Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

GÖOÖLLO1 Kvarton A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM 1980. ÁPRILIS 4., PÉNTEK Válaszol a gép Takarékos takarmányozás A kutatókat és az állatte­nyésztőket régen foglalkoztat­ja a takarékos abrakfelhasz­nálás. A tejtermelő tehené­szeti telepeken például nem lehet fontosabb gazdaságossági cél, minthogy a tej előállításá­ra fordított költség a lehető legkisebb legyen, ugyanakkor a hozam ne csökkenjen. A termelt tej mennyisége sok tényezőtől függ, közülük az egyik legfontosabb a takar­mány, ezen belül az abrak mennyisége. A tapasztalás sze­rint azonban hiába etetik túl az állatot, egy határ után nem növekszik a tejtermelése, in­kább súlya gyarapszik, pedig a tejelőknél ez fölösleges. Jelölés, figyelés Igen ám, csakhogy még a mai legkorszerűbb szarvas­marhatartó telepeken is nehéz az egyedi takarmányozást meg­valósítani, így nem ritka, hogy a napi 15—20 liter tejet adó tehén egy csoportban van a 25—30 literessel. Képeznek ugyan külön csoportokat, de mint kiderült, az abrakadago­lás módszerein még tovább le­het javítani. Különösen a kötetlen tartá­sit tehenészeti telepek eseté­ben vetődik fel élesebben ez a kérdés. Nem ritka, hogy a vi­szonylag kisebb hozamú tehén, éppen az elmondottak miatt, 15—20 százalékkal túltáplált, azaz több abrakot fogyaszt, mint amennyi az általa ter­melt tejhez elég volna. Sok ál­latnál ez sokra megy. Dehát milyen lehetőség van, illetve várható a fejlesztő, kísérlete­ző szakemberek munkája ré­vén? — Mi évekkel ezelőtt azt a célt tűztük magunk elé, hogy ezt a tizenöt-húsz százaléknyi takarmányt is megmentsük — mondja dr. Tóth László, a MÉM Műszaki Intézet osztály- vezetője. — A kötetlen tartás­nál nagyon sok munka lenne az állatok egyedi jelölése, meg­figyelése, különösen arra nehéz tekintettel lenni, hogy az egy- egy csoport számára ki adagolt abrakból mindegyik a szüksé­ges mennyiséget egye. Hogy ilyen telepeken mégis egyedi takarmányozás valósuljon meg, különleges rendszert kel­lett bevezetni. Kétrészes hex — Milyen lehetőség adódott? — Nyugat-Európa számos országában kis számítógépes rendszereket alkalmaznak er­re... — Számítógép eteti a tehe­neket? — Ha tetszik, szó szerint érthető. Mi több, a módszer­től már mi sem állunk távol, hiszen ami a takarmány ada­golását illeti, az legkorszerűbb telepeinken gépesített, de in­kább csak a csoportos etetés lehetséges velük. A külföldi gyártmányú abrakadagoló rendszerek közül mi a holland Poiesz cég berendezését tele­pítettük, s próbáltuk ki tavaly a dunavarsányi Petőfi Tsz kö­tetlen tartású Holstein-friz te­lepén. Ezen a telepen 640 tehenet tartanak. A fejőházhoz közel eső 160 tehén elhelyezését szolgáló p ihenőboxban két részre osztottuk az állományt. Nyolcvan fejőstehenet válto­zatlanul a hagyományos mó­don tartottak, a többi a szá­mítógép-vezérlésű rendszerrel kapta az abrakot. — Tehát egyedenként vál­tozó mennyiséget? Hogyan? — Minden tehén, nyakában, egy övön, kis érzékelő van. Ez része annak a rádió adó-vevő rendszernek, amelynek köz­ponti vezérlőagya, a kis mé­retű számítógép, az állatgon­dozó szobájában van. Amíg az állat szabadon mozog, vagy éppen pihen, kontaktus nincs, de amint az etetőhöz megy, az ott beépített adó-vevőről a te­hén nyakában levő érzékelő gerjesztést kap. Minden tehén' érzékelőjéről más-más jelet továbbít az adó­vevő a számítógépbe, ahova előzőleg már egyenként betáp­lálták a tehenek adatait. A legfontosabb elsősorban az, hogy az élelemért jelentkezett állatnak mennyi a napi abrak­adagja. A gépnek mindössze kilencezred másodperc elég az állat azonosításához. Amint ez megtörtént, a számítógép in­dítja el az adagolócsigát, ame­lyet úgy állítottunk be, hogy egyszerre 150 grammot juttas­son az etetőbe. — Ha kér még? — Ott marad a gépnél, és ha az előbbi adag elfogyott, újabbat kap, a napi adag ki­adása után azonban számá­ra lezár a gép. Több tej — Ha nem eszi meg min­det? — Az állat eltávozása után az etető alja lenyílik, s az ab­rak visszakerül a tartályba. Ez éppen ezért van, nehogy a kö­vetkező felegye, különben új­ra túletetésről beszélhetnénk. — Tapasztalataik hogyan összegezhetők? — Egy évig vizsgáltuk a rendszert. A vizsgálatban részt vevő csoportnál 14,1 százalék­kal kevesebb volt az abrakfel­használás, s 8 százalékkal több tejet fejtek. — Mennyi idő alatt térül meg az a beruházás? — Három-négy év alatt. — S mit szóltak hozzá a du- navarsányiak? — Mondhatom, hogy meg­kedvelték. Várják, hogy a te­lep egészére kiterjesszük. — Nehezebb lett mostaná­ban a beruházások megvalósí­tása. Hogyan lát lehetőséget a módszer terjedésére? — Van megfelelő, hazai szá­mítógép, a Videoton-gyár VT —20-as gépébe betápláltuk egy tejelő állomány adatait. Szé­pen felel már ... — Mire? — Eddig nem szóltam róla de nemcsak etetni tud, sok mindenben segít a gondozó szobájában levő gép. Jeleztem, hogy a számítógépbe az állo­mány egyéb adatai is bevihe­tők: a tehenek kora, súlya, a kifejt tej hőmérséklete, ami gyakorlatilag a testhőmérsék lettel azonos. A súly változásból, a hőmér­sékleti adatból lehet következ­tetni az egészségi állapotukra. Feltettünk olyan kérdést is a gépnek: mely egyedeket selej­tezné? (Ez a próbaként be­programozott VT—20-assal tör­tént.) Nagy biztonsággal meg mondta a szerinte kimustrá- lásra érdemeseket. S mit mondhatunk mi ezek után? Utópia? Nem. Az anyagi lehetőségeink engedik, idősze­rűségét veszti a kérdés. Fehér István Petőfi nyomdokain Iskolamtlzeiiü! Iszédin Múzeumavatással ért véget tegnap Aszódon, a Petőfi Sándor Gimnázium és Gépé­szeti Szakközépiskolában a forradalmi ifjúsági napok ren­dezvénysorozata, amelynek eseményein méltóan emlékez­tek meg a tavaszi ünnepekről. Deszk Erzsébet, az iskola KISZ- titkára lelkesen újságolta, hogy valamennyi programjuk jól sikerült. A petőfisek ott voltak a pé- celi járási, a váci megyei ta­lálkozókon, s számtalan al­kalom nyílott a tartalmas, de­rűs időtöltésre a gimnázium ifjúsági hetén. A többi kö­zött vitát rendeztek a babo­nákról, volt fordított nap, amelyen a diákok tartották az órákat, s akadályversenyt ren­deztek a tanároknak. A tudo­mányos napon Hódi Gyula a csillagászatról tartott előadást, nagy sikere volt a tréfás vetél­kedőnek, s a kollégiumi disz­kónak. Társadalmi munkát is végeztek a diákok Hatvanban, s ennek bevétele a KISZ-es kasszát gyarapítja. Tegnap, a felszabadulás 35. évfordulójára emlékeztek a gimnázium diákjai és tanárai, majd felavatták azt a kis mú­zeumot, amely méltó utódja az éppen 35 éve, a háborúban megsemmisült relikviagyűjte­ménynek, amely az iskola egy­kori tanítványa, a névadó Petőfi Sándor emlékeit őriz­te. Amint Cser László, a gimnázium igazgatója elmond­ta, sajnos akkor sok értékes, pótolhatatlan dokumentum megsemmisült, de az új isko­lamúzeum is szolgál sok ér­dekes látnivalóval, ereklyével. A vitrinek és kiállítószekré­nyek nem foglalnak nagy he­lyet s nem igényeltek külön helyiséget. A Cser László ter­vezte tárlókat a felújított kis lépcsőházban és a folyosón helyezték el, megtöltésükről elsősorban az aszódi Petőfi Múzeum gondoskodott. Dr. Asztalos István, a mú­zeum igazgatója nagyszerű le­hetőségnek tartja a gimnáziu­mi múzeumot, s a pedagógu­sokkal együtt vallja r nevelé­si szempontból, a hagyomá­nyok ápolásában különleges helyet foglalhat el a helytör téneti emlékeket, a Galga völgye népművészetét bemuta­tó kiállítás. Az iskola és a névadó em­lékeit külön szekrények őr­zik. A gimnázium még tavaly januárban felhívással fordult a tanulókhoz, a szülőkhöz, az egykori tanítványokhoz: gyűjt­senek anyagot, régi iratokat, okleveleket, könyveket, az is­kolára vonatkozó dokumentu­mokat, Petőfivel kapcsolatos emlékeket. A kérés meghall­gatásra talált, s a beérkezett anyagokat zsűrizés után fogadták el. A folyosón, a három tárló­ban a többi között korabeli Petőii-hyomtatványok találha­tók és sok más érdekesség. Például az első érettségi tab­ló, s egy 1936-ban kiadott könyvecske, amely a Petőfi nyomdokán címet viseli, s az iskola önképzőköri tagjainak írásait tartalmazza. Ipari Műszergyár Vállalták teljes íf ették Volt mire alapozni a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben az ikladi Ipari Műszergyárban. A szo­cialista brigádok az előző években is bizonyították: vál­lalásaikat maradék nélkül tel­jesítik. A kongresszusi munka­versenyhez augusztusban csat­lakoztak, s már a tavalyi év végi gazdasági eredmények kimagasló munkasikereket je­lentettek. A brigádok vállalásaiban szerepelt, hogy meggyorsítják a termékszerkezet korszerűsí­tését, s nem utolsósorban a kongresszusi pótfelajánlások­nak köszönhető, hogy többet gyártottak a Wágner-féle fes­tékszóró motorokból, s hogy terven felül küldtek motoro­kat az automata mosógépek­hez a Hajdúsági Iparművek­nek. Programon kívül készül­tek a kenőlégszivattyúk, és előbbre léptek a készülék- gyártásban is. Gépi eljárás Ez az utóbbi az egyik ki­emelt feladat a gyárban, arra törekszenek, hogy ne csak mo­torokat, hanem motoros ké­szülékeket is gyártsanak. Ilyen például a fűnyíró, amellyel már egy évvel megelőzik a tervet. Nem kevésbé fontos ered­ménye a kongresszusi munka­versenynek az sem, hogy je­lentősen emelték a termelé­kenységet: a gyártmánykor­szerűsítés és a műszaki fej­lesztés révén elérték, hogy a korábbi, kézi tekercselésről fo­kozatosan áttérnek a gyor­sabb, pontosabb gépi eljárásra. Ez nem kis. feladat, hiszen több mint 400 féle motort gyártanak, de jelenleg már 50—60 százalékát a hat te­kercsbehúzó gépsoron teker­cselik. s az idén már 70—80 százalékig szeretnének eljutni. Különleges hangsúlyt kapott a munka verseny ben a jobb minőség és a takarékosság. A termelési érték jelentős növe­kedése mellett 7,5 százalékkal csökkentették a selejtkárokat s ez megközelítőleg 3 millió forint hasznot eredményezett. Az anyagtakarékosság révén tavaly 16 millió forint meg­takarítást terveztek, s az ered­mény 23 millió forint. r Uj kenőanyag Hogyan sikerült ilyen je­lentősen túlteljesíteni a ter­vet? Lörincz László üzemgaz­dasági főosztályvezető elmond­ta, hogy a többi között keve­sebb alumíniumot építenek be a motorokba, mint eddig. Ahol például felesleges, például a hagyományos mosógépmoto­roknál, egyszerűen elhagyják az alumíniumházat, hiszen fe­lesleges, más motoroknál pe­dig a gyártmányok korszerű­sítésével csökkentik a falvas- tagságot. Kevesebb vörösréz­huzalt használtak és import­ból származó anyagokat is si­kerrel pótoltak hazaiakkal. Az utóbbira példa a belföldi cse­pegtető impregnáló gyanta és az új hűtőkenő anyag. Az exportterveket is túltel­jesítette a gyári kollektíva, a szocialista export maradék­talanul kikerült a gyárból. A tőkés kivitel 10 százalékos túl­teljesítését • vállalták a brigá­dok a kongresszusi munkaver­senyben s még erre is rátet­tek: a végelszámolás 17 szá­zaléknyi többletet mutat. Nem ér véget Martinák Ferencné, a gyár munkaverseny-felelőse el­mondta, hogy a két korpmu- nista szombaton már tavaly is elsősorban a gyermekintézmé­nyek fejlesztéséért dolgoztak a gyárban, s a márciusi 420 perces kongresszusi műszak­ban több mint kétezren vet­tek részt. A munkaversenyt legközelebb április közepén értékelik, de ezzel sem ér vé­get, a kongresszusi, jubileumi vállalásokon egész évben dol­goznak Ikladon. Békéscsabán Aszódi tornászok sikere Nagy sikerrel szerepeltek Békéscsabán az aszódi Petőfi gimnázium tornászlányai: a középiskolák területi döntőjén az A kategóriában a csapat- verseny harmadik helyét sze­rezték meg. Ez azért is di­cséretes, mert az aszódiak utaztak a legtöbbet, s mert csak a két vidéki tornászfel­legvár, a békéscsabai Sebes, és a szegedi Tömörkény gimná­zium válogatott tornászokkal megtűzdelt csapata előzte meg őket. Balszerencse, hogy csak az első két csapat jutott to­vább a döntőre. Ugyancsak egy hajszál hiányzott ahhoz, hogy az egyéni versenyben az aszódi gimnazista Tóth Erzsébet is ott lehessen az országos fi­náléban: ő az 5. helyen vég­zett, eggyel lemaradva a to­vábbjutást jelentő helyezés­től. Az edző, Nyiry Szabolcs­úé testnevelő tanár s a lá­nyok egyesületi edzője, a tú­rái Vörös Meteor mestere, Le'ndvai Márton így is elége­dett lehet tanítványaival. A Bátaszéki Vázkerámia- gyárban az idén összesen egy­millió-hétszázezret gyártanak a kiváló hőszigetelő tulajdon­ságú porotontéglából, elsősor­ban a kislakás-építkezésekhez. Ez 200 ezerrel több a tavalyi­nál, s a tapasztalatok szerint a porotontéglából épített la­kásokban csaknem a harmadá­val kevesebb tüzelőanyagra van szükség. Az összes hazai téglafajta közül ez a legjobb hőszigetelő tulajdonságú, sú­lya fele a tömör tégláénak, a térfogatsúlya a víznél is köny- nyebb, szilárdsága is igen ked­vező, csupán a hangszigetelő képessége marad el a többie­kétől. Szakemberek az egy-két szintes házak, a gazdasági épü­letek gazdaságos építőanyagá­nak tartják, a magasabb épü­leteknél pedig vázkitöltő elem­ként használható. Munkásmozgalmi emlékeket gyűjtenek Új párthelyiséget avattak Hatra emeltélj a területi pártszervezetek számát Gö­döllőn. A városi pártbizottság határozata módot kínál arra, hogy a kommunisták szerveze­teiben közvetlenebb, baráti kapcsolatok alakulhassanak ki, hogy a párttagok aprólékosab­ban megbeszélhessék közös dolgaikat. Most a pártbizott­ság és a városi tanács arra is módot talált, hogy a Mária- besnyön működő II. körzeti alapszervezet önálló, saját teremhez jusson. A Szabadság úton leyő Vö­rös iskolának ismert ház ud­varában áll az épület, amelyet a napközis óvoda .dolgozóinak segítségével szépen berendez­tek a megnyitóra. Az alapszer- vezeti gyűlést Nádaski Lázár korelnök nyitotta meg, majd, Schauer Antal párttitkár szá­molt be a két taggyűlés kö­zötti időben végzett munkáról a párttagságnak és a meghí­vott vendégeknek, akik kö­zött ott volt Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára is. A 2-es alapszervezet tagsá­ga többségében nyugdíjas, idős ember, közülük többen, egész­ségi állanotukra való tekin­tettel felmentést kaptak a pártr-endezvények látogatása alól. De a többiek — róluk sem feledkeznek el, az alap- szervezet négy bizalmija, Barnéth Józsefné, Szabó Já­nosáé. Kocsis Jánosné és Né­meth Józsefné tartják velük a kapcsolatot. A többi között er­ről is beszámolt, Schauer An­tal, elmondta azt is, hogy a tagság megfelelően tájékozó­dik a város, az ország idő­szerű eredményeiről, gond­jairól. Azt a körlevelet is megkapták, amelyben a váro­si pártbizottság felhívással fordult a város kommunistái­hoz, segítsék a munkásmozgal­mi emlékbizottság munkáját. A baráti hangulatú taggyű­lésen, amelyen gyerekek ked­ves műsorral köszöntötték a résztvevőket, Plutzer Miklós arról beszélt, hogy az idős kommunisták ^gazdag tapaszta­latai nélkülözhetetlenek a párt számára. Külön megemlí­tette azokat az üzemeket, in­tézményeket, amelyek pat­ronálják a pártalapszervezete- ket, a 2-es számút különösen a Ganz Árammérőgyár, Katona János 240 gépelt oldalnyi saját gyűjtésű anya­gát ajánlotta fel a taggyűlé­sen a munkásmozgalmi emlék- bizottságnak, ebben 1944 óta gyűjti az adatdkat, élménye­ket, a város dolgozóinak éle­téből. Halmádi Domonkos a többiek nevében is örömmel nyugtázta az új párthelyiség megnyitását, amely aktívabb politizálásra, vitázásra, több találkozásra ad lehetőséget, amelyet igyekeznek othonossá tenni, s jól kihasználni. A taggyűlést követő vendéglátás­sal egybekötött baráti beszél­getésen is erről esett a leg­több szó. Csiba József A jobb közvilágításért A közvilágítás javítására négy 12 méteres oszlopot állítanak fel Gödöllőn, a Táncsics Mihály és a Semmelweis utca kereszte­ződésében a Fővárosi Elektromos Művek gödöllői kirendeltsé­gének dolgozói. A munkával a hét végére végeznek. Barcza Zsolt felvétele Hőszigete! a psrotentégla

Next

/
Thumbnails
Contents