Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

1980. MÁJUS 14., SZERDA 4Pr V KSlmaw A gyomok ellen Csak a foltokat A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárá­ban nagyteljesítményű korsze­rű növényvédő szer gyártását kezdték meg. A Piakin nevű készítménnyel a takarmányter- mesztok növelhetik a hozamo­kat. Az utóbbi években jelentősen csökkentették a lucerna, vala­mint a rét és legelő hozamait a gyomok. Mindenekelőtt a ló- sóskafélék terjedtek el. Ez ko­moly veszteséget okoz az üze­meknek, hiszen hazánkban több mint 400 ezer hektáron termesztik a fehérjében gaz­dag takarmánynövényt, a lu­cernát. A Plakinnal permeteT zett területeken, két-három hét alatt elsárgulnak a gyomnö­vények, másfél hónapon belül pedig bekövetkezik a teljes el­halás, azaz a gyomok kipusz­tulnak. A vegyszer érdekessé­ge: lehetőség van arra, hogy ne az egész területet, hanem csak a gyomnövénnyel fertőzött foltokat tisztítsák meg. Nem könnyű a fakitermelés Emberek és gépek - együtt... Ök azok, akik esőben, hó­ban, fagyban sem igen húzód­hattak fedél alá, fűtött szo­bába. Hogy miért vállalják mégis, ezt a könnyűnek iga­zán nem nevezhető munkát? Ha az erdészetek dolgozóit kérdezzük, csak megvonják a vállukat; megszoktuk. De hozzáteszik gyakorta, hogy szeretik, hiszen sokkalta ké­nyelmesebb körülmények kö­zött is megkereshetnék az élet­re valót. Az is igaz azonban, egyre kevesebben vállalják a mostoha sorsot, a szabad éget a fejük fölött. Nemzeti kincsünk az erdő A Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság budakeszi er­dészete tavaly sok gonddal küszködött. A bajok fő for­rása az egyre rosszabbodó A mindentudó Volvo Segítenek ma már a gépek Összhang munkában és azon kívül is EBEDEL a BRIGÁD Üllőn, a főtér lombosodé fái alatt, ahol megszorul a nap, bár itt a tágasan kényelmes lakóko­csi is, de a szabad levegőn még az íze is más az ebédnek. A ceglédi Magyar csárdában igen jól főznek, naponta a helyszínre hozzák, s az adag is elegendő. Persze az étkezési díj na­gyobb részét a Ceglédi Aszfalt­útépítő Vállalat vállalja ma­gára. Az útépítő munkást na­gyon meg kell becsülni. Ke­vesen vannak. No, nemcsak az étkezésnél Ilyen nagy az összhang a bri­gádtagok között, hanem a munkában is, hangoztatja Kállai József, a tíz tagú bronz­koszorús November 7. szocia­lista brigád vezetője. A kije­lentést bizonyítja, hogy a bri­gádnak négy kiváló dolgozója van. öt éve dolgozik együtt ez a majd mind Kállaiakból és csupa közeli rokonokból álló abonyi brigád. A legfiatalabb 17 éves, a legöregebb sem több harmincnál. Az utazás nem fá- rrr"f6. szinte háztól házig hoz- za-viszi valamennyit a válla­lati busz. Most a vecsési lakóteleptől Szolnokig az egyre növekvő forgalom biztonsága érdeké­ben a 4. számú főközlekedési út, minden buszleálló sávját meghosszabbítják, s növelik a felszálló utasok részére ki­emelt, úgynevezett „peron” ré­szeket is és új, jóval erősebb, nagyobb teherbíró képességű betonburkolattal látják el a leálló sávokat. A TAVASZI HÓNAPOKBAN Budapesten a Határ útnál a felszín rendezését, betonozását végezték, most azonban sürgő­sebb a tennivaló. Mire meg­jön az igazi turistaszezon és autó 'autót ér, a közút forgal­mát ne akadályozzák a rövid megállókban a kifliszerűen be­álló csuklós buszok. Az ebéd utáni, jóleső szunyókálásra sincs idő. Már kezekben a csá­kány meg a lapát, annyit azon­ban megtudunk még, hogy a gépesítés kielégítő, a nehe­zebb fizikai munkában segít a markoló, a dömper, meg a mindentudó Volvo, az útépí­téseknél, javításoknál, kiegé­szítő munkáknál azonban sok az olyan hórukk munka, ahol nélkülözhetetlenek ezek a de- rékfájdító ősi szerszámok ... Kiss Sándor Árengedményes vásár május 12-től 24-ig Szivattyúk, hidrofor tartályok és háztartási műanyag áruk 30—40%-os árengedménnyel kaphatók A PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SZAKUZLETEIBEN Most vegyen: most érdemes! munkaerőhelyzet volt. Mi­után Budakeszi és a környe­ző községek a főváros von­záskörzetébe tartoznak, az em­berek természetszerűleg a ké­nyelmesebb munkahelyeket választják. Nem elég vonzó az aránylag magas kereseti le­hetőség sem — állapította meg Szalai Sándor, az erdé­szet vezetője —, megoldásként távolabbi vidékekről toboro­zunk fakitermelő brigádokat, munkásokat. Pedig az éves fakitermelé­si terv a budakeszi eknek is olyan előírás, amit be kell tartaniuk, nem hivatkozhatnak rajtuk kívül álló ilyen-olyan okokra. Ha erőfeszítéssel is, de az utolsó két évben ösz- szesen csak kétezer köbméter­rel kevesebb fát termeltek ki az előirányzottnál. Megtudjuk, hogy miután jelentős népgaz­dasági érték, kincs az erdő, a MÉM Erdőrendezőségi Szolgá­lata tíz évre készít előre üzemtervet, s ezt bontják le éves időszakokra, no meg gazdálkodó egységekre. Ebben azután meghatároznak vala­mennyi művelési és termelési feladatot, a végrehajtást pe­dig az erdőfelügyelők ellenőr­zik. A közös tervezés min­denesetre jó együttműködést lesz lehetővé a gazdaságok erdészei és az erdőrendezők között. Bár a műszaki fejlődés je­lei tagadhatatlanul érződnek és tapasztalhatók erdeinkben is, változatlanul megmaradt a kézi munka jó része. Mert hiába halad jó eredménnyel és hatékonysággal egy vágóte­rületen a fakitermelés —, ha azután nincsenek emberek, akik összegyűjtsék és össze­rakják az ágakat. Hiszen a művelés megkezdésének ez az előfeltétele. Akadozó alkatrészellátás A kérdésre, hogy megfelelő szintű-e az emberi fáradtságot könnyítő gépesítés, nemleges a válasz. A helyzetet nem nevezi rózsásnak az erdészet vezetője. Tavaly például hiá­ba várták az ígért és megren­delt csehszlovák gyártmányú traktorokat, amelyek sokat segíthettek volna. A jelenleg használt MTZ 80-as traktorok ugyanis — miután első kerék meghajtásúak — csak a már feltárt utakon használhatók, a 82-eseknek viszont nem elég erős a motorjuk. Meggyőződé­sük, hogy az LKT-gépek ka­pacitását is jobban kihasznál­hatnák, ha a gazdaság egy központi nehézgép-parkot hoz­na létre. Akkor ugyanis, ta­lán a kritikán aluli alkatrész- ellátásban is lehetne némi ja­vulás. Mert, mint mondta Sza­lai Sándor, tavaly rengeteget bosszankodtak — és idén sem igen javult a helyzet — egy­szerűen nem tudták legfonto­sabb munkagépeikhez, fűré­szeikhez beszerezni a szüksé­ges alkatrészeket. Emiatt aka­dozott a termelés, a folyama­tos fakitermelés. Hosszadalmas folyamat Sikerül-e idei feladataikat megoldaniuk és megfelelő ered­ménnyel zárniuk az ötéves tervidőszakot? A budakeszi erdészetben is szükségesnek tartják az újítást, új techno­lógia bevezetését, új gépek alkalmazását. Akkor is, ha ez nem megy máról holnap­ra, hosszadalmas folyamat. Megkezdték például — főként a vibrációs ártalom csökkenté­se érdekében — egy új típu­sú, a HUSQVARNA-motorfű­rész próbaüzemelését, és ahol lehet áttérnek a korszerűbb, úgynevezett hosszúfás kiter­melési módra. Ez ugyanis ke­vesebb élőmunkát igénylő technológia. D. Gy. Tervszerűbb lakásépítés Automata üvegvágó A hazai építőipar legkor­szerűbb üvegvágó berendezé­sét helyezték üzembe a Ko­márom megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál. A különle­ges berendezés a hatalmas, 3—4 mázsás üvegtábláikat víz­szintes és függőleges irány­ban is automatikusan szabja, a beprogramozott méretre. Vágás közben légpárnán le­beg az üveg, s így minimális a törés, a selejt. A termelékeny berendezés egyik fontos láncszeme annak a programnak, amelynek ke­retében megteremtik az épít­kezések helyszíni ipari hátte­rét. A korszerű ipari háttér ki­alakításával, a szerelő- és szakipar teljesítményének je­lentős növelésével tervsze­rűbb lesz a lakásépítés, ki­sebb időveszteséggel dolgoz­hatnak az építő- és szerelő­brigádok. RH-faktor, vércsoport Néhány betű a tiszta lapon Biológiaórán született az ötlet Életet ment, aki vért ad, vagyis: a vér életet ment — ez a megértésre, segítésre ösz­tönző mondás az utóbbi évti­zedben megszámlálhatatlanul sokszor elhangzott, s valóban így igaz. Szükségességét nem kell külön részleteznünk. S milyen jó, ha a segíteni siető orvos oly egyszerűen, mint a személyazonossági igazol­ványból páciense nevét, sze­mélyi számát, úgy a vércso­portját is megtudhatja. He­lyesebben, jó volna, ha meg­tudhatná, de azt hivatalosan, előre, nem jelzik sehol. Pedig rohanó életünkben de sokszor könnyítene egy-egy szomorú helyzet, egy-egy életre menő „gordiuszi csomó” megoldá­sánál ez az ismeret. A gon­dolat már többször felvető­dött ugyan: hol autóklubosok, hol vöröskeresztes aktívák propagálták, vagy mentőau­tón gyakorta szolgálatot „e1- jesítő orvosok. A napokban a ceglédi Kos­suth Gimnázium Ilii A osztá­lyának kezdeményezéséről kaptunk hírt. Levelük így szólt: — Biológiaóra volt a gim­názium egyik újonnan át­adott tantermében. A vérről, vércsoportokról, az RH-fak­torról és az ismeretek fontos­ságáról esett szó, valamint arról,, hogy Svájcban, az em­berek személyazonosságijába beiktattak egy egészségügyi lapot, amelyen több fontos adattal együtt feltüntették a tulajdonos vércsoportját is. Az osztály kérdések seregével ostromolta a pedagógust: ná­lunk ilyen miért nincsen? Esetleg lehetne? Az elhatározás megszüle­tett, a diákcsapat nem hagy­ta annyiban a dolgot. Az is­kolai vöröskeresztes megbízott segítségével felvették a kap­csolatot a kórházban levő vérellátó laboratóriummal. Kis idő múltán meg is kap­ták a hívást, a beleegyezést. Hát persze, hogy izgatottak voltak valamennyien — de egyikük sem félt. Az ott dol­gozók szívesen adtak vá.aszt kérdéseikre, megmutattak sck „műhelytitkot”, amelyek a fia­talok biológiai ismereteit is megerősítették. Az iskolában másnap híre ment a megvalósult ötletnek. Dicséretet kaptak érte. S köz­ben, példájukra már szervező­dik a következő csoport. Kis bejegyzés a lapon, mindössze néhány betű. Hasz­nát látják. Amint felcsepered- nek, véradóként életet ment­hetnek. S ha gyors segítségre volna szükség — bár ez meg ne essen —, javukat szolgálja a vércsoportjukat jelző hiva­talos információ. Formatervezési nívódíjasok a Budaflaxnál Vállalták a kockázatot is A gyártmányfejlesztésben kimagasló teljesítményt el­ért kollektívákat és egyéneket az idén első alkalommal ju­talmazta formatervezési nívó­díjjal a Könnyűipari Minisz­térium. A méterárut gyártó vállalatok közül a csoportos nívódíjat a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat három dolgo­zója, Tóth Ilona gyártmány­fejlesztési osztályvezető, Schwartz Jenőné vezető tech­nológus és Oláh Enikő ipar­művész nyerte el. A vállalat budakalászi köz­pontjában Tóth Ilonával be­szélgettünk a siker előzményei­ről. — Beküldött pályamunkánk tükrözte az elmúlt esztendők gyártmány fejlesztési tevékeny­ségét. Kialakítottunk ugyan­is egy irányzatot, amely a legjobban megfelel vállala­tunk profiljának, de ugyanak­kor a legkorszerűbb divatigé­nyeknek is. Textíliánkon a len karakterét, természetes szép­ségét hagyjuk érvényesülni, illetve igyekszünk azt kidom­borítani. Én és munkatársaim nagyon szeretünk lennel dolgozni. Ha rajtam állna egyetlen véget sem fehérítenék ki, mert ez majdnem azonossá teszi a pa­muttal. Az utóbbi egy-két esz­tendő, lenkaraktert érvényesítő terméséből válogattuk össze a formatervezési nívódíjra be­küldött pályamunkákat is, az abroszt, a sötétítő és fényát­eresztő függönyt, a bútorszö­vetet, a tapétát. A len ter­mészetes színe, valamint a fehér és a barna dominál az anyagokon. — A megszokott, élénk szí­nű lakástextíliák mellett nem tűnik ez túl egyhangúnak? — Színes, kék vagy piros bútorkárpittal, szőnyeggel pá­rosítva igen szép, harmonikus belső környezet alakítható ki velük. A lakberendezési szak­emberek is megerősítették ezt Tóth Ilona a díjnyertes függöny­nyel Bánhalmi János felvétele a véleményünket. A különbö­ző elemek anyagukban, szí­nükben, mintázatukban egy­ségesek. S annak ellenére, hogy sok darabból állnak, nagyüzemileg gyárthatók. Ez­zel egyben azt is bizonyítot­tuk, hogy képesek vagyunk megtervezni és legyártani olyan együttest — a szőnyeg kivételével —, amely szüksé­ges egy lakás berendezéséhez. Persze, amíg egy új termék meghódítja a fogyasztókat, ad­dig eltelik néhány hónap vagy akár esztendő is. Kiállítások, bemutatók szervezésével pró­báljuk meggyőzni a kereske­delmet, a vevőket igazunkról. A fejlettebb lakáskultúrához ugyanis hozzátartozik a la­kástextília is. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb legyőzzük a megszokotthoz való ragaszko­dást. — Az LSZV tervezői, gyárt­mányfejlesztői az utóbbi évek­ben sorra nyerték a dijakat, a BNV-röl, a szombathelyi tex­tilművészeti biennáléről és más pályázatokról több díjat, nagydíjat vittek már haza. Minek köszönhetik ezt a si­kersorozatot? — A textiliparon belül azon kevesek közé tartozunk, akik­nek iparművészei otthon dol­gozhatnak, alkothatnak. Ta­pasztalataink azt mutatják, hogy ez kedvezően hat mun­kájukra, ötletekben gazdagab­bak terveik. Az LSZV min­den anyagi segítséget megad ahhoz is, hogy a pályázatokra jól felkészülhessünk. Ezt nem véletlenül említettem, hiszen amíg egy minta megjelenik a kész szöveten, az tetemes ösz- szegbe kerül és kockázattal is jár, mert nem lehetünk bizto­sak abban, hogy a kereskede­lem tetszését megnyeri. A dí­jak azonban, azt hiszem iga­zolnak bennünket. Elnyerésükben talán annak is szerepe volt, hogy Tóth Ilona — aki három éve vezeti az osztályt — mérnök és köz­gazdász, s munkatársai, akik iparművészek, kölcsönösen jól kiegészítik egymást. Nem ve- télytársak, hanem igazi segí­tőtársai egymásnak. Egészsé­ges, a vállalati érdekeket szem előtt tartó közösségi szellemet alakítottak ki, a gyárakkal, más főosztályok és osztályok dolgozóival együtt lélegeznek. Legutóbbi pályaművük is ilyen együttműködés eredmé­nye. Schwartz Jenőné például a győri szövőgyárban dolgozik, mint vezető technológus, Oláh Enikő pedig a mintázó osz­tály iparművésze. — Nagyon örülünk a szak­mai sikernek, de a munkában nincs megállás. Már hónapok óta készülünk az őszi BNV-re, ahol ismét méltó módon sze­retnénk megjelenni, bemutat­ni új termékeinket — mondja befejezésül Tóth Ilona. Szénás! Éva MÉG NEM KÉSŐ - ÖN IS NYERHET! MÉH MÁJUS 20-IG MEGHOSSZABBÍTJA A PAMUTAKCIÓT Minden 20 Ft értékű háztartási textilhulladék átadásakor ajándéksorsjegyet is kap. NYEREMÉNYSORSOLÁS: JÚNIUS 20-AN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents