Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-06 / 81. szám

CEGLÉDI Kvittig A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1980. Április o., vasárnap Számítanak a gyógyítókra Vegyenek részt a közéletben! Az utóbbi években a párt járási végrehajtó bizottsága és a községi pártvezetőségek az értelmiséggel több alka­lommal foglalkoztak testületi üléseiken, ám az egyes fog­lalkozási csoportok tagjainak ideológiai, politikai és szak­mai képzettségével, közéleti tevékenységével kapcsolat­ban most került jelentés első alkalommal a végrehajtó bi­zottság elé. A legutóbbi ülés témája az egészségügy ■párt­irányítása és továbbfejleszté­sének feladata volt. Bár a járásban dolgozó egészségügyiek száma mind­össze 229, jelentős tevékeny­ségük, az emberek körében végzett munkájuk indokolja, hogy ez a kérdés napirendre került. A községek egészségügyi ellátása megfelel a köve­telményeknek, a szakem­bergárda eleget tesz a feladatoknak. Az egéskségügy helyzete idő­ről időre szerepel a párttes­tület fórumán, azonban a jö­vőben a pártirányítás kérdé­sével is behatóbban és kö­vetkezetesebben kell foglal­kozni. A jelenlegi tapasztalat azt mutatja, hogy a községekben a párt- és tanácsi vezetés el­sősorban az alapellátás anya­gi hátterének megteremtésé­ben, a fejlesztéssel és működ­tetéssel kapcsolatos kérdések­ben foglal állást. Az illetékes járási, megyei szakágazat ezeknek a szerveknek a ja­vaslatát, véleményét nem ké­ri ki, amikor dönt az egyes községekben. Az is előfordul, hogy a helyi vezetők sem kérnek szakmai állásfoglalást a községi orvosoktól, szak­emberektől. amikor egy-egy beruházáshoz, új rendelő ki­alakításához hozzáfognak, pe­dig ezzel a kézenfekvő mód­szerrel hamarabb és egysze­rűbben célt érhetnének. Több helyen még nem épült ki a joggal elvárható személyes munkakapcsolat a vezetők és az egészségügyiek között. Mivel e réteg soraiban meg­lehetősen kevés a kommunis­ta, még a KISZ-tagok száma is elmarad a várttól, így a pártirányítás nem érvényesül kellő mértékben. Ennél ked­vezőbb a helyzet Abonyban, ahol működik egy egészség- ügyi pártalapszervezet és irá­nyítja, ellenőrzi és segíti a Vöröskereszt és az egészség- ügyiek szakszervezeti munká­ját, a szociális ellátást. Jó példák tapasztalhatók Jász- karajenőn is, ahol a község vezetői rendszeres időközön­ként munkamegbeszélést tar­tanak az orvosokkal. Ezzel a módszerrel nemcsak a gyó­gyítással összefüggő egészség- politikai kérdésekről szerez­nek értesülést, hanem közö­sen meghatározhatják a tele­pülés egészét érintő további feladatokat. Így például a boltokban ellenőrzik a tiszta­ságot, a rendellenességeket jelezve. Azok, akik a párt sorai­ban tevékenykednek, ott vannak a tanács, a Vörös- kereszt, a munkásőrség testületében, a sportban. Az egészségüggyel kapcsola­tos teendők hatékony szerve­zői. Saját működési körükben segítik a lakosság egészséges életmódra nevelését. Különö­sen az iskolások szülei köré­ben van ennek jelentősége, felkeltve felelősségérzetüket gyerekük egészségéért. A párttaggá nevelés nem éri el a kívánt színvonalat, és ez azzal is összefügg, hogy az azt megelőző lépcsőfokon, a KISZ-ben is kevesen tevé­kenykednek a fiatal egész­ségügyiek közül. Ez egyúttal az ifjúsági szervezet felada­tait is megszabja. A szakmai továbbképzés szervezett kere­tek között, rendben folyik. A politikai ismeretek gyarapí­tásában születtek eredmé­nyek, de ezen a téren még erőfeszítésekre van szükség — állapította meg a párt já­rási végrehajtó bizottsága. Akik a legtöbbet tették A városi tanács testületé az idén harmadik alkalommal ítélte oda az arra legérdeme­sebbeknek a Cegléd városért kitüntetést. Az április negye­diké alkalmából rendezett vá­rosi nagygyűlésen ez alka­lommal hárman vehették át a plakettet és a város címe­rével ékesített, oroszlános gyűrűt. Mindannyian több évtizedes kiemelkedő közéleti tevékenységük alapján része­sültek ebben az elismerésben. ZSADONY MIKLÖS 1919 óta részt vesz a munkásmoz­galomban. A Cegléden 1919. március 10-én megalakult néptanács tagja, később a di­rektórium elnöke volt, egé­szen a Tanácsköztársaság megdöntéséig. 1944 óta a párt tagja és a helyi MKP-szer- vezet egyik alapítója, aki a városi vezetőség munkájában is részt vett. A felszabadulás után több felelős beosztásban dolgozott, három évig a Ceg­lédi Hírlap felelős szerkesztő­je volt. Hosszú éveken át részt vett a párt városi bi­zottságának és végrehajtó bi­zottságának tevékenységében. Nyugdíjasán is aktív kulturá­lis és politikai tevékenységet fejtett ki. TÓTH ISTVÄN Balázs Bé- la-díjas fotóművész kiemelke­dő művészeti munkásságáért részesült kitüntetésben. 1952- től a ceglédi fotóklub társa­dalmi vezetője volt. Több mint két évtizeden át siker­rel irányította és segítette a fotóamatőrök fejlődését. Szer­vező munkájával jelentős ré­sze volt abban, hogy a vá­rosban kialakult a fotóművé­szetet értő és kedvelő közön­ség. Sokan emlékeznek még az általa szervezett öt világ­rész fotóművészete című nagysikerű kiállításra, továb­bá önálló bemutatkozásaira, amelyek mindig esemény­számba mennek. Diaporáma összeállításával is jelentősen hozzájárult a lakosság eszté­tikai neveléséhez. Hazánkat magas színvonalon képviseli a rangos külföldi tárlatokon. KESZTHELYI ISTVÁN munkásból lett elismert és njpszerű politikai vezető. Mozdonyvezető munkája mel­lett folyamatos tanulással tett szert megfelelő felkészültség­re. Jelentős szerepe van ab­ban, hogy a MÁV üzemfő­nökségnél fejlődött a párt­ós a mozgalmi munka szín­vonala. 1960 óta vesz részt a munkásmozgalomban, 1964 óta párttag, öt éven át a MÁV-csomópont pártvezető- ségénék tagja volt, 1975 óta az alapszervi titkár feladat­körét tölti be, és a párt vá­rosi bizottságának tagja. A vasútnál az egyik fő szerve­zője és mozgósítója a város- fejlesztést segítő társadalmi munkaakcióknak. Nehéz szol­gálati beosztása mellett is ele­get tesz társadalmi megbíza­tásainak. További feladatként szabta meg a testület a pártszervek­nek, hogy a mozgalmi munka mód­szereivel neveljenek a szocialista erkölcs szabá­lyainak betartására. Az irányító pártszervek bát­ran foglaljanak állást a visz- szásságokkal szemben, legye­nek határozottak és követke­zetesek személyi kérdésekben is. A KISZ járási bizottsága sokoldalú megközelítéssel se­gítse a tagnevelést, befogad­va soraiba az arra méltó fia­talokat. A pártirányítás fon­tos feladata az értelmiséggel, ezen belül az egészségügyiek­kel való tudatos foglalkozás. Ehhez meg kell találni a meg­felelő módszereket, hogy ezek a jól képzett emberek ne csak a gyógyításban, hanem a közélet számos területén kibontakoztathassák szakmai és politikai ismereteiket. A párt-végrehajtóbizottság a je­lentést és a további feladat­tervezetet egyhangúlag elfo­gadta. T. T. Készen a köz javára Sok ezer ember érdekét szolgálja Beírják nevüket a város történetébe — A politikai demokrácia lényege, hogy a párt politikai munkáját segítsék a társadal­mi szervek, ki-ki saját terü­letén, a feladatokat egybehan­golva, az adottságok és lehető­ségek ismeretében. Ez az alap­ja annak a feladatkörnek is, amely ránk hárul — mondta munkaprogramjukról szólva Kiszely Ferenc, a szakszerve­zetei^ szakmaközi szervezete ceglédi* városi bizottságának titkára. — Iránymutatást a SZOT elnökségének határoza­ta, közvetlenül pedig a párt városi bizottsága és az SZMT határozatai adnak. Elvit és gyakorlatit egyaránt. Társadalmi szerep A szakmaközi bizottság a városban területpolitikai fel­adatokat lát el. Szakágazatai, a szakágazatok képviselői a vá­ros 16 ezer dolgozójának érde­két szolgálják, ezzel viszik előbbre Cegléd fejlődését. A hét szakágazatban tizenegy bi­zottsági tag van, mellettük a számvizsgáló bizottság három tagjával és hét személlyel egé­szülnek ki a munkabizottsá­gok. Foglalkoznak kulturális, oktatási; kereskedelmi, mun­kásellátási, sport és nyugdíjas témakörökkel. Munkájuknak a város lakossága látja hasznát, örvendetes, hogy az utóbbi esztendőkben egyre jobban erősödik a szakmaközi szer­vezet társadalmi szerepe, te­kintélye. Képviseletüket igény­lik a tanács végrehajtó bi­zottsága ülésein, munkájukra odafigyel a párt városi bizott­sága. A szervezeti életet munka­A brigád könyve Teljesítik, amit vállalnak Egyszerű, de sokat mondó könyv a ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szö­vetkezet Kandó Kálmán szo­cialista brigádjának naplója. Tetteikkel öregbítik hírnevü­ket, tollal írják a ’ ollektíva történetét. Tizenketten van­nak, több munkaterületen dolgoznak. Van köztük veze­tő és szakmunkás, raktáros és betanított munkás. Jól össze­forrt a közösség. Szívesen művelődnek, szabad óráikból is sokat töltenek együtt, se­gítik egymást. A brigád a munkahelyen elsőként csatlakozott a kong­resszusi és felszabadulásunk ünnepe alkalmából meghir­detett országos versenyfelhí­váshoz. A szövetkezet szép eredményeihez nagyban hoz­zájárultak azzal, hogy teljesí­tették, amit vállaltak. Fontos volt, hogy a külföldi rende­lésre készülő, többségében egyedi munkadarabokat jó minőségben, határidőre elké­szítsék. Ezt meg is tették, az ügyfelek megelégedésére. Bel­földön Szolnokra és Nagy­atádra szállítottak erősáramú elosztó berendezéseket, Pécsre a Sophiane Gépgyárban wolf- ramszálhúzó berendezés ve­zérlőszekrényeit, Sopronban a hulladékégető kazán elektro­mos berendezéseit készítették el. A pártkongresszus hété­ben adtak át két, szovjet­unióbeli exportra gyártott konzervgyári sterilező beren­dezést. Az épülő, új telephely te­reprendezésénél tekintélyes mennyiségű tereprendezö munkával segítettek. Vállal­ták társadalmi munkában, in­gyenesen a villanyszerelés nagy részét is. A múlt évhez hasonlóan továbbra is jel­lemző a kollektíva munkájá­ra az ésszerű takarékosság. Az alap- és segédanyagokból két ezreléknyit tudnak ily módón átmenteni. Elhatároz­ták, hogy az év folyamán munkájuk során a selejt nem haladhatja meg a 0,2 száza­lékot. K. D. terv és tanácskozások rendje fogja szigorú sorba. Ezeket felelősséggel állítják össze és nemcsak papírforma marad. Instrukciót a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsától kap­nak, ajánlással segít a párt vá­rosi bizottságának munkater­ve. Ez határozza meg fő fel­adataikat. A segítők sokasá­gához tartoznak a szakszerve­zeti bizalmik, a népfront és a vöröskeresztes aktívák, jó kapcsolat alakult ki a város KISZ-vezetőségével és a mun­kahelyeken az alapszervezetek­kel, a művelődési központtal. A tizenegy tagú bizottság negyedévenként ülésezik. Ilyenkor esik szó arról, hogy a kiemelt feladatokat, ame­lyek rájuk vártak, hogyan ol­dották meg, hogyan alakult a pénzügyi helyzet, mire men­tek a területpolitikai felada­tokkal? Szinte nincsen olyan városi rendezvény, amely va­lamilyen úton-módon ne talál­kozna a szakmaközi szervezet­tel. Ez erre az esztendőre is jellemző. Kulturális felada­taik során bekapcsolódnak a város kiemelkedő — politikai, társadalmi — ünnepeik ren­dezésébe, lebonyolításába. Legutóbb a nemzetközi nőnap volt ilyen. Most a felszabadu­lás ünnepe és a május elseje következik. Az SZMT-könyv- tárral közösen készülnek a köl­tészet napja április közepi megünneplésére, hangulatos irodalmi délutánnal. Segítő ellenőrök Az oktatási feladatok során figyelemmel kíséri a szakma­közi szervezet a város üze­meiben, munkahelyein a szak­szervezeti tömegpolitikai okta­tások menetét, alakulását. A Vöröskereszttel közösen szer­veznek egészségügyi előadáso­kat, elsősegélynyújtó tanfolya­mokat, törődnek a nyugdíja­sokkal és a gyermekgondozási szabadságon levő fiatalasszor nyokkal. Van egy csapat ke­reskedelmi társadalmi ellen­őrük (nem tévesztendők össze a népi ellenőrökkel), akik a la­kosság ellátásának javítását szorgalmazzák. A harminckét személyes ellenőri csoport ide s tova öt esztendeje munkál­kodik és ennek meg is van a foganatja. A városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osz­tályával hangolják össze fel­adataikat, megyei, illetve vá­rosi instrukciók nyomán dol­goznak, igen lelkiismeretesen. A nyugdíjas munkabizott­ság feladata is szép: a város idős lakóinak életét hivatott segíteni. Székház és hely hiá­nyában igyekeznek ismeret- terjesztő előadásokkal felkel­teni az érdeklődést. Ebben az esztendőben eddig már hatot tartottak. Az öregek és a ve­teránok napjának szervezésé­ben segítenek, valamint a nyugdíjasok életének, helyze­tének felmérésében szintén is­meretszerzésre és segítésre törekszenek. Ha az aktív dol­gozókról, szocialista brigádok munkaversenyéről, a szakma ifjú mestereinek vetélkedőjé­ről, munkahelyi kommuniká­ciós felmérésről van szó, a véleményt adók közül Ceglé­den nem hiányozhat a szak­maközi szervezet. Gondjuk van a kisiparosok helyzetének alakítására is. Szélesedő tömegsport Jut feladat bőven a sport- bizottságnak, mióta Cegléden a tömegsport kiszélesedett. Segítenek, hogy ezt frissen tartsák, együtt a sporttanács- csal. A bajnokságok legalább 9—10 ezer embert tesznek ér­dekeltté, aktív résztvevővé, hat kiemelt sportágban: a kis- és nagypályás labdarúgásban, kézilabdában, tekében, aszta­liteniszben, sakkban és sport- lövészetben. Szorgalmazzák a munkahelyi olimpiákat, tevé­keny szervezői a május l-l és az augusztus 20-i várost sporteseményeknek. A jutal­mazásokhoz anyagi segítséget ad a szakszervezetek szakma­közi szervezete. — Ügy érezzük, feladatkö­rünk már „sínen van" — mondta Kiszely Ferenc. — A szakmaközi szervezetet elis­merik, munkáját igénylik. Te­hát a szervezet az, aminek lennie kell. Pártirányítással végezzük munkánkat. Társa­dalmi feladat ez, és a szövet­ségi politika kiteljesedése. Bí­zom abban, hogy még sokat tehetünk, s erőnk szerint te­szünk is a városért E. K. A szolnoki rádió műsora Április 7-től 13-ig Hétfő, 9.00: Húsvéti hímes. (A tartalomból: Húsvét Hu- nyadfalván. URH-kocsin a lo- csolkodók nyomában. Tápió- menti népviselet. Nevessünk!) 10.00: Műsorzárás. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. Zorán Szte- vanovity énekel. 18.26—18.30: Lemezt gyártanak a rönkökből Méretre vágják a Ieliáníolt farönköket a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyáregységében. A lemezüzem termékeit hazai és külföldi piacon értékesítik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. Há­romnegyed ütemben. Kerin- gőket játszik a Montematti zenekar. 17.15: Farmer és nyakkendő. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. A teg­nap slágereiből énekel Cate- rina Caselli. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló, lap- és műsor­pl cj7ptpc Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Zenés, ak­tuális magazinműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánc­zene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeo. 17.30: Grafikon. (A tartalomból: Zöldülő ha­tár. Bélyegzőóra. Team mun­kával a gazdaságosságért. Jegyzetlapók.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld me­lódiák. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló, lap- és műsorelőze­tes. Szombat, 9.00: Hétvégi ka­leidoszkóp. (A tartalomból: a nap hírei, eseményei. A pri­mőrök nyomában. Hétvégi soort- és kulturális program. Szemle az alföldi napilapok­ból.) 9.30: Negyedóra Szolnok hangversenytermeiből. Rész­letek a Budaoesti Madrigál­kórus és a Magyar Barokk Trió február 4-i hangverse­nyéből. 9.45: Dallam és rit­mus. A Hollies egvüttes éne­kel. 10.00: Hírek. 10.55: Értől az óceánig. 10.30: Műsorzárás. Vasárnap, 9.00: Lapszemle. 9.05: Z°nés magazinműsor. 10.00: Műsorzárás. Délutáni műsor: 18.00: Soort és muzsi­ka. 18.30: Műsorzárás. Az adások minden nap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el.

Next

/
Thumbnails
Contents