Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

Az elmúlt tíz évben sorra kialakultak a váci járás köz­ségeiben azok a hagyományok, melyek tavasztól őszig színes közművelődési programot ad­nak az itt élő embereknek, és a természeti szépségekben bővelkedő tájat látogató ki­rándulóknak, üdülőknek. Az évek során a rendezvé­nyek tartalma, formái, mód­szerei az aktualitásnak, igé­nyeknek megfelelően alakul­tak. Van, ahol a község adott­ságai, körülményei adtak ala­pot színvonalas rendezvények szervezésére, s van, ahol a helyi öntevékeny művészeti munka kiemelkedő esemé­nyeit ajánlják a népi, nem­zetiségi kultúra értékes ha­gyományaira alapozva. A sort a Galgavölgye ta­vasz nyitja májusban. Ácsa és három társközsége — Püspök­hatvan, Csővár, Galgagyörk — szlovák nemzetiségű együt­tesei adnak találkozót egy­másnak mind a négy falu­ban. Szabad téren és színpa­don évszázados népszokások, dalok, táncok, gyermekjáté­kok elevenednek meg, erede­ti, színpompás népviseletben. Ezt a rendezvénysorozatot a nyár gazdag programja követi majd. A nagymarosi művelődési ház négy kiállítást rendez áp­rilistól augusztusig. A járás­ban élő képzőművészek tárla­tával nyitnak, majd sorban bemutatják Szőllősi H. Eta festőművész, Gacs Gábor gra­fikusművész és Konyorcsik János szobrászművész, vala­mint Gyémánt László festő­művész alkotásait. A vácrátóti botanikus kert csodálatos hangulatú és külö­nös akusztikájú parkjában az Országos Filharmóniával kö­zösen az idén is két hangver­senyt rendeznek, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, illetve a Liszt Ferenc Kama­razenekar közreműködésével. A sajátos hangulatú köz­ség. Nagybörzsöny lakossága nyáron két napra szinte meg­kétszereződik a nagybörzsö­nyi napok idejére. Néhány lelkes ember nagy szorgalom­mal kutatja, gyűjti a régi pa­raszti élet szokásait, a német folklór hagyományait. Eze­ket állítják színpadra a páva­kor, az ifjúsági tánccsoport és a gyermekegyüttes tagjai a júniusi rendezvények alkal­mával. Sok érdeklődőt vonza­nak évről évre a ritka szépsé­gű műemlékek és a régi élet­forma tárgyi emlékeit bemu­tató helytörténeti kiállítás. A második nap az ifjúsági rendezvényeké, amikor a pó­diumról fiatal arcok a mai élet örömét, jókedvét sugároz­zák. A Zebegénybe látogatók vasárnap délutánokon a Sző- nyi István Emlékmúzeum kertjében zenét, irodalmi mű­sorokat hallgathatnak a múzeum baráti körének szer­vezésében. A fiatalok körében kedvelt a „Két nap a múzeumban’’ akció, melynek keretében két napot tartalmas, értékes szó­rakozással, pihenéssel tölthet­nek el. A munkásmozgalmi hagyo­mányokra, harcokra való em­lékezés jegyében, augusztus első vasárnapján rendezik a gödi Fészek emlékünnepsé­get. Az ezt megelőző hetek­ben kiállítások, műsorok és sportrendezvények kapcsolód­nak az eseményhez. A szobi napok sajátossága az alkotmánynapi ünnepség­hez kötődik. Határmenti ba­ráti találkozó, ezzel kapcsola­tos művészeti bemutatók, ki­állítások, sportversenyek te­szik gazdaggá a programot. Az idei ünnepségre különös figyelemmel készülnek, tekin­tettel a község fennállásának 700. évfordulójára. A nyár elmúltával a Fóti ősz zárja a nagyrendezvények sorát. Az egész évi munka gyümölcsét begyűjtő eseményt ünnepli hangulatosan a „Fóti szüret”. A község hűen őrzi azokat a nemes irodalmi, mű­vészeti hagyományokat, me­lyek Fáy András, Vörösmarty Mihály és sok más egykori író, művész, jeles közéleti sze­mélyiség nevéhez fűződnek. A szocialista brigádok vetél­kedőjén a helyi üzemek kol­lektívái mérik össze tudásu­kat, társadalmunk fejlődésé­nek 35 éve témakörben. Iro­dalmi estek, kiállítások, em­lékünnepségek, vers- és pró­zamondóverseny szerepelnek a programban. Az események sokszínűsége lehetővé teszi, hogy közöttük minden érdek­lődő kedvére válogasson. A rendezvények szervezői mindent megtesznek azért, hogy a helybeliek és az ese­ményekre ellátogató vendégek jól érezzék magukat és szá­mukra maradandó élménnyel gazdagodjanak. Péter Pál KtSZ-fotópáiyázat Az 1980. május 11-1 török­mezei békenap alkalmából, felszabadulásunk 35. évfordu­lója és az első szocialista or­szágban rendezett olimpai já­tékok tiszteletére a KISZ Vá­ci Járási Bizottsága fotópá­lyázatot hirdet „A béke vagy te, sport” címmel amatőr fo­tósok részére. Pályázatunkon egyéni fotósok és kollektívák egyaránt részt vehetnek az alábbi feltételek mellett: Pályázni lehet minden olyan fekete-fehér technikával ké­szült egyéni alkotással, vagy maximum 5 képből álló fotó­sorozattal, amely a sport bé­keszerető erejét, a népek ba­rátságának elmélyítésében be­töltött szerepét demonstrálja. Mind az egyéni, mind a soro­zatképek mérete 24x36-os le­het. A pályaműveket 1980. áp­rilis 30-ig kérjük beküldeni vagy személyesen eljuttatni a váci járási KISZ-bizottság cí­mére: 2600 Vác, Lenin út 45. Az alkotásokat szakmai zsűri fogja elbírálni, s a beérkezett anyagból 1980. május 11-én, Törökmezőn kiállítást is ren­dezünk. A legjobb képek, il­letve sorozatok alkotóit tárgy- jutalomban részesítjük. KISZ Váci járási Bizottsága. Szünidőben A rövid iskolai szünidő utolsó napján kedden délelőtt 10 órakor érdekes programot kínál a művelődési központ 5- ös termében a váci gyerme­keknek. A japán papírhajto­gatással ismerkedhetnek azon a foglalkozáson, amelyet Ké­kes István vezet. Orvosi ügyelet Vasárnap dr. Kreiner Lenke, hétfőn dr. Áfra Tamás, ked­den dr. Hajmer Viktória, szer­dán dr. Kiss Péter, csütörtö­kön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Csömör Pál, szombaton és vasárnap dr. Bénik Gyula tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kórházban, (Már­cius 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyeletet teljesítő or­vosokat a 11—525-ös telefon­számon lehet hívni. A beosz­tás hét közben megváltozhat. Mi lesz a galvánüzem sorsa? Hosszú vita a kisajátítás körül Az élet ismétli önmagát? Az elmúlt esztendő végén zárta be végleg a kapuit a Szerszámipari Művek nagyma­rosi telepe, amelynek kálváriá­járól lapunkban is többször írtunk. A SZIM vezetői ugyanis a kisajátításért kapott több millió forintot más cél­ra használták fel, s lemond­tak a nagyközségi tanács ál­tal felkínált telkekről, ame­lyen új üzemet építhettek vol­na. Dolgozóiknak pedig irreá­lis munkalehetőségeket kínál­tak: előbb a vállalat érsek­vadkerti, majd budapesti gyár­egységeiben láttak volna szí­vesen a nagymarosi szakembe­reket. Látták volna — írtuk, s ennek az az oka, hogy vé­gül a több mint száz munkás­ból alig fél tucat vállalta csak a bejárást a fővárosba. A többiek? A szélrózsa min­den irányában: sokan már a süllyedő hajóról menekülve felmondtak, mások ott marad­tak a termelés befejezéséig, s csak aztán léptek ki. Hűségü­ket azonban nem honorálták különösebb jóindulattal. A végsőkig kitartóknak nem fi­zettek időarányos nyereséget, holott az üzem teljesítette ter­vét. az emberek pedig nem jószántukból váltak meg mun­kahelyüktől ... ★ Már megkezdődtek a vízlép­cső építésének munkálatai. A kisajátított területeken kivág­ták a fákat, hatalmas dózerek gvaluliák a földet. Embernyi átmérőjű csatornacsövek so­rakoznak beépítésre várya. Megszűnt a sportpálya is, he­lyén rövidesen a készenléti la­kótelep énül... Pontosan ez a kép fogadja mostanában minden reggel a Kéziszerszámgyár precíziós gyáregysége nagymarosi tele­pének dolgozóit, amint mű­szakkezdésre igyekeznek. A kis üzemet már körülkerítet­ték a vízlépcső építői, az öreg, viharvert épületek amolyan szigetként dacolnak a leendő monstrummal. Az adott dolgozók is leg­alább annyira bizonytalanok jövőjüket illetően, mint a kő- hajításnyira most már elha­gyottan árválkodó szerszám- gépgyár munkásai voltak. — Február végén termelési tanácskozást tartottunk, ahol- is felvetődött: mi lesz a telep sorsa? A műhelyekben dol­gozó több mint féiszáz embert okkal aggasztja a jövő — mondja Surek János telepve­zető. — Kérdésükre azonban egyelőre nehéz válaszolni, ám az biztos: nem szeretnének volt SZIM-beli munkatársaik sorsára jutni! Kártalanítás Februárban volt az a bejá- járás is, amelyet a nagyköz­ségi tanács hívott össze a víz­lépcső szennyvíz-elvezetési és -tisztítási tervével kapcsolat­ban. Ezen a megbeszélésen a Kéziszerszámgyár képviselői úgy foglaltak állást, hogy csak abban az esetben járul hozzá a vállalat a szennyvízcsatorna végleges megépítéséhez, ha az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat garantálja a telep működését. Bejelentették még, hogy az OVIBER-rel a kisajá­tításra vonatkozó tárgyalások nem vezettek eredményre. — Két-három éve kaptunk egy levelet az OVIBER-től, amelyben közölték, hogy a telep beleesik az építési terü­letbe, azért meg kell szüntet­nünk — mondja Tóth Sándor, a Kéziszerszámgyár műszaki igazgatóhelyettese. — Mi vá­laszlevelünkben 60—70 millió forint kártalanítást kértünk, ezzel szemben a vízügyiek csak a tizedét, mintegy 6 mil­liót ajánlottak fel, így kény­telenek vagyunk ragaszkodni a kisajátítási törvény előírá­saihoz, amelyek egyértelműen kimondják, hogy vagy csere- ingatlant vagy új épületet kell a kisajátítást kérőnek adni. Hogy miért ragaszkodunk ah­hoz, hogy Nagymaroson ma­radjon az üzem? A válasz egyszerű: ott évtizedek alatt egy kiváló szakembergárda alakult ki. akiknek szakmai ismereteire, tapasztalataira feltétlenül szükségünk van. A második ok pedig az, hogy vállalatunk máshol nem tud­na új gyárat építeni, mert fej­lesztési alapunkat hosszú tá­von az egyik fővárosi gyár­egységünk kitelepítése köti le. Módosított tervek — Észrevételeinket, kéré­sünket sajnos az OVIBER ed­dig nem vette figyelembe — jegyzi meg dr. Gáspár Zoltán gazdasági tanácsadó. — A vá­ci járási hivatalban néhány héttel ezelőtt tárgyaltuk leg­utóbb — eredménytelenül. Szá­munkra a nagymarosi üzem­ben folyó galvanizálás létfon­tosságú, hiszen a precíziós gyáregység évi 130—140 mil­liós termelés értékének jelen­tős részéhez járul hozzá köz­vetlenül e vidéki telepünk. Szerelőkulcsokat, csillagkul­csokat és különféle más al­katrészeket csiszolnak, hor­ganyoznak nagy szériában, s ezek egy részét az államközi szerződéseknek megfelelően a Szovjetunióba szállítjuk. Mi, tehát vagy az általunk kért összeget, vagy pedig megfele­^íiiiqp A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1980. ÁPRILIS 6., VASÁRNAP Aki mer, az nyer... Transzformátorok tőkés exportra Az V. ötéves tervi elképzelé­sek megfogalmazásakor arra számítottak a Nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetke­zet vezetői, hogy 1980-ra a termelés eléri az 58 millió fo­rintot. Ám mint a néhány nappal ezelőtt megtartott köz­gyűlésen kiderült, a szövetke­zet a tervezettnél jóval gyor­sabban fejlődött, s termelési értéke már 1977-ben 60 millió forint volt. Az öröm azonban nem volt teljes, mert e hatal­mas lépéseket nem követte a géppark bővítése, sem a már nagyon várt rekonstrukció, és nem sikerült feltölteni megfe­lelően a forgóalapot sem. Korszerűsítés Az elmaradást csak az utób­bi években sikerült pótolni, s ez meglátszik a termékek mi­nőségében, a technológiai szín­vonal emelkedésében és a munkakörülmények javításá­ban is. A szövetkezet vezetése már az elmúlt esztendőre is csupán szerény 1 százalékos termelésnövekedést tervezett, de mint Kelemen István elnök beszámolójából kiderül, ezt nem sikerült teljesíteni, s így a nyereség is csökkent. Egye­bek között amiatt, hogy a szö­vetkezet egyik szállítója en­gedéllyel visszamenőleg olyan áremelést hajtott végre, amit csak késve tudtak a nagyma­rosiak a termék árába beépí­teni. Sok gondot okozott az is, hogy a termelési költségek gyors ütemben emelkedtek, ezért a jövőben ezt jobban fi­gyelembe kell venni: új ter­lő csereingatlant fogadunk csak el... A vízlépcső beruházója, az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat álláspontja is legalább ennyire világos. Mint Farkas Mihály létesítményi főmérnök elmondta, a vitában felkért igazságügyi szakértő az álta­luk felajánlott 6 millió forint­nál 1,2 millióval kevesebbet állapított meg, kártalanítás­ként a telepért. Az OVIBER nem hajlandó 6 millió forint­nál többet adni, csereingatlan­nal pedig nem rendelkezik. Az üzem körüli huzavona már eddig is csaknem félmillió fo­rintba került, mert kisebb mértékben módosíttatni kellett a kiviteli terveket... A megoldás: „Az 1979. jú­lius 4-én kelt levelükre vá­laszolva közöljük, hogy az ab­ban foglaltakat nem vehetjük tudomásul” — írták a Kézi­szerszámgyár vezetői. S ez a döntésük még ma is érvényes. Városiasodás A vitát viszont valahogyan el kell dönteni! Mint Spilen- berg László, a nagyközségi tanács elnöke elmondta, a tanács az új telep felépítésé­re megfelelő telket biztosít. Mindenképpen szeretnék, ha az üzem Nagymaroson ma­radna. egyrészt a munkalehe­tőségek, másrészt a későbbi városiasodáshoz elengedhetet­lenül szükséges ipari háttér miatt. Hogy mi lesz több mint fél­száz ember sorsa? A válaszok egyértelműek: a vállalat ve­zetői úgy nyilatkoztak, hogy mindent elkövetnek egy új üzem építéséért. A galvánüze- miek tehát dolgozni fognak, valószínűleg továbbra is Nagy­maroson. ★ De valón az állami válla­lat. az állami intézménnyel j mikorra rendezi végleg vitá- I ját, hogy ezzel megnyugodja- | nak az egyre zaklatottabb ke- ' délyek? Vagy az élet ismétli önmagát? Furucz Zoltán mékek gyártásának megkez­désekor gondolni kell a kor­szerűsítésre és a fejlesztésre, ami ebben a szövetkezetben egyáltalán nem könnyű fel­adat, mert nem rendelkeznek megfelelő szakembergárdával. Az elmúlt években gyakran szerepelt a különböző fórumok napirendjén a termékszerkezet átalakítása. Hosszas viták után végül is úgy döntöttek, hogy a műszergyártást kell fejleszteni. Ezért előtérbe ke­rült a licencek vásárlása is, ám emellett más vállalatoktól is átvettek egy-két terméket, sőt azokat tovább is fejlesz­tették. Az elnök példaként a stabili- zátorokat említette, amelyeket tavaly kezdtek gyártani. Az eredmény nem is maradt el: e termék a szövetkezetnek mint­egy 4,5 millió forint nyeresé­get hozott. A továbblépést biz­tosítja, hogy befejeződött a cellavizsgáló és egy voltmérő kifejlesztése, s folyamatban van néhány orvosi berende­zés és más műszer kísérlete. Műszerek Tavaly írták alá a szövet­kezet vezetősége egy tőkés céggel azt a kooperációs szer­ződést, amelynek alapján az el­következő három évben Nagy­maroson mintegy 100 ezer műgyanta kiöntésű kistransz- formátort készítenek. A fel­tételek a termelés megindítá­sára adottak, hiszen a szövet­kezet saját anyagi forrásai mellé 6,6 millió forintos ex­porthitelt kapott. Ha a kap­csolat mindkét fél számára előnyösnek bizonyul, lehetőség lesz a kooperáció kiszélesíté­sére is. Részlegek Az elmúlt esztendőben több felsőbb szerv tartott ellenőrzé­seket a szövetkezetben, ki­sebb hiányosságoktól eltekint­ve mindent rendben találtak, de szóvá tették például, hogy a vezetőség ülései rendszerte­lenek, s nem történt kellő vál­tozás a belső ellenőrzés és az üzemanyag-elszámoltatás te­rületén. Ugyancsak meg kell oldania a szövetkezetnek a bérmunkára kiadott anyagok alaposabb elszámoltatását, a Miközben Tóthné Dévénszky Erzsébet klubvezető tájékoz­tatóját hallgatom a második negyedéves tervekről, önkén­telenül arra gondolok: nem véletlen, hogy a fővárosból, messzi vidékről jöttek hoz­zánk tapasztalatcserére, is­merkedni a Madách Imre Mű­velődési Központ pedagógus klubjának példás munkájával. Április elejétől június végé­ig 14 érdekes programot tar­talmaz az eseménynaptáruk, a tagsága igénye szerint. Szer­dán szakszervezeti ülést tar­tanak, pénteken egész napos kirándulást szerveznek Fótra, a sok irodalmi emléket őrző nagyközségbe, ahol könyv­táravatáson vesznek részt és meglátogatják a 3-as számú iskolát. Tizenhatodikán ' Rá- duly Emil múzeumigazgató kalauzolásával a matyó nép­művészet remekeiben gyönyör­ködnek, a főtéri bemutatóte­remben. Szerepel az áprilisi tervben a budapesti Sportmú­zeum és a Népstadion meg­tekintése, valamint dr. Iványi József amerikai élménybeszá­molója. készletek pontosabb leltározá­sát. Az elnök részletesen elemez­te az egyes részlegek tevé­kenységét is. Elmondta, hogy 1979-ben az alkatrészgyártó műhely fejlődött a legjobban. Űj helyiségbe költözött a le­mezolló- és a szerszámmű­hely, valamint a raktárak. Vásároltak egy edzőkemencét, s rövidesen megérkezik egy univerzális szerszámmaró is. A szövetkezet szobi részle­gében tavaly 215 ezer műszert gyártottak. A munkakörülmé­nyeket eddig is számottevően javították, de még akad ten­nivaló: most folyik a belső átalakítás, a festés-mázolás. Kelemen István végül kö­szönetét mondott a szocialista brigádoknak a munkaverseny­ben nyújtott teljesítményei­kért, a gazdasági vezetők cél­jainak támogatásáért F. Z. A tiszta, jóízű vízért A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat eddig csak a Dunaka­nyar községeiben és városai­ban felelt az egészséges ivó- vízellátásért. A Dunakanyar Balparti Regionális Vízmű év közepén várható üzembe helye­zésével a Vác és Gödöllő kö­zötti községek és a testvérvá­ros ivóvízellátása is a vállalat feladata lesz. Korábban laboratóriumuk­ban csak az ivóvizek kémiai és fizikai vizsgálatát tudták elvégezni. Néhány hónapja adták át Vác és Sződliget ha­tárában új vízminőség-vizs­gáló laboratóriumukat, mely­ben bakteriológiai és egy éven belül biológiai vizsgálatokra is mód nyílik, megteremtve a le­hetőségét — a vízminőség vé­delmét szolgáló — megelőző tevékenységnek. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert az összefoglaló néven háttérszennyeződésnek neve­zett veszélyeztető tényezők, amelyek az ivóvíz minőségére olykor közvetlenül, máskor át­tételesen hatnak, szaporodnak. Májusban Barcs Lajos ker­tészmérnök mond köszöntőt az anyák-apák napja alkalmából és Szikora János, az IBUSZ- iroda vezetője lesz a klub egyik vendége. A XII. kong­resszusról beszél idős kollé­gáinak Kovácsné Pöltz Piros­ka. Május 17—18.: Kétnapos szlovákiai körút, a klubveze­tő kalauzolásával. Az olasz főváros és a Vatikán címmel színes diapozitíveket vetít dr. Tahin Gyuláné, s a gyermek­napon sződligeti, rádi és váci óvodáscsoportok mutatják be műsorukat. Június negyedikén Nagy Géza, Vác város Tanácsa művelődésügyi osztályának ve­zetője mond pedagógusnapi köszöntőt. Műsort ad a duna­keszi Radnóti Miklós Irodal­mi Színpad. Vendégük lesz P. Szabó József, a rádió kül­politikai rovatának a szerkesz­tője. aki az iszlámról tart előadást. A nyári szünet előtt Dombay Endre, vezetésével háromnapos kirándulást tesz­nek a klubtagok Zala megyé­ben. P. R. Eseménydús tavasz A pedagógusklub programjából Irodalmi estek, kiállítások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents