Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
1980. Április 9., szerda ’xMdap Heti jogi tanácsok 0 Mikor érvényesítheti a dolgozó járadékának felemelését? Múlt heti cikkünk, amelyben a vállalat vétkességén alapuló kártérítési felelősségéről írtunk, még jóformán meg sem jelent, amikor telefonon, majd személyesen is felkerestek bennünket, és olyan kérdést vetettek fel, amellyel kapcsolatban korábban már több levél is érkezett hozzánk. Az esetek nagy többségében üzemi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási megbetegedés folytán járadékban részesülő rokkantsági nyugdíjas dolgozók abban kértek tájékoztatást hogy mikor kérhetik járadékuk felemelését. A Legfelsőbb Bíróság már rámutatott arra, hogy az üzemi balesetet szenvedett, vagy foglalkozási megbetegedés miatt járadékban részesülő dolgozó — a módosított 2/1964. (IV. 3.) Mü.M. számú rendelet (R.) 9. §-ának (1) bekezdése alapján — bérrendezés címén akkor tarthat igényt a volt munkáltatójával szemben megállapított járadék felemelésére, ha a baleset idején általa betöltött munkakörben dolgozók átlagkeresetében — bérrendezés vagy egyéb körülmények folytán — olyan változás történt, amely munka- viszonyának fennállása esetén őt is érintette volna. Az Mt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint, a vállalat a dolgozónak a munkaviszony keretében okozott „kárért” felel teljes mértékben. A dolgozók egészsége, vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről rendelkező R. 1/F. §-a szerint is a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének a munkaviszony keretében történt megsértése esetén a vállalat a dolgozó — halála esetén hozzátartozói — teljes vagyoni kárát, így a sérelem folytán elmaradt jövedelmét, , a dolgokban keletkezett károkat, valamint a sérelemmel kapcsolatos költségeket és a kiadásokat köteles megtéríteni. 'A R. 2. §-ának (1) bekezdése szerint, elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azáltal éri, hogy a sérelemből származó képtelensége, munkaképességcsökkenése miatt elesik keresetétől, illetőleg a sérelem előtti keresetét nem éri el. Tény, hogy a nyugdíjkorhatárt elért dolgozóknak túlnyomó része kéri az öregségi nyugdíjának megállapítását. Egyes szakmákban egyáltalán nem, más foglalkozási ágakban pedig csak kivételesen található olyan dolgozó, aki még (nőknél) az ötvenötödik, illetőleg (férfiaknál) a hatvanadik életéve után is tovább dolgozik, nyugdíjának megállapítása, folyósítása nélkül. Ezek ismeretében az említett életkort betöltött dolgozók, akik bérrendezésre hivatkozva járadékuk felemelését igénylik, valójában nem az elmaradt jövedelemként jelentkező károk megtérítését kérik, hanem a teljes kárt meghaladó többletjuttatást igényelnek. Ennélfogva az említett életkor betöltése után a balesetet szenvedett, illetve foglalkozási megbetegedésben szenvedőnek a járadék felemelése iránti kérelmét kivételes egyedi esetektől eltekintve általában már nem lehet megalapozottnak tekinteni. • A kifejtettek nem érintik azoknak az életkortól függetlenül jelentkező egyéb költségeknek és kiadásoknak a megtérítési kötelezettségét, amelyek az elszenvedett baleset, illetve foglalkozási megbetegedés következtében (a társadalombiztosítás keretében nyújtottakon túl) merültek fel, vagy álltak elő. (Pl. rendszeres ápoló alkalmazása, rokMOZIMŰSOR ÁPRILIS 10-TÖL 16-IG ABONY 10— 11: Fábián Bálint találkozása Istennel* 12—13: Piedone Afrikában 14—15: Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét... ?• ABONY. Mese 12—15: Nuki majom kalandjai ABONY. Művész 12— 15: Kabaré** BUDAÖRS 11— 13: Gengszterek sofőrje* 14—16: Örült nők ketrece** CEGLÉD. Szabadság 10—13: Utazás a világ végére (du.) Róbert és Róbert* (este) 14—16: Koldus és királyfi (du.) Száguldás gyilkosságokkal* (este) CEGLÉD. Mese 10—16: Dióbél királyfi CEGLÉD. Művész 10—16: Napsugár fiúk* DABAS 10—H: Skalpvadászok* 12: Harcmodor I—IL* 13— 15: Sebességláz* DUNAHARASZTI 10—11: Fábián Bálint találkozása Istennel* 12— 15: Hair* DUNAKESZI, Vörös Csillag 10—13: Szenzáció!!! 14— 15: A fej nélküli lovas (du.) Vasárnapi szülők** (este) DUNAKESZI J. A. 10: A sólymok vezetője 13: Szenzáció!!! 14: Vasárnapi szülők** 16: Rocky* ÉRD 10—ll: örült nők ketrece** 13: A holnap lovasai (du.) 13: örült nők ketrece** (este) 14—15: Élve vagy halva FÓT 10—11: A dervis lerombolja Párizst 12—13: Vállalom, főnők! 14—15: Asszony férj nélkül* GODOILŐ 10—13: A kétéltű ember (du.) örült nők ketrece** 14—16: Bankrablás (du.) Glória (este) GYAL 10— 11: Kovnak a Kárpátokban I—II. 12—13: Folytassa. Kleó! 14—15: Skalpvadászok* MONOR 12—13: Glória (du.) 11— 13: Hogyan felejtsük ei életünk legnagyobb szerelmét. .. ? (este) 14—16: Piedone Afrikában NAGYKATA 10—11: Bizalom* 12—13: Pokoli torony I—II.* 14—15: Gyere, igazodj el (du.) Ahová lépek, ott fű nem terem (este) NAGYKŐRÖS, A. J. 10—11: Hugó, a víziló (du.) A farmer felesége* (este) 12—13: A javíthatatlan 14—16: Utazás a világ végére (du.) Róbert és Róbert* (este) r PILISVGROSVAR 10—13: A Jó, a Rossz és a Csúf I—IIA* 13: Az aranyfej (du.) 14—15: Fedora* POMÁZ 10—11: Hair* 12—13: Fábián Bálint találkozása Istennel* 14—15: Rocco és fivérei I—II.** RÁCKEVE 10—11: Élve vagy halva 12—15: Gengszterek sofőrje* SZENTENDRE 10—11: Bankrablás 12—13: Fuss utánam. hogy elkapjalak 14—16: A gejzirvölgy titka (du.) A veréb is madár** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 10—11: Gengszterek sofőrje* 12—13: Élve vagy halva 14—15: Hugó, a víziló (du.) Akiket forró szenvedély hevít** (este) TAPIÓSZELE 10—11: Kalózok Jamaicában 12—13: Bizalom* 14—15: Pokoli torony I—II.* VÁC, Kultúr 10—13: Mágnás Miska (du.) Vasárnapi szülők** (este) 14—16: Szenzáció!!! VÁC. Művelődési Központ 10: Akasztani való bolond nő* 11: Kaszkadőrök* 13: A varázsló VECSÉS 11: Fogat fogért 12—13: Észbe kaptál, gratulálok (du.) Férfiak póráz nélkül** (este) 14—16: Gengszterek sofőrje* * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. *• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. kantkocsi beszerzése, bizonyos gyógyászati felszerelések, jelentősebb közlekedési többletköltség stb. Ez utóbbiak általános kártérítés keretében is megtéríthetők.) « 0 A foglalóról. Egyik olvasónk azt írja, hogy megállapodott a vevővel, hogy Pest környéki házát megveszi. A vevő 40 ezer forint foglalót adott, és a szerződésben megállapodtak abban, hogy a többi összeget akkor egyenlíti ki, ha budapesti öröklakásukat eladják. Olvasónk néhány napja levelet kapott a vevőtől, miszerint az öröklakást eladni nem tudta, ezért visszalép az ügylettől, és kéri vissza a foglalót. Olvasónk a vevővel lényegében úgynevezett előszerződést kötött, amely egy későbbi időpontban létrejövő adásvételi megállapodásra vonatkozott. A szerződés véleményünk szerint érvényes, és most már a Polgári Törvény- könyv alapján kell elbírálni, hogy a foglaló visszafizetendő-e. A vevő arra is hivatkozik felmondó levelében, hogy a foglaló azért is visszajár, mert nem jött létre közöttük érvényes adásvételi szerződés, ennélfogva a foglaló kikötése törvényellenes volt. Az utóbbi kérdésben a vevőnek nincs igaza. A felek köthetnek előszerződést, és az előszerződésben foglaló adása, illetve elfogadása nem törvényellenes. A továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy a szerződés melyik fél magatartása miatt vagy milyen okból hiúsult meg. Ha a szerződés olyan okból szűnik meg. amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti; vagy a kapott foglalót kétszeresen köteles visz- szatéríteni. Arra vonatkozóan sem olvasónk levele, sem egyéb vonatkozásban nem áll adat rendelkezésünkre, hogy felelősséggel kimondhatnánk, hogy a vevő az adott foglalót elvesztette, és nem köteles olvasónk azt visszafizetni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Az IKV kötelességeiről A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága az egyik városi ingatlankezelő vállalat ellen nagyobb összegről szóló fizetési meghagyást bocsátott ki. Az ok az volt, hogy az IKV kezelésében levő ház kapualjában egy tisztviselő a szennyvízakna felszakadt vaspántjában megbotlott, elesett és súlyos kartörést szenvedett. A sérültnek nyújtott társadalombiztosítási szolgáltatások visszatérítéséért bocsátották ki a fizetési meghagyást. Ennek hatályon kívül helyezéséért a vállalat pert indított. A keresettel szemben az IKV arra hivatkozott, hogy a baleset bekövetkezésében vétkesség nem terheli. A járás- bíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a keresetnek helyt adott és a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a baleset napján nyolcán is átmentek az akna felett, de pánttörést nem vettek észre. Nyilvánvalónak látszik,. hogy a törés frissen keletkezett, a vállalat arról nem tudott, és így a hibát nem állt módjában megszüntetni, s a balesetet elhárítani. A legfőbb ügyésznek a jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásának a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és az ingatlankezelő vállalatot a kár 70 százalékának viselésére kötelezte. A határozat indokolása szerint valamely épület hiányosságai miatt keletkezett kárért a tulajdonos felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg, és a kár bekövetkezésének megelőzése érdekében az elvárható módon jár el. Ebben az ügyben azonban ez nem állapítható meg. — Kormányrendelet értelmében — hangzik tovább a határozat — az IKV a házak állandó, jókarbantartásáról köteles gondoskodni, így arról is, hogy a kapualj megfelelően ki legyen világítva és ott biztonságosan, a testi épség veszélyeztetése nélkül lehessen közlekedni. A tanúvallomások alapján azonban megállapítható, hogy az IKV e kötelezettségének nem tett eleget. A kapualj és a lépcsőház megvilágítását egy 25 wattos égő biztosította, aminek következtében a vaspánt felszakadását nem lehetett látni. A vállalatnak azonban kötelessége volt az épület központi berendezéseinek állandó, üzemképes állapotban tartása, a berendezések hibáinak, hiányosságainak megszüntetése. Ez a kötelezettsége többek i a kár 70 közt kiterjed minden megelő- 1 viselni. zö, javító és karbantartó munka folyamatos elvégzésére, ellenőrzésére, szükség esetén az alkatrészek cseréjére, hogy a balesetveszélyt kiküszöböljék. — Megállapítható, hogy a vaspántot tartó vasszegecs kopása, a vaspánt törése és a baleset bekövetkezése közötti okozati összefüggés fennáll. Tekintve, hogy a vállalat a jogszabályok szerint kötelező karbantartási, ellenőrzési feladatát elmulasztotta, ezért a kártérítési felelősséggel tartozik. Minthogy azonban a sérült sem tanúsított kellő körültekintést, ezért az IKV csak százalékát köteles Az újítási díjról Egy vállalat három alkalmazottja újítási díj fizetéséért munkaadója ellen pert indított. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen, döntött: — Az újító anyagi elismerése — pénzben mérhető hasznos eredmény esetén — az eredményhez igazodik, tehát o díjazás alapja az alkalmazással keletkezett haszon. Ebben az esetben a számításba vehető évek közül ez leginkább a múlt esztendőben mutatkozott meg, tehát ennek az évnek a termelési adatait kell alapul venni. A hasznos eredmény másfél millió forintot tesz ki. A díjkulcs megállapításánál számításba kell venni, hogy a megoldás előnyei nemcsak most mutatkoznak, hanem távlati kihatásai sem becsülhetők le. Ez pedig a díj- kulcsot növeli, ezért azt hat százalékban kellett megszabni, ami 90 ezer forintot tesz ki. Tíz nap rendeletéiből A , vállalatoknál működő párt- és tömegszervezetek függetlenített tisztségviselői és alkalmazottai év végi részesedéséről, valamint jutalmazásáról rendelkezik a munkaügyi miniszter 5/1980. Mü.M. sz. rendeletében, amely a Munkaügyi Közlöny március 29-én megjelent számában található. A térítéses és a térítés nélküli étkezésről a 3/1980. Bk.M. számú rendelet rendelkezik, ugyancsak a Munkaügyi Közlöny 4. számában. Az egészségügy területén dolgozók is a Munkaügyi Közlöny 4. számában találják meg a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról kiadott 1/1980. sz. Eü.M. rendeletet. A magasabb vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról — az építőipar ágazatba tartozók — az építésügyi és városfejlesztési miniszter a 10/1980. ÉVM. sz. rendeletében rendelkezett. (Munkaügyi Közlöny 4. szám.) A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésről, az induló árak felülvizsgálatáról megjelent közleményeket az Árszabályozás és Termékforgalmazás 9. száma tartalmazza. Az áruvásárlási kölcsönökről szóló közlemény módosításával kapcsolatban a Kereskedelmi Értesítő 6. száma tartalmaz eligazítást, ugyanitt jelent meg fontos közlemény a nyugdíjasok 1980. évi foglalkoztatásáról. A gyermekeink védelmében Baráti kapcsolatok és a bűnözés Nem egyszer hallani szülőt, amikor ráförmed a gyerekére: nem mehetsz játszani, itthon a helyed. E kritikátlan álláspont szerint biztosabb, ha a gyerek otthon van, mert az utca rosszra nevel. Rossz társaság A másik jelenség, ennek az ellentéte, amikor a gyerek teljesen szabadon, ellenőrizhetetlenül köt barátságot. Egyértelműen mind a két véglet káros lehet. Egyrészt helytelen az a törekvés, hogy gyerekek életét, fejlődését a különböző hatásoktól elszigeteltté tegyük, mivel konfliktusmentes fejlődés nincsen. Az viszont követelmény, hogy a konfliktusok ne ütközzenek erkölcsi normákba és a törvényekbe. Másfelől a szülői nemtörődömség, a gyermek magárahagyatott- sága könnyen káros viselkedési formák, rossz szokások kialakulásához vezethet. Megszívlelendő, hogy nem tiltani kell a gyermeket a társaságtól, a barátoktól, mivel körükben sajátítja él a későbbi felnőttkori társasélet legelemibb szokásait, készségeit. Nem lehet közömbös, hogy a fiatal milyen társas környezethez kötődik. Sajnos, előfordul, hogy ha rossz társaságba keveredik a bűnözés útjára léphet. Tanulságul szolgál például erre a fiatalkorú H. Gábor és társai ellen lopás és más bűncselekmények miatt indított eljárás. A fiatalkorú dolgozni nem szeretett, napjait általában csavargással töltötte. Az apja többször ösztökélte, menjen dolgozni, ezért a fiú megsértődött, és elment otthonról. Múlt év augusztusától Jungvért Lajos pomázi lakosnál lakott, akivel novemberi letartóztatásukig bűnöző életmódot folytattak. Csavargásuk során Pomázon, Pilis- csabán, Ráckevén és Szentendrén lopással szereztek pénzt. Sorozatban törtek fel hétvégi házakat. Az értékesebb tárgyakat magukkal vitték és eladták. Egyik alkalommal egy asz- szonynál a kukoricát hordták fel a padlásra, miközben észrevették a kamrában egy lemezkazettát. Kinyitották és kivettek belőle hatezer forintot. Pár nap múlva ismét visszatértek: ekkor elvittek 17 ezer forintot. A pénzt néhány nap alatt elszórakozták. Ezt követően egyik éjszaka ketten betörtek Pomázon a sportegyesület büféjébe, ahonnan 17 ezer forintot meghaladó összegben készpénzt, italféleséget, cigarettát, magnetofont vittek el. Ez utóbbit eladták, s azt a pénzt is elköltötték. Betöréssorozat Egyes cselekményeikben részt vett a többszörösen visz- szaeső Kovacsics Teréz kislődi lakos, aki az elmúlt év júniusában szabadult a börtönből. A munka neki sem volt a kedvére, s miután Jungvért Lajossal megismerkedett, nem dolgozott. A társaság Pomázon betört egy hétvégi házba, vacsorát főztek és éjszakára ott aludtak. Másnap ötezer forint értékben rádiót, faliszőnyeget, valamint különféle használati tárgyakat vettek magukhoz. Ezeket eladták és a pénzt elszórakozták. Egy másik esetben betörtek a piliscsabai Fenyő italboltba, ahonnan elvittek 1800 forint értékben pénzt, cigarettát, italokat és édességet. A társaság három hónap alatt 55 ezer forint értékű kárt okozott. Mindhárman előzetes letartóztatásban várják a tárgyalást. A felügyelet hiánya Megfigyelhető, hogy gyenge jellemű, befolyásolható fiatal rossz társaságba kerülve, a környezejt hatásától nemigen tud szabadulni. Kapcsolódik a többiekhez és hangadó társaival együtt közösségellenes cselekményeket követ el. Egyik bűnügy fiatalkorú résztvevője így vallott: „amit elhatároztak, én is csináltam, nem akartam magamat kihúzni a társaságból.” Arra is van példa, hogy a fiatal hiába próbál a bűncselekmény elkövetésétől visszalépni, a banda nem engedi, akár az erőszakot is alkalmazva. A felmérések tapasztalata szerint a szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt felügyelet nélkül hagyott gyerekek egy része is veszélyeztetetté válhat, könnyen kerülhet kétes barátok társaságába. Az agglomerációból r.p^cnta Budapestre bejáró, gyakran három műszakban dolgozó szülők távolléte alatt a gyerekek elhelyezése például nem minden esetben megoldott. Sok esetben a felügyelet, a hasznos program hiánya — más negatív tényezőkkel együtt — elősegíti a fiatalkorúak bűn- elkövetését. A szülők, az iskolák, a tanácsok, az úttörő- és KISZ- szervezetek, továbbá a helyi sport- és művelődésügyi szervek együttműködve sokat tehetnek azért, hogy a gyerekek szabad idejüket ne az utcán csavargással, rossz baráti társaságban, hanem jól szervezett, hasznos programot nyújtó közösségekben, kulturáltan töltsék el. Említésre méltó a Pest megyei Vöröskereszt kezdetnéd nyezése, a bejáró szülők gyermekeinek patronálására délutáni felügyeletüket társadalmi munkában látják el. Az aktivisták a 10—14 év közötti, napközi otthonos ellátásban nem részesülő gyermekek időtöltésének. tanulásának ellenőrzésére vállalkoznak. A mozgalom nagykátai járási tapasztalatai különösen figyelmet érdemelnek. Itt felmérték, hogy melyek azok a családok, ahol a gyermek felügyelete,, gondozása megoldatlan. E családoknál védőnők, vöröskeresztes aktivisták és társadalmi pártfogók megvizsgálták a körülményeket, közösen keresve a megoldást. A gyerekek felügyeletét részben úgy oldották meg, hogy nagyobb gyerekek kisebb csoportokat fognak össze egy-egy lakásban, ahová a szülő már hazaérkezett. Közösen tanulnak, ■játszanak és egy szomszéd vállalta, hogy esetenként átnéz a gyerekekre. Segítség a szülőknek Azoknál a családoknál, ahol egyik vagy másik, vagy mindkét szülő iszik, a gyermek érdekében társadalmi pártfogót rendelnek ki. ök látogatják a rájuk bízott családokat, ellenőrzik a gyerekek tanulmányi előmenetelét, segítve őket az év végi felkészülésben. Öcsán például a tanköteles korú gyerekek szabad idejének hasznos eltöltését szolgálja az általános iskolák, szülői munkaközösségek, az úttörőszervezet és a művelődési ház együttműködése. A társadalmi összefogás eredményeként az elmúlt év nyolc hónapjában a községben gyermek- és fiatalkorú nem követett el bűncse- lri ményt. Dr. Orell Ferenc, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyész
