Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-10 / 83. szám
ptsr Hiatt “QM/* 1980. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK A közlekedés és a települések Tudományos tanácskozás Tizenkét ország több mint 120 szakemberének részvételével közlekedéstervezési és forgalomtechnikai tudományos tanácskozás kezdődött szerdán Budapesten a Technika Házában. A háromnapos eseménysorozaton a városi és az országos közlekedési hálózat fejlesztési kérdéseit vitatják meg a résztvevők. Szóba kerül az utak és a vasutak, illetve a városi és a regionális úthálózatok kapcsolata, a lakóterületi gépkocsiforgalom káros hatásai. Az eseményre eljöttek a települések fejlesztésével foglalkozó tervezők, mérnökök is. A közlekedés, illetve a települések jelenét és jövőjét ugyanis ma már csak szerves egységben lehet vizsgálni. Műszak a fonodában Egy műszak alatt kilométerek tucatjait teszi meg a fonónő a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárában. Ellenőrök a hollokhtsn Nem mindegy, hogy mit eszünk Felkészült, rátermett ügyintézők A kádermunkáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Rudas Mariann Ax agrár értelmiség szerepe Magasabb társadalmi igények kezőket, legtöbb esetben fiatalokat vettek figyelembe. Jelentősen befolyásolja a tanácsi munka minőségét o fluktuáció. Ez elsősorban a két-három éves tanácsi munkaviszonnyal rendelkező ügyHatékonyabb a felügyelet, a támogatás A végrehajtó bizottság előtt rendszeresen beszámolnak a járási hivatalok elnökei is tevékenységükről. A testület időröl-idöre visszatér e beszámolók nyomán hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. A tegnapi ülésen napirendre került a ráckevei járási hivatalnál tartott utóvizsgálat értékelése. A megyei szakigazgatási szervek az idén a járási hivatalnál, valamint az egyes helyi tanácsoknál is vizsgálták a határozatok végrehajtását. Ennek során megállapították, hogy a tanácstagok részvételének aránya a választott testületek ülésein kielégítő. A legjobb Kiskunlacházán, 86 százalékos, a legrosszabb Du- navarsányban, 60 százalékos. A testületek működése megfelel a törvényes előírásoknak, bár előfordult, hogy az általuk hozott határozat visszavonását kellett kezdeményezni a járási hivatalnak. A hivatal hatósági munkája az elmúlt két évben jelentősen fejlődött. Az egyes ügyekben alapos és körültekintő bizonyítási eljárást folytattak le. A korábban mutatkozó ügyiratkezelési hiányosságokat felszámolták. Eredményesen segítik a helyi tanácsok ágazati munkáját. Ezt mutatja, hogy a járásban hozott több mint 2600 elsőfokú határozat ellen csupán 62 esetben terjesztettek elő fellebbezést. Ez utóbbiak háromnegyed része is megalapozatlannak bizonyult. Jelentős eredményeket Újabb természetvédelmi területek A megyei végrehajtó bizottság tegnapi ülésén határozatával természeti értékeket nyilvánított védetté. Az egyik ilyen a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet méhészeti parkja. A növényegyüttes kialakítása 1902-ben kezdődött. Az első időkben a több mint 30 hektáros területen csaknem 18 ezer mézelő fát és cserjét ültettek el, köztük számos, nem őshonos fajt is. A második világháborúban a növényállomány nagy része megsemmisült, de rövid időn belül ismét megkezdődtek itt a tudományos kísérletek. Ma intézők körében volt gyakori. A stabilitást a beilleszkedés segítésével, a jobb munkahelyi légkörrel, az anyagi és erkölcsi elismerés lehetőségeinek körültekintőbb felhasználásával lehet biztosítani. értek el a községekben a másutt nagy gondot okozó többletingatlanok értékesítésében. Az építéshatósági munkát nehezíti, hogy a községekben a műszaki ügyintézők fluktuációjának mértéke meghaladja a megyei átlagot. Ezért különösen fontos, hogy rendszer resebbé vált a járási hivatal ellenőrzési tevékenysége. Nem megfelelő viszont — sem a járási hivatal, sem a helyi szakigazgatási szervek munkatársainak felkészültségéből adódóan — az árellenőrzési feladatok realizálása. A járásban 232 kisiparos működik, s ellenőrzésük csak részben megoldott. A járási hivatal művelődés- ügyi osztálya nagy erőfeszítéseket tett a felügyeleti munkával kapcsolatos határozat végrehajtásáról. A járásban az oktatási művelődési intézmények működési feltételeit, kihasználtságát tekintve — a törekvések ellenére — nagyok a különbségek. Egyes óvodák felszereltsége átlagon felüli, a társadalmi gazdasági szervek jelentős támogatása következtében, míg mások esetében a fenntartó tanácsok a korszerűsítéshez sem tudják biztosítani a szükséges pénzügyi fedezetet. Az általános iskolák csaknem felében váltakozó a tanítás, bár csökkent, de még mindig magas a szükségtantermek aránya. Ugyanígy a képesítés nélküli óvónők és tanárok száma is magas. is számos ritka fenyőféle é* lomblevelű fa található a területen. Külön említést érdemelnek az óriás hársak, melyek közül többnek a törzsátmérője meghaladja az egy métert. A másik, tegnap védetté nyilvánított terület egy al- bertirsai magánház kertje, ahol két, mintegy 120 éves korú borsócserje található. A nálunk díszfaként ismert Kö- zép-Ázsiából származó növények magassága két és fél méter, lombozatuk átmérője meghaladja a három métert. M. J. Nem mindegy, mit eszünk. Á közelmúltban a Fővárosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet — ezért is — ellenőrizte Budapesten és Pest megyében az élelmiszeripari termékeket, a gyártástól a forgalomba hozatalig. E vizsgálat eredményeit Pollák Lászióné, az intézet igazgatója ismertette. — Az élelmiszerek minőségi követelményeit szabályok vagy más előírások (gyártási engedély, műszaki feltétel) írják elő. Az általunk vizsgált minták részben közvetlenül az élelmiszerelőállítás helyéről, részben a kereskedelemből származtak. Tavaly 3867 mintát ellenőriztünk 502 üzemből, 298 kereskedelmi és 123 vendéglátóipari egységből. Megállapítottuk, hogy az élelmiszerek 7,6 százaléka Pest megyében nem felelt meg az előírásoknak. Sokszor súlyhiány Jóllehet az 1978-as évhez viszonyítva tavaly csökkent a kifogásolt termékek aránya, mégis a legtöbb hibát a kenyér- és pékáruban fedezték fel, annak ellenére, hogy ösz- szességében javult a minőségi színvonal. A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat üzemeiben a kenyér gyakran volt köny- nyebb a kelleténél, s a péksüteményekkel is hasonló bajok fordultak elő. A húsipari termékek 6,1 százaléka nem érte el a szabványban rögzített követelményeket. Érzékszervi tulajdonságok szempontjából általában a mezőgazdasági és szövetkezeti húsüzemek termékei a jobbak, de gyakrabban fordul elő összetételi hiba, mint az állami ipar termékeinél. Csökkenti a készítmények értékét, hogy sok bennük a bőrke, az índarab, s nem minden esetben kielégítő az aprítás. De nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egyes felvágottak fűszerezettsége nem elégíti ki a fogyasztói igényeket, valamint azt sem, hogy a füstölt húsoknál több esetben túlsózást állapítottunk meg. Sajnos, a baromfikészítményeknél több a kifogásolt tétel, főleg bőrszakadás, kopasz- tási hiányosság, a fagyasztott árukban pedig több a jégtartalom a megengedettnél. Ezek a hibák leginkább a szövetkezetek baromfifeldolgozó üzemeinek termékeire jellemzők. Néhány gyorsfagyasztott termékből rendszertelen az ellátás. A konzervipari termékek között is sok a súlyhiány, valamint az olyan, amelyikben kevés a szárazanyag-tartalom. Több tétel romlott Formapack dzsemet találtunk. — Hogy ne csak negatívumokról legyen szó, megemlítem, hogy a tej és növényolajipari termékek minősége jó, ezeken a területeken sem érzékszervi és összetételi, hanem csomagolási hibák merültek fel. Néhány üveg étolajat például nem megfelelő zárás miatt kifogásoltunk. Csökkenő arány Közel sem ilyen rózsás a helyzet a száraztészták esetében, ahol is többször tapasztaltunk szétfővést, tojáshiányt. — Vizsgálataink nemcsak a már fent említett élelmiszereket, hanem a cukor-, a cukrász- és édesipari, az üdítőital- és söripari, valamint az úgynevezett élvezeti cikkeket is érintették. — A cukoripar termékei az előző évhez hasonlóan gyakorlatilag hibátlanok, míg a cukrászsütemények elég nagy hányadánál tapasztaltunk az előírtnál kisebb súlyt, vagy az anyagnormától eltérő összetételt. Ez utóbbi alól a fagylaltok sem kivételek. Az édesipari termékeknél csökkent a nem megfelelő minőségű áruk aránya. A Kon- zum szaloncukor a megengedettnél több kemény szemet tartalmazott, a Negro cukorkát több esetben gyűrött, ösz- szeragadt csomagolás miatt kellett kifogásolnunk, de nem felelt meg a Tere-fere mártott linzer és a háztartási keksz sem az előírásoknak a törmelékesség és az előírtnál kevesebb darabszám miatt. Több tétel töltött cukorkánál pedig töltelékhiányt tapasztaltunk. Néhány csokoládés terméknél nem volt megfelelő az íz, beszáradt, erősen behúzódott volt a felület, de tömeghiány is előfordult. Vizezett itat Örömmel állapítottuk meg, hogy a Coca Cola, a Sztár és az Etűd üdítők kifogástalan minőségűek, míg a Márka védjegyű italok széndioxidhiány és jelölési hiba miatt marasztalhatok el. A söröknél pedig a megengedettnél több cimkézetlen palackot találtunk. Lényegesen kevesebb a kávék között az olyan, amelyiknek kellemetlen az íze, a szaga. — Ha már élelmiszeripari termékekről van szó, nem maradhat ki a felsorolásból sem a fűszer, sem a tea. A fűszerek között jóval kevesebb a kifogásolt tétel, a teának azonban 9,2 százaléka nem felelt meg a szabványkövetelményeknek, a megengedettnél több kocsánytartalom miatt. A teák nem aromásak, élvezeti értékük többnyire csak a minimális igényeket elégítik ki. A vendéglőkben, cukrászdákban a presszókávét, a kimért italokat és a fagylaltot vizsgáltuk. Az esetek 20 százalékában azt tapasztaltuk, hogy kevesebb kávét használtak, 19,7 százalékban vizezték az italt, a fagylalt szárazanyag-, illetve zsírtartalma pedig 9,5 százalékban nem felelt meg. S hogy mégis ne az ,„eszi, nem eszi, jiem kap mást” elve érvényesüljön, fenti hiányosságok miatt 207 esetben javasoltunk büntetést a figyelmeztetéstől a szabálysértési eljárásig. A legelső szűrő Tudjuk, a minőséget nem a hatósági ellenőrzés javítja, ezért a termelőnek kell sokat tennie. Például úgy, hogy a belső ellenőrzést javítva nem engedik a hibás terméket a piacra, ha mégis fogyasztásra alkalmas, akkor viszont a csökkent áron adják el. Mind többet hallani az agrárértelmiség növekvő társadalmi szerepéről. Erről beszélgetünk Tunyogi Andrással, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának főmunkatársával : — Igen. És ez nem üres frázis. Reális folyamatok, a népgazdaság, ezen belül a mezőgazdaság fejlődésének természetes következménye. Az anyagi értékek jelentős hányadát termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink adják az országnak. Ezek az üzemek az évek folyamán minőségi változásokon mentek keresztül, a mezőgazdasági munkák mellé például egyre nagyobb mértékben ipari tevékenység is kapcsolódott, anyagi erőik és lehetőségeik bővültek, ez pedig a társadalom szélesebb szféráiba való aktív bekapcsolódásukat is eredményezte. A munka jellege Ami azelőtt nem volt, ma egy-egy mezőgazdasági üzem nem egyszerűen csak termel, hanem egyre inkább anyagi bázisa és társirányítója is a környező községeknek. Miután a termelőszövetkezetek fellendülése, anyagi, társadalmi súlyuk az itt dolgozók — közA téma fontosságának, súlyának megfelelően a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága rendszeresen figyelemmel kíséri szakigazgatási szervei, valamint a helyi tanácsok káderhelyzetét. E kérdés meghatározott időközönként testületi ülés napirendjére kerül. Legutóbb 1976. decemberében értékelte a végrehajtó bizottság a káder- és személyzeti munkát, s most a testület tegnapi ülésén ugyancsak e témából készült beszámolót vitatott meg. Amint az ülésen résztvevők megállapíthatták a korábbi határozatok végrehajtása segítette a káder- és személyzeti munka színvonalának emelését, hozzájárult a vezetői állomány összetételének kedvező alakulásához. A tanácsi vezetők mind inkább megfelelnek a hármas követelménynek, ezáltal irányításukkal folyamatosan javul a tanácsok gazdasági munkája, hatósági tevékenysége, közvetlen kapcsolata a lakossággal. A tanácsok apparátusában dolgozók a korábbinál politikailag, szak-, mailag felkészültebbek, rátermettségben is megfelelnek a követelményeknek. A fejlődés annak ellenére számottevő, hogy az elmúlt négy évben számos tényező nehezítette a káder- és személyzeti munkát. Az átszervezések következtében például a nagyközségi, községi tanácsok száma 133-ról 121-re csökkent, s ebben az időszakban kapott városi rangot Dunakeszi és Érd. Ez utóbbiaknál a városi tanácsok apparátusának kialakítása különösen nagy feladatot jelentett. Ugyanis a korábban ott dolgozók megítélésénél figyelembe kellett venni a megnövekedett követelményeket, mindenekelőtt a magasabb képesítési előírásokat. Jelentős erőfeszítésbe került a mintegy 129 dolgozót érintő létszámcsökkentés végrehajtása. Ugyanezen időszakban szűntek meg a járási hivatalokban a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok. Ennek során 35, korábban a járásokban dolgozó tanácsi tisztviselő körültekintő, humánus elhelyezéséről kellett gondoskodni. Amint a testület által megtárgyalt beszámoló hangsúlyozta, kiemelt feladatot jelentett a kádermunkában a különböző okok miatt szükségessé vált személycserék lebonyolítása. A káderutánpótlási terv figyelembevételével, az új vezetők kinevezésénél elsősorban felsőfokú szakmai, politikai végzettséggel rendeltük természetesen a szakképzett értelmiségi gárda — eredménye. Érthető tehát növekvő fontosságuk. — Átalakult ezek szerint a szerepük. — Valóban. A tudomány és technika magas szintű alkalmazásával a termelés módjaiban, a falusi munka jellegében bekövetkezett változásokkal együtt. Egyre többen vállalnak községi funkciót, lesznek tagjai és vezetői a helyi politikai tömegszervezeteknek. Természetesen csak Pest megyei tapasztalataimról beszélek. Nem egy olyan üzemet tudok említeni, ahol főként a fiatal szakemberek aktív részesei a fent vázolt társadalmi együtműködésnek. Áttételesen is — Valaha egy-egy falu szellemi központját a tanító, a pap, az orvos, a jegyző alkotta. — Az a fajta falusi élet, ami valaha ezt az egyrétegű szellemi koncentrációt létrehozta, mára megváltozott. Sokkal összetettebb a mai falu valósága, ma másként jelentkeznek a dolgok. Inkább azt mondanám, hogy az a komoly szellemi és pénzügyi juttatás, amivel a község fejlődéséhez ez a réteg —munkáján keresztül áttételesen is — hozzájárul (gondoljunk a termelőszövetkezetek támogatásával felépített iskolákra, óvodákra, művelődési házakra) elsőrendű fontosságú. Összefogó bázis — Ügy tapasztaltam, hogy a közvélemény részéről nem ilyen egyértelmű, vagy ha keményebben fogalmazok, nem ilyen pozitív' a vélemény az agrárértelmiség szerepét illetően. — Valóban ellentmondásos a kép. Egyfelől igaz az, hogy lehetőségeikhez, a követelményekhez nem minden tekintetben nőttek még fel. Másfelől viszont sokszor éppen a közvélemény, a községek vezetői részéről nem kapják meg azt a bizalmat, amivel cselekvőn részt tudnának venni a falu életében. — Eddigi beszélgetésünkből úgy tűnik, hogy a fejlődés teljesen spontán következménye ez az átalakulás. — A társadalomban végbe- meúő minden változás lehet egyszerre spontán, ugyanakkor emberek által irányított is. — Jelen témánknál hogyan értelmezhető ez? — Ennek a fejlődő és egyre nagyobb szerepet vállaló és kapó rétegnek van egy szellemi összefogó bázisa, a Magyar Agrártudományi Egyesület, mely tudományos jellegű tevékenysége í túl, irányt szab a társadalmi feladatok megoldásához. Ilyen például a szocialista faluért mozgalom. Ez állandó és folyamatos ösztönzést ad a részvételre a mindenkori aktuális feladatokban. Azonkívül egyre több üzemi MAE-csoport létesül, ezek munkája szinten kettős: a szakmai továbbfejlődés segítése és a közösségi munkára nevelés. — Ezek szerint az az igény, ami a fejlődés szükségszerűségéből fakadt, itt társadalmi segítséggé alakult? — Igen. És a jövőben még fokozódik az a törekvésünk, hogy a már említett kettősséget feloldjuk. Falak nélkül — Egyrészt szellemileg, szakmailag magasabb szintre kell emelni és ezáltal alkalmassá tenni agrárértelmiségünket megnövekedett szerepére; másrészt teret kell biztosítanunk számukra, hogy tevékenységüket, elképzeléseiket bátran kifejthessék. Nem szabad, hogy -az egyetemről kikerülve az életbe, áttörhetet- len falakba ütközzenek és lendületüket, jószándékukat elveszítsék. 8. Horváth Klára
