Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

1980. ÁPRILIS 29., KEDD op 5 Jegyzet Jelölések után Hétfő estig Százhalom­batta 60 választókörze­tében tartották meg a je­lölő gyűléseket. Ezzel le­zárult a városi tanácstag­választásokat előkészítő pe­riódus. A statisztikai ada­tok: a hozzászólások, a megjelentek száma impo­náló, hiszen majd 800-an mondták el véleményüket abból a kétezerből, akik a gyűlések színhelyét felke­resték. A város lakóinak — ez aligha szorul bizonyítás­ra — nem volt különösebb oka az elégedetlenségre. Mégis a jegyzőkönyvek azt tanúsítják, számos olyan feladatot kell a következő öt évben megoldani, ami az itt élőit jogos igénye. Hogy mindjárt a legége­tőbb problémán kezdjük, szóba került a közlekedés kérdése is. Százhalombat­táról reggelente 160 közép- iskolás jár be Érdre. El­képzelhető, milyen körül­mények között, ha csupán egyetlen járat indul napon­ta. De a település külön­böző részei, az óváros, Du- nafüred és a központ kap­csolata sem rózsás, éppen a ritkán járó buszok miatt. —— Mi lesz a Benta-pusz- tán élő 34 családdal, akik tanyai elzártságban élnek — tették fel az ott lakók a kérdést. Az ő gondjaik — ideiglenes út hamarosan megépül — csak a hatodik ötéves tervben oldhatók meg, az egész urbárium fejlesztésével együtt. S ha az övékénél jóval kisebb horderejű ügy, de minden­képpen figyelemre méltó a Pannónia lakótelepé is. A munkáslakások sem taná­csinak, sem szövetkezetinek nem minősülnek, a negyed tulajdonképpen gazdátlan, így parkjuk, tisztességes járdáik, útjaik sincsenek. Miért is ne vállalhatná őket a város lakásszövetkezete? Igazuk volt azoknak is, akik kifogásolták, miért nincs megfelelő közétkez­tetés. Elkelne egy gyorski­szolgáló büfé, ahol a gyer­mekek, a munkásszálláson élők és az idősek kaphat­nának olcsón ebédet. Re­méljük e kérdés megoldá­sa sem várat sokáig magá­ra. Hosszan sorolhatnánk még a hasznos javaslatokat, észrevételeket. Arra vonat­kozóan például, hogyan kellene megóvni a fákat, a köztereket a rongálóktól, érdekeltté tenni a lakókat a a parkok gondozásában. A jelölő gyűléseken elhang­zottakról teljes képet adni azonban nem lehet, célunk: csupán arra vállalkozhat­tunk, néhány fontos teen­dőre hívjuk fel a figyel­met, amelynek elvégzése már az újonnan megválasz­tásra kerülő tanácstagok dolga lesz. Rajtuk múlik, miként tudják majd a sok­féle munkára mozgósítani az állampolgárokat, s ho­gyan képviselik a tanács testületében a kerületük érdekeit. A házigazda Százhalombatta Eszkimó-indián Ismét a százhalombattai DHV SE vállalta az Eszkimó-indián elnevezésű országos úttörő ügyességi verseny házigazdájá­nak szerepét. A júniusban megrendezésre kerülő vetélke­dőn a tavalyihoz hasonlóan 2—300 fiatal vesz részt. Az in­dulók egyebek között kajak­kenu és lövészeti számokban mérik össze tudásukat. Az út­törők már javában készülnek a r.agy eseményre. Cikkünk nyomán Lapunk március 18-i száz­halombattai különkiadásában megjelent Vonat vagy kofaha­jó című cikkünkre válaszolva, a Volán 20. számú Vállalata a következőkről tájékoztatott bennünket. A vasútállomás és a Dunafüred közötti szakaszon — a zsúfoltság miatt —, több autóbusz közlekedik majd a hétvégeken. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A mozgásszervi betegekért Több idő a gyógyításra Szakszervezeti választások A munkavédelem javítása — A jóhoz könnyen hozzá­szokik az ember. A százha- lombattaiak is hamar termé­szetes állapotnak vették, hogy az új szakorvosi rendelőben a szokásosnál kevesebbet kell várakoznia a páciensnek. Így aztán sokan már azért is zsör­tölődnek, ha egy negyedórát a fehér ajtó előtt tölteni kényszerülnek — mondja dr. Vajda Péter, az intézet igazga­tó főorvosa tréfálkozva, ami­kor a rendelő munkája felől tudakozódom. Összeszokott gárda — Milyen különlegességei vannak a város egészségügyi ellátásának — kérdezem, ko­molyra fordítva a szót. — Mindenekelőtt az, hogy szám szerint ugyanannyi, vagyis négy, felnőtteket gyógy.tó or­vosunk van, mint gyerekgyó­gyászunk. Ez azzal magyaráz­ható, hogy a település lakói­nak átlagéletkora 28 év, s gye­rek több, 3800 él a városban. — A rendelő működésének mindössze 2 és fél éves múltja van. Elegendő volt-e ennyi idő a szakgárda összeszokásálioz? — 1977-ben sok minden megváltozott Százhalombatta egészségügyében. Három év­vel ezelőtt például még nem volt helyi állami vezetője az orvosoknak. A városi főorvos hiányát a kollégák és termé­szetesen közvetve a lakosság is érezhette. Az egységes irá­nyítás bevezetésének köszön­hető, hogy az újonnan érke­zettek és régiek között gyor­san kialakult a bizalom. El­mondhatjuk, szakembereink jól képzettek, rendelkeznek a megfelelő kórházi gyakorlattal és többségük kötődik a város­hoz. — Százhalombatta tehát gyógyászati szempontból elő­kelő helyen áll: kitűnő sze­mélyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik. Ennyire tökéletes lenne az egészségügy az ipari településen? Hiányzó ágyak — Sajnos nem az. Visszaté­rő problémánk, hogy kevés kórházi ágyat kapunk, hiszen j a kerepestarcsai új létesít­mény nem javított fekvőbeteg­helyzetünkön. A súlyos, azon­nali esetekben természetesen mindig tudtunk ágyat szerez­ni. — Melyek a legközelebbi terveik? — Szinte mindenütt az or­szágban a hiányszakmák kö­zött tartják számon a gyógy- tornászatot. Százhalombatta az év második felében egy jól felszerelt tornatermet kap, ahol megindulhat a mozgás- szervi betegek kezelése. Rö­videsen áttérünk a központi steriiizálásra, a 16 elektromos csírátlanító helyett egy auto- klávot használunk majd, tete­mes energiamennyiséget meg­takarítva ezzel. De ami ennél is fontosabb, több idő jut a gyógyításra. Az adatok kor­szerű nyilvántartásával pedig az adminisztrációs munkát kívánjuk csökkenteni. A 2900 dolgozót foglalkoz­tató DKV életében mindig is fontos eseménynek számítot­tak a szakszervezeti válasz­tások. Hátha mint az idén ezek szervezeti módosítást is jelen­tenek. Balogh Imrétől, a szak- szervezeti bizottság titkárától a változások várható hatásáról és a vállalat speciális helyze­téből adódó egyik súlyponti kérdésről a munkavédelem fe­lől érdeklődtünk. — Mi a célja az új szerve­zeti forma bevezetésének? — Eddig a DKV-ban, ha­sonlóan más gyárakhoz vál­lalati szakszervezeti tanács működött. Irányítása alá tar­toztak a műhely- és osztály­bizottságok. Vagyis az üzemi legfelsőbb szakszervezeti ve­zetők és a dolgozók között kü­lön testületek tevékenykedtek. Ezek megmerevítették a mun­kát, gyengítették a tömegkap- csoíatokat. Május 9-én a vszt helyébe bizalmiak és küldöt­tek testületét választjuk, amely 51 tagot számlál majd: Egyszerűbben — Ha jól értettem, a jövő­ben kevesebb lesz a tisztség- viselő? — Igen. Amit eddig az 5—7 tagú üzemi bizottságok végez­tek el, az most két aktivistá­ra hárul. Munkájukat csak úgy tudják maradéktalanul ellátni, ha érdemi kérdésekkel fog­lalkoznak, és felszámolják a1 fölösleges adminisztrációt. Ez persze nemcsak rajtuk múlik. — A DKV a veszélyes üze­mek közé tartozik. A dolgozók egészsége, testi épsége fölötti őrködés minden bizonnyal a szakszervezet kiemelt felada­tai közé tartozik. Hogy érté­keli ebből a szempontból az elmúlt esztendőt, illetve a vá­lasztás óta eltelt időszakot? Kedvezőtlen statisztika — Az elmúlt öt évben 40 millió forintot költöttünk vé­dőruhára és egyéni védőesz­közökre. Az üzemegészségi ki­adások pedig 1979-ben megha­ladták a 18 millió forintot. A munka biztonságosabbá téte­lére 33,5 millió forintot fordí­tottunk. A szükséges mérték­ben törődtünk a személyi fel­tételek megteremtésével. Csu­pán tavaly ezer dolgozót ké­szítettünk fel tűzvédelmi és biztonságtechnikai szakvizsgá­ra. Baleseti statisztikánk en­nek ellenére kedvezőtlenül ala­kult. Ugyancsak meglepődnénk, ha egy szép napon repedez­ni, mállani kezdene alig tíz- esztendős lakásunk fala. Ta­más József a Rózsa Ferenc utca 6. számú ház földszint­jén levő otthonával sem le­hetett másként, amikor észre­vette, tönkrement a salakbe­tonból készült panel belső fe­lülete. A hibát azonnal jelez­te a tanács illetékeseinek. Az ügy szálai végül az elemeket gyártó Dunaújvárosi Házgyár­ba vezettek. Ennek immár ke­reken egy hónapja, s ez idáig még senki sem tudja meg­mondani, vajon konstrukciós hibáról vagy egyedi selejtről van-e szó. Ügy gondoljuk, helyesebben tenné a cég, ha további kés­lekedés nélkül választ adna a kérdésre. Annál inkább is, mert ugyanezekből a pane­lekből még két épület készült Százhalombattán. ★ Felfokozott kíváncsisággal rágtam a Pest megyei Zöl­dért üzlete megnyitásának napját. Nos, a neonfényben úszó bolt a múlt héten fel­húzta rollóit. A bejárati kü­szöböt átlépve azonban csa­lódnom kellett. Zöldségeldo- rádó helyett egy hagyomá­nyos élelmiszerbolt fogadott. (A nagy ABC alig száz mé­— Kérem, beszéljen erről részletesebben, az okokat is elemezve? Következetesebben — Egy év alatt jelentős mér­tékben 230-ról 425-re emelke­dett az 1000 dolgozóra jutó ki­esett munkanapok száma, ami a megszaporodott balesetek következménye. Az okok több­nyire a fegyelmezetlenségben keresendők. Ezzel az állapot­tal nem békülhetünk ki, s át­menetinek tekintjük. Vala­mennyi termelési fórumon, a tömegszervezetek rendezvé­nyein szóba kerül a munkavé­delem. Ezek jó lehetőségei a tudatformálásnak. Az agitáció, a felvilágosítás azonban csak egy a sokféle módszer közül. Az idén még következeteseb­ben akarjuk érvényre juttat­ni az elvet, vezető és beosztott jutalma a korábbinál jobban függjön attól, ki mit tett a balesetek elhárítása, a mun­kavédelmi rendszabályok meg­tartása érdekében. térré található!) A paprika, a retek és a többiek megle­hetősen szerény területet mondhatnak magukénak. An­nál inkább pöffészkednek a különböző italok: a 16-féle bor, az ötfajta pezsgő, az ége­tett szeszek fiaskóhada alatt kilenc polc rogyadozik. A kétdecis bütykösök láttán ar­ra a következtetésre jutottam: létezik nálunk piackutatás, csak az a kérdés, kinek az igényeit veszik figyelembe a fölmérések? — írta egyik ol­vasónk. ★ Százhalombatta képéhez hozzátartozik az állandó épít­kezés. Erről a városba tévedő idegent, ha más nem, a köz­pontban felállított égbe nyúló daru látványa is meggyőzhe­ti. Egy idő óta azonban in­kább bosszúsággal, mint büsz­keséggel mutogatják a hely­beliek az acélépítményt. A berendezés a hírek szerint ugyanis február óta rostokol tétlenül. Áll a szerkezet, mi­ként annak az órának a mu­tatója a 12-es számon, ame­lyet a nyári időszámítás be­vezetését reklámozó plakáto­kon láthatunk. Mintha figyel­meztetné a 26-os számú Épí­tőipari Vállalat illetékeseit, itt az ideje, hogy óráikat az új gazdasági időszámításhoz igazítsák. Minden egy helyen Még májusban átadják az új szolgáltatóházat. A lé­tesítményben a fodrászok, kozmetikusok, valamint egy elektromos háztartási gépeket javító, illetve rádió- és tv­szerviz és textiltisztító kap he’yet. Csak képekkel tudom elmondani Bemutatjuk Gyöngy Kálmánt Saját dolgaink Szóvá tesszük... Rajtakapott szarkák Műszak után hazafelé me- 1 net vettem észre, lángra lob­bant az ipari szemétdomb. A tűz a lakótelep közelében, karnyújtásnyira otthonomtól égett. A feketén gomolygó füst szinte fojtogatta a kör­nyéket. Tehetetlenséget érez­tem, ugyanazt a remegő dü­höt, amit egyszer gyermek­koromban bátyámtól kapott verés után — idézi fel első amatőr riportfilmje születése pillanatát Gyöngy Kálmán, a DKV vegyésztechnikusa. Kritikus hang Az alkotás feltűnést keltett szakmai körökben is, olyany- nyira, hogy a nagykőrösi or­szágos környezetvédelmi fesz­tivál első díját is elnyerte.. Azóta a tv is műsorára tűz­te, s még jó néhány fórumon kapott rangos elismerést. Akkoriban sokan azt mond­ták, meggyűlik még a baja Gyöngy Kálmánnak az ille­tékesekkel e nagyon kemény, kritikus hangvételű filmje miatt. Voltak-e kellemetlen­ségei a Csak úgy mondom cí­mű műve kapcsán? — Sem itt, sem egyebütt. Sőt legutóbb a Pest megyei környezetvédelmi tanácsko­záson is a vászonra került ez a munkám. — A Csak úgy mondom már valódi sikert hozott. Ké­rem, beszéljen arról, hogyan kötött barátságot a filmezés­sel? — 13 évig küldtem külön­böző lapoknak karikatúrákat, mígnem egy barátommal el­határoztuk, animációs filmet csinálunk. Gyurmát, vagyis olyan anyagot választottunk, amelyet már sokan kipróbál­tak a szakmában. Éppen ezért nehéz volt újat nyújtani. A szüzsé az emberi lét hétköz­napi története a születéstől a halálig terjedő időszak. A kockákon a gyurmagömb hin­talóvá, iskolatáskává, géppé stb. válik. ' Szaporodik, végül elpusztul. Ezt és a sárkányre­pülőkről szóló filmemet is kivitték az NDK-ba. A véletlen segít — Honnan meríti ötleteit? — Többnyire a véletlen hozza, milyen témát válasz­szák. A Magas ház, széles ud­var című filmem esetében a fiam egy galambdúcot ábrázo­ló rajza hívta fel a figyelme­met. ö is, mint a betonrenge- tégben élő gyerekek, általá­ban szeretnének valamilyen állatot nevelgetni: így tör­tént, hogy szülői segédlettel betelepedett közénk egy ma­dár a lakásba. A galamb vi­selkedését nem volt nehéz ki­számítani, az történt, amitől előre féltem: leverte a virágo­kat, s minden útjába kerülő tárgyat. A fiam végül össze­tépte a rajzot és kiszórta a papírszeleteket, s ablakot tárt a galambnak is. Végérvényesen lemondva egy fontos élmény­ről. ezzel a képpel zárul a filmbeli és a valóságos törté­net is; — Újabb termés? — Az Átnevelés előzsüri nélkül került az országos amatőr filmek döntőjébe. Hoz­záfogtam egy riportfilmhez is, de erről még korai lenne nyi­latkozni. A hibák ellen — Mit jelent az ön számá­ra ez az amatőr ruházatot las­san kinövő kedvtelés? — Mielőtt válaszolnék, lé­nyegesnek tartom megállapí­tani, hogy nem szándékozom professzionistává válni. Eh­hez nagyobb szakmai felké­szültségre van szükség. Ami pedig a kérdést illeti, ismét arra kell hivatkozzam, hogy csak képekkel tudom elmon­dani azt, amit az életben fon­tosnak tartok. Nagyon egy­szerűen: rosszul és lassan fo­galmazok, ha beszélnem kell. Márpedig közlés nélkül alig­ha tudok meglenni. Ügy hi­szem, szólni arról érdemes, ami még megoldatlan, ami torz és hibás jelenünkben. Látom én a jót is, de csak a rossz megszületése, az, amiért filmjeimben perelek. Megszaporodtak az ABC-lo- pások a városban. Tavaly 72 esetben folytattak le szabály­sértési eljárást az élelmiszer­áruházak szarkái ellen. A tet­tesek között szép számmal akad magas fizetésű lakos is. — Különösen az újonnan nyitott üzletekben, így a Pan­nónia lakótelep boltjában tüntettek el tetemes mennyi­ségű árut a vevők. — mondja dr. Bartos Katalin, a városi ta­nács igazgatási osztályának ta­nácsosa. — Mit lehet tenni a lopási hullám megfékezése érdeké­ben? — A kiszabott pénzbírság már tavaly is meghaladta az 1500 forintos átlagot, az idén még tovább növeljük az ösz- szeget. Súlyosabb esetekben akár 10 ezer forint kifizetésé­re is kötelezhető a vétkes. Aki többször követ el hasonló sza­bálysértést, annak nevét köz­szemlére tesszük ki. — Melyek a legkelendőbb cikkek? — Konyak, pálinka, cigaret­ta, kávé. Persze más áruféle is kerül a szatyrok fenekére. Egy bizonyos, ez idáig kenye­ret még senki sem csent. —A jelenségnek feltehetőleg sokféle oka van. Mivel ma­gyarázza az igazgatási főelő­adó a tolvajlások nagy szá­mát? — Sajnos sokan rájöttek: munkahelyükről háborítatla­nul hordhatnak haza a válla­lat tulajdonában levő java­kat. Az ellenőrzés gyakorta hiányzik. Május 1-i program Az ünnepi felvonulás részt­vevői a Rózsa Ferenc utcában gyülekeznek délelőtt 9 óra és fél tíz között. A tíz órakor kezdődő nagygyűlésen Szabó Sándor, az Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezetének Pest megyei titkára mond be­szédet. A vidám majális délután egy órától este kilencig tart. Szín­helye a DKV vízi sporttelepe, a DHV sportbázisa és a Du- namenti Művelődési Ház. A vízi sporttelepre autóbuszjá­ratokat indítanak a rendezők. Az oldalt írta: Valkó Béla Fotó: Koppány György

Next

/
Thumbnails
Contents