Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-22 / 93. szám
Életmód, művelődés, változás Valamennyiünk közös ügye A művelődés és az életmód kapcsolata, kölcsönös fel- tételezettsége régi keletű. Végső fokon az emberi léttel egyidős. Emlékszem egy beszélgetésre, midőn egyik paraszt- ember azt mondta a másiknak: „Én a jó könyveket azért elolvasom.” Vártam a megfejtést, vajon melyek számára a jó könyvek. Meglepett a felelet: „A gyümölcstermesztésről sok jó könyv jelent meg, ezeket mindig megveszem.” Íme, életmód és művelődés egysége. Emberünk a földet művelve immár önmagát is művelte — hozzáértésben. Mert a változó termesztési tevékenységben magát is változtatni (gyarapítani) kívánta, hogy gyümölcsösében majd bekövetkezzen az áldásos változás. Vagyis a nemes fajták jó termése. Életmód, művelődés, változás szerves egysége itt egyszerű képletben érvényesül. Ám a változás magának a művelődő embernek a személyében sokkal bonyolultabb. E folyamatnak a segítésé már a közművelődésnek a változását is feltételezi. Neveiéi szándék t Tulajdonképpen erről kívánunk szólni. A kérdés így hangzik: megelégedhetünk-e a kultúraterjesztéssel, avagy a közművelődésnek nevelő tennivalója van? A kérdést tulajdonképpen a művelődési gyakorlat viszonylagos konzervativizmusa élteti. Az, hogy lassan kap erőre a nevelési szándék érvényesítése a közművelődésben. Művelődésszociológusok vizsgálják a kérdést, érzékeltetik az új törekvéseket az egyes területeken, s jutnak el a végkövetkeztetéshez, miszerint makacsul tartja magát a kultúraterjesztés régi szokása, — az aktív, tevékeny művelődéssel szemben. Évekkel ezelőtt örvendetesen megnőtt a különböző klubok száma (nem ifjúsági klubokra gondolunk). Ám gyakran ezek a klubok — a művelődés trójai falovaiként — az előadássorozatok hagyományos népművelését lopták a közművelődés újonnan rakott falai közé. Tulajdonképpen az úgynevézett alkotói klubok (amatőr film, csillagász, képzőművészeti meg más amatőr klubok) valósították meg legjobban azt az elképzelést, hogy a kultúra befogadója cselekvőén vegyen részt a művelődésben. Fordított alapállás is van az öntevékeny művészeti csoportok életében. Az, amikor tulajdonképpen csak „cselekszik” (éneklik, táncolják, muzsikálják, stb.) a maguk választotta művészetet, ám, a a műfaj elméleti, esztétikai kérdéseiben alig járatosak. Például az amatőr színjátszók és rendezők elvétve jelentek meg az Amatőr Színház nevet viselő korábbi fórumokon, bár az ország legki valóbb jaitól láthatták az előadást, a legjobb rendezőktől hallhatták volna munkájuk és eredményük műhelytitkait. Ha netán összejött előadás után a vitára kész gyülekezet, a vita rendszerint iskolássá sikeredett (kérdés-feleletből állt). Igény, érdeklődés A szocialista brigádok művelődésében hasonló a gond. A szakmai képzést kivéve a művészeti, tudományos, általános emberi kérdésekben az esetek többségében a kultúra- terjesztésnél ragadt meg a munkásművelődés. Nem kizárólagosan, ám zömmel. Elgondolkodtató Maróti Andor kandidátusnak az Akadémia felnőttnevelési bizottságán hangoztatott érvelése: Közművelődésünk ... „ma is a népművelésből örökölt szerkezeti modellt erőlteti, az értelmiséget agitálja, hogy ismerje fel küldetését a kultúra terjesztésében, a munkásokat, parasztokat, alkalmazottakat pedig arra igyekszik rávenni, hogy legyenek ennek a jellegzetesen értelmiségi kultúrának a fogyasztói, látogassák a szellemi kultúrát adó rendezvényeket. Közben nem is gondol arra ez a gyakorlat, hogy a napi munkában termelő ember számára visszás a művelődésben > csupán fogyasztóként viselkedni. A puszta jelenlét az igényeiktől, érdeklődésüktől távoleső programokon elfecsérelt időtöltésnek, luxusnak látszik. Ezt még akkor sem szívesen teszi meg, ha szocialista brigádtagként pontokkal jutalmazzák áldozatvállalását, s azzal biztatják, hogy majd művelt ember lesz. Nem csoda tehát, ha ebben a szerkezeti felépítésben a nevelés csődöt mond. A közművelődésben ez ugyanis csak akkor érvényesülhet, ha a nevelés, művelődés mozgalommá, vagyis társadalmi üggyé válik; ha tehát a művelődés nem kötődik kizárólag a rendezvényekhez, nem azok látogatása lesz a cél, hanem az emberek élete válik céllá, a program csak alárendelt eszközzé. Minthogy a programoknak ezt az adekvátságát csak azok teremthetik meg, akik ismerik az emberek problémáit, szükségleteit, tehát maguk a nevelendő emberek, ezért kézen- 1 fekvő, hogy a nevelőfolyamatok tervezésének, szervezésének sikere is azon múlik, mennyire tudjuk ezt a munkát kollektív üggyé tenni.” (Kultúra és közösség 78/3.) Hosszasan idéztünk, mert e megállapításban sűrűsödik köz- művelődésünk lényege. Lényeges hibája és lényeges tennivalója. Tevékeny önképzés Nos, tudjuk a teendőt: Nevelő folyamattá tenni a köz- művelődést. Alárendelni az életmódban gyökerező emberi szükségleteknek, hogy általa a változó ember képes legyen a maga életét is változtatni szocialista létünk adottságai és követelményei szerint. Olyan művelődési folyamatokat próbáljunk éltetni, melyben a tevékeny önképzés találkozik a csoportos együttműködéssel. Ahol közös eszmecserékben, közös vitákban válik kinek-ki- nek a tudása „köztulajdonná”. Ahol az egyén (a befogadó) ismerete, élménye, ízlése, értékrendje szembesítődik, ütközik mások új ismeretével, meg felfogásával, s ebben a külső-belső vitában beépül személyiségébe. Vagyis változtat. Az egyes emberben, a közösségben egyaránt formál, alakít. B. ö. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1980. Április zz., kedd Cél: a lakásalap védelme Többet költenek házfelújításra Közben: műszaki felülvizsgálat A Váci Városgazdálkodás! Vállalat alaptevékenységének fontos része az állami lakások fenntartása és kezelése Évről évre jelentős összegeket költenek az állami házak karbantartására, felújítására, ám ebben az esztendőben — a kongresszusi irányelvekben foglaltaknak megfelelően — a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak állaguk megóvására, a szükséges javítások elvégzésére. Tavaly jelentősen túlteljesíFavágók - motoros fűrésszel Szocialista szerződéssel Hycomatot - soron kívül Nemrégen kezdte meg működését a Rokkantak Váci Egyesülete, de máris számos kedvezménnyel segíti tagjait. E törekvés jegyében szocialista szerződést kötöttek az AFIT III. számú Autójavító Vállalat Váci 5. Gépkocsikarbantartó Állomásának KISZ- alapszervezetével. Ennek értelmében kedvezményesen vehetik igénybe az állomás szolgáltatásait mindazok az egyesületi tagok, akik rokkantságuk miatt nem tudnak közforgalmú közlekedési járművön közlekedni, s rendszeres kereső foglalkozást, tanulmányokat, illetve olyan társadalmi tevékenységet folytatnak, melyhez nélkülözhetetlen akár az általuk vezetett, akár az őket szállító személygépkocsi mindennapos használata. Ugyanezt a segítséget megkapják a fentieken kívül azok is, akiknek rokkantságuk folytán olyan nehézségeik vannak a közlekedésben, ami miatt gépkocsijuk adómentes. A kedvezményezett rokkantak névsorát az egyesület vezetősége negyedévenként megküldi az AFIT KlSZ-szerveze- tének, melynek tagjai e szerződésben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a rokkantak elromlott autóihoz szükség es én soron kívül beszerzik a raktáron nem lévő alkatrészeket; rövid határidővel elvégzik e kocsik műszaki vizsgálatát, félévenként kedvezményesen felülvizsgálják az egyesületi tagok autóit, s soron kívül kijavítják a hibákat Ezek a kedvezmények elsősorban a Trabant és a Hyco- mat kocsikra vonatkoznak, de más típusra is igényelhetők. A Rokkantak Váci Egyesülete vezetősége és az AFIT váci állomásának KlSZ-alap- szervezete minden esztendő végén értékeli a szerződés teljesítése során szerzett tapasztalatokat, s döntenek az esetleges módosításokról. tették felújítási tervüket, melyhez a Pest megyei Tanács is segítséget adott: engedélyezve, hogy az idei keretből e célra fordítható három és fél millió forintot felhasználjanak. Idén 19 millió 766 ezer forintot fordíthatnak a lakóházak javítására. Befejezik az Ifjúság tér 7., a Saljai utca 10—12.. a Mártírok útja 35.. valamint a Géza király tér 10. száma alatti lakóházak felúiítását. Korszerűsítik a Március 15. tér 15-ös és 22-es számú épületek lakásait, s az év második felében kezdenek hozzá a Tímár utca 8—10. számú épület felújítása második ütemének. A karbantartási munkák címjegyzékében harminchét épület szerepel, melyekben homlokzatfelújf. tás tói, tetőjavításon és lakáshelyreállításon át a szabványos elektromos vezetékrendszer kiépítéséig, az építőiparban létező szinte valamennyi szakipari munka szerepel. A vállalat saját szakembereivel végezteti el a munkálatokat. A gyorsabb munka érdekében, s főként azért, hogy a váratlanul jelentkező, sürgős javítást igénylő munkálatokat haladéktalanul el tudják végezni, gyorsjavító részleget hoztak létre, mely közvetlenül a házkezelési osztály vezetőjének irányítása alá tartozik. Ebben az évben is igyekeznek koncentrálni a tmk -munkálatokat, melynek haszna tavaly a Rá- di úti lakótelepen végzett tömeges lakáskarbantartás során kézzelfogható volt. Idén 116 állami lakásban lesz karbantartás. Ennek keretében ötvenegyben központi tv-an- ten-nát szerelnek fel, a homlokzat- és tetőfelújítások mellett valamennyi lakásban sort kerítenek a lakások időszakos műszaki felülvizsgálatára is. B. H. Kitüntetés a Parlamentben Az igyekezet jutalma Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság királyréti erdészetének idén a tervek szerint csaknem 20 ezer köbméter fa kitermelése a feladata. A tölgy- és cserfát ipari célokra és tűzifának vágják fel az erdészet dolgozói. Képünkön: Králik János motoros fűrészével vágja a tűzifának valót. Barcza Zsolt felvétele Cél: az I. osztály Kézilabda-szakosztály Foton Az elmúlt esztendő végén alakult, s máris a megyei másodosztályban játszik a Fóti Tsz SE kézilabda csapata, melynek gerincét a gyermek- város NB II-es csapatából „kiöregedett” játékosok: Rután Tamás, Guzsaly József, Székely Lajos, Székely István és Szabó Miklós alkotják. A csapat tagja még Csontos Gyula kapus, Barna István, Kemenczei András, Kontra György, Tanács Ferenc, Tar- csafalvi György, Tóth Gábor és Vajkonyi Gusztáv. Hetenként háromszor edzenek, Szabó Miklós testnevelő tanár, szakedző vezetésével. Szeretnék megnyerni osztályukban a bajnokságot, hogy az új széj zont már az I. osztályban kezdhessék. A gyermekváros vezetői hathatósan támogatják a lelkes gárda munkáját. Az intézet pályáján tartják edzéseiket és itt fogadják ellenfeleiket is. Hajójárat indul Hétfőtől naponta hajójárat közlekedik a főváros és Vác között. A hajó 6.45-kor indul a budapesti Bem József téri hajóállomásról és 8.55-kor érkezik Vácra. A váci hajóállomásról 18.20-kor indul vissza a hajó és 19.55-kor érkezik a fővárosba. Az utazással kapcsolatban felvilágosítást ad a MAHART váci állomása. — Nagyon izgatott vagyok, ha valami, a szokásostól eltérő esemény történik az életemben — mondja Németh József né, a Váci Kötöttáru- gyár dolgozója. — Képzelheti, hogy ez az érzés mennyire fokozódott, amikor meghívót kaptam a Parlamentbe. Talán csak akkor higgadtam le egy kicsit, amikor láttam, hogy sokan vagyunk. Felejthetetlen élmény volt, .amikor Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átnyújtotta a magas kitüntetést, a Munka Érdemrend bronz fokozatát... ★ Németh Józsefné 1944-ben lett a nagy váci textilüzem dolgozója és azóta hűséges ehhez a munkahelyhez. Szeme előtt játszódtak le a város felszabadulását megelőző gyári események. Mennyire fájt a munkásoknak, amikor leszerelték a gépek, berendezések egy részét, s dunai uszályon megindították Németország felé. Mégis a Váci Kötöttáru- gyár talált először magára december nyolcadika után. Szovjet segítséggel kaptak nyersanyagot, energiát, a munkások élelmet, mentességet a közmunka alól. ö is érezte, hogy új világ van születőben. Ezért lett 1945-ben a kommunista párt tagja. A Sallai Imre utcai üzem második otthona lett. Ide járt, s jár azóta is a város másik végéről, a Vetési utcából. Többféle munkakörben dolgozott, raktárban, kötődében. A sok éves tapasztalat, a szakma sokféleségének megismerése után lett a készáru meó- csoportvezetője. Korábban 14— 15 tagú volt a csapat, ma kevesebben vannak, de felelősségük nem lett kisebb. Ez az elkészült termék utolsó állomása, itt minősítik a kötöttárugyári gyártmányokat, s innen irányítják a belföldi piacokra, exportra. Érezni szavain, hogy a sok esztendő után is változatlan lelkesedéssel, ügyszeretettel i végzi munkáját. Közben fejlődött a gyár, új gépeket hoztak, telephelyek létesültek. Új dolgozók jöttek, mások elmentek, nyugdíjasok lettek. A régi igazgatók: Gábor József, Galbicsek Károly, Fejes István, s a mai vállalatvezetés megbecsülte, megbecsüli az ő munkáját is. Így lett a törzsgárda egyik legrégebbi tagja, s munkatársai bizalmából szakszervezeti bizalmi, főbizalmi, egy időben pártvezetőségi tag. ★ Társai együtt örültek vele, amikor az üzemi ünnepségen bejelentették Németh Józsefné kitüntetését. A városi pártbizottság első titkára Is gratulált. Azóta is felidézi a parlamenti események felejthetetlen perceit, melyek sokáig kedves emléket jelentenek majd a számára. Papp Rezső nemzetiségi politikánk Nemzetiségi politikánk 35 éve címmel, április 24-én, este hét órakor Ácsán a művelődési házban dr. Eperjesi Ernő, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi önálló osztályának vezetőhelyettese tart előadást.
