őrséget. Százharminc hatodik osztályos jelentkezett a felhívásra, s vett részt az elméleti tanfolyamon. Öt hónap alatt előadásokon és filmvetítésedből ismerkedhettek meg a leendő őrsök tagjai a víz, a levegő, a talaj, valamint a növény- és az állatvilág környezetvédelmi tudnivalóival; járhatták be képek segítségével Pest megye természet- védelmi körzeteit és mérhették föl a megbeszéléseken a turizmus hátrányait. Az ismerkedés mellett azonnal meg is határozták a város sürgető feladatait. Ehhez készültek a rajzok: a város hét iskolájában környezetvédelmi térképei, amelyből szemünk láttára áll össze Érd arculata. Kiolvasható a vonalakból, hogy hol van jó út és úthoz járda; hol található fa, bokor, árokparton virág (nem meglepetés: elenyésző a zöld szín a rajzokon); melyek a legális és ami a fő: az illegális szemétlerakó helyek a városban; merre áll meg a szennyvíz és eső idején merre gyűlik össze az égi áldás; hol gyakori (mert ilyen is van) elhullott állat elhagyott teteme és merre szeretnek kóborolni az elcsapott kutyák. No és hogy hol van gólyafészek, amit félteni, védeni, őrizni kell. E térképek alapján kezdik majd meg munkájukat a háromtagú őrsök; őrjárataik során szolgálati naplóban összegyűjtve a megfigyeléseket, azonnali jelzéssel sürgetni a legfontosabb tennivalókat. Teszik mindezt Rétvári igazgató irányításával, akinek kezdeményezéséből mit sem von le, hogy otthonos a témában: a Hazafias Népfront megyei bizottságinak munkatársaként éveken át dolgozott a megye környezetvédelméért. \J-rt csak úgy válhat fontossá számunkra a város ha megtaláljuk benne a magunk munkáját. Legyen az egy gólvafészek, hogy vigyázzunk rá. Megbízatása: népi ülnek Hatvan népi ülnök, köztük tizenhat közlekedési szakember jelölését szavazták meg az elmúlt héten a városban. A jelöltek, akiknek személyére az üzemek, vállalatok, Illetve a párt-alapszervezetek tettek ajánlást, öt éven át segítik a Pestvidéki Járásbíróság munkáját. A népi ülnököket a városi tanács június 19-i, ünnepi tanácsülésén választják meg. — Mit tud a népi ülnökök munkájáról? — Keveset. Volt ugyan a távoli rokonságban népi ülnök, az ő élményeiből ragadt rám is valami. Azután a könyvek meg a filmek, amelyek fölébresztik az ember érdeklődését. Dehát mindez inkább a dolog érdekességét, a köznapi ember számára újdonságot jelentette. A munka a gyakorlatban bizonyára más lesz. — Mif gondol ezen a másságon? — Elsőként is azt, hogy törvénybe sose ütköző ember létemre leszek részese pereknek. S nem is csupán egyszerű szemlélője, hanem a bíróság döntésre jogosult és kötelezett tagja. Ez felelősséget jelent, ugyanakkor tanulást is, hiszen még ha a józan paraszti észt képviseljük is a tanácsban, egy új területtel kell megismerkednünk, a joggal. — Milyen alapon eshetett a jelölők választása önre? — Amikor szóba került a népi ülnökség, azt mondták a munkahelyemen a munkatársaim, a főnökeim: ez neked való feladat. Régóta brigádvezető vagyok, ez a feladat is megköveteli mindazt, ami a népi ülnökséghez kell: emberismeretet, dönteni tudást, igazságérzetet. Emellett feleség és anya is vagyok. Mindkettő olyan hivatás, ami naponta kíván határozottságot és nagy diplomáciát. — Nem jelent majd nehézséget a tanulással. Pestre utazással járó többletmunka? — Bizonyára át kell rendeznie az embernek az életét, ami végső soron időnként nem is rossz. A család, a férjem és a gyerekek ígéretet tettek: segítenek. Akkor hát igazán nincs más dolgom, mint helytállni. — Foglalkozása? — A JATEX Hámán Kató szocialista brigádjának vezetője vafvok. — Neve? — Holler Lászlóné. Az oldalt írta:- Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János Egy kérdés — egy felelet Elmaradt értesítés
