Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

Csatorna a csapadéknak Az Aszfaltútépítő Vállalat ceglédi kirendeltségének dol­gozói Vecsésen a 4-es számú főút mellett bővítik a buszmeg­állók járdaszigeteit. Ezzel egy időben elkészítik a csapadék­víz elvezető csatornákat is. A munkával a hónap végére vé­geznek. Barcza Zsolt felvétele Kerekasztal-beszélgetések Az egészséges életmódért Megszűnőben a közömbösség Sok ember távolról sem sej­ti a Vöröskereszt-szervezetek munkájának jelentőségét. Pél­dául kevesen tudják, hogy kórházi elsősegélynyújtáskor, a súlyos operációknál felhasz­nált vér megszerzése és álta­lában a véradás a Magyar Vö­röskereszt munkájával van kapcsolatban. Igazolja ezt az a tény is, hogy tíz megkérdezett hiva­tásos és nem hivatásos gépko­csivezető nemcsak hogy nem szerepel a véradók között, de még csak nem is tagja a Vö­röskereszt szervezetének. En­nek inkább a közömbösség és nem a hiányos egészségügyi propaganda az oka. A Vöröskereszt jelenti a do­hányzás és az alkoholizmus el­leni küzdelem fő bázisát. El- züllött szülők, bűnözők veszé­lyeztetett sorsú gyermekeiről, valamint a magukra maradt idős, beteg emberekről . való gondoskodás is sok helyen a Vöröskereszt-szervezet tagjai­ra hárul. Az utóbbi 3—4 évben azon­ban már tapasztalható, hogy egyes gazdasági és társadalmi szervezetek, sőt a lakosság is egyre inkább felismeri a Vö­röskereszt támogatásának je­lentőségét. Megnövekedett a véradók száma és sokan lép­nek be a Vöröskereszt tagjai sorába. A pilisi körzeti orvosok ha­vonta tartanak kerekasztal- beszélgetést az egészséges élet­módról. Ezt a gyakorlatot még a könyvesház megnyitása előtt vezették be. A kerekasztal-be- szélgetéseket a könyvesház át­adása után a jövőben szigorú pontossággal minden hó első 1 szerdáján tartják meg. Más példa: a Moziüzemi Vál­lalat és a Vöröskereszt helyi szervezete Pilisen -színes han­gosfilmes egészségügyi előadást tartott, amelyet a következő héten a már említett kerek- asztal-beszélgetéssel egészítet­tek ki. A filmvetítésnek nagy sikere volt és reméljük foly­tatása is lesz. A Vöröskeresztre békeidő­ben háruló egyik feladat — ha kell, új utakat keresve — az egészséges nemzedék neve­lése. Ebben a munkájában pe­dig szüksége van mindany- nyiunk segítségére. Bognár Józsefné Gyomron, 17 órától: isme­retterjesztő előadás, Munkára nevelés a családban (a 4. szá­mú iskolában), 18-tól: a népi tánccsoport próbája. Monoron, 17-től: asztalite­nisz-edzés (a Munkásőr úti i iskolában), 18-tól: az irodal­mi színpad foglalkozása (a gimnáziumban) és a cigány Üllő Fiatal vendégművészek Az üllői könyvesház és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat rendezésében holnap délután 3 órakor Zsurzs Kati és Benkő Péter előadóművé­szek József Attila verseiből összeállított műsorral lépnek a közönség elé. A könyvesház könyvtári dol­gozóinak érdekes kezdeménye­zései közé tartozik, hogy vál­lalták a helyi labdarúgó-mér­kőzések belépőjegyeinek áru­sítását is, elővételben. Nem titkolt szándékuk, hogy a labdarúgó szurkolók népes táborából minél több embert az olvasás kedvelőivé, a köny­vek barátaivá tegyenek. A mai Üllő—Diósgyőr MNK- mérkőzésre máris sokan vál­tották meg náluk a jegyeket. Jam-Session Egyetemi napok A veszprémi egyetemi napo­kon tegnapelőtt délután Pege Aladár és együttese adott kon­certet. Nagyszabású Jam-Sessiont is rendeztek, amelyen részt vett a legutóbbi Ki mit tudón fel­tűnt és a Forgószínben is si­kerrel szerepelt if). Pleszkán Frigyes is. A fiatal monori zongorista Dés László (szaxofon), ifj. Rátonyi Róbert (zongora), Ba­bos Gyula (gitár), Szakcsi La­katos Béla (zongora), Németh János (szaxofon) és Benkő Péter (bőgő) társaságában mu­tatkozott be a veszprémi egye­tem aulájában. ifjúsági klub összejövetele (a művelődési házban). A moziban, 18-tól, 18-tól és 20-tóű: Piedone Afrikában. Pilisen, 18-tól: if júsági klub- foglalkozás. Űriban, 14-től: a modellező szakkör összejövetele (az ál­talános iskolában). Próbál az irodalmi színpad A nap kulturális programja Izgalmas feladatok Cselekvésre sarkalló megoldások A Monori járás fejlesztéséért emlékplakett A VIZÉP központi gépjavító üzeme 1960-ban települt Ve- csésre. A fiatal gyár élére fia­tal agilis szakember, Viola Ágoston került. Az eltelt 20 esztendő alatt az ember és üzem élete ezernyi szállal fo­nódott össze. A nagyközség, a járás és a VIZÉP közötti vi­szony is egyre élőbbé, tartal­masabbá vált. Ebben kiemel­kedő érdeme van Viola Ágos­tonnak, aki hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója al­kalmából megkapta a monori járás fejlesztéséért emlékpla­kettet. — Melyek voltak pályafutá­sának főbb állomásai? — Első munkahelyem a nagy múltú Ganz-MÁVAG volt, ahol gépésztechnikusként dol­goztam. Ez 1947-ben volt, majd a párt felhívására jelent­keztem a műszaki egyetem hadmérnöki karára, s egészen 1957-ig a magyar néphadse­reg hivatásos tisztje voltam. Ezután kerültem vízügyi szol­gálatba, Szolnokon, a gépcso­portnál dolgoztam, s utána ve­zetett utam Vecsésre. — Izgalmas, feladatokban bővelkedő évek következtek ezután. Az üzem megszerve­zése, a termelési feltételek megteremtése egész embert kívánt. Az első időkben, nem­csak a munkahelyem, de a lakóhelyem is a gyár volt. — Nem volt hiábavaló a fá­radozásunk, az évek folyamán az üzem a vállalat egyik leg­fontosabb központjává nőtte ki magát. Építőipari gépek ja­vításával foglalkozunk, a társ- vállalatokat is kisegítjük. Évente ötven kotrógép nagy­javítását végezzük el közel 22 millió forint értékben. A kü­lönböző vasszerkezetek gyártá­sa 45 millióval gyarapítja a termelési értékünket. Szenny- víztisztó berendezéseket, szi­vattyúkat gyártunk, kidolgoz­tuk a csőszigetelés új, korsze­rű formáját, a műanyagfóliás borítást. Részt vettünk orszá­gos méretű beruházások kivi­telezésében is, ilyen volt a Kiskörei Vízlépcső megépíté­se, a jövő nagy feladata pedig a Gabcsikovó—Nagymaros víz­lépcső kiépítése lesz, amelyben szintén közreműködik vállala­tunk. ★ — A munka mindig válto­zatos és éppen ez a szép ben­ne. Mindig érdekeltek az új megoldások, mert ezek moz­gatják az ember fantáziáját, cselekvésre sarkallnak. A kol­lektíva sem riad vissza a ne­hézségektől, a közös akarat, munka gyümölcse, hogy 1968 óta kilencszer nyertük el az élüzem címet. Jól érzem ma­gam az emberek között, nem is tudnám máshogy elképzelni az ' életemet, hiányoznának a megszokott zajok, a műhely szaga. — Az üzem szinte valameny- nyi megyei, járási megmozdu­lásban, munkaakcóban részt vesz. Honnan a sok energia? — Itt élünk, természetes, hogy szépítjük, rendezzük a környezetünket. A kollektíva megérti a gondokat, ezért is járul hozzá munkájával min­den olyan kezdeményezéshez, amely a még meglevő társadal­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1980. ÁPRILIS 16., SZERDA Fellendülőben a mozgalom Import helyett — jó ötletek Az újítások kétszeres haszna A Monori Kefegyár bejára­tánál a másutt is szokásos hir­detmények, tablók mellett a faliújság is felhívja magára a figyelmet. Az üvegtábla mö­gött összesen 11 újítási javas­lat sorakozik. Április közepén ez nem is rossz arány. T akarékosan — Mi magyarázza ezt az újí­tási kedvet? — kérdeztük Ku- pecz Tivadar főmérnöktől. — Valóban jól kezdődött az év, de a mozgalommal nálunk korábban sem volt baj. Egyik esztendőben több, a másikban kevesebb használható újítás született, de ennyi ötlet sosem volt bennük, mint mostaná­ban. Ennek több oka is van. Nagy lökést adott például a tavaly megrendezett ankét, amelyen a megyei tanács ipari osztályához tartozó valameny- nyi vállalat újítási előadója részt vett. Emellett feladataink is gyarapodtak. A folyamatos termelés biztosításával párhu­zamosan a fővárosi műszaki kefegyár Monorra települt, Nagykőrösön pedig megkezdő­dött a játékgyár kialakítása, néhány termék kísérleti gyár­tása. Az említett változások és az új gazdasági szabályozó rend­szer életbelépése új megoldá­sok, eljárások kifejlesztésére ösztönzi a kollektívát. A gyár vezetősége is jobban szívén vi­seli az újítások sorsát, hiszen a mozgalom révén lehetőség van viszonylag csekély befek­tetés árán növelni a termelé­kenységet. Ezt jelzi, hogy a korábbi évekkel ellentétben már decemberben elkészült az újítási feladatterv, amelyet minden dolgozó kézhez ka­pott. mi feszültségek megoldását — gondolok itt elsősorban a gyer­mekintézmények hálózatának bővítésére — tűzi ki a célul. Elsősorban a helyi tanács fej­lesztési elképzeléseit támogat­juk. Saját erőből 25 hellyel bővítettük a Toldi utcai óvo­dát, részt vettünk az új 175 személyes óvoda létrehozásá­ban, a vecsési szabadtéri szín­pad, a Jókai-klub és az öre­gek napközije építésében. A járási és megyei fejlesztése­ket is erőnkhöz mérten támo­gatjuk. A párt, KISZ és a szakszervezet szervezésében sok munkaakciónak voltunk aktív részesei. Ha valaki azt kérdezi; megérte-e a sok fá­radság? — a felelet egyértel­műen igen. Azt látni kell, hogy csillannak fel a szemek, ami­kor valami új felépül. Azt hi­szem nem csináltunk sem töb­bet, sem kevesebbet, mint amit a lelkiismeret diktál. ★ — Hogyan tovább? — A párt XII. kongreszusa, az új gazdasági szabályzók hosszú időre meghatározzák a gazdasági és politikai felada­tokat. Optimista vagyok, bí­zom az emberekben. Ügy ér­zem, becsületes helytállással, jó munkával megoldjuk a fel­adatokat. A nehézségektől nem szabad megijedni, hanem közös munkával úrrá kell lenni raj­tuk országos, vállalati és gyári szinten egyaránt. — Amit teszünk, a jövőért, az emberekért tesszük, s ami megmarad, az mindannyiunkat gazdagítja. K. L. — Milyen jellegű újítások születtek a közelmúltban? — Általában egy konkrét gyártási folyamat egyszerűsí­tésére vonatkoznak. De akad közöttük a nehéz fizikai mun­kát kiküszöbölő, a balesetve­szélyt csökkentő, a termékek választékát bővítő újítás is. Született javaslat a beruházási tevékenység takarékos megol­dására is. Az újítások többsé­ge a művezetőktől, szakmun­kásoktól származik, de örven­detes, hogy a betanított mun­kások is nyújtottak be újítást. Jobb technológiával — Az egyik közösség nem­régiben új ragasztási és sze­relési technológia meghonosí­tásával olyannyira megváltoz­tatta az alumínium testű ipari kefék előállításának módját, hogy az egész munkafolyama­tot át kellett szervezni. A gyártás jóval termelékenyebbé vált anélkül, hogy a minőség kárát látná. Az eljárást más termékek gyártásánál is fel lehet használni. — Gondjaink voltak a hul- lámosított huzal beszerzése kö­rül, mert a December 4. Drót­művek már csak a sima válto­zatot gyártja. A kényszer ez­úttal is jó ötletet szült. A kol­lektíva megoldotta a hullámo- sítást és az egyidejű darabo­lást is. Kétszeresen is jól jár­tunk, mert a darabolásnál je­lentkező veszteség most a mi­nimumra csökkent, ilyen hu­zalt pedig csak importálni tud­tunk volna. — Szintén importot helyet­tesít az a fúrósablon, amelyet a játékgyártásnál használunk. A hasonló nyugati gép beszer­zésére csak 1982-ben lesz le­hetőségünk. Hozzá kell ten­nem, hogy ennél a saját fej­lesztésű készüléknél jobb, ha­zánkban nem található. Az újítások elbírálásakor nemcsak a várható anyagi hasznot mérlegeljük, legalább olyan fontos, hogy egy mun­kafolyamat leegyszerűsödik, könnyebb a termék előállítá­sa. Azt sem szabad számításon kívül hagyni, hogy a munká­sok a megszerzett tapasztala­tokat a későbbiekben is ka­matoztatni tudják. Az erőhöz mérten — Hogyan ösztönzi a válla­lat az újítómozgalmat? — Éves tervünket eleve úgy készítjük el, hogy belekalku­láljuk az újítási díjakat is. Az idén összesen 60 ezer forintot szánunk erre a célra. A na­gyobb juttatások természete­sen jobban ösztönöznék dol­gozóinkat, de lehetőségeink egyelőre tovább nem terjed­nek ki. ügy gondolom, hogy a termelés volumenét tekintve jelenlegi erőforrásaink megfe­lelnek a realitásoknak. Kövess László Sport Vasárnap eldőlhet minden Gólok, találkozók, eredmények Most már szinte biztosra ve­hető, hogy a monori—ceglédi összevont járási labdarúgó-baj­nokságban Vecsés és Üllő csa­patai között dől el az elsőség kérdése — mondta a hétfő es­ti hivatalos napon Solti László, a szövetség elnöke. Ez a két csapat jelentős előnyre tett szert, éppen ezért nagy érdeklődés előzi meg ket­tőjük összecsapását, amelyre vasárnap délután Vecsésen ke­rül sor. De még visszatérek a legutóbbi fordulóra, három mérkőzés eredményét tegnap még nem közöltük: Péteri— Ceglédbercel 1-3. Jobban ját­szott a vendégcsapat, s megle­pő, de megérdemelt győzelmet aratott. Törtei—Gomba 6-0. Nem volt egyforma súlycso­portban a két csapat. Nyár­egyháza—Mende 2-1. A döntet­len jobban megfelelt volna a játék képének. Keddi lapunk­ban közöltük a tabella élcso­portját, most ismertetjük a to­vábbi helyezéseket: 8. Törtei 9. Maglód 10. Karatetétien 11. Nyáregyháza 12. Mende 13. Dánszentm. 14. Péteri 15. Ceglédbercel 16. Gomba 21 10 3 8 37-35 23 21 10 1 10 39-32 21 21 7 5 9 32-34 19 21 7 4 10 31-52 18 21 6 3 12 23-44 15 21 6 1 14 35-68 13 a 5 1 15 26-58 11 21 5—16 28-63 10 20 3—17 25-92 6 IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Abony—Vecsés 1-1, Üllő— Gyömrő 1-2, Dánszentmiklós— .Nagykőrös 2-5, Péteri—Cegléd­bercel 2-0, Maglód—Karatetét­ien 4-0, Albertirsa—Monor 0-1, Nyáregyháza—Mende 4-0, Tör­tei—Gomba 5-1. SERDÜLÖK: Gyömrő—Mag. lód 1-0, Dánszentmiklós—Mo­nor 1-5, Vecsés—Sülysáp 3-1, Ceglédi VSE—Albertirsa 7-0, Nagykőrös—Abony 0-1, Üllő- Pilis 4-3. II. OSZTÁLY: Törtei II.— Vasad 4-3, Gyömrő II.—Mag­lód II. 7-1, Vecsés II.—Ecser 3-6, Kocsér—Kecskéscsárda 0-7. Az ifiknél Nagykőrös, a ser­dülőknél Abony vezeti a ta­bellát. G. !. Mai labdarúgó- mérkőzések Országos MNK a legjobb négy közé jutásért: Üllő— Diósgyőri VTK, Üllő, 17 óra. Vezeti: Győri L. (Partjelző: Simon J., Németh L.). Megyei MNK-selejtező: Nyáregyháza—Dunakeszi VSE, Nyáregyháza, 17 óra. Fekete L., Túra—Sülysáp, Túra, 17 óra, Schämen. Köszönetét mondunk mindazok­nak. aldk szeretett fiam. Bajári Lajost utolsó útjára elkísérték és mély fájdalmamban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. A gyászoló szülő: özv. Bajári Lajosné. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik szeretett férjem, illetve édesapánk temetésén megjelen­tek és mély fájdalmunkban osz­toztak. Pokornyik család.

Next

/
Thumbnails
Contents