Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-26 / 97. szám
1980. Április 26., szombat KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Alap, nyitány és befejezés Az alap, a nyitány, a kéz- det a rajz. Befejezés is. Készülődés is, mű is. Lépés előre és önálló. A helyzettől, egyéniségtől függően. Csak egy dolog változatlan és változtathatatlan. Az, hogy a rajz döntő mozdulat a képzőművészet minden bekövetkezhető, leendő értékeihez. Energiát jelent a szobor, az épület, a festmény számtalan új elágazásához. Van, amikor annyira erős, hogy önmaga marad, mint Barcsay Jenő Némái háza, Szabó Vlagyimir embersűrűs vadona, Kondor Béla Szent Ágostom, Hincz Gyula aranykora, Szalag Lajos Golgotája. Saját nyomvonalon Rajzmflvészetünk Nemzeti Galériában május végéig látható klasszikus értékeit soroltam. E maradandó mérték újdonsága Csohány Kálmán böszörményi kopjafái — így búcsúzott temetővel a temetőbe lépő. Az egyszerűség mesterműveivel. A szentendrei fiatalok — Bukta Imre, Akmy János, Wahorn András, Ef Zámbó István — azzal remekelnek, hogy bátran lépnek saját nyomvonalukra a hagyományok idézgetése helyett. A Foton nevelkedett Banga Ferenc csak sorsának kezdetére összpontosít. Igazán meglepetést mellettük Várnagy Ildikó okozott játékosan komoly rajzleveleivel, Kánig Frigyes és Attalai Gábor társaságában, aki remekül műfordította Satie zenéjét. Még valakit fontos megemlítenünk, German Karginovot, aki jeles Rodcsenkó könyve után azt is igazolta, hogy a belső rezdüléseket feltáró rajzokban is otthonos. Ha nem is teljes a kiállítás, ha rajzművészetünk több, kiemelkedő alkotója távol is maradt e seregszemlén — az általános minőség, a főbb irányok megmutatkoztak —időnként jelentkező hiányérzetünk ezért csökken, ezért vált át az elismerés hangvételére. Váli Dezső képei A szépségnek több csúcsa van. Sikeres hódításra csak azonos, hasonló szemléletű Váll Dezső: Kompozíció csoportexpedíclő vállalkozhat. Váli Dezső, Szűts Miklós a belső látomások sziklafalán kapaszkodik felfelé önálló képi nyelv tömör tudatosságával, szűkszavú integráltságával. Rokonok. A Sződligeten alkotó Szűts Miklós Így jellemzi Váli Dezsőt, a Kisduna Galéria április—májusi kiállítóját: Váli Dezső legjobb barátja Paul Klee, a festő Váli Dezső nem szeret festeni Váli Dezső minden mp fest Váli Dezső a barátom. Bizarr szöveg, de pontos. Állandó asszociációk között élnek erős elhatározással, hogy a köznapok hordalékaiból művet építsenek. Váli Dezső ebben megszállott, nem annyira a külvilágot, mint a képzeletében megszületett képet szűri, engedélyezi, szelektálja alkotássá. Öntörvényekkel, bátran, nem az elismerésre sandítva, hanem az önmegvalósulásra figyelve. Váli Dezső így ember, így festő, így készül önmagára hallgató konoksággal a jövőre. Mivel művek igazolják eszméjét — érvelését elfogadjuk. Megbecsüléssel, tisztelettel. Grafikák a Vigadóban Ezt is megértük, meggyógyult Budapest egyik utolsó háborús sebe. .Feszi Frigyes XIX. századi romantikus mester mű ve. A Vigadó ismét vigasságot és eszmélést tere- bélyesít. örvendetes, hogy megnyílt két szinten a Művészeti Alap új kiállítóterme, mely az első bemutatkozásnál közönségnevelő érzékenységgel és buzgalommal nemcsak grafikákat mutat be, jelen képzőművészetünk nagyjait és reménységeit, hanem az egyes grafikai technikák lényegét — dúcokat, sokszorosítógépeket és magukat a lapokat. Gyönyörködünk és hasznos információkhoz jutunk — előbbre léphetünk a vizuális megismerésben. Ezen figyelmes alaposság okán növekszik jóérzésünk, hiteles lelkesedéssel köszöntjük a nagy sorozatot nyitó első kiállítást az újjávarázsolt Vigadóban. Losonci Miklós MAGYAR ZENEI NAPOK AZ NDK-BAN Bartók, Liszt a műsorban A magyar zenei napok eseményei tegnap Lipcsére, Drezdára és Berlinre összpontosultak. Lipcsében másodízben koncertezett Bartók- és Lisztművekből összeállított műsorával — Lukács Ervin vezényletével és Jandó Jenő zongoraművész közreműködésével — a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Drezdában Perényi Miklós gordonka- művész vendégszerepeit. Berlinben Agai Karola operaénekes és Szendrey-Karper László gitárművész adott szólóestet. Ugyancsak az NDK fővárosában, a berlini Magyar Kultúra Házában került sor a zenei napok egyik sajátos csemegéjére: a magyar és NDK komponisták — Paul-Heinz Dittrich, Georg Katzer, Lothar Voigländer, Patachich Iván és Pongrácz Zoltán — elektronikus zenei műveit mutatták be. , ARANY- ÉS EZÜSTTÁRGYAK Avarkori lelet Értékes avarkori leletekre bukkantak a Csongrád megyei Szegvár határában, homokkitermelésen dolgozó munkások figyeltek fel a földből előkerülő tárgyakra. Értesítésükre a Csongrád megyei múzeumokból régészek érkeztek a helyszínre, ahol tizenegy avarkori sírt tártak fel. A szegedi múzeumban megkezdték az előkerült tárgyak gondos tisztítását és konzerválását. ZSÚFOLT TIZENEGY NAP Decemberre már kifáradnak A 44 órás munkahét általánossá válásával az alsó- és középfokú oktatási intézményekben is bevezették a 11 napos tanítási rendet. így a gyerekeknek — a kisiskolásoktól egészen a középiskolásokig — alkalmuk van kipihenni a tanulás fáradalmait. Igaz, hogy a gyerekek 20—30 százaléka már a 11 napos munkarend bevezetése előtt is a szülőkkel töltötte a szabad szombatot. Összevont osztályok Az általános iskolákban is teljessé vált a 11 napos tanítási rend. A gondot az összevont osztályok okozzák, ahol az egy napra eső órák száma igen magas. A megyében ez 700 felsőtagozatost és 1600 alsótagozatost érint. Hasonlóan gonddal küszködnek a kisegítő iskolák is, mivel közel 1500 gyermek jár összevont csoportba. A tapasztalatok szerint — mint azt a Pedagógusok Szak- szervezetének Pest megyei Tanácsa is megvitatta — a tanulók decemberre elfáradnak. Ugyanis az az általános vélemény, hogy a 11 nap rendkívül zsúfolt és hajszolt. Különösen a zenei tagozatos osztályokban, nemegyszer reggel 7 órától dálután kettőig van tanórai elfoglaltság. Problémát okoz a felső tagozaton is ez az új rend, mivel fizikából, kémiából és oroszból nehezebbé vált a tanterv teljesítése. Megoszlanak a vélemények Megoszlanak a vélemények a hetes, illetve kéthetes ciklusokról. Hosszú, fárasztó II napon keresztül délután tanulni és tanítani, mondják többen. Mások viszont azt állítják, hogy a hetenkénti átállás még zavaróbb. Egyértelmű viszont az, hogy a legkézenfekvőbb megoldás — az egyműszakos tanítás — még várat magára. Megoldása országos probléma. Az intézmények munkaidejében és munkaszervezésében ez nem okoz fennakadást, csupán a zsúfolt 11 nap után a különböző tanulmányi és kulturális rendezvények ideje áttevődött a szabad szombatra. Az iskolák igénybevétele szabadnapokon igen változó. Függ attól is, hogy mennyire színvonalas, érdekes műsort szerveznek a gyerekeknek. Vannak olyan iskolák, például Vácott, ahol kitehetnék a Zárva táblát, mivel a gyerekek a szülőkkel töltik el a szabad időt. Másutt — Po- mázon például — a napközisek 50 százaléka ilyenkor is az iskolában van. Pedig a szabad idős oktatás egyik fő célja az volt, hogy a gyerekeket visszaadják szüleiknek, s többet lehessenek együtt a családdal. Ám még a szülők nagyobb része is nevelésre szorul, hogy élni tudjon szzel a lehetőséggel. Furcsa kettősség Furcsa kettősség jelentkezett az óraszám csökkentése óta. Több helyen a túlórák csökkenése miatt megcsappant a pedagógusok jövedelme. Igaz, az is előfordult, hogy ebből a pénzből egy-két pedagógust fel tudtak venni. A kezdeti nehézségeken az 1979—80-as tanév rendjét szabályozó utasítás is könnyített Három nappal csökkentette a tanítás nélküli munkanapok számát és minimálisra redukálta a tavaszi szünetet Bár még mindig akad az iskolai életnek számos olyan területe, amelyet nem szerencsés a napi munkaidő utánra hagyni: nevelési értekezletek, félévi értekezletek, továbbképzések. Sz. M. Nemzetközi amatőr művészeti fesztivál A győzelem tiszteletére Immár másodszor rendezik meg a szocialista országok amatőr művészegyütteseinek nemzetközi fesztiválját. Ezúttal az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország kulturális minisztériumai vállalkoztak a lebonyolításra. A május 1- től november 7-ig tartó eseUJ KÖZGAZDASAGI KÖNYVEK A szocia lista gazdá Ikodásról Napjainkban tanúi vagyuk annak a harcnak, amely a két világrendszer között folyik, különösen a gazdasági verseny, az egyes országok gazdaságának a növekedése vet fel új és új problémákat. A nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változást is főleg az idézte elő, hogy a főbb tőkés országok meggyengültek vagy teret veszítettek, s féltik gazdasági pozíciójukat. Ez előbbiek egyik megnyilvánulása az olajválság, az Egyesült Államok és Irán között kirobbant ellentét. Míg a szocialista országok gazdasága egyenletesen növekedik, legyűrve a nehézségeket újabb sikereket ér el a világméretű gazdasági versenyben. A Kossuth Könyvkiadónál most megjelent közgazdasági kötetek ezeket a kérdéseket elemzik. Ezekből mutatunk be néhányat. A gazdasági növekedés Harry Nick NDK-beli szerző könyve, a Szocializmus és a gazdasági növekedés azért érdekes, mert a polgári ideológusok és publicisták jövendöléseit veti egybe a valósággal, tényekkel cáfolva mind a tőkés országokra, mind a szocialista országokra vonatkozó állításaikat. Kimutatja, hogy az újabban divatossá vált nulla növekedés polgári koncepciója az 1970-es évek tőkés válságjelenségeinek terméke, egyértelműen konzervatív ideológia, elfogadása a fejlődő országokat örök időkre elmaradottsága kárhoztatná. Hangsúlyozza, hogy a szocializmus olyan társadalmi rendszer, amely békét teremt, gazdasági fellendülést, szociális biztonságot, szabadságot és igazságosságot hoz, a kapitalizmus viszont újra meg újra feszültségeket, háborús veszélyt szül, s a válság, a stagnálás, a szociális bizonytalanság és az elemi emberi jogok eltiprása jellemzi. Erre nagyon sok példát lehetne napjainkban is felhozni, elég ha az Iránra nehezedő imperialista nyomást, a salvaáori junta amerikai támogatását, s azokat a gazdasági rendszabályokat említjük, amelyeket a tőkés országok hoztak a fejlődő országok ellen. A szerző elemzi a tőkés válságjelenségeket, megállapítja, hogy a tőkés országok gazdasági növekedése lelassult, sőt megrekedt. Ugyanakkor a szocializmus gazdasága, a jelentkező nehézségek ellenére is, állandóan fejlődik, a dolgozók érdekeit szolgálja. Az NDK-ból vett példákkal bizonyítja ezt, rámutatva, hogy a gazdasági növekedés a szocializmusban több, mint csupán az anyagi termelés növekedése, a haladást, az emberek jólétét szolgálja. Egyben arra is rámutat, hogy a gazdasági növekedésnek az eddiginél is jobban, nagyobb céltudatossággal kell a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére irányulnia, s hogy e célokat hogyan lehet megvalósítani a fejlett szocialista társadalmat építő országokban. Mindezt a többi között az intenzív gazdasági integrációban, a szocialista gazdaság, tervszerű, arányos fejlesztésében látja, természetesen úgy, hogy a hatékonyság tovább növekedjen és a tudományos-műszaki bázis tovább bővüljön. Munkamegosztás J. Sz. Sirjajev könyve, a Szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyon időszerű kérdéssel foglalkozik, mégpedig oz országok közötti gazdasági kapcsolatokat elemzi. Bemutatja a nemzetközi munkamegosztás fejlődésének jelenlegi tendenciáit, a nemzetközi kooperáció szerepét, a külkereskedelmi csere funkcióinak változását, a különböző népgazdasági komplexumok nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának sajátosságaival. Ezután a szocialista nemzetközi munka- megosztás fejlesztését, funkcióit tárgyalja, hangsúlyozza, hogy azok egybeesnek az adott országok szocialista termelésfejlesztésének céljaival. Vizsgálja a szocialista munkamegosztást a KGST-orszá- gok gazdasági integrációjában. Megállapítja hogy az hasznos mindegyik KGST-ország számára, mert elősegíti a termelés fejlődését, a rnűszaki-tudo- mányos bázis szélesítését, a kutatási és tervezési-szerkesztési szervezetek, kísérleti üzemágak létrejöttét vagy azok alkalmazását. A kölcsönös segítség és együttműködés mindenki számára csak eredményeket hozhat. A továbbiakban pedig kifejti, hogy ez az együttműködés a szocialista világgazdaság megszilárdulásának is tényezője. Könyve befejező részében a szerző a szocialista munka- megosztás és a világgazdaság közötti kapcsolatokkal foglalkozik, kimutatva, hogy a szocialista munkamegosztás nagy hatással van a fejlődő országokra, amelyek meg akarnak szabadulni a gyarmati elnyomás idejéből ránk maradt gazdasági bajaiktól. Végül a tőkés országokkal fennálló gazdasági mechanizmusnak a problémáit veti fel. Ezek igen bonyolultak, hiszen kapitalista és szocialista vállalatok között jönnek létre a kapcsolatok. míg az egyik a tőkés cég érdekeit szolgálja, a másik az egész szocialista népgazdaságét. Mégis szükségesek, mert végső fokon a társadalmi haladást szolgálják. Iparpolitika A harmadik könyv, amelyet ajánlunk olvasóinknak Fodor László és Oros2 László Gazdasági növekedés és ipar- politika című munkája, amely a magyar gazdasági növekedés nehézségeivel, problémáival, iparfejlesztési céljainkkal foglalkozik. Persze, ez a mű nem lehet teljes, mert a népgazdaság pályamódosításának, a szemléletváltozásnak az időszakában készült, akkor, amikor a VI. ötéves terv előkészítése folyt. Mégis megpróbálták felvázolni gazdaságpolitikánk legfontosabb céljait, vizsgálva a fejlettségi színvonalat, a növekedési ütemet és a kon- cepciókalkotást. Ezt követően az iparpolitikai kérdéseket elemzik, rámutatva, hogy a gazdaságpolitika legáltalánosabb célja a gazdaság dinamikus fejlődése, a nemzeti jövedelem gyorsütemű bővülése. Ügy vélik, hogy nálunk ennek a feltételei adottak, bár vannak a növekedésnek korlátái, de, ha azokat idejében felismerjük, akkor elháríthatok az akadályok. Ezt tette most a XII. pártkongresszus, j amelynek határozata rámu-1 tat: 02 ipari termelés differenciáltabban fejlődjék, szerkezetét, gyártmányösszetételét jobban hozzá kell igazítani a gazdaságosság követelményeihez és a piaci igényekhez. Ezeket a problémákat bontják részeire a szerzők, elemezve a szerkezetváltozás tényezőit, mintegy muníciót adva a határozat végrehajtásához. Könyvük megírásakor még nem ismerték a pártkongresszus határozatát, s így nem voltak abban a helyzetben, hogy minden szempontból megalapozott és elfogadott gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhattak volna. Tanulmányuk így is igen hasznos, e kérdés jobb megértését szolgálja. Gáli Sándor ménysorozat legfontosabb, egyben legrangosabb programjait tartják a rendező országokban, de egyidejűleg a többi szocialista állam is kapcsolódik hazai eseményekkel a fesztiválhoz. Tegnap, pénteken délelőtt dr. Kormos Sándor, a Kulturális Minisztérium főosztály- vezetője tájékoztatta Budapesten, a Művészetek Házában az újságírókat a szocialista országok II. amatőr művészeti fesztiváljának várható eseményeiről. — A fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulójának tiszteletére tartjuk meg a fesztivált, amelynek célja az is, hogy emlékeztessen a történelmi eseményre, ugyanakkor megmutassa a szocialista országok korszakot átfogó kapcsolatainak gyökereit és erősítse a barátságot, az együttműködést. A fesztivált május elsején nyitják meg az NDK Köztársasági Palotájában és már ezen a napon fellép a hazánkat képviselő Erkel Ferenc művészegyüttes. Júliusban Csehszlovákiában szerepel a békéscsabai Balassi együttes és a kecskeméti Ciróka bábcsoport. Lengyelországba amatőr képzőművészeti, film- és fotóalkotásokat küldünk. Mindezek mellett több szakemberünk is részt vesz a fesztivál időszakában rendezendő tanácskozásokon. A magyarországi rendezvények közül várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd a Bartók Béla nemzetközi kórusversenyt, amelynek Debrecen ad otthont júliusban. Ugyanakkor Kazincbarcikán tartják fesztiváljukat a színjátszók, majd egy hónapnál később Tatabányán tartják az amatőr dzsessz tábort. A nemzetközi esemény- sorozat záróünnepségét november 7-én a brnói operaházban rendezik. Amint a főosztályvezető elmondta. a szocialista országok kulturális miniszterei meg- á'iaDodtak, hogy a fesztivált ötévenként rendszeresen megtartják. \
