Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

1980. MÁJUS 14., SZERDA 55« "4/Pr w K/imav Heti jogi tanácsok • Telekrendezés, kis hibával. Olvasónk felkeresett ben­nünket és temérdek papírt tett az íróasztalra. Elmondta, hogy a Dunakanyarban van egy 180 n. öles telke, amit még 6 évvel ezelőtt vásárolt meg fér­jével együtt közösen, aki 2 év­vel ezelőtt elhunyt. Férje után az üdülőingatlan felét leszár- mazók hiányában a feleség örökölte. Bár a hagyatéki el­járás még a múlt évben befe­jezést nyert, az ingatlan-nyil­vántartásba mind ez ideig a ha­gyaték átszállását, az öröklést nem vezették át a túlélő há­zastárs javára. Ez volna a kisebb hiba. A nagyobbik az, hogy a betétek újraszerkesztésénél olvasónk ingatlanához hozzávágtak egy 78 n. öl. nagyságú területet, és így olvasónk tulajdoni lapján, 258 n. öl nagyságú területet mutattak ki. Olvasónk az in­gatlanát értékesíteni akarta, és ekkor derült ki, hogy több, illetve nagyobb területű ingat­lant jegyeztek be javára. Kér­te a telekkönyv kijavítását A másik terület tulajdono­sa hasonlóképpen telekkönyvi kiigazítást kért. Öt azért érte sérelem, mert út létesítésével kettévágták telkét, és bár a felső rész önállói üdülőtelek­ként használható, a 78 n. öllel nem tud mit kezdeni. A felső telek tulajdonosa is az így megcsonkított önálló helyrajzi számú területét szeretné elad­ni. Lenne is vevő, aki külön Is megvenné olvasónk telkét, de szívesebben, ha hozzácsatol­nák azt a másik területet is. Mi lehet a megoldás? Olvasónk elmondta, hogy a megrövidített telek tulajdono­sa azt szeretné — ha már a tulajdoni lapon az ő telekré­szét is hozzácsapták tévedésből olvasónk telkéhez —, mint egy­séges egészet olvasónk adja el, a vételárból azután kielégítené őt. A másik elgondolása, hogy vezessék rá a tulajdonközössé­get a tulajdoni lapra, illetve jegyezzék be a telekkönyvbe, mert szerinte a telek tulajdon­képpen tulajdonközösségben van, s akkor az alsó telektu­lajdonos, vagyis olvasónk, is­mét egyben eladhatja a saját és a földrendezéskor tévedés­ből hozzáírt idegen telket. Olvasónk esetében, bár két­ségtelen történt hiba, azonban ezt a hibát az arra illetékes hivatalos szerveknek kell kija­vítani. Ezért tette helyesen ol­vasónk is, és a másik tulajdo­nos is, hogy kiigazítást kértek. A hiba kiküszöbölésére azon­ban nem megfelelő egyik olyan megoldás sem, amit olvasónk telekszomszédja javasol. Néz­zük sorjában, hogy miért: • Eladható-e más tulajdona? Olvasónk nem adhatja el a szomszéd tulajdonos telkét úgy, mint a sajátját, a vevő pedig nem szerezhet arra tu­lajdonjogot. A téves tulajdoni bejegyzést mindenképpen kor­rigálni kell. Ha a hibás tulaj­doni lap alapján adásvételre kerülne sor, az tévedés címén megtámadható, és egyébként is, mivel jogszabályba ütkö­zik, a szerződés semmis. A tel­jesített szolgáltatásokat vissza kell adni, és az eredeti állapo­tot kell visszaállítani. Olva­sónk tehát ne fogadjon el ilyen ajánlatot. Nem is beszélve arról, hogy még további súlyos következ­ményei is származhatnak eb­ből reá. Minthogy 10 éven be­lüli ingatlaneladásról van szó részéről, ennélfogva jövedelem­adó-köteles a szerzéskori és eladáskori értékkülönbözet. Le kell vonni ebből a különbözet- ből az öröklés útján jutott va­gyonrész értékét, és az egyéb ingatlan beruházásokat. (Ke­MOZIMŰSOR MÁJUS 15-T0L 21-10 ABONY 15— 16: Szelíd motorosok** 17—18: Fedora* 19—20: Ezilstnyereg BUDAKESZI, Kertmozi 17—18: Fantozzi BUDAÖRS 16— 18: Oké. spanyolok! 19—21: Mágnás Miska CEGLÉD, Szabadság 15—18: Ezüstnyereg 19—21: A Koppányi aga testamentuma (du.) Kaszkadőrök (este) CEGLÉD, Mese 15—21: A bűvös kő és a csodakút CEGLÉD, Művész 15—21: Élő erők* DABAS 15—16: Gyilkos a tetőn 17— 18: Fuss utánam, hogy elkapjalak 19—20: Felderítők akcióban DUNAHARASZTI 15—18: Földi űrutazás 18: Körhinta (du.) 19—20: A sólyom nyomában DUNAKESZI, Vörös Csillag 15—16: Szandakan 8*** 17—18: Szarvacska Manócska (du.) Lidércnyomás* (este) 19—20: Vágta a völgyben DUNAKESZI, József Attila 15: Fekete gyémántok I—n. 18: Lidércnyomás* 19: Karneváli éjszaka 21: A híd túl messze van I—IL ÉRD 15—16: Hair* 18: Hair* 19—20: Hazatérés** FÓT 15—16: Gyere, igazodj el 17—18: Piedone Afrikában 19—20: örült nők ketrece** GÖDÖLLŐ 15—18: Földi űrutazás 19—21: Hüvelyk Matyi (du.) Fábián Bálint találkozása istennel* (este) GYAL 15—16: Négy bandita, tfz áldozat 17—18: Csínom Palkó 19—20: Casanova I—II.*** LEÁNYFALU, Kertmozi 15—16: Severlno 17—18: Kinai negyed* 19—20: Oké, spanyolok! MONOR 16— 18: A nagy balhé 17— 18: Csizmás kandúr (du.) 19—21: A csillagszemű (du.) A nagy álom** (este) MONOR, Kertmozi 15—16: Félénk vagyok. de hódítani akarok 17—18: Sógorok, sógornők** 19—20: San Babila egy napja*** NAGYKATA 15—16: Robert és Bobért* 17—18: Szenzáció! 19—20: Élve vagy halva NAGYKOROS, Arany János 15—18: Hegyen-völgyön (du.) A nagy álom** (este) 19—21: A gejzírvölgy titka (du.) Szelíd motorosok** (este) PILISVOROSVÁR 15—16: Elcsábítva és elhagyatva* 17—18: Asszony férj nélkül* POMAZ 15—16: A kétéltű ember 17—18: A magas szőke férfi visszatér 19—20: Földi űrutazás RÁCKEVE 15—16: Casanova I—IX.*** 17—18: A kétéltű ember 19—20: A nagy balhé SZENTENDRE 15—18: Az inkák kincse (du.) Fábián Bálint találkozása Istennel* 19—21: A kétéltű ember (du.) Férfiak póráz nélkül** SZIGETSZENTMIKLÖS 15—16: Kaszkadőrök 17—18: Hüvelyk Matyi (du.) Férfiak póráz nélkül** (este) 19—20: Csizmás kandúr a világ körül (du.) Sorsok (este) TAPIÓSZELE 15—16: Élve vagy halva 17—18: Robert és Robert* 19—20: Szenzáció! VÁC, Kultúr 15— 18: Robinson Crusoe (du.) örült nők ketrece (este) 19—21: A farkassziget rejtélye Államérdek* (este) VÁC, Művelődési Központ 16: Bizalmi állásban* 19: Dominóelv VECSÉS 16— 18: A tanú 17— 18: Csizmás kandúr a világ körül (du.) * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. rítés, közművesítés, faház, stb.) A jövedelemadó kivetésekor is problémák lennének; a más telke utáni nagyobb értékdiffe­rencia növelné a jövedelemadó kulcsot. Tehát olvasónk min­denképpen rosszul járna. • Van-e tulajdonközösség a szomszédok között? Olvasónk bemutatta a vá­sárláskor kötött adás-vételi szerződését és az illetékes föld­hivatal határozatát, és abból kétséget kizáróan megállapít­ható, hogy ingatlana önálló te­lekkönyvi jószágtest. Téves te­hát a szomszéd telek tulajdo­nosának az az állítása, hogy tulajdonközösségben van az ingatlan, és hogy olvasónk sa­ját részét a szomszéd hozzájá­rulása nélkül nem adhatná el. Tulajdonközösség létesítése a szomszéd részére előnnyel jár­na, olvasónkra pedig hát­ránnyal. Minthogy az is álta­lános szabály, hogy az ingat­lannyilvántartások újraszer­kesztésével, sem előny, sem hátrány nem érhet senkit, en­nélfogva a felső szomszéd te­rületéből 20 százalék alatt le- kanyarított terület miatt, az alsó szomszédot, vagyis olva­sónkat kár nem érheti és a megcsonkított telekrész követ­keztében az útnyitás miatt nem keletkezhetett közös tu­lajdon. Ellenben, olvasónk szom­szédja kérheti az illetékes ta­nács műszaki osztályától an­nak megállapítását, hogy ez a 78 n. öl nagyságú terület nem tekinthető önálló teleknek, nagyságánál fogva adjanak az alsó telekhez történő hozzácsa­toláshoz, egyesítés hozzájáru­lásához elvi engedélyt. Ezért — véleményünk szerint —, nem lehet akadálya, hogy olvasónk vevője ezt a darab területet szintén megvásárolja, akár er­re már most előszerződést kös­sön. Azt sem ajánljuk, hogy egy adás-vételi szerződésben tör­ténjék a tulajdonjog átruházá­sa, mert a szomszéd részéről mindenképpen fenntartással történhetne mindez, ami olva­sónk ügyének rendezését meg­hosszabbítaná, a telekkönyv­ben a tulajdonjog átruházásá­nak bejegyzését megnyújtaná. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Első a családvédelem — Férjem durva, erőszakos viselkedése miatt kénytelen voltam közös tulajdonunkban levő házunkból, két kisgyer­mekemmel, a szüléimhez köl­tözni — adta elő egy asszony a járásbíróságon. — Ott azon­ban megfelelő lakhatási lehe­tőségem nincs. Kérem a bíró­ságot, házasságomat bontsa fel és — megváltási ár fejé­ben — a házat juttassa ne­kem. Ehhez megfelelő összeg áll rendelkezésemre. — A válást nem ellenzem — jelentette ki a férj, de a háznak feleségem tulajdonát képező részét magamhoz aka­rom váltani". A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a házasságot fölbontotta és a közös családi házat megváltá­si ár fejében a férjnek juttat­ta. Ezt azzal indokolták, hogy a férfi igazolta: megfelelő ösz- szeg áll rendelkezésére, az asszony azonban nem. Törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra he­lyezkedett. — A közös tulajdon meg­szüntetése csak a családvédel­mi szempontokra figyelem­mel történhet — hangzik a határozat. — A házasságban a hangsúly az érzelmi és erköl­csi kapcsolatokon van, a va­gyoni meggondolások másod­lagosak, bár az előbbiek által befolyásoltak. A vagyoni vita rendezésére a családvédelmi törvény irányadó. Az eljárt bíróságok a ház közös tulaj­donjoga megszüntetésének el­bírálásánál a családvédelmi érdekeket kellően nem vették figyelembe. Az igények elbí­rálásánál tisztázni kell, hogy az életközösség megszűnése után az asszony lakáshelyze­te miként alakult. Amennyi­ben az derülne ki, hogy ren­dezetlen, a bíróságoknak — különös tekintettel arra, hogy got új eljárásra, valamint új a házasélet megromlását túl- határozat hozatalára kötelez- nyomórészt a férj okozta — 1 ni. Az alkoholisták gyógyításáról a tulajdoni hányad magához váltására az asszonyt kellett volna feljogosítaniuk. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság rámutatott arra: 'az eljárt bíróságok nem győ­ződtek meg arról, hogy a férj a magához váltáshoz szüksé­ges összeggel valóban rendel­kezik-e. A pénzt letétbe kell helyeztetni. Ezzel szemben az asszony készen állt a megvál­tási ár fölmutatására. Mind­ezekre tekintettel az alsófokú ítéleteket hatályon kívül kel­lett helyezni és a járásbírósá­Munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezés iránt az ügyészség egy segédmun­kás ellen a járásbíróságon el­járást indított. Ezt azzal indo­kolta, hogy az illető megrög­zött alkoholista, családját sú­lyosan megfenyegette és időn­ként bántalmazva, a lakásból többször elkergette őket. Ma­gatartása két kiskorú gyerme­ke fejlődését is veszélyezteti. Háromszor volt elvonókeze­lésen, kórházban is, de ered­mény nélkül. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye sze­rint az alkohológiai osztályon történő gyógykezeléstől ered­mény nem várható, csakis a Tíz nap rendeletéiből A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek vég­rehajtásáról a kulturális ága­zatba tartozó intézményre, vállalatra vagy más ágazatba tartozó kulturális tevékenysé­get is folytató vállalatra, in­tézményre és e tevékenységet végző dolgozóira, a kulturális miniszter 3/1978. (IV. 4.) KM. szám alatt rendeletet adott ki. A rendelet melléklete tartal­mazza a művészeti, az egyéb költségvetési szervek és a filmgyárak dolgozóinak, va­lamint a közművelődési intéz­mények dolgozóinak munka­körük alapján járó pótszabad­ság mértékét. (Művelődésügyi Közlöny 9. száma.) A kulturális szakemberek számára létesített külföldi ta­nulmányi utakra vonatkozóan pályázatot írt ki a Kulturá­lis Minisztérium, amelyet a Művelődésügyi Közlöny május 7-i száma tartalmaz. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter az ágazatba tartozó költségvetési szervek­re vonatkozóan a 10/1980. (V. 8.) MÉM. számú rendeletében intézkedett a Munka Tör­vénykönyve egyes rendelkezé­seinek végrehajtásáról (Ma­gyar Közlöny 32. szám.) A hízott sertések átvételi súlyára vonatkozó rendelkezé­sek módosításáról a 11/1980. (V. 8.) MÉM—ÁH. számú ren­delet rendelkezik ugyanitt. A rendezvények és a kiad­ványok terén szükséges taka­rékosságról, a reprezentációs költségek elszámolásáról, a tárcához tartozók a Kohó- és Gépipari Közlöny 8. számából ismerhetik meg a 106/1980. KGM. utasítást. munkaterápiás intézeti elhe­lyezéstől. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság az indítványt elutasította. Ezt az­zal indokolták, hogy két ér­dektelen tanú szerint a segéd­munkás a legutóbbi zárt inté­zeti elvonókezelés óta nem iszik rendszeresen és túl so­kat sem. Ezzel szemben fele­sége és egyik gyermeke azt vallott^, ismételten berúg, családja ellen újabb tettleges- ;ségeket követ el. A megyei bí­róság ez utóbbi állításokat el­fogultnak minősítette és a két tanú vallomása alapján hozta meg döntését. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú végzést hatályon kí­vül helyezte, s az ügyben új eljárást rendelt eh — Abban a kérdésben, hogy gondozóintézeti vagy kórházi osztályon történő alkoholelvo­nó kezeléstől várható-e ered­mény, a korábbi kórházi ke­zelés adatait figyelembe véve, orvosszakértőnek kell nyilat­koznia. Az eljárt bíróságok­nak be kell szerezniük a leg­utóbbi kórházi zárójelentést és elrendelni, hogy az orvos­szakértő a segédmunkást vizs­gálja meg. Ki kell hallgatni feleségét és gyermekét, ezen­kívül beszerezni a munkálta­tónak a segédmunkás munka­helyi magatartásáról alkotott újabb véleményét, szüség ese­tén tanúkat meghallgatni. Csak ezeknek az adatoknak a birtokában lehet afelől dönte­ni, hogy a munkaterápiás in­tézeti elhelyezés indokolt-e vagy sem. Lakáscserék Pest megyében Száznál is kevesebb kérelem Hogyan bonyolódnak a me­gyében a lakáscserék? Erre keresett választ a Pest me­gyei Főügyészség egyik vizsgá­lati kezdeményezése. A fő­ügyészség a megyei tanács igazgatási osztályát felkérte arra, hogy a megye hét váro­sában vizsgálja meg a lakás­cserék jóváhagyásának törvé­nyességét. Viszonylag kevés A főügyészségnek megkül­dött jelentésből elsősorban az tűnik ki, hogy a megyében vi­szonylag ritkák a lakáscserék. Érden például 1978-ban egy cserét hagyott jóvá a ható­ság, míg 1979. első féléveben ugyancsak egy ilyen tárgyú kérelmet nyújtottak be. Vi­szonylag magasabb volt a la­káscserék száma Vácott, ahol 36 és Százhalombattán, ahol a vizsgált időszakban 27 kérel­met nyújtottak be az érde­keltek. A jogszabályi rendelkezések értelmében a bérlő lakását egy vagy több lakásra is el­cserélheti. Nem felesleges azt tudni, hogy a lakáscserének milyen feltételei vannak. A lakáscsere-szerződés ugyanis csak akkor érvényes, ha a cseréhez állami lakás eseté­ben az azzal rendelkező szerv, nem állami lakás ese­tében pedig a bérbeadó hoz­zájárult. Tartási szerződés ese­tében a cseréhez az eltartó hozzájárulása is szükséges. A cserekérelmet ahhoz a ható­sághoz kell benyújtani, ahol a cserélni kívánt lakás van. Előfordul, hogy a lakások kü­lönböző lakásügyi hatóságok területén vannak. Ilyenkor a kérelem bármelyik érintett la­kásügyi hatósághoz benyújt­ható. A csere jóváhagyásának kérdésében azután az a ha­tóság határoz, ahova az ira­tok utolsóként érkeztek. Ter­mészetesen a cserét illetően valamennyi érintett tanács ál­lást foglal. Családi okokból A vizsgált városokban a lakásügyi hatóságokhoz be­nyújtott kérelmek alapján el­mondható, hogy cserékre el­sősorban különböző családi okokból kerül sor. A tapasz­talatok szerint általában azo­nos értékű lakások cserélnek gazdát. Előfordul, hogy az ügyfelek által kitöltött nyom­tatványok nem egészen pon­tosak. Így házastársak eseté­ben sokszor csak a férj vagy csak a feleség írja alá a cse­rekérelmet. A vizsgálat adatai alapján megállapítható, hogy a lakásügyi hatóságok a sze­mélyesen megjelent ügyfelek­nek részletesen megmagyaráz­zák a szükséges tennivalókat. A lakáscsere-szerződésben több adatot kell feltüntetni. Így név szerint fel kell so­rolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt és ezek lakáshasználati jogcímét (csa­ládtag, albérlő stb.). Meg kell jelölni ezenkívül azt is, hogy kik költöznek ki a bérlővel együtt a lakásból, és kik ma­radnak vissza valamilyen jog­címen. Jogszabályban meghatáro­zott esetekben a lakásügyi hatóságnak a lakáscseréhez való hozzájárulását meg kell tagadnia. Ilyen eset az, ami­kor valaki a lakáscserével jo­gos lakásigénye mértékét meghaladó szoba számú la­káshoz jutna. Meg kell tagad­ni a hozzájárulást akkor is, ha a lakáscseréhez a lakással rendelkező szerv, illetve sze­mély nem járult hozzá. Ugyancsak meg kell tagadni a hozzájárulást, ha a felek tényleges szándéka nem la­káscserére, hanem a bérleti jogviszony jogellenes átruhá­zására irányul. Nem kötelező ugyan, de a lakásügyi ható­ság megtagadhatja a jóváha­gyást akkor is, ha a bérlő és vele együtt lakó személyek a csere következtében lényege­sen rosszabb körülmények kö­zé jutnának. Mindössze két esetben A vizsgálat megállapításai szerint a lakásügyi hatóságok az esetek többségében a la­káscserékhez hozzájárultak, a hozzájárulás megtagadására viszonylag ritkán került sor. Így például Vácott 36 csere- szerződés közül mindössze két esetben tagadták meg a hoz­zájárulást. Olyan esetet a vizsgálat nem tárt fel, ami­kor a kért hozzájárulást meg kellett volna tagadni, ennek ellenére a hatóság megadta azt. Arra azonban volt példa, hogy a hatóság megtagadhat­ta volna a hozzájárulást, en­nek ellenére jogával nem élt. A vizsgálat olyan ügyet sem talált, amikor a lakásügyi ha­tóság jogszabálysértően adta volna meg hozzájárulását a lakáscseréhez. A lakáscsere­szerződésből eredő viták el­döntése a bíróság hatáskörébe tartozik, peres ügy azonban a vizsgálat során nem volt. összességében tehát megál­lapítható, hogy a megyei ta­nács vizsgálata kirívó sza­bálytalanságot a lakáscserék­kel kapcsolatban nem tárt fel. Mindezek ellenére a feltárt helyzet nem mondható kedve­zőnek. A tapasztalatok szerint a lakáscserékre minden eset­ben az érdekeltek kezdemé­nyezése alapján került sor. Ez pedig így nincs rendjén. Szükség lenne a lakáscserék szervezettebbé tételére. Ehhez természetesen megfelelő la­kásalapra lenne szükség, mi­vel a lakáscserét befolyásolni, szervezettebbé tenni csak így lehetne. Ennek érdekében kell tehát tanácsainknak intézked­niük, ezt kívánja az egyéni és a társadalmi érdek. Br. Varga Emil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents