Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
/ Új tévéműsor Túráról indítják a sorozatot Hamarosan új műsorral gazdagodik a Magyar Televízió repertoárja. Címe: Szuper Nyolcas, és az a célja, hogy segítséget, buzdítást nyújtson az úttörő amatőrfilmes szakköröknek, csoportoknak. Az új sorozat Túráról indul el, majd végigjárja az országban már működő úttörőfilmeseket, hogy jó tanácsokkal, ötletekkel gazdagítsa munkájukat. A túrái filmesek nem véletlenül kerültek az élmezőnybe az új műsorban. A múlt nyáron itt rendezték meg az úttörőfilmesek országos találkozóját, amely képet adott a legfiatalabb filmforgatók, az amatőrfilmesek munkájáról. A szakemberek véleménye az volt, hogy ez a jövőben egyre Inkább nélkülözhetetlen művészeti ág még elég elhanyagolt. Nincs megfelelő irányítás, baj van a témaválasztással és főleg- nagyon költséges hobbi a filmezés. Ez utóbbi miatt kevés iskola és úttörőcsapat vállalja a filmes szakkörök létrehozását és fenntartását. A túrái példa viszont jól mutatja, hogy kellő társadalmi összefogással megteremthetők az alapfeltételek és a fenntartás költsége is megtérül, hiszen a mozgófilm csodálatos új térlátási formát ad az érdeklődő gyermekeknek, és olyan ismeretek megszerzése alkalmas, melyek más úton kevésbé hozzáférhetők. A Túrán készült tévéfilm nemcsak a szakkör eredményéről és sikereiről ad képet. Megismerteti a kezdő gyermek amatőröket a várható kudarcokkal is. A turaiak né* hány évvel ezelőtt egy 20 perces játékfilm elkészítésébe kezdtek, amit természetesen nem tudtak befejezni, mivel már az elkészített felvételek vágásánál jelentkeztek igen veszedelmes nehézségek. De a filmkészítés akkor feneklett meg végérvényesen, amikor a hangosításra került sor. Sajnos a jelenlegi eszközökkel a szinkronizálás még egyáltalán nem oldható meg. A kudarc természetesen nem vette el a kis filmesek kedvét, könnyebb műfajjal kísérleteztek. Kisebb-nagyobb riportfilmek sora született meg, az iskolai és úttörőélet főbb eseményeiről, a nagyközség éle téről, a gyermeklagziról, a nagy kirándulásokról. A filmes ta lálkozón is egy, a Galga-expe- dícióról készült 9 perces filmmel indultak, amely elnyerte a zsűri fődíját. A film szólni fog a jelen terveiről, elképzeléseiről is. A szakkör megkezdte a felkészü lést az 1982-ben sorra kerülő II. túrái úttörőfilmes találkozóra. Egy animációs filmen dolgozzák fel a helyi hagyományok ápolása céljából a Csáki bíróné lánya című népballadát, amelyet eredeti túrái népi motívumok kukoricaszemek mozgásával életrekeltett formában kívánnak rádolgozni a celluloidszalagra. Itt a filmben egy kis formabontás is van. A film egyik táncos jelenetét élőben fogják a megfelelő helyre bevágni. E jelenet két főszereplője, a két kiváló gyermekénekes, Sára Noémi és Dúsa Lász ló. Érdekessége a filmnek, hogy a technikai forgatókönyvek a szakkör tagjai közösen készítették el. A film operatőri csoportjának vezetője Gyenes Gábor ifivezető, a péceli Ráday Pál Gimnázium tanulója, rendezője pedig a hatodik osztályos Strausz Magdi. És, hogy a film költségeihez is hozzájáruljanak a film alkotói: elhatározták, hogy nagy meny nyiségű hulladékot gyűjtenek, amelynek az árából szeretnék megvásárolni az elkészítéséhez szükséges anyagot. Takács Pál Molnár József csapó indítja az animációs film egyik jelenetét. A szerző felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1980. ÁPRILIS 1., KEDD Tíz év utón Ahogyan a valóság változik Tízéves a párt nőpolitikái határozata. S ha a benne foglalt kérdések sok tekintetben ma is érvényesek, az elsősorban nem annak tulajdonítható, hogy a határozatot nem a szükséges eréllyel és hatással hajtották végre az üzemekben, szövetkezetekben. A magyarázat mindenekelőtt a valóságban keresendő, amelynek megváltoztatása annál nehezebb, minél szélesebb körben és mélyebben akarjuk azt. Könnyebb volt elérni a nők arányának javítását a különböző politikai, társadalmi, üzemi, szövetkezeti testületekben, hiszen mindenütt akad rátermett asszony, lány, aki, ha segítik, érdemi munkát is ki tud fejteni társai és az egész közösség javára. Egyetem, főiskola Emlékezhetünk rá, az évtized első felében szinte máról holnapra egyre több női arc bukkant fel az összejöveteleken,' tanácskozásokon, és ha lassan is, szaporodtak körükben az aktívak, akik nem csak figyeltek, bele is szóltak az ügyekbe, szószólói lettek társaik érdekeinek. Ilyen-olyan tisztségekbe is megválasztották őket, társadalmi testületekben és a munkahelyen egyaránt. Az első időkben megkülönböztetett figyelmet fordítottak a nők helyzetének, munkakörülményeinek javítására, a második műszak megkönnyítésére. A fejlődés újabb szakaszában már másképpen fogalmazódott meg az igény: a nőkről való gondoskodás any- nyit jelent, mint a dolgozók összességéről való gondoskodás, hiszen nem elkülönülten dolgoznak, hanem a férfiakkal együtt, éppen ezért elképzelhetetlen, hogy ugyanazon műhelyben, brigádban, esetleg génnél munkálkodó asszonyoknak, lányoknak javítsák a körülményeket, a férfiakét pedig nem. Mindinkább áll ez a termelőszövetkezetekre is, ahol alig van már olyan terület, ahol csak férfiak oldják meg vagy oldhatják meg a feladatokat. S ha ez így van, könnyebb érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét is, mert a teljesítmény napról napra megméretik. Bölcsőde, óvoda Vizsgálhatjuk a kérdéskört egy konkrét gazdaságban is. Mi a helyzet a túrái Magyar— Kubai Barátság Termelőszövetkezetben, amelyet nemrégen a járási párt-végrehajtóbizottság is beszámoltatott erről. A kongresszusra való készülés jó alkalom volt visszapillantani az eltelt évtizedre ebben a tekintetben is. Amit a turaiak ma már magától értetődően elmondanak, szinte csak mellékesen, az nem is olyan régen gond volt. Minden üzemegységben volt öltöző, fürdő, pihenő- és étkező- helyiség, s természetesen meleg étel is. A lakóhely gyermekintézményeinek anyagi támogatásával elérték, hogy a kicsinyek bölcsődei, óvodai elhelyezése nem okoz fejfájást a fiatal anyáknak. Az ellátást javította a sütőüzem és új kereskedelmi egységek létrehozása. Az újabb évtized gondjai a magasabb színvonalra való érkezés gondjai. Az egyik legfontosabb, s Túrán is úgy érzik, a nők általános politikai és szakmai képzettségével és képzésével függ össze. A mezőgazdaságban nagyarányú a fejlődés, minden ágában több és több, magasan képzett szakemberre van szükség. A nagy ellenmondás: a falusi nők ugyanakkor alacsonyabb szintről rajtolnak. A túrái gazdaságban 1975-ben a nődolgozók 47 százalékának nem volt meg az általános iskolai végzettsége. S hogy milyen lassú a változás: öt év alatt az idősebbek közül mindössze hatan fejezték be tanulmányaikat. Ami sokkal biztatóbb: tizenketten szereztek ebben az időszakban középiskolai és hárman egyetemi, illetve főiskolai oklevelet.' Más természetű oktatásban a szövetkezet nődolgozóinak több mint 80 százaléka vesz részt. A nőbizottság egészség- ügyi tanfolyamokat, jogi előadásokat szervez, de nem maradnak el a mezőgazdasági, tehát szakmai kurzusok sem. Megjelentek a nők a politikai képzésben is. Csaknem hatva- nan végeztek pártiskolát, közülük 18 nő. A téli oktatásban, tömegpolitikai tanfolyamokon a nőknek csaknem a feles vett részt. Tudatformálás Milyen ezeknek a tanfolyam moknak, előadásoknak a hatásfoka — kérdezhetnénk. Különösebb vizsgálódás nélkül is megállapíthatjuk, hogy vegyes. De anélkül, hogy a sokat emlegetett tudatformálást rejtelmes dolognak tartnánk, hozzátehetjük, előre nehéz felmérni, minek mekkora lesz a hatása. A legszerényebb előadáson megfoganhat egy-egy csíra, amelyből később, amikor eredetére már senki sem emlékszik, szárba szökken a virág, a fa. A tudás fája, a szépérzék, kulturáltság virága. Kör Pál A járásban, a városban Ünnepi megemlékezések A városban és járásunk községeiben is megemlékeznek fel- szabadulásunk 35. évfordulójáról. A járás központi ünnepségét Túrán, a művelődési házban rendezik április 2-án, szerdán délután négy órai kezdettel. Megemlékező beszédet mond dr. Süpek Zoltán, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja, a járási hivatal elnöke. Utána ünnepi műsor lesz, amelyben közreműködik Valentinyi László, a domonyi irodalmi színpad tagja, a helyi művelődési ház népi együttese, valamint az általános iskola kórusa. Gödöllő központi ünnepségét, mint lapunk vasárnapi számában már hírül adtuk, ebben az évben o Gépgyárban tartják április 3-án, csütörtökön délután négy órakor. Az ünnepség szónoka Plutzer Miklós, a városi párt- bizottság első titkára. Előtt® fél 3-kor koszorúzási ünnepséget tartanak a városi temetőben levő szovjet hősök emlékművénél. Megemlékeznek felszabadulásunk ünnepéről az üzemek, szövetkezetek, intézmények is. Ősváros a teraszokon A kőszegi hegy déli oldalában az idén is folytatódik a Velem-Szentvid késő bronzkori és vaskori település régészeti feltárása. A hazai őskorkutatás e nagy vállalkozása keretében szabadtéri múzeumot alakítanak ki, s nyitnak meg a területen. Az első épületegyüttest már ez év májusában átadják. Elsőként őskori házcsoportokat mutatnak be eredeti nagyságában. A nyolc teraszon elhelyezkedő ősvárosban a szakemberek már világosan elhatárolták a katonák, az iparosok és a kereskedők lakhelyét. Tudják azt is, hogy a késő bronz- művesség központja volt a város. Válasz — interpellációkra Segélykérő telefon, járda az i3°as alatt Szakági bemutató Vácszentlászlón Tanulságul szolgáló fiaskó A múlt év őszén, amikor a rendező szervek a IV. Gálga menti népművészeti találkozó szervezésével kapcsolatos felhívást eljuttatták a községi művelődési házakhoz, sokakban felvetődött a gondolat: — indokolt-e szakági bemutatót tartani a járás mese- és prózamondóinak, a versek előadóinak, valamint az irodalmi színpadoknak, illetve színjátszó csoportoknak. A felhívás kibocsátói bizakodtak. A helyi bemutatók már az aggodalmaskodókat látszottak igazolni. Emlékezés József Attilára Vasárnap délután a vác- szentlászlói művelődési házban gyülekeztek a helyi bemutatók legjobbjai, azok az egyéni szereplők és együttesek, amelyek és akik a zsűri véleménye alapján méltók voltak arra, hogy a szakági bemutatón fellépjenek. A vácszentlászlóiak kedves meglepetéssel várták a mintegy félszáz vendéget. A közelgő költészet napjára emlékezve József Attilát idéző kiállítást rendeztek. A költő munkásságáról, a költészet és íz ember kapcsolatáról értő tavakkal, lírai szépséggel Dániel Kornél, a megyei tanács főelőadója szólt. A rövid ünnepség után a nagyteremben kezdetét vette a bemutató. A zsűri elnöki teendőit Dániel Kornél látta el, segítette Ury György, az irodalmi színpadok megyei szakfelügyelője és Vankó István, a találkozó főrendezője. Számolgattam, hányán vannak a teremben. Az első sorokat a Galgahévízről érkezett szurkolók töltötték meg. Voltak Kerepestarcsáról, és néhány gyerek a helyi általános iskolából. Kellemetlen volt nézni az üres székeket. Lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy az itt bemutatott előadások színvonala alatta maradt az otthoninak. Még csak kísérlet Senki nem irigyelte a zsűrit, amikor a látottak értékelése megkezdődött. — A legtesthidegebb bemutató tanúi voltunk. Korai volt ez a próbálkozás, hallottam a szakmabeliek véleményét, de elhangzott az a megállapítás is. — Bukásnak is szegényes volt a mai nap. Aztán ellenérvek csattantak. — Elkényeztettek bennünket a népdalkörök, a népi hangszeresek, a néptánccsoportok. Azok színvonalával mérjük a szerényebb próbálkozásokat, a kísérletezés állapotában levő színjátszókat is. — Hol lehetne igazságos határvonalat húzni a különböző vélemények között? — kérdezték a sza- daiak, kerepestarcsaiak, és a többiek. — Lehet-e, szabad-e egy bontakozó mozgalom előtt már a kezdet kezdetén ilyen magasra tenni a mércét? — tették fel a kérdést az isa- szegiek, gaigahávíziek. Többen megállapították, ennek a szakági bemutatónak az volt a legnagyobb eredménye, hogy kérdéseket vetett fel, gondolkodásra késztette az együttlevőket, éá közös válasz megfogalmazását sürgette a hogyan csináljuk kérdésre. Jó az, hogy volt a színpadon hatéves gyerek és 70 éves nagyszülő. Egyfajta igényt jelent a korok együttes szereplése. A járható utat az jelentené, ha a meglevő és szerveződő csoportok ebben a műfajban is mernének a hagyományanyaghoz nyúlni. A bagi Pandur Péter csodálatos mesevilága szinte követeli á dramaturgiai feldolgozást. Villányi Péter galgamácsai népművelő most gyűjtötte össze községe népmeséit. Hévíz- györkön a népi hiedelemanyag várja az értő feldolgozást, színpadra állítást. Az isaszegiek Kiké a felelősség? Elsősorban a népművelőkkel szemben vetődik fel a törődés felelőssége, tőlük várható az az áhítatot keltő és követelő merészség, amit ez a munka megkövetel, hogy értékes eredmények szülessenek, hogy ez a műfaj is túljusson a botlado- zással együttjáró első lépéseken. Van rá lehetőség, s biztosan születik eredmény, ha az eddig fáradozók nem fáradnak, ha a próbálkozást sokszor kísérő vereség nem szegi kedvüket. Az isaszegiek, a galgahévíziek, a vérségiek, kerepestarcsaiak között voltak olyanok, akik képesek az egész mozgalom megújítására, a mozgalom szervezésére. Nem volt vita, amikor döntés született, s a döntést Vankó István kihirdette. — Nívódíjas lett az isaszegiek Visszhang irodalmi színpadának Homlódiné című népballadája, és a Nagy tárcsáról érkezett versmondó, Tóth Anna. Biztosan igaza volt Bankó László galgahévízi művelődésiház- igazgatónak, amikor a búcsúzáskor megjegyezte: — Ügy érzem, ennek a művészeti ágnak az életében a vácszent- lászlói bemutatóval valami olyan új kezdődött, ami segíti a műfajnak a felzárkózását a Galga mente egyéb népművészeti értékeihez. Fercsik Mihály A januári tanácsülésen előterjesztett interpellációkra a testület e heti ülésén kapták meg a választ a kérdezők. Bencsik Árpád, a 7-es választókörzet tanácstagja nyilvános segélykérő telefonállomás létesítését kérte az Iskola téren. A tanács műszaki osztálya, a posta illetékeseivel történt részletes vizsgálat után, megállapította: alapvető műszaki kikötés, hogy pénzbedobásos telefonállomás csak fővonalra kerülhet. Ezen a területen szabad vonal nincs. A vonal kiépítése igen költséges, jelentős pénzügyi és műszaki előkészítést igényel. Jelenleg, figyelembe véve korlátozott anyagi lehetőségeinket, nem valósítható meg. A segélykérő telefon mindenképpen szükséges ezen a területen, s ha tisztázzák az álkövetkező ötéves tervben elI készítik. i Dr. Menyhárt Zoltán, a 25. választókerület tanácstagja, az M3-as út alatti járda kiépítését, a Szilágyi Erzsébet, valamint a Blaha Lujza úton a csapadékvíz elvezetését kérte. A műszaki osztály megállapította, a mostani helyzetet az autópálya építése idézte elő. A hiányosságokat a műszaki átadás alkalmával jelezték a beruházónak, az a hiánypótlási munkák közé be is sorolta. A teljesítés határideje 1980., első félév vége. A műszaki osztály levélben kérte a beruházót, hogy április 30-ig rendezze a kérdést, ellenkező esetben hatósági úton fognak eljárni. A tanács mindkét választ elfohidaló műszaki megoldást, a I gadta. Egy gödöllői a díszszemlén A Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola díszzászlóalja is készül az április 4-i díszszemlére. A 3., 4. évfolyam hallgatói gyalogosan díszelegnek Kíséri N. Ferenc letétele majd. Az ember fizikai-szellemi erejét próbára tevő felkészülés a ’tartalékokat is igénybe veszi. Csak egy példa: a díszszemle befejezéséig körülbelül 50 kilométernyi vigyázz- menetet teljesítenek a gyalog fölvonulók. Tehát nagy szükségük van a hallgatóknak a regenerálódást elősegítő pihenésre. Az egyik szünetben ismerkedtünk meg Pintér Imre negyedéves hallgatóval. Gödöllőről származik. Beszélgetésünk folyamán elmondta, örül a dí- szelgési lehetőségnek (igazán szép emlékkel gazdagodva avatják tisztté!). Nagyon fegyelmezetten készülnek a nehéz és szép feladatra, de a jó körülmények sokat segítenek. A házi tv-stúdió is kint van a gyakorlásokon. Felveszik a próbákat, a szünetben pedig értékelik a látottakat és megjelölik a hibák kijavításának útját-módját.
