Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-30 / 100. szám
1980. Április 3d., szerda \JUmtp 5 Főváros — Pest megye Az agglomeráció fejlesztéséért Mini lakótelep Nagyszerű közösség alakult Történelmi és szomorú igaz- < ságtalansá^nak nevezhető az a helyzet, ami Budapest és közvetlen szomszédai, a főváros határain kívül lévő községek vízellátási színvonala között kialakult. Erre hívja fel a figyelmet Gyál nagyközségi közös tanács elnökének április 9-én kelt levele: „...Községünk mintegy 20 000 lakosú munkástelepülés. Naponta 8— 9000 fő jár a fővárosba... A bejáró dolgozók az anyagi javakat ott termelik meg, ugyanakkor a községben több alapvető szolgáltatást sem tudunk biztosítani. így igen éles ellentétek alakultak ki a főváros tőszomszédságában... A fentiek értelmében bátorkodom Önhöz is fordulni és kérni segítő támogatását.. A levél címzettje a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője, s hozzátehetjük, örömbéli címzettje, hiszen ritkán van vezető olyan helyzetben, hogy egy panaszos levélre nem csupán reménytkeltő, de kedvező választ is adhat. Az igazgatóság ennél is tovább ment: már az együttműködésre vonatkozó konkrét javaslatokkal állt elő — tájékoztatott Radványi Rudolf osztályvezető. Fppsn jókor 'A panasz, a levél nem ért minket váratlanul. A Budapest agglomerációs övezetében levő kis- és nagyközségek vízgazdálkodási, vízellátási és csatornázási gondjait régóta ismerjük. — Köztudott, hogy e helységekből a lakosok nagy része Budapestre jár dolgozni, ugyanakkor a budapestiek nagy része ebben az övezetben tölti szabadságának egy részét, így hát mindannyian látják, s joggal panaszolják fel a nehéz helyzetet. Ezért történt meg a nagy lépés, ami lehetővé tette számunkra az érdembeli vár laszt: 1980. április 11-én, az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére társadalmi bizottság alakult a főváros és agglomerációs övezetének vízügyi problémáinak elemzésére, segítésére és a megoldási javaslatok összehangolására. — Mi tette lehetővé e bizottság megalakítását és kik a tagjai? — A vízgazdálkodási fejlesztések során eljutottunk oda, hogy felmerültek olyan optimális megoldási lehetőségek, amelyek vagy a beruházás, vagy az üzemeltetés területén — a közigazgatási határok figyelmen kívül hagyásával — gazdaságosabb közös megoldásokat eredményezhetnek. A bizottságot a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság elnöke, vezetője Vasadi János, a társelnökök Rymopz Pál a Fővárosi ' Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságának vezetője és Doszpod Béla, a Pest megyei Tanács ÉKV osztályvezetője. A bizottságban képviselteti magát mind a budapesti, mind a Pest megyei pártbizottság, az Országos Vízügyi Hivatal, a kerületen működő, közművállalatok igazgatói és több közegészségügyi és vízügyi szakember. Feladatok — Mi a bizottság célja, feladata? — A cél: a budapesti agglomerációs területhez tartozó 44 község vízellátásának és csatornázásának fejlesztése. A feladat lényege, hogy folyamatosan egyeztessük az érdekelt szervek, főként a két tanács munkáját; mint társadalmi fórum vizsgáljuk és vitassuk meg a • felmerülő javaslatokat. A bizottság első munkájaként elő kell készíteni azt a megállapodást, mely a két érdekelt tanács közös feladataira vonatkozik. Az OVH utasítására a Vízgazdálkodási Intézet elkészítette a főváros agglomerációs területének vízgazdálkodási és fejlesztési koncepciótanulmányát, 'amely egészen 2000-ig tartalmazza a vízellátás, csatornázás, szennyvízelvezetés és fürdőfejlesztés konkrét feladatait. Ezt a társadalmi bizottság az összes lehetséges — gazdasági, szociális, politikai, egészségügyi stb. — szempontok figyelembevételével megvitatja és javaslataival kiegészítve a két tanács vezetőinek rendelkezésre bocsátja. Természetesen, e .munka szorosan hozzátartozik: á VI. ötéves terv javaslatainak kidolgozásához, amelyet a tanácsok a jövő év elején hagynak jóvá. A későbbiekben hasonlóképpen készül el az árvízvédelmi, a vízrendészeti és a mezőgazdasági vízhasznosítási koncepció-terv is. — Mit várhat a lakosság a bizottságtól? — A vállalatok munkájának eredményeként sok. a vízellátással most bajlódó település, mint Érd, Gyál és a közegészségügyileg veszélyeztetett települések — ahol ma palackban kapják a vizet — gondjai gyorsabban megoldódhatnak; esetenként a főváros közművein keresztül kaphatják a vizet és ugyanígy oldható meg a szennyvízelvezetés is. Eredmények Ez persze nem kis gond, hiszen bár a fővárosnak most nincsenek vízellátási zavarai, azért az egyre nagyobb mértékben növekvő fogyasztás itt is megfontolt gazdálkodásra késztet. A fejlesztések végrehajtása és megoldása a két tanács feladata. A bizottság szakmai javaslataival gyorsabb és biztonságosabb döntések meghozatalát segíti elő. Ezen együttműködés érdekében a bizottság megvizsgál minden olyan lehetőséget, amely illeszkedik a főváros és az adott települések fejlesztési igényeihez, és a közös megoldással gazdaságosabb és gyorsabb eredményekhez vezet. Kolossá Tamás Az élet állandóan új és új feladatokat teremt, ezek felismerése és a megoldásukra szánt erőfeszítések helyes kiválasztása az alapja minden fejlődésnek. A hetvenes évek nagyarányú gazdasági fellendülése a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetnek is új, sürgető célokat tűzött ki, melyek elérése feltételévé vált előrehaladásuknak. Jó ötlet — 1972-ben helyeztük üzembe a nagy baromfifeldolgozót és ez megkövetelte, hogy minél több diplomást foglalkoztassunk — mondta dr. Ackermann Aladár titkárságvezető. — Rövid két év alatt sikerült is az addig 15 főből álló diplomás gárda számát 45—5Ö-re emelni. — Eleinte csak átmeneti szállásaink voltak, de ahhoz hogy idekössük őket, tudtuk, tenni kell valamit. Akkor támadt az ötlet: lakásszövetkezetet alapítunk, s 1973 nyarán bele is vágtunk a vállalkozásÚj rendelő épül A 17 munkahelyes dabasi SZTK építkezésénél megkezdődött a válaszfalak építése. A kivitelező az őcsai Vörös Ok- .tóber Tsz. Halmágyi Péter felvétele ba. Tíz hektárnyi rossz minő- | ségű földterületen elkezdtük az építkezést. Mi voltunk a tervezők, kivitelezők, a jogi szervezők stb. Az első tizenkét lakást 1974—75-ben, az újabb tizenkettőt pedig az elmúlt két évben adtuk át. — Kik voltak az első tulajdonosok? — Azok a fiatal házasok, ahol mind a ketten, férj is, feleség is a termelőszövetkezet dolgozói. — Milyen egyéni hozzájárulásra volt szükség? — A lakások kétszintesek, nyolcvan négyzetméter alap- területűek, mindegyikhez 200 négyszögöl kert tartozik, egy- egy lakás 300 ezer forintba került (1974—75-ben !j. Ebből 36 ezer forint volt családonként a hozzájárulás, a fennmaradó összeget 35 év alatt kell törleszteni. De még ehhez a viszonylag minimális összeghez is hozzájárult a tsz egyéb támogatással. Alkotó légkör — Ha jól számolok, jelenleg van a tsz-nek egy 24 lakásából álló mini lakótelepe. Beváltotta ez a letelepítési akció a hozzáfűzött elképzeléseket? — Mielőtt kimondanám az egyértelmű igent, hadd folytassam néhány konkrét ténynyel. Jelenleg 75—80 főiskolát, egyetemet végzett munkatársunk van, ebből 50-en itt élnek a Ságvári telepen (ez a hivatalos neve), és mindössze 3 házaspár távozott, közülük is egy családi okok miatt. Most következik az a bizonyos igen, hozzáfűzve: a szellemi tőke jelentősége felbecsülhetetlen, (azt hiszem a tsz eredményei ezt egyértelműen bizonyítják). Ugyanakkor lakótelepünk létezése olyan szellemi, társadalmi bázis, mely hat az egész község életére. — Ha bővebben kifejtené ... j— Az, hogy 40—50 ember egy munkahelyen, egy gazdasági célért dolgozik, ugyanakkor még szoros, közvetlen közösségben is él, már önmagában olyan alkotó légkört teremt, ahol az egyéni és a csoportérdekek maximálisan összhangba hozhatók. — És valóban így van? — A telep elrendezése eleve olyan — a lakások mögötti földterület összefügg egymással —, hogy lehetőséget teremt az állandó kapcsolattartásra. Ez egyébként nem is nehéz ott, ahol az érdeklődési kör, az életviszonyok nagyjából megegyeznek. — De, hogy folytassam, az itt letelepedett fiatal értelmiségiek az évek folyamán lassan beleilleszkedtek a község életébe, tisztégeket vállaltak. Az egyik első „telepesünk” most a hernádi Hazafias Népfront elnöke. Vagy például a helyi kosárlabdacsapat is sokat köszönhet az itt élőknek, többen közülük aktív játékosok. Vagyis, ha elvontan akarnék fogalmazni, az a bizonyos hatás, amit említettem, ha látszólag indirekt is, valójában hatékonyabb szellemi erő minden szervezett kulturális juttatásnál. — Az itt élő családok magasabb igényszintje, életmódjuk minősége önkéntelenül is példa. Ismét konkrét dolgot említek. Nagyon sok a kisgyerek a lakótelepen. (Ez természetes, hiszen annak idején mint ifjú házasok költöztek be.) Nos, több szülő elhatározta, hogy úszni taníttatja gyermekét. Megszervezték és felváltva viszik-hozzák őket Kecskemétre. Nemcsak a sajátjukat, hanem a gyerekek barátait, iskolatársait, azokat is, ahol a szülőknek talán soha nem jutott volna eszükbe ilyen „felesleges” dolgokra pazarolni idejüket. — Az itt lakó fiatalok túl. azon a tagadhatatlan előnyön, hogy helyben van a munkahelyük, saját szellemi fejlődésükhöz megtalálják-e a lehetőségeket? Tartós igény — Azt hiszem, ma már az a távolság, ami Hernád és Budapest, vagy Kecskemét között van nem jelent akadályt. Soknak van kocsija, azon kívül > termelőszövetkezet segítségükre siet. Színházlátogatást szervezünk, saját buszokon szállítjuk az embereket, a község művelődési házával is szoros kapcsolatunk van. — Ezek szerint jól érzik itt ismerik Önök Czibulyáné asz- szonyságot? Mert itt nálunk a külvárosban kevesen akadnak, akik legalább néhány szót ne váltottak volna vele. Nemcsak testmagasságához aránytalan a súlytöbblete, szókincse se mindennapi. Mindezt azért is kívánom előrebocsátani, nehogy azit a látszatot keltsem, a címben idézett állítás tőlem származik; nem érhet tehát a szerénytelenség vádja. Szóval Czibulyáné asszonyság — ki tudja miért, csak így szólítják környékünkön — tette ezt a kijelentést. Amit természetesen nem kis meglepetéssel és somolyogva fogadtam. Persze, Czibulyáné asszonyság kijelentésének története van. Még- pediglen az alábbi. Az egész azzal kezdődött, h~gy rámjött a nősülési láz. És mivel kedvesemnek éppen Czibulyáné las; san harminchoz közeledő lányát nevezhettem, alkalmi találkozáskor a mamával mindenféléről elbeszélgettünk, a zöldségárakról, az időjárásról, fekete Afrika jövőjéről, de még az arab emirátusok kőolaj politikájáról is gondolatot váltottunk. Amikor azután pontosan 20 szál rózsával — mivel a XX. században élünk, s ehhez akartam stílszerű lenni — beállítottam leánykérőbe, néhány szokványos mondat után jövendőbeli anyósom váratlanul nekem szegezte a kérdést. — Mondd, édes fiam, értesz te egyáltalán a tranzisztoros rádióhoz, a televízióhoz? — Beszélgetésünknek ez a váratlan fordulata némileg meghökkentett, de azt hiszem a legteljesebb választ adtam. — Természetesen, kedves Czibu- lya néni. Négy hónapja fejeztem be a szaktanfolyamot. — Gondolom, a hűtőgéphez is. ko- nyítasz valamit. Legalábbis a Lehel- típusckhoz... — Öh, mi az nekem! — feleltem fellelkesülve. — Környékünkön mindenki csak így ismer engem: „a hűtőgépes”. Mindez látszólag megnyugtatta, ismét csupa általánosságokról kezdtünk csevegni. Örömöm azonban korai volt, mert ismét húsbavágó témákra tértünk át. — Vajon a csaptelepet, a lefolyót meg (tudod-e javítani? Kirázott a hideg, életem során ilyen feladattal még nem kerültem szembe. Igaz, gimnazista koromban egyszer áthívott egy nyugdíjas néni, tegyem rendbe sűrűn csöpögő csapját, ám az egésznek az lett az eredménye, hogy éjszaka ki kellett hívni a központi ügyeletet, mert a lakást elöntötte a víz. — Mivdl mélyen hallgattam, késlekedtem a válasszal, jövendőbeli anyósom megsajnálhatott. Ezt mondta ugyanis: — Egyébként emiatt ne aggódj, édes fiam, ha haj van, majd segít a sógor. Itt volt az a pont, amikor végre kedvesem is bekapcsolódott a beszélgetésbe: — Tudod, mama, vőlegényem biológiatanár, mellesleg nyelvész, de mint látod, jó érzéke van a műszaki dolgokhoz. — Igen, igen... — bólintottak szinte egyszerre a szülék. És elhallgattak. Éreztem, valami hibát követtünk el kedvesemmel. Korábban abban állapodtunk meg, egy szót se arról, mi a végzettségem. Igyekeztem jó képet vágni az egészhez, ám tudtam, valamit elrontottam, s a leánykérés sikere forog kockán. — Szóval tetszenek tudni, az úgy van, hogy én tulajdonképpen szerelőipari szakmunkás vagyok, és a legjobban az elektromos háztartási gépekhez értek ... meg természetesen egyebekhez is ... — Miért nem ezzel kezdted? — váltott mosolyra apósjelöltem ábrázata, Czibulyáné asszonyság is bólintott. Ismét kiderült fölöttem az ég. Eszembe jutott a jó magyar közmondás: „addig üsd a vasat, amíg meleg”. Sietve eldaráltam, hogy bátyám szobafestő és hidegburkoló, nagybácsikéin a városközpontban áruházvezető, nagynéném pedig a déligyü- mölcs-elosató központban dolgozik. Ügy látszik, túl jól sikerült a mondókéin, mert menyasszonyom szülei majdhogynem ölbekaptak. Czibulyáné asszonyság szeméből könny bugy- gyant élő, férje hüppögött az örömtől, menyasszonyom pedig rámborult. T T jra rendben mentek a dolgok. Et- tünk, ittunk, s vicceket meséltünk, és mire olyan gondolatok kezdtek motoszkálni a fejemben, hogy illedelmesein átvonulunk menyasszonyommal a másik szobába, jövendőbeli anyósom halkan a fülembe súgta: — Azért nem bánnám édes fiam, ha még ma megjavítanád a televíziónkat. Nagyon kíváncsi vagyok a jogi esetekre... Mi mást tehettem. Nekigyűrkőztem a Modul Uranusnak, matattam egy keveset benne és a szobában már mosolygott is a kedves bemondónő. Ezután azonban nem a jól megérdemelt pihenés következett, hanem átvonultam a konyhába, s a hűtőgép aggregátorát vettem górcső alá. Itt bizony rá kellett dobnom egy lapáttal, mert a hiba kijavítása közel sem bizonyult könnyűnek. Persze, ezzel is megbirkóztam, miközben ott éreztem a hátam mögött jövendőbeli anyósom leheletét, aki minduntalan azt ismételgette: — Mondhatnak nekem bármit, maga egy igazi férfi... Az már csak természetes, hogy rövid időn belül megtörtént az esküvő, ahogy mondani szokás, három nap és éjjel tartott a dínotmdánom, híre még a járási központba is eljutott. Bennem is magasra hágotf a jókedv, el is kurjantottam egyszer magam: Én vagyok az igazi! — és összekacsintcittam anyósommal. Amikor aztán hazatértünk a nászúiról, ifjú feleségem szülei ezzel fordultak hozzám: — Édes fiam, valami nem stimmel a nagynéni Skodájával. Kérlek, nézz utána, talán a kuplunggal van valami gikszer. — S mondta mindezt olyan hangéllel, mintha kéréséinek a teljesítése kutyakötelességem volna. ügy éreztem, betelt a pohár, elszakadt a cérnám. — Én annyit értek a gépkocsihoz, mint a hajdú a harangöntéshez, már ne is haragudjon őszinteségemért — hadartam egyszuszra. — Ha óhajtja kedves marna,' akár egy utasszállító repülőgépet is újjávarázsolok, de az autókhoz, meg az órákhoz halvány gőzöm sincs. Kegyvesztett lettem. A szóözönből arra következtettem, visszaéltem előlegezett bizalmával, nem is vagyok igazi férfi... Anyósom teljesen elkeseredett, ábrázatára olyan kifejezés üit, mint aki száz év terhét cipeli a hátán. Megpróbáltam lelket verni belé, magyarázkodtam, mentségeket kerestem. Lelkiismeretem tiszta volt, hisz a leánykéréskor senki sem kérdezte tőlem, hogy szereltem-e már autót, s rendbehoztam-e kakuk- kos faliórát V égső kétségbeesésemben, csak- * hogy megvigasztaljam, így szóltam: — Ne keseredjen el annyira, kedves mama, hiszen a kisebbik lánya éppen eladósorban van ... Kovái Iván magukat? — Igen. — Van-e terv, egyáltalán igény, még további lakásépítésre? — Hogyne! Terv Is, igény is! A következő évben folytatjuk az építkezést, előre láthatólag a Ságvári telep véglegesen 60 lakásból fog állni. De a környéken is van már és még lesz lehetőség a telepedésre. S. Horváth Klára Vegyszerfelhasználás Az Agrotröszt az idén mintegy 10—11 ezer tonna levéltrágyát hoz forgalomba. Ezeket a műtrágyaféléket a Budapesti Vegyi Művekben, illetve a peremartoni műtrágyagyárban állítják elő. Valamennyi alkalmas arra, hogy csökkent költséggel használják fel. Az egyik ilyen vegyszer a Wuxal, amely évek óta jó szolgálatot tesz a zöldség, gyümölcsöskertekben. A készítményt a rovar- és gombaölőszerekkel együtt nemcsak a növényvédő gépekkel, hanem akár repülőgépekről is kiszórhatják. Üjabban felhasználják a búza termőképességének fokozására is. A Peretrix-ké- szítmény felhasználása szintén ebben az időszakban időszerű. Márciusban és áprilisban a növényvédő szerekkel együtt töltik a tartályokba. A Tomasolt korábban a paradicsom és csemegepaprika növekedésének elősegítésére használták, újabban más növényeket is „serkentenek” vele. ua^i^oL az ie^azi
