Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-02 / 78. szám
NAGYKŐRÖSI ^/vMa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM. 78. SZÁM 1980. ÁPRILIS 2., SZERDA Termelők és feldolgozók Együtt a jobb minőségért Az év első negyedének a végére értünk a naptárban. Érthető hát, hogy valamennyi munkahelyen talán a szokásosnál is nagyobb érdeklődéssel összegzik a szakemberek és számítgatják a dolgozók ennek az elmúlt három hónapnak az eredményeit. Sajnos, a könyvelőket, a termelési osztályok kimutatásait, s legfőképpen a naptárt megelőzni lehetetlen. Kíváncsiságunk feltétlenül kielégítetlen marad még néhány napig. Újítási hónap Mindenesetre annyit már tudunk, hogy a város üzemei a tavalyinál jobb negyedévet zárnak. Igaz, nem éppen gondtalant. Az Irodagéptech- nikai Vállalatnál év eleji alkatrészhiány, a Gépjavító és Faipari Szövetkezetben az elkészült termékek szállításának akadozása okozott nehézségeket. A legnagyobb üzemben, a konzervgyárban pedig az a különös helyzet állt elő, hogy míg a termelés mennyisége növekedett, a megtermelt áruk értéke kevesebb volt a tavalyinál. Magától értetődik, hogy ez az év eleji helyzet alaposan megváltozik majd a tavaszi mezőgazdasági termékek feldolgozása idején. Az olcsóbb termékek készítésére ezekben a hónapokban a rendelkezésre álló készletek, a gondosan elraktározott fél- késztermékek feldolgozásának szükségessége késztette a gyárat. A konzervgyáriaknak, akik a kongresszus tiszteletére meghirdetett rendkívüli újítási hónap keretében kettőzött erővel töprengtek termelésük gazdaságosságának fokozásán, nem az előbb említett adatok okozzák a legnagyobb gondot. A gyár jelenlegi 110 ezer tonnányi áru előállításához elegendő kapacitása bőségesen kínál alkalmat nagyobb értékű áruk előállítására. Persze, ennek a kapacitásnak a teljes kihasználása nem egyszerű. A konzervgyáriaknak éppen az a gondja, hogy jobb munkaszervezéssel ezt lehetővé tegyék, igyekezetük nem reménytelen. Segítséget nyújt ehhez a munkafolyama tok mind gondosabb elemzése, s az a törekvés, hogy a gyár termelési technológiáját hozzáigazítsák a mezőgazdasági termelés változásaihoz. Ez nem könnyű feladat, hiszen a legutóbbi nagy konzervgyári rekonstrukció még nem számolhatott a gyümölcsök és zöldségfélék gépi betakarításának ilyen mérvű elterjedésére és alkalmazására. Szorosabb kapcsolat Érthető hát, hogy az utóbbi években a konzervgyár árufogadó üzemrészei gyakran kerülhettek volna szorult helyzetbe. Hogy ez számottevő mértékben mégsem következett be, az az újító kedvű, s minden jobb megoldást örömmel fogadó gyári kollektívának köszönhető. Az új raktárépítést nem számítva, az utóbbi évek legtöbb változása az árufogadáshoz és a -szállításhoz kapcsolódik. Nemcsak technikai újdonságok kaptak ezekben a részlegekben helyet, hanem szervezeti változtatásokra is rászánta magát a vállalat. Például a belső szállítók és a jármű- karbantartók részlegének ösz- szevonásával. Az adatok kétségkívül bizonyítják, hogy e módosítás nem volt ésszerűtlen. A következő legfontosabb lépés most mindenesetre a Biezőgazdaság technikai fejlő! déséhez való igazodás, mégpedig a jelenlegi szűk beruházási keretek között. Szükség van hát a kongresszusi újítási hónapra, de arra is, hogy a mezőgazdasági üzemek minél szorosabb kapcsolatot építsenek ki a konzervgyárral. Megnyugtató ezzel kapcsolatban, hogy a Soroksári Paradicsomtermesztési Rendszer keretében dolgozó gazdaságok a napokban egy tanácskozáson megértéssel fogadták a konzervgyár lehetőségeiről és igényeiről szóló tájékoztatót. Reméljük, hogy e készség kézzel fogható eredményeket is hoz majd a paradicsomszezon idején. S magától értetődően arra is számítunk, hiszen mi, nagykőrösiek szinte kivétel nélkül kapcsolatban vagyunk valamiképp a konzervgyárral, hogy a mezőgazdasági üzemek nagyobb gondot fordítanak termékeik minőségére. Hiábavaló minden technikai és technológiai újítás, a korábbinál jobb munka- és üzemszervezési megoldások egész sora, ha rossz alapanyagból kell dolgozni. Együttműködés A kongresszus szellemében tevékenykedve arra kell törekedni, hogy ne csak szervezeti, hanem az alapanyag és a végtermék minőségét össze- igazító együttműködés alakuljon ki termelők és feldolgozók között. F. P. Anyakönyvi hírek Született: Balog András és Földi Erzsébet: Rita; Nagy András és Illés Mária: Gábor; Dobóczi Sándor és Vikartóczki Erzsébet: Anikó; Benedek Zoltán és Soós Lívia: Boglárka; Lénárt András és Szémann Margit: András nevű gyermeke. Névadót tartott: Bodri-Ba- logh József és Csengődi Erzsébet: Henrietta; Haraszti László és Minárovics Katalin: Szilvia; Kőházi-Kis Ambrus és Koroknai Judit: Gábor nevű gyermekének. Házasságot kötött: Szabó József és Istári Judit; Preisin- ger József és Nagy Ilona: Gál Gábor és Nagy Ilona. Meghalt: Búz István (Hunyadi u. 26.); Kovács Antal (Csíkvári dűlő 43.); Horváth János (Ecsedi.u. 50); Szecsei László (Szolnoki u. 121.); Hu- gyák Mihály (Encsi u. 4.); Sági Jánosné Koncz Mária (Csemő, Határ u. 16.); Balogh László- né Szentpéteri Terézia (Erdei Ferenc u. 12.); Moha Lajos (Varga János u. 4.); Német Józsefné Danka Terézia (Hangácsi u. 12.); Sörös József (Kárpát u. 56.). KiáSBítás Városunk felszabadulás utáni történetének eseményeit bemutató ünnepi kiállítás nyílik április 3-án, csütörtökön délután 4 órakor az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében. A kiállítást Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke nyitja meg. Tavaszi gépszemle után Fejlődnek az őszi vetések Az idei tavasz nagyon szeszélyes. Szombaton szinte nyáreleje volt s hétfőn hidegen süvöltött a szél. A Mészáros János Tsz központi irodája előtt, kora délután Fekete József elnök a főágazat- vezetőkkel tanácskozott a sorra kerülő munkákról. — Korai még a szabadban tanácskozni, köszöntem rájuk. — Április jöttén már nem lehet az irodában ülni — mondotta az elnök, majd rámutatott egy méhre, mely lehullott melléje a földre. — Elfáradt szegény — mondotta. Huszár Kálmán, a gépcsoportok vezetője pedig lehajolt a szorgalmas rovarért s gyengéden felemelte és fölrepítette. — Hátha megtermékenyít még valami virágot, s gyümölcs lesz belőle — mondotta. Majd pár szóval megbeszélték, hogy ki, hova megy és mindenki elindult munkája után. Magunkra maradtunk az elnökkel ... — A szőlőmetszéseket nagy részben befejeztük — mondotta. — A szőlőben egyelőre nem mutatkozik komolyabb téli károsodás. Elvégeztük búza és árpavetéseink fej trágyázását is. Ebben a munkában a Szikrai Állami Gazdaság helikoptere is segített. Borsóból 396 hektárt vetünk. A betakarítás folyamatossága érdekében szakaszosan vetünk. Az első szakaszon már elvetettünk. Folyik a paradicsomföldek előkészítése is. — Géptelepünkön megtartottuk a szokásos tavaszi gépszemlét, melyen kitűnt, hogy munkagépeinket jól felkészítettük a tavaszi és nyári feladatokra. Később több gazdasági vezetővel találkoztunk. Bozsó Bertalan mezőgazda- sági főágazatvezető elmondotta, hogy az őszi vetések általában elég szépen fejlődnek, bár már nagyon várják az igazi jó időt. Az ünnepek után hozzáfognak a napraforgó vetéséhez is, melyből az idén többet termelnek, mivel jól fizet. A tsz nagyarányú szarvasmarha-tenyésztése folytán szintén kell tartani a lucernatermelést is, ezért az idén is komoly területet vetnek be lucernával. Nekovetics Géza kertészeti főágazatvezető az időjárásra panaszkodik. Késik a tavasz — mondta. A kellő napsütés hiányában lassabban növekednek a tsz idei egyik fő terményének, a paradicsomnak a palántái, és a reggeli fagyokra való tekintettel, a paradicsompalánta neveléséhez még majd minden éjjel 40 olajkályhát kell fűteni. A 216 hektár paradicsomtermelés gazdája az idén is ár. Simon Ferenc kertészmérnök lesz. 37 ezer négyzetméter fóliás területen, 11 és fél millió szál paradicsompalántát nevelnek. Mintegy 7 fajtát. A terv szerint kézi szedésre 90 hektár paradicsomot termelnek, melyet 5 géppel április 21-én kezdenek ültetni. A többi 126 hektáron gépi szedésűt ültetnek. A paradicsomtermő terület növelése folytán, a lényerő üzemet is fejlesztik. Kopa László Felszabadulási ünnepség Városunk dolgozói április 3-án, csütörtökön délután 5 órakor köszöntik hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulóját, az MSZMP városi Bi-. zottsága épületének nagytermében. Ünnepi megnyitót mond Csípő Balázs, a Hazafias Népfront városi Bizottságának titkára. Felszabadulásunk és történelmünk eseményeiről pedig Pásztor István, az MSZMP városi Bizottságának első titkára emlékezik meg. Az ünnepség után városunk állami és társadalmi vezető testületéi, tömegszervezetei, üzemei és intézményei megkoszorúzzák a felszabadulási emlékművet. N&k akadémiája Ma, szerdán délután 8 órakor az Arany János Művelődési Központban a nők akadémiája előadássorozata keretében Csikai Pál tart előadást a gombamérgezések megelőzéséről. Az előadás megkezdése előtt egy órával a művelődési központ kézimunka szakköre várja a nők akadémiája hallgatóit. Labdarúgás A kapura veszélytelen játék Nagykőrösi Kinizsi—Nyáregyháza 1-1 (1-0). Kinizsi: Tiger — Várkonyi, Orbán, Dajka, Búz, Zöldi (Torma a szünetben), Kovács I., Szalai, Horváth (Mohácsi a 70. p.), Leskó, Kovács II. Nyáregyházán az erős oldalszél zavarta a jó játék kialakulását. Kiegyenlített játék után jó összjáték után a 18. percben jól helyezett lövéssel Kovács I megszerezte a vezetést. 1-0. Ezután elég ügyesen adogatott a körösi csapat, de előnyét nem tudta növelni. Fordulás után — az edzői figyelmeztetés ellenére — a teljes védelem kihagyott és az 50. percben a hazaiak egyenlítettek, l-l. Amint az várható volt ez fellelkesítette a hazai csapatot és jó lett az egy p< t is. Leskó túlságosan hátravontan játszott, ott sok szépet és hasznosat mutatott, de ezáltal a kapura veszélyteÉletmód, művelődés, változás Valamennyiünk közös ügye A művelődés és az életmód kapcsolata, kölcsönös fel- tételezettsége régi keletű, végső fokon az emberi léttel egyidős. Emlékszem egy beszélgetésre, midőn egyik paraszt- ember azt mondta a másiknak: „Én a jó könyveket azért elolvasom.’’ Vártam a megfejtést, vajon melyek számára a jó könyvek. Meglepett a felelet: „A gyümölcs- termesztésről sok jó könyv jelent meg, ezeket mindig megveszem." íme, életmód és művelődés egysége. Emberünk a földet művelve immár önmagát is művelte — hozzáértésben. Mert a változó termesztési tevékenységben magát is változtatni (gyarapítani) kívánta, hogy gyümölcsösében majd bekövetkezzen az áldásos változás. Vagyis a nemes fajták jó termése. Életmód, művelődés, változás szerves egysége itt egyszerű képletben érvényesül. Ám a változás magának a művelődő embernek a személyében sokkal bonyolultabb. E folyamatnak a segítése már a közművelődésnek a változását is feltételezi. Nevelési szándék Tulajdonképpen erről kívánunk szólni. A kérdés így hangzik: megelégedhetünk-e a kultúraterjesztéssel, avagy a közművelődésnek nevelő tennivalója van? A közönségként fejünkre hulló kultúra „áldásesője” megtermékenyíti-e emberi énünket, ha a magunk belső szomjúságával nem szívjuk be, illetve nem hasznosítjuk? Mindkét esetben évek óta adott a felelet. A kérdést tulajdonképpen a művelődési gyakorlat viszonylagos konzervativizmusa élteti. Az, hogy lassan kap erőre a nevelesi szándék érvényesítése a köz- művelődésben. Művelődés- szociológusok vizsgálják a kérdést, érzékeltetik az új törekvéseket az egyes területeken, s jutnak el a végkö- vetkeztetéshee, miszerint makacsul tartja magát a kultúraterjesztés régi szokása — az aktív, tevékeny művelődéssel szemben. Évekkel ezelőtt örvendetesen megnőtt a különböző klubok száma (nem ifjúsági klubokra gondolunk). Ám gyakran ezek a klubok — a művelődés trójai falovaiként — az előadássorozatok hagyományos népművelését lopták a közművelődés újonnan rakott falai közé. Tulajdonképpen az úgynevezett alkotói klubok (amatőr film, csillagász, képzőművészeti meg más amatőr klubok) valósították meg legjobban azt az elképzelést, hogy a kultúra befogadója cselekvőén vegyen részt a művelődésben. Fordított alapállás is van az öntevékeny művészeti csoportok életében. Az, amikor tulajdonképpen csak „cselekszik” (éneklik, táncolják, muzsikálják stb.) a maguk választotta művészetet, ám a a műfaj elméleti, esztétikai kérdéseiben alig járatosak. Például az amatőr színjátszók és rendezők elvétve jelentek meg az Amatőr Színház nevet viselő korábbi fórumokon, bár az ország legkiválóbbjaitól láthatták az előadást, a legjobb rendezőktől hallhatták volna munkájuk és eredményük műhelytitkait. Ha netán összejött előadás után a vitára kész gyülekezet, * a vita rendszerint iskolássá sikeredett (kérdés-feleletből állt). Igény, érdeklődés A szocialista brigádok művelődésében hasonló a gond. A szakmai képzést kivéve a művészeti,- tudományos, általános emberi kérdésekben az esetek többségében a kultúra- terjesztésnél ragadt meg a munkásművelődés. Nem kizárólagosan, ám zömmel. Elgondolkodtató Maróti Andor kandidátusnak az Akadémia felnőttnevelési bizottságán hangoztatott érvelése: Közművelődésünk .........ma is a népművelésből örökölt szerkezeti modellt erőlteti, az értelmiséget agitálja, hogy ismerje fel küldetését a kultúra terjesztésében, a munkásokat, parasztokat, alkalmazottakat pedig arra igyekszik rávenni, hogy legyenek ennek a jellegzetesen értelmiségi kultúrának a fogyasztói, látogassák a szellemi kultúrát adó rendezvényeket. Közben nem is gondol arra ez a gyakoriét, hogy a napi - munkában termelő ember számára visszás a művelődésben csupán fogyasztóként viselkedni. A puszta jelenlét az igényeiktől, érdeklődésüktől távoleső programokon elfecsérelt időtöltésnek, luxusnak látszik. Ezt még akkor sem szívesen teszi meg, ha szocialista brigádtagként pontokkal jutalmazzák áldozatvállalását, s azzal biztatják, hogy majd művelt ember lesz. Nem csoda tehát, ha ebben a szerkezeti felépítésben a nevelés csődöt mond. A közművelődésben ez ugyanis csak akkor érvényesülhet, ha a nevelés, művelődés mozgalommá, vagyis társadalmi üggyé válik; ha tehát a művelődés nem kötődik kizárólag a rendezvényekhez, nem azok látogatása lesz a cél, hanem az emberek élete válik céllá, a program csak alárendelt eszközzé. Minthogy a programoknak ezt az adekvátságát csak azok teremthetik meg, akik ismerik az emberek problémáit, szükségleteit, tehát maguk a nevelendő emberek, ezért kézenfekvő, hogy a nevelőfolyamatok tervezésének, szervezésének sikere is azon múlik, mennyire tudjuk ezt a munkát kollektív üggyé tenni.” (Kultúra és közösség 78/3.) Hosszasan idéztünk, mert e megállapításban sűrűsödik köz- művelődésünk lényege. Lényeges hibája és lényeges tennivalója. Tevékeny önképzés Nos, tudjuk a teendőt: Nevelő folyamattá tenni a közművelődést. Alárendelni az életmódban gyökerező emberi szükségleteknek, hogy általa a változó ember képes legyen a maga életét is változtatni szocialista létünk adottságai és követelményei szerint. Olyan művelődési folyamatokat próbáljunk éltetni, melyben a tevékeny önképzés találkozik a csoportos együttműködéssel. Ahol közös eszmecserékben, közös vitákban válik kinek-ki- nek a tudása „köztulajdonná”. Ahol az egyén (a befogadó) ismerete, élménye, ízlése, értékrendje szembesítődik, ütközik mások új ismeretével, meg felfogásával, s ebben a külső-belső vitában beépül személyiségébe. Vagyis változtat. Az egyes emberben, a közösségben egyaránt formál, alakít. B. ö. len volt. Ma Szabadszálláson lesz edzőmérkőzés. Nyáregyháza ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 2-0 (2-0). Kinizsi ifi: Demeter — Szabó Cs., Ember, Szabó P., Szen- di, Angyal, Soós K. (Szabó D.), Faragó, Abonyi, Toricska, Horvath (Barta). A nagyon rossz felfogásban és fegyelmezetlenül játszó körösi csapat megérdemelt vereséget szenvedett. Fájó, de meg kell említeni, hogy mérkőzésről mérkőzésre aggodalommal kell nézni az események elé, mert nincsen olyan mérkőzés, ahol sárga lapot nem kap egy-egy nagykőrösi játékos, vagy a kiállítás sorsára nem jut. Ezen a mérkőzésen is kiállítások és sárga lapos figyelmeztetések történtek. Nemcsak a sportbeli eredmény fájó, de az emberi magatartás is bántó. A szakosztályvezetők, az edzők, az intézők mind-mind csak a higgadt, sportszerű emberi magatartásra intik edzésen és mérkőzések előtt is a játékosokat és mégis egyesek magatartása miatt csaknem szégyenkezni kell a mérkőzéseken mutatott vagy előfordult események miatt. A játékosanyag jó, mégis nagyon nehéz helyzetben van a vezetőség, de bízunk: kellő eréllyel megtalálják a helyes utat, amely a sportbeli eredmények és az emberi magatartás javulásához is vezet. Járási II. osztályú bajnokság Maglód II—Nagykőrösi Kinizsi II 3-0 (0-0). Kinizsi II: Gömöri — Inges, Kovács Gy., Marsa, Kurgyis (Deák), Szécsény, Tóth S., Turcsik, Podmaniczki, Dér (Csató), R. Soós. Nk. Kinizsi serd.—Monori serd. 2-0 (1-0). Kinizsi serd.: Fercsi — Nagy, Pesti, Mákos, Gaál, Nsikos, Andocs, Csató (Kíséri), Petrezselyem, Lővei, Torma (Dobos). P. S. Mai sportműsor Kézilabda Toldi-pálya, 14 óra: Nk. Toldi DSK—Ceglédi 203-as Szakmunkásképző, megyei diák fiú bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-terem, 15 óra: Nk. Gimnázium— Ceglédi Mezőgazdasági DSK, megyei diák fiú bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 14.30: Nk. Kinizsi serdülők—Pest megyei serdülő válogatott, 16: Nk. Kinizsi—Honvéd Radnóti SE (Szabadszállás), barátságos mérkőzés. Cegléd: a körzeti úttörőbajnokság tavaszi 3. játéknapja. Természetjárás Zemplén-hegység: a Nk. Kinizsi túrája. Teke Temetőhegyi pálya, 15 óra: Volánbusz (Nk.) A—Volánbusz B, megyei csapatbajnoki mérkőzés.
