Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

Gyorsjelentés Választási előkészületek Június 8-án a szavazóurnák elé járul az ország: a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa erre a napra tűzte ki hazánk­ban a választásokat. Az ország szavazóképes felnőtt lakossága ekkor dönt a helyi tanácsta­gok, országgyűlési képviselők személyéről. Az érdi városi tanács végre­hajtó bizottsága április 3-án rendkívüli ülésen határozta meg a 84 választókerület terü­letét. A vb kialakította a 3« sza­vazókört és döntött. hogy az egyes szavazókörök melyik választókerülethez tartoznak. A városban megjelentek a vá­lasztási hirdetmények, és meg­kezdődött a jelölőgvülések szer­vezése. Ezeket április 18. és 30. között tartják Érden, helyükről, idejükről a lakosság családon­ként kap írásbeli értesítést. .A választói névjegyzéket áp­rilis 20. cs május 9. között te­szik közzé a tanácsházán. A választásokkal kapcsolatos tudnivalókról a városi tanács Plakátokon és egyéb értesítés formájában ad tájékoztatást A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1980. ÁPRILIS 9., SZERDA Helytörténet és baráti kör Jól segíteni a fejlődést Április 12-én Érdi erdő Irodalmi műsor Az érdi erdőről Karinthy Frigyes emlékezett meg versé­ben, felidézve egy század­elői nyár, s a serdülő fiú szá­mára életélményként ható 1902-es dunai árvíz emlékét Ezt a novellut, gyerekkori em­léket — így jelezte alcímében versét a költő — választotta címül, mottóul és útravalóul költészetnapi műsorához a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tálya és a Magyar Rádió. Az április 12-én, szombaton 19 órai kezdettel megrendezett irodalmi műsort dr. Benussi Silvio tanácselnök nyitja meg és Dobozy Imre, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond bevezetőt. A műsorban, Bodbr Tibor, Káldy Nóra és Sinkó László előadásában, el­hangzik Bella István: Érdi Betlehem, Erdélyi József: Bo­rostyán, Karinthy Frigyes: Érdi erdő című verse és Do­bozy Imre: A fák sokáig élnek című elbeszélése. Az irodalmi esten a József Attila-díjas Csuka Zoltán mel­lett bemutatkoznak az érdi írók, költők is: Farkas Ilona, az elhunyt Fekete Lajos, Har­mat Béla és Kelényi István verseivel ismerkedhetnek meg az est résztvevői a művelődési központban. A Hazafias Népfront városi bizottságának ülésén, többek között, az idei tervekről, fel­adatokról tanácskoztak a résztvevők. Erről kérdeztük mi is Piszák Imrét, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának titkárát. • Másfél éve immár városi népfrontbizottság működik Ér­den. Hasonló rangra emelke- dett-e a szervezet munkája? — Az elmúlt év legfőbb feladata, de még az idei ki­emelkedő tennivalója is az, hogy az új rangnak, megvál­tozott feladatoknak megfelelő szinten dolgozzunk. Ennek feltétele néhány alapvető szer­vezeti változás: az ötvenöt ta­gú bizottság és tizenöt fős el­nökség elég volt nagyközségi szinten, a városi színvonalú­igényű munkához, azonban, így gondoltuk el tavaly, ke­vés. Kevés akkor, ha a bi­zottság, az elnökség nem talál társakat. Különösképp feszítő gond ez Érden, a terület miatt. Ezért szorgalmaztuk a körzeti bizottságok létrehozá­sát: Ófaluban, Újtelepen, Tus- culánumban, Érdligeten és Parkvárosban meg is alakult a helyi szervezet. A szükség most azt kívánja, hogy a la­kótelep miatt szinte átalakult központban is megszervezzük a népfrontot. Hozzákezdtünk a bizottságok megalakításához is: az eddigi művelődési-okta­tási bizottság mellé tervezzük a rétegpolitikai, a kertbarát- és a kisállattenyésztő, vala­mint a környezet- és termé­szetvédelmi bizottság létreho­zását. Idén megkezdjük az ut­ca- és lakóbizottságok kiala­kítását, s ezzel jön létre az a szervezet, amelytől már váro­si szintű munkát várhatunk. • Milyen mozgatók, célki­tűzések szabják meg a nép­frontbizottság idei tennivalóit? — Szeretnénk a párt és a Egy kérdés — egy felelet Hol árusíthatnak? KÉRDEZNEK: a Kertbarát Klub tagjai: — A klub tagjai közül sokan foglalkoznak gyümölcs-, zöld­ség-, virágtermesztéssel és fö­lösleges terményeiket szíve­sen értékesítenék. Hol árusít­hatnak Érden a kistermelők? VÁLASZOL: dr. László Pál, a városi tanács termelési és ellátási felügyelőségének osz­tályvezetője: — A kertbarátok már ben­nünket is megkerestek kérdé­sükkel, s válaszunk ma sem más: valamennyi kistermelő árulhat a Lenin úti piacon. Gazdag piacunk van, megéri ott árulni, s a lakosság is szí­vesen veszi a nagyobb válasz­tékot. A másik lehetőség, hogy a termelők saját házuknál ad­ják el terményeiket, a kapura kitett táblával bárkinek joga van fölhívni erre a vásárlók figyelmét. A gond ott jelentkezik, hogy a piac sokak, főleg az idősek számára, távol esik; a házi el­adás pedig — távol a forgal­mas utaktól így tartják, nem üzlet. Kérésüket, hogy a Volán pályaudvar környékén, a Pelikán előtt áruljanak nem tudjuk teljesíteni és ezúttal is felhívom a figyelmet: az áru­sítás ezen a területen tilos és, aki ott kereskedik az szabály- sértést követ el. Mi magunk is szeretnénk, ha kertészkedő lakosaink gyümölcsüket, zöld­ségüket, virágjukat megfelelő körülmények között tudnák értékesíteni, hiszen hasznos munkájuk is segítheti a város ellátását. Ezért tervezzük egy újabb piachely kialakítását. Az új csarnok az érd-felsői vasút oldalában, reméljük, az év végére a lakosság szolgála­tára állhat. tanács jó segítői lenni abban a munkában, amit Érd fej­lesztésében e két szervezet a városi életkörülmények kiala­kításával magára vállalt. S amikor népfrontot említek, nem magára a szűk szervezet­re gondolok, hanem a lakos­ságra. Magukat az érdieket szeretnénk bevonni a város építésébe, szépítésébe. Az itt élők legkülönbözőbb rétegeit igyekszünk megnyerni a vá­ros — saját maguk ügyének. Hogy csak néhányat említsek: ilyen a település tisztasága, a környezet védelme, út- és jár­da építése. • A társadalmi munkáról beszélve, mit tud tenni a népfrontbizottság a lakosság sikeresebb összefogásáért? A ' múlt évi statisztika ugyanis az utolsó helyet juttatta csu­pán Érdnek a városok társa­dalmi munkaversenyében. — Igaz, hogy a lakosság számát tekintve, sokkál többre lennénk képesek, ugyanakkor az is való, hogy nagyüzemek híján sok, a társadalmi mun­kához számolható segítségtől esik el Érd. Ezzel együtt, idei egyik legfontosabb fel­adatunknak tartjuk a társa­dalmi munkák összehangolt megszervezését, s azt is, hogy a vállalt munkát ne csak elvégezzük, hanem adminiszt­ráljuk is. Ez a feladat a most alakuló utca- és lakóbizottsá­gokra vár. • Néhány éve megalakult, s Időnként liaHat is magáról a város baráti köre. Tervezik-e a kör kiszélesítését, munkájá­nak állandósítását? — A baráti körben Érdhez valami módon kötődők tevé­kenykednek, többségükben újságírók, de van közöttük főiskolai tanár és színművész is. Maga a baráti kör hatá­rozta el munkája megújítá­sát, amelynek első lépése a célok meghatározása. Már ed­dig is több fajta elképzelés született, közte az is, hogy az itt élőket minél jobban be­vonjuk ebbe a munkába. Né­hány város jó példáját látva gondolkodunk például a mű­szaki értelmiség bevonásán. Azt szeretnénk, ha ez a ba­ráti kör itt élőknek és innen elszármazottaknak, de a vá­roshoz valamilyen módon kö­tődőknek adna keretet a vá­ros életét segítő munkára. • Érdnek számos ritka, so­kak előtt ismeretlen történél­Kovácsok műhelyében Érden található a Mezőgép Vállalat egyetlen kovácsoló üzeme. A műhely az elmúlt hónapokban megújult: az egy- milliárd forintos beruházással átalakított új üzemben a legkor­szerűbb technikával dolgoznak a kovácsok. mi értéke van. Ezek felkuta­tásának, megőrzésének, a fiata­lok kötődésének segítője le­hetne a helytörténeti munka. Tervezik-e a több egyéni kez­deményezés összefogását, irá­nyítását, a szervezett helytör­ténet útnak indítását? — így igaz, mi régi érdiek is sokszor elcsodálkozunk, mi- lyen gazdag emlékei vannak a városnak. A minaretet sokan ismerik, arról viszont már ke­vesen tudnak, hogy oldalában tizenharmadik századi kápol­na húzódik, megmentésére ta­lán csak pillanatok vannak. Éppen ezért sürgetjük mi ma­gunk is egy egységes helytör­téneti munka kialakítását a városban. Többen vannak ugyanis, akik foglalkoznak kutatással, krónikaírással, gyűjtéssel. A népfront felada­ta, hogy ezeket az embereket összefogja, irányítsa. Iskolák­ra építetten akarjuk vezetni ezt a munkát, hiszen a mos­tani ötezer diák holnap a vá­ros lakosságát alkotja majd. Városuk szeretetéhez, mun­kánk értékeléséhez adhat in­dítást környezetük, lakóhe­lyük múltjának, jelenének is­merete. POZITÍV Siker Ne olyan sikerre tessék gondolni, amiért Somogyi­szobrot lehetne kapni Vit- ray Tamás műsorában. Bár, ki tudja, ha lenne valami hasonló érdi siker-ajándék, akár meg is szavazhatnánk a Vörösmarty Gimnázium diákjainak. Mert nézzük csak a vö- rösmartysok idei sikerlistá­ját: együttesük két másik ahonnan ketten jutottak a huszonöt közé. Kuzsel Ju­dit az I. a-ból pedig az Iri­nyi János kémiai verseny megyei döntőjében szerzett első helyet, s most várhat­ja meghívását az újabb, ezúttal már országos szintű vetélkedőre. S ha kijut a dicsérő szó­ból az iskola diákjainak, úgy megérdemlik az elis­merést a gimnázium taná­rai is, akik hasonló sikerek kovácsai évek óta. Munká­csapat társaságában az or- juk eredményét nem csu- szágos területi döntőbe ju- pán — és nem is elsősor- tott a Ki tud többet a Szov- ban — o versenyek győzel- jetunióról? vetélkedőn. A II. mei jelzik. Pedagógiai te- c. diákjai megérdemlik, vékenységüknek igazi muta- hogy leírjuk nevüket: Csá- tója tanulóik ma már or- szár Irén, Cseri Ilona, Kész- szágosan elismert tudása. tyus Margit és ■h, Násztor IV. b. és Simon Ingrid, a III. a. tanulója a megyei orosz nyelvi verseny szó­beli és írásbeli feladata alapján az ország legjobb huszonöt diákja közé ke­rült, s az egész országban az érdi az egyetlen iskola, Járda Az, hogy az érdi diákok évről évre sikeres pályázók a felsőoktatási intézmé­nyeinkbe, s hogy a tanu­lóit Fejér és Pest megyéből toborzó gimnázium napja­inkban méltó társa a leg­jobb hírű fővárosi iskolák­nak is. NEGATÍV volinak tűnik Érd járdásftása. Kicsi ez a szám akkor is, ha a lakosság számához mérjük: a sokszor ötvenezernek is szá­molt érdiek erejéből a hét többszörösére is telne. Olcsó játék, a mi lenne, ha, de azért érdemes elgondol­kodni: mi lenne, ha minden érdi 10 (azaz: tíz) centiméter­nyi járdát építene. Alig ma­radna néhány méter a tanács eltervezett kilométeréből. Vagy mi lenne, ha mindenki egy mé­ter betonnal járulna hozzá a város építéséhez. Így, ötven kilométerével számolva, már egészen szép lenne a statisz­tika. De mi lenne, ha min­den érdi polgár megépítené háza előtt a saját járdáját: ke­rítésére eső öt. tíz uram bo- csá!. húsz méterét. Egyetlen év alatt szűnhetne meg a vá­ros járdagondja. * Igaz is. akkor min bosszan­kodnánk? Azt mondjak, a számok vi­szonylagosak. Vagyis attól füg­gően, mihez viszonyítjuk azo­kat. változik értékük. Igaz­sága lehet a megállapításnak, de bármennyire is gyakorlat igazolta a dolog, egy napokban hallott adat, akármihez mérem is, kevésnek tűnik számomra. A városi tanács tervében idén 7,2 (azaz: hét kilométer és kétszáz méter) járda meg- . építése szerepel. Természete­sen a már hagyományos mó­don: tanácsi támogatással. BUJÉSZ adta segítséggel, de főképp: lakossági munkával. Nos. ezt a hét kilométert ke­veslem, hiszen 300 kilométer­nyi javításra váró utat alapul véve a városban, ez legalább hatszáz kilométernyi megépí­tésre váró járdát jelent. S így hetesével haladva, bizony, tá­A vb-titkár fogadóóráján Ahová házhoz jön a város Mindig elkésem. Jól tudom pedig a pontos időt, naponta elnézem a táb­lát, s nézheti bárki, aki csak elhalad a városi tanács épüle­te előtt: a vb-titkár fogad: szerdán 8-tól 12-ig. De nem tudok úgy érkezni, legyen bár egyetlen perccel nyolc után, hogy dr. Kara Pál vb-titkárt ne munkában találjam. Ül az íróasztalnál, mögötte Érd le- pedönyi térképe, előtte az ügy­fél. „Érdemes meghallgatni a fogadóórákat — mondja. — Ki se kell tenni az embernek az épületből a lábát, és házhoz jön a város.’’ Kicsinyes tyúkperek Könnyű telekügy az első. Gyömöri Albert fiatal ember, a Volán sofőrje; igazgatói tá­mogatása, pénze, igyekezete is megvan a vásárláshoz. A ta­nácson sem múlik a dolog. — Kit támogatnánk — kér­dezi a titkár —, ha nem an­nak a vállalatnak a dogozóit, amelyik annyit tesz a város lakosságáért. Ha ezt elfogad­ja tőlünk húsvéti ajándéknak, vegye annak: júniusra megve­heti a telket. S ha három éven belül épít is, akkor megspórol­ja az átírási illetéket. Újabb fiatalember, újabb te­lektéma. Kérdésével akár az illetékes osztályhoz is fordul­hatna. Ö azonban személyesen a vb-titkártól vár választ. (— Többet tud tenni a tit­kár. mint egy egész osztály? — Nem hinném, de az em­berek mintha jobban bíznának a vezetőben. Pedig az ügy me­nete így is ugyanaz, összeírom a kérdéseket és másnap az il­letékes osztállyal egyeztetem a tennivalót.) B. néni érkezik, régi isme­rős, a titkári fogadóórák el­maradhatatlan részvevője. Pénzét perli, a világ ellen ágál, s bírói papír ellenére is vitat­ja, hogy ő gondnokság alatt állna. Sok segítség itt nincs, legföljebb néhány jó szó, én­nél többet, meglehet, ő maga sem kívánt. le? TeMon az illetékes osz­tályra: még aznap szánjanak ki, tegyenek igazságot a Hunor utcáuan. Isn._t asszony, ismét pa­nasszal, kire, mire panaszko­dik, tán maga sem tudja. Fél óra alatt harmadszor ismétli történetét, a titkár harmad­szor hallgatja végig türelem­mel, személyes látogatást ígért. Az asszony elégedetlen, sajtóra hivatkozik, gyújtogatással fe­nyegetőzik. (— Sok a birtokháborítás? — Több mint egészséges len­ne. A budai járásbíróság mun­kájának jó részét érdi birtok­perek adják. S kevés köztük az igazán fajsúlyos eset, a többség, sajnos, kicsinyes tyúk­per, amin kölcsönös megértés­sel segíteni lehetne. Akkor ta­lán itt a tanácsban is több idő jutna az igazán fontos munká­ra.) Megérdemelt együttérzés Idősebb asszony sírva pana­szolja szomszédja viselt dol­gait: most földiéből kerítettél egy darabot, ezért a földért élt mindig, mi lesz most már ve­Fiatalasszony érkezik, isme­rős ő is, az Ágoston utca 9. az egész tanácsnak adott már gondot. — Elhatároztuk — magya­rázza neki a titkár. —, hogy megszüntetjük ezt a házat. Április végén fölszabadul né­hány ház, ott tudunk adni la­kást. Lakásügyben érkezik az ide­ges szavú asszony is. Kezükben a kiutalás: a titkár májusra ígéri a költözést. — A férje hogy van? — kérdezi. — Már jobban, de sajnos nem lát. Feszítő csönd, zavart búcsú­zás. Biztató ígéret: a titkár majd megnézi a családot az új lakásban. Kara Pál, az ajtó- csukódás után azt mondja: Ez volt az első eset, hogy érzelmi alapon döntöttem. (— Szabad hagyni hatni az érzelmeket a döntéseknél? — Nem, mert akkor se vége, se hossza nem lenne ennek. Mindenki, aki ide bejön, és legtöbben lakásügyben, megér­demlik az együttérzést. Ez a család azonban nehéz helyzet­be került: a fiatal, életerős férfi egy baleset következté­ben elvesztette látását. Három gyerekük van. Igazán nem sok az a másfél szoba, amit kap­tak.) Mottel Lajosné gyerekkel ér­kezik, minőségi cserét kérne: kettő után sürget a harmadik gyerek és kicsi a másfél szo­bás szövetkezeti lakás. — Három gyereknek, vallja be, a kettő szoba sem lenne megoldás — mondja a titkár, v — Ez igáz ... — Akkor arra kérem, várja­nak egy kicsit. Ha megépülnek a Budai úton a pontházak, ott már lesz önöknek is megfelelő lakás. (— Sok a gond a lakások­kal ... — Sok, de ez a mai nap még hagyján. Látta volna szomba­ton, negyvenketten voltak, és mind lakásügyben. Pedig hány lakást sikerült építeni, kiadni az elmúlt években, s még így is nyolcszázan várnak otthon­ra. Lassan azért bejön a sok munka. A főváros 1988 előttre nem igazol vissza, aki hozzánk fordul két-három év alatt kap lakást. Még ha lassul is az építkezés, ennyi idő alatt a legégetőbb lakásgondokon se­gíteni tudunk.) Virág, ajándékba Mottelné búcsúzóban azt mondja: — Titkár elvtárs, van otthon egy kétméteres legyezőpál­mám, akkora, hogy már nem fér a lakásba. Ha fölajánlom a tanácsnak, elfogadják? A titkár megörül az aján­déknak, minden jól jön, ami a tanácsházát szépíti Egyezte­tés a sofőrrel, még ma hozzák el a pálmát. Ott áll majd a házasságkötő teremben, s mos­tantól Mottelék ajándék virá­ga alatt kapnak nevet, és há­zasodnak az érdi polgárok. Harangszóra ürül ki a folyo­só. Most át lehet ülni e fotel­be, el lehet szívni egy cigaret­tát, meg lehet inni egy teát. Dr. Kara Pál kifújta magát. Eltelt a nap egyik fele. Kez­dődhet a második. Az oldalt írta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János

Next

/
Thumbnails
Contents