Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-23 / 94. szám

NAGYKÖRÖS! xJ£ítiti . /*U> ­. A PEST, megyei hírlap különkiadása XXIV. ÉVFOLYAM, 94. SZÄM 1980. ÁPRILIS 23., SZERDA Megelőzés és gyógyítás Kedvező a táppénzes fegyelem? Az egészségügyi irányító szervek a következő évekre a lakosság alapellátásának javítását határozták meg fel­adatként. Nagykőrösön az utóbbi időben már kézzel­fogható jelei vannak a ked­vező változásnak, amelyet újabb lépések követnek a jö­vőben. A jelenlegi helyzetről és a további tervekről beszél­gettünk a városi tanács gyó­gyító, megelőző egyesített in­tézetében dr. Uray György igazgató főorvossal. Módosított körzethatár Már maga az a tény, hogy a régi rendelőintézet mellett felépült az új, emeletes szárny, mutatja a feltételek javulását. A városbeli felnőtt betegeket ellátó nyolc körzeti orvos megfelelő körülmények között végezheti munkáját. Rendelőik felszereltek, s ha röntgen-, laboratóriumi vagy EKG-vizsgálatot kell végezni, mindez a közelben, gyorsan megoldható. Együttes évi be­tegforgalmuk eléri a 80 ezer személyt. Az egy-egy gyógyítóra jutó terhek nem egészen egyen- lőek, ugyanis az orvosi kör­zetekhez tartozó lakók száma jelentős mértékben megválto­zott az évek során. Ezt a tormási, a Ceglédi úti és a Kossuth utcai új lakótelepek kiépülése és benépesedése hozta magával. Éppen ezért — egy korábbi vb-határozat alapján — az ugyancsak ilyen szempontok alapján módosí­tott tanácstagi választókörze­tek beosztását követve — jú­lius 1-ig kialakítják az új körzethatárokat. A körzeti orvosok közül öten szakorvosok és a fiatal, illetve a középkorosztályhoz tartoznak. Közülük hárman úgynevezett üzemi körzeti or­vosok, akik munkájuk része­ként a tangazdaságban, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában és Szak­munkásképző Intézetben, to­vábbá a NEFAG-ban látnak el feladatot. Szakmai felügye­let szempontjából Kőcser és Nyársapát körzeti orvosa is ehhez az intézményhez tarto­zik. Egy csoportvezető belgyó­gyász főorvos fogja össze te­vékenységüket, ám egyedül nehezen győzi a megszaporo­dott munkát, így ebben az évben még egy hasonló állást betöltenek. A megfelelő gyó­gyító-, megelőző munkára vall, hogy a megyében — a táppénzes napok számát te­kintve — kedvezően nyilat­koznak Nagykőrösről. A leg­jobbak között tartják számon őket, a 3—5. hely az övék a rangsorban. Üzemegészségügy A Nagykőrösi Konzervgyár­ban négy függetlenített üzem­orvosi állás van, ebből jelen­leg egy betöltetlen, nemrég meghirdették a szakmai lap­ban. Ebben az üzemben évi 60 ezres betegforgalmat bo­nyolítanak le. Az utóbbi idő­ben ezen a területen sikerült javítani a táppénzes helyze­ten, mert itt a városbeli át­lagnál kedvezőtlenebb volt a helyzet. Az említett négy orvoson kívül mások részfoglalkozá- súakként napi két órában látnak el üzemorvosi teendő­ket. Ez azt jelenti, hogy a konzervgyáron kívül összesen nyolc munkahelyen töltik be feladatukat. Szakmai irányí­tásuk a konzervgyári üzemi főorvosra tartozik. Alapvető szempont mindannyiuknál, hogy érvényesítsék azt az el­vet, amely szerint az üzem­orvosnak nem a dolgozók be­tegségének gyógyítása és a gyógyszerek felírása a leg­fontosabb feladata. Ennél előbbrevaló a munkahelyi felvételre jelentkezők munka- alkalmasságának elbírálása, s ennek megállapítása a már hosszabb ideje ott dolgozók­nál is. Ismerniük kell a munkahe­lyet, felmérni a munkahelyi ártalmakat, és javaslatot ten­ni megszüntetésükre, illetve a veszélyeztetett környezetben dolgozók kiemelésére. Az or­vosnak az üzem és a rendelő egyaránt munkahelye. A vál­lalati vezetőknek partnernek kell tekinteniük, és hasznos, ha az ott dolgozó emberek­ben is meggyökeresedik ez a szemlélet. A városban össze­sen 7000 ipari munkás része­sül rendszeres üzemegészség­ügyi ellátásban, s ez már szá­mottevő előrelépés. Ügyelet, gyerekeknek A gyerekeket négy gyer­mekkörzeti szakorvos látja el, s a statisztika bizonysága sze­rint tavaly húszezer kis oá- ciens fordult meg a rende­lőkben. Őket kedvezőtlenebb körülmények között fogadják, s így nem csoda, hogy aszúk hely okozta zsúfoltság gyerek, szülő és orvos számára egy­aránt nyomasztó. Már lépéseket tettek egy ötödik gyermekkörzeti orvosi állás létesítésére, a jelenlegi helyen nem remélhető szá­mottevő javulás. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha a kórházi gyermekosztály a Lo- sonczy utcából kikerülhetne a Fáskertben levő anyaintézet­be, s annak az épületét fog­lalhatná el a gyermekrende­lés. Ehhez azonban előbb meg kell teremteni az anyagi fel­tételeket. A gyermekszakorvosok szo­ros kapcsolatban állnak az anya- és csecsemővédelmi szolgálattal, ahol nyolc védő­nő dolgozik, mégpedig példa­mutatóan. Várhatóan hama­rosan két most végző fiatal szakemberrel gyarapodnak so­raik. Bár ez a cikk nem tárgyal­ja a teljes járóbeteg-ellátást, így is több mint 210 ezer em­bert érintő évi betegforgal mat takar. Nagy jelentősége van a központi orvosi ügye leinek is, amelyet sokan igénybe vesznek. Most szán­dékoznak bevezetni a gyer­mekorvosi részügyeletet is. Elsősorban a hét végén és az ünnepnapokon, továbbá hét­köznap a legszükségesebb idő­pontokban fogadja majd a sürgős ellátásra szoruló gye­rekeket. Természetesen addig sem utasítják el a kicsiket, hiszen a felnőttek számára rendszeresített központi ügye­let orvosa szükség szerint fog­lalkozik^ “velük, és ha kell, gyermekszakorvossal is kon­zultál ... Tamasi Tamás Gyorsjavífás soron kívül A környékről sokan felkeresik Több gépkocsi —■ nagyobb forgalom Emlékezetem tárházából ki­kerestem, hogy a nagykőrösi autózás 68 esztendős. Váro­sunkban 1912-ben, az lnár- csi Farkas családnak volt az első autója. A másodiknak 1916-ban Papp Sándor réz­művesmester vásárolt Aradon egy használt autót, kétezer ko­ronáért. Ö létesítette 1909-ben, az Arany János mozgószínhá­zat. Nagykőrösön 1900 autó Az elmúlt hat évtized alatt, főleg a felszabadúlás óta, na­gyon sokkal növekedett Nagy­kőrösön az autók száma, je­lenleg már 1900 autót tarta­nak nyilván. Ezzel szemben a motorkerékpárok száma csak 600. Az autók számának növe­kedésével párhuzamosan, emelkedett az autószerelő és javító mesterek száma, és 1970-ben az egyre nagyobb szolgáltató tevékenységet vál­laló Gépjavító és Faipari Szö­vetkezet autó- és motorszer­vizt nyitott a Ceglédi úton, majd két év múlva korszerű, nagy autószervizt építtetett a Cifrakert mellett, mely azóta Nagykőrös és környékének népszerű üzeme lett. Műszaki vizsgáztatás A napokban ellátogattunk az üzembe, melynek vezetésében Bakó Ambrus közel 10 esz­tendő óta eredményesen te­vékenykedik. — Szervizüzemünk forgal­ma évről évre emelkedik — mondotta. Naponta átlagosan 25—30 autót hoznak javítás­ra és átvizsgálásra. Sok autós az országútról is betér javí­tásra.. A kisebb hibákat soron- kívül kijavítjuk. Ottjártunkkor jött be Hz irodába egy debreceni autós, egy ilyen gyorsjavítást meg­köszönni. — Múlt évi nyilvántartá­sunk szerint 1979-ben 7600 autó fordult meg nálunk. Az idei első negyedévben tovább növekedett a forgalmunk, ugyanis kijelölt autótípusok vizsgáztatásával is megbíztak bennünket, és a vizsga előtt, a kocsikon sok javítást esz­közöltetnek. Tanulnak a szerelők — Mikor van a főszezon, és milyen autókból javítanak legtöbbet? — Főszezonunk nyáron van, s legtöbbet a Zsiguli, Trabant, Wartburg és Skoda kocsikból hozftak. — Hányán dolgoznak az üzemben? — Szakmunkásunk harminc van. Állandóan lépést tar­tunk az ipari haladással. A múlt évben is öt dolgozónk vett részt a szovjet Volga, a lengyel Polski Fiat és a né­met Trabant autógyárak mér­nökei által Budapesten ren­dezett tanfolyamon, az idén is több autógyárba mennek tanulmányi látogatásra. — Vidékre hova dolgoznak legtöbbet? — Kecskemétre, Lajosmizsé- re és Tiszakécskére. Több vál­lalattal szerződésben vagyunk, mi végezzük minden autójaví­tásukat Kopa László Még lehet jelentkezni Az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatósága az 1980/81-es oktatá­si évben is indít kihelyezett képzést városunkban, a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­tem 3 éves általános tagoza­tán, melyre április 26-ig még lehet jelentkezni. Jelentkezési lapokat az MSZMP városi bi­zottságán lehet igényelni. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Birkózóink jól helytálltak Egerben rendezték az orszá­gos úttörő kötöttfogású Kozma István emlékversenyt, ami eb­ben a korosztályban a legma­gasabb szintű birkózóvetélke­dő. A kétnapos viadalon 270- en indultak, az ország minden számottevő szakosztálya kép­viseletében. A Nk. Kinizsi öt fiatalt indított. 'A szorgalmas kis sportolók dobogós helyezést nem értek el, de az igen né­pes mezőnyben több neves egyesület birkózói között igen jól helytálltak, amiért dicséret jár a fiatal edzőnek: Sárosi Tibornak is. Minden súlycso­portban hatos, körmérkőzéses döntő volt. 35 kg (32 induló): Marsa István 5 győzelem és 2 vere­ség után negyedik lett. 38 kg (20 fő): 6. Fehér Zoltán I., 3 győzelem és 2 vereség után. 45 kg (a legnépesebb, 39-es mezőnyben): Balogh Zoltán 7 győzelemmel és 2 vereséggel Ötemberes torony A porond világhírű művészei Ismét itthon a kilenc Váráéi Alighogy megjött a tavasz, útnak indultak a sárga cir­kuszoskocsik. A Barátság Cir­kusz a napokban Nagykőrö­sön, majd Cegléden tartott előadást. A háromezer embert befogadó nézőtéren gyakran felcsattant a taps, jelezve, hogy a közönség értékeli a produk­ciót. Afféle nemzetközi pará­dé volt ez, amelyben részt vettek kubai, szovjet, bolgár és román vendégművészek. A hazaiak közül magas színvo­nalával a Fővárosi Nagycir­kusz két híres műsorszáma emelkedett ki: Donnert, az idomított lovakkal és Komlós, a berberoroszlánokkal. Artistadinasztia Még egy kellemes meglepe­tésben volt részük a nézők­nek: láthatták az itthon ven­dégeskedő kilenc Varadi ug­rócsoportját, amely tizennyolc esztendő után járja sorra is­mét a magyar városokat. Ve­zeti ükkel, a Jászai-Aíj as artis­tával, Weisz Nándorral be­szélgettünk külföldi és jelen­legi itthoni szereplésükről. — Kérem, mutassa be a csoportot! — Kilenc akrobata közül ha­tan rokonok vagyunk. György és József testvérem, továbbá lengyel, magyar és amerikai feleségünk alkotja a csoport magját. Tíz éve csatlakozott hozzánk Császár Péter és fe­lesége, öt éve dolgozik velünk Passzinqer Éva. — Weisz Nándor neve az idősebb korosztálynak is is­merős. — Édesapánk ismert és meg­becsült cirkuszos volt. Ö ala- m'totta a számot, amelyet to­vábbfejlesztve mi is bemuta­tunk. 1935-től 1954-ig Férdi- nando csoport néven műkö­dött. Ezt követően — velünk fiúkkal — négy Váradi mű­vésznéven lépett fel. Első nagy nemzetközi sikerünket a Moszkvai Nagycirkuszban arattuk 1957-ben, amikor — egész fiatalon — VIT-díjat kaptunk. — Merre jártak a világ­ban? — Bejártuk Európa számos államát, köztük az NSZK-t, Dániát, Svédországot, Svájcot, s még sorolhatnám. A na­gyobb országok közül csak Olaszországban, Franciaor­szágban és Spanyolországban nem voltunk. Szerepeltünk Észak- és Dél-Amerikában, felléptünk Kanadában. Az Egyesült Államokban hat évet töltöttünk. Ez idő alatt szá­mos nagy tv-társaság készített felvételt produkciónkról. A kritika mindenhol elismeréssel szólt rólunk, jó sajtóvissz­hangja volt szereplésünknek. A hosszú külföldi utazást megszakítva, amikor meg­nyílt Budapesten az új Fő­városi Nagycirkusz, mi is itt­hon voltunk és felléptünk a gálaelőadáson. Szaltók a levegőben — Mi az oka, hogy olyan ritkán jutnak vissza ugyanar­ra a helyre? — Az artista munkája, hi­vatása állandó mozgást, uta­zást kíván. Mindig új és új közönség előtt kell fellépnünk. Mi nem tudjuk műsorainkat a színházakban megszokott gyakorisággal cserélni. Egy- egy szám betanulása öt-hat évet vesz igénybe. Ez a titka, hogy ritkán térünk vissza ugyanoda. — Hogyan épül fel az önök száma? — A csoport összetétele és tagjainak száma szabja meg a koreográfiát, az elemek ösz- szeválogatását. Mivel nálunk öt nő és négy férfi dolgozik, a nők ugranak, övék a repülő pozíciók, mi férfiak vagyunk a kifogók, akik elkapjuk a szaltózókat. A közönség csa­vart- és duplaszaltőt, nyújtott testtel végzett duplaszaltőt láthat műsorunkban. Mi egy tecnikai újítás révén új pro­dukciót teremtettünk: eddig csak három-négy emberma­gasságig ugrottak az artisták. Nálunk — egy acélgerinc be­iktatásával — öí embermagas­ságú a torony. Sok-sok gya­korlással és. a gondosan ki­alakított kettős forgórendszer­rel biztonságossá tettük szá­munkat. Felelősség a közösségért — Mit jelent a csoport ve­zetőjének lenni egy családi vállalkozásban? — Ezt tréfásan részvénytár­saságnak nevezném, hiszen mind a négy családnak egy­formán érdeke, hogy össze­tartson, jó legyen és erős, mert ez az elismerés, a megélhetés .alapja. Kilencen dolgozunk, de — a családtagokkal — húsz ember megélhetéséről gon­doskodunk. A munkáltatók­nak bízni kell bennünk, s eh­hez állandóan bizonyítanunk kell Mindenei tudja a köte­lességét. Csoportvezetői mun­kám az utazás előkészítéséből, a kosztümök anyagának elő­teremtéséből, megvarratásából áll, megbeszéljük a próbák időpontját és az én dolgom az adminisztráció. Sok min­dent kell egyeztetnünk min­dennapi életünkben. Az ilyen sok kötöttséggel járó pályán nagy tervszerűségre van szük­ség, még a családok gyarapí­tásában is. — Tizennyolc év elteltével milyennek látja a magyar városokat? — Nagy öröm számunkra, hogy ismét itthon dolgozha­tunk. Kecskemét, Szolnok, Nagykőrös, Cegléd sokat fej­lődött, változott. Nemcsak kül­sőségekben, az emberek igé­nyességében is. Ma már fővá­rosi színvonalú közönség fo­gad bennünket vidéken is. — Csupán egy gondunk van, s ezen a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat tudna változ­tatni. A hazánkban szereplő külföldi vendégművészek meg- megfelelő gázsit kapnak, ám nekünk, itthoniaknak nagyon alacsony a keresetünk, a cso­portátlag alig éri el a fejen­kénti havi háromezer forin­tot. Ráadásul az ugródeszkától a kosztümökig minden a mi személyi tulajdonunk, így még a rezsit is ebből a pénzből kel­lene fedeznünk. Ha korábbi jövedelmünkből nem lenne tartalékunk, most gondjaink lennének. Figyelembe kellene venni a pályakezdő fiatalokat is, akik nálunk sokkal nehe­zebb helyzetben vannak. Jó lenne, ha a vállalat létesítene egy kollégiumot, ahol a gye­rekeink állandó felügyelet meS- lett élhetnének, tanulhatnának. A mai körülmények mellett megengedhetetlen, hogy a cirkuszos gyerekek két-há- rom naponként másik város iskolájába járjanak, mint tet­tük mi annak idején. Weisz Nándor szavaiból ki­tűnt, hogy nemcsak a saját nagy családjáért érez felelős­séget, hanem minden pálya­társáért. Elkötelezett ember aki a porond művészeként tudja, hogy művelődéspoliti­kai célokat is szolgál. Ezt a sikeres törekvését ismerték el a Szocialista kultúráért kitün­tetéssel. *. S. a negyedik helyen végzett, holtverseny után. FIN KUPAÉRT, két SPORTÁGBAN A városi FIN Kupa két ter­mi sportági vetélkedőjén a ne­vezőknél jóval kevesebben je­lentek meg és így a két papra tervezett versenyek egy nayon befejeződtek. Asztaliteniszben a Sportott­honban egyenes kieséses rend­szerben vetélkedtek. A színvo­nal emelkedett az elmúlt évek­hez viszonyítva. Férfiak (16 in­duló): 1. Ondók Tamás, 2. Sza­bó László (mindkettő: Kon­zervgyár), 3. Stefánkovits Ká­roly (TRAKIS). Nők (11 fő): 1. Tóth Éva (Rákóczi-iskolai Pedagógus), 2. Ágostonná Ne­gyedi Éva (21-es Volán), 3. Burkáné Simái Klára (Kefe- gyár). Sakkban az ifjúsági házban 2x15 perces játszmákkal kör­mérkőzésre került sor. Fér­fiak (5 induló): 1. Járó Sándor (Konzervgyár); 2. Marton Ist­ván (DÉMÁSZ) 3, 3. Tóth Al­bert (Konvervgyár) 2 pont­tal. A nőknél: 1. Dankó Erika (Egészségügy) ellenfél nélkül, a férfiakkal mérkőzött barát­ságosan. TEKE BARÄTSÄGOSAN Először a temetőhegyi pá­lyán, majd idegenben vívtak előkészületi teke csapatmérkő­zést a Bács-Kiskun megyei bajnokság 7. helyezettjével a termelőszövetkezetiek. Itthon: Nk. Mészáros Tsz SK —Kecskeméti ZIM 5-3 (2175- 2119). Pontszerzők: Farkas Z. (387), Kovács (369) és Lóczi (366). Idegenben: Nk. Mészáros Tsz SK—Kecskeméti ZIM 6-2 (2252-2202). Pontszerzők: Far­kas Z. (418), Farkas J. (373), Petrovics (371) és Kovács (371). A Nk. Mészáros Tsz SK— Ceglédi Űttröszt KÖZGÉP ba­rátságos találkozóra a maga­sabb osztályú szomszéd város­beliek nem érkeztek meg. ELMARADT VETÉLKEDŐ A Ceglédre tervezett megyei úttörő súlyemelőbajnokság el­maradt. MAI SPORTMŰSOR Atlétika Cegléd: körzeti kisdobos me­zei futó csapatbajnokság. S. Z. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Fernand Crommelynck: A cso­daszarvas. Jókai-bérlet. Moziműsor A fekete varázslók ajándéka: Színes szovjet mesefilm. Elő­adás kezdete: 4 óra. Őrült nők ketrece: Színes, szinkronizált francia—olasz filmvígjáték. (16 éven felüliek­nek!) Előadás kezdete: 0 és 8 ÓBSL 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents