Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-22 / 93. szám

6 Lilian 1980. Április 22., kedd Történelem, régészet, néprajz Megőrzött múlt . Az ember sajátossága az is, hogy megőrzi a múltját, mi­közben továbblép. E múltőr­zés tudománya a történettu­domány, a régészet, a néprajz — s a népszerű eredményei (avagy eredményes népszerű­sítői) a múzeumok változatos tárgyi gyűjteményei csakúgy, mint a leleményesen, szépen helyreállított, megóvott mű­emlékek. Ezúttal két kiemel­kedő múltőrző ^könyvet tett asztalunkra az Akadémiai Kiadó. Dzsámik, turbók, fürdők Cerő Győző a hazai török emlékek, építmények kiváló ismerője és kutatója. Nem egy emlék helyreállításában, má­sok régészeti fölkutatásában, ha úgy tetszik, kiásásában volt oroszlánrésze — mint az el­múlt években Pécsett „talált” török fürdőnél is. A Művészet­történeti Füzetek nívós soro­zatában megjelent újabb mun­kája — címe: Az oszmán—tö­rök építészet Magyarországon — a hazai dzsámikat, türbé- ket és fürdőket veszi sorra szóban és sok képpel. Kiindulásul a magyarorszá­gi török építészet emlékeinek eddigi kutatását tekinti át a Szerző. Ezt követően fölvázol­ja a magyarországi török tar­tomány gazdasági és társadal­mi rendszerét, s utána bemu­tatja azt is, hogy a törökök lakta városainkban a foglalás után hogyan alakult át a kö­zépkori városkép. Ezt követően sorra veszi csoportonként az érdekes épít­ményeket. A legelterjedtebb épülettípusból, a török, illet­ve mohamedán templomok­ból, a dzsámikból indul ki. Régi és későbbi feljegyzések, ábrázolások, műszaki rajzok, későbbi építési, átalakítási vagy Két költő A részletei Apollinaire — A KÖLTŐ! Talán kimagyarázható túlzás ez. Hiszen mindenképpen ott áll az e századi költészet élén, elején — nyomában az izmu­sokkal, s az azokat meghaladó költészettel is. Mérlegelőbben azzal csökkenthetnék a ki­mondottat, hogy legalábbis a költői költő, a lírai előőrs — nem a gondolati költészeté. A látomásos, az atmoszférával összefogott versé. S halhatat­lanul — költők és költészet­kedvelők olvassák újra és új­ra, mind újabb kiadásai kel­nek el. Lyra Mundi Ezúttal a Lyra Mundi soro­zatban jelentek meg Guil­laume Apollinaire versei Réz Pál válogatásában. Eörsi Ist­ván, Illyés Gyula, Jékely Zol­tán, Kálnoky László, Mészöly Dezső, Nagy László, Radnóti Miklós, Révay György, Som­lyó György és Vas István neve szerepel a fordítók név­sorában. S a versek között a Éestiáriitln, a Szeszek, a Kal- ligrammák, hat nagy szerel­mes verse s még több mint száz más költemény. Egy köl­teményt igen érdekesen: több fordításban is olvashatnak: A Mirabeau-hidat (Eörsi, Ily- Iyés, Mészöly Dezső, Rónay György és Vas István átülte­tésében). Több képvers is fel­bukkan, s ami fő: számos ölyan, ami régebbi kötetekben nem volt. Seamus Heaney Ha Apollinaire-t nem kell bemutatni, Seamus Heaneyt bizonyára nem sokan ismerik. Verseit Tandori Dezső válo­gatásában és fordításában az Űj Pegazus sorozatban olvas­hatjuk. S a kötet utószavában tje is mutatja az angol kor­társ költőt a fordító. Heaney 1939-ben Észak-lr- órszágban született falun. 1956-ban iratkozott be egye­temre angol nyelv és iroda­lom szakra, s ma ott oktat; angolul ír, több díjat nyert. Tandori jellemzése tömör képi remeklés: „A föld alól, a láp­vidéken, a mocsarak és tőze- gesek bizonytalanjából előke­rülő emberi bizonyosság és többértelműség érdekli” a Akadémiai Kiadó A társadalmi gyakorlat elméletei Három könyv, amelyben az a közös, hogy a társadalmi gyakorlattól kiinduló, s oda vissza irányuló tudományok­kal foglalkozik, illetve ilyen tudományos vizsgálódásokból merít. S ugyancsak közös, hogy mindhármat az Akadé­miai Kiadó jelentette meg. Tanzániai kísérlet Molnár István könyvének hosszú és kettős címe van. A Szakácskönyvek A karcsúság jegyében Nem tudom, divat-e a kar­csúság. Ha szétnézünk, nem állíthatjuk határozottan. De az bizonyos, hogy már divat be­szélni róla, divat — legalább­is látszatra — törekedni rá, diétázni, tornázni, főleg per­sze, amikor mindezt senki se látja, de azért elmondani le­het ... S ugyanezért divat im­már kokettálni a diétásán va­ló főzéssel is! Lehet; hogy még korántsem annyian él­nek vele, mint amennyien emlegetik, olykor talán pró­bálják is, de hát egyszerre semmi sem megy ... Főzzünk margarinnal! F. Nagy Angélának, a Miner­vánál megjelent Főzzünk mar­garinnal! című könyve a leg­változatosabb receptgyűjte­mény, amelynek a közös ne­vezője csupán az, hogy a ne­hezen emészthető és sok ka­lóriát tartalmazó (tehát hiz­laló, az érelmeszesedést előse­gítő stb.) zsír helyett marga­rint ajánl mindenhez, s ez a növényi zsiradék e tekintet­ben sokkal egészségesebb, még a vajnál is alkalmasabb. A szakácskönyvből kiderül: a margarinnal minden elké­szíthető — a különböző leve­sektől, előételektől, zöldséges ételektől a szárnyasokon, a halételeken, a vadkészítménye­ken, s más pecsenyéken és „húspótló”, húsos ételeken (például: húspástétom sörtósz- tában vagy tojással töltött sonka) át a mártásokig, köre­tekig, főzelékekig, hidegtá­lakig és meleg édességekig, valamint a süteményekig. S mindebből a szokásos — de itt margarinnal összeállított — ételek receptjein kívül remek, kevésbé ismert, ritka étkek­hez is találunk tanácsokat. Gyümölcs, tiíró, sajt Lévai Vera kötete, a Gyü­mölcsös, túrós, sajtos ételek a Minerva Családi Könyvek so­rában jelent meg. Gyümölcs­ből, túróból, sajtból (s mel­lesleg húsból, tésztából, bur­gonyából, kukoricából stb.) kombinált ajánlatai jórészt kü­lönlegességek, ínyencfalatok. Ezeknek aztán széles a ská­lája az egyszerű („egyízű”) dolgoktól az ízorgiákig, a szerb almalevestől, a hússal töltött almán, az ananászos pirítóson, a cseresznyeomlet­ten és a mazsolával töltött marhasültön át, mondjuk, a török salátáig, amelyből a nevében szereplő növényen kívül nem hiányozhat az ubor­ka, a paradicsom, a zöldpap­rika a retek, az eper, a sár­gabarack, az ananász, a hagy­ma, a citrom, a petrezse­lyem, a snidling, a kapor, a tárkony, a bazsalikom sem — persze minderre olaj, só, bors és mustár is kell... Ez a könyv gyümölcsönként (ezek ábécérendjében) csopor­tosítja az ételféleségeket az almától a szőlőig, mint alap­anyagig, s végül a vegyes ösz- szeállításokat közli. Még jó étvágyat se kell kívánni mel­lé, megcsinálja azt is magá­nak! főcím: Élelmiszer-termelés és szövetkezeti mozgalom a fej­lődő országokban. S alatta ez is olvasható: Tanzániai kísér­let. A szerző abból a jelen­ségkörből indul ki, amit gaz­daságilag elmaradott vagy fejlődő országoknak isme­rünk, s amelynek körébe tar­tozik egy még ismertebb, egy időben divatos fogalom is: a népességrobbanás. Mindez előtérbe állítja az élelmiszer-termelés ügyét. (Sokszor ugyan nem is a ter­melés az egyedüli gond, ha­nem az elosztás, hiszen a ter­melést korlátozzák, a termés egy részét megsemmisítik!) Az élelmiszer-termelés nö­velésének fontos elősegltője (beleértve a termelők fel- emelkedésének. általános és termelési kultúrája gyarapo­dásának az előmozdítását is) a szövetkezeti mozgalom. En­nek kérdéskörét taglalja a szerző, s különösen érdeke­sen, figyelmet érdemlően, konkrétan egy országban, Tanzániában mutatja be a jel­legzetességeit. Ez, azt hiszem, közérdeklődésre tarthat szá­mot valóbanl A kutatás folyamata Kecsö István a Tudomány, szervezési Füzetekben A ku­tatási folyamat az ismeretlen­től a hasznosításig címmel je­lentetett meg egy érdekes át­tekintést. Mért keli kutatni? Innét indul ki a könyv, s sorra veszi a kutatás jellegét, a téma kiválasztását, a kuta­tás folyamatát, eredményessé­gét, gazdaságosságát, haszno­síthatóságát és hasznosulását. Nagyon fontos kérdések ezek, s ma kerültek előtérbe, ami­kor a tudományos, ipari, me­zőgazdasági stb. kutatás tö­megméretűvé vált nemcsak témáit, de a kutatók számát tekintve is. S ezért is fontos az, hogy eleve tisztázható le­gyen (ki-ki kapjon támponto­kat döntéséhez), hogy ki való - kutatónak, mit s hogyan le­het a siker jobb esélyével ku­tatni. A „mit” itt sajátosan azt jelenti, hogy mi az, amit nem tudunk, de érdemes len­ne tudni. A nem ismert, de szükséges jelenségek, dolgok! kutatnivalók héven nevezé­sének, felismerésének „tudo­mánya”: a jó kiindulásé. Eh- hez ad fontos támpontokat e kötet. Iskolai önkormányzat Horváth Lajosnak A tanu­lói önkormányzat fejlesztésé­nek útjai az általános iskola mozgalmi életében című köny­ve pontosan arról szól, amit e hosszú cím ígér, de érdeke­sebb, mint amennyit a cím­ből sejteni lehet. Bevezetésül az iskolai önkormányzat ku­tatásának elveit s módszereit tekinti át, azután mélyed el részletesebben az igen érde­kes és fontos témában. Ennek csak néhány kérdés megfogalmazásával jelezzük a főbb vonulatait. Mikor de­mokratikus egy pedagógus­testület? Milyen legyen a ne­velőközösség és a tanulókö­zösség kapcsolata? Mi az ön- kormányzat tartalma? Milyen társadalmi kapcsolatai legye­nek, s ezeknek milyen hatá­sa várható? Milyen legyen az önkormányzat szervezete, fó­rumainak hatásköre és fele­lőssége? Milyen hagyományai vannak? Milyen lehet benne a lányok szerepe, s milyen a fiúké? S az életkoré? Korántsem valamennyi té­mát említettünk e kérdések­kel. De ezek is jelzik: csak­ugyan közérdekűek nevelők­nek és tanulóknak, s ha így van — még emezek szüleinek is! MEGHÍVÓ Keresse fel bemutatónkat az Agromasexpo '80 szakkiállításon! A vásárváros lll-as kapuja mellett könnyűacél-szerkezetböl kombinálva épített, teljes technikai felszereléssel ellátott kiállítási pavilon tekinthető meg. VARJUK LATOGATASAT DUNAI VASMŰ DUNAI VASMŰ DUNAUJVAR OS HíTÖST 1 I ISgste / az elgondolkoztató és figyel­met kívánó könyvet. Közigazgatás és politika Ugyancsak a társadalom szervezeti jelenségeit taglalja a Közigazgatás és politika cí­mű tanulmánykötet, amelyet dr. Bihari Mihály szerkesztett, írásai jórészt olvashatók vol­tak már a Társadalmi Szem­lében. A közigazgatás reformjával kapcsolatos kutatások és vizs­gálódások közérdeklődésre is számot tartanak. Ez idősze­rűvé teszi ezeket az írásokat és együttes megjelenésüket. A szerzők — Lakos Sándor, Lő- rincz Lajos, Raft Miklós, Schmidt Péter, Madarász Ti­bor, Verebélyi Imre, Szobosz- lai György, Dányi Pál, Békési László, Kilényi Géza és a kö­tet szerkesztője — a közigaz­gatás és a társadalom, jelesül a mi szocialista társadal­munk viszonyát vizsgálják: az igazgatás szerepét, feladatait, a hatalommal való összefüg­gését, határait; benne a kép­viselet körét; a bürokratiz­mus forrásait. A centraliz­mus és a decentralizmus, a helyi önállóságnak és a fel­sőbb irányításnak egyaránt szükséges volta és optimális kapcsolódása, a területi érde­kek érvényesülése, a területi ga-dasági és politikai intéz­ményrendszer és a közigazga­tás összefüggése csakúgy fon­tos kérdés, mint a döntések meghozatalának útja, hatalmi, szervezeti és „érdekkörnyeze­te” vagy az állampolgár — az ügyfél — és az igazgatás (szervei) viszonya. Németh Ferenc humanizmus viszonyát vizs­gálja, valamint a téves, anti- dialektikus következtetéseket bírálja. Az sem érdektelen, hogy függelékként Mendel Kí­sérletek növényhibridekkel cí­mű művét is olvashatjuk. Szociológia Papp Zsolt neve egyre gyakrabban szerepelt az el­múlt évek során folyóiratok­ban, lapokban nívós, gondo­latébresztő, a mai nyugati vi­lág — elsődlegesen a német eszmevilág, életmód, mentali­tás — új jelenségeit meggyő­zően ábrázoló és értelmező, társadalmi és eszmei gyöke­reikre, előtörténetükre vissza­vezető tanulmányok és cikkek alatt. Most könyvben kapunk teljesebb körképet a szerző­től A válság filozófiájától a „konszenzus” szociológiájáig címmel a huszadik századi német polgári filozófia és szo­ciológia történetéről, fejlődé­séről, eszmevilágáról s ennek hátteréről. A századfordulótól az utóbbi évekig vezet a nagy ívű elemző áttekintés, így olyan izgalmas jelenség­kör mögötti eszmei-társadal­mi erjedésbe enged bepillan­tást, mint amilyen a hatva­nas évek végének nyugat-né­metországi ifjúsági mozgalma volt heves tömegcsatározásai­val, valamint e tömegmozga­lom széthullása után a hetve­nes évek anarchista-terrorista hulláma. Mindez eleven köz- érdeklődésre számot tartó, tz- galmas olvasmánnyá teszi ezt Szervezet szavunk annyifé­lét jelenthet, ahány vonatko­zásban használjuk. S e fogal­mak között csak az lesz kö­zös, hogy mindegyik a szóban forgó jelenség felépülésére, bizonyos — meghatározott — önállóságú részeinek kapcso­latrendszerére utal. Ezúttal e szó sokféle jelentése körül rendeződnek azok a könyvek, amelyeket a Kossuth Könyv­kiadó jelentetett meg. A genetika száz éve Az élőlények szervezetének parányi, de a szervezetet meghatározó részével foglal­kozik I. T. Frolov és Sz. A. Pasztusnij könyve, A geneti­ka száz éve: a modern ge­netika filozófiai problémáit elemzi. Ez a száz év forra­dalmi előrelépések sorát hoz­ta a biológiában s azon belül a genetika területén egészen a tulajdonságokat átörökítő anyag „információjának”, „kódjának” — a tulajdonsá­gokra vonatkozó, azokat át­adó utasításoknak — az első megfejtéseiig. A szerzőpáros Mendel tanításaitól indul el, és a génsebészet problémájáig jut. Ugyanis a „modern ge­netikai koncepciók forrása nem más, mint Mendel elmé­lete”, mert „Darwin után fel­tehetőleg Mendel adta a leg­erősebb lökést a biológiai megismerés fejlődésének a ge­netika irányában”. A könyv a mendelizmus részletes taglalása után átte­kinti a genetika további fejlő­dését, modern . módszereinek kialakulását, rendszerét, s vé­gül a humángenetika és a Biológia, filozófia, közgazdaság Tudományok a szervezet körül helyreállítási tervek és leírá­sok, valamint saját tanul­mányai alapján elemzi eze­ket csakúgy, mint a sírépít­ményeket — a türbéket — és a fürdőket. A részletes leírá­sokból a korabeli használat­ról, szinte az életről is képet kapunk. Nemcsak a szakem­bereknek fontos, a laikus ol­vasóknak is érdekes és tanul­ságos olvasmány (!) e kötet. Irtástól vetésig Takács Lajos könyve, az Ir- tásgazdálkodásunk emlékei igen nagy irodalomra és jegy­zetapparátusra támaszkodva nagy részletességgel tárja föl a földművelésnek utat törő tevékenységet, az irtást. Elöl­járóban, a kérdéskör európai kutatásáról ad képet, bemu­tatva az ide vonatkozó elmé­leteket, a német, a skandináv, a szláv, a francia és a hazai kutatások főbb vonásait. Ami a tárgyát illeti, azt igen sok szemszögből és igen sokféleképpen taglalja a könyv. Az irtás eszköztárát éppen úgy megismerjük, mint az irtás különféle módjait. Az irtás ösztönzője a foglalás le­hetősége volt. Ennek módjait és jeleit ugyancsak részletezi e munka. Az irtási munkák kifejezéseit ugyancsak alapo­san elemzi. Majd az irtást kö­vető talajművelést is taglalja a vetéssel, sőt a gyomlálással bezáróan. Megtudhatjuk, hogyan, mer­re terjedt el egy-egy munka­eszköz — a kapa, a különféle sarlók és kaszák. Befejezésül azt a történelmi folyamatot követi nyomon, hogy a nagy­birtok hogyan törekedett (jó­részt sikerrel) visszaszerezni a földet, miután az irtás termő­vé nemesítette. [ hiteléből „csontokkal bajlódó művészt”, aki képeivel nem jelképet ad, hanem azt, amit: a megneve­zett, az ábrázolt tárgyat, va­lóságdarabot, összefügéseket. így műve „a részletek hitelé­ből” áll össze.

Next

/
Thumbnails
Contents