Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
Gyorsjelentés Választási előkészületek Június 8-án a szavazóurnák elé járul az ország: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa erre a napra tűzte ki hazánkban a választásokat. Az ország szavazóképes felnőtt lakossága ekkor dönt a helyi tanácstagok, országgyűlési képviselők személyéről. Az érdi városi tanács végrehajtó bizottsága április 3-án rendkívüli ülésen határozta meg a 84 választókerület területét. A vb kialakította a 3« szavazókört és döntött. hogy az egyes szavazókörök melyik választókerülethez tartoznak. A városban megjelentek a választási hirdetmények, és megkezdődött a jelölőgvülések szervezése. Ezeket április 18. és 30. között tartják Érden, helyükről, idejükről a lakosság családonként kap írásbeli értesítést. .A választói névjegyzéket április 20. cs május 9. között teszik közzé a tanácsházán. A választásokkal kapcsolatos tudnivalókról a városi tanács Plakátokon és egyéb értesítés formájában ad tájékoztatást A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1980. ÁPRILIS 9., SZERDA Helytörténet és baráti kör Jól segíteni a fejlődést Április 12-én Érdi erdő Irodalmi műsor Az érdi erdőről Karinthy Frigyes emlékezett meg versében, felidézve egy századelői nyár, s a serdülő fiú számára életélményként ható 1902-es dunai árvíz emlékét Ezt a novellut, gyerekkori emléket — így jelezte alcímében versét a költő — választotta címül, mottóul és útravalóul költészetnapi műsorához a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Magyar Rádió. Az április 12-én, szombaton 19 órai kezdettel megrendezett irodalmi műsort dr. Benussi Silvio tanácselnök nyitja meg és Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond bevezetőt. A műsorban, Bodbr Tibor, Káldy Nóra és Sinkó László előadásában, elhangzik Bella István: Érdi Betlehem, Erdélyi József: Borostyán, Karinthy Frigyes: Érdi erdő című verse és Dobozy Imre: A fák sokáig élnek című elbeszélése. Az irodalmi esten a József Attila-díjas Csuka Zoltán mellett bemutatkoznak az érdi írók, költők is: Farkas Ilona, az elhunyt Fekete Lajos, Harmat Béla és Kelényi István verseivel ismerkedhetnek meg az est résztvevői a művelődési központban. A Hazafias Népfront városi bizottságának ülésén, többek között, az idei tervekről, feladatokról tanácskoztak a résztvevők. Erről kérdeztük mi is Piszák Imrét, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárát. • Másfél éve immár városi népfrontbizottság működik Érden. Hasonló rangra emelke- dett-e a szervezet munkája? — Az elmúlt év legfőbb feladata, de még az idei kiemelkedő tennivalója is az, hogy az új rangnak, megváltozott feladatoknak megfelelő szinten dolgozzunk. Ennek feltétele néhány alapvető szervezeti változás: az ötvenöt tagú bizottság és tizenöt fős elnökség elég volt nagyközségi szinten, a városi színvonalúigényű munkához, azonban, így gondoltuk el tavaly, kevés. Kevés akkor, ha a bizottság, az elnökség nem talál társakat. Különösképp feszítő gond ez Érden, a terület miatt. Ezért szorgalmaztuk a körzeti bizottságok létrehozását: Ófaluban, Újtelepen, Tus- culánumban, Érdligeten és Parkvárosban meg is alakult a helyi szervezet. A szükség most azt kívánja, hogy a lakótelep miatt szinte átalakult központban is megszervezzük a népfrontot. Hozzákezdtünk a bizottságok megalakításához is: az eddigi művelődési-oktatási bizottság mellé tervezzük a rétegpolitikai, a kertbarát- és a kisállattenyésztő, valamint a környezet- és természetvédelmi bizottság létrehozását. Idén megkezdjük az utca- és lakóbizottságok kialakítását, s ezzel jön létre az a szervezet, amelytől már városi szintű munkát várhatunk. • Milyen mozgatók, célkitűzések szabják meg a népfrontbizottság idei tennivalóit? — Szeretnénk a párt és a Egy kérdés — egy felelet Hol árusíthatnak? KÉRDEZNEK: a Kertbarát Klub tagjai: — A klub tagjai közül sokan foglalkoznak gyümölcs-, zöldség-, virágtermesztéssel és fölösleges terményeiket szívesen értékesítenék. Hol árusíthatnak Érden a kistermelők? VÁLASZOL: dr. László Pál, a városi tanács termelési és ellátási felügyelőségének osztályvezetője: — A kertbarátok már bennünket is megkerestek kérdésükkel, s válaszunk ma sem más: valamennyi kistermelő árulhat a Lenin úti piacon. Gazdag piacunk van, megéri ott árulni, s a lakosság is szívesen veszi a nagyobb választékot. A másik lehetőség, hogy a termelők saját házuknál adják el terményeiket, a kapura kitett táblával bárkinek joga van fölhívni erre a vásárlók figyelmét. A gond ott jelentkezik, hogy a piac sokak, főleg az idősek számára, távol esik; a házi eladás pedig — távol a forgalmas utaktól így tartják, nem üzlet. Kérésüket, hogy a Volán pályaudvar környékén, a Pelikán előtt áruljanak nem tudjuk teljesíteni és ezúttal is felhívom a figyelmet: az árusítás ezen a területen tilos és, aki ott kereskedik az szabály- sértést követ el. Mi magunk is szeretnénk, ha kertészkedő lakosaink gyümölcsüket, zöldségüket, virágjukat megfelelő körülmények között tudnák értékesíteni, hiszen hasznos munkájuk is segítheti a város ellátását. Ezért tervezzük egy újabb piachely kialakítását. Az új csarnok az érd-felsői vasút oldalában, reméljük, az év végére a lakosság szolgálatára állhat. tanács jó segítői lenni abban a munkában, amit Érd fejlesztésében e két szervezet a városi életkörülmények kialakításával magára vállalt. S amikor népfrontot említek, nem magára a szűk szervezetre gondolok, hanem a lakosságra. Magukat az érdieket szeretnénk bevonni a város építésébe, szépítésébe. Az itt élők legkülönbözőbb rétegeit igyekszünk megnyerni a város — saját maguk ügyének. Hogy csak néhányat említsek: ilyen a település tisztasága, a környezet védelme, út- és járda építése. • A társadalmi munkáról beszélve, mit tud tenni a népfrontbizottság a lakosság sikeresebb összefogásáért? A ' múlt évi statisztika ugyanis az utolsó helyet juttatta csupán Érdnek a városok társadalmi munkaversenyében. — Igaz, hogy a lakosság számát tekintve, sokkál többre lennénk képesek, ugyanakkor az is való, hogy nagyüzemek híján sok, a társadalmi munkához számolható segítségtől esik el Érd. Ezzel együtt, idei egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a társadalmi munkák összehangolt megszervezését, s azt is, hogy a vállalt munkát ne csak elvégezzük, hanem adminisztráljuk is. Ez a feladat a most alakuló utca- és lakóbizottságokra vár. • Néhány éve megalakult, s Időnként liaHat is magáról a város baráti köre. Tervezik-e a kör kiszélesítését, munkájának állandósítását? — A baráti körben Érdhez valami módon kötődők tevékenykednek, többségükben újságírók, de van közöttük főiskolai tanár és színművész is. Maga a baráti kör határozta el munkája megújítását, amelynek első lépése a célok meghatározása. Már eddig is több fajta elképzelés született, közte az is, hogy az itt élőket minél jobban bevonjuk ebbe a munkába. Néhány város jó példáját látva gondolkodunk például a műszaki értelmiség bevonásán. Azt szeretnénk, ha ez a baráti kör itt élőknek és innen elszármazottaknak, de a városhoz valamilyen módon kötődőknek adna keretet a város életét segítő munkára. • Érdnek számos ritka, sokak előtt ismeretlen történélKovácsok műhelyében Érden található a Mezőgép Vállalat egyetlen kovácsoló üzeme. A műhely az elmúlt hónapokban megújult: az egy- milliárd forintos beruházással átalakított új üzemben a legkorszerűbb technikával dolgoznak a kovácsok. mi értéke van. Ezek felkutatásának, megőrzésének, a fiatalok kötődésének segítője lehetne a helytörténeti munka. Tervezik-e a több egyéni kezdeményezés összefogását, irányítását, a szervezett helytörténet útnak indítását? — így igaz, mi régi érdiek is sokszor elcsodálkozunk, mi- lyen gazdag emlékei vannak a városnak. A minaretet sokan ismerik, arról viszont már kevesen tudnak, hogy oldalában tizenharmadik századi kápolna húzódik, megmentésére talán csak pillanatok vannak. Éppen ezért sürgetjük mi magunk is egy egységes helytörténeti munka kialakítását a városban. Többen vannak ugyanis, akik foglalkoznak kutatással, krónikaírással, gyűjtéssel. A népfront feladata, hogy ezeket az embereket összefogja, irányítsa. Iskolákra építetten akarjuk vezetni ezt a munkát, hiszen a mostani ötezer diák holnap a város lakosságát alkotja majd. Városuk szeretetéhez, munkánk értékeléséhez adhat indítást környezetük, lakóhelyük múltjának, jelenének ismerete. POZITÍV Siker Ne olyan sikerre tessék gondolni, amiért Somogyiszobrot lehetne kapni Vit- ray Tamás műsorában. Bár, ki tudja, ha lenne valami hasonló érdi siker-ajándék, akár meg is szavazhatnánk a Vörösmarty Gimnázium diákjainak. Mert nézzük csak a vö- rösmartysok idei sikerlistáját: együttesük két másik ahonnan ketten jutottak a huszonöt közé. Kuzsel Judit az I. a-ból pedig az Irinyi János kémiai verseny megyei döntőjében szerzett első helyet, s most várhatja meghívását az újabb, ezúttal már országos szintű vetélkedőre. S ha kijut a dicsérő szóból az iskola diákjainak, úgy megérdemlik az elismerést a gimnázium tanárai is, akik hasonló sikerek kovácsai évek óta. Munkácsapat társaságában az or- juk eredményét nem csu- szágos területi döntőbe ju- pán — és nem is elsősor- tott a Ki tud többet a Szov- ban — o versenyek győzel- jetunióról? vetélkedőn. A II. mei jelzik. Pedagógiai te- c. diákjai megérdemlik, vékenységüknek igazi muta- hogy leírjuk nevüket: Csá- tója tanulóik ma már or- szár Irén, Cseri Ilona, Kész- szágosan elismert tudása. tyus Margit és ■h, Násztor IV. b. és Simon Ingrid, a III. a. tanulója a megyei orosz nyelvi verseny szóbeli és írásbeli feladata alapján az ország legjobb huszonöt diákja közé került, s az egész országban az érdi az egyetlen iskola, Járda Az, hogy az érdi diákok évről évre sikeres pályázók a felsőoktatási intézményeinkbe, s hogy a tanulóit Fejér és Pest megyéből toborzó gimnázium napjainkban méltó társa a legjobb hírű fővárosi iskoláknak is. NEGATÍV volinak tűnik Érd járdásftása. Kicsi ez a szám akkor is, ha a lakosság számához mérjük: a sokszor ötvenezernek is számolt érdiek erejéből a hét többszörösére is telne. Olcsó játék, a mi lenne, ha, de azért érdemes elgondolkodni: mi lenne, ha minden érdi 10 (azaz: tíz) centiméternyi járdát építene. Alig maradna néhány méter a tanács eltervezett kilométeréből. Vagy mi lenne, ha mindenki egy méter betonnal járulna hozzá a város építéséhez. Így, ötven kilométerével számolva, már egészen szép lenne a statisztika. De mi lenne, ha minden érdi polgár megépítené háza előtt a saját járdáját: kerítésére eső öt. tíz uram bo- csá!. húsz méterét. Egyetlen év alatt szűnhetne meg a város járdagondja. * Igaz is. akkor min bosszankodnánk? Azt mondjak, a számok viszonylagosak. Vagyis attól függően, mihez viszonyítjuk azokat. változik értékük. Igazsága lehet a megállapításnak, de bármennyire is gyakorlat igazolta a dolog, egy napokban hallott adat, akármihez mérem is, kevésnek tűnik számomra. A városi tanács tervében idén 7,2 (azaz: hét kilométer és kétszáz méter) járda meg- . építése szerepel. Természetesen a már hagyományos módon: tanácsi támogatással. BUJÉSZ adta segítséggel, de főképp: lakossági munkával. Nos. ezt a hét kilométert keveslem, hiszen 300 kilométernyi javításra váró utat alapul véve a városban, ez legalább hatszáz kilométernyi megépítésre váró járdát jelent. S így hetesével haladva, bizony, táA vb-titkár fogadóóráján Ahová házhoz jön a város Mindig elkésem. Jól tudom pedig a pontos időt, naponta elnézem a táblát, s nézheti bárki, aki csak elhalad a városi tanács épülete előtt: a vb-titkár fogad: szerdán 8-tól 12-ig. De nem tudok úgy érkezni, legyen bár egyetlen perccel nyolc után, hogy dr. Kara Pál vb-titkárt ne munkában találjam. Ül az íróasztalnál, mögötte Érd le- pedönyi térképe, előtte az ügyfél. „Érdemes meghallgatni a fogadóórákat — mondja. — Ki se kell tenni az embernek az épületből a lábát, és házhoz jön a város.’’ Kicsinyes tyúkperek Könnyű telekügy az első. Gyömöri Albert fiatal ember, a Volán sofőrje; igazgatói támogatása, pénze, igyekezete is megvan a vásárláshoz. A tanácson sem múlik a dolog. — Kit támogatnánk — kérdezi a titkár —, ha nem annak a vállalatnak a dogozóit, amelyik annyit tesz a város lakosságáért. Ha ezt elfogadja tőlünk húsvéti ajándéknak, vegye annak: júniusra megveheti a telket. S ha három éven belül épít is, akkor megspórolja az átírási illetéket. Újabb fiatalember, újabb telektéma. Kérdésével akár az illetékes osztályhoz is fordulhatna. Ö azonban személyesen a vb-titkártól vár választ. (— Többet tud tenni a titkár. mint egy egész osztály? — Nem hinném, de az emberek mintha jobban bíznának a vezetőben. Pedig az ügy menete így is ugyanaz, összeírom a kérdéseket és másnap az illetékes osztállyal egyeztetem a tennivalót.) B. néni érkezik, régi ismerős, a titkári fogadóórák elmaradhatatlan részvevője. Pénzét perli, a világ ellen ágál, s bírói papír ellenére is vitatja, hogy ő gondnokság alatt állna. Sok segítség itt nincs, legföljebb néhány jó szó, énnél többet, meglehet, ő maga sem kívánt. le? TeMon az illetékes osztályra: még aznap szánjanak ki, tegyenek igazságot a Hunor utcáuan. Isn._t asszony, ismét panasszal, kire, mire panaszkodik, tán maga sem tudja. Fél óra alatt harmadszor ismétli történetét, a titkár harmadszor hallgatja végig türelemmel, személyes látogatást ígért. Az asszony elégedetlen, sajtóra hivatkozik, gyújtogatással fenyegetőzik. (— Sok a birtokháborítás? — Több mint egészséges lenne. A budai járásbíróság munkájának jó részét érdi birtokperek adják. S kevés köztük az igazán fajsúlyos eset, a többség, sajnos, kicsinyes tyúkper, amin kölcsönös megértéssel segíteni lehetne. Akkor talán itt a tanácsban is több idő jutna az igazán fontos munkára.) Megérdemelt együttérzés Idősebb asszony sírva panaszolja szomszédja viselt dolgait: most földiéből kerítettél egy darabot, ezért a földért élt mindig, mi lesz most már veFiatalasszony érkezik, ismerős ő is, az Ágoston utca 9. az egész tanácsnak adott már gondot. — Elhatároztuk — magyarázza neki a titkár. —, hogy megszüntetjük ezt a házat. Április végén fölszabadul néhány ház, ott tudunk adni lakást. Lakásügyben érkezik az ideges szavú asszony is. Kezükben a kiutalás: a titkár májusra ígéri a költözést. — A férje hogy van? — kérdezi. — Már jobban, de sajnos nem lát. Feszítő csönd, zavart búcsúzás. Biztató ígéret: a titkár majd megnézi a családot az új lakásban. Kara Pál, az ajtó- csukódás után azt mondja: Ez volt az első eset, hogy érzelmi alapon döntöttem. (— Szabad hagyni hatni az érzelmeket a döntéseknél? — Nem, mert akkor se vége, se hossza nem lenne ennek. Mindenki, aki ide bejön, és legtöbben lakásügyben, megérdemlik az együttérzést. Ez a család azonban nehéz helyzetbe került: a fiatal, életerős férfi egy baleset következtében elvesztette látását. Három gyerekük van. Igazán nem sok az a másfél szoba, amit kaptak.) Mottel Lajosné gyerekkel érkezik, minőségi cserét kérne: kettő után sürget a harmadik gyerek és kicsi a másfél szobás szövetkezeti lakás. — Három gyereknek, vallja be, a kettő szoba sem lenne megoldás — mondja a titkár, v — Ez igáz ... — Akkor arra kérem, várjanak egy kicsit. Ha megépülnek a Budai úton a pontházak, ott már lesz önöknek is megfelelő lakás. (— Sok a gond a lakásokkal ... — Sok, de ez a mai nap még hagyján. Látta volna szombaton, negyvenketten voltak, és mind lakásügyben. Pedig hány lakást sikerült építeni, kiadni az elmúlt években, s még így is nyolcszázan várnak otthonra. Lassan azért bejön a sok munka. A főváros 1988 előttre nem igazol vissza, aki hozzánk fordul két-három év alatt kap lakást. Még ha lassul is az építkezés, ennyi idő alatt a legégetőbb lakásgondokon segíteni tudunk.) Virág, ajándékba Mottelné búcsúzóban azt mondja: — Titkár elvtárs, van otthon egy kétméteres legyezőpálmám, akkora, hogy már nem fér a lakásba. Ha fölajánlom a tanácsnak, elfogadják? A titkár megörül az ajándéknak, minden jól jön, ami a tanácsházát szépíti Egyeztetés a sofőrrel, még ma hozzák el a pálmát. Ott áll majd a házasságkötő teremben, s mostantól Mottelék ajándék virága alatt kapnak nevet, és házasodnak az érdi polgárok. Harangszóra ürül ki a folyosó. Most át lehet ülni e fotelbe, el lehet szívni egy cigarettát, meg lehet inni egy teát. Dr. Kara Pál kifújta magát. Eltelt a nap egyik fele. Kezdődhet a második. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János
