Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

1980. MÄJUS 1#., SZOMBAT %Jüduv Jegyzet Nem szégyen! A presszó neve: Nosztal­gia kávéház. Találó név. Valóban nosztalgiát ébreszt az emberben. Nem a múl­tat idéző rekvizitumok, ha­nem a kiszolgálás, a ven­déggel való bánásmód mi­att. A betérő ebben a ká­véházban valóban vendég! Mindegy, hogy mit fo­gyaszt, kávét, üdítőt vagy márkás külföldi konyakot. A felszolgálónak minden fogyasztó — egyforma. Olyan vendég, akit 5 vagy 35 forintjáén udvariasan kell kiszolgálni, mert az ötforintos betérő — ha elé­gedett — többször vissza­jön, de az is lehet, hogy 35 forintos vendéggé válik. Szeretek idejárni: kapok valamit a pénzemért. Té­vedés ne essék: nem jobb minőségű kávét, mint ami­lyet bármelyik másik vál­lalat kezelésében levő presszóban adnának. Hi­szen a beszerzési forrás ugyanaz. Hanem a tálalás! A babfőzeléket — beval­lom — nem kedvelem kü­lönösebben, de mégis jobb az íze, ha szép porcelán­tányérban tálalják. S itt érkeztünk el a lényeghez: az érdekeltséghez. A Nosztalgia esetében az érdekeltség valóságos: ha nem megy az üzlet, akkor a tulajdonos lehúzhatja a redőnyt, s befektetett tő­kéjét is elveszti. Csakhogy őt senki sem fogja szanál­ni. Volt alkalmam .több­ször megfigyelni: a tulaj­donos mindig jelen van. Éber tekintettel figyeli bi­zonyára jól megfizetett al­kalmazottját: hogyan bá­nik az a vendéggel? A hasznot hajtó mód­szert átvenni nem szégyen! SZENTENDREI * PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Félezer javaslat Aktívak voltak a jelölő gyűlések Szentendrén Szentendrén április 18 és 26. között, 63 tanácstagválasztó körzetben tartották meg a je­lölő gyűléseket, amelyeken 1699-en jelentek meg. Egy-egy jelölő gyűlésen átlag 27 válasz­tópolgár vett részt. A hatvan­három körzetben, a jelölő gyű­léseken 449-en szólaltak föl, 220 közérdekű bejelentés és 228 közérdekű javaslat hang­zott el. Négy helyen kettős je­lölés volt, s három kerületben a választók kívánságára szin­tén kettős jelölés történt. Üzletavató ízbégen A munkából érkezők délután is vásárolhatnak A héten nagy esemény volt ízbégben: megnyílt a Zöldért új, 134 négyzetméter alapterü­letű boltja a Lenin úton. Szükség volt már nagyon er­re az új üzletre, hiszen a régi kis boltocska elavult, korsze­rűtlenné vált. Az új üzletnek, amely reggel 7.30-tól 12 óráig, majd 15-től 17.30-ig tart nyit­va, profilja a zöldség- és gyü­mölcsárusítás, de nagyon helye­sen, alapvető élelmiszercikkeket is kínál. A nyitvatartás rendjét úgy szabályozták, hogy este fél hatig várja a vevőket, így a munkából jövő izbégiek még tudnak vásárolni. Hármas funkció Előnyös: városnak, járásnak A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár hármas — megyei, városi és járási — feladatnak tesz eleget. A há­rom közül emeljük ki a já­rást. De itt tüstént meg kell említenem azt is, hogy még­sem választható el élesen a másodiktól, a városi funkció­tól. Persze nem is baj, ez köl­csönösen előnyös a járásnak, a városnak egyaránt, hiszen a jó hatásnak mindenütt létjo­gosultsága van. Állandó folyamat Mennyiben és hogyan tudja elősegíteni a Pest megyei Mű­velődési Központ és Könyvtár a járási közművelődési gondok megoldását? Beszélgető partnereink Tnla Mária és Perjéssy Barnabás válaszaiból kiderül, hogy ez a tevékenység nem is olyan egy­szerű, nem kampányfeladat, hanem soha be nem fejeződő munka. Vagyis ez, egy állandó folyamat. Alapja: a kapcsolat. Mit jelent ez a fogalom? Nem többet, s nem keveseb­bet, mint személyi és helyi is­meretek összességét. Mindegyik hat a másikra. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár dolgozói, rendszeresen jár­ják a járás községeit, taná­csokkal sietnek a művelődési házak igazgatóinak segítségé­re. De ez a segítségnyújtás is két irányú: elméleti és gyakor­lati. Segítenek jó műsorprog­ramokat kialakítani, ismerte­tik az újabb alapelveket, s megbeszélik, hogyan lehet azt a legjobban a sajátos helyi vi­szonyokra alkalmazni. Mert ez sem könnyű feladat, hiszen a járás tizenhárom községe sok színt, hagyományt, sajátos tö­rekvést tükröz. Más az élet a szigeti községekben (földrajzi adottságuk miatt is), és ismét más Budakalászon vagy Po- mázon. De mindennél megha­tározóbb a járásra az, hogy három nemzetiség él területén. Mérce az életképesség A nemzetiségi hagyományok ápolásáért, a nemzetiségi kul­túra fejlesztéséért sokat tehet a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár. Hiszen az eszközök birtokában van. A nemzetiségi községekben Pomázon, Pilisszentlászlón és Szentkereszten, Dunabogdány- ban a már meglevő, s a me­gyében is jól ismert együtte­sek mellett — gondoljunk csak a Páva körre, vagy a Vujicsics együttesre —, újabbak, és újabbak alakulnak. Ezek kö­zül kell kiválasztani az élet­képeseket, s azoknak lehetősé­get adni a szélesebb körű be­mutatkozásra, nem utolsó sor­ban anyagiakkal is támogatva őket. Erre van már példa, a pomázi tánccsoport. Az együt­tes ma közös fenntartásból él. Ezt a közös fenntartási mód­szert szeretné a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár más, produkcióképes együt­tesekre is kiterjeszteni. Ennek a tervnek, csak örülni lehet, hiszen ha csak a járásban biztosítják az együttesek moz­gási és fennmaradási lehetősé­gét, már számottevő az előrelé­A megtisztelő bizalom kötelez Pannónia felepen/ a négyes körzetben Lipthay Béláné Szentendre 4-es választói körzetében a lakosság egyhangú szavazatá­val került a jelölőlistára. Gyomirtó permet A dömsödi Dózsa Tsz Agrotox üzemegységének dolgo­zói a HÉV vonalain fertőtlenítenek és gyomot irtanak. Képünkön: Szentendre határában speciális vegyszerkeve­rékkel permetezik a pályát és környékét.. Szőlőtermesztés Mai utcák - régi emlékek A PILIS KÖRNYÉKÉN le­telepedő magyar honfoglalók a napos hegyoldalakon és a sík vidékeken is hamar át­tértek a földművelésre. Az István király által letelepített szerzetesek meghonosították a földművelést és a gyümölcs- termesztést. Szentendre tala­ja különösen kedvezett a sző­lőnek. A XII. században már nagy ültetvények borították a kör­nyező hegyoldalakat. Erről tanúskodik egy 1138-ból szár­mazó oklevél is, amely azt bizonyítja, hogy II. Béla ki­rályunk szőlőbirtokot adomá­nyozott a Kő-hegyen. Egy má­sik, 1762-es térkép szerint a környékbeli dűlők neve még mind magyar: Rekettyebokor, Csipkebokor, Mester rétje. A szerb bevándorlás után, a szorgalmas emberek hamar megtanulták a szőlőtermesz­tés minden titkát olyannyira, hogy ma már a dűlőket a szerb nevükön ismerik az itt­lak ók. EGY-EGY JÓ SZÜRET után nagy vásárt csaptak a termelők. Vidáman zsongott a város, hiszen messzi idegen országokból is ide jöttek a kereskedők, ha jó bort akar­tak vásárolni. A lakosság jö­vedelmének fő forrása a bor lett. Volt úgy, hogy 40—50 kádár készítette a hordókat, a kármentőket, a tőtikéket. A város gazdasági élete a sző­lőtől függött, éppen ezért je­lentett katasztrófát 1880-ban a filoxera megjelenése. Né­hány év alatt a gyilkos kór kipusztította a tőkéket. A pusztulás megbénította a vá­ros életét, és át is alakította. Az akkor megindított Vaspá­lyán, a mai HÉV-en az em­berek elkezdtek bejárni a fő­városba dolgozni. Megpróbálkoztak ugyan 1891-ben újratelepítéssel, de sajnos, szinte eredménytele­nül. Ma alig 60 holdon áll még szőlő, és csak néhány utcanév emlékeztet az egykor olyan virágzó kultúrára. KÜLÖNÖSEN GAZDAGON termett a szőlő a Paprikabíró utca és a Bükkös-patak kör­nyékén, a Pomáz és Szent­endre között kiszárított réti földeken, amit még ma is Tó­melléknek neveznek. A tanácstagjelölt munka­helye a 7. számú óvoda. A törékeny alakú, fehér köpe­nyes óvónénit a csöppségek közül hívják ki. Éppen csen­despihenő van. Életrajzi ada­tai: harmincegy éves, már ötéves a kislánya. Honnan ered a nagy bizalom a fiatal- asszony iránt? A választ ke­ressük egyelőre az életrajzá­ban. Már gyermekkortól Jászladányban született 1949-ben, s általános iskolás korában került szüleivel Szentendrére, a Pannónia te­lepre. A Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, s utána óvónő lett, majd ta­nulmányait a felsőfokú óvó­nőképző intézetben fejezte be. Kilenc évvel ezelőtt férjhez ment, férje az Óbuda Ter­melőszövetkezet dolgozója. Hát ennyi, de ez még aligha magyarázat. Akkor' keressük a választ a körzetében. Nem fogunk csalódni... — Miért jelölték Lipthay Bélánét tanácstagnak? — kérdem az egyik választópol­gárt. — Egyszerű — így a vá­lasz —, gyerekkora óta itt él a telepen. Jól ismerjük. Az egész családot... — Nekünk olyan tanácstag kell — így a másik felelet —, aki részese a mi gond­jainknak. Mert nézze csak... az útjaink ... Bizony, azok rossz állapot­ban vannak. Az egész tele­pen összesen csak három be­tonút van. Közben ketten is megállnak mellettünk, s ami­kor meghallják, hogy a ta­nácstagjelöltről folyik a szó, bekapcsolódnak a beszélge­tésbe. — Lipthayné csendes, de kitartó — mondja az egyik —, nem fogunk csalódni ben­ne... :— Lesz mit tennie bőven — így a harmadik ... Körültekintő mérlegelés Ismét a munkahely, az óvoda. Elmesélem a tanács­tagjelöltnek, hogyan véleked­nek róla választói. Nem le­pődik meg, csak komolyabb lesz. — Ismerem a Pannónia te­lep minden gondját, baját, s azt is tudom, nem lesz egy­szerű és könnyű a munkám, mert a bizalom kötelez. Az útépítések például... igen, csakhogy először csatornázni kell, s utána utat építeni. Persze, addig is találunk majd valamilyen áthidaló megoldást — mondja csende­sen, de határozottan. Ez a csendes határozott­ság ... hm ... úgy tűnik, va­lóban méltó a bizalomra. Bi­zonyára sokat fogom hallani ezt a határozott hangot a ta­nácsüléseken. Ittasan garázdálkodott Még nem jogerős a tízhavi börtön Hajnal Vilmos szentendrei lakos (Móricz Zsigmond u. 16—18.), az Óbuda Termelő­szövetkezet dolgozója a Mű­vész eszpresszóban szórako­zott. Kávét és szeszes italt fo­gyasztott két társával. Az eszpresszót zárórakor hagyták el, s elindultak a szentendrei HÉV-végállomás felé, ahol két katonával találkoztak, akik békésen mentek az úton. Hajnal Vilmos azonnal belé­jük kötött, majd verekedést is provokált. A katonák ki akartak térni Hajnal elől, lát­ták, hogy részeg, de a férfi, nak előbb járt az ökle, mint az esze: ütött, majd rúgott! Hajnaltól már korábban it­tas vezetés miatt bevonták a vezetői jogosítványát. Hivata­los személy elleni erőszak miatt 1975-ben hat hónapi, de három évre felfüggesztett bör­tönbüntetésre ítélték. A Szentendrei Járásbíróság most, figyelembe véve az eny­hítő és terhelő tényeket, Haj­nal Vilmost, súlyos testi sér­tést okozó verekedés miatt tízhónapi börtönbüntetésre ítélte. A vádlott enyhítésért fellebbezett, az ítélet még nem jogerős. pés, mert ily módon enyhíteni lehet a művelődési házak mű­sorgondjain. A vetélkedők haszna A járásban természetesen nemcsak nemzetiségi községek, hanem üzemek is vannak. Ez az adottság viszont a közmű­velődési tevékenységben — bi­zonyos értelemben — összekö­tő kapocs a járás és a város között. Ebben az esetben a művelődési akciók közül, a szocialista brigádok évente megismétlődő vetélkedőjére gondolunk. Ezeken a járási és városi üzemek szocialista bri­gádjai vetélkednek, bizonyít­ják felkészültségüket az adott témakörben. Mert az is nagyon helyesen — változik. Évente egy-egy aktuális téma a vetél­kedő alapja. Sokat tud segíteni és segít is a járásnak, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár, az események lebonyolí­tásában is. Ma már túlzás nélkül állít­hatjuk, hogy a Gyertek játsza­ni Visegrádra nyári rendez­vény híre túljutott a megye határain is. A nemzetiségi családi esték­nek ma már rendszerint a Mű­velődési Központ helyiségei adnak otthont. De nem feled­kezhetünk meg arról a segít­ségnyújtásról sem, amit a Központi Könyvtár dolgozói nyújtanak a járási könyvtáro­soknak szakmai, elméleti és gyakorlati kérdésekben. Természetesen a Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár nem tudna jól dolgozni az előbb említett jó kapcsolatok, a helyi ismeretek nélkül. Ez igaz magasabb szinten is. A járás vezetői igénylik a segít­séget, s ehhez minden támoga­tást megadnak. így valóban kialakul a jó összmunka, s ennek a járás látja hasznát. Honismeretből jeles Nyolcvan úttörő mérte össze tudását A szentendrei általános is­kolások honismereti vetélke­dőjén a Pest megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár­ban több mint nyolcvan út­törő mérte össze tudását. A gyerekek válaszaiban megelevenedtek a XVIII. szá­zadban virágkorát élő Szent­endre céhei, de ugyanilyen tájékozottsággal mutatták be a város mai iparát is. Végig­követhettük a kereskedelem fejlődését az egykori szerb kereskedők kis boltjaitól a mai bevásárlóközpontig, a he­lyiérdekű gőzvasút útját a ma tízpercenként közlekedő vil­lamosított gyorsvasútig. Szó esett a város műem­léki arculatáról, a múzeumokról, a szentend­rei művészet 50 évének tör­ténetéről, a kortárs képzőmű­vészekről. Szentendre és az irodalom kapcsolatáról szólva ai versenyzők fölidézték a kö­zépkori Fulco barát alakját, Ráby Mátyás történetét, a legjelentősebb szentendrei szerb regényírót, Jakov Ignja- tovityot, s azokat az alkotó­kat, akik napjainkban kötőd­nek a városhoz. A válaszok­ból az is kiderült, hogy a gyerekek is jól tudják: vá­rosuk nemcsak a szentend­reieké, hanem — különösen a Szentendrei nyár idején — a több ezer idelátogatóé is! Egy-egy felelethez a többi csapat kiegészítést fűzhetett, ezért a válaszok után valósá­gos kázerdő meredt a magas­ba. Míg hét csapat a. szóbeli feladatára készült, addig a másik hét tagjai izgatottan dugták össze fejüket a város­történeti és múzeumi totó fö­Töltsünk együtt szép órákat A dunabogdányi művelődé­si házban vasárnap 17 óra­kor kezdődik a Töltsünk együtt szép órákat című mű­sor, amelynek keretében gyer­mekmunkákat állítanak ki, gyermektáncosok mutatkoz­nak be, valamint gyermek- és felnőttkórusok énekelnek, s kisíilmeket is vetítenek. Ugyancsak vasárnap, dél­előtt 11 órakor nyitja meg Ef Zámbó István festőművész a Vajda Stúdió kiállítóter­mében Halász András. Káro­lyi Zsigmond, Kelemen Ká­roly és Szirányi István tárla­tát, amely megtekinthető má­jus 25-ig, hétfő kivételével naponta 10-tŐl 18 óráig. lőtt. Az időjelző csengővel so­hasem voltak kibékülve a ver­senyzők, hiszen annyi min­dent szerettek volna még el­mondani. A szünetekben vidám ének­szótól volt hangos a terem, az előcsarnokban pedig az ifi­vezetők irányításával közös játékban pihenték ki a ver­senyzés fáradalmait. Tizennégy csapat közül a Felszabadulás lakótele­pi iskola hetedik osztá­lyosáé szerezték meg az első he­lyet. A győztesek — Antal Margit, Lászlók Anette, Nagy Sándor, Szegedi Róbert, Szur- mai János és Vigyázó László — az izgalmas eredményhir­detés után elmondták, hogy — egyebek között — G. Sin Edit Szentendre 30 éve cimű könyvéből, a Szentendrei Mű­sor példányaiból, valamint könyvtári és múzeumi foglal­kozásokon, üzemlátogatásokon •készültek föl a versenyre. Ez a vetélkedő immár ha­gyományosnak mondható Szentendrén. Először 1978- ban, a Pest megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár la­kótelepi klubja kezdeménye­zésére a Hazafias Népfront­tal közösen került megrende­zésre. Akkor is, tavaly is a város felszabadulásának tisz­teletére. Az idei vetélkedő szervezésébe a lakótelepi klub és a Hazafias Népfront váro­si bizottsága mellett bekap­csolódott a városi gyermek- könyvtár, a Ferenczy Múze­um és a városi úttörőelnök­ség is. A versennyel most az úttörők a város és hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója előtt tiszteleg­tek. A szakértő bíráló bizottság, a lelkes szervezők és elsősor­ban a vetélkedő általános is­kolások. Szentendrén honis­meretből jelesre vizsgáztak. Máté Igor Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Halmágyi Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents