Pest Megyi Hírlap, 1980. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

ina A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1980. ÁPRILIS 15., KEDD Energiatakarékosság a téglaiparban Korszerű hőszigetelő termékek Nem számoltunk pontosan utána, de valószínűleg Vác összes háztartásában több évig lehetne fűteni azzal a hatalmas mennyiségű ener­giával, amelyet a Tégla- és Cserepipari Tröszthöz tartózó vállalatok egy esztendő alatt felhasználnak. Tavaly például csaknem 2 milliárd kismére­tű téglaegységnek megfelelő termék eioáliitására mintegy 600 millió forintnyi olajat, földgázt és szenet égettek el, az idén pedig ez az összeg várhatóan eleri az 1 milliárd forintot! Ezek az adatok is jól jel­zik, s így nem kell külön bizonygatni, hogy mennyire nagy jelentősége van a tégla­iparban az energiatakarékos­ságnak. S hogy ezt a szak- emoerek felismerték, bizo­nyítja: az elmúlt évben 2 százalékkal kevesebb fűtő­anyagot, használtak fel a ter­vezettnél. Az Epületkerámiaipari Vál­lalat őrbottyáni II. téglagyá­rában például néhány hettel ezelőtt a népi ellenőrök vizs­gálták az energiagazdálkodást. Megállapításaik egyértelműen kedvezőek: „A gyárban az energiafelhasználás a terme­lés növekedési üteménél lé­nyegesen kisebb mértékben nőtt. 1979-ben 10 millió forint­tal nagyobb nettó termelési értéket termeltek 1978-hoz ké­pest, de az energiaköltség nem növekedett’’ — írták a NEB jegyzőkönyvében. S hogy hogyan érték el mindezt'! Imre Tóth Jenő gyárvezető véleménye: — Nagy figyelmet fprdítunk egyebek között a selejt csök­kentésére, hiszen amíg egy-egy tégla elkészül, szárítása, ége­tése sok pénzbe kerül. Ta­valy a gyárat építő olasz szakemberek véleményétől el­térően mindössze 2,8 száza­léknyi felejtet termeltünk. Ugyancsak fontosnak tartjuk a hulladékhö hasznosítását is. Jelenleg ugyanis a kemence­boltozat hűtésére használt le­vegőn kívül — amelyet egy újítás révén rövidesen visz- szavezetünk a műszárítóba — naponta mintegy 90 köb­méternyi forró gőz és óránként körülbelül 25 ezer köbméter 100—120 foko3 füstgáz távozik a szabad­ba. Az őrbottyáni új téglagyár­ban a hagyományosnak szá­mító soklyukú téglát gyárt­ják. Ezt a terméket nagyon keresik, mert nagy teherbírá­sa miatt többszintes épületek építéséhez is használható, s emellett a hőszigetelése is jó. Az Épületkerámiaipari Vál­lalat az elmúlt esztendőben 73—75 millió forint értékű energiát használt fel, az idén várhatóan 120 millió forint­nyit. A hatékonyabb takaré­kosság érdekében nemrég úgy döntöttek, hogy Örbottyánban függetlenített energetikus irá­nyítja majd a fűtőanyag fel- használását, a vállalatnál pe­dig közvetlenül a műszaki igazgatóhelyettes ellenőrzi a központban működő energeti­kai csoport tevékenységét. A téglaiparban az energia- takaréaossagnak van egy ész­szerű hatara, amelynél keve­sebb gázt, olajat, vagy szenet nem lehet feinasznáini, mert az mar a termékek minősegé­nek roväsara menne — mond­ja Loaner Ernő műszaki igaz­gató-helyettes. — Ezért dön­tőnek tartjuk a selejtcsókken- tés mellett, hogy gyáraink kapacitását jól kihasználjuk, vagyis adott hőmennyiséggel a lenető legtöbb téglát állítsuk elő. Ugyancsak fontos, hogy egy- egy termekhez csak a normá­ban meghatározott mennyisé­gű anyagot használjuk fel, egy grammal sem többet. Az uiegterfogat állandósága ér- dekeoen ezért újabban kerp- miaüugókat használunk a pré­sekben, ezek kevésbé kopnak, ritkábban kell cserélni. Bár az úgynevezett vékony­falú termékek gyártására ke­vesebb energiát kellene hasz­nálni, a gyárak környékén lé­vő agyag bányák nyersanya­gának minősége ezt nem te­szi lehetővé. így új téglafeie íorgalombahozaialát nem ter­vezik. Tavaly a vállalat öt tégla­gyárában és egy burkolólap- gyárában összesen 187 millió kisméretű téglaegységnek meg­felelő építőanyagot készítettek. Az ehhez feinasznált energia döntő többsége földgáz, csak két üzemben — Erdőkertesen és az őrbottyáni régi gyárban — fűtik a kemencéket szén­nel. Tavaly mindkét hellén energiaveszteség-elemzést vé­geztek a vállalat szakemberei, s ennek alapján több intézke­dést tettek. Am, a téglaiparban nemcsak a közvetlen, hanem a közve­tett energiatakarékosságra is gondolnak. Hogy mit is je­lent ez, arról Bodó Imre, a Tégla- és Cserépipari Tröszt vezérigazgató-helyettese a kö­vetkezőket mondta: — Az elmúlt esztendők so­rán több új terméket hoztunk forgalomba, amelyet az eddi­gieknél nagyobb hőmennyiség megtakarítását teszik lehető­vé a felhasználónál. A PORO- TON téglacsalád gyártásához például importból beszerzett úgynevezett Stiropol gyöngyöt használunk fel, amely az ége­tés során lyukacsossá tc„zi a tégla szerkezetét. Ez ugyan a teherbíróké­pességet hátrányosan be­folyásolja, de meg lehet találni az optimális keve­rési arányt. Rövidesen megkezdjük az UNIFORM-család készítését is, amely szintén korszerű, az 1981—1986. között életbe lépő, sokkal szigorúbb szabvány előírásainak is megfelelő ter­mékcsoport lesz. A Tégla- és Cserépipari Tröszt tavaly fejezte be azt a nagyszabású préscsere-progra- mot, amelynek során egy olasz cégtől korszerű, teher­bíró préseket kaptak. Az eredmény: a solymári II. tég­lagyárban az új berendezés üzembe állításával téglánként 1 kilogrammal kevesebb nyersanyagot használnak fel, s így naponta 40 tonnával ke­Porlakk a fémen Szerelik a Budalakk új, porlakkgyártó gépsorát, amely évi 400 tonna — eddig nyu­gati országokból beszerzett — oldószermentes festék gyártá­sára képes. A fémfelületek színezésére alkalmas, műgyan­tatartalmú porlakk tartósabb a hagyományos festékek­nél, emellett gazdaságosabb is a használata, mert nem tar­talmaz oldószert. Alkalmazá­sához speciális szóróberen­dezésre van szükség, ezért a Budalakk szocialista szerző­dést kötött a Hajtómű- és Felvonógyárral, hogy mire az új gép termelni kezd, a fel­használók szóróberendezést is vásárolhassanak. A porlakk használata a hatvanas évek közepétől terjedt el az egész világon. A hőre keményedő műanyagport elektrosztatikus úton hordják fel a fémfelület­re, majd szárítással rögzítik. vesebb agyagot kell kiéget­niük! A tröszt a Szilikátipari Ku­tató Intézettel közösen vizs­gálja a hazánkban fellelhető nyersanyagbányák agyagának minőségét, s azt, hogy ezek­ből mely téglafélék gyártha­tók a leggazdaságosabban. A VI. ötéves tervben több tég­lagyárat felújítanak, s a mun­kálatok során nagy hangsúlyt kap majd az energiatakaré­kosságra való törekvés. És még egy hír: néhány hét múl­va hat nyugat-európai cég képviselői tartanak tanácsko­zást hazánkban a magyar szakemberekkel a téglaipar energiafelhasználásának csök­kentéséről. Furucz Zoltán A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig Kétezer folyóméter történelem Szabadság a népek aratása, kincse, nyugalma" // Az egykori ferences kolos­tor ódon épületében járunk. Visszhangzik a léptek kopo­gása, a falak visszaverik az emberi hangot. Tavaly no­vemberben nyílt meg a váci levéltár, az Archívum Danu- biánum, azaz hivatalos nevén a Pest megyei Levéltár váci osztálya. Szerepe nemcsak Vác, hanem a Duna menti magyar és külföldi városok kulturális életében is jelentős lesz. Amint arról lapunk más helyén már beszámoltunk, a város és környéke kordoku­mentumainak gyűjtése és be­mutatása, a helytörténeti ku­tatás, a honismereti mozga­lom segítése mellett, a Du­na menti népek életét is be­mutatják majd. Duna-kiállítás A Duna menti városok ta­nácsait felkérték: küldjék el címereiket az épület díszíté­séhez. Nemrég, amikor a ko­lostor udvarán hozzákezdtek a központi dokumentumtár kialakításához, régi, feltehe­tőleg Árpád-kori falmarad­ványokat találtak. Ez módo­sította az építkezés tervét is. Csak az udvar egy része szol­gálja majd a rendszeresen gyarapodó archív anyagok tá­Megpezsdült az idő Földbe került a kapor Vetik a kukoricát Vasárnap megpezsdült az idő, végre igazi arcát mutatta a tavasz. Tegnap reggel a já­rás mezőgazdasági üzemeiben a rendszeres hét eleji eliga­zításon végre a kukorica ve­téséről is szó eshetett, melyet most — megkésve — kezde­nek el a termelőszövetkeze­tekben. A járás legészakibb közös gazdaságában, a bernecebaráti Börzsöny Termelőszövetkezet­ben Lambik István növény- termesztési ágazatvezető még­is arról számol be, hogy a szeszélyes időjárású el­múlt hetekben elvetették 270 hektáron a tavaszi árpát, 152 hektárbn a mustárt, befejezték az őszi búza és őszi árpa fejtrágyázását. Nyolc- százhúsz hektáron szórják ki a műtrágyát és folyamatosan hordják a földekre a szerves trágyát is. A hétfői munkaér­tekezleten a kukorica vetését beszélték meg, s a gyomirtás tennivalóit. Légrádi János, a letkési tsz elnöke ugyancsak mozgalmas napokról számolt be. Az el­múlt hetekben elvetették az apró magvakat. Földbe került a tavaszi árpa, a lucerna, a kapor, a kömény és a mustár­mag. Előkészítették a talajt a ku- koricavetésnek. Tegnap elin­dultak a vetőgépek a táblák­ra, fele-fele arányban vetik a silókukoricát, és a takarmá­nyozásra termesztettet. Ügy tervezik, hogy a jövő hétre már csak mintegy 200 hektár vetése marad hátra, de má­jus 1-ig mindenképpen befe­jezik a kukorica vetését. B. H. rolását, s a belső térség má­sik felében a feltárt történel­mi falmaradványokat mutat­ják be. A megnyitón bemutatott fotókiállítást még láthatják az érdeklődők, s ezen kívül is bőven szolgálnak látvá­nyossággal a közönségnek. Az Országos Vízügyi Le­véltár és a Pest megyei Le­véltár Duna-kiállításának tár­lóiban régi térképek, szabá­lyozási tervek, színes illuszt­rációk idézik Európa máso­dik legnagyobb folyójának múltját, a partjaira települt népek történelmét. Víziutak tervei A kiállítás első része a Dé­vény—Gönyű közti szakasz- szal, a Felső-Dunával kapcso­latos. A fővárosi Duna-szakasz rendezése évtizedeket vett igénybe. Az 1838-as pesti je­ges árvízről egy korabeli lap tudósítását olvashatjuk. Itt találjuk az 1870-es évek sza­bályozási terveit. Aztán a vi­lágvárossá fejlődött Budapest víziforgalmát bemutató do­kumentumok következnek. A Csepel-szigeten 1928-ban épült ki a Nemzeti Szabadki­kötő. A kor alkotása a Kvas- say-zsilip. A Duna-ág vízierő- hasznosítási terve a XX. szá­zad két legkiválóbb vízépítő mérnöke Lamp Hugó és Sal- gó Elemér munkái. A Duna—Tisza közi csa­torna megépítése már a XVIII. század második felétől foglalkoztatta a szakembere­ket. A két folyót Bezdán és Bácsföldvár között összekötő Ferenc-csatorna felújítására az 1870-es években Türr Ist­ván szervezett részvénytársa­ságot. A kiállítást a Báziás— Vaskapu közötti Duna-szakasz, az Al-Duna szabályozására vonatkozó dokumentumok zárják, s a levéltár saját iratain kívül a Magyar Víz­ügyi Múzeum metszetei és az MTI-fotói egészítik ki. Kossuth Lajos levele „Szabadság a népek aratá­sa, kincse, nyugalma.” Kossuth Lajosnak 1848. de­cember 19-én a váci közön­séghez írt buzdító szózata nemrég került elő a tanács­ülések jegyzőkönyvei közül. A barátok egykori celláiban a zsúfolt polcokon yastag köte- gek sorakoznak. Űriszéki ira­tok, dézsma- és robotlajstro­mok, a váci káptalan levéltá­ri anyagai, a jobbágyokkal kötendő szerződéseket szabá­lyozó urbáriumok. Az itt al­kalmazott mértékegység sze­rint kétezer folyóméter tör­ténelem. Évente egy vízügyi kiállí­tás megrendezését tervezik. A közeljövőben az NDK Ide­genforgalmi Hivatala munká­járól rendeznek kiállítást, szeptemberben a Forte gyár vezetői rendeznek fotótörté­neti bemutatót. Horváth Ferenc segédlevél­táros szerint a váci iskolák történelemtanárai élnek a kitűnő lehetőséggel, s osztá­lyaikat gyakran hozzák el ide órát tartani. — És a felnőttek? — Azok bizony még keve­sen keresik fel a város leg­újabb kulturális intézményét. Igaz, kevés is a propagandá­ja. Kovács T. István A verőcemarosi fűrészüzemben Lassú a rekonstrukció Az erdőgazdálkodás korsze­rűsítésére, a fafeldolgozás mi­nőségének javítására a párt Központi Bizottsága 1978. már­cius 15-i ülésén határozatot fogadott el. Járásunkban ezért kiemelkedő feladatként keze­lik az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság verő- cemaros-paphegyi fűrészüze­mének rekonstrukcióját. A munkálatok állásáról az EFAG üzemi la;*iának leg­utóbbi számában Kéri László erdőmérnök, műszaki gyakor­Gazdálkodni is tudnak Zenés irodalmi hétvégék Közgyűlés Zebegényben A Szőnyi István Emlékmú­zeum Baráti Köre vasárnap délelőtt a múzeum parkjában levő új színház eremben tar­totta évi rendes közgyűlését. Dr. Végvári Lajos, a Kép­zőművészeti Főiskola tanszék- vezető tanára megemlékezett a 20 évvel ezelőtt elhunyt Szőnyi Istvánról, Ferenczy és Réti tanítványáról, a XX. század nagy realista festőjé­ről, aki képeivel iskolát csi­nált. Zebegényben figyelte és festette odaadóan a tárulko­zó természet változó ezer ar­cát. Formák, színek A Zebegényi Duna-kanyar, a Zebegénji este, a Zebegényi temetés, a Kertipad tökéletes technikai készséggel, a for­mák, a színek és a fényes ki­mondhatatlan gazdaságával örökítik meg az Észak-Pest megyei vonzó tájat. Államunk Kossuth-díjjal ismerte el élet­művét. Dániel Kornél igazgató, a baráti kör titkára beszámolt arról, hogy a közművelődés­ben elért eredményeket te­kintve 1979 volt a legsikere­sebb év. A nemzetközi gyer­mekév tiszteletére bábműso­rokat kezdeményeztek. Máso­dik új, sikeres műsoruk volt az augusztus 20-i vásár meg­rendezése, valamint Bessenyei Ferenc önálló estje. Megnyi­tották a környék első kertmo­ziját, a helybeli lakosság és az üdülővendégek részére. Változatlanul nagyon nép­szerű a Két nap a múzeum­ban című program, s ezen belül a Játék a művészetek körül nevű műsor, melyet ta­valy 54 alkalommal rendezte!: meg. Télen a SZOT-üdülők vendégei igényelték az utób­bit. Ezzel új kapcsolatokat is teremtettek, s tovább nőtt a zebegényi múzeum barátainak tábora. Nyolc esetben adtak helyet a Zenés irodalmi hétvége ösz- szeállításnak. A hagyományos szabadiskola megnyitóján a váci zenei tábor hallgatói ad­tak koncertet, a szabadisko­lán 14 művészeti előadás hangzott el. Szabadiskola Sok volt a tanfolyam is nyáron. A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Központ és a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár három alkalommal rendezett tanfolyamot a tá­borban. A IX. kerületi Ta­nács és a Fővárosi Tanács is itt rendezte meg olvasótábo­rát. A Szőnyi István Emlékmú­zeum Baráti Köre gondozásá­nok írt terjedelmes cikket. Egyebek között megállapította, hogy az elmúlt évre kitűzött célt, az üzemelés beindítását nem sikerült elérni. A próba­üzemre sem került sor, mert a tervben megszabott tizenöt hónapos határidő a, szakem­berek szerint irreális volt, s a munkálatok gyorsításának erőltetése olykor hátrányos következményekkel járt. Emel­lett több gép, tartozék beszer­zése, vagy gyártása a vártnál tovább tartott, s a bonyolító AGROBER meglehetősen ke- vesett tett. Az üzemiek véleménye sze­rint reális célként azt lehet megjelölni, hogy a rekonst­rukciót az első félévben befe­jezik. Ám már most jelent­keznek olyan gondok, mint a hosszú, hideg tél, amelynek eredményeként az esztendő el­ső hónamaiban szinte alig ha­ladt valamit a munka. Válto­zás várható viszont a február 29-én megtartott koordinációs megbeszélés után, ahol is a Rétsági ÉPSZÖV ismertette elképzeléseit. Az értekezlet résztvevői ezen túl egv sor más kérdésben is megegyezés­re jutottak. A próbaüzemre valószínűleg április végén kerül sor. Fóti látogatás A Fóti 3. számú Általános Iskola igazgatója, Novák Im­re a Váci városi-járási Peda­gógusklub tagjait egésznapos látogatásra hívta még. Elő­ször Kisalagon állt meg az autóbusz, hol tanórákat láto­gattak a vendégek. Résztvet- ték az iskolai könyvtár ava­tásán, itt Novák Imre emlé­kezett meg a költészet nap­járól és a 75 évvel ezelőtt született József Attiláról. Délután a pedagóguskiub tagjai megtekintették a fóti műemléktemplomot, ' melynek orgonáját Kalocsay Márta szólaltatta meg. Felkeresték a helyi sírkertben a fóti peda­gógusok sírjait, végül látoga­tást tettek a Fáy-présházban és Németh Kálmán szobrász- művész emlékházában. A ké­ső esti órákban tértek haza egy gazdag programú, szép nap emlékével. ban szervezett programok nemcsak jelentős erkölcsi si­kert, kulturális értéket jelen­tettek, de — megyénkben szinte egyedülállóan — biz­tos gazdasági alapot adtak a sokféle kezdeményezésnek. Egymillió 402 ezer forintos bevételi tervüket egymillió 815 ezer forintra teljesítették, s a kiadásokkal úgy sáfár­kodtak, hogy 167 ezer forin­tos megtakarítással zárták a múlt évet. Bábelőadások A vasárnapi közgyűlés jó­váhagyta az 1980. évi műkö­dési tervet. A már jól bevált műsorfajtákat folytatják, 's to­vább gazdagítják a jó mód­szereket. Nagy az érdeklődés a Két nap a múzeumban el­nevezésű iskolai, ifjúmunkás kirándulások iránt. Ötven já ték a művészetek körül című diákműsort szerveznek, nyolc esetben rendeznek zenei és irodalmi hétvégét, öt alka­lommal látják vendégül a legkisebbeket bábelőadáson. Tavaly ősszel beindították a képzőművészeti szakkört, idén kerámia szakkört terveznek az általános iskolásoknak. A ta­lálkozón Szentpál Mónika előadóművésznek tapsolt a közönség. Papp Rezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents