Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

úf Prágába es kezű odrászok Pest megyei Tanács, a egyei K1SZOV és KIOSZ fodrászversenyt rendezett Du­nakeszin, amelyen részt vett a Monori Járási Szolgáltató Szö­vetkezet néhány dolgozója is. A női fodrászok vetélkedő­jében a különböző kategóriák­ban a gyömrői részleg dolgo­zói közül második helyezést szerzett Fórizs Sándorné, Ta­tár Endréné és Turcsányi Gi­zella. A férfiak mezőnyében Barát István vecsési fodrász ötödik lett. A helyezést elérők ott le­hetnek az országos fodrász­versenyen, Pest megye három tagú csapatával és négynapos prágai kiránduláson is részt- vehetnek. Húsvéti locsolóbálok Locsolóbált rendeznek az úri művelődési házban, ma es­te 7 órai kezdettel. Pilisen táncest lesz gépze­nére, ugyancsak ma, 19 órától. Záróvizsga A pilisi Móricz Zsigmond művelődési házban folyó kis­motorvezetői tanfolyam záró­vizsgájára április 18-án, 16 óra 30 perckor kerül sor. Előadások Kulturális program Irodalmi szakkör Mendén, kedden 18 órakor az irodalmi szakkör tart fog­lalkozást. Előadást hallgathatnak az érdeklődők A csillagászat és a fényképezés címmel a klub- helyiségben. Pilisen, 18 órakor: a mag­nósklub összejövetele le&z. Mendén, 13 órakor: ismeret- terjesztő előadást tartanak, Miért tanulunk, mire megyünk vele? a VBKM Transzvill üze­mében. , A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1980. ÁPRILIS 6., VASÁRNAP Hasznos együttműködés Vetőgépek várják a földeken Vagonban, tehergépkocsin utazik a mag Befejezéséhez közeledik a tavaszi vetőmagkiszállítás a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat monori területi központjából. Egyre ritkulnak a hosszú gépkocsisorok az üzem bejá­rata előtt. A nemrég még nyüzsgő udvaron már csak egy-két megkésett termelő gazdaság gépkocsijára rakják a szükséges magot, amelyet már a vetőgépek várnak a földeken. Előnyt élveznek — Milyen volt az idei ki­szállítás? — kérdeztük Fényes Tibornét, a monori üzem fő­raktárosát. — A vetőmagkiszállítás, mint mezőgazdasági jellegű munka nekünk is szezonmun­kát jelent. Ezt a többletet azonban vállalnunk kell, hogy a megrendelt, mag idejében a termelő gazdaságokhoz kerül­jön. Sokat segített, hogy a MÁV amennyiben módjában állt, soron kívül állította ki az export és belföldi szállí­táshoz szükséges vagonokat. Ellenpacher Lajostól, a mo­nori vasútállomás szolgálatte­vőjétől kérdeztük: — Milyen sorrendiséget tar­tanak a tehervagonok kiállí­tásánál, milyen tényezőket vesznek figyelembe? — A MÁV-nál az őszi és tavaszi csúcsforgalom, ha még nem is szűnt meg, de csökke­nőben van. A forgalom a tervszerű szállítás következté­ben nagyjából kiegyensúlyo­zott volt. Az időben leadott vagonigényléseknek igyek­szünk folyamatosan eleget ten­ni, de ha azt állami, gazda­sági érdek szükségessé teszi, egyes üzemek, vállalatok, így például a Vetőmagtermeltető- és Értékesítő Vállalat a ta­vaszi vetőmagkiszállításkor — előnyt élveznek. Sokszor gon­dot jelent, hogy a folyamatos rakodást a legtöbb vállalat nem tudja biztosítani, így az éjszaka érkező vagonokat csak másnap ürítik ki. Kétszáz vonat — Milyen volt az állomás forgalma az elmúlt hónapok­ban? A forgalmista, akinek asz­talán percenként csöng a te­lefon, előbb gyors utasításokat ad, intézkedik. — Februárban például, amely köztudomásúan rövid hónap volt, 600 vagonos for­galmat — le- és feladást — bonyolítottunk le. — Az állomáson naponta átlagosan 200—200 vonat ha­lad át, tolatást 20—24 alka­lommal végeznek. Ha figye­lembe vesszük, hogy a nap­pali órákban. sűrűbb a forga­lom és az állomáson 80—90 vonat áll meg, ez azt jelenti, hogy dolgozóinknak szinte minden percét leköti lanka­datlan figyelmet igénylő mun­kájuk. Kérdés — válasz A, rövid beszélgetés után egy pillanatig elgondolkodtam. Nem lehetne ezt a magas szin­tű szervezettséget, a munka­idő ilyen magasfokú kihasz­nálását a termelés más — sőt minden — területén meg­valósítani? Ügy hiszem, a válasz egy­értelmű: igen. Feltéve, hogy mindenki olyan felelősséggel, fegyelmezetten, hasznosan kooperálva végezné a munká­ját, mint például a monori vasútállomás dolgozói. R. Gy. A múltról a mának Önkéntes, szép feladat Szövetkezeti dolgozó, tervező, nyugdíjas A közelmúltban zajlott le Gyomron a Petőfi művelődési házban az idősebb Pál Mihály baráti kör helytörténeti cso­portjának első negyedévi úgy­nevezett beszámoló összejöve­tele azzal a céllal, hogy a kör tagjai közelebbről is megis­merjék egymás munkaterüle­tét, jól összehangolják a ku­tatásaikat. A nagyközség múltját fürkészők a történe­lem még ismeretlen, vagy ke­vésbé ismert területeinek rasztoktól. Sok kecskét és ju­hot is tartottak a hajdaniak. Egy kaptafára Magyarné Füstös Erzsébet, a népi gyógymódok egyik he­lyi gyűjtője, kutatója, gyöm­rői viseletek (nem népviselet) nyomára bukkant, sőt több mintadarabot meg is szerzett a kör számára. Elmondta, hogy volt idő, amikor Gyom­ron egy kaptafára csinálták a cipőket, így ha az egyik láb­beli talpa jobban megkopott, vizsgálatát szervezetten, de i átcserélték a cipőket a lábak önként vállalták a baráti kör I ról. vezetőségének felkérésére. Következtetések Ezen az estén nagyon érde­kes dolgokról beszéltek az amatőr kutatók. Baksa László például, aki a helyi Vas- és Fémipari Szövetkezet dolgo­zója (lelkes amatőr helytörté­nész) az első népszámlálás adatairól beszélt. Az első összeírás 1546-ban volt Gyömrőn, majd a módo­sított 1559-ben. Ezek érdekes­sége, hogy csak a férfiakat ír­ták össze — őket is 18. élet­évük betöltése után — a nő­ket nem. Ezekből az adatok­ból elég pontosan lehet kö­vetkeztetni az akkori Gyöm- rő gazdasági szerkezetére, ere­jére. Ebben az időben a la­kosság előszeretettel tenyész­tette a sertést, mert a törökök nem ehették vallásuk tilalma miatt a disznóhúst, így azt adó fejében sem vehették el a pa­Orvosi ügyelet a járásban Vasárnap és hétfőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 3.), Gyömrőn: központi ügye­let (Steinmetz kapitány u. 12, telefon: 26.), Monoron, Mono- ri-erdőn, Csévharaszton, Va­sadon és Péteriben: központi Egyedül a régiek közül Hideg ésszel, forró szívvel A monori járás fejlesztéséért emlékplakett kitüntetettje Forrón sütött a nap. Fenn álltunk a dombtetőn Fazekas Károllyal, az akkori mendei Lenin Tsz elnökével. Ránkta­padt a rövid ujjú ing, de nem lehetett elbújni, sehova sem. Együtt mustrálgattuk a kom­bájnokat, amelyek szorgalma­san falták a búzaszárakat. — Jobb lesz a termésünk, mint az elmúlt esztendőben — mondta az elnök — Kombáj- nosaink Is mindent megtesz­nek azért, hogy minél kisebb szem veszteséggel kerüljön rak­tárba a termés. A föld az élete Ez a találkozás tizenöt évvel ezelőtt történt. Azóta sok min­den megváltozott a járás me­zőgazdaságában. kialakultak a korszerű nagyüzemek. A volt mendei tsz-elnök most a sülysápi Tápióvölgye Tsz elnökhelyettesi teendőit látja el. Gazdag életútja során, min­dig a föld jelentette számára az életet, a mindennapi mun­kát. — Nyolcgyermekes családból származom, Üriban születtem, édesapám gazdálkodó volt, édesanyám meg bennünket ne­dveit kisebb-nagyobb kudarcok­kal. Hódmezővásárhelyen vé­, geztem el a mezőgazdasági szakiskolát, amikor hazajöttem a szovjet csapatok már felsza­badították községünket. 1945. január 17-én megalakítottuk az MKP helyi szervezetét. A párt­vezetőségben én az ifjúsági fe­lelősi beosztást kaptam. Az ak­kori vezetőség tagjai közül még Bori Rudolf. Újvári György ép Brecsok Illés él. il­letve dolgozik ma is a pártélet­ben — Mivel ilyen fiatalon ke­adottságok azonban hátráltat­ták a dinamikusabb fejlődést, így került sor 1977-ben a süly­sápi tsz-szel való egyesülésre. Űj elnök került a közös gaz­daság élére, én lettem a he­lyettese. Azóta is ebben a be­osztásban dolgozom, húsz éve már, hogy a termelőszövetke­zethez kötődök. Rajtam kívül már egyetlen magasabb beosz­tású vezető sem dolgozik a já­rás mezőgazdasági üzemeiben azok közül, akik akkor kerül­tek a gazdaságok élére. Jogos bizakodás Fazekas Károly 55 éves lesz az év derekán, nagy része van abban, hogy a Tápiómentén já­rásunkban is fejlett agrotech­nikával egyre nagyobb ered­ményeket érnek el a Tápió­völgye Tsz dolgozói. A tavalyi esztendőre viszont nem szívesen emlékezik visz- sza ő sem. — Elsősorban a mostoha idő­járás miatt több mint 15 mil­lió forint volt a terméskiesé­sünk, a nyereségünk a terve­zettnek csak az egyötöde lett. Ennek ellenére a tsz-tagokkal és a vezetőtársaimmal együtt bízunk abban, hogy felülkere­kedünk a nehézségeken. Jól tudjuk, hogy csak még fegyel­mezettebb munkával, nagyobb szervezettséggel lehet az ered­ményeket javítani Én képes­nek tartom erre a termelőszö­vetkezet tagjait és alkalma­zottait. Tulajdonképpen Fazekas Károlyról akartam írni, de személyes dolgairól nem szí­vesen beszél. Mindig a közös­ség érdekében dolgozott, azt mondja, ő csak egy kis moz­gatórugó volt a tsz életében. — Egyszer egy értekezleten hallottam ezt a mondást: Hi­deg ésszel, forró szívvel, tisz­ta kézzel szabad csak dolgoz­ni a vezetői beosztásban. Én úgy érzem, szerénytelenség nélkül mondhatom, mindig így cselekedtem Büszkén beszél két lányáról, Ibolya, a gyömrői Kossuth Fe­renc utcai általános iskola raa- gyar-történelemszakos tanára, Éva, a Fővárosi Illetékhivatal­ban dolgozik. Az eltelt két évtizedben öt­ször lett a tsz. kiváló dolgozó­ja, a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozatának birtoko­sa, tíz évvel ezelőtt pedig meg­kapta- a Jubileumi Emlékérmet. Harmincöt éve párttag, a fel- szabadulással egyidőben került a mozgalomba. Amikor Úriban megalakítot­ták a párt helyi szervezetét, Pesten még dúltak a harcok. Ö már akkor a jobb, a szebb jövő érdekében dolgozott. Mint ahogy ezt tette további mun­kája során is Húsz esztendő Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága mellett működő fe­gyelmi bizottságába másodszor választották be a március 1— 2-i megyei pártértekezleten. Húsz éve tagja a járási párt­bizottságnak, s egyéb társadal­mi feladatokat is ellát. — Ha újból kezdeném, is­mét csak ezt a pályát válasz­tanám — mondja búcsúzóul gyömrői otthonában. — Meg­szerettem a mezőgazdaságot, a dolgozó parasztot, a kombáj- nost, a traktorszerelőt. Nekik köszönhetjük, hogy idáig ju­tottunk a mezőgazdaság fel- emelkedésében. ★ Ä közösség érdekében végzett kiemelkedő munká­jának elismeréseként ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a járási nártbizottság és a já­rási hivatal, a Monori já­rás fejlesztéséért kitüntető emlékplakettet adományoz­ta Fazekas Károlynak. Gér József ügyelet (Monoron, az egészség­házban), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pi­lisen és Nyáregyházán: közpon­ti ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn, vasárnap: dr. Koncz Lajos, hétfőn: dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen, vasárnap: dr. Tury Ist­ván, hétfőn: dr Szilvás Ba­lázs tart ügyel etet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen va­sárnap a János utcai, hétfőn a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Ga­lambosi János Csévharaszt, ál­lami gazdaság. Beteg állatok bejelentése: a járás területén. 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Z. Horváth Gabriella textil­tervező vállalta, hogy a 900 körüli években élt gyömrői család ruházatának rajzos re­konstrukcióját elkészíti. Hegyi- Füstös István, a nagy magyar pedagógus Földesi Ferenc Gyömrőre vonatkozó munkás­ságának kutatását vállalta. Szabó Gyula a baráti kör titkára bejelentette, hogy az évtizedeken át nem lelt Cso- konai-sírt megtalálták, s így felhívta a figyelmet a család történetének feldolgozására, a sír ápolására. A felfedezés Néhány nappal Szabó Gyu­la bejelentését követően a megtalálóval, Palotai Sándor­ral és Kertész Gyula fényké­pésszel (a kör tagjaival) talál­koztunk Gyömrőn a régi te­metőben a Mendei útnál. Egy hanton meglehetősen ép állapotú fejfán Csokonai Vitéz Imre nevét olvastuk, aki a fá­ba vésett dokumentum szerint 1851-ben született és 1929-ben halt meg. A ház, amelyben la­kott még ma is látható és lak­ható. A Csokonai család való­színűleg a művészeket párto­ló Puki család révén került Gyömrőre. A helytörténeti csoport leg­közelebbi összejövetele ápri­lis 14-én lesz a helyi művelő­dési házban. Pilisen Játék és varázslat Játék és varázslat címmel kerül bemutatásra R odolfá gyermekműsora április 9-én, szerdán délután 2 órakor Pili­sen, a Móricz Zsigmond műve­lődési házban. Valószínűleg a környékről is sokan kíváncsiak lesznek a népszerű bűvészmutatványaira. Sport innen-onnan A gyömrői sakkozók javítot­tak valamit helyzetükön a me­gyei I. osztályú csapatbajnok­ságon. A Gyömrő—Szob talál­kozó 6-4 arányú gyömrői győ­zelemmel ért véget. Legutóbb a bajnokság második helye­zettjének otthonában Dunaha- rasztin vendégszerepeitek, s 6,5-3,5 arányú vereséget szen­vedtek. Simkó Ferenc, Fábián László és Follárdt István le­győzte ellenfelét, Déri Attila pedig döntetlenül mérkőzött. Különösen értékesnek mond­ható Follárdt győzelme, aki csillagos I. osztályú ellenfél el­len szerezte meg az egy pon­tot. A gyömrőiek legközelebb áp­rilis 13-án, a Nagykőrösi KÍOSZ-csapatát fogadják ott­honukban. ★ Jól szerepeltek járásunk ver­senyzői a téli spartakiád daba­si megyei döntőjében. Az ösz- szesített pontversenyben a ceg­lédi járás mögött a gödöllőiek­kel egyetemben holtverseny­ben a 2. helyen végeztek a já­rások versenyében. ★ Április 8-án és 9-én tisza- földvári edzőtáborozáson vesz részt a gyömrői kézilabdacsa­pat. A kézilabdázók a ceglédi járási bajnokságban indulnak, a tavaszi rajt április 13-án lesz. ★ Nagy érdeklődés előzi meg a Diósgyőri VTK NB I-es lab­darúgó-csapatának április 16-1, üllői vendégszereplését, ame­lyen a tét az MNK-ban a leg­jobb négy közé jutás. Az ül­lőiek előtte, április 13-án, va­sárnap rangadót játszanak Gyömrővel otthonukban. Ezt a találkozót a csehszlovák-ma­gyar olimpiai selejtező tévéköz­vetítése miatt 15 órakor játsz- szák, az ifik 13 órakor mér­kőznek meg egymással. , ★ Április 16-án tovább folyta­tódnak a megyei labdarúgó- MNK-selejtezők. Ezen a napon lesz a Nyáregyháza—Dunake­szi VSE-találkozó. Az üllőiek MNK-találkozója miatt, viszont egy héttel később, április 23- án, szerdán lesz a Vecsés— Kartgl és a Gyömrő—Tápió- szentmárton összecsapás. ★ A monori birkózók is részt vettek az egri országos ifjúsági kötöttfogású vidékbajnokságon. A 60 kilós súlycsoportban Deák Lajos kiesett, így sajnos a magyar ifjúsági bajnokság­nak nem lehet részvevője. A 87 kilogrammos súlycso­portban Juhász László, a hato­dik helyen végzett, így ő vi­szont indulhat az április végén sorra kerülő magyar bajnoksá­gon. Az úttörők Nagykörösön ver­senyeztek jó eredménnyel, Bot- lile János második, Bajkai Jó­zsef harmadik lett súlycsoport­jában. G. J. — O. Gy. rültem a kommunisták sorai­ba, pártiskolára is elküldték többször is. Időközben a ter­melőszövetkezeti csoportok szervezésével bíztak meg, ké­sőbb a dabasi járásban dolgoz­tam. Az 50-es években bizony még lóvontatású aratógépekkel vágtuk le a kenyérgabonát. Az átlagtermelés abban a járás­ban nyolc mázsa volt holdan­ként. — Az ellenforradalom utáni konszolidáció idején, a MEZŐ­MIG termelési felügyelőjelet­tem, egészen 1960-ig. Akkor választottak meg a mendi tsz elnökének. Nehéz terhet vet­tem a nyakamba 35 évesen, hiszen a tsz mindössze egy traktorral, egy teherautóval és 70 pár lóval rendelkezett. Ház­ról házra jártunk, hogy az em­berek jöjjenek a közösbe dol­gozni. Az első évben három­millió forint volt a tsz. terme­lési ér.téke, másfél évtized alatt megkilencszereztük ezt a szá­mot. A gyenge termőhelyi

Next

/
Thumbnails
Contents