Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

Lenin évforduló Emlékülés Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 110. évfordulója al­kalmából szombaton a Kül­ügyminisztérium, az MSZMP külügyminisztériumi bizott­sága, valamint a Szovjetunió magyarországi nagykövetsége és az SZKP-nak, a nagykö­vetség mellett működő párt- bizottsága rendezésében ünne­pi emlékülést tartottak a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A bensőséges ünnep­séget Púja Frigyes külügymi­niszter, a Központi Bizottság tagja nyitotta meg. Ezt köve­tően Vlagyimir Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, majd Berecz János, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője méltatta Lenin munkásságá­nak, életművének jelentőségét. Az eseményen részt vett a Külügyminisztérium és a bu­dapesti szovjet nagykövetség sok vezető munkatársa, vala­mint a szocialista országok hazánkban akkreditált diplo­máciai képviseleteinek több vezetője és tagja. 1500 tonna fonal A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budapesti Fonógyárában 1680-ban mintegy ezerötszáz tonna fonalat gyártanak. Az el­múlt évben bevezetett gyártási ellenőrzési rendszer eredménye, hogy az első osztályií termékek részaránya nyolc százalékkal emelkedett. A minőség javulása fontos tényező, hiszen a gyár termékeinek nyolcvan százalékát külföldön értékesítik. Hivatása: a kirakatrendezés Gödöllőn a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat kultúrcikkboltjának ki­rakata április 4-ét igen érde­kes, s talán azt sem túlzás mondani, hogy egyedülálló, gondolkodásra késztető deko­rációval köszöntötte. Mintha Magyarország egy hatalmas kinyitott könyv lett volna. A bal oldali lapokon (három, s halvány piros, fehér, zöld alapszínű lapról van szó), a jelentősebb nagy alkotások látszottak. Összekötő jelkép Ezzel a kirakati dekoráció­val a tanácsi vállalatok kate­góriájában a megyei kirakat­versenyen Say György, a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat dekorá­ciós vezetője első díjat nyert. — Sok szép, érdekes kira­kat készült a versenyre. Miért éppen ezt találták a legjobbnak? — kérdeztem a zsűri elnökétől, Tóth Béláné- tól, a Népművészeti Vállalat tervező rendezőjétől. — Mondhatnám egyszerűen azt, hogy ez volt a legjobb. Persze ez igaz. De azzal is jobb volt a többinél, hogy megszokott kirakatrendezői módszerekkel alkotott teljesen újat. Beszélt a múltról, a je­lenről és a jövőről. Say György mozgékony fia­talember. Szépen, közérthetően fogalmaz. Azok közé az em­berek közé tartozik tehát, akiknek a vérében van: "ve­rünk, menni, dolgozni, tenni. Miért ezt a megoldást vá­lasztotta? — kérdeztem tőle. Azt a választ adta, amit a zsürielnök. Mivel a kirakat­verseny fő célja az volt, hogy méltóképpen köszöntse pár­tunk XII. kongresszusát és fel- szabadulásunk 35. évforduló­ját, ő arra gondolt, hogy a múltat, jelent és a jövőt ösz- szekötő történelmi eseménye­ket kellene valahogyan szim­bolizálni. Követelmények — Hogyan születik meg egy-egy kirakatnak az ötlete? — Nálam sokféleképpen — mondta. — Előfordul, hogy csak úgy véletlenül. De van egy jó módszerem is. Ha adott cél, hogy mit kell kife­jezni, akkor leülök és elkez­dek rajzolgatni. Felírok egy-egy szót. mondatot, készítek jó néhány skiccet. Húsz-harminc papírcetlit is teleszórok. így aztán egymás után elkészül húsz-harminc kirakattéma. Végül ezekből csinálok egyet. Amikor a kirakatversenyt értékelték, dr. Fekete Lajos, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese el­mondta, hogy szerinte a jó kirakatrendezőnek négy felté­telnek kell megfelelnie. Ezek: legyen politikailag képzett, tá­jékozott: jó kereskedélmi szakember; rendelkezzék mű­vészi érzékkel; legyen hagyo­mányos értelemben véye jó kirakatrendező. Say György egyetért-e ezzel a követelményrendszerrel? — Szerintem is az első fel­tétel, a politikai tájékozottság mellett, hogy ’•az ember a szakmával tökéletesen tisztá­ban legyen. A második, hogv becsületesen dolgozzék. Hat éve — Hogyan, miért lett kira­katrendező? — Mint sokan mások a mi szakmánkban, én is képzőmű­vészeti főiskolára akartam menni... De aztán szeren­csémre időben beláttam, hogy nincs elég kitartásom és te­hetségem. Van egy barátom, hallatlanul tehetséges, s csak a hetedik nekirugaszkodásra sikerült bejutnia. De az étj kudarcom nem kudarc, mert itt a helyem. Nekem a kira­katrendezés ' a hivatásom. S úgy lettem kirakatrendező, hogy ott álltam egy érettségi­vel, de szakma nélkül. Mit csináljak? Végül egy ismerő­söm példáját követtem; ahogy ő, úgy én is jelentkeztem a kirakatrendezői iskolára. És nagyon megdöbbentem, hogy felvételizni kell, meg hogy négyszeres, ötszörös a túlje­lentkezés. De Sikerült. Szenté Pál Fofyószeeháíyosási ie^wek Gátak közt folyik majd az Ipoly Az elmúlt évszázadok so­rán sokszor verték félre a ha­rangokat Észak-Pest megye kis községeiben: jön az árvíz. Az Ipoly furcsa folyó. Gyak­ran képes rá, hogy méter magas vízzel öntse el az egész környéket, máskor majdnem száraz lábbal kelhet át rajta az ember. A felszabadulás élőtt nem sokat törődött a nemes vármegye azzal, mi lesz Letkés, Ipolyvece, Dejtár la­kóival, ha jön az árvíz. Sem­miféle folyószabályozási, me­derrendezési munka nem volt itt. Az első intézkedések a helyzet megváltoztatásáról 1954-ben születtek. Ekkor ál­lamközi egyezménnyel hatá­rozták el az Ipoly-mente ár­vízmentesítését és medersza­bályozását. , Szélsőséges vízállás A legnagyobb szabású mun­kálatok 1966-ban kezdődtek el. Ekkor készült el Balassa­gyarmat árvízvédelmi rend­szere. De ismerkedjünk meg magával az Ipoly folyóval. Varga Tiborral, a Közép-Du- navölgyi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi csoportvezetőjé­vel beszélgettünk: — Az Ipoly a szlovák érc­hegységben fakad és Szobnál torkollik a Dunába — mond­ta. — Teljes hossza ősállapo­tában, tehát szabályozás és rendezés nélkül 230—240 kilo­méter. Ebből 172 kilométer hosszan alkotja a csehszlo­vák—magyar közös határt. Vízjárása szélsőséges. Nagy vízállás idején a torkolatnál 680 köbméter vizet önt a Du­nába másodpercenként. Kis vízállás idején csak -2—3 köb­métert. Ez óriási eltérés, s ehhez alkalmazkodva kell a rendezési munkálatokat meg­tervezni, A folyó vízgyűjtő te- rülete 5100 négyzetkilométer, ennék kétharmad része cseh­Statisztika: tartalommal B ozsó Lászlóné tegnap nem tudott el­jönni az országgyűlési képviselőjelö­lő gyűlésre. Hosszabb ideje beteges­kedik, kérte nyugdíjazását, kérte, te­kintsenek el jelölésétől. Bozsó László­né egy évtizedig — két választási ciklusban — állt helyt, megbízatását úgy teljesítette, hogy az új képviselő jelölésénél több felszó­laló is ismételte: legyen olyan, mint Bozsóné volt. Milyen volt Bozsó Lászlóné? Egyszerű, a munkásokkal, a termelőszövetkezetek tagjai­val szót értő. Mindenkit mindig meghallga­tott és ahol tudott, segített. Bizonyára a „nem”-et is emberségesen ejtette ki, mert tegnap, amikor méltatták tevékenységét, egész magatartását példaként emlegették. Közbejárt a valkói kereskedelmi ellátás ja­vításáért, a vízmű építésének gyorsításáért. Dányban is új a bolt, az óvoda gondja sem oly feszítő, ma is nagyon sokfelé rossz az út, de amennyire tellett, ott megjavították. A képviselőnek nemcsak az a dolga, hogy elintézzen, hogy talpaljon valamilyen építé­si, fejlesztési ügyben. A képviselő sokszor csak beszélget, tudakozódik, hallgatja a ja­vaslatokat, a bírálatokat — együtt él vá­lasztóival. Ügy, mint Bozsó Lászlóné. Bazán István, a bagiak és a hévízgyörkiek nevében mon­dotta: a régi képviselő fizikai dolgozó volt, jól értette választói gondjait-bajait, ezért örülnek, ha az új jelölt is fizikai dolgozó. Milyen legyen az új jelölt? Mit vár tőle a több mint 30 ezer választópolgár? Pálinkás Istvánná az új jelölt. Túrán szü­letett, Túrán a tsz-ben kezdett dolgozni és ma is ideköti minden. Békés Istvánná, aki nyolc éve ismeri a jelöltet, így fogalmaz: mindig mindenkivel emberi hangon beszél. Különbséget tud ten­ni dolog és dolog között. Türelmes, jó vele együtt lenni. A bagi iskola igazgatója annak is örül, hogy Pálinkásné anya, hétéves kislánya van. Azt várja tőle, hogy a szülők között el tud­ja majd érni, ne szoktassák le gyermekeiket a munkáról. Kicsi korban még segíthet a gyerek, később azonban egyre gyakrabban hallatszik: „Ne nyúlj semmihez, bepiszkolód magad, vigyázz a ruhádra...”. A fizikai dol­gozó képviselőjelölt segítsen megértetni: a munka a legemberibb a világon. A vác- szentlászlói Zöld Mező Tsz tagjai hívták Pá­linkás Istvánnét: jöjjön olyan gyakran kö­zéjük, mint ahogy Bozsó Lászlónét, látták. Edvi Lajosné húsz éve ismeri Pálinkásnét, munkában szorgalmas, családi életében pél­dás ember — ajánlotta a gyűlésnek. — Ha a közösség segíti, nem lesz baj. A 3. választókerület lakói eddig is készek voltak a munkára, ha közösségi érdekben szólították őket. Épült itt tíz év alatt sok minden, amihez alig kértek-kaptak állami támogatást. Érdekesen fogalmazott Turján József nyug­díjas vasutas: Pálinkás Istvánná nem ismer­te á múltat, legfeljebb filmeket, dokumentu­mokat látott. Ennek a társadalomnak a szü­lötte, hiszen 1947-ben látta meg a napvilá­got. Ö is példája annak, hogy a mai húsz­harmincévesek mennyivel okosabbak, mint az előtte járók. De kérdés, hogy ezek az okos fiatalok megtalálják-e és megállják-e a he­lyüket? Ennél a jelölésnél is felvetődik a kérdés. A válasz csak igen lehet, mert az itt élők ismerik a jelöltet, itt nőtt fel közöttük, itt fejlődött olyanná, hogy most bizalmat ka­pott. Ügy mint a többi fiatal, mert mosta­nában a Galga vidékén igencsak sok ifjút ru­háznak fel nagy feladattal. Amikor Pálinkás Istvánnét, a törékeny sző­ke asszonykát egyhangúlag képviselőnek je­lölték a túrái gyűlésen, az addig sápadt arc kipirult. Azt mondta, most jött ki rajta min­den izgalom. Hogyne izgulna, hogyne félne: az a nagy bizalom, amit számára szavaztak máris fel­ébresztette felelősségét. El tudja-e látni meg­bízatását? Megfelel-e a nagy várakozásnak? A kétgyermekes vasutascsaládból származó szakmunkás asszony valamilyen nagy ma­gaslatra érkezett. Szerencsére Pálinkás Ist­vánná feladathegyet és nem dicsőséghegyet lát maga előtt. Férje, aki ugyancsak ebben a tsz-ben traktoros, átfogja a vállát, biztat­ja, majd segít, ne féljen. Biztatják a többiek is: aki fegyelmezett volt eddig is a munkában, szívesen vállalt munkát a közösségért, bri­gádja aranykoszorús szintet is elért, ember- szeretetével másokat is munkára sarkall — r-'ük nincs mitől félni. P álinkás Istvánná Pest megye 29 or­szággyűlési képviselőjelöltje közül egy. Újra átnézem az adatokat: fia­tal: 1947-ben született, nő, fizikai munkás, termelőszövetkezeti tag, munkás származású. Mintha az optimális sta­tisztika győzött volna. S valóban, Pálinkás Istvánná akár a jelölések szimbólumává vál­hatna: hazánkban megbecsülik a nőket, a fiatalokat, a kétkezi dolgozókat, azokat, akik úgy rendezik be, építik fel életüket, hogy már ifjú koruktól másokat szolgáljanak, s ha az nagyon nehéz is, teli van buktatóval, öröm­mel vállalják, megtisztelésnek érzik. S. A. szlovák, egyharmada pedig magyar területre esik. A je­lenlegi 172 kilométeres határ- szakasz a rendezés után 133 kilométerre csökken. Levágjuk a folyó alkotta kanyarokat, új mederbe tereljük a vizet. ' Közös terv — Mi teszi szükségessé a folyó szabályozását? — Bizto­sítjuk, hogy a legmagasabb vízállás esetén se öntsön el az Ipoly lakott, illetve mezőgaz­daságilag hasznosítható terü­leteket. A folyószabályozással népgazdasági érdekeket is szolgálunk,, az öntözés a folyó­menti területeken ugyanis na­gyobb mértékben lesz lehetsé­ges a rendezés után. — Okoz-e nehézségeket, hogy az Ipoly határfolyó? — Nem, sőt sokat könnyít. Közös rendezési terveket ké­szítünk, a munkálatokat vi­szont egy-egy helyen mindig az egyik ország vállalatai vál­lalják. Az idén kezdődik meg a csehszlovák oldalon a Male Kosihy—Postovce szakasz ren­dezése. Ez a magyar oldalon az lpolytölgyes, vámosmikolai része, melyet például a cseh­szlovák fél hoz rendbe. Mivel nem lehet csak az egyik ol­dalt szabályozni, így a külföl­di partner a magyar rész ren­dezését is megteszi, s a költ­ségeket is vállalja. Természe­tesen mindig az az állam fi­zet és épít, amelyiknek egy- egy szakaszon nagyobb az ér­dekeltsége a rendezésben. A csehszlovák fél igen értékes mezőgazdasági területekkel rendelkezik a túlparton, s. en­nek jó részét rendezés nélkül az árvíz fenyegeti. Tehát sür­gősen megépítik a védvonala­kat. Ahol a magyar részen nagyobb az árvízveszély, ott mi építünk. így például 1975- ben készültek el a letkési véd-; művek. Visszackizzadás — Befolyásolja-e a munká­latokat a bős—nagymarosi du­nai vízilépcső építkezése? — Természetesen új felada­tokat állít elénk. A Duna duz­zasztása körülbelül Ipolytöl- gyesig jócskán megemeli az Ipoly vízszintjét is. Szaknyel­ven ezt úgy hívjuk: vissza- duzzasztja a vízszintet. Ezen a szakaszon nagyobb méretű építkezésekre lesz szükség, Letkésnél például 6 kilométer hosszan új védvonalakat eme­lünk, elvégezzük a medersza­bályozási munkálatokat, át­emelő és szivattyútelepeket létesítünk. Valószínűleg már az idén elkészülnek az építke­zés i kiviteli tervei, így nem­sokára sor kerülhet a konk­rét munkálatokra is. K. A. E. ifjúsági brigád liácoft Hangja van a versenynek A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyárának kerítésén olvasható, messzire látszó so­rok. Belül hatalmas tábla ad­ja tu 'túl a munkaverseny eredményeit. Mindenki olvas­hatja, mindenki láthatja, sem­mi sem titok. S őszinte légkör a minden­napi munkában is. Ha vala­melyik gyártósoron selejt ké­szül, nem restellik nyilvános­ságra hozni, ha valamelyik kis kollektíva nem a követelmé­nyeknek, vállalásoknak meg­felelően dolgozott — vissza­minősítik. Rangja, hitele van a szocialista munkaverseny­nek. Garanciával Bayer László, a szakszerve­zeti bizottság szervező titkára tájékoztat a gyár életéről: — Gyártmányaink többsé­ge — konténer. Két gyártóso­runk dolgozik a termék elő­állításán. Az acélból készült konténerek tőkés exportra ke­rülnek, a múlt évben már a tízezredik darab. Nem dicsek­vés, de vásárlóink elégedettek a termékeinkkel. Pedig nem kis- követelményeknek kell megfelelnünk, például a fes­tésre három év garanciát vál­lalunk. Az átvevő olykor még a festékréteg vastagságát is el­lenőrzi. Egy. hat méter hosz- szú konténertestnél milliméte­res pontossággal kell dolgoz-' nunk. Hazai megrendelőknek alu­míniumból is gyártunk konté­nereket, készülnek még itt különböző típusú alumínium mentőcsónakok és halász-va­dász csónakok. Bérmunkában végzünk forgácsolásokat, il­letve gyártunk vagonajtókat. Hegesztők, lakatosak Nyári Ferenc, a Komócsin Zoltán ifjúsági brigád veze­tője így beszél munkájukról: — Talán a versenymozga- lom sikerének kulcsa az, hogy idejében tájékoztatnak a főbb célkitűzésekről. Ehhez aztán ki-ki a maga területén hozzá­teszi, amit el tud érni. 1976. január elseje óta dolgozik együtt a brigád, hegesztők, la­katosok, ötször kaptunk aranykoszorút, a KISZ KB di­csérő oklevelét két ízben ér-; demeltük ki. — Milyen vállalást tettek a kongresszus tiszteletére ? — Lényegében két részből állt a vállalásunk, az egyik még a múlt évre szólt: két­száz darab BALK-konténer el­készítését vállaltuk és teljesí­tettük december 17-re. Ez munkaigényes, drága termékl Ebben az évben, a tervezett­hez képest plusz negyven da­rab konténer elkészítéséhez járulunk hozzá. Vállalásunk elsősorban a jó munka, mert a mennyiség minőség nélkül semmit sem ér. Az idén a gyárnak hatszáz. darabbal kell növelnie termelését, változat­lan minőségi követelmények mellett. Nem lesz könnyű. Ök tizenegyen igyekeznek legjobb tudásuk szerint dol­gozni. Jó a csapatuk, sokat vannak együtt, annak ellené­re. hogy jórészt bejárók a brigád tagjai. A társadalmi munkákból is kiveszik részü­ket, a Komócsin Zoltán kol­légiumot patronálják a város­ban. Az elmúlt év különösen ne­héz volt. Tiszafüredi gyáregy­ségük is bekapcsolódott a kon­ténergyártásba. Mintegy nyolc hónanon keresztül ez a brigád is közreműködött az ottani * dolgozók betanításában. Konténerutca Körbejárjuk a brigádveze­tővel a gyártósort. A revét- lenítő egy kisebbfajta malom­hoz hasonlít. Automata gép viszi be a rozsdás alapkeretet, a majdani konténer alját, egy szoba nagyságú zárt dobozba, ahol hatalmas villanymotorok lapátjai , apró hengeres dara­bokkal bombázzák le a rozs­dát. A mintegy tíz percig tar­tó folyamat után megfordít­ják, majd fél órán belül fé­messzürkén, kicsit érdes felü­lettel kerülhet továbbépítésre a „pillér”. Vácon több nagy gyár van. A hajógyárat a legjobbak kö­zött emlegetik. A KISZ váro­si bizottsága értékelni szokta az ifjúsági brigádokat. A Ko­mócsin Zoltán ifjúsági szocia­lista brigád — a többi gyár harminckét kollektívája közül — a legjobb három egyike. Bérczessy Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents