Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

VIL ÉVFOLYAM, 93. SZÄM 1980. Április 22., kedd a PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA LLOI Úttörővezetők Túrán Tartalmas, színes rendezvények Új módszer a továbbképzésre A túrái pedagógus és köz- rnűvelődési pártalapszervezet évente napirendre tűzi az út­törőcsapat vezetőképzésének helyzetét, jelezvén, munkája sokban függ attól, hogy az úttörővezetői gárda miképpen ismeri feladatát, képes-e tar­talommal megtölteni a köz­ponti és helyi akciókat, ren­dezvényeket, kellő romantiká­val és játékossággal tudják-e megszervezni az úttörőközös­ségek életét. Játék és dal Az úttörőcsapat vezetője, Békési István és Gyetvai Ág­nes csapatvezető-helyettes, az úttörőcsapat vezetőképzési fe­lelőse, minden alkalommal örömmel számolnak be arról, hogy a gyermekvezetők kép­zésével évek óta nincs gond: a hét egy napja a továbbkép­zéseké. A továbbképzések igen mozgalmasak, sok játék és Mai kíséri, a pajtások igye­keznek jó vezetési módszerei­ket kicserélni, a hasznos ta­pasztalatokat továbbadni. Az őrsi szakácsokat például Ba- ráth Mária tanár oktatja, így nem gond a hét végi őrsi és rajtúrák étlapját összeállítani és elkészíteni a körülmények­nek megfelelők ízletes táplá­lékot. A krónikásokat Szarvas László látja el hasznos ötle­tekkel. meg is nézheti bárki az őrsök és rajok krónikáit. A legtöbb csupa rajz, fény­kép, akad közöttük olyan is, amely nemcsak az eseménye­ket kommentálja, hanem da­lokat, játékokat, csatakiáltá­sokat is tartalmaz, hogy al­kalmanként ne kelljen ezeken hosszasan gondolkozni. A KISZ-es ifivezetők képzé­sével sincs gond. Igen lelkes ifiklub működik, amely ha­vonként mozgósítja a fiatalo­kat egy-egy nevelési téma megbeszélésére, hasznos ta­pasztalatcserére. Természete­sen a fiatalok sem üléseznek állandóan, a klub játékos ve­télkedőket, diszkóesteket, ki­rándulásokat is mellékel. Felnőtt rajvezetők Ami évek óta nagy gondot jelent a turaiaknak, az a fel­nőtt rajvezetók továbbképzé­se. Egyrészt hagyon nehéz al­kalmas időpontot találni a továbbképzésre, hiszen a raj­vezetők valamennyien pedagó­gusok és rajvezetói munká­juk mellett a legtöbben a társadalmi élet más területe­in is rendszeresen dolgoznak. Nem egyenlő a rajvezetők alapképzettsége sem, vannak, akik már évek óta kiemelke­dő vezetői munkát végeznek, mások csak egy-két éve ízlel­getik a szerepet. A csapatvezetőség most új módszert dolgozott ki a rajve­zetők továbbképzésére. Éven­ként két alkalommal játékos vetélkedőt tartanak a felnőt­tek részére, amelyek nagyon sok okos ötlet kicserélésére alkalmasak. A legelső vetél­kedő sikere azt bizonyítja, hogy ez a forma a jövőben is alkalmazható lesz. A vetélkedőre 7 csapat ne­vezett be, összesen 35 résztve­vővel. A zsűri elnöke Pock Aladárné volt, a túrái úttö­rőcsapat egykori megszerve­zője, tagja pedig Molnár Ist­ván újságíró. Gólya István, a j nagyközségi KISZ-bizottság1 A győztes Szolidaritás őrs koncentrálás közben. titkára és Gregus János. mun- kásőrparancsnok. A vetélkedő vezetésére Szarvas László, az őrsvezető munkatársa vállal­kozott Mindenekelőtt őrsi nevet kellett választaniuk a csapa­toknak. Igen sok mosoly kí­sérte a bemutatkozást: a többi között az igazgatóság Csupaszív őrsét, a Bors őrsöt, és a Barba család őrsöt. Ez utóbbi a napközis csoportok­ban dolgozó úttörővezetőkből alakult. A következő feladat az őrsi zászló készítése volt, majd őrsi jelvényeket kel­lett tervezni és természetesen az őrsi indulót is el kellett minden csapatnak énekelni. Sikeres főpróba Ezután érdekes elméleti kérdések következtek az út­törőmozgalom és a helyi út­törőcsapatok történetéből. Azt mindenki tudta, hogy a túrái úttörőcsapat melyik évben alakult meg, de. hogy melyik hónapban, azon már egy ki­csit gondolkozni kellett. Ne­héz volt a rangjelzések fel­ismerése is. Ugyancsak fülel­ni kellett ahhoz, hogy a hang­szalagról bejátszott úttörőda­lok nemzetiségét sikerüljön megállapítani. A vetélkedőt népi találós kérdések és iz­galmas ügyességi feladatok tették még színesebbé. A rendkívül szoros küzde­lemben végül a Szolidaritás őrs bizonyult a legjobbnak, amelynek kapitánya Békési István csapatvezető volt, tag­jai pedig Baráth Mária, dr. Várkonyi Borbála, Pataky Ti­bor és Tordai László raj veze­tők. Már készülnek a tervek a következő vetélkedőre, ame­lyet a Gyere velünk — csi­náld velünk sportvetélkedővel kötnek össze. Irta és fényképezte: Takács Pál Százezrek életformája Bejáró dolgozók és iskolások A hetvenes években napon­ta egymillióan ingáztak Ma­gyarországon. Pest megye dol­gozó lakosságának körülbelül a fele tartozik ebbe a mosta­nában sokat emlegetett tábor­ba. Közülük a Budapesten dolgozók 1968-ban hat és fél milliárd forintnyi értéket hoz­tak létre, s bár még nem áll­nak rendelkezésünkre az új népszámlálás adatai, de meg­állapíthatjuk, hogy a megye és a főváros között ingázók for­galma nem csökkent. Az aka­ratunktól független tényezők időről, idő're újratermelik a bejárók seregét; kevesen te­hetnék meg, hogy másnaptól kezdve otthon dolgozzanak. Szakma szerint A gödöllői járásban ugyan­az észlelhető, mint a megyé­ben. Elvétve akad csak olyan család, ahol nincs bejáró. Az évtí sdek során történelmi örökséggé vált az ingázás. Bu­dapest túlzsúfolódó ipara, gaz­dasága, hatalmas igényt tá­masztott egyre távolabbi mun­kaerő iránt. Az idősebbek emlékezhetnek arra, hogy a felszabadulás előtt sokan kel­tek útra keréknárral a fővá­ros felé, munkába. Persze voltak olyanok, akik napokig hiába bolyongtak a I városban, munka nélkül. A l felszabadulás után, bár a szo­cialista ipartelepítési politika csökkentette a főváros túlsú­lyát, de az ott dolgozóknak 20 százaléka még mindig bejáró. Járási üzemeink, Gödöllőn, Ikladon, Aszódon, sokak szá­mára tették lehetővé az uta­zással eltöltött idő csökkenté­sét. A jövőben azonban a be­járók számának nagyságrendi csökkenésére nem számítha­tunk. Elég arra gondolni, hogy számos speciális szakma eleve fővárosi munkahelyhez kötött. A következőkben vizsgáljuk meg a bejárók különleges ré­tegének, az iskolásoknak a helyzetét, ök még kevésbé maradhatnak otthon, vagy a közelben, mint a felnőttek. Is­kolaválasztásukat elsősorban szakmaválasztásuk határozza meg, nem pedig az iskola kö­zelsége. A gimnáziumot választók vannak a legkedvezőbb hely­zetben, hiszen ez az iskola­forma a legegyenletesebb el­oszlású járásunkban. Pécel, Gödöllő, Aszód elvben önálló vonzáskörrel rendelkezik. Igen nehéz a Budapestre járó, Gö­döllőtől távolabb lakó diákok helyzete. Szülők ellenállása A 14—18 éves tanulók még nem felnőttek, ezért jobban megsínylik bejáró életmódju­kat. Felmérésekből ismeretes, Gép és ember Naponta tizennégy hektár Mezőgazdasági gépeink egyik legrégebbi fajtája az a nap­jainkban már csak múzeum­ban látható burgonyaültető. amelyet még a kormos trak­torok vontattak. A nagyüzemi mezőgazdálkodás térhódítása idején rendkívül nagy hasz­nát látták, hiszen tucatnyi ember munkáját helyettesítet­te, igaz, csak két sort ültetett egyszerre, s olyan kicsi volt a tartálya, hogy csak néhány zsák krumpli fért bele. így aztán nem volt elég a föld két végébe hordani az ültetendő gumókat, a táblán bizonyos távolságra is rakni kellett be­lőlük. A burgonyát ma már nagy teljesítményű gépekkel ültetik, s többnyire nem zsákokból, hanem valamilyen rakodógép­pel vagy éppen a billenthető rakfelületű járműről töltik óriási tartályaikat. A ma ná­lunk ismert talán legkorsze­rűbb burgonyaültetőt, a cseh­szlovák gyártmányú 6—SAD— 75 jelűt, az elmúlt években a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz- ben vizsgálta a MÉM Műszaki Intézet, tehát széles körű el­terjedésük éppen most van. Mit tudhatunk róla? Erről kérdeztük dr. Szüle Zsoltot, a MÉMMI osztályvezetőjét. — Ez a gép, amelyből tu­domásom szerint az Agro- tröszt eddig mintegy százhú­szat rendelt, egyszerre hat sort ültet. Tartályába nem ke­vesebb, mint 3,6 tonna burgo­nya fér. Ha olyan hosszú táb­láink is lennének, akkor for­duló nélkül, két-két és fél ki­lométer hosszan ültethetne egyetlen feltöltéssel. Megfele­lő nagyságú táblán és jól szer­vezett utántöltéssel naponta 13—14 hektárt ültet be. Az ugyancsak csehszlovák gyárt­mányú Zetor Chrystal trak­torral vontatható. Dr. Szüle Zsolt hozzátette még, hogy az új burgonyaül­tető munkája azonban csak akkor kielégítő, ha a vetőgu­mókat felhasználás előtt osz­tályozzák. Legjobban a 30—40 milliméter közé eső gumókat ülteti el pontosan, hibátlanul. Mindezt azért érdemes hang­súlyozni, mert bár a régebbi gépek is érzékenyek voltak az osztályozottságra, a szemlélet­beli változás mostanra hozta meg, hogy a követelményt már jobban betartják. S ez helyes, mert bármilyen jók, okosan szerkesztettek is a gépek, rendes munkát csak akkor várhatunk tőlük, ha az előírt követelményeket betart­juk. A legtöbbször ugyanis az elégedetlen velük, aki szak­szerűtlenül nyúl hozzájuk. A burgonyaültetők is ilyenek, amelyekre, kezelőikkel együtt, néhány hét alatt, ja jó termést megalapozó, pontos munka vár. F. J. hogy az ingázó felnőttek álta­lában kevésbé hasznos te­vékenységekkel, kártyázás, po- harazgatással töltik az időt. Ez sajnos a diákokra is áll. A főváros nyújtotta szórako­zási, művelődési, lehetősége­ket talán most tudnák a leg­jobban hasznosítani, de szá­mos ok miatt ez nem sikerül. Jelentős hányaduk még mozi­ba is csak ritkán jut el. A tanítás végeztével az első vo­nattal hazaindulnak, de hogy legyen helyük, gyakran tél órát üldögélnek a vonatokon. Ez az előnytelen, sőt hátrá­nyos helyzet nem elsősorban lustaság, igénytelenség követ­kezménye. mint a kívülálló gondolná! A kicsit is komo­lyan tanulók számára minden­napos feladat a készülés. A vonaton nehezen lehet tanulni, sokszor lehetetlen is. Mások nem is próbálkoznak, hanem felhasználják a vonat adta lehetőséget a közösségi kapcsolatok fenntartására. Sok baráti társaság csak itt tud összegyűlni, hiszen a fővá­rosba érve mindenki szétszé­led a saját iskolája felé, Kő­bányára, Újpestre, a Belvá­rosba, sőt Budára Is, hazaér­ve pedig tanulni, segíteni kell otthon. Amikor a többiek már végeztek a leckével, a bejáró diákok éppen hogy hazaérnek. Az iskolák, ha nem monda­nak le róluk, és színházba, Ma, kedden, folytatódnak városunkban a tanácstagi je­lölő gyűlések. A 3-as válasz­tói körzet lakói a Vörös óvo­da épületében, este hat óra­kor tartják gyűlésüket. Ide tartozik: Bánki Donát utca 1— 11., Dimitrov utca 1—15., 2— 12., Gárdonyi Géza 1—28., (sor­ban) Harmat 1—21., (üres tel­kek) 2—20., Mikes Kelemen 1—17., 2—16., Puskás Tivadar 1—13., 2—14., Szabadság út 70—72., Szamuely Tibor utca 1— 21., 2—18., Székely Berta­lan 1—11., 2—12-ig. A 8-as választókerület je­lölő gyűlését ugyancsak este hat órakor tartják a Király telepi iskolában. Alkotmány utca 1—39., 2—38., Asbóth Sándor 1—45., 2—36., Dobó Katalin 1—31., 2—34., Iskola utca 15—21., 14—32., Iskola tér 1—7., 2—6., Zászló utca 1 —3., 2. 17-es választókerület: Pető­fi iskola (Munkácsy utca) es­te hatkor. Kobzi Jártos ut­ca 6., 8., Paál László köz 1., Munkácsy Mihály utca 3/a, 9. A 18-as választókerület ugyancsak a Petőfi iskolában este 8-kor tartja jelölő gyű­lését. János utca 12., 14., 16., 18., 20., 22. A 35-ös választókerület je­lölő gyűlésének színhelye a házkezelőség, ideje: este hat óra: Stromfeld sétány 7., 8., 9. A 40-es választókerület je­lölő gyűlése este hat órakor az Állatkórházban lesz. Ba­lassi Bálint utca 1—19., 2— 32., Semmelweis Ignác 1—41., 2— 66., Táncsics Mihály 8—86., Erdő (kenyérgyártól a Harasz­ti sarokig), Kotlán Sándor 2., 1— 3., Április 4. 17., 56., 66., Haraszti köz 1—7., sorban, Toldi Miklós utca 1—3., Kan­dó Kálmán 39—53., 38—50., Mező Imre 45—57., 42—52-ig. A 42-es választókerület la­kói az Áfész-irodában tart­ják jelölő gyűlésüket este hat órakor. Toldi Miklós utca 7., 2— 6., Kandó Kálmán 2—24., 1—25., Mező Imre 1—29., 2—■’ 26., Április 4. 1—7., Erkel Fe­renc 1—5., 2—36., Virág 1—9., Móricz Zsigmond 1—11., 2— 12., Móra Ferenc 1—11., 2—12., Dózsa György út 37—49., 38— 66., Imre utca 24. A 47-es választókerület je­lölő gyűlése a művelődési házban lesz este hat órakor. Kossuth Lajos utca 17., 19., 21., 23., 25., 27., 35., 37., 39., 4L, 43., 45., 47., 49., 51., 53., István köz 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8-ig. A 48-as választókerület je­lölő gyűlését este hat órakor az Imre úti iskolában tartják. Szabadság tér 29/A, 29/B, 29/C, 29/F, 29/E/l, 29/E/2, 29/E/3, 29/E/4. A 49-es választókerület la­kói ugyancsak az Imre úti iskolában rendezik jelölő gyű­lésüket este hat órakor. Sza­badság tér 28., 29., 30., 31. Az 53-as választókerület je­lölő gyűlésének színhelye a kastély, ideje: este hat óra. Ide tartozik a kastély. A 62-es választókerület vá­lasztópolgárai az Agrártudo­mányi Egyetemen gyűlnek össze a jelölő gyűlésre, este hatkor. Nyisztor György tér 1., 2.. 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., C épület, óvoda, Kísérleti tér. FIN-kupa Sikeres szereplés Vácott rendezték vasárnap a forradalmi ifjúsági napok sportkupa Pest megyei dön­tőjét. A KISZ-esek 12 sport­ágban mérték össze erejüket. Gödöllőről ötven fiatal utazott a vetélkedőre: kispályás lab­darúgásban, tekében és sakk­ban indultak. Lőrinczy István, a KISZ városi bizottsága mel­lett működő sport- és honvé­delmi munkabizottság vezető­je elmondta, hogy a Ganz Árammérőgyár nagy segítsé­get adott ahhoz, hogy a gö­döllőiek a testvérvárosban szerepelhessenek. A jó eredmények sem ma­radtak el. A kispályás labda­rúgók csoportjában 15 csapat küzdött, s az első három hely­re a gödöllői kispályás labda­rúgó-bajnokságban szereplő csapatok kerültek: 1. Ganz Szb, 2. Vízmű, 3. Veresegyház. moziba hívják őket, akkor néha a szülők ellenállásába ütköznek. Otthon a faluban pedig ritkán jön létre a le­hetőség, az idő és a kedv sze­rencsés összjátéka, értelmes közösségi időtöltés kialakítá­sára. Ezért vesznek el a lakó­helyi közösség számára az is­kolában olyan aktív fiatalok. Mozi, színház Környékünkről a középisko­lai tanulók 39 százaléka, a szakmunkástanulók 53 száza­léka Budapesten tanul. A kol­légisták aránya nagyon ala­csony. A diákok ingázásának csökkenése a közeljövőben nem várható, a szakosodás fo­kozódásával inkább az ingázás általánosabbá válásával lehet számolni. A kétlakiság gyakorlatilag azt jelenti, hogy sem a mun­kahely településén, sem a la­kóhelyen nem tud igazán tel­jes életet élni az ember. A felnőttek általában kompro­misszumot kötnek, de az ott­hont előtérbe helyezve. Erre kötelezi őket a család, és má­sodsorban a háztáji vagy a kisegítő gazdaság. Így az a kedvezőtlen hely­zet alakul ki, hogy a bejáró dolgozók éveken keresztül nem jutnak el a munkahelyen — főleg Pesten — egyszer sem moziba, színházba, egyéb kul­turális eseményre. A bejáró tanulóknak Budapestet kelle­ne kicsit előtérbe állítaniuk — de nem a tanulás rovására. A lehetőség megteremtésé­nek legfőbb Teltétele a köz­lekedés. kiváltképpen a vasúti közlekedés további javítása. b. o. A teke férfi egyéniben Dt»- bovszky Sándor győzött Csa­patban a gödöllői gárda (Ké­vés, Varga és Dubovszky) má­sodik lett. A női teke egyé­niben Zámbó Lászióné negye­dik, Nagy lstvánné ötödik. Ök ketten alkották a város csa­patát is, amely a második helyen végzett. Sakkban a férfi egyéni versenyben Dom­bóvári Tivadar a második helyet, a nőknél Jóvári Vero­nika a hatodikat szerezte meg. Férfi sakkcsapatban második lett a Gyukin, Lehoczky és Dombóvári öszeállítású gö­döllői gárda. Galgamácsa A tömegsport fellegvára Megalakulása 25. évforduló­ját ünnepli az idén a Galga- mácsai Termelőszövetkezet Sport Egyesülete. Az idei első taggyűlésen a tavalyi munká­ról számolt be a vezetőség, amelynek december végéig meghosszabbították a mandá­tumát. A sportkör sakkozói a megyei II. osztályban szerepelnek, az asztalitenisz szakosztályt a kö­zelmúltban szervezték újjá, s a női és a férficsapat a járási bajnokságba nevezett be. A női és a férfikézilabdázók tö- megsportjellegű versenyeken indulnak, s éppen úgy a sport­egyesület tömegsport szakosz­tályához tartoznak, mint a kispályás labdarúgók. A kis­pályás bajnokság idei sorsolá­sát is az összejövetelen tar­tották meg: 10 csapat küzd majd egymással a bajnoki pon­tokért, az első osztályban. A tömegsport szakosztály munkája minden dicséretet megérdemel. Borna István ve­zetésével, aki immár 20 éve dolgozik kitartóan, társadalmi munkában ezen a területen, számtalan versenyt, összejöve­telt tartanak. A nagyszerű tömegsport­eredmények nem utolsósorban annak is köszönhetőek, hogy a sportegyesület megtalálta a gyümölcsöző együttműködés legjobb formáit a község intéz­ményeivel, a társadalmi szer­vekkel. A párt- és a KISZ- szervezet, a tanács is segítsé­get ad, jó a kapcsolat a Gal- gavidéke Áfésszel. az általános iskolával, az MHSZ-szel és a Hazafias Népfront helyi bizott­ságával. Folytatódnak a jelölő gyűlések

Next

/
Thumbnails
Contents