Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-22 / 93. szám
6 Lilian 1980. Április 22., kedd Történelem, régészet, néprajz Megőrzött múlt . Az ember sajátossága az is, hogy megőrzi a múltját, miközben továbblép. E múltőrzés tudománya a történettudomány, a régészet, a néprajz — s a népszerű eredményei (avagy eredményes népszerűsítői) a múzeumok változatos tárgyi gyűjteményei csakúgy, mint a leleményesen, szépen helyreállított, megóvott műemlékek. Ezúttal két kiemelkedő múltőrző ^könyvet tett asztalunkra az Akadémiai Kiadó. Dzsámik, turbók, fürdők Cerő Győző a hazai török emlékek, építmények kiváló ismerője és kutatója. Nem egy emlék helyreállításában, mások régészeti fölkutatásában, ha úgy tetszik, kiásásában volt oroszlánrésze — mint az elmúlt években Pécsett „talált” török fürdőnél is. A Művészettörténeti Füzetek nívós sorozatában megjelent újabb munkája — címe: Az oszmán—török építészet Magyarországon — a hazai dzsámikat, türbé- ket és fürdőket veszi sorra szóban és sok képpel. Kiindulásul a magyarországi török építészet emlékeinek eddigi kutatását tekinti át a Szerző. Ezt követően fölvázolja a magyarországi török tartomány gazdasági és társadalmi rendszerét, s utána bemutatja azt is, hogy a törökök lakta városainkban a foglalás után hogyan alakult át a középkori városkép. Ezt követően sorra veszi csoportonként az érdekes építményeket. A legelterjedtebb épülettípusból, a török, illetve mohamedán templomokból, a dzsámikból indul ki. Régi és későbbi feljegyzések, ábrázolások, műszaki rajzok, későbbi építési, átalakítási vagy Két költő A részletei Apollinaire — A KÖLTŐ! Talán kimagyarázható túlzás ez. Hiszen mindenképpen ott áll az e századi költészet élén, elején — nyomában az izmusokkal, s az azokat meghaladó költészettel is. Mérlegelőbben azzal csökkenthetnék a kimondottat, hogy legalábbis a költői költő, a lírai előőrs — nem a gondolati költészeté. A látomásos, az atmoszférával összefogott versé. S halhatatlanul — költők és költészetkedvelők olvassák újra és újra, mind újabb kiadásai kelnek el. Lyra Mundi Ezúttal a Lyra Mundi sorozatban jelentek meg Guillaume Apollinaire versei Réz Pál válogatásában. Eörsi István, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Kálnoky László, Mészöly Dezső, Nagy László, Radnóti Miklós, Révay György, Somlyó György és Vas István neve szerepel a fordítók névsorában. S a versek között a Éestiáriitln, a Szeszek, a Kal- ligrammák, hat nagy szerelmes verse s még több mint száz más költemény. Egy költeményt igen érdekesen: több fordításban is olvashatnak: A Mirabeau-hidat (Eörsi, Ily- Iyés, Mészöly Dezső, Rónay György és Vas István átültetésében). Több képvers is felbukkan, s ami fő: számos ölyan, ami régebbi kötetekben nem volt. Seamus Heaney Ha Apollinaire-t nem kell bemutatni, Seamus Heaneyt bizonyára nem sokan ismerik. Verseit Tandori Dezső válogatásában és fordításában az Űj Pegazus sorozatban olvashatjuk. S a kötet utószavában tje is mutatja az angol kortárs költőt a fordító. Heaney 1939-ben Észak-lr- órszágban született falun. 1956-ban iratkozott be egyetemre angol nyelv és irodalom szakra, s ma ott oktat; angolul ír, több díjat nyert. Tandori jellemzése tömör képi remeklés: „A föld alól, a lápvidéken, a mocsarak és tőze- gesek bizonytalanjából előkerülő emberi bizonyosság és többértelműség érdekli” a Akadémiai Kiadó A társadalmi gyakorlat elméletei Három könyv, amelyben az a közös, hogy a társadalmi gyakorlattól kiinduló, s oda vissza irányuló tudományokkal foglalkozik, illetve ilyen tudományos vizsgálódásokból merít. S ugyancsak közös, hogy mindhármat az Akadémiai Kiadó jelentette meg. Tanzániai kísérlet Molnár István könyvének hosszú és kettős címe van. A Szakácskönyvek A karcsúság jegyében Nem tudom, divat-e a karcsúság. Ha szétnézünk, nem állíthatjuk határozottan. De az bizonyos, hogy már divat beszélni róla, divat — legalábbis látszatra — törekedni rá, diétázni, tornázni, főleg persze, amikor mindezt senki se látja, de azért elmondani lehet ... S ugyanezért divat immár kokettálni a diétásán való főzéssel is! Lehet; hogy még korántsem annyian élnek vele, mint amennyien emlegetik, olykor talán próbálják is, de hát egyszerre semmi sem megy ... Főzzünk margarinnal! F. Nagy Angélának, a Minervánál megjelent Főzzünk margarinnal! című könyve a legváltozatosabb receptgyűjtemény, amelynek a közös nevezője csupán az, hogy a nehezen emészthető és sok kalóriát tartalmazó (tehát hizlaló, az érelmeszesedést elősegítő stb.) zsír helyett margarint ajánl mindenhez, s ez a növényi zsiradék e tekintetben sokkal egészségesebb, még a vajnál is alkalmasabb. A szakácskönyvből kiderül: a margarinnal minden elkészíthető — a különböző levesektől, előételektől, zöldséges ételektől a szárnyasokon, a halételeken, a vadkészítményeken, s más pecsenyéken és „húspótló”, húsos ételeken (például: húspástétom sörtósz- tában vagy tojással töltött sonka) át a mártásokig, köretekig, főzelékekig, hidegtálakig és meleg édességekig, valamint a süteményekig. S mindebből a szokásos — de itt margarinnal összeállított — ételek receptjein kívül remek, kevésbé ismert, ritka étkekhez is találunk tanácsokat. Gyümölcs, tiíró, sajt Lévai Vera kötete, a Gyümölcsös, túrós, sajtos ételek a Minerva Családi Könyvek sorában jelent meg. Gyümölcsből, túróból, sajtból (s mellesleg húsból, tésztából, burgonyából, kukoricából stb.) kombinált ajánlatai jórészt különlegességek, ínyencfalatok. Ezeknek aztán széles a skálája az egyszerű („egyízű”) dolgoktól az ízorgiákig, a szerb almalevestől, a hússal töltött almán, az ananászos pirítóson, a cseresznyeomletten és a mazsolával töltött marhasültön át, mondjuk, a török salátáig, amelyből a nevében szereplő növényen kívül nem hiányozhat az uborka, a paradicsom, a zöldpaprika a retek, az eper, a sárgabarack, az ananász, a hagyma, a citrom, a petrezselyem, a snidling, a kapor, a tárkony, a bazsalikom sem — persze minderre olaj, só, bors és mustár is kell... Ez a könyv gyümölcsönként (ezek ábécérendjében) csoportosítja az ételféleségeket az almától a szőlőig, mint alapanyagig, s végül a vegyes ösz- szeállításokat közli. Még jó étvágyat se kell kívánni mellé, megcsinálja azt is magának! főcím: Élelmiszer-termelés és szövetkezeti mozgalom a fejlődő országokban. S alatta ez is olvasható: Tanzániai kísérlet. A szerző abból a jelenségkörből indul ki, amit gazdaságilag elmaradott vagy fejlődő országoknak ismerünk, s amelynek körébe tartozik egy még ismertebb, egy időben divatos fogalom is: a népességrobbanás. Mindez előtérbe állítja az élelmiszer-termelés ügyét. (Sokszor ugyan nem is a termelés az egyedüli gond, hanem az elosztás, hiszen a termelést korlátozzák, a termés egy részét megsemmisítik!) Az élelmiszer-termelés növelésének fontos elősegltője (beleértve a termelők fel- emelkedésének. általános és termelési kultúrája gyarapodásának az előmozdítását is) a szövetkezeti mozgalom. Ennek kérdéskörét taglalja a szerző, s különösen érdekesen, figyelmet érdemlően, konkrétan egy országban, Tanzániában mutatja be a jellegzetességeit. Ez, azt hiszem, közérdeklődésre tarthat számot valóbanl A kutatás folyamata Kecsö István a Tudomány, szervezési Füzetekben A kutatási folyamat az ismeretlentől a hasznosításig címmel jelentetett meg egy érdekes áttekintést. Mért keli kutatni? Innét indul ki a könyv, s sorra veszi a kutatás jellegét, a téma kiválasztását, a kutatás folyamatát, eredményességét, gazdaságosságát, hasznosíthatóságát és hasznosulását. Nagyon fontos kérdések ezek, s ma kerültek előtérbe, amikor a tudományos, ipari, mezőgazdasági stb. kutatás tömegméretűvé vált nemcsak témáit, de a kutatók számát tekintve is. S ezért is fontos az, hogy eleve tisztázható legyen (ki-ki kapjon támpontokat döntéséhez), hogy ki való - kutatónak, mit s hogyan lehet a siker jobb esélyével kutatni. A „mit” itt sajátosan azt jelenti, hogy mi az, amit nem tudunk, de érdemes lenne tudni. A nem ismert, de szükséges jelenségek, dolgok! kutatnivalók héven nevezésének, felismerésének „tudománya”: a jó kiindulásé. Eh- hez ad fontos támpontokat e kötet. Iskolai önkormányzat Horváth Lajosnak A tanulói önkormányzat fejlesztésének útjai az általános iskola mozgalmi életében című könyve pontosan arról szól, amit e hosszú cím ígér, de érdekesebb, mint amennyit a címből sejteni lehet. Bevezetésül az iskolai önkormányzat kutatásának elveit s módszereit tekinti át, azután mélyed el részletesebben az igen érdekes és fontos témában. Ennek csak néhány kérdés megfogalmazásával jelezzük a főbb vonulatait. Mikor demokratikus egy pedagógustestület? Milyen legyen a nevelőközösség és a tanulóközösség kapcsolata? Mi az ön- kormányzat tartalma? Milyen társadalmi kapcsolatai legyenek, s ezeknek milyen hatása várható? Milyen legyen az önkormányzat szervezete, fórumainak hatásköre és felelőssége? Milyen hagyományai vannak? Milyen lehet benne a lányok szerepe, s milyen a fiúké? S az életkoré? Korántsem valamennyi témát említettünk e kérdésekkel. De ezek is jelzik: csakugyan közérdekűek nevelőknek és tanulóknak, s ha így van — még emezek szüleinek is! MEGHÍVÓ Keresse fel bemutatónkat az Agromasexpo '80 szakkiállításon! A vásárváros lll-as kapuja mellett könnyűacél-szerkezetböl kombinálva épített, teljes technikai felszereléssel ellátott kiállítási pavilon tekinthető meg. VARJUK LATOGATASAT DUNAI VASMŰ DUNAI VASMŰ DUNAUJVAR OS HíTÖST 1 I ISgste / az elgondolkoztató és figyelmet kívánó könyvet. Közigazgatás és politika Ugyancsak a társadalom szervezeti jelenségeit taglalja a Közigazgatás és politika című tanulmánykötet, amelyet dr. Bihari Mihály szerkesztett, írásai jórészt olvashatók voltak már a Társadalmi Szemlében. A közigazgatás reformjával kapcsolatos kutatások és vizsgálódások közérdeklődésre is számot tartanak. Ez időszerűvé teszi ezeket az írásokat és együttes megjelenésüket. A szerzők — Lakos Sándor, Lő- rincz Lajos, Raft Miklós, Schmidt Péter, Madarász Tibor, Verebélyi Imre, Szobosz- lai György, Dányi Pál, Békési László, Kilényi Géza és a kötet szerkesztője — a közigazgatás és a társadalom, jelesül a mi szocialista társadalmunk viszonyát vizsgálják: az igazgatás szerepét, feladatait, a hatalommal való összefüggését, határait; benne a képviselet körét; a bürokratizmus forrásait. A centralizmus és a decentralizmus, a helyi önállóságnak és a felsőbb irányításnak egyaránt szükséges volta és optimális kapcsolódása, a területi érdekek érvényesülése, a területi ga-dasági és politikai intézményrendszer és a közigazgatás összefüggése csakúgy fontos kérdés, mint a döntések meghozatalának útja, hatalmi, szervezeti és „érdekkörnyezete” vagy az állampolgár — az ügyfél — és az igazgatás (szervei) viszonya. Németh Ferenc humanizmus viszonyát vizsgálja, valamint a téves, anti- dialektikus következtetéseket bírálja. Az sem érdektelen, hogy függelékként Mendel Kísérletek növényhibridekkel című művét is olvashatjuk. Szociológia Papp Zsolt neve egyre gyakrabban szerepelt az elmúlt évek során folyóiratokban, lapokban nívós, gondolatébresztő, a mai nyugati világ — elsődlegesen a német eszmevilág, életmód, mentalitás — új jelenségeit meggyőzően ábrázoló és értelmező, társadalmi és eszmei gyökereikre, előtörténetükre visszavezető tanulmányok és cikkek alatt. Most könyvben kapunk teljesebb körképet a szerzőtől A válság filozófiájától a „konszenzus” szociológiájáig címmel a huszadik századi német polgári filozófia és szociológia történetéről, fejlődéséről, eszmevilágáról s ennek hátteréről. A századfordulótól az utóbbi évekig vezet a nagy ívű elemző áttekintés, így olyan izgalmas jelenségkör mögötti eszmei-társadalmi erjedésbe enged bepillantást, mint amilyen a hatvanas évek végének nyugat-németországi ifjúsági mozgalma volt heves tömegcsatározásaival, valamint e tömegmozgalom széthullása után a hetvenes évek anarchista-terrorista hulláma. Mindez eleven köz- érdeklődésre számot tartó, tz- galmas olvasmánnyá teszi ezt Szervezet szavunk annyifélét jelenthet, ahány vonatkozásban használjuk. S e fogalmak között csak az lesz közös, hogy mindegyik a szóban forgó jelenség felépülésére, bizonyos — meghatározott — önállóságú részeinek kapcsolatrendszerére utal. Ezúttal e szó sokféle jelentése körül rendeződnek azok a könyvek, amelyeket a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A genetika száz éve Az élőlények szervezetének parányi, de a szervezetet meghatározó részével foglalkozik I. T. Frolov és Sz. A. Pasztusnij könyve, A genetika száz éve: a modern genetika filozófiai problémáit elemzi. Ez a száz év forradalmi előrelépések sorát hozta a biológiában s azon belül a genetika területén egészen a tulajdonságokat átörökítő anyag „információjának”, „kódjának” — a tulajdonságokra vonatkozó, azokat átadó utasításoknak — az első megfejtéseiig. A szerzőpáros Mendel tanításaitól indul el, és a génsebészet problémájáig jut. Ugyanis a „modern genetikai koncepciók forrása nem más, mint Mendel elmélete”, mert „Darwin után feltehetőleg Mendel adta a legerősebb lökést a biológiai megismerés fejlődésének a genetika irányában”. A könyv a mendelizmus részletes taglalása után áttekinti a genetika további fejlődését, modern . módszereinek kialakulását, rendszerét, s végül a humángenetika és a Biológia, filozófia, közgazdaság Tudományok a szervezet körül helyreállítási tervek és leírások, valamint saját tanulmányai alapján elemzi ezeket csakúgy, mint a sírépítményeket — a türbéket — és a fürdőket. A részletes leírásokból a korabeli használatról, szinte az életről is képet kapunk. Nemcsak a szakembereknek fontos, a laikus olvasóknak is érdekes és tanulságos olvasmány (!) e kötet. Irtástól vetésig Takács Lajos könyve, az Ir- tásgazdálkodásunk emlékei igen nagy irodalomra és jegyzetapparátusra támaszkodva nagy részletességgel tárja föl a földművelésnek utat törő tevékenységet, az irtást. Elöljáróban, a kérdéskör európai kutatásáról ad képet, bemutatva az ide vonatkozó elméleteket, a német, a skandináv, a szláv, a francia és a hazai kutatások főbb vonásait. Ami a tárgyát illeti, azt igen sok szemszögből és igen sokféleképpen taglalja a könyv. Az irtás eszköztárát éppen úgy megismerjük, mint az irtás különféle módjait. Az irtás ösztönzője a foglalás lehetősége volt. Ennek módjait és jeleit ugyancsak részletezi e munka. Az irtási munkák kifejezéseit ugyancsak alaposan elemzi. Majd az irtást követő talajművelést is taglalja a vetéssel, sőt a gyomlálással bezáróan. Megtudhatjuk, hogyan, merre terjedt el egy-egy munkaeszköz — a kapa, a különféle sarlók és kaszák. Befejezésül azt a történelmi folyamatot követi nyomon, hogy a nagybirtok hogyan törekedett (jórészt sikerrel) visszaszerezni a földet, miután az irtás termővé nemesítette. [ hiteléből „csontokkal bajlódó művészt”, aki képeivel nem jelképet ad, hanem azt, amit: a megnevezett, az ábrázolt tárgyat, valóságdarabot, összefügéseket. így műve „a részletek hiteléből” áll össze.
