Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-18 / 90. szám
Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Megkezdődtek a jelölő gyűlések A lakóhely dolgairól is szóltak (Folytatás az 1. oldalról) tartozó négy település fejlődését a legutóbbi választások óta. Hangsúlyozta, hogy e négy — jórészt munkások lakta — község sok olyan gonddal küszködik, mint a többi agglomerációs település, de az is tagadhatatlan, hogy az elmúlt években meggyorsult a fejlődés. Ez részben a több állami támogatásnak, de jórészt annak köszönhető, hogy a lakosság egyre inkább maga is kész tenni lakóhelye gyarapodásáért. Dr. Barna Lajos ismertette a jelölő gyűlés résztvevői előtt, hogy a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága Ismét Gáspár Sándort javasolja képviselőjelöltnek. Elmondta: Gáspár Sándor 45 éve vesz részt a munkásmozgalomban. Mint a hazai szak- szervezeti mozgalom vezetője és mint a Szakszervezeti Világszövetség elnöke egyaránt kimagasló személyisége a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak, s mint Pest megyei képviselő is példamutatóan, szívvel-lélekkel eleget tesz megbízatásának. Szigetszentmiklós, Szifrethalom', Halásztelek és Tököl küldöttei Gáspár Sándort jelölték országgyűlési képviselőnek Halmágyi Péter felvétele Történelmet formáló egyéniség Ma is élő forradalmi eszmék IIO éve szüléiéit Lenin Korunk világtörténelmet formáló kiemelkedő személyisége, Vlagyimir Iljics Lenin emléke előtt tisztelegtek születésének 110. évfordulója alkalmából csütörtökön a Pataky István Művelődési Központban. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a szocialista országok budapesti kulturális központjai közös ünnepségén Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Vályi Gábor, a Béke-világtanács tagja, az Országos Bóketanács alelnöke méltatta Lenin forradalmi eszméinek magyarországi térhódítását, a magyar kommunisták, a munkásmozgalom küzdelmét, a Tanács- köztársaság nagy eredményeit, a szocialista világrendszer jelentőségét. Ezt követően az ünnepségen — amelyen részt vettek a szocialista országok budapesti kulturális központjainak vezetői — a magyar néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének énekkara, valamint szovjet és magyar vendégművészek adtak kulturális műsort. Egységesen, felelősséggel A KISZ KB az ifjúsági szövetség feladatairól Csütörtökön ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta és elfogadta Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját a párt XII. kongresszusáról, az ifjúsági szövetség ezzel összefüggő néhány feladatáról. A KB örömmel állapította meg, hogy a párt megtisztelő figyelmet fordított a KISZ KB .által megfogalmazott véleményekre, javaslatokra is, s azok — akár a demokratizmusról, az ösztönzőbb bérezésről, a pályakezdésről, a fiatalok lakásgondjainak megoldásáról, vagy az ifjúság megítéléséről volt szó — megfelelően tükröződnek a kongresszus dokumentumaiban. A kongresszus egész tevékenységében nagy hangsúlyt kapott az ifjúság, a párt ifjúságpolitikájának megvalósítása és a KISZ munkája. Ez meghatározó módon segíti az ifjúsági mozgalom kongresszus utáni tevékenységét. Előbbre kell lépni — állapította meg a KISZ Központi Bizottsága — a KISZ politikai feladatainak megvalósítását szolgáló ideológiai, tömegpolitikai munkában, az egyes ifjúsági rétegek helyzetének és igényeinek megfelelően kell fejleszteni a szervezet belső demokratizmusát, ösztönözni kell az öntevékenységet, növelni a KISZ minden szintjén a politikai érzékenységet, előtérbe kell állítani az élő, eleven mozgalmi életet. Maróthy László á többi között hangsúlyozta: — Amikor bekapcsolódunk a kongresszusi határozatok végrehajtásába, mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy a KISZ soron következő X. kongresszusát a párt kongresszusának szellemében készítsük elő, egységesen értelmezve, együttesen és felelősségteljesen gondolkodva további teendőinkről, biztosítva a széles körben kibontakozó egységes cselekvést. Ezután Nagy Sándor, a KISZ KB titkára szólt a képviselő- és tanácstagválasztá- sok előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos Közfeladatokról, rámutatott arra, hogy jelentős sikereket értünk el népünk nemzeti programja, a szocialista társadalom építésében. A Központi Bizottság felhívja a KlSZ-szer- vezeteket, a KISZ tagjait, minden fiatalt, hogy támogassák a Hazafias Népfrontnak a p.'.t XII. kongresszusán kialakított politikáján alapuló választási programját és jelöltjeit. Végül a testület meghallgatta és jóváhagyólag, tudomásul vette Kovács Jenőnek, a KB titkárának a nemzetközi ifjúsági mozgalom helyzetéről és a KISZ nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatóját. tására. Néhányan felhasználva az alkalmat, már sorolták a következő időszak feladatait: bírálták az ellátás fogyatékosságait, a néhol rossz közlekedést, s számba vették a településfejlesztési feladatokat is. A gyűlés résztvevői egyhangúan Gáspár Sándort választották a 18. számú választókerület képviselőjelöltjévé. Gáspár Sándor meleg szavakkal köszönte meg a megismételt bizalmat, majd rövid beszédében a képviselők és a tanácstagok felelősségéről szólt. Elmondta, csak az vállaljon ilyen társadalmi megbízatást, aki tud a közösség javát szolgáló feladatokért lelkesedni, s aki, ha visszásságot tapasztal, fel is tud háborodni. Téves lenne azonban azt hinni, hogy a képviselőnek■; akár más közösségek kárára is, kell segítséget nyújtani saját választókörzete fejlődéséhez. Az azonban kötelessége, hogy megbízóit, választóit minden olyan tevékenységben segítse, amely a közösség javát szolgálja. Cs. A. Gödöllő Szakmai nap A mezőgazdaság helyzetéről, az elkövetkező évek teendőiről kaptak tájékoztatást a Gödöllői Agrártudományi Egyetem végzős diákjai tegnap. A jelenlevő 156 hallgatónak, s a meghívott vendégeknek dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára tartott előadást. Egyebek között elmondta: az ágazat jelentős mértékben részesedik az exportból, a tőkés országokba irányuló kivitel 33 százalékát adja. Az élelmiszer stratégiai fontosságú lett, s a mezőgazdaságban dolgozó szakembereknek most egyik fő feladata, hogy fokozzák az export- képességet. Legfontosabb erőforrásunk az emberi tudás, a cselekvés Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozata Világszerte növekszik az élelmiszertermelés jelentősége. Társadalmunk fejlődésében nagy szerepe van annak, hogy miképpen élünk hazánk természeti adottságaival és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. Agrártermelésünk helyzetéről és aktuális feladatairól Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott. A népgazdasági egyensúly Javításában kiemelt szerepe van az agrártermelésnek. Képes-e az ágazat az árualapok további növelésére és melyek ennek teltételei? A hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és erdőgazdaság képes feljebb lépni, több árut adni mind a belföldnek, mind a külföldi vevőknek. Természetesen a különféle termékek előállításához hosszabb-rövi- debb felkészülési időre és kellő feltételekre van szükség. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az új helyzetben egyrészt mire képes az ágazat, másrészt mire van kereslet. Egyértelmű ma már, hogy az igényeket csakis a többi nép- gazdasági ágazattal együttesen, tervszerű keretek között lehet kielégíteni. Ahogy az MSZMP XII. kongresszusa is megerősítette: elsődleges feladat a hazai lakosság egyre jobb, színvonalas ellátása. A közelmúlt ünnepi napjaiban is mindenki tapasztalhatta, hogy az élelmiszerellátás megfelelő és a választék is mind teljesebb körű. A továbbiakban, a belföldi ellátás színvonalának fenntartása mellett növelnünk kell az élelmiszerek exportját. Ehhez azonban javítani kell az exportra kerülő termékek minőségét és választékát, nagyobb gondot kell fordítarti a külső megjelenési formára, a csomagolás korszerűsítésére — a konzerviparban és máshol — és termékeink jobb propagálására. Lehetőségeink és feladataink pontos megítélését segíti, ha összevetjük mai adottságainkat a hetvenes évekével. Akkor a genetika, az új növény- és állatfajták, műszaki berendezések, kemikáliák bevezetése ugrásszerűen növelte a mezőgazdasági termékek mennyiségét. A hetvenes évek második felében a feldolgozó ipar fejlesztésére — azonos áron számolva — kereken kétszer annyit tudtunk költeni, mint 1971—75. között, korszerű, új üzemek léptek a termelésbe az ország sok táján. Ezen a bázison, erre építve joggal számolhatunk a minőségi, hatékonysági követelmények kielégítésére és a termelés további növekedésére is. A legfontosabb erőforrásunk most az emberi tudás, az értéknövelő szakmunka. És ezzel kell jobban gazdálkodnunk. Az élelmiszerek a világpiacon mind élesebb versenyben vannak. Ebben a helyzetben csakis az a termelő érhet el megfelelő export-sikereket, aki nemcsak követi a kereslet rezdüléseit, hanem elébe is megy a várható változásokban. Ennek egyik lényeges feltétele, a termelők és a külkereskedelem kapcsolatának szorosabbra fűzése, érdekazonosságuk elmélyítése, különösen akkor, ha a termékek fele, kétharmada exportra kerül, mint pl. a baromfiiparban vagy a tartósító iparban. Ezért jobban be kell Vonni a külkereskedelmet a termelés szervezésébe és javítani a kialakult információs és vállalati kapcsolatokat. Jelentősen emelkedett az energiahordozók, a nyersanyagok és a termelőberendezések ára. Mezőgazdaságiink egyre nagyobb arányban használja fel ezeket. Mindez nem okoz-c megtorpanást agrártermelésünk eddigi lendületes fejlődésében? A fö'dosztás 35. évfordulóján Emlékülés Békéscsabán A földosztás megkezdésének, valamint a felszabadulás utáni első termelőszövetkezet megalakulásának 35. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett csütörtökön Békéscsabán a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa és az MTA agrártörténeti bizottsága. A megemlékezésen, amelyen az ország vezető elméleti és gyakorlati szakemberein kívül alapító téesztagok is részt vettek, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke szólt agrárfejlődésünk 35 évének legfontosabb eseményeiről, eredményeiről. A TOT elnöke után Csatári Béla, a Békés megyei pártbizottság titkára a megye mezőgazdaságának felszabadulás utáni fejlődését, Lőrincz Ferenc, az 1945. április 23-án az országban elsőként megalakult Sarkad-feketeéri szövetkezet elnöke pedig gazdasága történetének állomásait vázolta fel. Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pedig mezőgazdaságunk fejlesztésének további feladatait elemezte. A mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek árának emelkedése tartós tendencia. A műtrágyák és a növényvédőszerek ára az utóbbi tíz évben több mint 50 százalékkal, az üzemanyagoké pedig mintegy kétszeresére emelkedett. Az üvegházak fűtésének költsége például az utóbbi évtizedben megsokszorozódott. A költségeket alapvetően az anyagi ráfordítások határozzák meg, korszerű ipar nélkül nincs korszerű mezőgazdaság. A munkabér is számít természetesen, de a még mindig viszonylag kézimunka-igényes állattenyésztésben is az ösz- szes költségnek alig 10 százalékát teszik ki a munkabérek és egyéb költségek. Az energiahordozók és az ipari eredetű anyagok drágulását a kormányzat egyrészt a felvásárlási árak emelésével, másrészt különböző támogatásokkal ellensúlyozta. A hetvenes években átlagosan 35 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági felvásárlási árak. Az idén április 1-én hatályba lépett új üzemanyag- árakat egyrészt szintén támogatás formájában ellensúlyozzuk — negyedéves elszámolásban — másrészt a gazdaságoknak, vállalatoknak kell kigazdálkodniuk a hatékonyság javításával. Megtorpanásról azért sem lehet szó, mert a termelő üzemek a gazdálkodásban lépést tartanak a változó világgal. Mind több olyan tartalékot tárnak fel, amely lehetővé teszi, hogy olcsóbban, magasabb értéket állítsanak elő. Ezt segítettük többek között azzal is, hogy 68 olyan típustervet és számos indokolatlan költségtöbbletet okozó hatósági előírást helyeztünk hatályon kívül, amely akadályozta a jobb megoldások elterjedését. Az idén életbe léptetett szabályozórendszer a mennyiségileg meghatározott feladatok teljesítése mellett hatékonyabb gazdálkodásra, ésszerű takarékosságra ösztönöz mindenkit. A következő időszak fontos feladata, hogy figyelemmel kísérjük a szabályozók működését és amennyiben szükséges, módosítsuk majd azokat. Hogyan fogadták a mezőgazdasági üzemek a gazdálkodás feltetejeinek szigorodását? Mint minden újat, kezdetben ezt is különbözőképpen; voltak ellenvélemények és félreértések is. Vass Istvánnal, a Dalmandi' Állami Gazdaság Állami-díjas igazgatójával értek egyet, aki a gödöllői tanácskozásunkon egyebek között hangsúlyozta, hogy a megváltozott feltételek kikényszerítik a magasabb technológiai és pénzügyi fegyelmet, valamint mindazt, amivel a szükséges eredmények elérhetők. Meggyőződésem, hogy üzemeinkben még sok helyi lehetőség van a mai gazdasági gondok eloszlatására, csökkentésére. Ezek kulcsa, legfőbb forrása az emberekben van. Ezért fontos az is, hogy a szakember-ellátottságban tapasztalható aránytalanságok, a .felkészültségbeli, indokolatlan különbségek mielőbb megszűnjenek. Az emberi tudás, az alkotó- és kezdeményezőkészség, a jó üzemi légkör elengedhetetlen feltétele a tartalékok jobb hasznosításának. Ez adhat teret annak, hogy javítsuk a termés mennyiségét és minőségét befolyásoló komplex agrotechnikát, a viszonyokhoz alakítsuk az üzemszervezést, vagy a tápanyaggazdálkodást. Tovább lehet és kell mérsékelni a takarmányozás költségeit. Egyebek között a veszteségek csökkentésével, az importfehérje racionálisabb felhasználásával, új, korszerű adalékanyagok, biostimuláto- rok felhasználásával kell ezt szolgálni. Gyorsabb ütemben elterjeszthetek az energiatakarékos tárolási módszerek, ha kellő ismeret és eszköz társul a puszta követelményekhez. A tenyésztési, tartási feltételek alakításában különösen fontos szerepe van a szaktudásnak. Hogyan készült fel az ágazat az új gazdasági évre? _________ Az agrártermelés megalapozottan, tervszerűen indult. Országszerte értékelték a vállalatok, szövetkezetek és igazgatási szervek az elmúlt Páz- dasági év tapasztalatait és tanácskozások sorozatán készültek fel az 1979—80-as gazdasági évre. A hazai és külföldi szállító vállalatok rendre eleget tettek és —- kevés kivétellel eleget tesznek — kötelezettségeiknek. Rendelkezésre áll 1 miliő 700 ezer tonna műtrágya, 14 ezer kombájn, 57 ezer traktor és sok más nagyüzemi gép. A mezőgazdasági igényeket — pontosabban: a fizetőképes keresletet — a kínálat helyenként meg is haladja. Ebben az évben több gépet, szállítóeszközt vásárolhatnak a háztáji és kisegítő gazdaságok is. A mezőgazda- sági kistermelést szervező szervezetek sokat tettek azért, hogy az árutermelési szerződés új feltételei ismertté váljanak, Nagyobb figyelmet érdemelnek azonban a kisterme■ lök. Munkánknak vannak olyan feltételei is, amelyek tőlünk függetlenek. Az időjárás és más természeti tényezők ilyenek. Csekély a hatásunk azokra a tényezőkre is, amelyek más ágazatok sajátjai. Nyilvánvalóan nem mindegy pedig, hogy a vetés előtt megérkezik-e a külföldi vegyszer, virágzáskor rendelkezésre áll-e a szükséges permetező anyag. Figyelembe kell venni még azt is, hogy a meglevő eszközöket sem tudja — anyagi lehetőségek hiányában — valamennyi üzem megvásárolni. Nagyok a különbségek az üzemek között az anyagi forrásokban, a felkészülésben. Hitelpolitikai eszközökkel segítünk, de a pénzügyi lehetőségek végesek. A gazdaságok építési és ültetvénytelepítési hozzájárulási igénye mintegy 40 százalék-, kai nagyobb annál, amennyivel a népgazdasági terv számolt. A tavasz száraz volt, de mégis kedvezően alakul a helyzetünk. Az őszi kalászosok állapota lényegesen jobb a tavalyinál, kétszer annyi a kedvező minősítést kapott vetés mint 1979-ben. A kései tavasz viszont torlódást okozott az időszerű munkákban. Meggyőződésem: mezőgazdaságunk dolgozói, az élelmiszeripar munkásai jól tudják. hogy milyen feladat vár rájuk. Megértették és munkájukkal támogatják azt az a:g- rámoütikát. amelyet az MSZMP XII. kongresszusa jóváhagyott, megjelölt. A négy község lakói és a ' Csepel Autógyár dolgozói kö- ' zül tízen jelentkeztek hozzá- . szólásra. Valamennyien egyetértettek a jelölt személyével, 1 elmondták, hogy minden fontos közösségi ügyben számít- ; hattak képviselőjük támoga- ;