Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

flBONYl KRÓNIKA Telefon lesz belőle A Mechanikai Művek abonyi gyáregységének idei termelési terve 340 millió forint. Teljesítésében a fiatalok jelentős részt vállaltak. A képen: Németh Katalin telefonalkatrészeket sze­gei. A terv teljesítése a KISZ-alapszcrvczetek akcióprogramjá­ban kivétel nélkül az élre került. Gyuráki Ferenc felvétele Tanácstagi jelölő gyűlések Pénteken, április 25-én Ceg­léden délután 17 órakor a kö­vetkező helyeken tartanak ta­nácstagi jelölő gyűlést: A 6. körzet lakóinak a Ki­nizsi úti iskolában, a 13. kör­zet számára a Kossuth Műve­lődési Központban, a 24. kör­zetnek a Várkonyi István Ál­talános Iskola épületében, a 31. körzetnek a Béke téri kollé­giumban, a 36-osnak a Város­gazdálkodási Vállalatnál, a 42. körzetnek a Május 1. Ruha­gyárban, a 45. körzetnek a Déli úti iskolában, a 49-esnek aBaj- csy-Zsilinszy úti iskolaépület­ben, a 75. körzetbelieknek a Kö­rösi úti iskolában, a 77. körzet­nek a Czárák dűlői iskolában. Ismeretterjesztő előadás Egészségről — időseknek T alálkozás a klubteremben Ma este 6 órakor dr. Buga László tart előadást a jász- karajenői Petőfi Sándor Mű­velődési Házban, az időskorúak egészségügyi problémáiról. A rendezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a művelő­dési ház klubtermében. ANDRÁS TAMÄS dzsessz­hangversenye ma este 19 óra­kor kezdődik a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola hangversenytermében. A mű­sorban közreműködik zongo­rán Bori Viktor és dobon Csizmadia László. Nem mindegy, milyen a közösség Napjainkban szinte minde­nütt a gazdasági növekedés fontos tényezőjévé vált a jó munkaerő-gazdálkodás. Ha nem is az országos méretekhez ha­sonlóan, de Abonyban is érez­hető módon csökkent a mező- gazdasági dolgozók létszáma az utóbbi évtizedekben. Az álta­lánostól talán abban volt el­térés, hogy ez a folyamat a nagyközségben előbb mérsék­lődött, sőt, a 70-es évek köze­pére majdnem teljesen meg­állt. Erre utalnak például a Ságvári Endre Termelőszövet­kezetben mért adatok is. Az átlagos állományi létszám a gazdaságban 1976-ban 270, 1977-ben 264, tavaly pedig 293 volt. Egy év leforgása alatt a fluktuáció nem érte el a tízet, és körülbelül hasonló az arány a másik két termelőszövetke­zetnél is. A nagyközségi párt-végre­hajtóbizottság a közelmúltban megtartott ülésén megállapí­totta, hogy mind a három abonyi kö­zös gazdaságban ma már következetes munkaerő­gazdálkodást folytatnak, azon belül is az igényelt szak­mai összetétel tudatos és terv­szerű kialakítására, a munka­erő nagyobb mobilitásához szükséges feltételek megterem­tésére törekszenek. Mindez mindenütt megfelelő műszaki fejlesztéssel, a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, az üzem- és munkaszervezés, va­lamint a munkafegyelem javí­tásával párosul. A József Attila Termelőszö­vetkezet fejlődési üteme az utóbbi években meghaladta az országos átlagot,» az üzemi ter­melési érték átlagosan évi 9 százalékkal nőtt. A feladato­kat és az ezt követő jó ered­ményeket megközelítőleg, év­ről évre azonos létszámmal vé­gezték. A munkaerő stabilizá­lását alapvetően elősegítette a gépesítés, a megfelelően ösz­tönző bérezés alkalmazása. Mi­vel a mezőgazdasági munka nagy része idény jellegű, nél­külözhetetlen a munkaerő-át­csoportosítás. Ezt a gazdasá­gok újabban mindig nagy kö­rültekintéssel végzik, alaposan előkészítik. A tsz összes dolgo­zóinak ötven százaléka a törzs­gárdába tartozik. A Ságvári Endre Termelőszövetkezet már hosszabb ideje tudatosan arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt gazdaságosan és hatékonyan foglalkoztassa. Számos olyan intézkedést tét- j tek, mellyel a jövést-menést j sikerült minimálisra csökken­teni. Több dolgozónak szolgálati lakást tudtak adni, köl­csönt folyósítanak az épít­kezni kívánó tagoknak. Az utóbbi öt évben 24-en ré­szesültek ilyen kedvezmény­ben, ebben az esztendőben 150 ezer forintot szánnak erre a célra. Községfejlesztési hozzá­járulást 300 ezer forintot fizet­nek, így 26 óvodai és 6 bölcső­dei hellyel rendelkeznek. A fiatalok többsége szocialista brigád tagja, bevonják őket a termelőszövetkezet gazdasági, politikai vezetésébe. A gazdaság minden évben — termelési ágazatonként — munkaerőigény-felmérést vé­gez. Ennek alapján határoz­nak: szükséges-e új munka­erőket felvenni, vagy elégsé­ges a meglevő? E módszer se­gítségével munkaerőmérlegük egyensúlyban van. A szakmun­kások utánpótlása érdekében jó kapcsolatot építettek ki az Örkényi és péceli szakmunkás- képzővel, a tsz vezető szakem­bereit elsősorban saját fizikai dolgozóik közül nevelik ki. A munkadíjazási rendszer, vala­mint a bérezési gyakorlat is se­gíti az egyéni és kollektív ér­dekeltség erősítését, a hatéko­nyabb munkaerő-gazdálkodást. A törzsgárdatagok anyagi és erkölcsi megbecsülésére nagy gondot fordítanak, törzsgárda- szabályzatot dolgoztak ki. Meg­felelően értékelik és jutalmaz­zák a munkaversenyben élen­járókat, a vidékről bejáróknak útiköltségtérítést fizetnek, a j munkahelytől távol lakó he- ] lyieket pedig külön autóbusz- . szál szállítják a munkába és ; haza. A fegyelmezetlenkedő- ket és rendbontókat viszont a fokozatosság elve alapján fele­lősségre vonják. A Űj Világ Termelőszövet­kezet szintén tudatos létszám- gazdálkodást folytat, az alap- tevékenység igényének min­dig megfelelt a rendelkezésre álló munkaerő. Erre utalnak az elért — olykor kimagasló — eredmények. A gazdaságban az alaptevékenységhez szüksé­ges szakmunkásképzés ugyan­csak tervszerű, a szakmunká­sok létszáma és összetétele megfelel a korszerű tech­nika felszereltségkövetelmé­nyeinek. Munkaerő-gazdálkodásuk egyik hatékony eszköze a differenciált bérezési rend­szer. A munkakörülményekben, anyagi megbecsülésben és a szociális ellátás terén sok vál­tozás történt. Minden évben kitüntetik és megjutalmazzák törzsgárdatagjaikat, a nőket kizárólag olyan munkakörben foglalkoztatják, amely alka­tuknak megfelel, és egészségük károsodása nélkül dolgozhat­nak. A munkához való jog és a szabad munkavállalás tiszte­letben tartása mellett követ­kezetesen számonkérik a mun- kavisszonnyal járó kötelezett­ségeket is. A munkaerő-gaz- I dálkodás fontos tényezőjévé I vált a tsz-ben a megfelelő I munkahelyi légkör megterem- I tése. ' Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1980. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK Újabb főnyomóvezeték épül meg A műanyagot nem eszi a rozsda Megújul a ceglédi vízhálózat. Rá is fér a csőcsere: a vá­rosban lakó eleink még a szá­zadforduló táján fektették le az első vezetékeket (már ak­kor üzemelt itt néhány törpe vízmű); s azoknak hossza nap­jainkra százhúsz kilométerre növekedett. A meglehetősen heterogén összetételű hálózat hetven-nyolcvan esztendő alatt sok bosszúságot és fejfájást okozott a vízszolgáltatóknak, és fogyasztóknak egyaránt. A ve­zetékeknek ugyanis nemcsak az anyaga, hanem az átmérője is eltérő: az időközbeni bővíté­seket, toldozgatásokat annak idején bizony kontármódra ké­szítették el. Cserélik a csöveket A régóta húzódó — és több fórum előtt is napirenden sze­replő — ügy megnyugtató mó­don történő megoldásához most fogtak hozzá. A Pest megyei Vízmű és Csatornázási Válla­lat ^ceglédi üzemmérnöksége — az immáron kész tervek alap­ján —, hamarosan nekilát a nagyobb szabásúnak is nevez­hető rekonstrukcióhoz. A ren­geteg szakmunkát és gyalog­munkát követelő vezetékfel­újítások közül most csak né­hányat említünk. A Kossuth Ferenc és Kozma Sándor utca közötti százhúsz méteres szakaszt — előrelátha­tóan. a nyár folyamán — ki­cserélik. A régi kétcolos át­mérőjű, valószínű, hogy rozs­daette csövek helyére 100-asak — tíz centiméter átmérőjűek — kerülnek. Ennek az akció­nak, mivel június, júliusban kerül rá sor, nemigen fognak örülni az utcában lakók. Az érintett hatvan család azonban remélhetően megérti: ha az át­meneti — napközbeni — víz­hiány nem is; de az azt köve­tő folyamatos vízellátás érde­kében végzett munka az ő ja­vukat szolgálja majd. A Ceglédi út — Pesti út — Mária utca és a Kátai út kö­zötti vezetékrekonstrukció no­vember elejéig mindenképpen megtörténik: a fémcsöveket a szakasz teljes hosszában mű­anyagból készültekre cserélik. A Mizsei úti, hat évvel ezelőtt lefektetett vezetékekkel hason­lóképpen járnak el. A hatszáz méteres szakasz most felsze­dendő csövei viszonylag rövid idő alatt váltak ócskavassá az agresszív talajvízben. A mű­anyaggal azonban a későbbiek­ben a legmaróbb hatású anyag sem tud majd megbirkózni. Több településen PVCSV néhány kisebb- nagyobb idei akciójáról most már csak tőmondatokban: Ceg­léd, Nyír utca —, százötven méter hosszon vezetékcsere. Törtei: Vöröshadsereg útja — az új vezetékeket beüzemelik. A községben még hat útátfú- rásra is szükség lesz: így a ti­zennégy kilométeres hálózatra a már meglevő házi bekötése­ket is ráköthetik. Abony: vég­vezetékösszekötési munkák. Cegléd: a Fáy-lakótelepi két­százötven méteres csatornasza­kasz átépítése. A tervezési hiba miatti panaszok — nem volt megfelelő lejtésű a szennyvíz­elvezető —, a munkák elvég­zése után vélhetően megszűn­nek. Újabb vezeték Nagykőrösön a PVCSV egye­lőre nem tervezi kibővíteni a vízhálózatot — a lefektetett tizennyolc kilométernyi veze­ték a közeljövőben egyetlen centivel sem hosszabbodik. A település így — a közművesí­tés fokát tekintve — továbbra is az utolsó három város között kullog az országban. Cegléden viszont az első és A Gyümölcstermesztési Ku­tató Állomás ceglédi törzs- gyümölcsöse hosszú, fáradsá­gos begyűjtési és szelekciós munka eredménye. Az ültet­vény alapjait Nyújtó Fe­renc és Plavecz József rakta le. Az ország egyedüli gyü- mölcsalanymag-termő ültet­vénye ez, ahonnan vírusmen­tes, fémzárolt mag kerül ki, s rövid időn belül a hazai fa­iskolák szükségletének nagy részét ki is tudják elégíteni. Nagy szükség van erre az ültetvényre, az itt termett gyümölcsből nyert magot szak­szerű kezelés után vetik el, a csemeteiskolában . egy év alatt szabványszerű növények cseperednek. Ezekre a cseme­tékre szemzik a nemes fajtá­kat, így a törzsgyümölcsösi fák magtermése a korszerű gyümölcsültetvények alapját adja. \ Korszerű feltételek Számos vadkajszi (tengeri­barack), vadőszibarack, man­dula, barackmandula, vad­cseresznye, vadmeggy, saj- meggy, myrobalán, kökény­szilva, alma- és körtefajta merőben új termesztési-termé­szeti adottságok közé került az ültetvényben. A gond is ebből származik, mert az öko­típusok, változatok a modern termesztési feltételek mellett eltérő módon viselkednek. Egyes kiónok észre sem vették a változást, mások virágkép­zése, termékenysége csökkent, ezért más megporzó partne­reket kívánatos keresni a na­gyobb termés érdekében. Ez olyan ültetvény, amely sosem lehet stabil állományú, mert a termesztési igények folyton változnak az alanyok iránt, így a fajták forgója sokkal gyorsabb, mint azt általában az árugyümölcsö­sök élettartama megkívánná. második főnyomóvezeték mel­lé egy harmadikat is építenek. Ezt a három és fél kilométer­nyi csövet a külső Jászberényi úti kútsor melleti szántón ke­resztül a Széchenyi út végéig megépített 300-as vezetékhez 'viszik majd. A harmadik ne­gyedévben elkészülő vezeték­kel a városi hálózatot immá­ron három irányból táplálhat­ják. A három főnyomó közül azután — üzemzavarkor — bármely kettő, de szükség ese­tén egy is ellátja majd Ceglé­det ivóvízzel. Jövő nyárra bizonnyal elsi­mulnak a ráncok a vízszolgál­tatók — s talán a fogyasztók homlokán is. Addigra megújul a ceglédi vízhálózat. V. L A másik gond a termesztés- technikával kapcsolatos, hi­szen a sajmeggyet, myroba- lánt, tengeribarackot, vad­őszibarackot az egykori ter­mőhelyein nem alanyra sze­mezték, hanem magról kelt hagyásfák voltak. Az ültet­vény fenntartása, folyamatos felújítása, a termékenyülési problémák feltárása, a gyü­mölcsök madárvédelme, a betakarítás gépesítése állandó kutatási feladatot jelent az intézetben. A magért nevelik A napokban már szorgate más kezek dolgoznak az ül­tetvényben, a virágbimbókból eltávolítják a porzókat, majd az ilyen kasztrált virágokat zacskóval szigetelik. Mikor ki­nyílnak a bimbók, s a bibék felülete ragacsossá válik, meg­porozzák azokat. Így szület­nek a hibrid gyümölcsök, ame­lyeket a következő évben el­vetnek, s növény kék fejlődnek belőlük. A kutatóállomás területén mindig előfordulnak szándé­kos, idegen kezektől származó rongálások. Legutóbb a vad­növényeket húzkodták ki, el- telepítés után. Pedig ezek a fák nem adnak nagy és érté­kes gyümölcsöt, ezeket csak a gyümölcsmagért érdemes te­lepíteni, mégis eltűnnek a fák, a félérett gyümölcsök... A kár eszmei értéke nagy iga­zán! Jelentős munka a vadnövé­nyeket kultúrába vonni, még akkor is, ha ez sok-sok prob­lémával jár. De céljai és várható eredményei miatt igenis megéri, szükséges ezt tenni. A nagy vállalkozásban néhány ezer éves hátrányt kell ledolgozni a kultúrnövé­nyekkel szemben. Épp ezért izgalmas munka. Surányi Dezső Hibrid gyümölcs születik Aímavirágbimbók, zacskóban Szabványra szemzik a nemeset Amíg a készlet tart: NŐI, FÉRFI- ÉS GYERMEKKABÄTOK, KÉSZRUHÁK, SZOKNYÁK, NADRÁGOK 40—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK. _ tavaszi konfekcióvásár a ceglédi konfekcióboltjában, Kossuth Lajos tér 10/a. Néhány cikk a választékból: Női szoknya Női blúz Női pantalló Lánykapantalló Női kosztüm Férfi ballonkabát 90 Ft-tól 150 Ft-ig 70 Ft-tól 100 Ft-ig 90 Ft 60 Ft 690 Ft 552 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents