Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

ABONYI KRÓNIKA Megszervezték az ügyeletét Kisiparosok a nagyközségben Abonyban a fő- és másod- állású kisiparosok létszáma már megközelíti a kétszázat, így az utóbbi öt évben lénye­gesen javult a községben a szolgáltatás. Kedvező, hogy egyrészt apróbb munkákra is vállalkoznak, másrészt olyan szakterületre váltottak műkö­dési engedélyt, amelyre eddig nem, vagy csak nagyon keve­sen vállalkoztak. Bár változat­lanul az építőiparosokat kere­sik sokan, ők vannak a leg­többen, azért egyre több mór a rádió- és televíziószerelő, az autójavító, sőt van irodagép­műszerész is. A lakosság részére vég­zett szolgáltatások mint­egy 80 százalékát a kis­iparosok végzik Abony­ban. Munkájuk értéke évente 50 millió forintnyi. Többen ar­ra is vállalkoznak, hogy a te­lepülés határain túl vállalja­nak munkát. Pataki Sándor, a KIOSZ helyi csoportjának titkára el­mondta, hogy a nagyközségi tanács jónak tartja az abonyi kisiparosok működését. Csök­kent a munkájuk miatti pa­naszok száma, de a minőségen javítani kell. Arra törekszel nek, hogy még többen és még gyakrabban vállalkozzanak apróbb szolgáltatások teljesí­tésére. E cél érdekében a ko­rábbiakhoz hasonlóan, figyel­meztetésben részesítik a ha­nyagokat, sőt, az iparengedély visszavonására is sor kerül­het. Változatlanul fontos a szolgáltatások bővítése, ezért nagy figyelmet fordítanak az utánpótlásra. Nincs, vagy ke­vés a községben a késes és köszörűs, a férfifodrász, a redőnykészítő, kosárkötő, ká­dár, kalapos és cipész. Ezen eddig úgy segítettek, hogy e szakipari munkák elvégzésé­re a környező településeken működő kisiparosokat kérték fel, vagy az igénybe vevőket oda irányították. Tervezték egy abonyi szol­gáltatóház kialakítását, de ez eddig még nem vált valóra. Megoldották viszont az ügye­leti szolgálatot. Eszerint a ké­ső esti órákban és munkaszü­neti napokon is meg lehet ja­víttatni például az elromlott órákat, a gépjárműabroncso­kat, autók motorjait. Azt, hogy mikor ki teljesít ügyeleti szol­gálatot, a KlOSZ-székház gondnokától, vagy a KIOSZ- irodában lehet megtudni. (Jó lenne az ügyeleti információt kifüggeszteni a település köz­pontjában,; Sajnos, a községben még mindig jócskán akadnak kon­tárok. A KIOSZ helyi csoport­ja a tanáccsal közösen min­dent elkövet felderítésükre és számuk csökkentésére. Az abonyi kisiparosok közéleti szereplésének ha­gyományai vannak. Többen és évek óta aktívan részt vesznek a helyi nép­frontbizottság munkájában, ta­nácstagok, párttagok vannak közöttük. Kovács Istvántól, a szolgáltató pártszervezet tit­kárától megtudtuk, hogy a KIOSZ helyi csoportjánál a nagyközség egyik legjobb po­litikai vitaköre működik, rendszeresek a TIT-előadások, melyekre szívesen és sokan eljárnak. A településfejlesztést munkájukkal segítik a kis­iparosok. Tavaly 300 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek. Ebben az évben székházuk felújítását terve­zik, ekkor is sok lesz a tár­sadalmi vállalás. A KIOSZ abonyi csoport­jánál javítani szeretnék a szervezeti életet. Cél, hogy minden magánipa­ros az évenként megrende­zésre kerülő taggyűlésen meg­jelenjen, valamennyien egy­formán segítsék a vezetőség munkáját és vegyenek részt a községi rendezvényeken. Andersenre emlékeztek Ügyes mesemondók, rajzolók Mesemondóverseny zajlott az abonyi gyermekkönyv­tárban, amelyet a nagy dán meseíró, Hans Christian An­dersen születésének 175. évfor­dulója alkalmából hirdettek meg, a kisdobosok számára. A jelentkezők bármelyik Ander­sen mesét választhatták, hogy saját szavaikkal mondják el, ügyelve a szép, érthető kiej­tésre, szabatos beszédre. 22 versenyző állt rajthoz. Szüleik, osztálytársaik, tanáraik jelen­létében adtak számot felké­szültségükről. Valamennyien sikeresen szerepeltek, ezért a tanárokból és könyvtárosok­ból álló zsűri hosszas vita után két első díjat adott ki. A két győztes, Juhász Zsuzsa és Gönczöl Erika az oklevél mel­lé jutalmul könyvet is kapott. A mesemondóversenyen hir­dették ki az Andersen-illuszt- rációs pályázat eredményét is. A rajzolóknak egy-egy mese­jelenetet kellett ábrázolniuk. A pályaműveket a gyermek- könyvtárban mutatták be. El­ső lett Dodó János, harmadi­kos kisdobos, A rút kis kacsa című meséhez szánt illusztrá­cióval. A győztes nevelőott­honbeli fiúcska a jutalom­könyv mellé színesceruza- készletet kapott. A legjobba­kat, az első tízet, elismerő ok­levéllel ajándékozta meg a bíráló bizottság. Cs. B. Elégedett a megrendelő Kismamaruhákat készítenek a PEVDI abonyi konfekcióüze­mében, az NSZK-beli Richter-cég megrendelésére. A képen: Gócsa Sándorné a jó színösszeállítású, divatos vonalú ruhát vasalja. A minőséggel a megrendelő elégedett. Gyuráki Ferenc felvétele XXIV. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1980. ÁPRILIS 17., CSÜTÖRTÖK A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Jászkarajenőn Hangulatos estek, rendezvények Látványos műsor szórakoz­tatja Jászkarajenőn, a műve­lődési házban az érdeklődőket április 21-én, hétfőn este. Mint a faluhíradóban jelezték, a Pedro show-t várják, jógabe- mutató és bűvészelőadás lesz. Április 26-án a Dokk együttes mutatkozik be az esti hál al­kalmával, a hónap utolsó nap­jára, április 30-ra máfusfa- bált terveztek, a Glória együt­tes felléptével. Csökkeniették az önköltséget Új gépeken készülnek a kesztyűk Alkalmazkodnak a változó körülményekhez A Tiszamenti Vegyi Kombi­nát szakemberei a közelmúlt­ban kipróbálták és jónak ta­lálták azt a tíz „életmentő” bőrruhát, amelyet a ceglédi Lenin Tsz munkásvédelmi fel­szereléseket gyártó üzem ké­szített a szolnoki gyárnak. A védőruhát a cseppet sem ba­rátságos természetű foszfor csapolásakor viselik majd az ottani dolgozók. Amint a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete megadja az engedélyt, megindulhat a sorozatgyártás, igaz, csak kis szériában. Ez egyben utal arra, hogy ezek a ruhák hosszú élettartamúak— és meglehetősen drágák is, mi­vel nyolcvan százalékban mar­habőrből készültek. Kisebb létszámmal A termelőszövetkezet kesz­tyűüzemének vezetőit igen ér­zékenyen érintette a tavaly először tapasztalt — főként a marhabőr-áremelés miatt — keresletcsökkenés. Mint az az idén februárban, a tsz zár­számadó közgyűlésén is el­hangzott: tavaly rengeteg kesz­tyűjük maradt emiatt raktá­ron, annak ellenére, hogy már az elmúlt évben is csökkentet­ték a tervet, nem kevesebb, mint kétszázezer párral. En­nél is radikálisabb intézkedés­re volt azonban szükség, mert most januárban be kellett ve­zetniük az 1980-as kesztyűszab­ványt. Az eddiginél jóval szi­gorúbb előírások alapján dol­gozni viszont csak korszerű technológiával lehet: nagyobb beruházásokat kellett eszkö­zölniük. Harminc varrógépet és két szabászgépet vásároltak tehát — összesein, mintegy egymillió forintért. A kifize­tődőbb gépi szabászat létesíté­sével egy időben lépcsőzetes létszámcsökkentést kellett vég­rehajtaniuk a bedolgozói há­lózatukban. A tsz vezetői mindegyik érintett kéziszabász­nak felajánlották: maradjanak az üzemben, a varrógépek mellett. Csak kevesen voltak olyanok, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel. Végülis majd­nem mindenki megtalálta a neki tetsző munkát — a szö­vetkezeten belül. Vevőik a vállalatok Nemcsak a termelésben, az értékesítésben is történtek vál­tozások. Miskolci, budapesti és ceglédi — munkásvédelmi fel­szereléseket árusító — üzle­teikbe csak kevesen, főként az alkalmi vevő közületek és magánosok térnek be. Ennél szorosabb kapcsolatokat is ki­alakítottak már a kesztyűk felhasználóival: kilencven vál­lalatnak és intézménynek — köztük a záhonyi átrakónak, a ceglédi MÁV-állomásnak és a váci híradástechnikai gyár­nak — közvetlenül, nagy té­telekben szállítanak. Legna­gyobb partnerükkel, a Mun­karuházati Nagykereskedelmi Vállalattal erre az évre százezer párra szerződtek, s ennek idő­arányos részét az első negyed­évben rendben el is készítet­ték. A ceglédi kesztyűk tehát nem utolsósorban a többcsa­tornás értékesítés miatt kere­settek a belföldi piacon. Találékony tímárok Hogy még kapósabbak — és lehetőleg olcsóbbak is — le­gyenek, ez évtől kezdődően csökkentették az önköltséget a tímárüzemükben is. Ebben, az alapanyagoknak a hatvan százalékát előállító részlegük­ben a bőrök felét, mintegy száznegyvenezer négyzetmé­tert, természetes energiával a nap sugárzásának felhaszná­lásával szárítják majd. Felhős, borult időben pedig a jövőben az olajtüzelésű szárító mellő­zésével forrólevegős befúvást alkalmaznak ennél a művelet­nél, így téve alkalmassá a bő­röket további feldolgozásra. V. I. A megyék túlnyomó több­ségében a mezőgazdasági nagy­üzemek és a kistermelők be­fejezték a kora tavaszi nö­vények vetését. A tavaszi idő­szak legnagyobb munkája — mintegy kétmillió hektáron — a kukorica, a silókukorica, a napraforgó és más növények vetése, továbbá a zöldségnö­vények palántázása a követ­kező napokban kezdődik meg. A mezőgazdasági nagyüzemek körültekintő, gondos szervező munkával készült fel a tava­szi vetésre. Kijavították a ve­tőgépeket és egyéb eszközö­ket. Kijelölték a vetéshez a legjobb traktorosokat és a munkában részt vevő — ki­szolgáló, gépjavító, karbantar­tó — dolgozókat. A vetés ide­je alatt a vezető szakembe­rek is a határban tartózkod­nak; személyesen irányítják, ellenőrzik a vetés szakszerűsé­gét. Miután a kukoricaterme­lés meghatározó jelentőségű a mezőgazdaságban, a nagyüze­mek vezetői minden arra al­Nagy vásár AEfiertirsán Albertirsán országos állat- és kirakodóvásár, valamint au­tóvásár lesz április 27-én, va­sárnap. A vásárra vészmentes helyről, megfelelő járlatlevél- lel lehet a jószágokat elővezet­ni reggel hat órától délelőtt tíz óráiig. DÉLUTÁN ÉRKEZIK a friss sütemény — jelezték Ceglé­den több forgalmas élelmiszer- boltban. A sütőipar úgy kül­di a szállítmányokat, hogy a munka végeztével bevásárolni indulók is vehessenek e kelendő termékekből. kalmas módon, például a ki­pusztult őszi káposztarepce területének nagy részén és a napraforgó vetésterületének rovására is, igyekeznek növel­ni a kukorica termőterületét. A rendelkezésre álló vetőgé­pek, és más eszközök, anyagok lehetővé teszik, hogy az elő­irányzott területen átlagos idő­járás esetén 12—14 munkanap alatt elvessék a kukoricát. A mezőgazdasági nagyüzemek ve­zetői az esetleges kedvezőtlen időjárásra is gondolva, a ku­korica vetésére kialakították a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést. Több helyen például komplex vetőbrigá­dokkal segítik egymást. A MÉM illetékesei szerint cél­szerű a kukorica vetését mi­előbb megkezdeni. A gyakor­lati tapasztalatok és a kísér­leti megfigyelések ugyanis azt bizonyítják, hogy a legmaga­sabb terméseredményt azok a gazdaságok érik el, amelyek korábbi időpontban vetették el a kukoricát. Gyöngyöt is szállítanak Vecsés növelte előnyét Idegenben szerzett pontok Vetőgépek a határban Tartályból palackba töltik Városunkban — és másutt is — az úton-útfélen heverő törött és ép félliteres üvegek bizonyítják: tartalmát megbe­csülik, a palackot magát már sokkal kevésbé a hazai sör­fogyasztók. Pedig a korláto­zott beszerzési lehetőségek miatt már amúgy is fő a fe­jük az illetékeseknek. Nincs ez másként a Kőbányai Sör­gyár ceglédi kirendeltségén sem: udvarán üres ládák szá­zai tanúskodnak erről. A sör­ivók tulajdonképpen maguk ellen is „dolgoznak”, amikor — eléggé el nem ítélhető mó­don — szétdobálják a közte­rületen az üvegeket. A hely­zet meglehetősen súlyos: vé­gül is előfordulhat, hogy nem lesz mibe tölteni a nyáron oly közkedvelt hűsítő nedűt. A Gubodi utcai kirendeltség igénye naponta 20—22 ezer palack: ennyit töltenek ugyan­is a félautomata gépen hu­szonnégy óra alatt. Ezt a mennyiséget terítik azután — az import palack- és hordós sörökön felül — Cegléden, Nagykőrösön és a ceglédi, va­lamint a nagykátai járás te­rületén levő üzletekbe és ven­déglátóipari egységekbe. Meg­hökkentő, ám korántsem ör­vendetes tény: a harminc év­vel ezelőtt létesített kirendelt­ség az 1950-ben eladott meny- nyiségnek tavaly valamivel több, mint a tizennyolcszoro­sát értékesítette. Eszerint a két járás és a két város sör­ivói 1979-ben legkevesebb ki­lencvenötezer hektolitert en­gedtek le a torkukon a sár­gálló italból. • A kvantum elő­reláthatóan a későbbiekben sem csökken: most is napon­ta fordulnak a tankautók Bu­dapest és Cegléd között, hogy újból és újból teletöltsék a 240 hektós tárolóhelyiséget. A tavalyi gyenge sörárpatermés miatt azonban a hazaiak he­lyett idén nyáron gyakrab­ban találkozhatunk majd a cseh, lengyel és német im­portsörökkel, amelyek — bár drágábbak a kőbányai vilá­gosnál —, az igényeket ismer­ve, ugyanúgy elfogynak majd a kánikulában. A ceglédi kirendeltség sör­fejtő, -palackozó és -értéke­sítő tevékenységén kívül szeszmentes szénsavas italok forgalmazásával is foglalkozik. Ezekből azonban a sörnél lé­nyegesen kevesebbet igényel­nek a boltok és a vendéglátó- helyek. A Borsodi Sörgyár ál­tal gyártott és a városba szállított Gyöngy üdítőital­család — grapefruit-, citrom-, tonik-, szőlő-, és meggyízű — tagjaiból Dél-Pest megyében havonta tízezer kétdecis pa­lackot hoznak forgalomba. (vörös) Sikerek Egerben Egerben rendezték meg áz úttörők szabadfogású B-kate- góriás országos birkózóverse­nyét, melyen az abonyiak igen dicséretesen szerepeltek: 41 kg-ban Varga Béla második, 45 kg-ban Szávai Zsolt első, 49 kg-ban Pászti István első és 53 kg-ban Baksa István má­sodik lett. LABDARÜGÄS A ceglédi és monori össze­vont járási labdarúgó-bajnok­ságban a vecsésiek nyertek Ceglédbercelen, s mivel az el­múlt szezonban még megyei bajnokságban játszó két együt. tes — Nagykőrös és Albertirsa — döntetlenül végzett, egy ponttal növelte előnyét. Az Abony folytatja jó szereplését, már a negyedik helyre zárkó­zott fel idegenbeli győzelmével. Jól szerepeltek a vendégség­ben mérkőző csapatok, a há­rom győzelemmel és két dön­tetlennel nyolc pontot szerez­tek, ugyanakkor az otthonuk­ban játszóknak csak hat ma­radt. Eredmények: Dánszentmik- lós—Nyáregyháza 5-3. Nagykő­rös—Albertirsa 0-0, Karatetét­ien—Péteri 3-1. Mende—Törtei 2-2. Monor—Üllő 1-4. Cegléd- bercel—Vecsés 1-2, Maglód— Abony 0-1. Az élmezőny állása: 1. Vecsés 18 13 4 1 47-12 30 2. A'bertirsa 18 11 5 2 41-15 27 í. Üllő 18 11 4 3 45-18 20 4. Abony 18 12 1 5 49-22 25 Megyei ifjúsági bajnokság. Rangadót játszottak Százha­lombattán, amely a hazaiak győzelmével végződött. D. Kőolaj—Ceglédi VSE 3-2 (0-1) CVSE: Andrus — Gracza, Vágó, Kistamás, Adámi — Ko­vács, Bankó, Kelemen — Far­kas, Kaszthelyi, Fekete. A CVSE kétszer, még a befe­jezés előtt hét perccel is veze­tett, de — durva egyéni hibá­kat követően — a Kőolaj for­dítani tudott az eredményen. A Vasutas végig jól, lelkesen és tervszerűbben játszott, a játék képe alapján győzelmet érdemelt volna. Góllövő: Fekete, Keszthelyi. Jók: Andrus. Kovács. Keszt­helyi, Fekete, Dankó, Kistamás. CVSE—Gödöllő 2-0 (1-0) CVSE: Andrus (Kenyó) — Gracza (Laki), Kökény, Kista­más, Adámi — Kovács, Kele­men — Farkas, Vágó (Karai), Keszthelyi, Fekete. Helyzeteik alapján a ceglé­dieknek nagyobb arányban kellett volna győzniük a gyen­gén játszó Gödöllő ellen, de most a vasutasoknak sem ment a játék. Góllövő: Keszthelyi és egy öngól. Jó: Kökény. TEKE Az Üttröszt KÖZGÉP NB III-as együttes kétszer is ide­genben játszott, s nyert. A Bem SE is beiratkozott a győztesek közé. a tavaly még NB I-es MOM elleni sikerrel. Üttröszt KÖZGÉP—ÉPFU 2-6 (2534-2469) Jók: Király (446). Nyíri (444), Zsámbéki (427). Molnár (418). Üttröszt KÖZGÉP—Magnezit 5-3 (2533-2529) Ritkán tapasztalható, rend­kívül izgalmas találkozó volt, a három-három egyéni győze­lem után a jobb faeredmény (négy fa!) döntött a Cegléd ja­vára. Jók: Sárik (445), Varga (437), Zsámbéki (428). Bem SE—MOM 5-3 (2571-2486) Itt is a jobb faeredménv döntött, de ebben a Bem SE csaknem száz fával bizonyult jobbnak. Jók: Czira (439), Tarjányi (439). Kaiser (437). ESMTK—Bem SE 6-2 (2481-2263) Az elmúlt évben még NB li­es ESMTK biztos győzelmet aratott. Jók: Pintér (402), Czira (392). U. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents