Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
1980. ÁPRILIS 11., PÉNTEK Teherán elleni szankciókkal Carter nehéz helyzetbe hozta nyugat-európai szövetségeseit Fokozódó harcok az iráni-iraki határfiérséghen Az EGK brüsszeli központjában nem rejtik véka alá, milyen nehéz helyzetbe hozta a szervezetet az amerikai felszólítás, hogy csatlakozzék az Irán elleni szankciókhoz. Az Európa Tanács miniszteri bizottságának lisszaboni értekezletén a közös piaci tagállamok külügyminiszterei külön tanácskozást folytattak csütörtökön erről a kérdésről. Elhatározták, hogy nagyköveteik útján felkérik Baniszadr iráni elnököt tűzzön ki határidőt az amerikai túszok szabadon bocsátására. Amint a nagykövetek jelentése beérkezik kormányaikhoz, a kilencek újból tárgyalni fognak az esetleges^ szankciók kérdéséről. A dilemma abból fakad, hogy egyrészt az Egyesült Ál. lamok szövetségese a közös piaci tagországoknak, másrészt az Irán elleni amerikai szankciókhoz való csatlakozás súlyosan veszélyeztetné az EGK- országok gazdasági és politikai érdekeit. Az EGK központjában természetesen elismerik, hogy az amerikai túszok fogva tartása jogtalan, s hogy Washingtonnak meg keli oldania a válságot. Felvetik azonban a kérdést: vajon Carter helyes módszereket választott-e? Általános vélemény szerint Car- ternak az iráni hatóságokhoz intézett üzenetei olyan kétértelműek voltak, hogy ezek az üzenetek kudarcra ítélték Baniszadr iráni elnök próbálkozásait a helyzet enyhítésére. Másrészt a mostani „kemény’' amerikai magatartást Brüsz- szelben egyáltalán nem tartják meggyőzőnek. Washing, tonnák ugyanis tisztában kell lennie egy katonai intervenció veszélyeivel. Ezért felvetődik' a kérdés: hogyan remélheti a Fehér Ház a túszok kiszabadítását a legutóbbi intézkedések eredményeként? Vagy talán Washingtonnak nem is ez a végső célja? — hangoztatják közös piaci diplomáciai körökben. Nem arról van-e szó inkább, hogy a több hónapos „türelem” után most a hirtelen kardcsörtetés Carter újjáválasztását szolgálja? Az olasz kormány még nem döntötte el, csatlakozik-e vagy sem az Iránnal szemben foganatosított amerikai politikai és gazdasági szankciókhoz és megszakítja-e diplomáciai kapcsolatát Teheránnal. A Cosstga-kabinet eddig a hadianyagok szállításának felfüggesztését rendelte el, eleget téve az ezzel kapcsolatos amerikai nyomásnak. Megfigyelők abban látják a viszonylag óvatos olasz magatartás okát, hogy az olasz tőke érdekeltségekkel rendelkezik Iránban, másrészt Itália Iránból importálja össz-kőolaj behozatalának két százalékát, kb. 2,2 millió tonna nyersolajat. Az amerikai politika mögé való felzárkózás veszélyeire figyelmeztetett csütörtökön a L’Unita, az Olasz KP lapja szerkesztőségi cikkében. Ha az olasz kormány felkarolná a blokád és az összecsapás vonalát, nem szolidaritásról tenne tanúbizonyságot Carter politikája iránt, hanem alárendelné politikáját Washingtonnak és az olasz nemzeti érdekekkel ellentétes politikához adná a nevét — írta a lap. A japán külügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta azokat a csütörtöki sajtójelentéseket, amelyek szerint a kabinet valamiféle Irán-ellenes szankciókat tartalmazó „csomagtervet” hagyott jóvá az amerikai kérésnek megfelelően. A kormány csak tanulmányozza, hogy mit tehet a jelenlegi helyzetben, de nem jutott semmiféle konkrét következtetésre. Carter elnök erősödő nyomására immár a mérsékelt angol polgári sajtó is kezd hajlani a szövetséges) „szolidaritás” támogatására az iráni kérdésben. A brit sajtóban csak a kommunista Morning Star mutat rá, hogy az amerikai erőfitogtatás talán segítheti Carter újraválasztását, de a közel-keleti békét súlyosan veszélyezteti és a túszokat aligha szabadítja ki. Carter konfrontációs politikája helytelen. Inkább az iráni népen esett sérelmeket kellene jóvátennie, utóvégre a CIA buktatta meg Moszadik demokratikus kormányát az ötvenes években. ★ Az iráni televízió szerint a szerda este kiújult iraki—iráni határharcok, a tüzérségi párbaj során a szembenálló felek már a légierőt is bevetették. A televízió-híradó arról számolt be, hogy a „légi csatában” az iráni légierő egy Phantom típusú gépe és három helikoptere, valamint az iraki hadsereg helikopterei vettek részt, de nem tesz említést arról, hogy bármelyik fél veszteségeket szenvedett volna az összetűzésben. Helyszínről érkező iráni jelentések alapján valószínű, hogy az iraki helikopterek csupán felderítő akcióra indultak, berepültek az iráni légtérbe, s ott találkoztak az iráni légierő egységeivel. A tüzérségi harc viszont rendkívül heves volt: a szembenálló erők négy és fél órán át lőtték egymást. Az ágyútűz és rakétatámadás következtében — az iráni közlemény szerint — 15 forradalmi gárdista életét vesztette. Az iraki fél veszteségeiről egyelőre nincs hír. Nyugati hírügynökségek Teheránból jelentették, hogy iraki mohamedán „menekültek” ezrei érkeztek Iránba. Számuk állítólag elérte a nyolc és fél ezret. Legutóbbi felhívásában Khomeini ajatollah a menekültek támogatására szólította fel az iráni népet. Fogadás a nagykövetségen Csütörtökön a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövetsége fogadást adott a magyar kultúra napjai alkalmából. A fogadáson jelen volt dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár, dr. Pintér Gyula ideiglenes ügyvivő, Jurij Barabas, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese, a szervező bizottság elnöke, a szovjet társadalmi, kulturális és művészeti élet számos képviselője, sokan a magyar művészek közül, akik felléptek a kultúra napjainak rendezvényein. Kéri József követségi tanácsos köszönetét mondott a a szovjet szervezőknek, mindenekelőtt a bizottság elnöki tisztét betöltő Jurij Barabásnak azért az áldozatos munkáért, amellyel hozzájárultak a hivatalosan pénteken véget érő kulturális seregszemle sikeréhez. Újabb izraeli invázió Riadókészültségben a dél-libanoni ENSZ-erők Minden jel arra vall, hogy a szerdán behatolt izraeli csapatok (400 katona, 18 harckocsi, 15 páncélozott járműi tartós jelenlétre rendezkednek be Dél-Libanonban. Az ENSZ- övezeten belül elfoglalt, szögesdróttal körülvett állások, a kiterjedt erődítési munkálatok azt mutatják, hogy Izrael a Haddad-féle jobboldali milíciák kezén levő határövezet erőszakos kiszélesítésére törekszik. Az izraeli bulldózerek által megkezdett útépítés pedig arra enged következtetni, hogy az inváziós egységek — Félrevezető magyarázat Szovjet jegyzék az USA ENSZ-képviseletéhez A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselete az Egyesült Államok ENSZ-képviseletéhez intézett jegyzékben utasította vissza az amerikai félnek azt az állítását, amely szerint a szovjet képviselet ellen február 21-én végrehajtott provokáció úgymond „véletlen jellegű” volt. Mint ismeretes, február 21- én rálőttek a képviselet épületére. A golyó egy olyan lakóhelyiségbe csapódott, amelyben egy asszony és égy gyermek tartózkodott. Csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. Az Egyesült Államok ENSZ- képviselete közölte, hogy „a lövedék véletlenül csapódott az épületbe”, s az incidens nem minősíthető a szovjet képviselet és személyzete elleni támadásnak. A szovjet képviselet jegyzéke hangsúlyozza, hogy „ezek az állítások nem tűnnek meggyőzőnek, és céljuk láthatóan az, hogy kisebbítsék e bűnös akció rendkívüli veszélyességét”. miként 1978 tavaszán — nagyobb arányú agressziót készítenek elő. Míg az ENSZ az izraeli kormánynál tiltakozott az invázió miatt, a libanoni diplomácia a világszervezet és az Egyesült Államok segítségét kérte az ország biztonságát fenyegető veszély elhárításához. Az ENSZ-csapatokat maximális riadókészültségbe helyezték. Libanon ENSZ-képvi- selője utasítást kapott, hogy lépjen érintkezésbe az ENSZ illetékeseivel a Biztonsági Tanács sürgős összehívása kérdésének tanulmányozása végett. ★ Szadat kész újabb engedményekre a palesztinok ügyében, de az izraeli álláspont még teljesen bizonytalan, tűnik ki csütörtöki washingtoni értesülésekből. Az egyiptomi vezető e heti washingtoni tárgyalásai után nyilvánvaló, hogy újabb hármas tanácskozásokat készítenek elő, abban a reményben, hogy legalább a haladás látszatát fenn tudják tartani a közel-keleti „rendezésről” folyó tárgyalásokon. Szadat kész a részvételre, a palesztin „önkormányzat” bevezetése május végi határidejének meghosszabbítására. A Carter- kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy elkerülje az újabb látványos külpolitikai kudarcot — de az izraeli vezetés változatlanul merev. Féléves távoliét után Bjumin visszatért a Száljátra (Folytatás az 1. oldalról) Az új expedíció fedélzeti mérnöke, Valerij Rjumin számára különösen érdekes ez az utazás: saját magának kell majd újból üzembe helyeznie, átvizsgálnia azokat a berendezéseket, amelyeket alig több mint fél évvel ezelőtt ő helyezett „pihenőre”, ő konzervált az űrállomás utas nélküli működésére. Az űrhajósok szokása szerint Rjumin parancsnokával, Ljahovval együtt annak idején levelet hagyott a Szaljuton, a következő expedíció számára — most ő bonthatja fel saját üzenetét... A tartalmát azonban a fedélzeti mérnök egyelőre gondosan titkolja: azt szeretné, ha meglepetés lehne az új parancsnok, Leonyid Popov számára. Az űrkettős ebben az ösz- szeállításban viszonylag kevés időt töltött az együttes felkészüléssel, hiszen Rjumin- nak a 175 napos űrrepülés után hosszabb pihenőt adtak, gondos ellenőrzés algtt tartották. Ez azonban nem Okoz különösebb gondot számukra, mert Popov most az előző expedíció parancsnoka, Ljahov tartaléka és annak idején a tartalékok és a fő személyzet sokat gyakorolt együttesen, a jelenlegi páros tagjai jól ismerik egymást a munkában és a magánéletben is. Az űrhajós, Leonyid Popov alezredes, a háború után született első nemzedék képviselője az űrhajósok családjában: közvetlenül a háború befejezése után, 1945. augusztusában született. Apja kolhozelnök volt, harcolt és meg is sebesült a háborúban, fia azonban már csak elbeszélésekből ismeri a nehéz éveket. Leonyid Popov lakatosként kezdte meg munkáséletét, de még szinte gyerekfejjel jelentkezett vadászrepülőnek, s nem is titkolta, hogy az űrhajósok közé szeretne kerülni. Ez a vágya viszonylag hamar teljesedett, de az első útra sokáig kellett még várnia. Csillagváros egyébként különös örömmel fogadta azt a hírt, hogy két lakója újabb útra kelt a világűrben. Az űrhajósok lakótelepe a hét végén, az űrhajózás napján ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, s ennek az ünnepségnek fényét emeli majd az új expedíció útja is. Pham Van Dong Indiában Fejlődő kétoldalú kapcsolatok Hanoiban jónak, eredményesnek ítélik Pham Van Dong vietnami miniszterelnök hivatalos indiai tárgyalásait, s arra emlékeztetnek, hogy azok új szakaszt nyitottak a két ország kitűnő kapcsolataiban. A vietnami kormányfő — a hivatalos tárgyalások befejeztével — sajtóértekezletet tartott Üj-Delhiben, s elégedetten nyilatkozott az eredményekről. Érzékeltette, hogy a tárgyalásokon nagy teret szenteltek a kétoldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésének. Elégedettségét támasztja alá az Űj-Delhiben aláírt, két évre szóló kulturális együttműködési megállapodás, s az a kölcsönös elhatározás, hogy India és Vietnam erősíti keres-, kedelmi, gazdasági kapcsolatait is. Nemzetközi kérdésekről szólva Pham Van Dong úgy fogalmazott, hogy „Kambodzsában a helyzet folyamatosan javul, s a fejlődés jelenlegi iránya megváltoztathatatlan”. A vietnami kormányfő beszélt az afganisztáni helyzetről. Elítélte az Egyesült Államok és Kína agresszív fellépését, amely feszültséget okoz Nyugat-, illetve Dél-Ázsiában. Külön is bírálta Washington', mert „az afgán ügyet” felhasználva erősíti fenyegető katonai jelenlétét a Csendes- és az Indiai-óceánon. Az afgán kormány éles hangú nyilatkozata Amerikai vegyi jegy verek Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya éles hangú nyilatkozatban ítélIMMÄR A HARMADIK hete dúl Csádban a háború. A főváros és az ország nagyvárosai romokban hevernek, naponta több tízezer polgári lakos keres menedéket a szomszédos országokban, elsősorban Kamerunban. Az Afrikai Egységszervezet és a környező afrikai országok vezetőinek közvetítésével már több ízben sikerült tűzszünetet elérni a szembenálló felek között, de ezek a fegyvernyugvások mindannyiszor csupán néhány óráig tartottak, s a harcok a korábbinál nagyobb hevességgel lángoltak fel. E közép-afrikai ország, amelynek területe mintegy tizenháromszor nagyobb hazánkénál, egyike földünk legszegényebb államainak. 3 706 000 lakosa rendkívüli elmaradottságban él. A túlnyomóan sivatagos felszínén egy négyzetkilométernyi területre átlag mindössze három lakos esik. A csádiak nyomorúságos életviszonyaira jellemző, hogy az afrikai lakosság születésekor várható élettartama mindössze 35 esztendő. Egy további megdöbbentő adat: 63 900 emberre jut egy orvos. A lakosság mintegy 94 százaléka analfabéta. Valamikor pedig magas kultúrájú és fejlett államszervezetű afrikai nép hazája volt me kivívta az ország politikai önállóságát. Gazdaságilag azonban Franciaország igyekezett erősen kézben tartani a függetlenné vált Csádot. Az ültetvényeken gyapotot és földimogyorót termelnek és ezek természetesen változatlanul francia tulajdonban maradtak. Francia monopóliumok csádi leányvállalatai tartják kézben a virágzó gumiarábi- kum-exportot is. 1961-ben Tombalbcye lett Csád elnöke, aki hamarosan diktátori hatalmat összpontosított kezében, s betiltotta az ellenzéki pártokat. Franciaországhoz fordult katonai segítségért, amikor uralma és a francia újragyarmatosítás ellen fegyveres szabadságharc bontakozott ki. A FROLINAT e felszabad!tási szervezet neve, hamarosan ismertté vált az egész világon. FRANCIAORSZÁG egy ideig csupán mérsékelt segítséget nyújtott a szabadság- harcosok elleni küzdelemhez, mert a sivatagos területet nem tartotta túlságosan értékesnek. Amikor azonban a geológiai kutatások nyomán kiderült, hogy a sivatagi homok alatt jelentős uránium-, bárium-, ón-, olaj-, kősó-, wolfram- és tungsztenlelőhelyek vannak, a francia monopoltőke érdeklődése egyszerre megnövekedett ta, hogy a polgárháború csakis kompromisszumos megoldással végződhet, segédkezet nyújtott ahhoz, hogyaFROLI- NAT-tal létrejöjjön a kiegyezés, s képviselőit bevonják az új csádi kormányba. Az erő- egyensúly, amely a kompromisszum során kialakult, hamarosan felborult, s Ouddei miniszterelnök és Habre hadügyminiszter között hatalmi küzdelem kezdődött, amely mögött a régi, a francia gyarmatosítók által szított afrikai és arab ellentét húzódik meg. A helyzet mindinkább áttekinthetetlenné válik, s a vérontás továb folytatódik. Ed- dem Kodjo, az Afrikai Egységszervezet főtitkára most N.Djamenába utazott, hogy a helyszínen próbáljon békéltető tárgyalásokat folytatni a harcoló felekkel. A. I. te el, hogy a nemzetközi imperializmus immár vegyi fegyvereket is rendelkezésére bocsát az országban garázdálkodó diverzáns bandáknak. Egy összecsapásban az afgán fegyveres erők számos ilyen fegyvert zsákmányoltak. A nyilatkozat rámutat: az afganisztáni fegyveres erők járőrosztaga március 25-én Herat tartományban szétzúzott egy diverzáns bandát. A lefoglalt fegyverek között olyan amerikai gyártmányú vegyi kézigránátokat találtak, amelyek alkalmasak az emberi szervezet villámgyors meg- mérgezésére és a környezet tartós szennyezésére. Cáfolhatatlan bizonyítékok vannak arra is, hogy az Afganisztánban bevetett diverzáns bandák tagjai között külföldi személyek is tevékenykednek. Az afganisztáni kormány felszólítja a világ minden demokratikus államát, a haladó mozgalmakat és a nemzetközi közvéleményt, hogy határozottan ítéljék el az Egyesült Államok imperialista köreinek afganisztáni bűnös tevékenységét — hangsúlyozza a nyilatkozat. CSAK RÖVIDEN. A MOLDOVAI SZSZK Legfe: sőbb Tanácsa elnökségének el nőkévé csütörtökön Ivan Ka lint választották. Elődje, Kirí: Iljasenko, aki tizenhét éven á töltötte be ezt a tisztséget, , közelmúltban nyugdíjba vo nult. LISSZABONBAN, a számvi teli bíróság épületében meg nyílt az Európa Tanács minisz téri bizottságának 66. üléssza ka. a mai Csád. A szao nép államát azonban a szomszédos szudáni törzsek, majd az arabok megsemmisítették, s a terület, hosszú évszázadokon át szultanátus volt. Századunk elejéh jelentek meg itt a francia gyarmati csapatok, s mivel az ország fontos, a sivatagon áthaladó karaván- utak tranzitállomása volt, több mint tíz esztendeig tartó véres gyarmati háborúban elfoglalták és közép-afrikai gyarmatbirodalmukhoz csatolták. A FRANCIAK erődítményeik körül építették ki a közigazgatási centrumokat, s a városokat is az erődökről nevezték el. így a fővárosnak Fort Lamy nevet adták (Lamy tábornok volt a Csádot elfoglaló francia csapatok főparancsnoka.) A főváros mai neve N’Djamena, s a mostani háború előtt 135 ezer lakosa volt, ma mintegy tíz-tizenöt- ezer. A francia gyarmatosítók igyekeztek egymás ellen kijátszani a lakosság túlnyomó többségét alkotó feketebőrű és a mintegy 36 százaléknyi arab népességét. így sikerült is 1960 augusztusáig fenntartani kolonialista elnyomásukat. Ekkor azonban a csádi nép erősödő függetlenségi küzdelHáttér Véres polgárháború Csádban
