Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

dunakeszi O^itop A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tavaszi mozgolódás Pezsdili az élet Propagandisták napja Lenin eszméinek hirdetői Ma délután Jelölő gyűlés Az országgyűlési képvise­lők, a helyi és megyei ta­nácstagok megválasztására már megkezdték az előkészü­leteket Dunakeszin is. A tanácstagi jelölő gyűlések előadóinak és levezető elnö­keinek értekezletét kedden tartották meg a tanácsházán. Dunakeszin 65 választókörzet­ben tartanak gyűléseket, ame­lyeken a Hazafias Népfront képviselője javaslatot tesz — de bárki más is tehet — a körzet tanácstagjának szemé­lyére. A körzeti tanácskozáso­kat április 21. és 28. között kell lebonyolítani. Ezzel, s a választások teljes előkészíté­sével összesen 320 megbízott foglalkozik a városban. A művelődési központban ma délután 3 órakor ország- gyűlési képviselő jelölő gyű­lést tartanak, melynek elő­adója Mct.vkó Gyuláné városi tanácselnök lesz. A gyűlésre várják a választókat. Stehlik Ferenc, a MÁV Du­nakeszi Járműjavító üzemé­nek személyzeti előadója csak tavaly augusztus óta gyako­rolja a jelenlegi hivatását. Az­előtt a gyár függetlenített KISZ-titkára volt. Az ifjúsá­gi mozgalom fejlesztésében elért eredményeiért csak pár hete kapta meg a Munka Ér­demrend bronz fokozatát. Jöjjenek a fiatalok — Átadtam a stafétabotot, jöjjenek a fiatalok — mond­ja, s ezen elmosolyodom, mert még csak 31 éves. — A mai tizenévesek más­ként gondolkodnak, mint ahogy mi gondolkodtunk an­nak idején — folytatja — Más kor ez. Csak a velük egyidősek érthetik meg őket. Fiatalítani kell a vezetősége­ket. Napfény, pattanó rügyek, itt-ott már csipkefehérbe bo­ruló gyümölcsfaágak. A ma­gára oly sokáig várató idei ta­vasz csalhatatlan jelei. Az el­múlt napokban megélénkült az utca, s tarka, ellentmondá­sos a kép. A tornaórát tartó kisiskolások atlétatrikóban fu­tottak a kitűzött cél irányába, a nők könnyű, tarka ruhákba öltöztek, míg mások még min­dig nem mertek hinni a jó idő­nek, s felöltőben indultak el otthonról a kissé hűvös reg­geleken. — Lesz majd belőlük egy­kor helybéli munkás? Befogad a város — Jósolni nehéz. Aki ma­rad, azt befogadja a város, és pár év alatt le tud települ­ni. A szövetkezeti ifjúsági la­kótelep építését mi három éve kezdtük, s jövőre 60 la­kás kész is lesz. Aztán szer­vezzük a következő csopor­tot. — Mint mondta, Hatvanból került Dunakeszire. Itthon ér­zi már magát? — Én igen. Szeretem ezt a helyet, és már nem is tud­nék innét elmenni. Derű, tavaszi jókedv áradt a pesti uszodába vonatozó kis­iskolások ajkáról, akik dalolva érkeztek meg az újpesti állo­másra. A hét végén és hét köz­ben a munka utáni órákban benépesült a határ is. A kert­barátok segítségével felpar­cellázott parlagföldeken már minden négyzetméternek akadt gazdája. Az új bérlők kint se­rénykednek a gondjaikra bí­zott telkeken. Az idén rend- beteszik a régen nem művelt talajt, s amit lehet, már ebben az évben is termelnek azon. Ismét gyorsul a tempó, sza­porodik a munka a politikai testületek, a társadalmi szer­vezetek házatáján is. Megkez­dődtek a tisztújító eseményso­rozatok előkészületei. A taná­csok után a társadalmi szer­vezetek következnek. Itt is, ott is készül már a mérleg, a vá­lasztók, a szervezet tagsága elé kerülő beszámoló. Minden fó­rumon lesz miről beszámolni, hiszen az elmúlt évek válto­zásai, eredményei jelentősek. Olyanok, amelyek nap mint nap szembetűnnek, melyek megszületésénél az üzemek dolgozói, a város lakói is jelen voltak. Választók és választot­tak együtt munkálkodtak az eredményekért, s ha a közel­jövőben sorra kerülő tanács­kozáson az újabb igények meg­fogalmazódnak, a többség bi­zonyára a maga cselekvési szándékát is hozzágondolja majd a javaslataihoz. A propagandáról gyakran beszélünk leegyeszerűsített formában, egy-egy rendez­vény népszerűsítését értve alatta. A politikai propagan­da feladata az eszme terjesz­tése, érvek, tények rendszere­zett felsorakoztatása a meg­győzés és tájékoztatás érdeké­ben. Tudatformálók Dunakeszin összesen 210 társadalmi munkás segíti a munkahelyeken a dolgozók rendszeres tájékoztatását, s irányítja a különböző politi­kai tanfolyamokat. A pártok­tatásban részt vevők képzésé­ről például 60 előadó és veze­tő propagandista gondoskodik, akik közül 51-en 30 és 50 év közöttiek. Az előadók fele egyetemet vagy főiskolát vég­zett. Nagyjából hasonló ará­nyok alakultak ki a szakszer­vezeti bizottságok és más tár­sadalmi szervezetek tanfolya­main is. A pártoktatásban az A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tár­gyalta meg és hagyta jóvá az 1980. évi OTP lakásértékesítési névjegyzéket. Az idén az aláb­bi névsorban szereplők jutot­tak lakáshoz. Nagy Lászlóné, Dúlna Lász­ló, Serényi Vilmosné, Simon Ferencné, Kányvási Tóth Éva, Madura István, Tóth Miklós- né, Magyar János, Papp Sán­dor, Jáni Jenőné, Mácsai Emil- né, Komáromi Róbertné, Vígh György, Kocsis József, Nagy idén 935-en vesznek részt. Ezenkívül 608-an politikai vi­takörbe járnak. Jelentős szá­mok ezek, amelyek nemcsak a társadalmi kérdések iránt érdeklődők számát jelzik, ha­nem a propagandisták szerve­ző. irányító készségét is di­csérik. Aki évente 10 alka­lommal részt vesz a foglal­kozásokon, kérdez, hozzászól, eszmét cserél, nemcsak önma­ga lesz tájékozottabb, hanem nézeteivel, szemléletével a környezetében élők tudatát is formálja. Áldozatkészen Hazánkban sokféle fóruma van a politikai ismeretterjesz­tésnek. Az elmúlt évtizedek­ben gazdag tapasztalatok ala­kultak ki, miközben az egyre érdekesebbé váló oktatási for- mák iránt is növekedett az érdeklődés. Dunakeszin a ma- gasabbfokú politikai képzést szolgáló marxizmus—leniniz- mus esti középiskolájában az István, Szabó Istvánná, Lut- tenbreger Istvánná, Gémesi József né, Orosz Sándor, Egri Istvánná, Várhelyi Béla, Ber- tényi Imre, Tóth Károly, Illés Istvánná, Jurtin Lászlóné, Bezensek János, Nagy István­ná, Szokolai János, Füstös Miklósné, Nyíri Mihály, Kramm Jenő, Kovács Gusz- távné, Szabó Benő, Fekete Sán­dor, Harangozó Lajos, Fekete Dániel, Laczkó József, Varga Gyuláné, Jasinka Ervinné, Ká- csor Jenő, Majoros Imre, Ba­liga Ferencné, Vitkóczky Amb­rus, Bánki Tibor, Frittmann Béláné, Pompor Zoltán, Mol­nár Lajos, Bódi Jánosné és Kovács Józsefné. idén 51-en, az esti egyetem kihelyezett tagozatán 73-an, a speciális továbbképző tagoza­ton 16-an folytatják tanulmá­nyaikat. A propagandista a valóság­ról szerzett ismeretei alapján kialakult meggyőződését ter­jeszti, a szocialista tudat for­málását segíti elő. Érveinek rendszerét maga is tanulással építi fel, továbbképzésben vesz részt, fejleszti vitakészségét Másoknál több időt kell fordí­tani a tájékozódásra, előbb, gyorsabban azoknál, akiket tá­jékoztat. A társadalmi mun­kának ez a sajátos formája is nagy szorgalmat igényel, sok áldozatot, lemondást a szabad idő rovására. E munka fon­tosságát, a tisztség betöltőinek jelentős társadalmi szerepét ismeri el a társadalom a pro­pagandisták napjának meg­ünneplésével is. Emlékezve A dunakeszi ünnepségre áp­rilis 21-én, délután 2 órakor kerül sor a művelődési köz­pont vörös és zöld termében. A nap keretében elméleti konferenciát tartanak a város üzemi és vezető propagandis­táinak részvételével. Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából Katona István, a városi pártbizottság titkára tart megemlékezést. Ezután Villási László tanácselnök-he­lyettes tart előadást a város- politikai célkitűzések időará­nyos teljesítéséről és a továb­bi tervekről. Rónai Árpád, a pártbizottság első titkára ju­talmakat ad át a legjobb pro­pagandistáknak. A Lenin-parkban délután 4 órakor kezdődő koszorúzás! ünnepségen Kiss Gyula, a Du­nakeszi Házgyár MSZBT tag­csoportjának ügyvezető elnö­ke tart megemlékezést, majd a város MSZBT-tagszervezetei és az iskolák képviselői helye­zik el koszorúikat a Lenin- szobor talapzatán. Ismerd meg szűkebb hazádat Beilleszkedett Nem mennék el... Új lakástulajdonosok A városi tanács jóváhagyta a névjegyzéket Tagja a városi és a megyei KISZ-bizottságnak, segíti a gyáriakat, s a munkája mel­lett az egyik üzemi párt- szervezetnek is ő a titkára. — Mikor van szabad ide. je? — Szombat-vasárnap, egy kevés. Akkor van idő a ta­nulásra is. Munkakörébe a termelő üzemegységek személyzeti munkája, a műszakiak és a művezetők képzése, tovább­képzése és a műszaki után­pótlás tartozik. Ezenkívül ő foglalkozik a gyár egyetemre került ösztöndíjasaival. Vajon nem túl fiatal még erre a nagy emberismeretet igénylő feladatra? — gondo­lom beszélgetés közben. Csakhogy az emberek nem egyformák. Van aki ilyen idős korára kezd komolyan dolgozni, más meg egy fél életre szóló tapasztalatot gyűjt már. Jól. szervezetten Stehlik Ferenc 1963-ban lett esztergályos tanuló, s már akkor a KISZ szervező titká­ra volt. Aztán mint a tmk dolgozója került be a válla­lati KISZ-bizottságba, majd a katonai szolgálat alatt zász­lóalj KISZ-titkárnak válasz­tották. 1989-től a váci járási ifjú gárda parancsnoka. Az­tán 1974-től a gyári KISZ-bi- zottság függetlenített titká­ra. — Sok segítséget kaptam a gyártól, s a jó eredményeket sikerült tovább gyarapítani — emlékezik vissza. — Most 320 ifjú kommunistánk van, ami csaknem 48 százalékos szer­vezettséget jelent. A tagság többnyire 20—30 évesekből áll, pedig a tizenéveseknek még náluknál is nagyobb szüksé­gük lenne a mozgalom segít­ségére. A szakmunkástanulók messze vidékekről kerülnek ide, ritkán tudnak hazautaz­ni, s hiányzik nekik a csa­lád. Mi gyakran összeírjuk a kívánságaikat. Kulturális _ és sportprogramokat szervezünk részükre, de úgy tűnik, hogy a direkt formákat nem na­gyon kedvelik. Úttörők sikeres helytörténeti vetélkedője A hivatásos népművelő kí­váncsiskodó kérdést tett fel a klubban foglalatoskodó gyere­keknek. — Szerintetek meny­nyi lehet a város lakossága? — kérdezte. Mivel nagyon bi­zonytalan válaszokat kapott, s a válaszolók tízezres nagyság­rendben is elvétették a valódi számot, tovább firtatta, mit tudnak városukról, ahol élnek, s talán már itt is születtek. Mint kiderült, a városrészek neveit is kevesen ismerték, a városon kívüli határneveket pedig még kevésbé. Közkívánatra Ha az iskolai keretek között kevés óraszám jut a helyisme­retre, másféle segítség után kell nézni. A honismereti ne­velésben például jó partner lehet az úttörő mozgalom. Az úgynevezett 4 plusz I-es fel­adatrendszer célja, hogy a ki­sebb gyermekközösségeket is tartalmas, közös programok szervezésére ösztönözze. A sok­féle feladat között egy például a lakóhely felszabadulásának, történetének feldolgozása. E feladatrendszer keretében olyan értékes eredmények szü­lettek, hogy az úttörőcsapatok és az iskolák vezetői javasol­ták a mozgalom városi elnök­ségének : szervezzenek városi v. rsenyt. A település múltjá­ról, jelenéről, jövőjéről szóló helytörténeti vetélkedőt végül az úttörő elnökséggel együtt a Hazafias Népfront városi bi­zottsága és a KISZ-bizottság szervezte meg. A három nagyüzem, a Járműjavító, a Mechanikai Laboratórium, és a Gyüfő vezetősége 1000—1000 forintot adott a versenydíjak vásárlására, a Hűtőház pedig már korábban átutalt egy na­gyobb összeget a KISZ-nek, hasonló célokra. A Bőripari Ktsz két futball-labdát ajándé­kozott a versenyben részt ve­vő nyerteseknek. Városcímer A 4. sz. általános iskolában j még látható a gyerekek mun­káiból rendezett kiállítás. Vár­kúti Zoltánnak, a 2. sz. álta­lános iskola ötödik c. osztá­lyos tanulójának városcímer- terve pajzs alakú, s a közepén ott látható a vasúti kocsi, a magnetofon, a labda, a befő­zésre kerülő kék szilva s a ló ábrája, a városban folytatott mesterségek szimbóluma. A többi gyerek is hasonlóképpen rajzolta meg a város címerét. Közülük nem egyen ott van a Dunát szimbolizáló, átlósan festett kék szalag is, s valami­lyen formában mindegyiket nemzetiszínű motívumok éke­sítik. A címertervezés a ver­seny egyik feltétele volt. A másik a gyűjtés, amelynek kincsanyagából a község régi szokásait, népviseletét bemu­tató fotók és tárgyi dokumen­tumok láthatók. Az alagi lo­vashajtó villájának kapuosz­lopán elhelyezett névtábla a rég letűnt úri világot, a köz­ség korabeli társadalmi réte- geződését juttatja eszünkbe. Gyűjtöttek régi térképeket és a városról szóló iratokat. A gyűjtésben különösen szorgal­mas munkával jártak elöl a 3. sz. általános iskola honis­mereti szakkörének tagjai. Malomárok A 4. sz. iskola aulájában volt a verseny is. Az iskolák úttörőcsapatai 10—10 verseny­zővel nevezhettek be, s a hely­színi feladatok megoldásán kí­vül bárki segíthetett a felké­szülésükben. A versenyzőknek magnetofonfelvételt kellett ké­szíteniük egy Szocialista Ha­záért Érdemrenddel kitüntetett dunakeszi lakossal. Be kellett mutatniuk az iskolájukat pat­ronáló üzemeket és a testvér KISZ-szervezeteket. A város térképén meg kellett mutat­niuk merre van a Malomárok, a Révdűlő, a Julipart s a töb­bi határrész. A sokféle kérdés­re ügyesen válaszolgató kis­diákok között nagyon szoros verseny alakult ki, aminek a végeredményeként első helye­zést ért el a 3-as sz. iskola. Az 1-es lett a második, s azonos pontszámmal harmadik a 2-es és a 4-es. — Nemes vetélkedés volt — mondja Lipniczki Ferenc vá­rosi úttörőelnök. A gyerekek jobban megismerték városu­kat, a szűkebb hazát, amely nélkül nem lehet igazán is­merni és szeretni a nagyobbat sem. Pályán kívül Ha már találkoztunk — Ne vegye rossz néven, de ha már találkoztunk, kérdez­nék egyet-mást a csapatáról. — Várom a kérdéseit. Jeszenszky István, a Duna­keszi Vasutas Sportegyes üiet labdarúgóedzője a sporttelepi Nyertes brigádok Múlt heti számunkban hírt adtunk a József Attila nevét viselő szocialista brigádok irodalmi vetélkedőjéről. A művelődési központban meg­tartott nemes versengésnek azóta a végeredményét is megtudtuk. A város üzemeiből összesen 9 brigád versenyzett 4—4 tag­gal. A legjobb eredményt el­érő brigádtagok közül első helyezést ért el: Leszák Já­nos, a Mechanika Laborató­rium dolgozója. Ebből az üzemből került ki a második helyezett is, Pallagi Sándorné személyében. Harmadik lett Varga János a Dunántúli Me­liorációs Vállalat (Talajjaví­tó) dolgozója. A versenyző brigádok és a legjobb helye­zést elérő versenyzők emlék­lapot, a három első helyezett ezzel együtt József Attila- verseskötetet kaptak jutal­mul. Az asszonyok örömére megállóban szállt fel az au­tóbuszra. — Az idei szezonban let­tem a dunakesziek edzője — mondta. — Sajnos, az eltelt idő alatt nem tudtunk vál­toztatni a csaknem három év óta tartó gyenge szereplése­ken. Ebben az évadban az NB Il-ben való bentmáradást, legalább a tizedik hely eléré­sét terveztük. Most a 19. he­lyen vagyunk, s nagy a ki­esés veszélye. — Mi az oka, hogy így ala­kult? — Több oka is van. A ka­pusunkat például villámigazo- lással vitte el tőlünk a Buda­pesti Vasas. Azaz máról hol­napra, hogy még intézkedni sem tudtunk. A csapat átlag- életkora 28 év. Ez a labdarú­gásban túl magas, tehát fia­talítanunk kellene, azaz már korábban is kellett volna. Egy csapat életében az érzelmi té­nyezők is sokat számítanak. Nekünk volt olyan mérkőzé­sünk is, amikor a csapatban csak három helybeli játékos szerepelt. Ha netán kiesnek, s a me­gyei első osztályban kezdenek jövőre, vissza tudnak-e ke­rülni valaha az NB II-be? Le­hetséges volna például a ne­velést az iskolákban kezdeni, s négy-öt év alatt egy új, te­hetséges gárdát felnevelni? — Akár két-három év alatt is. Már most kezdjük szere­peltetni a fiatal, tehetséges játékosokat, akik bár még ke­vés tapasztalattal rendelkez­nek, de a jövő érdekében szó­hoz kell, hogy jussanak. Egyébként még egyáltalán nem dőlt el a kiesés. Sokat tehetnek a bentmaradásért a játékosok, segíthet a sport- szerető közönség és a város vezetői részéről érkező tá­mogatás is. Megnyitották Dunakeszin a Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet új női fodrászüzletét a 2-es számú főút mellett. Az épület felújí tása csaknem 400 ezer forint­ba került. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents