Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-26 / 97. szám

Átfonja egész életünket A valóság nem Picasso- ■** festmény, nem a termé­szet átfogalmazása merész torzításokkal. Lenin is arra fi­gyelmeztet bennünket, hogy a szocializmus nem kész rend­szer, amellyel az emberiséget boldogítják. A szocializmus a munkásosztály harca, a mun­kásosztályé, amelyik fő célja nevében ma az egyik célt kö­veti, holnap a másikat és mindennap közelebb kerül a f* cél,107, a szocializmushoz, a kommunizmushoz. Mindez va­lóban azt jelenti, hogy a szo­cializmus építése nem erköl­csi küldetés, hanem a valóság mindennapos számbavétele és a valóságos helyzetből kiin­duló kemény munkálkodás. Szakadatlan javítása feladat- rendszerünknek, tevékenysé­günknek, a végrehajtásnak. Érthető tehát, hogy az ilyen őszinte valósággyökerű mun­ka szoros tartozéka a tevé­kenység állandó ellenőrzése, a valóság szembesítése a való­sággal. Nem az öncélú moralizálás vezette a kormányt, amikor rendeleteket "és határozatot fogadott el az állami ellenőr­zés továbbfejlesztéséről, a szövetkezeti belső ellenőrzés­ről és a népi ellenőrzés mun­kájának javításáról. Mennyiben érintik ezek a rendeletek, jogszabályok a mindennap emberét? Látszólag az államigazgatási munka egy belső tartományá­nak szabályozásáról, javításá­ról van szó akkor, amikor a rendeletek előírják, hogy le­gyen összehangoltabb . az el­lenőrzés; összpontosítson a legfontosabb kérdésekre; le­gyenek gyakoribbak az átfogó vizsgálatok, és szűnjenek meg az egymást keresztező ellen­őrzések. Látszólag az állam­igazgatás belső ügyeiről van szó, amikor a jogszabályok megkövetelik a személyes fe­lelősség következetesebb ér­vényesítését, mert hiszen nyil­vánvalóan a vezetők felelős­ségéről van szó. Mindez azonban csak lát­szólag van így. Elsősor­ban azért, mert az államigaz­gatási tevékenység átfonja egész életünket. Még meg sem születtünk, s már régen eltemettek bennünket, de az igazgatás már és még mindig kísér bennünket a maga sza­bályaival, amely átfogja az egész állampolgári életet. Ha tehát arról beszélünk, hogy az állami munka javítására, korszerűsítésére hozott hatá­rozatok végrehajtását szigo­rúbban és következetesebben kell ellenőrizni és a hibát vétő felelősöket felelősségre kell vonni, akkor nincs sem kevesebbről, sem többről szó, mint arról, hogy legyen köny- nyebb, zaklatásmentes az éle­tünk, ne kelljen felesleges ügyekben lótni-futni, és ne érjen bennünket jogtalanság, igazságtalanság, méltányta­lanság a legapróbb ügyekben sem. Ha csak erre gondolunk, máris kitűnik, hogy az ellen­őrzés továbbfejlesztéséről ho­zott kormányrendelkezések szorosan kötődnek állampol­gári hétköznapi életünkhöz, mindennapjainkhoz. Ne értse félre senki a hatá­rozatok lényegét. A szocialista ellenőrzés nem füleskedés, nem leselkedés, nem bosszú­állás, tehát nemcsak az a dolga, hogy felderítsen hi­bákat, hanem mindenek­előtt az, hogy gyorsan és következetesen javítsák ki az elkövetett hibákat. Vagyis maga az ellenőrzés is szakér­telemmel, hozzáértéssel mu­tassa meg a hibák kijavításá­nak útjait. Az ellenőrzés ilyen értelmezése nemcsak feltéte­lezi, hanem egyenesen köve­teli a dolgozók személyes részvételét az ellenőrzésben. Erre a részvételre rendelke­zésre állnak a szocialista de­mokrácia különféle intézmé­nyei az üzemi, a tanácsi élet­ben. A tömegszervezeti mun­ka, a lakóhelyi demokrácia száz és száz fóruma. Amikor tehát az ellenőrzés­ről hozott határozatok emberi oldalairól szólunk, akkor arra is gondolunk, hogy ez az el­lenőrzés csak akkor hatékony, ha intézményesen biztosítja a dolgozók tömeges részvételét. Erre a részvételre — ami az ellenőrzést érinti — nemcsak a népi ellenőrzés többé-kevés- bé hivatalos intézményrend­szere alkalmas tehát, hanem a közélet valamennyi fóruma. S amikor a határozatok elő­írják, hogy különös gonddal kell törődni a közérdekű be­jelentések, javaslatok és pa­naszok intézésével, akkor szinte jogszabállyal paran­csolják az államigazgatás in­tézményrendszerének, hogy törekedjen minél több állam­polgárt bevonni a munkába. 'T'udjuk, hogy nem jött még el a közéleti aranykor. Vagyis, messze vagyunk attól az időtől, amikor ‘minden ál­lampolgár teljes öntudattal vesz részt a közügyek intézé­sében. Messze van az az aranykor, amikor — Ovidius szavaival élve — nem fenyí­tésből és törvényből, hanem önként folyt becsületből, erényből — élünk, dolgozunk és cselekszünk a köz javára. De az aranykor felé tartunk. S anélkül, hogy nagy szavakat mondanánk és használnánk, mindenképpen arra kell gon­dolnunk, hogy az ellenőrzés továbbfejlesztéséről hozott kormányintézkedések vala­mennyi állampolgár közéleti javára szolgálnak. S. I. Úitürc-tüzclíók versenye Huszonegy úttörő-tűzoltóraj versenyzett Vácott az Ifjúsági sporttelepen. A 800 liter/per- ces kismotorfecskendő-szere- lésben a 14 fiúraj közül, Vác- rátót csapata került az első helyre, a sződiek lettek a má­sodikak, s a sződligetiek sze­rezték meg a harmadik he­lyeit. A leányrajok között a sződiek szerepeltek a legjob­ban, őket a püspökhatvaniak követték. Az első helyezett csapatok 1200, a második, harmadik helyezettek 1000, illetve 800 forint jutalomban részesül­lek. Tanácstagi j2lll§ gyűlések Hétfőn tartják az utolsó ta­nácstagi jelölő gyűléseket Vá­cott: ez alkalommal 5 tanács­tagot jelölnek. Az 1-es , válasz­tókörzeté a sajcei klubban, a 3-as vk. a Vízmű ebédlőjében, a 6-os vk. az Árpád úti iskolá­ban, a 45-ös vk. a Kosdi Lenin Termelőszövetkezet váci irodá­jában, a 47-es vk. az 1. sz. Volán (TEFUj központjában. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1980. ÁPRILIS 26., SZOMBAT Kemping épüí SzódIigeien T -ristaforg ^m a Dunakanyarban „1979-ben 15,1 millió kül­földi látogató érkezett ha­zánkba, közel 6 millióval több, mint 1975-ben. A 21 óránál hosszabb ideig ha­zánkban tartózkodó turis­ták száma több mint két­szeresére nőit 1975-höz ké­pest és lényegében eléri a lakosság számát”. Szob határában kukorica vetéséhez készítik elő a talajt a szobi Üjbarázda Termelőszövetkezet gépei. Képünkön:IH- tárcsával porhanyítják a földet. Barcza Zsolt felvétele A jövő bét eseményeiből Hétfőn este 6 órakor a Du­nakanyar Fotóklub Baráti Kö­rében dr. Tahin Gyuláné mu­tatja be Spanyolországban ké­szített színes diafelvételeit. — Délelőtt fél tízkor a művelő­dési központ színháztermében Ki kopog? címmel Levente Pé­ter mutatja be gyermekműso­rát, melyben közreműködik Karsai Gizella pantomimmű­vész és Mérő Imre bűvész. — Május elején FeBvétel a zenei általánosba A zenei tagozatra jelentke• zett leendő első osztályos gyermekek felvételi vizsgája május 7-én és 8-án délután 2 órákor lesz a Petőfi Sándor Általános Iskolában. Minden szülőt, külön értesítenek a vizsga pontos idejéről. — Túlteljesítette idei első negyedéves tervét az Épületke­rámiaipari Vállalat őrbottyáni II. számú téglagyára. A szo­cialista brigádok segítségével 11 százalékkal több téglát éget­tek a vártnál. Kevesebb a zöldség Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a burgonyát .5,50—7 forintért árulták. A bab 25—40 forint közötti áron kelt el. Egyre csökken a választék a zöld­ségfélékből. A sárgarépa ára 20 forintra emelkedett, a zöld­ség 16 forintra csökkent, de a minősége sokkal gyengébb. A fejes káposztát 30 forintra mondták. A kínai kelkáposz­tát 24 forintért árulták. Csök­kent a sóska ára, 16 forintért kínálták kilóját. A spenót 21 forintba került. A fejes saláta ára 3,50—6, a reteké 2—6 fo­rint között alakult. Az új- hagymát 3,50—4 forintért árul­ták. A vöröshagyma kilója 10 forint volt. Az újkaralábét 5—12 forintra mondták. A sampinyongomba 80 forintos áron kelt el. Az élő csirke kilóját 42, a tyúkét 36 forintért mérték, az előnevelt csirkét 18—28, a ka­csát 23—35, a libákat 50—60 forintra mondták: A füstölt szalonnát 55—60 forintért kí­nálták. Tojást 1,50-ért lehe­tett venni. A fehér nárcisz csomójáért 2, a tulipán csomójáért 8—10 forintot adtak. Az árvácskát tövenként 2.50-ért árulták. Délután 5 órakor a magnós­klubban A popzene nagy elő­adói sorozatban Nagy Péter mutatja be az Emerson, vala­mint Lake and Palmer triót. Kedden a művelődési köz­pont csillagász szakkörében a csillagok fényességéről tarta­nak előadást. — A nők klub­jában filmvetítés lesz. — Az eszperantó szakkör tagjai a Magas-Tátrába utaznak a ta­vaszi nemzetközi eszperantó találkozóra. Szerdán a honvéd nyugdí­jasklub tagjai délután .4 óra­kor élménybeszámolót hallgat­nak meg az MSZMP XII. kong­resszusáról. — A pedagógus­klubban délután 4 órától dr. lványi József beszél az Egye­sült Államokban szerzett ta­pasztalatairól. Csütörtökön nyitják meg a művelődési központ 40-es ter­mében a váci képzőművészek alkotásaiból rendezett vándor- kiállítást. — A váci eszperan- tisták a fővárosi eszperantis- tákkal együtt, Budapesten vesz­nek részt az ünnepi felvonulá­son. Szombaton érme-, pénz- és kitüntetésbemutatót rendez a művelődési központ éremgyűj­tő szakcsoportja az intézmény előcsarnokában. (Az MSZMP KB előzetes jelentéséből a Xll. párt- kongresszus küldötteinek.) Hosszú évek óta gondot je­lent, hogy a Dunakanyar bal partján a parassapusztai ha­tárátkelőhelytől Budapestig, csak Nagymaroson van kem­pingezésre lehetőség. Pedig a Dunakanyar bal partja egyre fontosabb szerepet tölt be az évről évre növekvő turistafor­galomban. Ezt leginkább az jelzi, hogy az utóbbi években különösen elszaporodtak a vadkempingezők ezen a vidé­ken. S nemcsak a hazai, de a külföldről hozzánk látogató turisták is gyakorta tábort üt­nek . ott, ahol éppen lehetőség kínálkozik erre. Az elmúlt év tavaszán a Dunakanyar Intéző Bizottság bal parti társadalmi bizottsá­ga, a váci járási párt-végre- haj tóbizottság ülésén egyebek mellett a kempinghelyzetet is napirendre tűzte beszámolójá­ban. Az akkor elhangzott ja­vaslatok között Göd, Sződli- get és Verőcemaros téfsége szerepelt, mint olyan telepü­lések, ahol megfelelő lehető­ség kínálkozik korszerű tá­borhely építésére. A legked­vezőbb adottságokkal azonban Sződliget rendelkezett, s így a választás végül is erre a köz­ségre esett. Visszajárnak... Aki a kettes számú fő köz­lekedési úton gépkocsival ha­lad át Sződligeten, leginkább csak az út mellett levő táblá­ról állapíthatja meg, hogy a községben van, mivel a mind­két oldalon sűrű akácerdőt csak itt-ott töri meg egy-egy épületcsopprt. A falu nem a Duna-part, inkább a vasút felé települt... — Évente 10—15 ezer turis­ta fordul meg átlagosan a községben. Ebből a külföldiek száma 3—4 ezerre tehető — mondotta Sröck István, a köz­ség tanácselnöke. — Nálunk 1964 és 1972 között volt már kemping, talán ezért is esett erre a helyre a választás. Ak­kor a vízművek és a később épült Pest megyei KISZ-iskola közötti terület szolgálta ezt a célt. Csakhogy a korszerű tábo­rozási lehetőségeknek hosszú ideig nem felelt meg a kör­nyék, fejlesztésekre lett volna szükség. A község önerőből ezt nem tudta volna megvaló­sítani, így nyolc évvel ezelőtt hivatalosan megszűnt a sátor­tábor. Csakhogy azóta is év­ről évre igen sok hazai és kül­földi turista fordul itt meg nyaranta. Ennek egyik oka az, hogy a régebbi kiadású nem­zetközi térképeken még szere­pel a sződligeti kemping. A másik pedig, hogy a szép környezet ide vonzza azokat, akik egyszer már jártak itt. — Eredeileg 11 hektárnyi volt a Duna-parton a kem­pingezésre alkalmas terület. Amikor megépült a KISZ-is­kola, ez hat hektárral csök­kent, de még mindig bőven elegendő a hely ahhoz, hogy modern kemping épülhessen. Terv a falon A tanácsélnök irodájának falán egy távlati fejlesztési terv függ, amelynek alapján könnyű elképzelni, hogy mi­lyen is lesz majd az épülő kemping. — Már tavaly elkezdődött a tervek megvalósítása. Felvet­tük a kapcsolatot a gödi Du- namenti Termelőszövetkezet­tel, ahol rövid idő alatt elké­szítették ezt a tervet — mu­tat a tanácselnök a vázlat felé. — A terv először 'a DIB-hez került, majd onnan az Ide­genforgalmi Tanácshoz, ahol el is fogadták. A megvalósí­tása azonban kissé nehezebb, mivel a számítások szerint több mint 15 millió forintra lenne szükség, hogy elkészül­hessen a tábor. A tervrajzon motel, étterem, korszerű szociális létesítmé­nyek, autóparkoló, sportpá­lya is szerepel. — Tavaly a gödi tsz a Strand vendéglő szomszéd­ságában levő tornatermet, amely eredetileg üzletnek épült, átalakítottak étteremmé. Ezzel tulajdonképpen elkezdő­dött a kempingépítés. A DIB 800 ezer forinttal támogatja az autóparkoló és a szociális épület elkészítését, amelynek kivitelezői a gödiek. A közsé­gi tanács a tervek megvalósí­tását nénzzel nem tudja támo­gatni. Mi társadalmi munká­kat szervezünk, úgy mint az elmúlt évben. Tavaly például a KISZ-iskolások önkéntes munkában végezték el a ter­mészetvédelmi feladatokat. De az úttörőkre és a helybeliek­re is számíthatunk. A falube­liek tevékenyen részt vettek a vízvezeték építésében. Bí­zunk abban, hogy idén ha­sonló aktivitásra számítha­tunk, ha erre szükség lesz. Étteremfejlesztés Dr. Godla István, a gödi Dunamenti Termelőszövetke­zet elnöke mondotta: — Az általunk készített ter­vek csak hosszabb távon va­lósíthatók meg, mivel tavaly óta sok minden változott. Idén a DIB támogatása alapján az autóparkolót, a W. C. és mos­dóépületet az építőipari bri­gádjaink elkészítik. A munká­latokat őszig szeretnénk befe­jezni. A fejlesztési alapunk lekötöttsége miatt azonban ebben az évben mindössze 400 ezer forint az az összeg, amit Sződligeten felhasznál­hatunk. Ezt a pénzt pedig a már meglevő étterem további fejlesztésére kívánjuk fordíta­ni. A megtorpanás nem azt jelenti, hogy lemondtunk a kempingépítésről, csak azt, hogy az építkezés hosszabb időt fog igénybe venni, mint eredetileg szerettük volna ... Cs. J. éán mi Minden férfiöltöny, nadrág, kabát és minden női ruha, szoknya és kabát 20 %-os árengedménnyel kapható a Fest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci Rima-kanyar áruházában, Széchenyi u. 35. * ■ Talajelőkészítés vetéshez

Next

/
Thumbnails
Contents