Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-06 / 81. szám
in H i rt 1980. ÁPRILIS 6., VASÁRNAP Solymári gondok... Kell-e műanyag ajtó, ablak ? Ha arról beszélünk, hogy melyek Pest megyében a legdinamikusabban fejlődő vállalatok, mindig az elsők közé kerül a PEVDI. Igen, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat. Az a körülmény, hogy rugalmasan, állandóan figyelve a piac változásait, jó időben hozzáláttak a termékszerkezet átalakításához, módosításához, rendre meghozta a számított eredményt. Miért mondjuk el mindezt így elöljáróban? Természetesen nem ok nélkül. Gyáraik — amelyekben a különféle vegyiáruk, a legkorszerűbb, legdivatosabb ruházati cikkek, a naponta használt írószerek, I még sokféle termék készül — szétszórva helyezkednek el a megyében. Solymáron például a faipari gyáregységük, amelynek jószerével teljesen megváltozott a termékösszetétele: a hagyományos fa helyett műanyagból kezdték felállítani az ajtókat és az ablakokat. Csurran, cseppen A gyáregység termelési osztályának vezetője igen röviden értékeli a tavalyi esztendőt. Két számmal illusztrálva a megtett utat. 1978-ban a gyárban 98 millió forint értékű termék készült, az 1979- es évet 144 millió 300 ezer forinttal zárták. Ez a szám a tervezettnél is jóval magasabb. Elsősorban a kongresz- szusi munkaversenyben vállaltak teljesítésének eredményeként. Szenczy József arca ezután komorodik el, egy dossziét tesz elém, s kér, nézzek csak bele. Forgatván a lapokat kiderül: a TÜZÉP Vállalatok csak csurrantják- csöppentgetik megrendeléseiket a különféle méretű, típusú műanyag ajtókból és ablakokból. Már kérdezném is, hogy ezek szerint nincs elég megrendelésük? De megelőz az osztályvezető, és sorolja az idén, év elején elhatárőzotta- kat. Kell a cégér A gazdasági életben kialakult gyakorlat szerint, általában az előző év sikere jó alapnak számít az új esztendő nagyobb feladatainak valóra váltásához. Solymáron azonban a kivétel erősíti a szabályt. Ugyanis, már 1979 utolsó negyedévében jelentkeztek gondjaik: két műszak helyett csak egyben gyártották a műanyag ajtókat. Év elején sem kezdhettek új életet, mint mondani szoktuk, csak öt hét múltával állhatták át ismét kétműszakos termelésre. És egy pillantás az első negyedévi kimutatásokra: három hónap alatt mindössze három héten át tudtak folyamatosan dolgozni Solymáron. Szenczy József állítja, nem tartozik a jajveszékelő vezetők közé. Amit a maguk erejéből tehettek, mindent megpróbáltak. De... Munkájukat jó néhány olyan tényező hátráltatta-hát- ráltatja, amelyeket nem tudnak befolyásolni. S most visz- szatér a TUZÉP-ekre. Kevés a megrendelés, idegenkednek a műanyagtól. Olyan kis tételeket kér egy-egy kereskedelmi egység, hogy olykor még egynapi termeléshez is kevés. A Budapesti Nemzetközi Vásáron ugyan bemutatkoztak a termékeik, látszólag el is nyerte a szakemberek tetszését, mégis nehezen törnek be a piacra. A Százhalombattán építő 26-os ÁÉV és a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat — néhány építőipari szövetkezettel együtt — megkezdte ugyan a felhasználását, de az építkezések üteme általában a második félévben gyorsul fel, elcsúsztatják tehát a megrendeléseiket. Nem kell tehát a műanyag ajtó és ablak? Vagy csak kevesebb, mint a gyár szeretné? Az osztályvezető tétovázik a válasszal. Tény, hogy elterjedésüknek, azaz kapósságuk- nak még egy hátráltatója van, s ez pedig az áruk. Ugyanis — ezt bármelyik árusító telepen megnézhetjük —, drágább mint a fából készült. A megrendeléshiány azonban szinte automatikusan vont maga után egy újabb gondot, az anyagellátást. Ez csupán a műanyagprofilok ellátására vonatkozik. Miután nincsenek és nem voltak készárurendeléseik, a gyár sem tudott megfelelő programot készíteni, hogy mikor milyen színű profilra van szükségük. Az is igaz, a kapott anyag minősége is sok esetben kritikán aluli V9U: eltérő színű csíkok a műanyagelemeken, színdifferenciák és deformálódási hibák tették felhasznál- hatatlanná a profilokat. Volt anyag, de még sem dolgozhattak. Megoldást kell keresni! Már tavaly is sokat csatáztak legnagyobb kellékanyagellátójukkal, az Elzettel. Hol több, hol kevesebb sikerrel. Idén egyértelműen sikertelenül. Vasalások és zárak nélkül pedig nincs nyílászáró szerkezet, de fémtartók nélkül sem készülhet műanyagtermék. Igaz, ami a fémtartókat illeti, megpróbáltak vállalaton belül megoldást keresni: a pi- lisszentiváni bőrdíszmű üzemegység karbantartói, ha kis mennyiségben is, de elkezdték gyártani. Jelenleg három napra elegendő zárunk van raktáron. Megtclálják a módját Nyolcezer darab műanyag ajtó, kétezer négyzetméter műanyag ablak, ezer négyzet- méter műanyag válaszfal és 20 ezer darab ajtó, ablak — fából — ez a gyáregység első negyedévi mérlege. Értékben épp hogy eléri a 40 millió forintot. A solymáriak nem tartoznak azok közé, akik hagyják magukat legyőzni. A termelési lemaradást is be akarják hozni az első félévben. A munkakedvükkel nincs is baj. Remélhetőleg azonban annak is megtalálják a módját, hogy partnereiket is csatasorba állítsák: vevőiket és szállítóikat egyaránt. Dodó Györgyi A dányi Magvető Mgtsz kókai tésztaüzemében nyolc féle tésztát készítenek. Az üzem évi termelése mintegy harmincharmincöt vagon. Borotvahab exportra is Huszonötezer tonna kozmetikai és háztartásvegyipari terméket gyárt a KHV. A Kozmetikai és Háztartás- vegyipari Vállalat az utóbbi években tervszerűen korszerűsítette, bővítette a gyáregységek gépparkját. Ennek eredményeképpen termékei tizenöt százalékát exportálják. Barbon borotvahab spray palackjainak töltése. Tanácselnök Tápiószecsőn ár a korom is ezt diktálja Az újságíró nemigen szokott személyes élményeiről számot adni, nem is ez a dolga. Pártatlan krónikásként járja körbe az eseményeket, ráhagyatkozva a tényekre, a valóság önmagát igazoló vagy elmarasztaló objektivitására. És lám, most mégis egy találkozás szubjektív benyomásai kívánkoznak ide, beszámolóm elejére. A bizalom kötelez Tápiószecső új tanácselnökének irodájába lépve, bár jól tudtam, hogy fiatal emberrel fogok találkozni, mégis meglepődtem. Igen. Meglepődtem azon a kamaszvitalitáson, ami Szűcsi László egész lényéből áradt, és ahogy friss funkcióját magától értetődő természetességgel viselte. Meg azon is meglepődtem, bár ez mosolyogni való apróságnak tűnik, ahogy a mindenkori pozíciók súlyát reprezentáló — és sokak által túlságosan is kedvelt! — tanácselnöki íróasztal helyett egy kis asztalhoz ültünk és ahogy nem is titkolt kíváncsisággal és izgalommal várta kérdéseimet, önkéntelenül azzal kezdtem, nem ér- zi-e, hogy túl nagy felelősséget vállalt? — De igen. Huszonkilenc évesen, ilyen jellegű vezetői gyakorlat nélkül, tudom, nem könnyű. — Mégis igent mondott? — Sokat gondolkoztam, mielőtt így döntöttem. 1979. okÚj termék Ráckevéról A vízkő első számú ellensége Évek óta napirenden szerepel az energiatakarékosság. Sokáig csak beszéltünk róla, aztán megkerestük azokat a forrásokat, amelyekkel csökkenthető az energiafelhasználás. Végül eljutottunk oda, hogy már találmányokkal is igyekszünk energiát spórolni. Ilyen új magyar szabadalom alapján készítette el a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet egyik új termékét. Nincs magyarázat Köztudomású, hogy a melegvizes rendszerek, a távfűtés csőhálózataiban, a kazánokban egy idő után bármilyen tisztított és lágyított vizet is vezetünk bele, vízkőlerakódás keletkezik. Az nem más, mint a vízben oldott anyagok ki- c apódott, kikristályosodott üledéke. Ha nem tisztítjuk bizonyos időközönként a hálózatot, akkor odáig fajulhat a dolog, hogy a csövek teljesen eldugulnak. De mit lehet itt tenni? A csőrendszerek tisztítása borzasztóan munkaigényes, gépesíthetetlen, a vegyszeres kezelés pedig nemcsak a vízkövet, hanem a csőhálózatot is rongálja. Ha pedig időben nem figyelünk eltávolítására, akkor 30—40 (!) százalékkal romlik a fűtőrendszer hatásfoka. Tehát ennyivel több energiát kell felhasználnunk, hogy a kellő fűtési hőfokot elérjük. Nos, az Aranykalász Termelőszövetkezet új terméke, a Hydromagnetic vízkőoldó egy csapásra megoldja ezeket a gondokat. Igen érdekes, hogy tudományos magyarázata a készülék működésének nincs. Az eljárás maga roppant egyszerű. Egy polarizált mágnest helyeznek a víz útjába, ez valamilyen fizikai ‘ hatás révén átrendezi a vízben oldott anyagok szerkezetét, olyannyira, hogy nem képes kicsapódni, és lerakódni a csövek falán. Sőt, ki tudja miért, de egy idő múlva a már lerakodott vízkövet is leoldja ez a berendezés. Gazdasági egyesülés — Honnan az ötlet? — kérdeztük Németh Ferencet, a termelőszövetkezet vállalkozási osztályvezetőjét. — Ez magyar szabadalom, melyet a Ferrokémia Ipari Szövetkezet vásárolt meg a feltalálótól. Mi egyszerű gazdasági egyesülést hoztunk létre a Ferrokémiával, ők adták a szabadalmat, mi a gyártási technológiát. Ki-ki a befektetett tőkéje szerint részesedik a haszonból. — Szereztek-e megfelelő garanciát arra, hogy a készülék valóban beváltja-e a hozzáfűzött reményeket? — Természetesen tájékozódtunk előzőleg, több helyen is kipróbálták már, és mindenütt bevált. így például az lntranszmas Márvány utcai irodaépületének fűtésébe építettek be ilyet, s a vállalat vezetőinek megállapítása szerint 1 év alatt 50 százalékkal csökken a fűtésre felhasznált gáz- mennyiség. — Miért olcsóbb ez a megoldás, mint rendszeresen tisztítani a melegvizes rendszereket? — Számoljunk egy kicsit. Évente legalább kétszer kell a vízkövet eltávolítani a hagyományos módszerekkel. Ez kerülhet 30 ezer, de 200 ezer forintba is. A mi készülékünk ára 4 ezer 600 forint, és gyakorlatilag korlátlan élettartamra szól. Korlátlan piac — A CEPI nevű belga cég gyárt hasonló berendezéseket, azzal a különbséggel, hogy az sokkal drágább. Jelenleg a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat forgalmazza is azt. Amikor megkerestük őket, dicséretes gyorsasággal megkötötték velünk az export-bizományosi szerződést. Jelenleg csak kevés méretben gyártjuk, de ha ki tudjuk bővíteni a méretszámot, akkor valószínűleg korlátlan piachoz jutunk, külföldön. Meggyőződésem, hogy termékünk nagy hazai karrier előtt is áll, a második félévben ugyanis családi házak, társasházak fűtőrendszereihez alkalmas készülékeinket a Vasért és a Müárt kezdi forgalmazni. Véleményünk szerint igen nagy szerepet kap majd ez a termék a távfűtésben is. Jelenleg 4 millió 100 forintot fektettünk be közösen a Ferrokémia Szövetkezettel, de szinte biztosak vagyunk benne, hogy igen rövid idő alatt nyereségessé válik a termelés. K. A. E. tóber végén kerestek meg a járási hivatalból, akkor tudtam meg, hogy rám is gondoltak a tanácselnöki tisztség betöltésénél. Lehet, hogy furcsán hangzik, de úgy gondoltam, ha ekkora bizalomra érdemesít a község is, nem szabad gyávának lennem, akkor bizonyítanom kell. Igaz, sülysápi vagyok, de 1974 óta itt élek a községben, nagyon sok embert ismerek, sok jóbarátom van és tudom, hogy számíthatok a segítségükre. — Mikor került a község élére? — 1979 decemberében. Reális álmok — Ilyen fiatalon, ilyen pozícióba kerülve, a felelősségen kívül egy sor lehetőség birtokába is jut az ember. Nem merült fel önben, ha csak titokban is, ha csak rövid időre is, valami rendkívüli, nagyszabású terv megvalósításának a vágya? — Nem. Ha vágyakról beszélünk, legföljebb reális álmaim vannak. — És pedig? — Alaposan meg szeretném ismerini a községet, a lakókat, problémáikat, igényeiket, vagyis je’-'n pillanatban legfőbb törekvésem, hogy egy nagyon használható információlánc alakuljon ki oda-vissza, ami közös dolgaink előreviteléhez, én legalább is úgy érzem, nagyon fontos. — Beszélhetünk-e már érdemben a munkájáról? — Azt hiszem, kevés idő van még mögöttem ahhoz, hogy bármiféle nyilatkozatot tehetnék. Az én feladatom most, hogy a megkezdett folyamatot lehetőleg zökkenőmentesen tovább vigyem. Ha kicsit előbb találkozunk, biztosan azt mondom, de mennyire! Nemrég még azon rágódtam, tudjuk-e mozgósítani a lakosságot egy régóta húzódó beruházásunk, az általános iskola építéséhez. Ugyanis körülbelül 800 köbméter betont kell társadalmi munkában bedolgozni az alapozáshoz. — És most? — Ma örömmel mondhatom, hogy a vártnál jóval nagyobb lelkesedéssel reagáltak az emberek a felhívásunkra, így végre reálissá vált azaz elképzelésünk, hogy a következő tanévre átadjuk az iskolát. Nem látványosan — El lehet azért valamit árulni elképzeléseiből? — Igen. Már a koromnál fogva is legjobban az Ifjúság problémái foglalkoztatnak. Jó lenne bővíteni, de nem, nem is ez a jó szó, inkább továbblépni a már meglevő lehetőségek útján és o fiatalok szórakozási, művelődési, sportolási igényeit jobban, vonzóbban kielégíteni. Majdnem mindegyikük ingázik, bejár Pestre dolgozni. Nem könnyű olyan feltételeket teremteni, amelyekkel ideköthetjük őket. Az én törekvésem pedig éppen az, hogy kialakuljon bennük egy egészséges lokálpatriotizmus. Érezzék, hogy ők tápió- szecsőiek és ezen keresztül érdekelje őket, ami itt történik és vegyenek részt a falu minden ügyes-bajos dolgában. — Nem áltatom magamat. Ez nem könnyű, nem azonnal, látványosan megoldható program. Főként a művelődési házra kell majd alapoznunk. Egyrészt a meglevő, szép hagyományainkat őrző foglalkozásokat úgy szélesíteni, hogy minden korosztály megtalálja a maga érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot, másrészt fiatal, lelkes népművelőket szeretnék idehozni, akik elkötelezetten e mellé a feladat mellé állnak, segítik megvalósítani. Csinálni kell — A magánembernek, pláne, ha ilyen fiatal, gondolom szintén vannak tervei? — A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kereskedelmi karán szereztem oklevelet 1974-ben. Ehhez akarnék most magasabb szintű ismereteket szerezni. Már be is küldtem a jelentkezési lapomat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. Ügy érzem, különösen ebben a munkakörben, nagyon fontos, hogy politikai, gazdasági látóköröm bővüljön. — Nem lesz kicsit sok? Tanulni és vezetni egyszerre? — Csinálni kell. És ha kell, bírni is fogom. — Lesz-e mód majd a nyaralásra, pihenésre? — Az idén biztosan nem! — És a szabad idővel, hogy áll? — Hát az mostanában nekem nincs. De ez jó. Hiszen egy egész község gondja, baja miatt rövidültek meg azok az órák, amik azelőtt esetleg a tv-nézéssel, olvasással teltek, így még csak azt sem mondom, hogy kevesebb lett az időm. Inkább csak más tartalommal telítődött. S. Horváth Klára Borsóföldekre Korszerű növényvédő szer A termelők és a feldolgozók az elmúlt években gyakran kerültek vitába az egyik legfontosabb tartósítóipari alapanyag, a zöldborsó minősége miatt. A károkat legtöbbször a bagolylepke-hernyók okozzák: a veszedelmes növényi kártevők irtása ugyanis nem mindig sikerült. Nehezítette a védekezést, hogy 6 féle lepkefajta veszélyezteti az ültetvényeket, és rajzási időpontjuk különböző. Nem egységes a különböző zöldborsófajták virágzás! ideje sem, márpedig ilyenkor a legveszélyesebbek a kártevők. A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára nagyhatású készítményeket kínál a mezőgazdasági nagyüzemeknek az idei védekezésre. Az Ekalux elnevezésű készítmény többféle változatban kerül forgalomba. Az egyik típus repülőgéppel is kijuttatható a zöldborsóföldekre, és így elkerülhetik a növényvédő gépek úgynevezett taposási kárát.
